FODOR ISTVÁN A vajdasági levéltárak az ezredfordulón (különös tekintettel a Zentai Történelmi Levéltár tevékenységére) Jugoszláviában, 1945-től napjainkig az ország berendezéséből és annak változásaiból adódóan kettő, időnként három illetékességi szint létezett a levéltári anyag védelme érdekében, valamint a levéltárügyeket szabályozó törvényalkotásban. Ezek: a szövetségi (országos), köztársasági és tartományi szintek. Az 1945-55 közötti időszakot az erős központi hatalom jellemezte. Szövetségi szinten 1950-ig törvényerejű rendeleteket hoztak levéltárügyben. Ekkor jelent meg az Altalános törvény az állami levéltárakról. Egy évvel később megalkották az első szerbiai levéltári törvényt is. A központi hatalom decentralizációjának csúcspontján, 1972-ben a két tartomány is törvényalkotásijogot kapott, de addig még egy szövetségi (1964) és egy szerbiai (1967) levéltári törvény látott napvilágot. Az önigazgatása társadalmi rendszer idején, 1972 és 1988 között, szövetségi szinten két alkalommal (1973 és 1986), Szerbiában háromszor (1977, 1985, 1987) hoztak új levéltári törvényeket. Ebben az időszakban a vajdasági törvényalkotók is három levéltári törvényt tettek közzé (1973, 1977, 1985). Az ország területén 1988-ban elemi erővel kirobbanó nacionalista törekvések erős köztársasági centralista hatalmi struktúrák kialakulásával jártak együtt. Megszűnt a tartományok autonómiája. Az egész Szerbia területén hatályos Törvény a kultúrjavak védelméről, 1994-ben keletkezett. Összehasonlítva a köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről a Magyar Közlöny 1995. évi 56. számában megjelent LXVI. törvényt a hatályos szerbiai levéltári törvénnyel, különbségek tapasztalhatók az irattári és levéltári anyag iratképzönél való védelmével kapcsolatos eljárások, valamint a levéltári anyag kutathatóságát szabályozó rendelkezések terén. Az érvényben lévő szerbiai törvény, ellentétben a korábbi vajdasági törvényekkel, nemcsak a levéltári tevékenységet szabályozza, hanem kiterjed a műemlékvédő intézetek, múzeumok, filmtárak és könyvtárak munkájára is. Éppen ezért nehezen kezelhető, és nem minden rendelkezése egyértelmű. A szövetségi szervek, szervezetek, országos jelentőségű vállalatok, intézmények levéltári és irattári anyagának védelméről 1998-ban jelentettek meg új törvényt. A törvényeket rendeletek, szabályzatok egészítik ki. A levéltári törvények megjelenési évei Hatalomszervezés Központi Decentralizáció Önigazgatás Központi Szövetségi 1950 1964 1973, 1986 1998 Szerbiai 1951 1967 1977, 1985, 1987 1990, 1994 Vajdasági - - 1973, 1977, 1985 -
A vajdasági levéltárak területi szerveződése A tartományok önállóságának teljes szétzúzása és a kisebbségek, főként magyarok lakta területek természetes, politikai és gazdasági régióinak mesterséges szétszabdalása céljából 1992- ben kormányrendelettel körzetekre osztották fel Szerbiát. így került Ada, Magyarkanizsa és Zenta, amelyek lakossága 77-87%-ban magyar, az észak-bánáti körzetbe. Félő volt, hogy a levéltárak gyűjtőterületét is a körzethatárokhoz igazítják. Szerencsére ez nem következett be. A levéltárak területének meghatározásáról szóló miniszteri rendelet, amely a Szerb Köztársaság 1996. 7. sz. Hivatalos Közlönyében jelent meg, nem változtatott a Tartományi Népképviselőház Főbizottsága által 1946. november 2-án kialakított vajdasági levéltári hálózaton. A Vajdaság levéltári hálózata Bácskában négy községközi levéltár látja el a levéltári és irattári anyag védelmét. Székhelyeik Zenta, Szabadka, Zombor és Újvidék. A Bánságban szintén négy levéltár működik: Nagykikindán, Nagy becskereken, Pancsován és Fehértemplomon. A Szerémségben pedig Mitrovicán (Szávaszentdemeter) van levéltár. A korábban törzslevéltári funkciókat is ellátó Vajdasági Levéltárat Karlócáról évekkel ezelőtt Újvidékre telepítették át. Hatáskörébe a tartomány jellegű szervek, szervezetek, vállalatok, intézmények iratanyagának védelme tartozik.
Levéltári fondok és gyűjtemények Az ország levéltáraiban lévő fondokról és gyűjteményekről utoljára 1977-ben jelent meg egységes fondjegyzék Arhivski fondovi i zbirke u arhivima i arhivskim odelenjima u SFRJ (Levéltári fondok és gyűjtemények a JSZSZK levéltáraiban és levéltári részlegeiben) címmel, a Jugoszláviai Levéltári Dolgozók Egyesületének kiadásában. A sorozat egy kötete a vajdasági levéltárak fondjait öleli fel a következő bontásban: A. Az állami szervek, intézmények, szervezetek és más intézmények levéltári fondjai B. Családi és személyi fondok C. Gyűjtemények Az»A«csoportba tartozó fondok tovább tagolódnak a következő felosztás szerint: 1. Közigazgatás és közszolgálatok 2. Igazságszolgáltatás 3. Katonai egységek és szervezetek 4. Közművelődési, kulturális és tudományos intézmények 5. Szociális és egészségügyi intézmények 6. Gazdasági és hitelügyi szervek 7. Társadalmi-politikai szervezetek, társulatok és testületek 8. Egyházak és egyházi szervezetek 9. Egyéb A fenti fondcsoportok mindegyike néhány periódusra osztódik, az első például így: 1. a feudalizmus végéig terjedő fondok 2. a kapitalizmus fondjai 1918-ig 3. az 1918-1941 között létrejött fondok 4. az 1941-1944/45 között létrejött fondok 5. az 1944/45 után keletkezett fondok Azóta ilyen alapos fondjegyzék nem jelent meg, pedig az anyag mennyisége és ezzel együtt a fondok száma igen megnőtt. Levéltárunknak 1977-ben 390 fondja volt, ma pedig 753. Az elmúlt öt-hat évben négy szerbiai levéltár jelentette meg fondjainak jegyzékét. A vajdasági levéltárak fondjai 1992-ben A levéltár székhelye A fondok száma A levéltári anyag folyóméterben Fehértemplom, Bela Crkva 453 1404 Nagykikinda, Kikinda 342 1421 Újvidék, Novi Sad 759 3195 Pancsova, Pancevo 777 8394 Zenta, Senta 681 3579 Zombor, Sombor 486 4548 Mitrovica, Sremska Mitrovica 902 4008 Szabadka, Subotica 388 3529 Nagybecskerek, Zrenjanin 530 2175 Vajdasági Levéltár, Arhiv Vojvodine Újvidék, Novi Sad 458 9861 Összesen: 5776 42114
A Vajdaság minden levéltárában van magyar nyelvű anyag, amelynek mennyisége az impérium- és rezsimváltozások, valamint a dokumentumok keletkezése óta eltelt idő függvénye. Természetesen lényeges még, hogy egy-egy régióban mennyi magyar élt. Az 1918 előtti magasabb területi szervek közül a megyék Bács-Bodrog, Torontál és Temes és a törvényhatósági jogú városok Zombor, Szabadka, Újvidék, Pancsova, Versec, Fehértemplom, Nagybecskerek, Nagykikinda, Zenta és Magyarkanizsa levéltári anyaga a legjobban megőrzőitek" állapította meg Dobos János. Ide kívánkozik egy kiigazítás. Mivel a megyék, városok, községek iratai csak 1946-tól kezdődően kerültek levéltárakba, továbbá 1945-50 között csak a zentai Levéltárban két vagonnyi levéltári anyagot semmisítettek meg a szocialistapapírgyűjtési versenyben", így Dobos megállapítása ellenére is, sok esetben hiányos levéltári anyaggal kell számolnunk. A Vajdaság területén 1920-tól szűnt meg a magyar nyelvű hivatalos írásbeliség. A két világháború közötti időszakból főként a civil szervezetek, egyesületek munkája nyomán maradt fenn magyar nyelvű levéltári anyag. Az 1941-44 közötti időszakból levéltárunkban adóhivatalok, városok, községek, anyakönyvi hivatalok, közjegyzők magyar nyelvű levéltári anyagát őrizzük 148 iratfolyóméter mennyiségben. A II. világháború utáni néhány évben szinte kizárólag szerb nyelvű iratok keletkeztek. A decentralizáció időszakában a tömbben élő magyarság területén már beindult a magyar írásbeliség, majd 1972-től 1988-ig hatalmas mennyiségű papír" keletkezett, szinte mindent fordítottak szerbről magyarra, illetve magyarról szerbre. Napjainkban a hivatalos nyelv a szerb, annak is a cirill betűs változata. Magyar anyag ismét csak a civil szférában keletkezik. Becsléseink szerint a zentai levéltárban őrzött 4286 folyóméter levéltári anyag 60 %-a szerb, 35 %-a magyar, 5 %-a pedig latin és német nyelvű. A tíz vajdasági levéltárban őrzött magyar nyelvű iratanyag mennyiségi kimutatása alapos statisztikai feltárás nélkül lehetetlen. A levéltári kutatás jogi szabályozása Az első, 1951-ben meghozott szerbiai levéltári törvényben az egész jugoszláv levéltári jogalkotásban egyedülálló kísérlet történt. Eszerint a művelődési miniszter által kiadott szabályzatban kellett volna rögzíteni, hogy milyen jellegű történelmi-levéltári anyag" nem kutatható. Ez a szabályzat sohasem készült el. A később megjelent szerbiai törvények a levéltárak hatáskörébe helyezik a levéltári anyag kutatási feltételeinek meghatározását, de mindegyikbe beépítettek egy bármikor használható féket". Nem kutatható az az anyag, amely tartalmának nyilvánosságra kerülése sérti az állam, társadalmi közösségek és polgárok érdekeit, valamint amelyből ügyviteli titkok kerülnének illetéktelenek birtokába. A hazai kutatók számára végső soron a levéltár igazgatója engedélyezi a levéltári anyaghoz való hozzáférést. Gyakran komoly fejtörést okoz, hogy a kutató által kért anyag feltárása az adott pillanatban sérti-e az állam érdekeit és a személyiségi jogokat. A külföldi állampolgárokra a hatályos törvény 95. szakasza vonatkozik. A külföldiek a levéltári anyagot külön engedély alapján használhatják. A kutatási engedélyt a tényleges kölcsönösségről szóló nemzetközi szerződéssel, illetve a meghatározott szervezetek ilyen megegyezésével összhangban, az érintett anyagot őrző szervezet előzetes véleménye alapján a művelődési minisztérium adja ki.
Levéltárosok, levéltárosképzés, szakmai szervezetek A vajdasági levéltárosok száma, képzettsége 1 A levéltár székhelye Teljes állomány Ebből magyar vagy tudja kezelni a magyar anyagot E F K össz. E F K össz. Fehértemplom (Bela Crkva) 1 1 2 4-1 - 1 Nagykikinda (Kikinda) 3 1 5 9-1 - 1 Újvidék (Novi Sad) 9 1 4 14 1-1 2 Pancsova (Pancevo) 5 2 7 14 2 - - 2 Zenta (Senta) 5-6 11 4-6 10 Zombor (Sombor) 6-4 10 2-1 3 Mitrovica (Sremska Mitrovica) 5-4 9 1 - - 1 Szabadka (Subotica) 7 2 3 12 5 - - 5 Nagybecskerek (Zrenjanin) 7 1 4 12 1-1 2 Vajdasági Levéltár (Arhiv Vojvodine) 14 4 4 22 2 1 1 4 Összesen: 62 12 43 117 18 3 10 31 E=egyetemi, F=főiskolai, K= középiskolai képesítés A táblázatból látható, hogy a Vajdaságban 117 szakember (műszaki, adminisztratív stb. személyzet nélkül) foglalkozik a levéltári és irattári anyag védelmével. Ebből 31 személy képes a magyar jellegű anyag kezelésére, más kérdés az, hogy milyen szinten. A szakembergárda 21 %-a, tehát 25 személy magyar. Ez látszólag jó arány, de a szórványban élő magyarok közül sokan nehezen birkóznak meg az anyanyelvükkel. Az itt közölt adatok az elmúlt hat évben sajnos a magyarság kárára változtak. Egész Szerbiában a szerémségi Karlócán folyt középfokú levéltárosképzés néhány éven át. Napjainkban ez az iskola sem működik. A korábbi és jelenlegi gyakorlat szerint a középkáderek legtöbbje gimnáziumot, közgazdasági vagy művelődésszervezői középiskolát végzett. A levéltárosok pedig a történész, nyelvész, geográfusi diploma megszerzése, és legalább egy évi levéltári szolgálat után szakvizsgáztak a törzslevéltári teendőket ellátó Vajdasági Levéltár, illetve Szerbia Levéltára illetékes bizottsága előtt. A magasabb levéltári szakmai fokozatok odaítélése Szerbia Levéltárának hatáskörébe tartozik. A főiévéltárosi fokozat megszerzésének feltétele 10 évi levéltárosi munka és szakdolgozatok megjelentetése amelyeket egy bizottság értékel. Öt évi főlevéltárosi tevékenység és újabb szakmunkák közlése után érhető el a levéltári tanácsos fokozat. A szakmai szervezetek, egyesületek az első levéltári törvények hatályba lépése után hamarosan megalakultak. A Jugoszláv Levéltárosok Szövetsége már 1952-ben megjelentette az Arhivist című szaklapot, amelynek utolsó számai 1988-ból származnak. A Szerbiai Levéltárosok 1 1992-ből való adatok
Egyesületének lapja pedig az Arhivski pregled 2 (Levéltári szemle) 1955 és 1993 között létezett, 1998-ban jelent meg az 1994-95-ös kettős szám. A Szerbiai Levéltárosok Egyesületének fiókszervezetei alakultak a tartományokban. Fehértemplomon 1970. október 23-án megalakult a Vajdasági Levéltárosok Egyesülete. Az alapszabály 5. szakasza szerint az országos szövetség kollektív tagja, a Szerbiai Levéltárosok Egyesületével pedig szerződés útján rendezi viszonyait. A szövetségi, köztársasági és tartományi szakmai egyesületek kapcsolatai a hatalomszervezéstől függően változtak. Az elmúlt évtizedben a Vajdasági Levéltárosok Egyesülete maradt legtovább életképes, 1992-93-ban a tanácskozások szervezése mellett még (vajdasági) levéltári évkönyv kiadására is futotta erejéből Arhivski anali címen. A Szerbiai Levéltárosok Egyesülete pancsovai közgyűlésén 1995. március 17-én új alapszabályt fogadott el, amelynek értelmében visszatértünk az 1970 előtti állapotokhoz, tehát a Vajdasági Levéltárosok Egyesülete ismét a szerbiai fiókszervezete lett. A különbség csak az, hogy a szerbiai szakmai társulás 4-5 éve alig hallatja szavát, a vajdasági pedig az új alapszabály elfogadása óta meg sem alakult. A zentai történelmi levéltár Levéltárunk közvetlen elődjét, a Levéltári Begyűjtő Központot, amely a zentai és óbecsei járás területét fedte, 1946. november 2-án alakította meg Vajdaság Autonóm Tartomány Főbizottságának Közművelődési Osztálya. Ekkor a múzeum és a levéltár egy intézményt képeztek. A múzeumi tevékenység beindult, de a levéltári anyag védelmére még néhány évig nem fordítottak gondot. A II. világháború utáni öt évben több anyag semmisült meg, mint addig és azóta bármikor. A zentaiak tehetetlenségét látva 1950. november 14-én a Vajdasági Levéltár alapított Levéltári központot a városban, majd még kétévi huzavona után Zenta város Népbizottságának Végrehajtó Bizottsága eleget tett törvényes kötelezettségének, 1952. január 19-én megalapította levéltárunkat. 1955-1965 között járási intézmény volt, utána két évig a Tartomány gyakorolta az alapítói jogokat. Ezt követően az alapítói jog Ada, Obecse, Magyarkanizsa és Szenttamás községek egyetértésével ismét Zentára szállt át. Az 1967. szeptember 22-én megkötött szerződés ma is fontos hivatkozási alapunk a levéltár finanszírozása tekintetében. Ekkor csatolták a levéltárunkhoz az 1959. december 15-én megalakított becsei Levéltári Begyűjtő Központot. Intézményünk jogállása azóta nem változott lényegesen, annak ellenére hogy közben különböző kísérletek történtek a munka anyagi hátterének tartós biztosítására. 1967 után több mint egy évtizedig csak a községek finanszírozták a munkát, utána 2-3 évig a községek és a tartomány közösen. Jelenleg, 1992 óta Szerbia Művelődési Minisztériuma biztosítja a fizetéseket, az öt község Ada, Óbecse, Magyarkanizsa, Zenta és Szenttamás, amelyek levéltárunk illetékességi körébe tartoznak pedig a dologi és egyéb kiadásokat fedezi. így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a 15 fős levéltári személyzetnek hat forrásból kell összekaparni" a működési költségeket. A levéltár székhelye Zenta, itt 10 ember dolgozik, a becsei fióklevéltárban pedig öten. Zentára gyűjtjük be Ada, Magyarkanizsa és Zenta területéről az anyagot, Óbecsére pedig a község és Szenttamás területén keletkezett levéltári anyag kerül. A 15 dolgozónk közül 2 főlevéltáros, 3 levéltáros, 6 segédlevéltáros, 1 számítógépkezelő, 1 levéltári kezelő, 2 pedig segédszemélyzet. 2 A Levéltári Szemle 1994. 3. számában a 68-73. oldalakon Dobos János közölt részletes ismertetőt az Arhivski pregled 1965-1991-es évfolyamaiban megjelent írásokról.
A három épületben rendelkezésünkre álló 1700 m 2 -es felületen 4300 iratfolyóméter anyagot tárolunk, rendezünk. A levéltári anyag 753 fondra oszlik, ebből 30-hoz még nem készültek el a megfelelő leltárak és segédletek. A terepen 623 működő iratképzőt tartunk nyilván, és 448 megszűnt iratképzőnél van még átvételre váró levéltári anyag. Végezetül a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság Zentára vonatkozó iratsorozatának 1. dobozából a 108/1850 sz. jegyzék másolatát közlöm bizonyítékként arra, hogy már 150 évvel ezelőtt is léteztek levéltárak ezen a területen.
Helytörténeti kutatások és kiadói tevékenység Zentán Mák Ferenc: A délvidéki honismeret és helytörténetírás kialakulása című, hamarosan megjelenő tanulmányában így ír az immár 37 éve töretlenül folyó zentai helyismereti kutatásokról és könyvkiadásról: Az erőteljes politikai tiltások közepette mégis történt valami, ami minden bizonnyal a helytörténeti kutatások kezdetét jelentette a Délvidéken. Zenta város 1966-ban ünnepelte történelme 750. évfordulóját. Az évforduló méltó megünnepléséhez a Községi Népbizottság szerette volna elkészíttetni a város monográfiáját, ezért az előkészületek során az 1961 októberében megtartott ülésén úgy döntött, megkezdik a településtörténeti kutatásokat. A feladatot a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltár barátok Egyesületére bízta, azzal a kikötéssel, hogy elsősorban»helyi erőkre«, másodsorban pedig a városból elszármazott, neves tudósokra kell támaszkodniuk. így jelent meg 1964-ben a Zentai Monográfia Füzetek első köteteként Szeli István Zenta írói című munkája... Zenta város monográfiája mindazonáltal máig nem készült el, s ennek okát nem a helytörténeti kutatók mulasztásában kell keresni... A füzetek túlnyomó többsége elmélyült kutatómunkáról és maximális tárgyismeretről vall... Mindemellett a zentaiaknak ezzel egy időben egy másik, a Zentai Füzetek című sorozat beindítására és életben tartására is futotta az erőből. A kevésbé tényorientált, inkább irodalmi visszaemlékező, vagy a művelődési élet időszerű eseményeit bemutató sorozat ma már hozzá tartozik a város életéhez... Délvidéken pedig egyedülálló az az ügyszeretet, mellyel a zentaiak városuk múltja, történelme, öröksége és hagyományai felé fordultak. " A Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre 1961. november 19-én alakult meg a névadó születésének 100., valamint halálának 50. évfordulóján. (Dudás Gyula Zentán született 186l-ben. Az egyetemet Budapesten végezte, ahol 1886-ban doktorált. Tanított és tudományos munkával foglalkozott Zentán, Szegeden, Zomborban, Pesten. Aktív tagja volt a Bács-Bodrogh Megyei Történelmi Társulatnak, amelynek 1895-től titkára. Életmüve Bács-Bodrogh Vármegye Monográfiájának megszerkesztésében teljesedett ki.) Az alapító által kitűzött cél, a város monográfiájának megírása, a szerzők rendelkezésére álló öt év alatt nem valósult meg. Két évig tartott a meddő levelezés a népbizottság különböző ügyosztályaival, de ígéretük ellenére nem szolgáltattak adatokat a monográfiához. Ekkor a Kör vezetői felismerve azt, hogy az egyetemes városmonográfia nem készülhet el, beindították a Zentai Monográfia Füzetek és a Zentai Füzetek sorozatokat. így akármilyen volt a politikai széljárás vagy a munka anyagi háttere, egy-egy résztanulmány megjelenhetett. Eddig 43 monográfia füzet jelent meg B/5 formátumban, kb. 5000 oldalon (csak magyar vagy szerb és magyar nyelven párhuzamosan). A Zentai Füzetekben a kor politikai kívánalmainak megfelelő kiadványok is napvilágot láttak az irodalmi és kulturális témájú füzetek mellett, így a monográfia-sorozatot sikerült megmenteni az elpolitizálástól. Amikor a zentai Közművelődési Központ a kisnyomtatványok (plakátok, katalógusok, műsorfüzetek) és a szépirodalmi művek kiadásával erőteljesebben kezdett el foglalkozni, akkor 1985-ben a 30. Zentai Füzet megjelenése után sikerült a sorozatot befagyasztani", ti. az utolsó nyolc füzet kivétel nélkül a zentai kommunista ellenállók tetteit taglalta, meglehetősen szubjektív tálalásban. Jelenleg a Dudás Gyula Kör a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ és a Történelmi Levéltár kiadványainak gondozója. Az, hogy közvetlenül nem az intézmények foglalkoznak kiadói tevékenységgel, több előnnyel jár. Vállalni tudunk olyan feladatokat is, amelyeket az intézmények nem tehetnének. Az utóbbi néhány évben több bánsági falu kismonográfiáját adtuk ki, valamint más szervezetekkel közös projektumok megvalósításán dolgozhatunk. (Erről részletesebben a későbbiekben.)
A több mint három és fél évtizedes helytörténeti feltáró munka egyik fontos állomásához érkeztünk 1998-ban. Zenta monográfiája első kötetének kézirata, mintegy ötszáz oldalon elkészült. 3 A kötet a legrégebbi időktől a Trianonig tartó időszakot öleli fel. Jelenleg a nyomdai előkészítést végezzük saját erőkkel. Itt kell megjegyezni, hogy a magyarországi források feltárását és a korszerű számítógépek beszerzését az utóbbi négy évben az Illyés Közalapítvány is támogatta. A számtalan képeslap, katalógus, bibliográfia, várostérkép mellett monográfia, illetve Zentai Füzeteket adtunk ki. (Ezek jegyzékét a tanulmány végén közlöm.) A helytörténeti kutatások és a kiadói tevékenység mellett történelmi vetélkedőket szervezünk, történelmi játszótáborok kivitelezésében segítünk, közös helyismereti programok megvalósításán dolgozunk. A most folyó legnagyobb vállalkozásunk a Magyar helyismereti kutatások a Vajdaságban 1945 és 1995 között címet viseli. Az elképzelés megvalósításában legfőbb partnerünk a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság (JMMT), amellyel karöltve még 1992-ben a Hogyan tovább a háború után? elnevezésű kerekasztal-beszélgetés keretében a vajdasági helytörténetírásról tartottunk egy tanácskozást Zentán. Akkor kilenc pontban foglaltuk össze a legfontosabb teendőinket. 4 Ezek közül néhány már veszített időszerűségéből, de az első helyen meghatározott feladat: a vajdasági helytörténetírás második világháború utáni eredményeinek számbavétele ma is folyamatban van. A felmérés tárgya A helyismereti kutatás végterméke" a legtöbb esetben valamilyen írásmű. Ezért első lépésként a vajdasági magyar, illetve magyarságra vonatkozó helyismereti kiadványok számbavételét, bibliográfiai feldolgozását kezdtük meg. Ez a felmérés egy több szakaszos, hosszabb idő (néhány év) alatt megvalósítható tevékenység. A Magyar helyismereti kutatások a Vajdaságban 1945 és 1995 között elnevezés alapvetően meghatározta a munka terjedelmét. Az időbeli behatárolás nem képezte vita tárgyát, de döntenünk kellett arról, hogy csak a helytörténeti vagy a helyismereti kiadványokat is nyilvántartásba vesszük-e. A probléma könnyebb megértése érdekében A helytörténetírás módszertani kérdései 3 című kiadványból idézem a helytörténetírás tárgyára és módszerére vonatkozó részt: Az egyik, és ezt nevezhetnénk klasszikus értelmezésnek főként a német Ortsgeschichte illetve Territorium-geschichte mintájára helytörténeten adott helység vagy vidéke históriája egészének, esetleg egy részének feltárását érti. Klasszikus műfaja a helységtörténet (falu, illetve várostörténet), módszere az adott helység lehetséges forrásanyagának teljes feltárása... olyan teljes átfogásra törekvő fejlődésvizsgálatok folytatása, amilyenek csupán a helyhez kötött, a helyi keretek között kialakult szerves kötelékekkel egybefűzött társadalmi képletek és intézmények mikrokozmoszainak mozgásterében végezhetők el... E klasszikusnak nevezett meghatározás mellett 3 4 5 Eddig csak Magyarkanizsa monográfiájának első kötete jelent meg 1995-ben, ez 1848-ig öleli fel a város történetét. Hogyan tovább a háború után? A JMMT és a Magyar Szó tribünciklusának dokumentumai 1992/93. Magyar Szó, Újvidék, 1993. Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 103-117. Stier Miklós - Szász Zoltán: A helytörténetírás módszertani kérdései. Új- és legújabb kor (Helyismereti kutatók kézikönyvei sorozat). Országos Széchenyi Könyvtár, Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Bp., 1980. Népművelési Propaganda Iroda 1-17.
létezik a helytörténet értelmezésének másik felfogása is, amely a helytörténet hagyományos kérdésfelvetéseit elvetve nem ragaszkodik az adott terület története mindenoldalú feldolgozása szükségszerűnek való beállításához, hanem lényegében az egyes történeti jelenségek teljes feltárását szorgalmazza a lehető teljes forrásanyag alapján, a lehető teljes részletességgel. " Mindkét meghatározás az adott hely históriájának vagy történeti jelenségeinek feltárását és feldolgozását helyezi a középpontba. A különbség csak annyi, hogy a feldolgozás komplex vagy parciális. Az előző definíciók túlságosan szűk keretek közé szorították volna felmérésünket, ugyanis a Vajdaságban a címben jelzett időszakban megjelent kiadványok közül csak néhány nevezhető nagy jóindulattal komplex falu- vagy várostörténetnek. Az egyes történeti jelenségek teljes feltárásának igényével megjelentetett helytörténeti munkákból már többet tudunk felmutatni. Ha csak a helytörténeti kiadványok számbavételét végezzük el, akkor kimaradt volna bibliográfiánkból sok értékes helyismereti kiadvány, például a természettudományok területéről Guelmino János vagy Rácz Vince munkái Zenta és környéke élővilágáról, éghajlatáról, talajtani viszonyairól. Ezért fordultunk a helyismeret felé. A Könyvtáros kézikönyve 6 című kiadvány szerint a helyismereti gyűjteménybe tartoznak a történelmi, irodalmi, művészeti, néprajzi jellegű kiadványok (a múltban főként ezek voltak az érdeklődés homlokterében), de gyűjteni kell a természet világára és a gazdasági élet minden ágára vonatkozó irodalmat. Itt fontos szerepe van a különféle beszámolóknak és jelentéseknek is. Igen lényeges az intézmények, szervezetek, egyesületek irodalmának megőrzése. A helyismereti gyűjtemény részét képezik még az életrajzok, életrajzi adatok akár kéziratos formában is. Alapvető fontosságú a helyi sajtó, iskolai értesítők és minden periodika-féleség gyűjtése. A kisnyomtatványok közül a röplapok, műsorfüzetek, plakátok nélkülözhetetlenek. Minél teljesebb térképgyűjteményre van szükség. A vajdasági könyvtárosok számára az újvidéki Matica srpska által kiadott útmutató 7 a helyismereti anyagok közé sorolja még a zenei anyagot (hanglemez, CD-lemez, hangkazetta), a videofilmeket és a levéltári anyag nagy részét is. A sokrétű helyismereti anyag felmérése nem volt célunk, a rendelkezésünkre álló erőkkel, idővel és anyagiakkal ez megoldhatatlan feladatok elé állított volna bennünket. A írásos művek tekintetében is megszorításokra kényszerültünk. A feldolgozás tárgyát csak a könyvek és brosúrák képezték, és nem vettük tekintetbe azokat a helyi kiadványokat, amelyek nem a vajdasági magyarsággal foglalkoznak. Azok a helyismereti kiadványok sem kerültek bele a bibliográfiába, amelyeket nem a Vajdaság területén adtak ki mivel a terv a vajdasági helyismereti kutatások vizsgálatát tűzte ki célul, részben a helyismereti kiadványok, részben tanácskozások útján. A gyűjtőterület A gyűjtőterület kijelölése több szempont figyelembevételével történt. Alapkövetelménynek tartottuk, hogy egyaránt felöleljük a tömb- és szórványmagyarságot, valamint a korábban jelentős szellemi központokat, a magyarok pillanatnyi lélekszámától függetlenül. Ezt a munkát 6 7 Sallai István - Sebestyén Géza: A könyvtáros kézikönyve, Bp., 1965. 625-629. Opsta uputstva za rad u zaviéajnoj zbirci u bibliotekama SAP Vojvodine. Novi Sad, Izdanje Matice srpske.
az 198l-es népszámlálási adatok alapján végeztem el. 8 (Segédanyagként készült el közben a Vajdasági történelmi-földrajzi helységnévszótár). A községeket három csoportba soroltam be. Az elsőbe kerültek azok a községek, amelyekben a magyar lakosság százalékaránya a községben 10 % feletti (1. sz. táblázat). Huszonhárom ilyen vajdasági községet találtam (Újvidéket egy községnek véve), ezekben községi szintű felmérést kell végezni. Tíz olyan község van a Vajdaságban, ahol a községben és a község minden településén is 10 % alatti (0,003-3,7 %) a magyarok aránya. Ezeket teljes egészében figyelmen kívül hagyhatjuk (2. sz. táblázat). Van 12 olyan vajdasági község, amelyekben a község egészét nézve 10 % alatti, de bennük 22 településen 10 % feletti a magyar lakosság arányszáma (3. sz. táblázat). E települések esetében a százalékarány és az abszolút lélekszám együttes értékelése után az elképzelés megvalósításának második szakaszában eldöntjük, hogy melyekre terjedjen ki a felmérés. A felmérésből nem maradhat ki Pancsova és Versec, mint korábban jelentős szellemi központok, annak ellenére sem, hogy egyik melléklet mércéinek sem feleltek meg. 1. sz. táblázat Vajdasági községek 10 % feletti magyar lakossággal 1981-ben A település neve A magyarok létszáma a községben % 1. Újvidék (Novi Sad) 19262 11,3 2. Kevevára (Kovin) 4517 11,3 3. Kula(Kula) 5941 11,9 4. Antalfalva (Kovacica) 4403 13.4 5. Zichyfalva (Plandigte) 2199 13,6 6. Torontálszécsány (Seöanj) 2791 14,3 7. Nagybecskerek (Zrenjanin) 20451 14,7 8. Nagykikinda (Kikinda) 11721 16,8 9. Apatin (Apatin) 5837 17,2 10. Zombor (Sombor) 18813 19,0 11. Magyarcsernye (Nova Cmja) 3697 22,7 12. Törökbecse (Novi Becej) 7269 24,0 13. Bégaszentgyörgy (ZitiSte) 6240 24,4 14. Törökkanizsa (Novi Knezevac) 5586 37,2 15. Temerin (Temerin) 10018 44,4 16. Szabadka (Subotica) 71064 46,0 17. Obecse (Becej) 25874 58,4 18, Csóka (Coka) 9761 58,6 19. Kishegyes (Mali Ido ) 9336 62,3 20. Topolya (B. Topola) 28957 69,1 21. Ada(Ada) 17523 77,0 22. Zenta (Senta) 25140 82,4 23. Magyarkanizsa (Kanjiza) 28577 87,4 8 Nacionalni sastav stanovnistva SFR Jugoslavije po naseljima i opstinama, Knjiga I. Popis stanovnistva, domacinstava i stanova u 1981. godini. Beograd, 1991, Izdavaö: Savezni zavod za statistiku.
2. sz. táblázat Vajdasági községek, ahol a magyarok százalékaránya a községben és a község településein is 10% alatt volt 1981-ben A magyarok létszáma a községben % 1. Ópázova (Stara Pazova) 143 0,003 2. Pecsince (Pecinci) 37 0.2 3. Opáva (Opovo) 71 0,6 4. Petrőc (B. Petrovac)) 94 0,6 5. Mitrovica (Sremska Mitrovica) 1015 1,2 6. Zsablya (Zabalj) 368 1,4 7. Alibunár (Alibunar) 467 1.6 8. Beocsin (Beoőin) 392 2,8 9. Karlóca (Sremski Karlovci) 220 2,9 10. Pétervárad (Petrovaradin) 814 3,7 3 sz. táblázat Vajdasági községek 10 % alatti magyar lakossággal, ahol a község egyes településein a magyarok 10 % feletti arányban éltek 1981-ben Település Község A magyarok létszáma a településen % 1. Újverbász (Vrbas) Újverbász 8,8 % 2814 11,2 2. Gombos (Bogojevo) Hódság 6,8 % 1926 75,3 3. Sándoregyháza (Ivanovo) Pancsova 5,2 % 1100 56,5 4. Titel (Titel) Titel 7,5 % 779 12,5 5. Maradék (Maradik) Ingyija 0,3 % 731 32,4 6. Bács (Baö) Bács 8,4 % 627 10,5 7. Hertkovce (Hrtkovci) Ruma 3,4 % 554 19,4 8. Ireg (írig) Ireg 8,8 % 549 11,9 9. Vajszka (Vajska) Bács 543 15,7 10. Okér (Zmajevo) Újverbász 487 10,2 11. Nikince (Nikinci) Ruma 475 19,6 12. Fejértelep (SuSara) Versec 7,0 % 362 73,0 13. Sajkáslak (Lok) (ZitiSte) Titel 340 22,5 14. Satrince (Satrinci) Ireg 297 75,2 15. Temesvajkóc (Vlajkovac) Versec 288 21,2 16. Udvarszállás (Dobriőevo) Fehértemplom 2,9 % 278 90,8 17. Palona (Plavna) Bács 217 12,7 18. Nagyszered (Vei. Srediste) Versec 198 11,7 19. Versecvát (Vatin) Versec 139 33,3 20.... (Karadordevo) Palánka 3,3 % 123 10,7 21. Dobrodó (Dobrodol) Ireg 117 90,7 22. Szot (Sot) Ruma 91 11,0
Az eddig elvégzett munka során nyilvántartásba vettük és feldolgoztuk a vajdasági magyarok által lakott kilenc község, Apatin, Magyarkanizsa, Óbecse, Szabadka, Zenta, Topolya, Zombor, Hódság és Nagykikinda parciális vagy teljes megismerését szolgáló, tudományos igénnyel megírt, könyv vagy brosúra formájában a Vajdaságban magyarul (a tömbben élő magyarság településeire vonatkozóan szerb nyelven is) megjelentetett helyismereti kiadványaikat. A tömbben élő magyarságra és településeikre vonatkozó szerb nyelvű kiadványok feldolgozására azért vállalkoztunk, mert elsődleges szempontnak a témát a magyarságot, magyarságkutatást tartottuk, nem pedig a szerző nemzeti hovatartozását vagy az írásmű nyelvét. Az észak-bácskai kiadványokat tartalmazó kötet nyomdai előkészítése folyamatban van. A Bánság feltérképezése " pedig most indult el. Zentai monográfia füzetek 1. Dr. Szeli István ZENTA ÍRÓI 1964 2. Dobos János KÖZÉPISKOLÁK 1965 3. Fábri Nándor ZENTA FÖLDRAJZA 1965 4. Fábri Jenő ZENTA TÖRTÉNETE 1526-IG 1965 5. Dr. Vigh Ágoston A ZENTAI KÓRHÁZ TÖRTÉNETE 1966 6. Huszágh László A ZENTAI GYÓGYSZERTÁRAK TÖRTÉNETE 1966 7. Dobos János OKMÁNYOK AZ 1897. ÉVI ZENTAI FÖLDMUNKÁSMEGMOZDULÁSOK TÖRTÉNETÉHEZ 1967 8. Fábri Jenő SZENTA A TÖRÖK URALOM ALATT 1967 9. Dr. Szeli István PISCI SENTE ZENTA ÍRÓI 1967 10. Rácz Vince POLJOPRIVREDA U SENTI ZENTA MEZŐGAZDASÁGA 1967 11. Erdélyi István, Katona Pál ADALÉKOK ZENTA MŰVELŐDÉSI ÉLETÉHEZ 1968 12. Guelmino János ZENTA ÉS KÖRNYÉKÉNEK NÖVÉNYEI I. (Virágosok) 1968 13. Guelmino János ZENTA ÉS KÖRNYÉKÉNEK NÖVÉNYEI II. (Virágtalanok) 1973 14. Dobos János KOMMUNISTA SZERVEZKEDÉS ZENTÁN 1969
15. Tolmácsy Géza PÉNZÜGYI ÉLET (Bankok és részvénytársaságok) 1969 16. Rácz Vince KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK ZENTÁN 1970 17. Rácz Vince PEDOLÓGIAI VIZSGÁLATOK ZENTÁN 1970 18. Tolmácsy Géza PÉNZÜGYI ÉLET (A tőkésvilág magánvállalkozóinak cégjegyzéke) 1970 19. Szekeres László ZENTA ÉS KÖRNYÉKE TÖRTÉNETE A RÉGÉSZETI LELETEK FÉNYÉBEN 1971 20. Tolmácsy Géza A ZENTAI SPORT ÉS TESTNEVELÉS KRÓNIKÁJA 1971 21. Tolmácsy Géza A ZENTAI TÁRSADALMI EGYESÜLETEK 1918-IG (I-II. kötet) 1972 22. Katona Pál A ZENTAI MOZIK TÖRTÉNETE 1973 23. Tolmácsy Géza TESTNEVELÉS ÉS SPORT A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT (I-II.kötet) 1973, 1978 24. Rácz Vince SECERNA REPA (Cukorrépa) 1975 25. Katona Pál ISTORIJAT RAZVOJA NARODNE VLASTI U SENTI (A néphatalom fejlődésének története Zentán) 1979 26. Tóth Péter FELEKEZETI ELEMI ISKOLÁK ZENTÁN 1979 27. Tolmácsy Géza ZENTA TÁRSADALMI ÉLETE A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT (I-II. kötet) 1980, 1981 28. Fehér Lajos A KEVI - TORNYOSI TŰZOLTÓSÁG ÖTVEN ÉVE 1987 29. Tripolsky Géza A ZENTAI IPARTESTÜLET SZÁZ ESZTENDEJE 1988 30. Tolmácsy Géza A VAJDASÁGI BANK - ZENTAI ALAPBANK 30 ÉVE 1988 31. Szloboda János A ZENTAI KOMMUNÁLIS MUNKASZERVEZET 40 ÉVE 1989 32. Kókai Sándor ANDRUSKÓ KÁROLY (Katalógus és bibliográfia) 1991 33. Fehér Lajos TORNYOS MÚLTJA ÉS JELENE 1990
34. Guelmino János ZENTA ÉS KÖRNYÉKÉNEK ÁLLATVILÁGA I. (Gerinces állatok) 1991 35. Fodor István, Kalmár Károly A ZENTAI MALOMIPAR TÖRTÉNETE 1994 35. a. István Fodor, Karolj Kalmár ISTORIJAT MLINSKE INDUSTRIJE U SENTI 1994 36. Barta László, Balassy Ildikó A ZENTAI CSATA (Két tanulmány) 1995 37. Szloboda János A ZENTAI SAJTÓ TÖRTÉNETE 1995 38. Tari László ZENTA VILLAMOSÍTÁSA 1995 38. a. Laslo Tari ELEKTRIFIKACIJA SENTE 1995 39. Kalmár Károly A ZENTAI ELEMI ISKOLÁK TÖRTÉNETE II 1995 40. Szloboda Ilona A ZENTAI ÓVODÁK TÖRTÉNETE 1996 40. a. Ilona Sloboda ISTORIJA SENCANSKIH ZABAVISTA 1996 41. Guelmino János ZENTA KÖRNYÉKÉNEK ÁLLATVILÁGA (Gerinctelen állatok) 1996 42. Dobos János ZENTA PECSÉTJE ÉS CÍMERE 1997 43. Dobos János A ZENTAI GIMNÁZIUM 100 ÉVE 1998 Zentai Füzetek 1. Szeli István (szerk.) THURZÓ EMLÉKFÜZET 1960 2. Erdélyi István (szerk.) ADALÉKOK ZENTA KÖNYVTÁRÉLETÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ 1961 3. Szeli István EGY VERSÍRÓ SZOCIALISTA A SZÁZAD ELEJÉN 1961 4. Erdélyi István (szerk.) STAMPA O SLIKARSKOJ KOLONIJI (Nyomtatványok a Müvésztelepről) 1962 5. Szeli István MAJTÉNYI ZENTÁN 1962 6. Erdélyi István ZENTAI TÉMÁK 1962
7. Dr. Burány Béla ZENTA-VIDÉKI NÉPBALLADÁK 1964 8. Dr. Burány Béla, Fábri Jenő, Tripolsky Géza SZÁRAZ KÚTGÉM, ÜRES VÁLÚ 1966 9. Dr. Burány Béla, Fábri Jenő KÉT SZIVÁRVÁNY KOSZORÚZZA AZ EGET 1969 10. Dr. Burány Béla, Fábri Jenő, Tripolsky Géza, Bodor Géza RUKKOLNAK A SZÉP ZÉNTAI LEGÉNYEK 1972 11. Dr. Burány Béla HEJ, SZÉNA, SZÉNA (Gyermekjátékdalok) 1973 12. Erdélyi István (szerk.) ISTORIJAT MOSTOVA KOD SENTE (A zentai hidak története) 1963 13. Hanák László (szerk.) VÁLASZTÁSOK ZENTÁN 1963, 1967 1965, 1969 14. PRIVREDNII TURISTICKI VODICI (Gazdasági és turisztikai útmutató) 1969, 1970 15. Milivoje Gasovic, Erdélyi István JOVAN MUSKATIROVIC 1963 16. Erdélyi István ZENTAI KIADVÁNYOK BIBLIOGRÁFIÁJA 1965 17. Erdélyi István, Vöjislav Jankovic A ZENTAI ÍRÓK BIBLIOGRÁFIÁJA (I II. füzet) 1968, 1969 18. Ivan Dordevic (szerk.) ZENTA 1216-1966 1966 19. Dobos János ZENTA AZ ÁRUTERMELÉS ÉS POLGÁROSODÁS KIALAKULÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN 1967 20. Tripolsky Géza, Andruskó Károly ADY 1967 21. ZENTAI HELYISMERETI KÉPEK 1968 22. Andruskó Károly A ZENTAI AMATŐR FESTŐK EX LIBRISEI 1968 23. Dobos János ZENTAI KOMMUNISTÁK (1919-1944) 1969 24. Tripolsky Géza ZENTÁTÓL HANGONYIG 1970 25. Székely Ilona HALÁLRA ÍTÉLVE 1971 26. Katona Pál MEGGYŐZŐDÉSBŐL TETTEM 1972 27. Rácz Vince FÖLDOSZTÁSOK ZENTÁN 1979 28. VIRRADAT (Visszaemlékezések Zenta felszabadulásának napjára) 1981 29. Lövei Mihály ÖNÉLETRAJZ 1982
30. Dorde Kablar CRVENA KOLONIJA (A vörös kolónia) 1985 Egyéb kiadványaink 1. Cs. Simon István FALU A HÁRMASHATÁRON 1996 2. Pej in Attila A ZENTAI CSATA OLVASÓKÖNYVE 1997 3. Cs. Simon István VIRULSZ-E MÉG, SZÜLŐFÖLDEM? 1997 4. Andruskó Károly - Cs. Simon István ROMOK 1998