SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A Köztársaság Elnökének Díszoklevele Éremmel kitüntetésben részesített Budapest II. Kerületi Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Budapest, 2015. március 1

T A R T A L O M A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA... 4 Az intézmény adatai... 5 1. A intézmény típusa, tagozatai... 6 1.1 Az intézmény típusa: többcélú intézmény... 6 1.2 Az intézmény tagozatai:... 6 2. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere... 6 2.1 Az intézmény szervezeti felépítése:... 6 2.2 Az intézmény (szervezet) működési rendszere... 7 2.2.1 Az intézmény igazgatója... 7 2.2.2 Az intézmény igazgatóhelyettesei... 7 2.2.3 Az intézmény pedagógusai és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottai... 7 3. A működés rendje... 8 3.1 Általános szabályok... 8 3.2 A tanulók intézményben tartózkodásának rendje... 8 3.3 A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 9 3.4 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel... 9 3.5 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje... 9 3.6. A vezetők és az iskolai szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája, rendje... 10 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje... 12 4.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja... 12 4.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak... 12 4.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái... 12 4.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének konkrét rendje... 13 5. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések... 13 6. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 13 6.1 Az egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás... 14 6.1.1 Kapcsolat a fenntartóval és működtetővel... 14 6.1.2 A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás... 14 6.1.3 Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás... 15 6.1.4 Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása... 15 7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 15 7.1 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje... 15 7.2 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok... 15 7.3 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje... 16 2

7.4 Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények... 16 8. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 17 9. Az intézményi védő, óvó előírások... 17 9.1 Általános előírások... 17 9.2 A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok... 18 9.3 A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok... 18 9.3.1 Az intézményvezető feladatai... 18 9.3.2 A pedagógus feladata... 19 10. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők... 19 11. A nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumok... 21 11.1 A nevelőtestület... 21 11.2 A szakmai munkaközösség... 21 11.3 A szülői szervezet... 21 11.4 A diákönkormányzat... 21 12. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 22 12.1 Az intézmény vezetősége... 22 12.2 A kibővített intézményvezetőség... 22 12.3 Az intézmény szervezeti egységei... 22 12.4 A kapcsolattartás rendje, formái... 22 12.4.1 A vezetők kapcsolati rendszere... 22 12.4.2 Vezetői szerkezet 2013. szeptember 1-jétől... 23 12.4.3 Az iskolai közalkalmazottak... 24 13. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái... 25 13.1 A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok... 25 13.2 Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői... 25 14. A diák önkormányzat (DÖK), a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata) biztosítása... 26 14.1 A diák önkormányzat (DÖK), a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje... 26 14.2 A diák önkormányzat működéséhez szükséges feltételek... 27 15. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje... 27 16. Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések... 27 16.1 Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok... 27 16.2 Az intézményben folytatható reklámtevékenység... 28 MELLÉKLETEK... 31 Az intézmény kapcsolati hálója... 32 Munkaköri leírás minták 3

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A köznevelési intézmény (továbbiakban intézmény) a jogszabályi előírásoknak megfelelendő alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. pont 4. alapján e szabályzat határozza meg az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Budapest II. Kerületi Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban SZMSZ) az intézmény vezetője készítette el. A szervezet felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot a nevelőtestület fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint gyakorolta jogát a diákönkormányzat és a szülői szervezet. A SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok, munkaköri leírások előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. A SZMSZ rendelkezései elfogadását követő naptól hatályosak. A SZMSZ megtekinthető az intézmény székhelyén és telephelyén iskolai könyvtárakban (Pasaréti út 191-193., Fenyves utca 1-3.), elektronikusan az intézmény honlapján: www.szabol-bp.sulinet.hu 4

Az intézmény adatai Az intézmény nyilvántartási száma: K11404 Az intézmény nyilvántartásba vételének dátuma: 2013.08.27. Az intézmény módosító szakmai alapdokumentumának kelte: 2014.11.07. Az intézmény megnevezései: Hivatalos neve: Idegen nyelvű neve: Budapest II. Kerületi Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Budapest 2nd: Szabó Lőrinc Bilingual Primary and Secondary School A köznevelési intézmény feladat ellátási helyei: Székhelye: Budapest, II. Pasaréti út 191-193. Telephelye: Budapest, II. Fenyves utca 1-3. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Illetékes tankerület: KLIK Budapest II. Tankerülete A fenntartó képviseletére jogosult személy: KLIK elnöke Az intézményt működtető szerv neve: Budapest II. Kerületi Önkormányzat Az intézményt működtető szerv címe: 1024 Budapest, Mechwart liget 1. Az intézményt működtető szerv képviselője: Budapest II. Kerületi Önkormányzat polgármestere Az intézmény gazdálkodását közvetlenül ellátó szervezet neve: Budapest II. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Intézménygazdálkodási Iroda Az intézmény gazdálkodását közvetlenül ellátó szervezet címe: 1021 Budapest, Vadaskerti út 13. Az intézmény gazdálkodását közvetlenül ellátó szervezet képviselője: Az Intézménygazdálkodási Iroda irodavezetője Az intézmény működtetését közvetlenül ellátó szervezet (intézmény) neve: Intézményeket Működtető Központ (IMK) Az intézmény működtetését közvetlenül ellátó szervezet (intézmény) címe: 1021 Budapest, Vadaskerti út 13. Az intézmény működtetését közvetlenül ellátó szervezet (intézmény) képviselője: Az IMK igazgatója Az intézmény köznevelési és egyéb alapfeladata: 1026 Budapest, Pasaréti út 191-193. általános iskolai nevelés-oktatás gimnáziumi nevelés-oktatás egyéb köznevelési foglalkozás 1026 Budapest, Fenyves u. 1-3. általános iskolai nevelés-oktatás egyéb köznevelési foglalkozás Az intézmény működési területe: az intézmény általános iskolai körzeti feladatokat lát el a körzetében lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek tekintetében. 5

1. A intézmény típusa, tagozatai 1.1 Az intézmény típusa: többcélú intézmény általános iskola és gimnázium (4 évfolyam + előkészítő évfolyam) Az intézmény évfolyamainak száma: 12 évfolyam (+ gimnáziumi előkészítő évfolyam) 1.2 Az intézmény tagozatai: általános iskola: általános tantervű tagozat (1-8. évfolyam) két tannyelvű tagozat (1-8. évfolyam) gimnázium: két tannyelvű tagozat + NYEK osztály (9.KNY-12. évfolyam) általános tantervű tagozat + NYEK osztály (9.NY-12. évfolyam) Maximálisan felvehető tanulólétszám: 1000 fő 1026 Budapest, Pasaréti út 191-193. 650 fő 1026 Budapest, Fenyves u. 1-3. 350 fő 2. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere 2.1 Az intézmény szervezeti felépítése: Szervezeti szintek 1. Magasabb vezetői szint A szervezeti szintnek megfelelő beosztások Intézményvezető Intézményvezető helyettesek 2. Középvezetői szint Munkaközösség vezetők 3. Közalkalmazottak Tanítók Tanárok Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők A konkrét beosztások megnevezése Igazgató Igazgató helyettesek: - általános igazgatóhelyettes - alsó tagozatos igazgatóhelyettes - angol nyelvi tagozatvezető ig. helyettes Alsó tagozatos Napközis Alsó tagozatos angol nyelvi Angol és 2. idegen nyelvi Humán Természettudományi Osztályfőnöki Gyermekvédelmi Testnevelés Kultúra, könyvtár és szabadidős Tanítók (alsó tagozat) Általános iskolai tanárok (felső tagozat) Középiskolai tanárok (gimnázium) Iskolatitkárok Pedagógiai asszisztensek Rendszergazda Laboránsok 6

Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök: Vezetői szinthez tartozó beosztások Intézményvezető Igazgató helyettesek Munkaközösség-vezetők Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök Intézményvezető helyettesek Iskolatitkárok Munkaközösség-vezetők Rendszergazda, pedagógiai asszisztensek, laboránsok Tanítók Tanárok Napközis nevelők Érdekvédelmi szervezetek (vezetői egyeztetési kötelezettség) Közalkalmazotti Tanács Pedagógus szakszervezeti csoport Diákönkormányzat 2.2 Az intézmény (szervezet) működési rendszere 2.2.1 Az intézmény igazgatója A köznevelési intézményt az intézményvezető (igazgató) irányítja. Az intézményt az igazgató képviseli, kizárólagos kiadmányozási joga van. A köznevelési intézmény vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: - A pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. - Az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást az alapító, emberi erőforrások minisztere adja. A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény nevelőtestülete, közalkalmazotti közössége, az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat (DÖK) véleményét. A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. 2.2.2 Az intézmény igazgatóhelyettesei Az igazgatóhelyettesek megbízását a nevelőtestület véleményezési jogkör megtartásával a tankerületi igazgató az intézményvezető egyetértésével adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre (5 tanévre) szól. 2.2.3 Az intézmény pedagógusai és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottai Az intézmény közalkalmazottait a magasabb jogszabályok alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban a tankerületi igazgató az intézményvezetővel egyetértésben alkalmazza. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A szervezeten belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. 7

A szervezeten belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. 3. A működés rendje 3.1 Általános szabályok A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az emberi erőforrások minisztere állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az iskolai szülői szervezet (SZMK), - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 3.2 A tanulók intézményben tartózkodásának rendje Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon: - reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 17 30 óráig; - a tornaterem hétfőtől péntekig 7-től 19 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7 30 órától a tanítás végéig16 óráig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. Az iskolába a tanulóknak reggel a Pasaréti úti épületben 7 30 óra és 7 55 óra, a Fenyves utcai épületben 7 45 óra és 8 10 óra között kell megérkezniük. Az egész napos iskolai szervezetben a napköziben alsó tagozaton 15 00-16 00 óra között, a felső tagozaton az órarend függvényében van a tanulási idő vagy tanulószobai foglalkozás. A tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nyitvatartási idejében, a tanítási órák után kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodákban történik 8 00 óra és14 00 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 8

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 3.3 A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az iskola nyitvatartási idején belül az ügyeletes vezetőnek bent kell tartózkodnia. A vezetőség többi tagjának az egyéni beosztásuknak megfelelően. Az ügyeleti rendet minden tanév elején határozzák meg a vezetők, s az éves munkatervben rögzítik. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon, az ott munkát ellátókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve látogatók belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve látogatókat a portaszolgálat nyilvántartja. 3.4 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig az iskola portáján. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. - külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre, fogadóórára való érkezéskor, - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét portaszolgálat is biztosítja. A portások (akik külső cég alkalmazottai) munkájukat munkaköri leírásukban meghatározottak alapján végzik. 3.5 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, 9

- vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudja megtenni, a vezetői feladatokat az általános igazgató-helyettesnek kell ellátnia; Ha az intézményvezető általános igazgatóhelyettese (Pasaréti úti épület) a szükséges, vezető-helyettesi feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudja ellátni, a helyettesi feladatokat a második igazgatóhelyettes vagy eseti az intézményvezető által adott megbízás alapján (akár telefonon történő) megjelölt személynek kell ellátnia. Ha az alsó tagozatos igazgatóhelyettes (Fenyves utcai telephely) a szükséges, vezetőhelyettesi feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudja ellátni, a helyettesi feladatokat az alsó tagozatos munkaközösség-vezető vagy eseti az intézményvezető által adott megbízás alapján (akár telefonon történő) megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. - Az igazgatót távollétében az alábbi jogkörök kivételével: munkaügyi eljárás, tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. 3.6. A vezetők és az iskolai szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája, rendje Az intézményben a szülők közösségi jogainak érvényesítésére, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik (iskolaszék nem szerveződött). Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai Szülői Munkaközösség (SZMK). Tagjai az osztályok szülői munkaközösségeinek elnökeiből állnak. Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata az iskolai SZMK-val való együttműködés. Az együttműködés és kapcsolattartás során: - a vezetők feladata az iskolai szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az iskolai szülői szervezet jogainak /pl. véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek.). 10

Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek a jogszabály, vagy az SZMSZ véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői munkaközössége részére az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Az iskola szülői szervezetét megillető jogok döntési: - kialakítja saját működési rendjét - megválasztja saját tisztségviselőit - képviseli a szülőket és a tanulókat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében véleményezi: - az iskola pedagógiai programját - házirendjét - munkatervét - a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak - továbbá véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógia programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, a házirendről az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől az iskola éves munkatervében meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja, munkaterve nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. Ezen dokumentumok egy-egy példánya megtalálható az intézmény fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola igazgatójánál, megtekinthetők az iskola honlapján. 11

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 4.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása és az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (SZMK, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 4.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: - az intézmény vezetője - ellenőrzési feladatai az intézmény egészére vonatkoznak - felügyeli a belső ellenőrzés egész rendszerét, működését - ellenőrzi az intézmény valamennyi dolgozójának munkáját - az intézményvezető általános helyettese, helyettesei - folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk tartozó dolgozók munkáját munkaköri leírásukban foglaltak szerint - az intézményvezető által megbízott munkaközösség-vezető Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 4.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - foglalkozás látogatás, - írásos dokumentumok vizsgálata - tanulói munkák vizsgálata - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. 12

4.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének konkrét rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során iránymutató az intézményi elvárás rendszer. Az abban megfogalmazottak összhangban vannak a pedagógiai programban leírt intézményi célokkal, tükrözik az intézménnyel szemben megfogalmazott általános elvárásokat is, ezért az intézményi (és pedagógus) önértékelés alapját képezi. Az ellenőrzés tapasztalatait összevetve a pedagógus önértékelésével az igazgató egyenként (pedagógusonként) összegzi, és feladatokat határoz meg a következő 3-5 évre. Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával munkaközösségi és/vagy tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 5. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - az iskolai szülői munkaközösségre (SZMK) vagy a diákönkormányzatra (DÖK). Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület nem ruházhatja át az alábbi döntési jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, - a továbbképzési program elfogadásáról, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, - a házi rend elfogadásáról, - tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásáról, - a tanulók fegyelmi ügyeiről, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét, amely az alábbi esetekben nem ruházható át: - az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, - az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt, - az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál. 6. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A nevelési-oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. 13

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: - egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - a működtetővel (működtetésben közreműködő cégekkel, intézményekkel), - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel, - a gyermekjóléti szolgálattal, - az egészségügyi szolgáltatóval, - egyéb közösségekkel. 6.1 Az egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 6.1.1 Kapcsolat a fenntartóval és működtetővel Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény közalkalmazottainak munkáltatásával kapcsolatos ügyekre, - az intézmény ellenőrzésére: a működési törvényessége szempontjából, - egyéb, az intézmény napi működését biztosító intézkedésekre. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adás, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 6.1.2 A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, 14

- intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat fel kérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 6.1.3 Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. 6.1.4 Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. 7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 7.1 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. 7.2 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, tanulójának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, 15

- egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok, faliújság stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény tanulóit, - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával (zászló, címer, jelvény stb.), - tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 7.3 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés Az ünnepély, megemlékezés neve (irányadó) időpontja Tanévnyitó szeptember 1. Emlékezés Szabó Lőrinc halála évfordulóján október 3. Emlékezés az Aradi vértanúkra október 6. Az 1956-as forradalom és szabadságharc (nemzeti ünnep) október 23. Megemlékezés a kommunizmus diktatúrák áldozatairól február 25. Az 1848-as forradalom és szabadságharc (nemzeti ünnep) március 15. Emlékezés Szabó Lőrinc születése évfordulóján március 31. Megemlékezés a Holocaust áldozatairól április 16. Ballagások május, június Nemzeti összetartozás napja (nemzeti emléknap) június 4. Tanévzáró június 7.4 Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények A rendezvény neve 16 A rendezvénnyel érintettek köre A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja Gólyatábor gimnázium 9-10. szeptember Gólyaavatás gimnázium I. félév Mikulás iskola december Karácsonyi koncert iskola december Szalagavató gimnázium december/január Szülők-nevelők találkozója szülők, nevelők január Farsang iskola január/február Szabó Lőrinc iskolafesztivál (2 évente) iskola március Természettudományos 7 iskola április Anyák napja iskola május Osztálykirándulások / erdei iskola május Pünkösdölés iskola május Alkotó hét (2 évente) iskola június Nyári táborok iskola június-augusztus

Az angol nyelvterület kultúrköréhez tartozó programok: Harvest time iskola ősz Halloween iskola október Guy Fawkes Day felső, gimnázium november Thanksgiwing Day iskola november Angol karácsony iskola december Robert Burns Day felső, gimnázium január St. Ptrick s Day iskola március Easter-Spring time iskola Húsvét 8. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója köti a szerződést az egészségügyi intézmény vezetőjével. A megállapodásnak biztosítani kell a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését (fogászat, tüdőszűrés, belgyógyászati vizsgálat, szemészet), a fizikai állapotuk mérését a NETFIT fittség-mérési tesztek alkalmazásával (lásd a Pedagógiai Program 3.11 pontjában), a továbbtanulás előtt állók általános orvosi vizsgálatát, a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát. A szülő engedélyével a tanuló az előírt vizsgálatokon nem köteles részt venni, de a vizsgálat elvégzéséről a szülő köteles gondoskodni. Ha szülői mulasztás miatt a tanulón bármilyen egészségügyi probléma észlelhető, az iskola köteles azt az illetékes szerv felé jelezni. Az elvégzendő vizsgálatokat és azok idejét a védőnő köteles előre jelezni, hogy az osztályfőnök időben tájékoztatni tudja a szülőket. Ha a szülő nem engedi gyermekét az orvosi vizsgálatra (amennyiben az orvosi vizsgálat helye nem az iskola épülete), akkor a felügyeletről neki kell gondoskodnia. Az iskolán kívül végzett orvosi vizsgálatokra a pedagógus kíséri a tanulókat. A kísérésben a szülő önként nyújthat segítséget, de a pedagógus helyett felelősséget nem vállalhat. Indulás előtt és visszaérkezéskor köteles az iskolavezetés felé jelentkezni. 9. Az intézményi védő, óvó előírások 9.1 Általános előírások Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy átadja a tanulóknak az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket; valamint balesetveszély vagy baleset fennállásakor a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, s be kell tartania az iskolai munkavédelmi szabályzat, a tűzvédelmi utasítás és a tűzvédelmi terv rendelkezéseit. A tanulókkal az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. 17

A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni, ez az osztályfőnökök és a szaktanárok feladata. Minden tanév elején az első osztályfőnöki órán az osztályfőnöknek ismertetnie kell: - a balesetvédelmi előírásokat - rendkívüli esemény (baleset, bombariadó, tűzriadó, természeti katasztrófa, ) esetén a teendőket (menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, ) - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzése érdekében Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendje meghatározza azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 9.2 A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: - az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit, - csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, - gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az iskolában dolgozók feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. 9.3 A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok 9.3.1 Az intézményvezető feladatai - Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja (tanulói ügyek intézéséért felelős iskolatitkár); - Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a balesetet követően 3 napon belül elektronikusan megküldi az EMMI-nek, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) egy példány megőrzéséről gondoskodik; - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. - Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - a balesetet elektronikusan jelenti az intézmény az EMMI-nek, - gondoskodik a baleset kivizsgálásáról. 18

(Súlyos az a tanulóbaleset, amely: - a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette) - valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.) - Lehetővé teszik az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. - Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. 9.3.2 A pedagógus feladata - A sérülés esetén elsősegélyben részesíti a tanulót, - Értesíti a sérült tanuló szüleit, - Szükség esetén mentőt hív, - Gondoskodik a balesetet, sérülést okozó veszélyforrás megszüntetéséről - Jelzi a balesetet, sérülést az intézmény vezetőjének Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában. - közreműködik az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. - intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. 10. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően - haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót/működtető, - a szülőket; - megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. 19

Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény: - kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. A tűzriadó terv elkészítéséért, évenkénti felülvizsgálatáért a működtető önkormányzat Intézményeket Működtető Központ igazgatója a felelős. Az ő felelőssége továbbá, hogy a tervet az intézmény valamennyi tanulója és dolgozója megismerje, s évente legalább egy alkalommal gyakorolják az intézmény kiürítését a kiürítési terv alapján. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. Rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját, működtetőjét tűz esetén a tűzoltóságot, bombariadó esetén a rendőrséget, személyi sérülés estén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek látja. A rendkívüli esemény észlelése után az iskolai csengő többszörös szaggatott jelzésével (áramszünet esetén kolomppal) kell az épületben tartózkodó személyeket riasztani, majd haladéktalanul ki kell üríteni az épületet. A kiürítést a tűzriadó tervben található Kiürítési terv alapján az igazgató vagy igazgatóhelyettes utasítására kell végrehajtani. A tanórát, vagy foglalkozást tartó pedagógus feladata, hogy a vele levő tanulókat a veszélyeztetett épületből kivezesse, és a kijelölt területen gyülekeztesse, valamint a várakozás alatt felügyeletüket elássa. Az épület kiürítésekor fokozottan kell ügyelni arra, hogy az épületből minden tanuló távozzon. A tantermen kívül (mosdó, ebédlő, szertár, büfé, ) tartózkodó tanulókról is gondoskodni kell! A tanóra helyszínét a pedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meggyőződjön arról, hogy minden tanuló elhagyta a termet. A tanterem elhagyása előtt és a gyülekezőhelyre érkezéskor a tanulókat meg kell számolnia. Az épület kiürítésekor a mozgásban korlátozott személyeknek segíteni kell az épület elhagyásában. Az igazgatónak az épület kiürítésével egy időben gondoskodnia kell. - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról - a közművezetékek elzárásáról - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről - az elsősegélynyújtás megszervezéséről - a rendvédelmi, tűzvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek fogadásáról. 20

Az intézménybe érkező rendvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét tájékoztatni kell: - a rendkívüli esemény kezdete óta történtekről - az épület jellemzőiről - a közművek helyéről - az épületben tartózkodók létszámáról, koráról - az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, a tűzvédelmi és a katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozójának és tanulójának be kell tartani. 11. A nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumok 11.1 A nevelőtestület A nevelőtestület véleményét ki kell: - az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, - az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt, - külön jogszabályban meghatározott ügyekben. 11.2 A szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösség véleményét szakterületét érintően ki kell kérni: - a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, - az iskolai nevelést-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, - a felvételi követelmények meghatározásához, - a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához. 11.3 A szülői szervezet Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri: - a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, - a pedagógiai munka eredményességét, A gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet nevelőtestület értekezletein. 11.4 A diákönkormányzat A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulók pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. A diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a diákközgyűlés összehívását. 21

12. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 12.1 Az intézmény vezetősége - az igazgató - az általános igazgatóhelyettes - az alsó tagozatos igazgatóhelyettes (Fenyves utcai telephely) - az angol nyelvi tagozatvezető igazgatóhelyettes 12.2 A kibővített intézményvezetőség - az előző pontban felsoroltak - alsó tagozatos munkaközösség-vezető - alsó tagozatos angol nyelvi munkaközösség-vezető - a napközi otthoni munkaközösség vezető - az osztályfőnöki munkaközösség vezető - a humán munkaközösség vezető - a természettudományos munkaközösség vezető - angol és 2. idegen nyelvi munkaközösség vezető - könyvtár és szabadidős munkaközösség vezető - a gyermek- és ifjúságvédelmi munkaközösség-vezető - testnevelés munkaközösség-vezető - a Közalkalmazotti Tanács vezetője - a Pedagógus Szakszervezet csoportjának vezetője - a DÖK segítő tanárok 12.3 Az intézmény szervezeti egységei - általános iskola - alsó tagozat (1.-4. osztály)- Fenyves utcai telephelyen - napközi otthon (1-4. osztály) - Fenyves utcai telephely - felső tagozat (5-8. osztály) - napközi otthon (5., 6. osztály), tanulószoba (7-8. osztály) - gimnázium (9.-13. osztály) 12.4 A kapcsolattartás rendje, formái 12.4.1 A vezetők kapcsolati rendszere Az intézmény vezetősége tagjai munkaköri leírásukban rögzítve vezetik az intézmény szervezeti egységeiben folyó oktató- nevelő- adminisztratív munkát. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület, tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az éves munkatervben rögzített, és a havi programban részletezett feladatok végrehajtásáról havi rendszerességgel (minden hónap első hétfője) információs értekezletet szervezünk. A folyamatos munkavégzés és az előre nem tervezett (nem tervezhető) feladatok megbeszélésére a vezetőség tagjai napi kapcsolatot tartanak a munkaközösség-vezetőkkel (kibővített intézményvezetőség tagjaival). Az iskola vezetősége az aktuális feladatokról a tanári folyosón elhelyezett hirdetőtáblákon, a havi programban, más írásbeli és szóbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a pedagógusokat. 22

12.4.2 Vezetői szerkezet 2013. szeptember 1-jétől Igazgató Diákönkormányzat (DÖK) vezetője Szülői Munkaközösség (SZMK) elnöke Közalkalmazotti Tanács elnöke Szakszervezeti vezető Általános igazgatóhelyettes (felső tagozat, gimnázium) Angol tagozatvezető igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes (alsó tagozat, napközi, Fenyves utcai telephely) Osztályfőnöki mk. vezető Gyermekvédelmi mk. vezető Humán mk. vezető Természettudományos mk. vezető Kultúra, könyvtár és szabadidő Testnevelés mk. vezető Angol és 2. idegennyelvi mk. vezető Angol nyelvi alsótagozatos mk. vezető Alsótagozatos mk. vezető Napközis mk. vezető 23

Az iskolavezetőség ülései után tájékoztatja az ülés döntéseiről, határozatairól a pedagógusokat. - a szervezeti egységek egymás között: A szervezeti egységek vezetői a szervezeti egységek képviselőiként a napi kapcsolattartáson túl havi rendszerességgel (minden hónap utolsó hétfője) számolnak be a havi programban leírt feladatok végrehajtásáról a vezetői megbeszélésen. Az igazgató által szervezett vezetői megbeszélés 2 havonta a kibővített intézményvezetőség tagjai részvételével történik. - vezetők egymás között: Az igazgató az intézmény felelős vezetője, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, a működtető valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint, közvetlen munkatársai (igazgatóhelyettesek, iskolatitkárok) közreműködésével végzi. A magasabb vezető beosztású igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett munkaköri leírásuknak megfelelően, egymással együttműködve látják el. Az iskolatitkárok szakirányú képesítéssel rendelkező közalkalmazottak, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra. 12.4.3 Az iskolai közalkalmazottak Tagjai az intézmény alkalmazottai, akik az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Jogaikat és kötelességeiket, juttatásaikat a jogszabályok rögzítik. A nevelőtestület: Tagjai az intézmény pedagógus munkakört betöltő közalkalmazottai, az iskolapszichológus, fejlesztő pedagógusok, pedagógiai asszisztensek. A nevelőtestület véleményét a jogszabályokban meghatározott esetekben ki kell kérni. A nevelőtestület a jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik; az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet. A nevelőtestület a tanév során értekezleteket tart: tanévnyitó, osztályozó, nevelési, tanévzáró. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50%+1 fő kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A pedagógusok véleményüket, javaslataikat, kérdéseiket akár szóban, akár írásban közölhetik az iskola vezetőségével és a szülői szervezettel. A szakmai munkaközösségek: Az iskola pedagógiai programja, munkaterve, és az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított éves munkaterv alapján tevékenykednek. A munkaközösségek vezetőit az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják meg, vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Feladatai: - az intézményi nevelő-oktató munka fejlesztése, összehangolása - szakmai, pedagógiai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése - tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása - pedagógusok továbbképzéseinek szervezése, azokon részvétel - az egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók tudásszintjének folyamatos ellenőrzése - pályakezdő, gyakornok pedagógusok munkájának segítése - az iskolai hagyományok ápolása 24