dezs.extra.hu tételek gyûjteménye William Shakespeare Szerzõ dezs Romeo és Júlia,Hamlet William Shakespeare (15641616) William Shakespearet a legnagyobb drámaírónak szokás tekinteni. A drámairodalom történetében döntõ fordulatot hoz, mûvészete új viszonyítási alappá válik, mely mintául szolgál késõbbi korok számára. Oswald Spengler a fausti embert véli felfedezni benne: Shakespeare, aki akkor született, amikor Michelangelo meghalt, és akkor szûnt meg költeni, amikor Rembrandt a világrajött, elérte a végtelenségnek, a minden statikus kötöttség szenvedélyes legyõzésének maximumát. Erdõi, tengerei, utcái, kertjei, csataterei a távolban, a határtalanban terülnek el. Esztendõk repülnek el pillanatok alatt. Az õrült Lear, a Bolond és a hóbortos koldus között, viharban az éjszakai pusztán, az Én elveszve a legnagyobb magányba a térben ez a fausti életérzés." Spengler meglátása szerint Shakespeare az elsõ író, aki teljes mértékben szakít az antik hagyományokkal, a klasszikus mûvészet mértéktartó és merev szabályaival. Õ a fausti szellem, a nyugati ember archetípusa, akinek láthatára a végtelen, aki örökké újat akar felfedezni, s ebben semmi kötöttség nem hátráltathatja, mert életelve a korlátlan mûvészi szabad ság. Shakespeare a legnagyobb hatást az õt két évszázaddal követõ preromantika korára gyakorolta. Felszabadítólap hatott a szentimentalista Schiller mûvészetére, akárcsak a romantikus Victor Hugoéra, magyar drámaíróink közül pedig Katona József Bánk bánján mutatható ki vitathatatlanul a mester hatása.
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye Három alkotói korszakba sorolhatjuk mûveit: 1. 15901601: Ekkor keletkezik összes királydrámája, kivéve a VIII. Henriket (Híresebbek: II. Richárd, 111. Richárd, V Henrik) Ebben az idõszakban születnek a legfontosabb vígjátékok (Szentivánéji álom, Sok hûhó semmiért, A makrancos hogy, Ahogy tetszik, Vízkereszt). Pályakezdésének e korszakában nagy elismerést vív ki szonettjeivel is (66., 75.), az álta la használt szonettformát (rímképlete: abab cdcd efef gg) utána shakespearei szonettnek nevezték el. 2. 16011608: Ez a nagy tragédiák korszaka, melyek közül a leghíresebbek: a Rómeó és Júlia, a Julius Caesar, a Hamlet, a Lear király, a Macbeth, az Othello valamint az Antonius és Kleopátra. 3. 1608 után. Utolsó alkotói korszakában már mindössze csak négy regényes színmûvet írt (Pericles, Cymbeline, Téli rege, A vihar). Romeo és Júlia: 1. felvonás: Veronában két nemes család vetekszik és gyûlölködik egymással évtizedek óta: a Capuletek és a Montaguek. Gyakoriak köztük az utcai összetûzések, párbajkihívások. Montague fiát, Romeot most azonban mindez hidegen hagyja: szerelmes egy ifjú hölgybe, ki nem viszonozza érzelmeit. Hamarosan hírét veszik, hogy aznap este a Capuletházban nagy táncmulatság lesz. Romeonak barátja, Benvolio azt tanácsolja, hogy menjenek el az esti mulatságra, s ott Romeo biztosan fog találni hozzá illõ lányt. Így is tesznek. Júlia, Capulet lánya ekkor ismerkedik meg Paris gróffal, akit apja leendõ fér jének szemelt ki. Júlia nem érez semmi különösebb vonzalmat Paris gróf iránt, amikor viszont Romeot meglátja, szerelemre lobban iránta. Romeo ugyancsak elsõ látásra beleszeret az ellenséges család gyermekébe. 11. felvonás: Romeo még aznap
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye éjszaka Capuleték kertjébe lopódzik, és fára mászva közelíti meg Júlia szobájának erké lyét. A két fiatal itt vall szerelmet egymásnak, s Romeo felfedi kilétét is. A lány ennek ellenére beleegyezik a mihama rabbi házasságba. Romeo másnap gyóntatóatyját, Lõrinc barátot kéri meg, hogy eskesse össze õket egymással. Lõrinc barát végûi rááll, hogy a két fiatalt titokban összeadja, mert reménykedik benne, hogy ez a frigy végre békét teremt majd a két viszálykodó család között. Délután esküsznek örök hûséget egymásnak, Lõrinc barát cellájában, titokban, tanuk nélkül. III. felvonás: Romeo két jóbarátja, Mercutio és Benvolio társaságában sétálgat Verona fõterén, mikor rájuk támad Tybalt, Capulet unokaöccse, aki sértegetni és ócsárolni kezdi a Montague családot. A kötekedés párbajjá fajul Mercutio és Tybalt között, amely Mercutio halálával végzõdik. Romeo, aki mindeddig békíteni próbált, ezek után nem hagyhatja bosszulat lanul barátja halálát: leszúrja Tybaltot. Az összetûzõk felett Verona hercege ítélkezik: számûzi a városból Romeót. Romeo is, Júlia is értesül a számûzetésrõl. Közben Capulet kitûzi lánya esküvõjének idõpontját: azt kívánja, hogy Júlia három napon belül menjen hozzá Paris grófhoz. Júlia kétségbeesett tiltakozása csak méginkább megerõsíti a családfõ szándékát. IV felvonás: Júlia kétségbeesésében öngyilkosságra gondol, ám Lõrinc barát más megoldást javasol. Olyan fõzetet ad át Júliának, melyet majd az esküvõje elõtti éjszakán kell meginnia. Ettõl két napig halottnak fog tetszeni, így Júliát vélhetõ leg el is fogják helyezni a családi kriptában. Lõrinc barát tervei szerint ekkor majd üzenni fog Romeonak, hogy szök tesse meg a lányt.
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye A terv elsõ lépése sikeresen beválik: az esküvõ reggelén a család holtan találja Júliát az ágyában. V felvonás: Lõrinc barát üzenete egy szerencsétlen véletlen folytán nem jut el Romeohoz, ugyanakkor Júlia halálhíre eljut hozzá, így természetesen azt is hiszi, hogy Júlia valóban meghalt. Végzetes cselekedetre szánja el magát: gyorsan ható mérget vesz, és Veronába indul, hogy kedvese mellet vegyen búcsút életétõl. Mikor feltöri a kriptát, Júlia még nincs eszméleténél, így Romeo felhajtja a mérges oldatot. Júlia fölócsúdva megért mindent, s látva oldalán a halott Romeot, õ is öngyilkosságra határozza el magát: Romeo tórévei vet véget életének. A kriptában az újabb holttest megtalálása után Lõrinc barát felfedi a történteket a két családfõnek. Capuletet és Montaguet megtisztítja a fájdalom. Gyûlölködésük gyermekeik életébe került, mindketten olyasmit vesztettek el, ami önérzetüknél is sokkal többet ért. A két megtört család apa örök békét fogad egymásnak. Elképzelhetõ típusfeladatok: Romeo bemutatása Lõrinc barát szemszögébõl. Kinek ad igazat a két szereplõ közül: Romeonak vagy Parisnak? Veronában õsi idõk óta két család torzsalkodik, vetélkedik és gyûlölködik: a Capuletek és a Montaguek. Montague fia, Romeo egy estélyen beleszeret Capulet lányába, Júliába. A szerelem kölcsönös, de a baljós pár" kapcsolatát megpecsételi ellenséges családból való származásuk. Az ifjú szerelmesek ennek ellenére titokban összeházasodnak. Az öreg Capulet is már elérkezettnek látja
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye az idõt ahhoz, hogy lányának kezét felajánlja valakinek, s nem tudván a titkos frigyrõl Piris grófot szemeli ki számáéra. Mikor Júlia megtagadja a családfõ által eltervezett házasságot, apja dührohamot kap, s az atyai házból való kitagadással fenyegeti Júliát. Közvetlen vita tulajdonképpen nincs is Romeo és Páris között, s a mû végén bár megvívnak, Páris akkor sincs tisztában Romeo indítékaival, s a konfliktus igazi oka nem tárul fel elõtte. Ennek a vitának õk két pólusát képezik, két ellentétes világkép képviselõi. Mindketten Júlia kezét s szerelmét kívánják elnyerni, csak másképp. A konfliktus eredendõ oka valójában nem pusztán a két család szembenállása. Két egymástól elütõ és egymással szemben álló világ, erkölcsi rend együtt létezése teremt tragikus szituációt a drámában. Az egyik oldalon a feudális anarchia sötétlik a maga értelmetlen, kaotikus indulataival és szülõi önkényével a másikon ott ragyog már az új erkölcs, a reneszánsz rend a szerelem megható szépségével s az érzelmek szabadságával." (tankönyvbõl kiemelt részlet) A tragédia szereplõit a szerelmi dráma szempontjából lényegében ez a két különbözõ világkép bontja két táborra. Csekélyebb számúak azok, akik Romeo és Júlia igaz, õszinte szerelmét támogatják, úgy mint Lõrinc barát vagy a dajka. Többségük a régi rend híve, s bár nem is tudnak Júlia titkolt szerelmérõl, hallani sem akarnak arról, hogy Júlia megtagadja a Pórissal kötendõ érdekházasságot. A reneszánsz által felfedezett és hirdetett testilelki
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye viszony, a hitvesi szerelem alapja a kölcsönös vonzalmon alapuló szabad párválasztás. A szerelem többnyire az ókorban is, a lovagkorban is csak házasságon kívül létezett, a házasságkötés ugyanis a családok közötti megegyezésen alapult Maga Piris is természetesen ez utóbbi konvenció híve, mert bár õ is õszintén szereti Júliát, egy pillanatra sem jut eszébe, hogy errõl Júliának is beszéljen, hogy a házasság a lányra is tar tozik, az õ akarata is számít. Csak a szülõkkel egyezkedik, az apától kéri meg Júlia kezét. E tényekbõl kiindulva egyszerûbb feladat Romeo igaza mellett érvelni. Fontos kiemelni a reneszánsz gondolkodás újszerûségét a középkorival szemben, s nem elegendõ pusztán a két család viszálykodását látni az események mozgatórugói között. Az író véleményének igazolása a tragikus végkifejlet. Ezzel szemben lehetséges egy konzervatívabb állásfoglalás is, ebben az esetben érdemes felhozni érvként, hogy e korban a nem hitvesi szerelemnek nem akadálya a házasság. Továbbá Piris mellett szóló érvek, hogy õ is tiszta szívébõl szereti, nem ellensége a családnak, sõt, Verona hercegének rokona, a házasság emelné a család tekintélyét. Hamlet: 1. felvonás: Hamlet apja, Dánia királya rejtélyes körülmények között meghalt, s az államtanács öccsét, Claudiust emelte trónra, az özvegy királyné, Gertrúd pedig férjhez ment hozzá. Hamletnek egyik éjszaka megjelenik apja szelleme, s elmondja neki, hogy öccse volt a gyilkosa, és fiát megbízza erõszakos halálának megbosszulásával. 11. felvonás: Felvonulnak a további szereplõk: Horatión, Hamlet egyetlen igaz barátján kívül mindenki Hamlet ellen van. Hamlet elkezd õrültséget színlelni. A
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye király és a királyné találgatni kezdenek: talán Ophelia iránt érzett szerelme kergette tébolyba a királyfit? Opheliát mind atyja Polonius, a király fõkamarása és cinkosa mind bátyja Laertes, óva intik Hamlet közeledésétõl. Az uralkodópár pedig Hamlet két gyermekkori pajtását, Rosenkrantzot és Guildensternt bízza meg a baj okának kipuhatolásával. 111. felvonás: Hamlet egy arra járó színésztársulattal elõadatja az egérfogó jelenetet", melynek története szerint egy királyt ugyancsak álmában öl meg a fivére mérget önt a fülébe. Claudius felháborodottan hagyja el a nézõteret, Gertrúd pedig késõbb magához kéreti Hamletet. Hamlet keserû vádakkal illeti anyját, amiért színlelni sem hajlandó az erényt, s vitájuk addig fajul, hogy a kárpit mögött hallgatózó Polonius már majdnem segítségért akar kiáltani. Ám alighogy meglátja, hogy ott van valaki, Hamlet azonnal leszúrja Poloniust gondolván, hogy maga Claudius rejtõzik a kárpit mögött. IV. felvonás: Hamlet Polonius meggyilkolása után továbbra is játssza a bolondot, de a király Angliába számûzi. Ophelia közben apja elvesztésétõl megtébolyodik. Hamlet Rosencrantz és Guildenstern kíséretében száll hajóra Anglia partjai felé, ám megtalálja kísérõinél azt a levelet, melyben Claudius az õ kivégzését kéri az angol királytól. Így megszökik a hajóról, s visszatér Dániába. Mikor a király errõl tudomást szerez, Laertesszel szövetkezik Hamlet ellen: Laertes majd barátságos vívópárbajra fogja kihívni Hamletet, s véletlenül" mérgezett karddal fogja leszúrni. Végül Laertes apjának öngy ilkosságának híre éri el az udvart: Laertes immár két családtagját akarja megbosszulni. V. felvonás: Hamlet elfogadja Laertes kihívását, a király pedig méregkupát is
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye elõkészít, hogy ha Hamlet megszomjazik, abból igyon. A mérgezett italból azonban a királyné iszik. Laertes közben megsebesíti Hamletet, de vívás közben véletlenül elcserélik tõrjeiket, így is megsebzi Laertest a mérgezett tõrrel. A királyné holtan rogy össze, Laertes pedig halála elõtt még elmondja az igazságot Hamletnek, ti. azt, hogy Claudius orvul meg akarta õt gyilkolni. Hamlet utolsó ere jébõl leszúrja Claudiust, majd õ maga is meghal. Elképzelhetõ típusfeladatok: Hamlet és Bánk bán összehasonlítása. Hamlet vád vagy védõbeszéde. Hamlet bemutatása Gertrúd szemszögébõl. Claudius bemutatása Hamlet szemszögébõl.