Szakonyfalu Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018
TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS...3 1.1 ALAPELVEK...3 1.2 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA...4 1.3 CÉLOK...7 2 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM HELYZETELEMZÉSE (HEP HE)...8 2.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR...8 2.2 STRATÉGIAI KÖRNYEZET...9 2.3 A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE...10 2.4 A GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE, GYERMEKSZEGÉNYSÉG...20 2.5 A NŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE...27 2.6 AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE...29 2.7 A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE...32 2.8 HELYI PARTNERSÉG, LAKOSSÁGI ÖNSZERVEZŐDÉSEK, CIVIL SZERVEZETEK ÉS FOR-PROFIT SZEREPLŐK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA...33 2.9 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA...35 3 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM INTÉZKEDÉSI TERVE (HEP IT)...36 3.1 ÖSSZEGZŐ TÁBLÁZAT...36 3.2 HATÉKONYSÁG...41 4 MEGVALÓSÍTÁS...42 4.1 A MEGVALÓSÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE...42 4.2 MONITORING...42 4.3 VISSZACSATOLÁS...43 5 EGYÉB INTÉZKEDÉSEK...43 5.1 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...43 5.2 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA...43 5.3 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA...43 5.4 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA...43 2
Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. i CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szakonyfalu Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Alapelvek A Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) végrehajtása során mérvadó alapelvek: A prevenció elve: a társadalomnak mindent meg kell tenni a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelőzése érdekében. A normalizáció elve: minden fogyatékos személy számára olyan életminták és hétköznapi életfeltételek váljanak elérhetővé, melyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legteljesebb mértékben megfelelnek. Az integráció elve: a fogyatékos emberek kapcsolatot tarthassanak fenn más emberekkel és a társadalmi, gazdasági intézmények széles körel. Az önrendelkezés elve: a fogyatékos emberek képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról. Az önállóság kiterjed a személyes mozgás, az idő, a tulajdon feletti önrendelkezésre. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elve: a fogyatékos személy nem részesülhet hátrányos megkülönböztetésben, rá nézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Miután az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal - állapotukból fakadóan - kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy előnyben részesüljenek. 3
A rehabilitáció elve: a fogyatékos embereket képessé kell tenni arra, hogy érdemi erőfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. A fogyatékos személyek és a közszolgálati intézmények kölcsönös garanciákat tartalmazó rehabilitációs szerződéseket kössenek, egyéni rehabilitációs terveket készítsenek. Az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket kell tenni a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb., de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. Ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó embernél - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek - a speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítésen, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. A település bemutatása Természetes és épített környezet Szakonyfalu község Vas megye nyugati részén, Szentgotthárdtól 6 km-re, délnyugatra fekszik. A község lakóinak zöme szlovén, jelenleg a lakosság mintegy 20%-a cigány, s található a községben kevés számú magyar nemzetiségű lakos is. Éghajlata alpesi, közel van a Stájer-Alpokhoz. Vizei a falutól kb. 1 km-re folyó Rába, továbbá a községben áthaladó Szakonyfalvi patak, amely a Grajka patakkal egyesülve a Rábába ömlik. Többi patakjai: a Kútvölgyi, Potocréti és Öregréti patak. Gazdaság Szakonyfalu negatív mezőgazdasági tények állami gazdaság erőltetett létrehozása miatt első volt azok között, akik Szentgotthárd iparosításával, annak hatásaival számoltak. A munkaképes korú korosztály tömegesen helyezkedett el Szentgotthárd ipari üzemeiben, a város kereskedelmében, s nem hagyott fel a régi idők munkaszokásaival sem. Sokan dolgoztak az erdőgazdaságban. Ezzel párhuzamosan - korábban, mint más szomszédos községben - egyre több család hagyta abba a földön való gazdálkodást, állattartást. Főfoglalkozásként a mezőgazdaságban ma már szinte senki nem dolgozik, de saját szükségleteik kielégítésére a földek egy részét művelik. Szakonyfalu egy közepesen fejlett falu képét mutatja. A munkanélküliség a falu népét is alaposan megérintette, bár úgy látszik, ez napról-napra oldódik. Demográfia A település demográfiai adatait az alábbi táblázatok és diagramok foglalják össze. Állandó népesség 2007 2008 2009 2010 2011 401 388 386 388 384 4
Állandó népesség korosztályonként fő % nők férfiak összesen nők férfiak 0-2 esek 0-14 es 33 40 73 55 45 15-17 es 10 9 19 47 53 18-59 es 104 122 226 54 46 60-64 es 12 8 20 40 60 65 feletti 30 16 46 35 65 Összesen 189 195 384 51 49 65 feletti állandó lakosok (fő) Öregedési index 0-14 es korú állandó lakosok (fő) Öregedési index (%) 2007 47 81 58 2008 48 78 62 2009 48 76 63 2010 46 78 59 2011 46 73 63 2012 N.A. N.A. N.A. 5
A lakosságszám a településen 2007. óta csökkenő tendenciát mutat. Az öregedési index alapján örvendetes tény állapítható meg, hiszen a 0 14 es korúak meghaladja a 65 feletteiek számát, így a közeljövőben a település átlagos életkora remélhetőleg csökkenő értékekket fog mutatni. Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 5 13-8 2009 5 3 2 2010 9 1 8 2011 5 3 2 2012 N.A. N.A. N.A. A belföldi vándorlás egyenlege a vizsgált időszakban összességében pozitív. Az összlakossághoz képest csekély számosségról van szó ugyan de mégis növekedésről beszélhetünk, a települést sikerűlt vonzóvá tenni néhány odavándorló számára. Természetes szaporodás élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) 2008 1 8-7 2009 1 6-5 2010 5 8-3 2011 2 6-4 2012 N.A. N.A. N.A. A természetes szaporodás mutatói a településen negatív irányba fordultak, a halálozások a vizsgált időszak minden ében meghaladta a születések számát. 6
Célok Az Esélyegyenlőségi Programmal kapcsolatban szándékunk, hogy az idősek, a gyermekek, a nők, a fogyatékosok és a mélyszegénységben élők helyzetén javítani tudjunk. Ezáltal javulni tudjon életük minősége és akár anyagi helyzetük is. Fontos számunkra a fókuszban lő csoportok folyamatos figyelemmel kísérése, tőlük visszajelzés kérése. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Szakonyfalu Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételel érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 7
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér Vonatkozó jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (XV. cikk) (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. 1998. i XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit meg illető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. 2003. i CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 31.. (1) bekezdése kötelezi a települési önkormányzatot, hogy ötente, öt re szóló a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között a megelőzésről, az állapotmegtartás fontosságáról, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelemről, az egyenjogúság feltételeinek megteremtéséről és a hátrány-kompenzációban az állam kötelezettség-vállalásáról olvashatunk. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét, mely klasszikusan az érzékszervi sérültekből, a beszédbeli nehézségekkel küzdőkből, a mozgás-korlátozottakból és az értelmi fogyatékosokból áll. Az 1959. i IV. törvénynek a Polgári Törvénykönyvnek a 75-85 -ai tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmező passzusokat. A fentiek szerint polgári peres úton kérheti a bíróságtól a jogsértés megtörténtének megállapítását, illetve azt, hogy a bíróság rendelje el a jogsértő állapot megszüntetését, illetőleg a jogsértést megelőző helyzet helyreállítását. Ezen kívül kártérítést is követelhet. 1991. i IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról Kapcsolódó jogszabályok 2011. i CXCV. törvény az államháztartásról 1992. i LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 2011. i CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2012. i I. tv. A Munka Törvénykönyvéről 2011. i CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 1993. i III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 2011. i CXC. törvény a köznevelésről 1997. i XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1998. i XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2004. i CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven feletti munka-nélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 21/2003. (II. 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felül-vizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. i LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munka-vállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 8
240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 1089/2006. (IX. 25.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai éről (2007) az igazságos társadalom irányában Önkormányzati dokumentumok Szakonyfalu Község Településrendezési terve 2007 Szakonyfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági Programja 2010 2014 Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Stratégiai környezet Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Gazdasági program a Magyarország helyi önkormányztairól szóló 2011. i CLXXXIX. törvény 116. -a értelmében a Képviselő-testület hosszú távú fejlestési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. Szakonyfalu gazdasági programjában megfogalmazódik a bevételek növelésére való törekvés, melyet nem a lakossági terhek növelésel, hanem vállalkozások, letelepülők részére telekértékesítésekkel, kintlőségek következetes behajtásával kíván elérni az önkormányzat. A fejlesztési területek között közlekedési infrastruktúra fejlesztés, intézményépítés, felújítás, belvízrendezés, csapadékvíz elvezetés, a tömegközlekedés javítása kapják a priorítást. Legfontosabb célkitűzések a munkahelyteremtés és a turizmusra épülő kisvállalkozások bővülésének segítése. Településfejlesztési terv az 1997. i LXXVIII. törvény 7. -a általánosságban meghatározza a településrendezés célját és feladatát. Szakonyfalu ezirányú koncepciójában kiemelt feladat többek között : - a turisztikai fejlesztések, szálláhelyek kialakításának támogatása, - lakásépítés, letelepedés elősegítése, - faluközpont kialakítása, - kerékpárutak, túraútvonalak létesítése, összekapcsolása határövezeti, zalai, Balaton felé vezető túraútvonalakkal, - a közúthálózat fejlesztése Kétvölgy község, illetve keleti és nyugati irányába, - laktanya területének hasznosítása, - záportározó létesítése. 9
A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Mötv. 87. - értelmében a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A szentgotthárdi Városi Gondozási Központ által házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi pszichiátriai alapellátás és támogató szolgáltatások igénybevételére van lehetőség. Társulási keretek között működik településünkön a Szentgotthárd székhelyű Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. A Szolgálat feladata alapellátás keretében gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A kutatáshoz az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer adatait, valamint az Önkormányzat saját nyilvántartásait használtuk fel. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen jövedelemszerzési lehetőség nagyon korlátozott. Számottevő mezőgazdasági termelésről, iparról egyáltalán nem beszélhetünk. Ennek következtében az emberek vagyoni helyzete sem jó. A családok a vagyoni helyzetük javítására a településen kívüli jövedelemszerzést kénytelenek választani, főként a közeli Szentgotthárdra ingáznak. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. i IV. törvényben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt ek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya Nyilvántartott álláskeresők és aránya 15-64 közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 129 142 271 14 10,9 17 12 31 11,4 2009 130 119 249 14 10,8 26 21,8 40 16,1 2010 130 140 270 13 10 21 15 34 12,6 2011 133 141 274 13 9,8 16 11,3 29 10,6 2012 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. 10
Az aktív korúak rányához viszonyítva a munkanélküliek aránya a vizsgált időszakban nagyon magas, 10,6 16,1 % között alakult, ami az országos átlag mértékét meghaladja. Különösen igaz volt ez a 2009-es esztendőben. Reményt keltő tény, hogy a tendencia csökkenő. A nők és a férfiak közötti összehasonlításban láthatjuk, hogy a férfiak körében magasabb az álláskeresők aránya, itt is kiugróan magas a 2009-es adata. A vizsgált időszakban az álláskeresők között a férfiak elhelyezkedési, illetve munkahely-megtartási lehetőségei rosszabbak. nyilvántartott álláskeresők összesen Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 fő 31 40 34 29 N.A. 20 es és fő 0 3 0 0 N.A. fiatalabb % 0 7,5 0 0 N.A. fő 3 2 0 3 N.A. 21-25 % 9,7 5 0 10,3 N.A. fő 1 3 3 3 N.A. 26-30 % 3,2 7,5 8,8 10,3 N.A. fő 9 7 6 3 N.A. 31-35 % 29 17,5 17,6 10,3 N.A. fő 1 5 7 6 N.A. 36-40 % 3,2 12,5 20,6 20,7 N.A. fő 6 6 5 4 N.A. 41-45 % 19,4 15 14,7 13,8 N.A. fő 5 4 3 3 N.A. 46-50 % 16,1 10 8,8 10,3 N.A. fő 3 6 6 5 N.A. 51-55 % 9,7 15 17,6 17,2 N.A. fő 3 3 3 1 N.A. 56-60 % 9,7 7,5 8,8 3,4 N.A. fő 0 1 1 1 N.A. 61 felett % 0 2,5 2,9 3,4 N.A. 11
Az álláskeresők korcsoportonkénti megoszlását az előző táblázat mutatja. Gyakorlatilag minden korosztály érintett a munkanélküliségben. A 20 alattiak 0 %-os arányának legfőbb oka nyílván az, hogy ők még inkább tanulnak, kevesebben vannak azok, akik elhelyezkedési kísérletet tesznek. A legnehezebben munkát kapó, a nyugdíjkorhatár előtt 5 10 vel lők között alacsonyabb az álláskeresők aránya. A többi korosztály szinte azonos mértékben érinti az álláskeresés problémája. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 14 17 31 7 7 14 50 41,2 45,2 2009 14 26 40 9 18 27 64,3 69,2 67,5 2010 13 21 34 5 10 15 38,5 47,6 44,1 2011 13 16 29 4 6 10 30,8 37,5 34,5 2012 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A N.A. N.A. N.A. N.A. A nyilvántartott munkanélküliek 30 60 %-a 180 napnál régebben regisztrált, amely láttatja azt a tendenciát, hogy a munkanélkülivé váló személyek nehezen, hosszabb idő eltelte után tudnak munkát találni. Jelentős részük kiesik a szociális ellátó rendszerből. Pályakezdő álláskeresők és a 18-29 es népesség 18-29 esek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 29 26 55 0 0 1 3,8 1 1,8 2009 29 27 56 0 0 3 11,1 3 5,4 2010 31 28 59 1 3,2 1 3,5 2 3,3 2011 29 31 60 0 0 1 3,2 1 1,6 2012 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. 12
A 18 29 es korosztály létszámához viszonyítva a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők a kritikus 2099-es ben mutat magasabb arányt, egyébként alacsony a pályakezdő álláskeresők, aránya. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága nyilvántartot t álláskeresők összesen Álláskeresők iskolai végzettsége A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál 8 általános középfokú iskolai felsőfokú iskolai alacsonyabb iskolai végzettség végzettség végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % fő % 2008 31 0 0 13 41,9 18 58,1 0 0 2009 40 0 0 20 50 20 50 0 0 2010 34 0 0 19 55,9 15 44,1 0 0 2011 29 0 0 13 44,8 16 55,2 0 0 2012 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy valamennyien 8 általános vagy középfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ennek kettős oka van, egyfelől a jobb elhelyezkedési lehetőségek, másfelől a viszonylag alacsony létszám ezekben a végzettségi kategóriákban. c) közfoglalkoztatás d) foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői Az álláskeresők kilátásit tovább rontja, hogy a térségben a nem jellemző a szezonális foglalkoztatás sem. Amennyiben helyben nem lehetséges munka vállalása, a lakosok általában Szentgotthárdon próbálnak munkát vállalni, amely település könnyen megközelíthető. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településeken; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Ahogy a fenti táblákból is látható fiatalkori munkanélküliség mértéke 2 3 % körül mozog, ami alacsonyabb arány, mint a teljes népességre vetített mutató. A középfokú képzések közül több elérhető a járási székhelyen, de előfordulnak olyan szakterületek, amelyek Körmenden, illetve a még távolabbi Szombathelyen érhetők csak el. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése Az Önkormányzat együttműködik a munkaügyi központtal, valamint diákmunkát szervező civilekkel is. g) a mélyszegénységen élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít arra, hogy intézményeiben helyi lakosokat foglalkoztasson valamennyi társadalmi rétegből. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzat törekszik az egyenlő bánásmód követelményének biztosítására, valamint megtartásának ellenőrzésére valamennyi általa fenntartott intézmény vonatkozásában. 13
Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások (12. hó) 15-64 közötti lakónépes ség Nyilvántartot t álláskeresők Álláskeresők ellátása Segély Járadék típusú típusú ellátásba ellátásban n részesülők részesülő k Rendszere s szociális segélyben részesülők Ellátottak összesen Ellátásban részesülő álláskereső k %-os aránya 2008 271 31 10 5 11 26 83,9 2009 249 40 8 5 17 30 75 2010 270 34 5 7 15 27 79,4 2011 274 29 5 0 15 20 69 2012 N.A. 22 0 0 14 14 63,6 Az aktív korú népességből az álláskeresési segélyben részesülők a vizsgált intervallumban gyakorlatilag stagnál, illetve kis mértékben csökkenést mutat, párhuzamban a munkanélküliség alakulásával. Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy a segély folyósításának tartama lerövidült. Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány Az Önkormányzat bérlakás-állománnyal nem rendelkezik. b) szociális lakhatás Szociális alapon bérbe adható lakások sincsenek a településen. 14
c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen nem releváns. e) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatást az Önkormányzat minden esetben természetben folyósítja, jellemzően a közüzemi szolgáltatóknak közvetlenül. f) eladósodottság A családok eladósodottságáról nincs adatunk. Sokan nem is vallják be ezt a tényt még a Családsegítő Szolgálatnak sem. Adósságcsökkentési támogatásban a vizsgált időszakban senki nem részesült a településen. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Szakonyfalu település közepesen tagolt. A közlekedés minőségét az önkormányzat lehetőségeihez mérten folyamatos útkarbantartással igyekszik javítani, a közvilágítás biztosított. A tömegközlekedés egyetlen lehetősége a Felsőszölnök Szentgotthárd közötti Volán járatok igénybevétele. Lakások összes lakásállomány (db) 2008 140 2009 140 2010 139 2011 138 2012 N.A. 15
Támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők 2008 4-2009 6-2010 13-2011 14 0 2012 N.A. N.A. Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Szakonyfalu településszerkezete a térségre jellemző, enyhén szétszórt képet mutat. A lakosság jelentős része szlovén nemzetiségű, illetve magas a romák aránya, a megoszlás viszont állandónak mondható, a lakosság területi elrendeződésének százados, családi tradíciókra visszavezethető hagyományai és okai vannak. Ezek a településrészek a szociális szempontok alapján meghatározható szegregátumok közé nem sorolhatók be. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások Házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 N.A. N.A. N.A. 16
Az egészségügyi alapellátás a település lakó számára a 2 km-re lő Alsószölnök település önkormányzatával közösen kerül megszervezésre. Hetente egy alkalommal (szerda 10.00-12.00) a helyi orvosi rendelőben van rendelési ideje a háziorvosnak. A fogászati alapellátás, az ügyeleti ellátás Szentgotthárdon vehető igénybe. Az egészségügyi szakellátás Szentgotthárdon, illetve a megyeszékhelyen vehető igénybe. Közgyógyellátás Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők 2008 22 2009 14 2010 20 2011 13 2012 N.A. Ápolási díj Ápolási díjban részesítettek 2008 1 2009 1 2010 3 2011 3 2012 N.A. 17
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A koragyermekkori kötelező szűréseket az orvos, valamint a védőnő végzi intézményes körülmények között. A népegészségügyi szűrővizsgálatok a szükséges időközönként szervezett módon zajlanak. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A pedagógiai szakszolgálatok (logopédiai és fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai ellátás) a Vas Megyei Kormányhivatal 2013. február 28-i tájékoztatása szerint Szombathelyen érhetők el. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzati konyha biztosítja az óvodás és iskolás gyermekétkeztetést, a szociális étkeztetést. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen 2008-ban alakult sportegyesület FUTBALL KLUB SZAKONYFALU nen, amelynek labdarúgócsapata rendszeres szórakozási lehetőséget nyújt a település lakóinak - jelenleg már a megyei II. osztályban. Akik megélték, azt mesélik, hogy ezt megelőzően 1971-ben volt utoljára labdarúgócsapata Szakonyfalunak. A falubeliek 2008-ban gondolták úgy, hogy mivel több a fiatal, itt az ideje felszítani a (sport)életet. Az 1970-ben megszűnt iskolából öltözőt alakítottak ki, fölötte új focipályát építettek. Új sportklub alakult, amelynek élére Németh Zsoltot választották. És beneveztek a megyei III-as bajnokságba. Az első bronzérem után 2011-ben bajnoki címet ünnepelhetett Szakonyfalu. Hatalmas fölénnyel, 17 pontos különbséggel végeztek a Körmendi-csoport élén, 26 győzelmük mellett csupán egy-egy döntetlen és vereség árválkodik. Egy híján száz gólt szereztek és csak kilencet kaptak. A csapat külön értéke, hogy tagjainak nagy része helyi lakos, csak néhányan jöttek Szentgotthárdról, Rábatótfaluból, illetve Alsószölnökről. A sikernek persze több összetevője van. Egyrészt az összefogás - az önkormányzat, a helyi vállalkozók és a szentgotthárdi szlovén szövetség támogatása. Rendben van a szakmai munka is. Nagyon jó a társaság, jók a focistáink, és remek a hangulat is a csapatban. Mindenkit dicséret illet, mert a maximumot hozzák ki magukból. És ne feledkezzünk meg a mindenkori 12. emberünkről, a szurkolóinkról sem. A foci megmozdította a közel 400 fős falut, hétvégi 18
szórakozási lehetőséget adott. A hazai meccseken 200-an is drukkolnak a csapatnak, de idegenbe is 40-50-en elkísérik a fiúkat. Eredményeink: 2008/2009 Vas megyei III. osztály, Körmendi csoport 3. hely 2009/2010 Vas megyei III. osztály, Körmendi csoport 4 hely 2010/2011 Vas megyei III. osztály, Körmendi A-csoport /Rájátszás/ 1. hely 2010/2011 Vas megyei III. osztály, Körmendi csoport /Alapszakasz/ 1. hely 2011/2012 Vas megyei II. osztály, Körmendi csoport 7. hely 2012/2013 Vas megyei II. osztály, Körmendi csoport 4. hely f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított 5/2009. (IV.30.) rendelete szerint az alábbi alapszolgáltatásokat biztosítja a község közigazgatási területén: - Falugondnoki szolgáltatás - Étkeztetés - Házi segítségnyújtás - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - Családsegítés - Közösségi pszichiátriai alapellátás - Támogató szolgáltatás Az önkormányzat a házi segítségnyújtáshoz, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtáshoz, családsegítéshez, a támogató szolgáltatáshoz, a közösségi pszichiátriai alapellátáshoz való hozzáférést megállapodás alapján, társulásos formában biztosítja. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Településünkön hátrányos megkülönböztetés e tekintetben sincs. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Azoknak az idős betegeknek az esetében, akiknél problémát okoz az orvosi ellátás igénybevétele, a háziorvos lakhelyükön keresi fel őket. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Szakonyfalu településen a Művelődési Ház, a Könyvtár és Információs Központ létesítményei biztosítanak lehetőséget közösségi élet megvalósítására. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Az egyesületek önkéntes munkájukkal hozzájárulnak a település fejlődéséhez, civil szervezetek színesítik a közéletet. 19
A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen működik a Roma Nemzetiségi Önkormányzat. Tevékenységét elnökből, elnökhelyettesből és kettő tagból álló testület irányítja. A települési önkormányzattal a partnerség kiváló. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A településen a munkanélküliség meghaladja a 10 %-ot. A településen a tartós, 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek ránya nagy, a regisztrált munkanélküliek 35 65 %-a. fejlesztési lehetőségek Munkahelyteremtés, helyi kis- és középvállalkozók ösztönzése. Munkaerő piaci integrációt segítő szolgáltatások feltérképezése, felnőttképzés, átképzés. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A településen 2008. óta védelemvételre, mint hatósági intézkedésre nem került sor. A kialakult veszélyeztetettséget a gyermekjóléti szolgálat alapellátás keretében történő gondozás során kezelni tudta. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetei 2008 34 2 2 2009 37 0 0 2010 47 0 0 2011 42 0 0 2012 N.A. N.A. N.A. 20
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben ente kb. 35 45 család részesül, megközelíthetően ennyi hátrányos helyzetű gyermek él a településen. Ezek a gyermekek az óvodában, iskolában ingyenes étkezésben részesülnek. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők, aránya 21
kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők, aránya Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők Ingyenes étkezésben résztvevők óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők iskola 1-8. folyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak 1-13. folyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők Óvodáztatási támogatásban részesülők Nyári étkeztetésben részesülők 2008 8 18 20 23 0 0 2009 7 16 17 19 0 0 2010 5 18 20 23 0 0 2011 6 15 16 16 0 0 2012 6 16 16 17 0 0 Önkormányzati adatok e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek, aránya Az óvodában magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek nem részesül ellátásban. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A kialakult településszerkezet a gyermekek éltére is kihatással van. Főként téli időszakban közlekedési nehézségek adódhatnak. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 22
A településen az egészségügyi alapellátás keretében a védőnői ellátás biztosított. Egy védőnőre átlagban 12 17 gyermek jut. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok ) c) 0 7 es korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Fenti szolgáltatások Szentgotthárdon a Nevelési Tanácsadó keretein belül, illetve a megyeszékhelyen érhetők el. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátást, a gyermekjóléti szolgáltatást társulás keretében látják el. A településen a 0 3 es korosztály napközbeni ellátása nem megoldott. Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek Bölcsődék Bölcsődébe beírt gyermekek Családi napköziben engedélyezett férőhelyek 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi A településen bölcsőde nem üzemel, a szolgáltatás csak távolabbi településeken érhető el Családi napközi szintén nem működik a településen. e) gyermekvédelem Gyermekvédelmi szakellátást nyújtó önálló intézmény a községben nincs, együttműködési formában ellátott a gyermekjóléti szolgálat, amelynek a településen is van fogadóideje. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A krízishelyzetben lő családok a gyermekjóléti szolgálat családgondozójához fordulhatnak, aki felvilágosítást tud adni a környéken működő átmeneti gondozást nyújtó intézményekről. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A községben sportegyesület még nem alakult. A kispályás focicsapat főként Szlovéniában játszik. A Községi Önkormányzat 2004. ben Sportöltözőt alakított ki részben saját forrásból, részben az Ifjúsági- és Sportminisztérium támogatásával. A Vas Megyei Önkormányzat segítségel öltözőpadok kerültek beszerzésre. Az önkormányzat rövid távú tervei között szerepel egy futballpálya kialakítása, valamint egy sportegyesület létrehozása. Szabadidős programokat a Művelődési ház, illetve a Könyvtár biztosít. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv 23
A gyermekétkeztetés az iskolai tan alatt minden gyermek számára elérhető, azonban a nyári gyermekétkeztetés a településen nem megoldott. A rászoruló gyermekek, illetve a jogszabályban előírt korcsoportúak ingyenes tankönyv juttatásban részesülnek. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Az Önkormányzat, valamint valamennyi intézménye törekszik az egyenlő bánásmód követelményének biztosítására, ezzel kapcsolatos panasz, észrevétel a hivatalhoz nem érkezett. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Az újszülötteknek az Önkormányzat egyszeri támogatást biztosít. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az óvodában a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel - a szükséges óraszámban, - gyermekenként heti 2 x 1 órában szakember foglalkozik. Az iskolás korosztályban a fenti csoportokba tartozó gyermekek részére a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt ellátások biztosítottak. d) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok stb.) Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek 0 Hány településről járnak be a gyermekek 0 Óvodai férőhelyek 25 Óvodai csoportok 1 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h- ig): 07.00-16.30 A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 6 hét Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok 1,75 0 Ebből diplomás óvodapedagógusok 1,75 0 Gyógypedagógusok lét 0 0 Dajka/gondozónő 1 0 Kisegítő személyzet 0 0 Forrás: Önkormányzati adatok 24
3-6 es korú gyermekek óvodai gyermekcsoportok Óvodai nevelés adatai óvodai férőhelyek óvodai feladatellátási helyek óvodába beírt gyermekek óvodai gyógypedagógiai csoportok 2008 12 1 25 0 16 0 2009 11 1 25 0 17 0 2010 8 1 25 0 12 0 2011 9 1 25 0 13 0 2012 9 1 25 0 15 0 Általános iskola 1-4 folyamon tanulók Általános iskolában tanulók Általános iskola 5-8 folyamon tanulók általános iskolások napközis tanulók tan fő fő fő fő % 2010/2011 12 13 25 18 72 2011/2012 12 11 23 16 69,6 2012/2013 11 11 22 9 40,9 tan Forrás: Önkormányzati adatok általános iskolai osztályok 1-4 5-8 folyamon folyamon összesen Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok a gyógypedagógiai oktatásban 1-4 5-8 folyamon folyamon összesen általános iskolai feladatellátási helyek 2010/2011 0 0 0 0 0 0 0 2011/2012 0 0 0 0 0 0 0 2012/2013 0 0 0 0 0 0 0 db 25
A 8. folyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. folyamot eredményesen befejezettek / aránya a nappali rendszerű oktatásban tan fő % 2010/2011 4 100 2011/2012 6 100 2012/2013 7 100 Forrás: Önkormányzati adatok d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Tekintettel arra, hogy a településen egy iskola látja el a köznevelési feladatokat, a fentiek vizsgálatára nem került sor. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az iskolai oktatás keretein belül lehetőség van korrepetálásra. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A településen a 0 3 es korosztály napközbeni ellátása nem megoldott. A településen a nyári gyermekétkeztetés nem megoldott. A gyermekek szabadidejének nagy része nincs lekötve. fejlesztési lehetőségek Családi napközi létesítésére pályázati források felkutatása, kisvállalkozók, civil szervezetek és az egyház bevonása a szolgáltatás létesítésére, fenntartására. A nyári gyermekétkeztetés Önkormányzat általi biztosítása a szünidőben. A település közösségi tereinek fejlesztése, művelődési intézmény, programkínálatának bővítése. Nyári táborozási lehetőségek és forrásaik felkutatása. 26
A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak (15-64 esek) Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők 2008 129 142 N.A. N.A. 14 17 2009 130 119 N.A. N.A. 14 26 2010 130 140 N.A. N.A. 13 21 2011 133 141 N.A. N.A. 13 16 2012 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. A fenti táblázatból megállapítható, hogy a munkanélküliség a településen a nők körében magasabb a férfiakhoz viszonyítva. Számosságát tekintve is több a nők az álláskeresők között, (az utolsó vizsgált ben a munkavállalási korú férfiak 9,7 százaléka keresett állást, míg a nők esetében ez az arány 11,3 %). A kisgyermekes anyukák munkaerőpiacra történő visszatérését megnehezíti az a tény, hogy a településen a 0 3 es korosztály napközbeni ellátása nem biztosított. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A nők részvételét, illetve visszatérését gyermekvállalás után a munkaerőpiacra a munkaügyi központ képzési, átképzési lehetőségei segítik, amelyről helyben információt kaphatnak. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A településen nem jellemző a nők kirívóan alacsony iskolai végzettsége, munkanélküliségük főként a gazdasági helyzetre vezethető vissza. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Az Önkormányzat erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. 27
A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A nők munkavállalását nagyban megnehezíti a 0-3 es korú gyermekek intézményes ellátásának hiánya, bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet a településen nem elérhető. Az óvodai ellátás a gyermek 2,5 es korától vehető igénybe. Azoknak, a nőknek, akik a gyermek 2,5 es kora előtt szeretnének munkát vállalni, családi segítség hiányában ez nem lehetséges. A településen az atipikus munkavégzési formák nem elterjedtek. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezési, anya- és gyermekgondozási feladatokat a település védőnője látja el. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe védőnők 0-3 közötti gyermekek átlagos gyermekszám védőnőnként 2008 1 14 14 2009 1 12 12 2010 1 17 17 2011 1 12 12 2012 1 N.A. N.A. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak, ha van is, ritkán kerül nyilvánosság elé. Ha ilyen történik, a legtöbb érintett szégyelli ezt, még a családsegítő kollégának sem beszélnek erről. 28
Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásokról a település családgondozója tud információval szolgálni, ilyen szolgáltatások településünkön nem elérhetők. A nők szerepe a helyi közéletben A település vezetésében a nők aktív szerepet kapnak. A települési önkormányzatban ugyanúgy képviseltetik magukat, mint a nemzetiségi, illetve a roma önkormányzatban is. A civil szférában a szerepük még magasabb arányú. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Az Önkormányzatnak erre vonatkozóan nincs információja. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A 0 3 es korosztály számára napközbeni ellátást biztosító szolgáltatás hiánya, amely megnehezíti a nők munkába állását. Munkanélküliség a nők körében 10 % feletti. fejlesztési lehetőségek Családi napközi létesítésére pályázati források felkutatása, kisvállalkozók, civil szervezetek és az egyház bevonása a szolgáltatás létesítésére, fenntartására. Vállalkozók, civilek, egyházak ösztönzése szociális nappali ellátást biztosító intézmény létrehozására, ahol helyi nőket alkalmaznának. A munkaügyi központtal való együttműködés keretében az átképzés motiválása piacképes szakmák felé. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl., aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők 2008 40 47 87 2009 41 47 88 2010 35 45 80 2011 33 46 79 2012 N.A. N.A. N.A. összes nyugdíjas 29
A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők 2008-tól gyakorlatilag stagnál, kismértékben csökken. A nemek között kis mértékű eltérés figyelhető meg a nők javára, amelynek oka a magasabb várható átlagéletkor. Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A településen a nyugdíjasok kereset-kiegészítő tevékenysége nem számszerűsíthető, mivel javarészt kimerül a saját ellátásra előállított, értékesítésre nem kerülő termékekben. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A községben szervezett módon nappali ellátást nem biztosítanak, nyugdíjasok foglalkoztatása nem jellemző. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen is megfigyelhető az az országos tendencia, hogy az 50 felettiek elhelyezkedési esélyei korlátozottak. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Tekintettel arra, hogy a település közintézményei csak részben akadálymentesítettek. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 64 nél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak 64 feletti lakosság nappali ellátásban részesülő időskorúak fő fő % 2008 47 0 0 2009 48 0 0 2010 48 0 0 2011 46 0 0 2012 N.A. N.A. N.A. 30
Az egészségügyi alapellátás biztosított, azonban a szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetés, a családsegítés, illetve a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgálat érhető el. Nappali ellátás igénybevételére nem nyílik lehetőség. Időskorúak járadékában részesülők időskorúak járadékában részesülők 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 N.A. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Művelődési Ház az idős korosztály érdeklődésére számot tartó programokat szervez, valamint a hagyományőrző civil szervezet ennek a korosztálynak is kikapcsolódási lehetőségeket kínál. A település könyvtára folyamatosan bővülő könyvállományával biztosít lehetőséget a művelődésre, kikapcsolódásra. c) idősek informatikai jártassága Tájékoztatók szintjén vannak ismereteik, szervezett formában nem szereztek jártasságot. Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az időskorúak szintén igénybe vehetik a családsegítő szolgálat szolgáltatásait, mellyel napi életvitelük is könnyebbé válik. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A nappali ellátás hiánya. A nappali ellátás megszervezése civilek, vállalkozók, egyházi intézmények bevonásával. A közintézmények részbeni akadálymentesítése. Akadálymentesítésre irányuló pályázati források Az idős korúak közösségi élete színterének biztosításának hiánya. felkutatása, azokon való részvétel. Nappali ellátás szervezése, közösségi tér kialakítása. 31