A vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének elemzése 1. rész Fazekas Tamás Kis- és középvállalkozások finanszírozása 1. A mérleg eszközoldalának elemzése A mérleg elemzése. A mérleg elemzése a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének megítélésére ad lehetőséget. Az elemzés elvégezhető 1. a mérleg átfogó elemzésével és 2. az egyes mérlegtételek részletes vizsgálatával. A mérleg eszköz oldala. A mérleg eszközoldalán bekövetkezett változások a vagyon megjelenési formájában bekövetkezett elmozdulásokat mutatják be, amelyek értékelhetőek a vállalkozás terveihez viszonyítva, valamint a jövőbeni működés és működőképesség szempontjából is. Kérdések. 1. Melyek a tárgyi eszközök főbb csoportjai? Mondjunk példákat is ezekre! 2. Csoportosítsa a tárgyi eszközöket! 3. Csoportosítsa a forgóeszközöket! Az eszközök csoportosítása. 1. Befektetett eszközök: azok az eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább 1 éven túl szolgálják. (a) Immateriális javak (b) Tárgyi eszközök i. Ingatlanok (és kapcsolódó vagyoni értékű jogok) ii. Műszaki berendezések, gépek, járművek iii. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 1
iv. Beruházások, felújítások (c) Befektetett pénzügyi eszközök 2. Forgóeszközök: azok az eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet nem tartósan, maximum 1 évig szolgálják, könnyen átalakulnak, megváltoztatják alakjukat. (a) Készletek i. Anyagok ii. Befejezetlen termelés és félkész termék iii. Késztermékek iv. Áruk v. Készletekre adott előlegek (b) Követelések (c) Értékpapírok (d) Pénzeszközök A tárgyi eszközök főbb jellemzői. 1. Hosszú idő alatt, fokozatosan használódnak el (fizikai kopás, erkölcsi avulás) 2. Anyaga nem kerül bele a segítségével előállított termékbe 3. Értéke az elhasználódás arányában, költségként térül vissza az árbevételben 4. Alapvetően meghatározzák a termelési folyamatot, a technológia műszaki színvonalát, a termékek minőségét, valamint a munka termelékenységét 5. Pótlásuk, bővítésük komoly magalapozást igényel 6. Alapvetően meghatározzák a vállalat és az üzletág teljesítőképességét A forgóeszközök főbb jellemzői. 1. A termelési és forgalmazási folyamatban állandó körforgásban vannak: Pénzeszközök Készletek (vevők) Pénzeszközök 2. Nem maradnak hosszú ideig a vállalkozás vagyonában, maximum egy évig, mert átalakulnak, az értéküket átadják az előállított termékek értékébe. A tárgyi eszköz - gazdálkodás alapmutatói. 1. A tárgyi eszközök állományának változása (a) nettó érték változása mérlegcsoportonként ()az előző évhez képest) és összesen (b) nyitóérték, növekedés, csökkenés, záróérték (bruttó és nettó értékre is, mérlegcsoportonként és összesen) 2
(c) értékcsökkenési leírás alakulása (nyitóérték, növekedés, csökkenés, záróérték) mérlegcsoportonként és összesen 2. A tárgyi eszközök összetételének (struktúrájának) változása (előző évben, tárgyévben) 3. Tárgyi eszközök hatékonysága 4. Tárgyi eszközök elhasználódása 5. Tárgyi eszközök jövedelemzősége Alkalmazott jelölések. 1. T E N : tárgyi eszközök nettó értéke 2. T E B : tárgyi eszközök nettó értéke 3. E: árbevétel (nettó) 4. V E : árbevétel (nettó) időbeli változása 5. V T E N : tárgyi eszközök nettó értékének időbeli változása 6. AM: értékcsökkenési leírás (amortizáció) 7. B: tárgyévben aktivált beruházás értéke 8. N Y : eredmény (nyereség, vagy veszteség) Tárgyi eszközök hatékonysága és jövedelemzősége. 1. Tárgyi eszközök rugalmassági mutatója (a) R = V E 100 V T EN 100 =...% (b) R = V T E N 100 V E 100 =...% (a) Tárgyi eszközök forgási sebessége = E T E N =... fordulat 2. Tárgyi eszközök hatékonysági mutatói (a) Tárgyieszköz - arányos árbevétel = (b) Árbevétel tárgyieszköz - igényessége = T E N E E T E N 100 =... Ft 100 =... Ft 3. Tárgyi eszközök jövedelemzősége (a) Tárgyieszköz - arányos eredmény = NY T E N 100 =... Ft 3
Tárgyi eszközök elhasználódása. 1. Használhatósági fok: = T E N T E B 100 =..% 2. Tárgyi eszköz leírtsága = 100% Használhatósági fok = AM T E B v 3. Megújulási mutató = B T E N 4. Utánpótlási hányad = B AM A forgóeszközgazdálkodás alapmutatói. 1. A forgóeszközök állományának változása (előző év, tárgyév, változás %-a) mérlegcsoportonként és összesen 2. A forgóeszközök összetételének (struktúrájának) alakulása (előző évb, tárgyév, változás %-a) mérlegcsoportonként és összesen (a) Készletek részaránya (b) Követelések részaránya (c) Értékpapírok részaránya (d) Pénzeszközök részaránya 3. Forgóeszközök hatékonysága 4. Forgóeszközök jövedelemzősége Alkalmazott jelölések. 1. F E: forgóeszközök értéke 2. E: árbevétel (nettó) 3. V E : árbevétel (nettó) időbeli változása 4. V F E : forgóeszközök értékének időbeli változása 5. N Y : eredmény (nyereség, vagy veszteség) 4
Forgóeszközök hatékonysága és jövedelemzősége. 1. Forgóeszközök rugalmassági mutatója (a) R = V E 100 V F E 100 =...% (b) R = V F E 100 V E 100 =...% (a) Forgóeszközök forgási sebessége = E F E =... fordulat 2. Forgóeszközök hatékonysági mutatói (a) Forgóeszköz - arányos árbevétel = E F E 100 =... Ft (b) Árbevétel forgóeszköz - igényessége = F E E 100 =... Ft 3. Forgóeszközök jövedelemzősége (a) Forgóeszköz - arányos eredmény = NY F E 100 =... Ft 2. A mérleg forrás oldalának elemzése Források. A pénzügyi források (a PASSZÍVÁK) a vállalkozás vagyonának (eszközeinek, aktíváinak) eredetét, származását mutatják. A vagyon származhat: 1. saját forrásból = saját tőke 2. kölcsön vett idegen forrásból (= idegen tőke), amelyek a kötelezettségek Kérdések. 1. Melyek a források fontosabb csoportjai? 2. Melyek a saját tőke elemei? 3. Melyek az idegen tőke elemei? Forrásoldal. 1. Saját tőke 2. Céltartalékok 3. Kötelezettségek 4. Passzív időbeli elhatárolások 5
Forrásoldal. 1. Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett, de még be nem fizett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény 2. Céltartalékok 3. Kötelezettségek 4. Passzív időbeli elhatárolások Forrásoldal. 1. Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett, de még be nem fizett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény 2. Céltartalékok 3. Kötelezettségek (a) Hátrasorolt kötelezettségek (b) Hosszú lejáratú kötelezettségek (c) Rövid lejáratú kötelezettségek 4. Passzív időbeli elhatárolások 6
Összefüggések 1. Saját forrás Saját mindazon forrás, amelyet a tulajdonsokok bocsátottak a vállalkozás rendelkezésre. Saját forrás Idegen forrás Idegen mindazon forrás, amelyet nem a tulajdonsokok bocsátottak a vállalkozás rendelkezésre. Idegen forrás (tőke) = Összes forrás Saját tőke Idegen forrás (tőke) = Kötelezettségek Összefüggések 2. Nettó forgótőke (working capital) Nettó forgótőke (working capital) = forgóeszközök forrásai = a forgószeközöknek azon része, amelyet tartós forrásokkal, azaz NEM rövid lejáratú kötelezettségekkel van finanszírozva. = Forgóeszközök Folyó források = Tartós források Befektetett eszközök Saját forrás Megjegyzések: Folyó források: az egy éven belül esedékes tartozások, azaz rövid lejáratú kötelezettségek (RLK) Tartós források: saját tőke (ST) + hosszú lejáratú kötelezettségek (HLK) Alapelvek. 1. Piacgazdasági körülmények között működő valamennyi vállalkozásnak a fő feladatain kívül vállalnia kell a finanszírozási funkciót is. 2. Az áruk, jogok, vagy szolgáltatások beszerzése fizetési kötelezetteségekhez vezet. Források elemzésének fontosabb mutatói. 1. Források állományának változása (előző év, tárgyév, változás %-a) mérlegcsoportonként és összesen 2. Tőkestruktúra, azaz a források összetételének alakulása (előző évben, tárgyévben) mérlegcsoportonként és összesen 3. Tőkehatékonyság 4. Toke jövedelmezősége 5. Tőkededezet 7
Alkalmazott jelölések. 1. ST : saját tőke 2. IT : idegen tőke 3. JT : jegyzett tőke 4. NF T : nettó forgótőke 5. E: eszközök összesen 6. F : források összesen 7. E bef : befektett eszközök 8. F E: forgóeszközök 9. E: árbevétel (nettó) 10. E: árbevétel (nettó) 11. V E : árbevétel (nettó) időbeli változása 12. V F : források értékének időbeli változása 13. N Y : eredmény (nyereség, vagy veszteség) 14. M SZE: mérleg szerinti eredmény 15. HLK: hosszú lejáratú kötelezettségek 16. RLK: rövid lejáratú kötelezettségek 17. A: adósságállomány 18. P E: pénzeszközök Tőkestruktúra mutatók. 1. Tőkeellátottság (tőkeerősség) = ST F 2. Idegen forrás aránya = IT F 3. Forgótőke ellátottság = NF T F 4. Tőkefeszültség = IT ST 5. Tőkenövekedési ráta = ST JT 6. Saját tőke növekedési üteme = MSZE ST 7. Tőkemultiplikátor (tőkeáttétel) = E ST 8
A tőkehatékonyság- és jövedelemzőség mutatói. 1. Tőkerugalmassági mutató (a) R = V E 100 V t 100 =...% (b) R = Vt 100 V E 100 =...% 2. Tőkeforgási mutató, vagy tőke fordulatszáma = E T =... fordulat 3. Források (tőke) hatékonysági mutatói (a) Tőke - arányos árbevétel = (b) Árbevétel tőke - igényessége = F E 4. Saját őke arányos eredmény = NY ST Tőkededezet mutatói 1. 1. Sajáttőke-fedezet = ST E E F 100 =... Ft 100 =... Ft 100 = Ft vagy % 2. Idegentőke-fedezet = IT E Tőkededezet mutatói 2. A befektett eszközök fedezet azt fejezi ki, hogy a vállalakozás tartósan lekötött, befektetett eszközeit milyen mértékben tudja a tartósan rendelkezésre álló forrásokkal finanszírozni. 1. Fedezeti mutató I. = ST E bef 2. Fedezeti mutató II. = ST +HLK E bef A két mutató akkor optimális, ha minél nagyobb (100 százalék közeli, vagy azt meghaladó érték), mert az azt jelenti, hogy a saját források egyre nagyobb hányadát finanszírozzák a befektett eszközöknek, s kevésbé kell idegen forrást (pl. hitelt) igénybe vennie. Eladósodottság mutatószámai. 1. Adósságállomány aránya = A A+ST 2. Adósságállomány fedezettsége = ST A 3. Eladósodottság mértéke (vagy tőkefeszültség) = IT ST 4. Eladósodottság foka (vagy idegen forrás aránya) = IT E Adósságállomány = egy évet meghaladó hosszú lejáratú tartozások (Hátrasorolt kötelezettségek + HLK) 9
Likviditás. Likviditás Likviditás = fizetőképesség fenntartása, egy vállalkozás azon képessége és készsége, hogy a fenálló fizetési kötelezettségeit határidőre és a teljes összegben kifizesse, a lehető legalacsonyabb költségekkel. A likviditás biztosításának feladata, hogy pénzt és likvidálható vagyontárgyakat az időponthelyes tőkebeszerzés céljából renelkezésre állítson. 1. Likviditási ráta I. (,,Current ratio ) = F E RLK 2. Likviditási ráta II. (,,Quick ratio ) = F E K RLK 3. Pénzügyi likviditás (pénzhányad mutató) = P E+Ertekpapirok RLK 4. Készpénzlikviditás = P E RLK A kapott értékek közül az 1-et, vagy az 1-nél magasabbat tekintik optimálisnak. 10