Dr. Nagy Bálint emlékülés A megyékben történt fejlesztések Dr. Nagy Bálint vezetése alatt Dr. Pálmai Ottó c. egyetemi docens, az Agrárkemizálási Társaság elnöke Budapest, 2015. december 4.
1954. Megalakultak a megyei Növényvédő Állomások. Komárom és Nógrád megyékben csak 1955-ben. A gépállomások voltak a helyszínek. Alapvető feladat volt a megye növényvédelmi problémáinak a gyakorlati megoldása. Létrehozták megyénként a műszaki hátteret. 1958. Kialakították a Biológiai Laboratóriumok legalapvetőbb szakmai feltételeit. A megyei tevékenységbe bekerült a belső és külső zárszolgálati (karantén) feladat. 1959. Nagy Bálint lett a vezetője az FM Növényvédelmi Szolgálatának. 1960. A megyékben megszervezték a járási növényvédelmi felügyelői rendszer alapjait.
1964. Megjelenik az ún. Első Növényvédelmi Kódex. Kialakul a kettős irányítás a minisztérium és a megye között. Még a szaktanácsadás és az ismeretterjesztés a legfontosabb feladat. Elindul a növényvédelmi előrejelzés. 1965. Pest megyében létrehozták az első vírusvizsgáló csoportot. 1967. Velencén kialakítottak egy virológiai bemutató telepet. 1966. Megkezdődtek a megyékben a növényvédő szerekkel kapcsolatos hatékonyság vizsgálatok. 1967. Velencén kifejlesztették a PCB folyadékcsávázó gépet. Több száz gép legyártásával új korszak nyílott meg a hazai csávázás történetében.
1968. Létrehozták a növényvédelmi hatósági munka jogszabályi hátterét, az ún. Második Növényvédelmi Kódex megalkotásával. A jogszabály kimondta, hogy meg kell akadályozni az egészségre ártalmas növényvédő szer maradványt tartalmazó növények forgalmazását és felhasználását. Előírta a növényvédelmi szakemberek foglalkoztatását. 1968-72. Sok megyében új központi épületet építettek főleg a megyeszékhelyeken, a laboratóriumi helyszíneknek is helyet biztosítva. 1970-71. Megvalósult a Haflinger program
Speciális laboratóriumok jöttek létre 1969. Vadtoxikológiai laboratórium ( 2006.) Fácánkert 1970. Humántoxikológiai laboratórium ( 1998.) Keszthely 1971. Szövőlepke laboratórium Hódmezővásárhely 1973. átalakul Biológiai Védekezési Laboratóriummá, majd 1998. Biológiai Védekezési és Karantén Fejlesztési Laboratóriummá, majd 2007. mindezt beolvasztották a Biológiai Laboratóriumba 1971-72. Országos hatáskörű Virológiai Laboratórium Velence 1970-73. Megyei Analitikai Laboratóriumok hálózata. 1975. Bakterológiai Laboratórium Pécs 1978. Négy megyében és Budapesten létrejött az első években műtrágya vizsgáló, majd később növényvédő szer minősítő laboratórium
1976. Létrejött a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ és a megyei Növényvédő Állomások ezután Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásként működtek tovább. 1976-78. Kiépítettek 13+2 TVG laboratóriumot a talajok tápanyagvizsgálatára. Trefán László ezért a műszaki fejlesztéséért később Eötvös Díjat kapott. 1978. Kidolgozták az új műtrágyázási szaktanácsadási irányelvet (KÉK KÖNYV). Megkezdődött a megyékben a műtrágyázási szaktanácsadás. 1979-81. Több megyében elindult a meliorációs tervezés és kivitelezés.
1980-81. Talajtani szakértői munkák is elkezdődtek. 1982-83. Létrehoztak öt megyében Talajfizikai Laboratóriumot. 1983. Önálló Talajbiológiai Laboratórium kezdte meg működését Pécsen. Ekkor már Dr. Nagy Bálint figyelme a növény- és talaj kémiai paramétereinek vizsgálata és értelmezése után egyértelműen a talajban lejátszódó mikrobiális folyamatok vizsgálata irányába terelődött. Ha ez a szakmai munka is megvalósulhatott volna, akkor ma nem lehetne ennyi hamis próféta a baktériumtrágyák területén. 1983. De nem valósulhatott meg, mert ez év közepén felmentették Dr. Nagy Bálintot.
Következtetések 1. Az agrárkemizálás két ágának (a növényvédelemnek és az agrokémiának) az összekapcsolása 1976-ban világraszóló ötlet volt. Ezt számos ország szakértőitől személyesen is hallottam. Ennek kialakult a szakmai és technikai feltételrendszere és nagyon sikeres munka folyt az egész országban. Néhány vezető azonban ennek a lényegét nem értette meg és Nagy Bálint távozása után érdemben nem segítette, legfeljebb hagyta az agrokémiai terület munkáját. Ezért alakulhatott ki ezen a szakterületen a megyék között nagyon lényeges teljesítménykülönbség. A 80-as évek elejére kialakult az agrárkemizálás minden elemét mérő, az adatokat értelmező elemzőrendszer, ami maximális szakmai biztonságot adott az akkori agrártermelés részére. Ennek a rendszernek a kialakításával Dr. Nagy Bálint már akkor megvalósította azt az élelmiszerbiztonságot, amiről csak 30 év elteltével kezdtünk el beszélni.
Következtetések 2. Ha a 80-as évek elejére kialakított rendszer tovább működhetett volna, ma nagy valószínűséggel jóval kevesebb lenne hazánkban az erózió veszélyeztetett és savanyú területek részaránya és működne egy korszerű földértékelési rendszer, a XIX: században bevezetett aranykorona alapú értékelés helyett. Dr. Nagy Bálint tevékenysége nélkül, a ma már növényorvosnak hívott szakma nem lenne kenyérkereső foglalkozás, mert ezt Ő alapozta meg. Mindent el kell követnünk, hogy az általa létrehozott értékből mentsük meg azt, ami még létezik és működik. Ebben kérem mindenkinek a segítségét!
Köszönöm a figyelmet!