Budai ófár 2013. november bet jelent. A kerek évfordulót köszöntő sorokkal szubjektív érzéseinket kívánjuk közreadni. A Duna felől nézve alig-alig lehet észrevenni, pedig naponta tízezrek pillantanak rá autóból, autóbuszból, valamint az arra sétálók szült, akárcsak a padok. Külön érdemes szólni a csillárokról. Egyszerűségükbe is feltűnően szépek. A belső tér A bejárat 125 év! Klasszikus értelemben véve, a templom a harmadik emberöltőhöz közeledik Személyesen nem ismert eleink olyan nyomokat hagytak, amelyekre a közösség minden tagja büszke lehet. Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a főváros legmeghittebb gyülekező helye, mondhatni ékköve ez a templom. A neo-klasszicista épület, építészeti csoda. Kívülről rendkívül egyszerű téglaborítású építmény, bent azonban harmonikusan elrendezett, világos terem fogadja a látogatókat. A fehér falakat szép gesztenyebarna és aranyozott faragások díszítik. A tóraszekrény nemes diófából ké- A továbbiakban Csillag Ferenc kitér a 125. évfordulóját ünneplő templom látogatottságára. Valamikor csak a környékbeli iparosok, kereskedők jártak ide - írja, - napjainkban a főváros minden részéből, sőt az ország minden pontjáról érkeznek hitüket gyakorlók szombatfogadásra, vagy nagyobb ünnepekre. Olykor kicsinek bizonyul a zsinagóga. Idősek, fiatalok töltik meg a padsorokat. A férfiak gyakran magukkal hozzák az istentiszteletre fiaikat, a nők lányaikat, olykor óvodás korú gyermekeiket, vagy csecsemőiket is. A könyv hangsúlyozza, hogy a templom legrendszeresebb látogatói a holokauszt túlélői, az akkori fiatalok, akik a mai idősebb korosztályt képviselik. Ők a zsidó tragédia szenvedő tanúi. A könyvből tudomást szereznek az olvasók arról is, hogy a zsinagógában márványtáblákat állítottak a holokauszt áldozatainak emlékére. Megrendítő mindenki számára, hogy az áldozatok között lehetettek szüleik, nagyszüleik, rokonaik, hittestvéreik, tanítóik, barátaik, kedveseik, - a 20. század leggonoszabb korszakának ár- 5774. Hesván-Kiszlév tatlanul meggyilkolt áldozatai. Konrád György megható sorainak említése válasz a fenti gondolatokra: Ha elveszítem a múltamat, akkor elveszítem önmagamat. Akkor nem látom, hogy mi köt az élethez Arra is utal Csillag Ferenc, hogy a Frankel zsinagógát gyakran látogatják olyan fiatalok, akik autentikus személyektől szeretnének tájékoztatást kapni a vészkorszak borzalmairól. Verő Tamás rabbi bármikor hajlandó válaszolni a kérdezőknek Éppen 125 éve avatták fel a zsinagógát, szögezte le többek között a szerző. Ünnepi alkalom ez egy zsinagóga, egy hitközség életében. A ma templomlátogatóira nagy feladat vár, hiszen gyermekeiknek, unokáiknak nem csak a hitet, a szellemiséget is át kell adniuk. Az idejárók valódi közösségi életet élnek. Tisztelik, szeretik és becsülik egymást. A közösség Az ünnepi megemlékezés könyvének bemutatott írása azzal a kívánsággal zárul, hogy a következő 125 évben a hitbeli elkötelezettség, a mély baráti segítő szellem megőrződjék és továbbadassék a jövendő generációknak, a zsinagóga pedig erősödjék, gazdagodjék hűséges híveinek örömére. Róna Éva Amit érdemes megnézni XXXIV. Tadeusz Stobodianek: A mi osztályunk (Katona Kamra) Szász János: A nagy füzet (film) E számban két rendkívül különös darab bemutatására vállalkozom. Alig-alig összevethető művekről van szó, ám mégis összeköthetők, ugyanis mindkettőben gyereksorsokat rajzol meg az író, s mindkettőben a II. világháború embert próbáló, jellemet alakító hatásáról szólnak a szerzők. Tadeusz Stobodianek: A mi osztályunk (Katona Kamra) Néhány gondolattal emlékezzünk meg a lengyel szerzőről! Tadeusz Slobodzianek napjaink egyik legjelentősebb lengyel drá- maírója, tanár, rendező, dramaturg, színházkritikus, a Wierszalin Társulat és a varsói Dráma Laboratórium megalapítója. Tadeusz Slobodzianek műveit eddig több mint harminc irodalmi és színházi díjjal tüntették ki. Háromszor nyerte el a lengyelországi Kortárs Darabok Versenyének fődíját, kétszer az edinburghi Nemzetközi Színházi Fesztivál Fringe First díját, 2010ben A mi osztályunk című darabjáért elnyerte a rangos lengyelországi NIKE irodalmi díjat Az év legjobb drámája kategóriában. Műveit a világ legjelentősebb színpa- -4- dain játsszák. A mi osztályunk ősbemutatójára a londoni Royal National Theatreben került sor, azóta Varsóban, Barcelonában, Torontóban, Philadelphiában és Budapesten is műsorra tűzték. A darabot 2011. októberében vette műsorára a Katona József Színház Kamrája. A bemutató óta sok idő telt el, mégis igen nehéz az előadásra jegyet kapni. (Szemfülesnek kell ahhoz lenni, hogy az internetes jegybeszerzés eredményes legyen.) Nos, két éves türelmes várakozás után szeptember végén eljutottam az előadásra.