ÁBT Adatbiztonság Adatkezelés Adatvédelem AESZ Archiválás ASP Back office Az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK)-űrlap benyújtásának támogatása Az adatok jogosulatlan megszerzése, módosítása és megsemmisítése elleni műszaki és szervezési megoldások rendszere. Az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet, például az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép stb.) rögzítése. A személyes adatok jogszerű kezelését, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége. Azonosság-ellenőrzési ügynöki szolgáltatás. Elektronikus adatállományok hosszú távú biztonságos megőrzése elektronikus adathordozón. Application Service Providing (alkalmazás-szolgáltatás) Minden olyan rendszer, mellyel az ügyfél közvetlenül nem érintkezik. Célhoz kötött adatkezelés Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, és az adatok felvételének, illetve kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, mely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. Az adatkezelés során biztosítani kell, hogy az adatok pontosak, teljesek és ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges naprakészek legyenek, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. Dereguláció Digitális egyenlőtlenség A jogi szabályozottság mértékének csökkentése. Olyan minőségi rés, mely az IKT kultúráját ismerő és hasznosító felhasználók (netizenek) és az azt nem használók között helyezkedik el, számos dimenzió mentén.
EASZ EFER Egyedi azonosság-ellenőrzési szolgáltatás. Elektronikus fizetési és elszámolási rendszer. A közigazgatási eljárásokban felmerülő elektronikus fizetéssel összefüggő szolgáltatási halmaz. Célja az online elektronikus fizetés lehetővé tétele az ügyfelek számára, valamint ennek menedzselése a hatóságok számára. Segítségével a korábbiakhoz képest folyamatosabb, gyorsabb és nyomon követhető a pénz útja. Egyablakos ügyintézés INtegrált eljárás, melynek során adott ügy egyetlen ablakban, egyetlen - folyamatos - időperiódusban elvégezhető. EIF EKG E-közigazgatás Érkeztetés Front office Funkcionális European Interoperability Framework (Európai Interoperabilitási Keret). Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat Az e-közigazgatás a közszféra kapcsolatrendszerének tudásalapú átalakítását és racionalizált, szolgáltató jellegű újraszervezését jelenti, az infokommunikációs technológiai alkalmazások közműszerű használata révén. Az érkezett küldemény azonosítóval történő ellátása, és adatainak nyilvántartásba vétele. Minden olyan rendszer, mellyel az ügyfél közvetlenül érintkezik. A rendszerek azon képessége, hogy egymással adatot tudnak cserélni, és a fogadó oldal legalább ember számára értelmezhető adatot ad ki. Gépi elektronikus aláírás A hatóság számítógépes rendszere egyes elemei számára kibocsátott, a dokumentumok hitelesítését, illetve a dokumentummozgás, dokumentummegőrzés vagy a kommunikáció biztonságát szolgáló, a dokumentumok vagy üzenetek megváltozásának kimutatását lehetővé tevő, a dokumentumhoz vagy üzenethez kapcsolódó információ, amelyből az azt elhelyező számítógépes rendszerelem és az aláírás-létrehozó adat előállítását megrendelő hatóság egyértelműen azonosítható.
Információs társadalom Információszabadság Interoperabilitás KAÜ KEÜSZ Konverziós szolgáltatások Koregulatív normák Koreguláció Közérdekű adat NPM NTG Az információs társadalom olyan új társadalmi együttélési forma, melynek során (napjainkban) az infokommunikációs eszközök, az eszközökhöz rendelt tartalom, az ezeket működtetni képes ismeret olyan tudást, majd innovációt generál, mely katalizálja és újraszervezi a gazdasági-társadalmi és kulturális folyamatokat (a társadalmi egyenlőtlenségek sajnálatos újratermelése mellett), s ezekhez új tartalmi és formai szabályozást és igazgatást követel (gyakori, dinamikus korrekcióval). A valamennyi szférát érintő átalakulásban a közigazgatás elé támasztott kihívásokat az e-közigazgatás tágan értelmezett eszközrendszere (szervezési-vezetési módszerei, technológiai megoldásai, jogi szabályozása) oldja meg, új alapokra helyezve a közigazgatást. Ezáltal a társadalmi paradigmaváltást közigazgatási paradigmadiffundálás kíséri. A közérdekű, valamint közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapvető jog, mely elősegíti a közhatalom gyakorlásának demokratikus kontrollját és a közintézmények átláthatóságát (transzparencia). Rendszerek közötti együttműködési képesség (szemantikai, technikai, szervezeti, jogi, politika szintjeit különböztetjük meg). Kormányzati azonosítási ügynök. A KAÜ biztosítja az ügyfélkapus jelszavas azonosítást, valamint más, a Kormány által kötelezően nyújtott személyazonosítások lefolytathatóságát. Központi Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások Olyan SZEÜSZ-ök, melyek biztosítják a papír- és elektronikus formák közötti átjárhatóságot. Az ipari önszabályozás termékei, melyeknél a címzettek körében jelentkező önkéntes elfogadottságuk nem indokolja a törvényi erőt. Társszabályozás; a szakma és a civilek összehangolt önszabályozó tevékenysége. Az állami/önkormányzati feladatot, illetve egyéb közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől (így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat). New Public Management (új közmenedzsment). A 80-as évek thatcheriánus ideológiáján elindulva üzleti alapra helyezte a közigazgatási szervek működését. Hazánkban explicit módon 2002-ben jelentek meg az NPM-elvek a stratégiákban. Nemzeti Távközlési Gerinchálózat
Outsourcing Összerendelési nyilvántartás PPP Rendelkezési nyilvántartás Szemantikai Szervezeti SZEÜSZ TASZ Technikai Kiszervezés, az erőforrás kihelyezése hosszú távú megállapodás keretében egy külső szállítóval, szolgáltatóval olyan feladatok elvégzésére, amelyeket hagyományosan a szervezet végzett, vagy annak kellene végeznie. Több hatóságot érintő adatváltozás bejelentése (bejelentetése). Public-Private Partnership. Partnerség a köz- és magánszféra közötti feladatellátásban. A gazdasági fejlődést segítő feladatok elvégzésének olyan kooperációs megoldása, ahol a hagyományosan állami vagy önkormányzati feladatnak számító főként infrastrukturális beruházásokat magántőke bevonásával valósítják meg. A konstrukcióban a beruházást a magántőke finanszírozza, de ezzel kizárólagos szolgáltatási jogot nyer. Az állam/önkormányzat pedig kötelezi magát a szolgáltatás meghatározott ideig történő használatára. (Néhány konstrukció biztosítja a visszavásárlás vagy a lízing lehetőségét is.) Egyszerűbben: a versenyszféra meghitelezi a beruházás költségeit, melyet hosszú távon az államnak/önkormányzatnak vissza kell fizetnie. Előnye, hogy nem kell megvárnia azt az időpontot, amíg a beruházáshoz szükséges összeg összegyűlik, így a beruházás társadalmi hasznai korábban élvezhetők. Az ügyfél ügyintézési rendelkezéseinek nyilvántartása, mely azt biztosítja, hogy az ügyfél saját kultúrájának, szokásainak megfelelően használjon elektronikus megoldásokat. Az állampolgár döntheti el, hogy mely csatornákat, azonosítási módokat, értesítési formákat és hogyan kíván igénybe venni. Az adatok formátumának azonossága révén más célra használt adatok is feldolgozhatóvá válnak mindenhol, azaz a gép és gép közötti kommunikáció is értelemmel bírhat. Az ügymenetek formalizálását (modellezését) és a modellek közötti átjárhatóság biztosítását, a közigazgatási rendszerek közelítését feltételezi (azaz számos normatív elemmel bír). Az szervezeti szinten a kétoldalú megoldások helyett a mindenkire érvényes többoldalú megoldásokat preferálja. Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás. (Részletes szabályai: 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról) Teljes körű azonosításszolgáltatás. Biztosítja a szolgáltatások közötti átjárások infrastrukturális részeit (technológiák, szabványok, házirendek). Többcsatornás ügyintézés A hivatal az ügyfelekhez technikailag legközelebb álló utakon biztosít kommunikációs felületet. Transzformáció Az EU ajánlása szerint egy olyan szintű elektronikus közszolgáltatás, amely nem igényli az ügyfél személyes megjelenését a hivatalban az ügyintézés során. Ez feltételez egy olyan eljárást, mellyel az ügyfél távolról is igazolhatja személyazonosságát (előzetes regisztráció, e- aláírás, e-azonosítás). Azért nevezik transzformációnak, mert alkalmazása
esetén a hivatal ügyfélfogadási ügymeneteit meg kell változtatni, át kell alakítani, azaz transzformálni.