Állat a ház körül, állatjólét A társállatok, hobbiállatok, házi kedvencek száma folya - matosan nő. Az állateledel kereskedelem is növekvő üzletág. Sajnos, a házi kedvencek tartásával, a velük alkalmazott bánásmóddal távolról sincs rendben minden. Védelmük érdekében született meg a sokat szapult hazai állatvédelmi törvény. Érdemes megismerni a törvény bevezetőjét. 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről Az Országgyűlés - annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége, - elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára, - kifejezve azon szándékát, hogy a Magyar Köztársaság tevékeny módon részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítésekből, az állatok ésszerű védelmének és kíméletének biztosítása érdekében az alábbi törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény hatálya 2. E törvény hatálya kiterjed: (1) a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatokra; b) a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a diagnosztikai vizsgálat és az oltóanyag-termelés céljából tartott állatokra, a génbankként kezelt állatokra, a géntechnológiával módosított gerinces állatokra, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra;
c) a verseny- és sportcélra tartott állatokra; d) a pásztorebekre, az őrző-, védő-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkant-segítő és terápiás kutyákra; e) a vadászatra alkalmazott állatokra, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik; f) a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra; g) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra; h) a kedvtelésből tartott állatokra; i) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóbor állat), az állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élő (tenyésző) állatokra, továbbá a vadon élő fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik. (2) E törvénynek az állat kíméletére, az állatkínzás és az állatkárosítás tilalmára, valamint a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezéseit a vadon élő állatokra is alkalmazni kell. A vadászható vadfajokra, valamint a halászható, horgászható halfajokra és a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra külön jogszabály eltérő rendelkezéseket is megállapíthat. 1. ábra Ez tilos a jövőben A kormányrendelet szerint például ezentúl tilos aranyhalat gömbakváriumban tartani. Egyes szakértők szerint ez az akváriumtípus nem megfelelő környezet, az ebben tartott halak könnyen depressziósak lehetnek, el is pusztulhatnak. A kérdés nem tekinthető tisztázottnak, sokan megkérdőjelezik ezt az álláspontot, mondván, hogy tudományos úton még nem sikerült bebizonyítani. A rendelet alkotói egy képletben még azt is meghatározták, hogy egy centiméternyi halra mekkora vízmennyiségnek kell jutnia.
A legnagyobb számban tartott házikedvenc a kutya. Helyes tartásukat legjobb már gyermekkorban elsajátítani. Aki kis - iskolás korában elsajátítja ezeket a hyasznos tudnivalókat, másként viszonyul a többi állathoz is. 2. ábra A kutyákat (sajnos) továbbra is lehet láncon tartani, de a lánc hosszát a törvény 4 méterben limitálja Ami az ember legjobb barátját illeti, az új szabályok szerint egy kutyának minimum 10 négyzetméteres területet kell biztosítani. Tilos állandóan láncon tartani, és a lánc nem lehet négy méternél rövidebb. Kutyákra és macskákra egy - aránt vonatkozik, hogy ezután csakis chippel ellátva lehet őket eladni, sőt elajándékozni is. 3. ábra Oktatási segédanyag a kutyákról kisiskolásoknak
A hazai állateledelgyártók nagyon jól használható oktatási segédanyagot állítottak össze óvodások és iskolások számára. A segédanyagok szabadon letölthetők a honlapjukról http://www.allateledelgyartok.hu A segédanyag tartalomjegyzéke: 1 A kutya ősei 2 A farkasok falkája 3 Miben különbözik a farkas és a kutya családja? 4 A kutya a mi családunkban 5 Ha idegen kutyával találkozol 6 Kutyabeszéd 7 Kutyafajták 8 Munkakutyák 9 A kutya fogazata és testfelépítése 10 Érzékszervek: hallás látás szaglás 11 A kutya életének szakaszai 12 Egy nap a kutya életében 13 Milyen kutyát válasszunk? 14 A kutya nevelése 15 Kutyagondozás 16 A kutyával járó kiadások Megoldások a tanárok számára Tudáspróba Tudáspróba Oklevél A Tudáspróba megoldása a tanárok számára A Kutyavilág c. segédanyagban előforduló legfontosabb kifejezések szótára 4. ábra Mosómedve sem tartható háziállatként Jogi információk A többi kedvencet is érintik a változások: a madarakat sem lehet ezentúl gömb alakú kalitkában tartani. Az állatkeres - kedésekben 35 négyzetcentiméter alapterületet kell biztosítani minden egyes madárnak, és nem szabad összezsúfolni
a tengerimalacokat vagy a hörcsögöket sem. A rendelet kitér arra is, hogy a kereskedőknek valamennyi házi kedvencként tartott állathoz egyfajta használati útmutatót kell adniuk. Ebben teljes körű felvilágosítást kell adni az új állattartónak. Tilos továbbá amerikai csíkos mókust, mosómedvét és majomféléket háziállatként tartani. A törvényeknél is többet jelentene, ha mind többen magukévá tennék a az állatok sorsa iránt felelősséget érző emberek által összeállított szabályokat, melyeket a Felelős állattartás szabályainak neveznek. A felelős állattartás Kulcsszó: a felelősség. Csak akkor vegyünk magunkhoz házi kedvencet, ha pontosan átgondoltuk az ezzel kapcsolatos felelősséget, kötelezettségeket, ha úgy tetszik, terheket is. Aki felelősen gondolkodik, csak olyan állatot választ maga mellé, amelynek meg tudja teremteni a megfelelő életfeltételeket. Legyünk tehát tudatában annak, hogy egy életre választunk. Az ő életére. Második kulcsszó: a szeretet. A szeretet legyen kölcsönös: nyújtsunk legalább ugyanannyit belőle kedvencünknek, mint amennyit tőle elvárunk és kapunk. Sohase töltsük ki mérgünket, rossz kedvünket rajta, nem tehet semmiről, nem is érti, hogy miért viselkedünk így. Nagyon fontos a helyes táplálás. Egyetlen gyógyszer sem képes oly sok betegséget megelőzni, mint a helyes összetételű, kiegyensúlyozott táplálék. Tartsuk tehát be kedvenceinknél is a táplálási szabályokat és követelményeket. Mindig azonos időben, a fajtájuknak legmegfelelőbb eledelt adjuk nekik. Vizes táluk sem száradhat ki, a szomjúságtól az állat ugyanúgy szenved, mint a gazdája. A mozgásigény. Az egyes fajták mozgásigénye eltérő, és függ az adott állat életkorától is. A lakásban tartott kedvelt kisállatoknak (hörcsög, madár, hal, hüllő) is van mozgásigényük. Ezt szem előtt tartva mindig az állatok számának és méretének megfelelő méretű elhelyezést alakítsunk ki! Óvnunk kell kedvenceinket a fajtájukra veszélyes bajoktól. Ezért minden kötelező és ajánlott oltást időben adassunk be, s gondoljunk arra is, hogy akkor is lehet valami bajuk, ha nem panaszkodnak. Ezért évente legalább egyszer ellenőriz - tessük kedvencünk egészségét az állatorvossal. Nem szabad megfeledkezünk a rendszeres féregtelenítésről sem. Az utódok kérdése. Nemcsak kedvencünkért, de születendő utódaiért is felelősek vagyunk. Ezért csak akkor fedeztessük kedvencünket, ha bizonyosak vagyunk abban, hogy az utódaiknak ugyanolyan felelős gazdát tudunk találni, mint amilyenek mi vagyunk. Ellenkező esetben legjobb megoldás,
ha ivartalaníttatjuk állatainkat. Összhangban egymással és a környezettel. A felelős állattartás lényege, hogy társállat és gazdája úgy tudjanak harmonikusan együtt élni, hogy ebben a kapcsolatban ember és állat is jól érezze magát, s az együttélés összhangban legyen környezetükkel. Legyünk tehát mindig tekintettel környezetünkre. macskagyűlölet formájában. A macskák tartásához szükséges körülményeket könnyebb megteremteni, mint a ku- A társállatok között különleges helyet foglal el a kutya, és az igényei is különlegesek. A kutyának nem elég a táplálék és a megfelelő lakhely: a kutya része akar lenni az ő falkájának, amely most már emberekből áll. Minden kutya legerősebb vágya, hogy legyen egy gazdája, akivel együttműködhet, akinél teljesíthet, aki adott esetben megvédhet, akivel játszhat. Ez érthető is, hiszen a kutyát mi tettük ilyen állattá a sok ezer éves tudatos kiválogatás során. Egyszóval, kutyát csak az tartson, aki mindenben meg tud felelni a gazdi szerepnek. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy a kutyák jobban értenek az emberhez, mint mi őhozzájuk. Sok a viselkedészavarban szenvedő kutya. Ők a hozzá nem értés, a felelőtlen, lelkiismeretlen tartás áldozatai. Szerencsére szakszerű segítséggel legtöbbször vissza tudják kapni nagyszerű kutya-lényüket. A macskák talán még rosszabb helyzetben vannak. Esetükben több a tévhit, nagyobb az ismerethiány, sőt a középkori mítoszok máig tovább élnek egyes emberekben az elvakult 5. ábra Elérhető az oktatási segédanyag macskákról is kis - iskolásoknak (http://www.allateledelgyartok.hu)
tyákét, szaporaságuk révén azonban még fontosabb felelős lépés az ivartalanításuk. Nem ritka sajnos noha tiltják a jogszabályok -, hogy vadállatokat tartanak házi kedvencként. Esetükben nehéz felelős állattartásról beszélni: vadállatok számára igazán jó körülményeket biztosítani gyakorlatilag nem lehet. Legerősebb igényük ugyanis a szabadság, amit fogságban nélkülözni kénytelenek. Egy neves állatkerti szakember véleménye szerint a vadállatok többsége egyáltalán nem tartható fogságban, csak sokáig húzzák szegények Az utóbbi időben mind gyakoribb, hogy haszonállatokat: kacsát, libát, kecskét, szamarat, sőt sertést tartanak házi kedvencként. Ha alkalmas tartási körülményeket tudunk számukra teremteni, akkor megtapasztalhatjuk, amit a kutatások róluk kiderítettek. A kísérletek igazolják, hogy a fej lett állatok közöttük az élelmiszer előállításra tartott és tenyésztett állatok is meglepő szellemi képességekkel rendelkeznek, sőt érzelmeik is vannak. Tartási körülményeik, a velük szemben alkalmazott bánásmód, egyszóval az életminőségük fontosabb tényező, mint azt eddig gondolhattuk. Az állatok számára megfelelő jobb szó híján humánus körülmények biztosítása az ember erkölcsi kötelessége, másfelől gazdasági érdeke is: a kiegyensúlyozott, testileg-lelkileg egészséges állatok magasabb hozamokat produkálnak. A haszonállatok számára az ökológiai gazdálkodás biztosítja legjobban a humánus állattartás körülményeit. Az ökológiai gazdálkodás során olyan állatfajokat választanak, melyek ellenállóak a betegségekkel szemben és jól alkalmazkodtak a helyi körülményekhez. Az ökogazdálkodásban fontos követelmény az állatok szabad tartása, és biotakarmánnyal való etetése, a tartás gyakorlatát pedig a különböző állatfajok egyedi igényeihez alakítják. Az ökogazdálkodásban a körülményeket úgy választják meg, hogy az állatoknak kényelmes és stresszmentes életet biztosítsanak, természetes szükségleteikhez igazodva. 2007 júniusában a mezőgazdasági miniszterek Európai Tanácsa egy új tanácsi rendeletet fogadott el az ökológiai termelésre vonatkozóan. A rendelet előírja, hogy az ökológiai állattenyésztésnek tiszteletben kell tartania a magas szintű állatjólléti szabványokat, és ki kell elégítenie az állatok fajspecifikus viselkedési szükségleteit, az állategészségügynek pedig a betegségmegelőzésen kell alapulnia. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a tartási körülményekre, a tenyésztési gyakorlatokra és az állománysűrűségre. Az Unió a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló ajánlásai kiterjednek a tenyésztési gyakorlatokra és a tartási körülményekre is: Az állattartó személyzetnek az állatok egészségügyi és jóléti szükségletei vonatkozásában megfelelő alapismeretek
és készségek birtokában kell lennie; A tartási gyakorlatoknak beleértve az állománysűrűséget is és a tartási körülményeknek eleget kell tenniük az állatok fejlődési, élettani és viselkedési igényeinek; Az állatok számára folyamatos hozzáférést kell biztosítani szabadtéri területhez, lehetőleg legelőhöz, amennyiben az időjárási viszonyok és a talaj állapota ezt megengedi; kivéve, ha az emberi és állati egészség védelmével kapcsolatosan korlátozásokat és kötelezettségeket írnak elő közösségi jogszabályok alapján; Tilos az állatok kötött tartása és elszigetelése, kivéve egyes állatok esetében korlátozott időtartamra, és csak a biztonsági, jólléti vagy állat-egészségügyi szempontból indokolt mértékben; Az állatok szállításának időtartamát a lehető legkisebbre kell csökkenteni; Teljes életük során a levágáskor is a lehető legkisebb legyen az állatok szenvedése, beleértve a csonkítást is; Az összes nagyüzemi módon tenyésztett állatfaj közül a tojótyúkok sorsa a legkegyetlenebb. 4-5 tojótyúkot tartanak egy ketrecben, ahol egy állatra akkora hely jut, mint egy A/4-es papírlap: az állat nem tudja természetes ösztöneit kiélni, szárnyait is alig képes megmozgatni. A zsúfoltság miatt megnő közöttük az agresszió és csipkednék egymás tollát, ezért levágják, hivatalosan megkurtítják a csőrüket. Másfél éves korukig tartják őket a ketrecben, amikorra teljesen kimerülnek, majd az úgynevezett kifutó állományt levágják. A szakszóval letojt tyúknak nevezett állatokat háztáji gazdaságoknak is felajánlják megvételre, ahol - az állatvédők tapasztalatai szerint - hamar rendbe jönnek, felhíznak. A tyúkok egyébként természetes körülmények között akár 10 évig is élhetnek. A tyúkok érdekében sokat tehet a magyar tudatos vásárló is. A tojás az egyetlen élelmiszer hazánkban, ahol az állatjólét tekintetében választhatunk az állatok életkörülményeinek javításáért. Ha szabad tartásból származó, emiatt drágább tojást vásárolunk, a pénztárnál szavazunk a humánus tartásmód mellett. Hazánkban ugyanis a tojásokat egyenként, számkóddal jelölik meg. Ebből kiolvashatók a tyúk tartásának körülményei, a származási ország, az állattartó telep kódja és a minőségmegőrzési idő. A kelet-európai régióra általában jellemző - ellentétben a nyugat-európai trenddel -, hogy jelentős számú tyúkot nevelnek kisméretű, családi gazdaságban. Magyarországon 8-9 millióra tehető ezeknek a tojótyúkoknak a száma, míg a nagyüzemekben 5 millió a ketreces tyúkok állománya. A
háztájiban megtermelt tojást azonban helyben el is fogyasztják, nem jut el a kereskedelmi láncokig. Ezért a boltok kínálatának 92-99 százaléka ketreces tartásból származó tojás. A sertéseknél az szabad tartás figyelemre méltó eredményeket hozott: számos szakértő szerint a szabad tartási mód hozama elérheti a zárttéri, intenzív tartásét. A sertések a szabadban élnek, fiaztató kunyhók, több állat pihenésére szolgáló kunyhók, dagonyák, sőt az esőztető öntözéshez hasonló zuhanyok teszik komfortosabbá életüket. Angliában a tenyészkocák 18-20%-a él a szabadban. Természetesen ennek a tartási módnak is vannak hátrányai, de a szakértők állítása szerint a stresszmentes életet élő sertések húsa is jobb minőségű, mint az intenzív, zárttéri tartásban tenyésztett állatoké. Az EU-ban egyre többet foglalkoznak az állatjóléttel, de vajon készek-e a fogyasztók megfizetni az állatbarát termékek magasabb árát? Erről is szó volt azon a meghallgatáson, amelyet a parlament mezőgazdasági bizottsága szervezett, és amelynek témája az EU 2006 és 2010 közötti időszakra vonatkozó állatjóléti cselekvési terve volt. Az új cselekvési terv célja az állatjólét lehető leghatékonyabb biztosítása. Ezt kellene elérni minden EUágazatban, az unió és a harmadik országok közötti kapcsolatokban és az amszterdami szerződéshez mellékelt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően, mely kimondja, hogy az állatokat érző élőlényeknek kell tekinteni. Az állatjólét európai érték A felszólalók egyetértettek abban, hogy az állatjólét egy európai érték, és szorosan összefügg más politikaterületekkel. Az EU-ban már magasak az elvárások, de még sok mindent lehetne tenni" jelentette ki Elisabeth Jeggle német kereszténydemokrata EP-képviselő, aki épp a cselekvési tervről szóló jelentésen dolgozik. Egy 24 708 megkérdezettet számláló, tavaly készült Eurobarometer közvélemény-kutatás során a huszonöt tagállamból tizenötben a válaszadók többsége úgy vélte, hogy nem szerepel kellő súllyal az állatjólét ügye saját országuk mezőgazdasági politikájában. A megkérdezetteknek meg kellett határozniuk külön-külön, hogy az egyes haszonállatfajokkal mennyire bánnak kíméletesen, illetve szerintük milyen mértékű védelmet kapnak. Az emberek a tojótyúkok életkörülményeit ítélték a legrosszabbnak, a sertésekét és a tehenekét elviselhetőbbnek. Hajlandók vagyunk fizetni is?
hogy a hús árának több mint 25 százalékos emelkedését is megfizesse. Mindazonáltal érezhető, és egyre erősödő az állatbarát termékek iránti igény állítja Dil Peeling az Eurogroup for Animal Welfare nevű állatvédelmi szervezettől. Utalt egy tanulmányra, melyet egy írországi élelmezésügyi központ készített 2000-ben, és amelyből kiderül, hogy Nagy-Britannia, Írország, Franciaország, Olaszország és Németország lakosainak egyharmada állatjóléti meggondolások miatt csökkentette a húsfogyasztását. Az is kiderül belőle, hogy a jó körülmények között tartott tyúkok boldog tojásaiból ma két és félszer annyi fogy, mint tíz évvel ezelőtt. 6. ábra A kapirgáló, boldog csirkék húsa jobb, de drágább Úgy tűnik, az állatok elviselhető élethez való joga már elfogadott a köztudatban, mégsem gondol erre az emberek többsége, amikor élelmiszert vásárol, és az esetleg jelentősen magasabb árat már nem hajlandók megfizetni az állatbarát termékekért. Luis Gosálvez Lara spanyol professzor adatai szerint az embereknek csak 11 százaléka kész arra, Több felszólaló is kifejtette, hogy a termékazonosítás néha nehézségekbe ütközik, és ez hátráltathatja a tudatos vásárlást, ezért fontos lenne az egyértelmű címkézés. Az EU-polgárok kb. 51 százaléka arról számol be, hogy ritkán, vagy soha nem tudja eldönteni a tojások, a tej vagy egy hústermék címkéje alapján, hogy azt állatbarát módon állítottáke elő vagy nem. Joseph Daul francia néppárti képviselő, a mezőgazdasági bizottság elnöke kiemelte, hogy az állatjóléti elvek a kedvtelésből tartott állatokra is vonatkoznak. A képviselő szükségesnek látja, hogy tanulmányok készüljenek az új szabályozás társadalmi-gazdasági hatásainak felmérésére,
és a normák felállításakor vegyék figyelembe a földrajzi különbségeket is. Az állatjólét javítása nem jelent feltétlenül magasabb költségeket és komplikált szabályozást. Hasznos megismerni a haszonállatok tartását szabályozó rendeletet, amely a közelmúltban módosult: 178/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet módosításáról Legfontosabb változások az alábbiak: Az állattartó az állat tartása során köteles a) az állat számára elegendő férőhelyet biztosítani, b) az állat környezeti igényeit megfelelő tartástechnológia kialakításával kielégíteni, c) az állatot takarmánnyal és folyadékkal ellátni, d) az állatot jóléte érdekében szakszerűen gondozni, e) az állat viselkedési és szociális igényeit figyelembe venni, f) az állatnak szükségtelen fájdalom, sérülés vagy szenvedés okozását elkerülni. Az állattartó köteles az állatot fiziológiai szükségleteinek megfelelő időközönként megetetni és megitatni. Az etetőés itató berendezést úgy kell kialakítani, összeállítani, elhelyezni, üzemeltetni és karbantartani, hogy az állat folyadékfogyasztása, és ahol az szükséges, takarmányfogyasztása megfigyelhető legyen. Az állattartó saját tevékenységi és felelősségi körében köteles biztosítani, hogy az állatnak adott takarmány és folyadék ne tartalmazzon olyan anyagot, amely annak szenvedést vagy fájdalmat okozhat. Ha egy állatot tartósan vagy rendszeresen lekötnek, vagy mozgását más módon jelentősen korlátozzák, mégis elegendő teret kell biztosítani ahhoz, hogy akadály nélkül le tudjon feküdni, fel tudjon állni, valamint tisztálkodni tudjon. Szabad tartás esetén biztosítani kell az állatok számára olyan területet, ahol azok a szélsőséges időjárási körülmények esetén, valamint természetes ellenségeikkel és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak. Az állatok férőhelyét úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen az állat fajának, fajtájának, korának, ivarának, élettani állapotának és az állat hozzáférjen a pihenő-, etető-, itató-, trágyázótérhez, valamint - láthassa társait. Az istállópadozatnak könnyen tisztíthatónak és csúszásmentesnek kell lennie. Az állatot nem szabad folyamatosan sötétben tartani. Folyamatos mesterséges megvilágítás al-
kalmazása esetén biztosítani kell az állat számára egy sötét, nyugalmi időszakot. Ha a rendelkezésre álló természetes fény kevés az állatélettani és etológiai szükségleteinek kielégítésére, akkor megfelelő mesterséges megvilágításról kell gondoskodni. Az állat zárt tartására szolgáló épületet úgy kell megépíteni és karbantartani, hogy a tűzveszély a lehető legkisebb legyen. Az alkalmazott anyagnak tűzállónak vagy égéskésleltetővel kezeltnek kell lennie. Az állattartónak nyilvántartást kell vezetnie az állatlétszámról, elhullásokról és azok okáról, az ellenőrzésekről, az alkalmazott kezelésekről, a fertőtlenítés elvégzéséről, a termelésről és az állományváltozásról (állatértékesítés és vásárlás). A nyilvántartást legalább öt évig meg kell őrizni. 3. számú melléklet, a hízott máj előállítására vonatkozó szabályokat a 4. számú melléklet, a tollszedésre vonatkozó szabályokat az 5. számú melléklet, a mezőgazdasági haszonállatokon érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozásokra vonatkozó szabályokat a 6. számú melléklet, a hústermelés céljából tartott csirkék tartására vonatkozó szabályokat a 7. számú melléklet, a házinyulak nagyüzemi tartására vonatkozó szabályokat a 8. számú melléklet, a szőrméjükért tenyésztett fajok tartására és szállítására vonatkozó szabályokat a 9. számú melléklet, az étkezési célra szánt halak tárolására és szállítására vonatkozó szabályokat a 10. számú melléklet tartalmazza. Az e rendeletben foglaltak végrehajtását az MGSZH kerületi hivatala kockázatbecslés alapján, állatvédelmi szempontból ellenőrzi, amely kiterjed a tárgyi és a személyi feltételek, előírások vizsgálatán túl az állomány vagy az egyed vizsgálatára, szükség szerinti mintavételezéssel kiegészítve. A borjak tartására vonatkozó szabályokat az 1. számú melléklet, a sertések tartására vonatkozó szabályokat a 2. számú melléklet, a tojótyúkok tartására vonatkozó szabályokat a
1. számú melléklet a 178/2009. (XII. 29.) FVM rendelethez 1. Az R. 1. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következ rendelkezés lép: 1. Borjú: a szarvasmarha (Bos taurus) hat hónapos koráig. 2. Az R. 1. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következ rendelkezés lép: 5. Valamennyi, a borjak egészsége és jóléte szempontjából lényeges automatikus üzem vagy mechanikus m ködés berendezést legalább naponta egy alkalommal ellen rizni kell. Az észlelt meghibásodást azonnal meg kell szüntetni. Ha ez nem lehetséges, addig, amíg a hiba nem szüntethet meg, a borjak egészsége és jó közérzete érdekében meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, és olyan alternatív megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja a folyadék- és takarmányellátást és a megfelel környezeti állapot fenntartását. 3. Az R. 1. számú mellékletének 10. pontja helyébe a következ rendelkezés lép: 10. A borjakat lekötni tilos, kivéve a csoportosan tartottakat az etetés idejére, legfeljebb egy órára. A leköt rendszereket rendszeresen ellen rizni kell. A kényelmes rögzítés érdekében el kell végezni a szükséges utánállítást. A lekötésre használt eszközöknek olyannak kell lenniük, hogy ne okozzanak fulladást vagy sérülést, valamint elég hosszúnak kell lenniük, hogy a borjú nehézség nélkül lefekhessen, pihenhessen, felkelhessen és saját magát elláthassa. 4. Az R. 1. számú mellékletének 16-18. pontja helyébe a következ rendelkezés lép: 16. A borjút a születését követ en haladéktalanul, de minden esetben az élete els hat órájában szarvasmarhától származó föcstejhez (colostrumhoz) kell juttatni. 17. Minden állattartóhelynek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek: 17.1. Borjakat nyolchetes korukig szabad egyedi ketrecben tartani. Az egyedi ketrec hosszúságának legalább a borjak orrhegyt l ül gumóig mért testhosszának 1,1-szeresének, szélességének legalább a borjú álló testhelyzetében mért marmagasságával megegyez nek kell lennie. Az egyedi borjúketrecek oldalsó határoló elemeinek - a beteg állatok számára szolgáló izoláló boxok kivételével - biztosítaniuk kell, hogy az állat láthassa fajtársait. A borjakat nyolchetes korukat követ en egyedi ketrecben csak akkor lehet tartani, ha állatorvos tanúsítja, hogy a borjú egészségi állapota vagy viselkedése megkívánja, hogy kezelés céljából elkülönítsék. 17.2. Csoportosan tartott borjak számára 150 kg-os testtömegig legalább 1,5 m 2, 150-220 kg-os testtömegig legalább 1,7 m 2, 220 kg testtömeg felett legalább 1,8 m 2 területet kell biztosítani. 18. A 17. pontban foglaltak nem vonatkoznak: 18.1. az anyjukkal együtt tartott szopósborjak tartására, valamint 18.2. azon állattartóhelyekre, ahol 6 borjúnál kevesebb állatot tartanak.
2. számú melléklet a 178/2009. (XII. 29.) FVM rendelethez 2. számú melléklet a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelethez A sertések tartásának minimális követelményei 1. Általános szabályok 1.1. E melléklet alkalmazásában: a) sertés: tenyésztés vagy hizlalás céljából tartott különféle korú sertés (Sus scrofa var. domestica), b) kan: tenyésztésre szánt ivarérett hímivarú sertés, c) kocasüld : ivarérett n ivarú sertés az els fialásig, d) koca: a n ivarú sertés megnevezése az els fialás után, e) anyakoca: a n ivarú sertés megnevezése a fialás és a malacok elválasztása közötti id szakban (szoptató koca), f) szárazonálló koca: a n ivarú sertés megnevezése a malacok elválasztása és a következ fialás közötti id szakban, g) malac (szopósmalac): a sertés megnevezése születését l elválasztásig (utónevelés kezdetéig), h) utónevelt malac: a sertés megnevezése az elválasztástól tízhetes életkorig, i) hízó, illetve süld : a sertés megnevezése tízhetes kortól vágásig, illetve tenyésztésbe állításig. 1.2.1. A csoportosan tartott minden egyes utónevelt malac és hízó számára - a termékenyített kocasüld k és a kocák kivételével - legalább a következ akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani: a) 10 kg-nál kisebb él súlyú sertések számára 0,15 m 2 -es, b) 10 és 20 kg közötti él súlyú sertések esetében 0,20 m 2 -es, c) 20 és 30 kg közötti él súlyú sertések esetében 0,30 m 2 -es, d) 30 és 50 kg közötti él súlyú sertések esetében 0,40 m 2 -es, e) 50 és 85 kg közötti él súlyú sertések esetében 0,55 m 2 -es, f) 85 és 110 kg közötti él súlyú sertések esetében 0,65 m 2 -es, g) 110 kg-nál nehezebb állatok esetében 1 m 2 -es 1.15.3. azt, hogy az állatok - kivéve a kocák és kocasüld k a fialást megel z utolsó hét folyamán, valamint a fiaztató kutricában való tartás alatt - fajtársaikat láthassák. 1.16. A sertéseknek biztosítani kell a viselkedésbeli sajátosságaikhoz tartozó magatartásformához (pl. fürkészés, turkálás, játék) szükséges, elegend mennyiség, egészségükre nem ártalmas anyagot (pl. szalmát, szénát, fát, f részport, gombakomposztot vagy ezek keverékét). 2. A kanok tartásának követelményei 2.1. A kankutrica kialakítása és elhelyezése tegye lehet vé, hogy a kan abban meg tudjon fordulni, hallhassa, láthassa a többi állatot, és érezhesse azok szagát. 2.2. Feln tt kan számára legalább 6 m 2 akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani. 2.3. Amennyiben a természetes fedeztetést a kankutricában végzik, a kan számára legalább 10 m 2 akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani. 2.4. A kankutrica búgató része nem lehet rácspadozatú. 3. A kocák és a kocasüld k tartásának követelményei 3.1. Csoportos tartás esetén meg kell tenni minden szükséges intézkedést az agresszív magatartás visszaszorítására. 3.2. A fialás várható id pontja el tt egy héttel a kocákat a fiaztató kutricába kell telepíteni, hogy elegend ideje legyen az állatoknak a kutricához hozzászokni. 3.3. Amennyiben szükséges, a vemhes kocákat és kocasüld ket a küls és a bels él sköd k ellen egyaránt kezelni kell. Fiaztató kutricába telepítés el tt az állat teljes testfelületét alaposan meg kell tisztítani. 3.4. A fekv helynek tisztának, megfelel vízelvezetés nek és kényelmesnek kell lennie. A várható fialás el tti héten a kocák és kocasüld k számára biztosítani kell megfelel és elegend alomanyagot, kivéve, ha a létesítményben alkalmazott hígtrágyakezel rendszer technikailag azt nem teszi lehet vé.
alkalmazott hígtrágyakezel rendszer technikailag azt nem teszi lehet vé. 3.5. A koca, illetve kocasüld részére fialáskor olyan szabad területet kell kialakítani, amely lehet vé teszi a zavartalan fialást és a fialásban történ segítségnyújtást. 3.6. A fiaztatókutricában gondoskodni kell a malacok védelmér l (pl. malacment rács, malacvéd korlát elhelyezésével). 4. A szopósmalacok tartásának követelményei 4.1. A malacok számára olyan szilárd padozatú vagy sz nyeggel borított, szalmával vagy egyéb erre alkalmas anyaggal almozott fekv helyet kell biztosítani, amely lehet vé teszi az összes malac egyidej pihenését. 4.2. A fiaztató ketrecekben elégséges helyet kell biztosítani ahhoz, hogy a malacok akadálytalanul szophassanak. 4.3. A malacokat 28 napos koruk el tt csak abban az esetben szabad elválasztani, ha a koca vagy a malacok egészsége vagy jóléte veszélyeztetett. 4.4. A malacokat az 4.3. pontban megadottnál akár hét nappal korábban is el lehet választani, ha azokat olyan, kifejezetten az erre a célra kialakított épületbe telepítik, 4.4.1. amelyet az újabb csoport betelepítése el tt kiürített állapotban kitakarítottak és fert tlenítettek, 4.4.2. amely a különböz betegségek malacokra történ átterjedésének minimálisra csökkentése érdekében megfelel en elkülönített a kocák tartására szolgáló épületekt l. 4.5. A farokrágás és egyéb rossz viselkedési szokások megel zése érdekében az állattartás környezeti sajátosságainak és a telepítés s r ségének figyelembevételével a nem megfelel környezeti feltételek vagy tartástechnológia megváltoztatására irányuló intézkedéseket kell tenni. 4.5.1. Sem a farokkurtítás, sem a szegletfogak lecsípése nem lehet automatikus, rutinszer tevékenység. Ezeket a m veleteket csak abban az esetben szabad elvégezni, ha egyértelm vé válik és bizonyítékkal alátámasztható, hogy a kocák csecsbimbója e nélkül sérül, vagy a malacok egymás fülét, farkát rágják, sértik. 4.5.2. A hétnapos kor alatti malacok esetében a farokkurtítást és a szegletfogak lecsípését csak állatorvos vagy állatorvos irányításával és felügyeletével cselekv, megfelel állategészségügyi ismerettel és gyakorlati tapasztalattal rendelkez személy végezheti. 4.5.3. A hétnaposnál id sebb malacok ivartalanítását és farokkurtítását csak érzéstelenítés vagy tartós fájdalomcsillapítás mellett kizárólag állatorvos végezheti. 5. Az utónevelt malacok és a hízók tartásának követelményei 5.1. Az állatok csoportos tartása esetében meg kell tenni minden szükséges intézkedést a szokványosnak tekinthet magatartáson túlmen harc megel zésére. 5.2. A csoportos tartásnál lehet ség szerint korlátozni kell a különböz csoportok között az állatok áthelyezését. Ha egymást nem ismer egyedek egy csoportba helyezésére van szükség, akkor azt a lehet legkorábban, lehet ség szerint az elválasztás el tt vagy legfeljebb egy héttel az elválasztás után kell megtenni. Az egyedek átcsoportosítása esetén az állatok számára megfelel menekülési és rejt zési lehet séget kell biztosítani a többi sertés el l. 5.3. Súlyos harcok, valamint annak látható nyomainak felfedezése esetén haladéktalanul fel kell deríteni az arra vezet okokat, valamint meg kell tenni minden szükséges lépést annak megszüntetésére (pl. b séges szalmáról vagy
az állat érdekl dését felkelt, fürkészésre alkalmas anyagról kell gondoskodni). A különösen veszélyeztetett vagy agresszív egyedeket el kell különíteni a csoporttól. 5.4. Az egyedek különböz csoportok között történ áthelyezésénél nyugtatószereket csak rendkívüli esetben és állatorvos szakvéleménye alapján lehet alkalmazni. 3. számú melléklet a 178/2009. (XII. 29.) FVM rendelethez 1. Az R. 3. számú melléklete a következ 2.1. ponttal egészül ki: 2.1. Ketreces tojótyúktartás során tilos fel nem javított ketrecet üzemben tartani. 2. Az R. 3. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következ rendelkezés lép: 9. A tojók tartásánál csak olyan fel nem javított ketreces rendszereket szabad alkalmazni, amelyek megfelelnek a következ el írásoknak: 9.1. a tojók számára legalább 550 cm 2 szabadon használható ketrec-alapterületet kell biztosítani, amelynek a meghatározásánál a méréseket vízszintesen kell elvégezni, a takarmányveszteség mérséklésére kialakított magas peremeket nem számítva, amennyiben azok a tojók mozgáslehet ségeit gátolják, 9.2. a ketrec szabad belmagasságának - a ketrec területének legalább 65%-án- el kell érnie a 40 cm-t, de az sehol sem lehet 35 cm-nél kevesebb, 9.3. a ketrec padozatát úgy kell kialakítani, hogy az állatok mindkét lábának mindegyik el renéz karmát megfelel en megtámassza, 9.4. a ketrecpadló lejtése legfeljebb 14%-os lehet; azoknál a padozatoknál, ahol nem négyszögletes dróthálót használnak, a kerületi f állatorvos engedélyezhet meredekebb lejtést, 9.5. akadály nélkül használható etet vályúról kell gondoskodni, 9.6. az egy tojóra es etet hossznak és a vályús itató hosszának egyaránt 10-10 cm-nek kell lennie, a szelepes vagy csészés itató esetén minden ketrecben legalább két itatóhelynek elérhet nek kell lennie, 9.7. a ketreceket megfelel karomkoptató eszközökkel kell felszerelni. 3. Az R. 3. számú mellékletének 11. pontja helyébe a következ rendelkezés lép: 11. A tojótyúkoknál alkalmazott tartási rendszer csak akkor lehet két- vagy többszintes, ha megfelel berendezésekkel vagy intézkedésekkel a tojók ellen rzése minden szinten lehetséges, valamint azok eltávolítása nem okoz nehézséget. 4. Az R. 3. számú mellékletének 14-20. pontja helyébe a következ rendelkezés lép: 14. Az elhullott egyedeket minden nap, az ürüléket pedig szükség szerint el kell távolítani. 15. Tilos a tojásrakás megszüntetése vagy a vedlés mesterséges kiváltása érdekében az itatóvizet, a takarmányt, a fényt teljesen elvonni. 16. A zajszintet minimálisra kell csökkenteni. Kerülend a hirtelen vagy állandó zaj. A szell ztet, etet és más berendezéseket úgy kell megtervezni, elhelyezni, m ködtetni és fenntartani, hogy azok a lehet legkisebb zajt okozzák. 17. Az épületek, berendezések és szerszámok azon részeit, melyek kapcsolatba kerülnek az állatokkal, rendszeresen tisztítani és fert tleníteni kell, és ezt minden kitelepítés után, az új egyedek érkezése el tt is meg kell tenni. A betelepített ketrecek küls felületeit és minden berendezést tisztán kell tartani. 18. A ketreceket megfelel szökésmegel z rendszerrel kell felszerelni. 19. A ketrecek ajtaját úgy kell megtervezni, és annak olyan szélesnek kell lennie, hogy egy kifejlett tojótyúk kivétele ne okozzon annak felesleges szenvedést vagy maradandó károsodást. 20. A tojótyúkok mindennem csonkítása tilos, kivételt képez a tollcsipkedés és kannibalizmus megel zése érdekében végzett cs rkurtítás, amennyiben azt tojásrakásra szánt 10 naposnál nem id sebb csibéken, állatorvos vagy állatorvos irányításával és felügyeletével cselekv, megfelel állategészségügyi ismerettel és gyakorlati tapasztalattal rendelkez személy végzi.
4. számú melléklet a 178/2009. (XII. 29.) FVM rendelethez 1. Az R. 4. számú mellékletének 1-2. pontja helyébe a következ rendelkezés lép: 1. Az alábbi rendelkezések a hízott máj - a házi lúd (Anser anser var. domestica), a házi kacsa (Anas platyrynchos var. domestica), a pézsmaréce (Cairina moschata var. domestica), valamint keresztez désük, a mulárd-kacsa élettani, étkezési szokásaira jellemz jó étvágyára és falánkságra alapozott - kíméletes töméses, hizlalásos el állítására vonatkoznak. 2. A töméses hizlalás olyan speciális tevékenység, amelyhez megfelel szaktudással kell rendelkezni, ezért a liba- és kacsatömést megfelel tapasztalattal és jártassággal rendelkez, valamint a 11. (2) bekezdése szerinti ismeretekkel rendelkez személyek végezhetik. 2. Az R. 4. számú mellékletének 5-6. pontja helyébe a következ rendelkezés lép: 5. A takarmányt és az itatóvizet mennyiségben és id ben - különösen az utónevelési id szakban - úgy kell megállapítani, hogy a tömés id szakára az állatok a szervezetet megterhel nagyobb takarmányadagok befogadását minél kisebb nehézséggel tudják elviselni. A takarmány begybe juttatására használt cs átmér je legfeljebb 22 mm lehet. A cs kizárólag gumiból, vagy hasonló rugalmas anyagból készülhet. 6. Az els tömés el tt az állatokat legalább tizenkét órán keresztül pihentetni kell. 3. Az R. 4. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következ rendelkezés lép: 9. Mind a mélyalmos, mind a rácspadozaton való tartás elfogadható. Mélyalmos tartásnál rendszeres felülalmozással biztosítani kell az állatok számára a száraz pihen helyet. A rácspadozat anyaga m anyag, vagy más, m anyag bevonatú anyag lehet. 4. Az R. 4. számú mellékletének 12. pontja helyébe a következ rendelkezés lép: 12. Az állatok rakodását kíméletesen, csak arra betanított és gyakorlatot szerzett személyekkel kell elvégeztetni. Az állatok szállítása során - a stressz, a sérülésveszély, az elhullási veszteség csökkentése érdekében - az évszak és az id járás figyelembevételével gondosan kell megválasztani a szállításra legalkalmasabb napszakot. 5. számú melléklet a 178/2009. (XII. 29.) FVM rendelethez 5. számú melléklet a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelethez A tollszedés szabályai 1.1. Tollszedés, tollazás, letollazás: Az érett tollak kíméletes, fájdalommentes és szakszer eltávolítása. 1.2. Az alábbi rendelkezések mindazon házi ludak (Anser anser var. domestica) tollszedésére vonatkoznak - az állatok fajtájától, hasznosítási irányától, korától, ivarától függetlenül -, amelyeket él állapotban, tollszedésre hasznosítanak. 2. A tollszedés szabályai a következ k: 2.1. az állatokat csak akkor szabad tollazni, amikor a toll teljesen érett, 2.2. a tollazást meleg, száraz id ben kell végezni, hogy utána az állat ne fázzon meg, és amennyiben az id járási viszonyok indokolják, a libákat a szedés után védett, meleg helyen kell tartani, 2.3. a tollazás el tti napon az állatokat lehet ség szerint meg kell fürdetni, úsztatni, majd a szedés id pontjáig frissen almozott, tiszta ólban kell tartani, 2.4. nem szabad tollazást végezni, amikor az állatok tolla nedves, 2.5. az állatokat - a tollszedés el tti egy hétt l kezd d en a tollszedést követ második hét végéig - ad libitum kell takarmányozni, 2.6. tollazáskor a tollat - a b r sérülésének megakadályozása érdekében - a legkisebb ellenállás irányában, a toll könnyed eltávolításához megfelel er vel szükséges kihúzni, 2.7. az állatokról kemény gerinc (szárny- és farok-) tollat szedni tilos, a testtollak szedésekor ügyelni kell arra, hogy annyi toll maradjon az állat testén, amennyi a szárnyakat megtartja, illetve annyi pehely maradjon, amennyi a h háztartás fenntartását biztosítja. 3. A ludaknak a megfelel méret kifutó mellett a kedvez tlen id járási hatások megel zése érdekében legalább a
3. A ludaknak a megfelel méret kifutó mellett a kedvez tlen id járási hatások megel zése érdekében legalább a tollazás el tti második naptól a tollazás utáni tizennegyedik napig világos, jól szell z istállót kell biztosítani. 4. A ludak tollazása folyamán törekedni kell arra, hogy az stresszmentesen történjen. Az állatokat vitaminok és takarmánykiegészít k adásával kell segíteni a tollszedéssel járó stressz károsodásmentes elviselésében. 5. A tollszedés évszakhoz kötött, csak akkor végezhet, ha a napi átlagh mérséklet legalább 15 C, illetve ha a napi legalacsonyabb h mérséklet meghaladja a 6 C-ot. 6. Él állat tollának szedése csak az élettanilag is bekövetkez tollváltások (vedlések) alkalmával, és csak a vonatkozó el írások figyelembevételével végezhet el. A növendékek az els tollazástól számított 6 hét múlva újra szedhet k. A nevelési körülményekt l és az id járástól függ en a növendékludak a második szedést l számított 6 hét múlva harmadszor is megszedhet k. A kifejlett törzsludakat a mindenkori tojástermelési id szak után szabad el ször tollazni, további tollazásuk a növendéknél leírtakkal megegyez en végezhet. 7. A tollérettség pontos idejének megállapítása érdekében a vedlés kezdetén a mell, az oldal és a hát tájékán próbaszedéseket kell végezni. A tenyészállatoknál a tojástermelési periódus végén s ríteni kell a próbaszedéseket. A törzsállomány tollazásonkénti csoportosítása és ennek megtartása esetén elegend az els csoport optimális tollazási állapotát meghatározni és a többit ehhez igazítani. 8. Érett a toll abban az esetben, amikor a tollcséve és a tolltüsz közötti kapcsolat teljesen fellazult, ezáltal a tollak akadálytalanul, fájdalomokozás nélkül kihúzhatók a tollpapillákból és a toll vége er teljesen elszarusodott, a toll táplálása teljes mértékben megsz nt, az holt szaruképz dménnyé vált. A toll beérésekor, a vedlés megindulásának jeleként az állatok által használt területen (istállóban, kifutóban, legel n) megjelennek az elhullatott tollak. Ilyenkor kell a toll érettségét ellen rizni és a fenti szempontok meglétekor lehet a tollazást elkezdeni. 9. A tollszedést megel z en és a tollszedés során különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az állatok zavarása minél kisebb mérték legyen. Ennek érdekében a ludak tollszedéséhez nyugodt helyzetet kell teremteni. 10. Az állatok befogásához megfelel, néhány lúd elkerítésére alkalmas befogórácsot kell használni, és a ludakat nyakuknál kell megfogni. A légcsövet nem szabad elszorítani, ezért a nyakuknál fogott ludakat felemelni tilos. Ezen túlmen en a következ szabályokat kell követni: 10.1. a ludakat felemelni csak az állat súlyát alulról megtartva szabad, 10.2. tilos a ludak szárnyait összekötözni, keresztezni, vagy a ludakat összekötött lábaiknál fogva felfüggeszteni. 11. A ludakat tollazó személynek kerülnie kell minden fájdalom vagy sérülés okozását. A tollat és a pehelytollat mindig kis csomókba fogva kell kihúzni, az új tollkezdeményeket nem szabad kiszakítani. Nedves kézzel ludat tollazni tilos. 12. Tollazáskor toll kizárólag a test mell-, has- és hátoldali részeir l szedhet. Nem szabad szedni a nyel cs tágulatot borító tollazatot, illetve a szárnytollakat, a faroktollakat és a szárnytartó, ún. párnatollakat. A pehelytollakat csak ritkítani szabad. 13. A tollszedést csak arra betanított és gyakorlatot szerzett személyek végezhetik. Az állatok egészségének meg rzése érdekében: 13.1. a tollazás során esetlegesen el forduló b rsérüléseket állatorvos által erre a célra javasolt állatgyógyászati készítményekkel kell kezelni, és az állatot nyugalma, gyógyulása érdekében el kell különíteni, 13.2. a stressz vagy egyéb tényez k miatt nehezen tollazható egyedeknél a tollszedést mell zni kell, 13.3. a betegségek megel zése céljából a tollazók csak frissen mosott, tiszta, fert tlenített ruházattal és lábbelivel léphetnek be a tollazó helyiségbe, valamint ügyelni kell a tollazók személyi higiénéjére is, 13.4. a tollszedés helyének tisztaságára gondot kell fordítani. 14. A próbaszedésekr l és a tollazásokról (az állomány azonosítójáról, a tollazás idejér l, a tollazott állatok számáról) az állattartónak nyilvántartást kell vezetnie, amelyet legalább öt évig meg kell rizni.
6. számú melléklet a 178/2009. (XII. 29.) FVM rendelethez 1. Az R. 6. számú mellékletének bevezet szövegrésze helyébe a következ rendelkezés lép: Az érzéstelenítés nélkül végezhet beavatkozásokat csak állatorvos vagy állatorvos irányításával és felügyeletével cselekv, megfelel állategészségügyi ismerettel és gyakorlati tapasztalattal rendelkez személy végezheti. Minden lehetséges módon csökkenteni kell az elkerülhetetlen fájdalom hatását. 2. Az R. 6. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következ szövegrész lép: 1. Ló, szamár, öszvér esetében: vérvétel, fogreszelés, szondázás, rektális vizsgálat, vakbél szúrcsapolás, vértelen szülészeti segítségnyújtás, egyedi jelölés. 3. Az R. 6. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következ szövegrész lép: 6. Strucc és emu esetében: vérvétel, krotáliázás. 4. Az R. 6. számú melléklete a következ 7-9. pontokkal egészül ki: 7. Nyúl esetében: Fülszámozás (fülkrotáliázás), fültetoválás. 8. Csincsilla esetében: krotáliázás, fültetoválás. 9. Ezüstróka és sarki róka esetében: fültetoválás. 7. számú melléklet a 178/2009. (XII. 29.) FVM rendelethez 7. számú melléklet a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelethez A hústermelés céljából tartott csirkék tartásának minimális követelményei 1. Általános szabályok 1.1. E melléklet el írásait a hústermelés céljából tartott csirkékre kell alkalmazni. 1.2. E melléklet el írásait nem kell alkalmazni a) a kevesebb mint 500 csirkét tartó gazdaságokra; b) a kizárólag tenyészállat-állományokat tartó gazdaságokra; c) a keltet állomásokra; d) a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási el írásokról szóló 1906/90/EGK rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetésér l szóló, 1991. június 5-i 1538/91/EGK bizottsági rendelet IV. mellékletének b), c), d) és e) pontja szerinti külterjes zárt tartású és szabadtartású csirkékre; e) az ökológiai termelésr l és az ökológiai termékek címkézésér l és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezésér l szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletnek megfelel en, ökológiai módszerekkel tenyésztett csirkékre. 1.3. E melléklet el írásait a tenyész- és hízóállományok tartásával egyaránt foglalkozó gazdaságokban csak a hízóállományokra kell alkalmazni. 1.4. E melléklet alkalmazásában: a) csirke: a Gallus gallus fajhoz tartozó azon állat, amelyet hústermelés céljából tartanak; b) gazdaság: olyan termelési hely, ahol csirkéket tartanak; c) ól: a gazdaság azon épülete, ahol csirkeállományt tartanak; d) hasznosítható terület: az ól alommal ellátott területe, amely a csirkék számára bármikor hozzáférhet ; e) állománys r ség: az egyszerre egy ólban található csirkéknek a hasznosítható terület egy négyzetméterére es él súlya; f) állomány: a gazdaság egy óljában egyszerre megtalálható csirkék összessége; g) napi elhullási arány: adott napon az adott ólban elpusztult csirkék - ideértve a betegség miatt vagy egyéb okból kiselejtezett csirkéket is - számának és adott napon az adott ólban található csirkék számának a hányadosa, százzal szorozva; h) összesített napi elhullási arány: a gazdaság óljaiban tapasztalt napi elhullási arányok százalékban kifejezett
h) összesített napi elhullási arány: a gazdaság óljaiban tapasztalt napi elhullási arányok százalékban kifejezett összesített értéke. 1.5. Az MgSzH Központ a helyes állattartási gyakorlatra vonatkozó útmutatót dolgoz ki az állattartók részére, amely az ebben a mellékletben lefektetett követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos iránymutatásokat tartalmazza. 2. A csirketartás minimális követelményei 2.1. A gazdaságban vagy a gazdaság óljában az állománys r ség értéke nem haladhatja meg a 33 kg/m 2 -t, a teljes nevelési ciklus alatt. 2.2. Az itatókat úgy kell elhelyezni és üzemben tartani, hogy a víz a lehet legkisebb mértékben csorduljon ki. 2.3. A takarmány folyamatosan vagy adagolva álljon a csirkék rendelkezésére. A takarmányt megvonni a várható vágás id pontja el tt legfeljebb 12 órával lehet. 2.4. A csirkéket száraz, felszínén morzsalékos, puha almon kell tartani. 2.5. A túlf tés elkerülése, valamint a túlzott nyirkosság megszüntetése érdekében a szell zésnek - szükség esetén f t rendszerek használatával kombinálva - az állatok jóléte szempontjából kielégít nek kell lennie. 2.6. A zajszintet a lehet legalacsonyabbra kell csökkenteni. A berendezéseket úgy kell kialakítani, elhelyezni, m ködtetni és karbantartani, hogy azok a lehet legkisebb zajjal üzemeljenek. 2.7. A megvilágításnak az állatok szemmagasságában mérve legalább 20 lux fényerej nek kell lennie, a hasznosítható terület legalább 80%-án. A megvilágítás szintjének ideiglenes csökkentése megengedhet, ha ez az állatorvos szerint szükséges. 2.8. A csirkék épületben való elhelyezését l számított 7 napon belül olyan 24 órás ritmust követ megvilágítást kell alkalmazni, amely összesen legalább napi 6 órányi sötét id szakot foglal magában. A sötét id szakok közül egynek megszakítás nélkül legalább 4 órán át kell tartania, melyben nincsenek félhomályos id szakok. A vágás várható id pontja el tt 3 nappal ezen megvilágítási mód alkalmazásával fel lehet hagyni. 2.9. A gazdaságban tartott valamennyi csirkét naponta legalább kétszer ellen rizni kell. Az ellen rzések során különleges figyelmet kell fordítani az állatok jólétének, illetve egészségének romlására utaló jelekre. 2.10. Azokat a csirkéket, amelyek súlyosan sérültek vagy egészségügyi rendellenesség egyértelm jeleit mutatják, megfelel kezelésben kell részesíteni, vagy azonnal le kell ölni. Minden szükséges esetben fel kell venni a kapcsolatot állatorvossal. 2.11. Az épületek, berendezések vagy eszközök azon részeit, amelyekkel a csirkék érintkeznek, az ól teljes kiürítését követ en minden alkalommal - még az új állomány betelepítése el tt - alaposan meg kell tisztítani és fert tleníteni, valamint az almot teljes egészében el kell távolítani, és új, tiszta almot kell biztosítani. 2.12. Az állattartónak a gazdaság minden óljáról nyilvántartást kell vezetnie az alábbiakat feltüntetésével: a) a betelepített csirkék száma; b) a hasznosítható terület; c) a betelepített hibrid vagy fajta, amennyiben ismert; d) az egyes ellen rzések során elhullottan talált szárnyasok száma az okok megjelölésével, amennyiben ezek ismertek; valamint a 2.10. pont szerint szükségszer en leölt szárnyasok száma;
e) az értékesítésre szánt vagy levágásra küldött csirkék eltávolítása után az állományban maradó csirkék száma. 2.13. A 2.12. pontban el írt nyilvántartásokat legalább három évig meg kell rizni. 2.14. Hústermelés céljából tartott csirkén tilos minden olyan nem gyógyászati vagy diagnosztikai célból végzett m téti beavatkozást végezni, amely a test érzékeny részének sérülését vagy elvesztését, vagy a csontszerkezet módosítását eredményezi. 2.15. A 2.14. pontban el írt tilalom nem vonatkozik a) a cs rkurtításra, amennyiben tíznaposnál fiatalabb csirkéken végzik, és a tollcsipkedés és a kannibalizmus megel zésére szolgáló egyéb intézkedések nem jártak eredménnyel, valamint állatorvos vagy állatorvos irányításával és felügyeletével cselekv, megfelel állategészségügyi ismerettel és gyakorlati tapasztalattal rendelkez személy végzi, b) a csirkék ivartalanítására, amennyiben állatorvos vagy állatorvos irányításával és felügyeletével cselekv, megfelel állategészségügyi ismerettel és gyakorlati tapasztalattal rendelkez személy végzi. 3. Az állománys r ség növelésének feltételei 3.1. A gazdaságban vagy a gazdaság óljában az állománys r ség teljes nevelési ciklusra vonatkozó legmagasabb értéke legfeljebb 39 kg/m 2 -ig emelhet, amennyiben az állattartó megfelel a 3.2., 3.3., 3.4. pontokban meghatározott követelményeknek. 3.2. Az állattartó az állomány ólban való elhelyezését megel z en legalább 15 nappal tájékoztatja a kerületi hivatalt az állománys r séggel kapcsolatos változtatási szándékáról, az állománys r ség kívánt értékét pontosan megjelölve. Ha a kerületi hivatal kéri, az értesítést olyan dokumentumnak kell kísérnie, amely összefoglalja a 3.3. pont szerint szükséges dokumentáció tartalmát képez információkat. 3.3. Az állattartónak a termelési rendszert részletesen leíró, folyamatosan rendelkezésre álló dokumentációcsomagot kell tartania az ólban. 3.3.1. A dokumentációnak tartalmaznia kell az ólnak és berendezéseinek az alábbi technikai adatait: a) az ól tervrajza, beleértve a csirkék által hasznosítható terület méreteit; b) a szell z -, és adott esetben h t - és f t rendszer, beleértve azok elhelyezkedését; szell zési terv, amely részletezi a leveg min ség olyan paramétereit, mint például. a légáramlás, a légsebesség és légh mérséklet; c) etet - és itatórendszerek és azok elhelyezkedése; d) riasztóberendezések és tartalék berendezések az állatok egészségéhez és jólétéhez elengedhetetlen automatikus vagy mechanikus berendezések üzemzavara esetére; e) a padozat típusa és az általában használt alom. 3.3.2. A dokumentációt naprakészen kell tartani, különösen a szell z rendszer és a riasztóberendezés m szaki ellen rzése tekintetében. Az ólban, berendezéseiben vagy az alkalmazott eljárásokban bekövetkez bármilyen változást, amely hatással lehet az állatok jólétére, az állattartónak késedelem nélkül közölnie kell a kerületi hivatallal. 3.4. Az állattartó biztosítja, hogy a gazdaság minden egyes ólja fel legyen szerelve olyan szell z -, és szükség esetén f t - és h t rendszerrel, amelyet úgy terveztek meg, alakítottak ki és m ködtetnek, hogy a) a csirkék fejmagasságában mérve az ammónia (NH 3 ) koncentrációja ne haladja meg a 20 mg/kg-ot és a széndioxid (CO 2 ) koncentrációja ne haladja meg a 3000 mg/kg-ot; b) árnyékban mért 30 C feletti küls h mérséklet esetén a bels h mérséklet legfeljebb 3 C-kal haladja meg a küls h mérsékletet; c) 10 C alatti küls h mérséklet esetén az ólban 48 órán keresztül mért átlagos relatív páratartalom ne haladja meg a 70%-ot. 3.5. A gazdaságban vagy a gazdaság óljában az állománys r ség teljes nevelési ciklusra vonatkozó legmagasabb értéke további legfeljebb 3 kg/m 2 -rel, 42 kg/m 2 -ig emelhet, amennyiben a 3.2., 3.3., 3.4. pontokban meghatározott követelmények teljesítésén túl a) az utóbbi két évben a gazdaság hatósági ellen rzése során nem került megállapításra e melléklet el írásaival kapcsolatos hiányosság;