JOGI HÍRLEVÉL 2011/3-4. SZÁM BOLEVÁCZ ÉS VÖRÖS ÜGYVÉDI IRODA H-1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 19/B., II/3. Tel.: 0036-1-354-0733 Fax: 0036-1-354-0732
TARTALOM I. Új Alaptörvénye lesz Magyarországnak II. III. IV. Harmonizálták a közösségi joggal a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységre vonatkozó szabályokat Alkotmányellenes a közszolgálati jogviszony indokolás nélküli megszüntetésének szabálya Nem lesz bűncselekmény a tervezett otthonszülés V. Szigorított a Kormány a zenés, táncos rendezvényekre vonatkozó jogszabályi előírásokon VI. VII. VIII. Kedvezményes Áfa-kulcs alá sorolták át a hangszeres élőzenei szolgáltatásokat Megváltoznak a betegszabadságra vonatkozó szabályok 2011. május hó 1. napjától Jön a Széchenyi Pihenő Kártya
I. Új Alaptörvénye lesz Magyarországnak Az Országgyűlés 2011. április hó 18-i ülésnapján az ehhez szükséges minősített többséggel elfogadta Magyarország új Alaptörvényét, amelyet a Köztársasági Elnök 2011. április hó 25. napján aláírt, így az előreláthatóan 2012. január hó 1. napján lép hatályba. Magyarország Alaptörvényének véglegesen elfogadott és kihirdetett, a Magyar Közlönyben megjelent egységes szövege az alábbi hivatkozásra kattintva olvasható: Magyarország Alaptörvénye II. Harmonizálták a közösségi joggal a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységre vonatkozó szabályokat Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosító csomagot, amelynek részeként 2012. január hó 1. napjától hatályosan módosítják a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. (SzVMt.) törvényt is. A módosítások indokai kétirányúak voltak, egyfelől a törvényalkotó a vonatkozó uniós irányelvet átültetve a magyar jogba megszünteti a kötelező kamarai tagságot, másfelől markánsan elkülöníti egymástól a személy- és vagyonvédelmi tevékenységre, a vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenységre, valamint a magánnyomozói tevékenységre vonatkozó szabályozást. A szakmai kamarai tag 2011. október hó 1. napja és 2011. december hó 31. napja között a kamarai országos elnökséghez intézett egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal fenntarthatja kamarai tagsági viszonyát (ennek érvényességéhez a kamara külön elfogadó nyilatkozata nem szükséges), ilyen nyilatkozat hiányában viszont a kamarai tagsági viszony 2012. január hó 1. napján automatikusan megszűnik. Jelentős változásként az alvállalkozói láncolatok megszüntetése és ezzel a fekete-, illetve szürkefoglalkoztatás felszámolása céljából korlátként kerül be a törvénybe az, hogy az alvállalkozó a szerződés teljesítése érdekében további alvállalkozóval nem köthet szerződést. Fontos változás ezen kívül, hogy a túlzott adminisztráció csökkentése érdekében a jövőben az elektronikai vagyonvédelmi rendszer telepítésére, szerelésére irányuló hálózatépítéssel összefüggő segédmunka ellátásához nem szükséges igazolvánnyal rendelkezni. (Forrás: az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény) III. Alkotmányellenes a közszolgálati jogviszony indokolás nélküli megszüntetésének szabálya Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, emiatt 2011. április hó 8. napjától megsemmisítette a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek azt a rendelkezését, miszerint a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti. A taláros testület korábban a kormánytisztviselők jogállása kapcsán már alkotmányossági vizsgálata alá vonta azt a kérdést, hogy a közszférában foglalkoztatottak esetében alkotmányosan megengedhető-e a jogviszony indokolás nélküli egyoldalú, munkáltatói megszüntetése. Az Alkotmánybíróság akkor amiatt találta ezt a jogszabályi rendelkezést alkotmányellenesnek, hogy ez sérti a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát -1- és az emberi méltósághoz való jogot, ezért azt jövőbeni hatállyal, azaz 2011. május hó 31. napjától megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság most úgy ítélte meg, hogy ugyanezek az indokok a közszolgálati jogviszony esetében is helytállóak, mivel nincs alkotmányos indoka a különböző közszolgálatok közötti különbségtételnek, ezért az indokolás nélküli felmentés lehetősége tárgyában ugyanarra az eredményre jutott és a törvényhely alkotmányellenességét állapította meg. (Forrás: az Alkotmánybíróság 29/2011. (IV.7.) AB határozata) IV. Nem lesz bűncselekmény a tervezett otthonszülés A Kormány által elfogadott új jogszabály a 2011. május hó 1. napja után bekövetkező, orvosilag várhatóan szövődménymentes szülésekre lehetővé teszi az egészségügyi intézményen kívüli tervezett szülést akként, hogy a várandós anya a terhessége 36. hetének betöltéséig megbízási szerződést köthet erre a tevékenységre működési engedéllyel és felelősségbiztosítással rendelkező egészségügyi szolgáltatóval, amelynek szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szakmai gyakorlattal rendelkező, felsőfokú végzettségű szülésznő és gyermekgyógyász jelenlétét kell biztosítania a szülésnél. Az intézeten kívüli szülés csak olyan helyszínen történhet, ahonnan az ellátást igénybe vevő nő és az újszülött húsz percen belül az ún. háttérkórházba szállítható. A Kormány részletesen meghatározta ezen felül azokat az orvosi indikációkat, amelyek esetében és azokat a technikai feltételeket, amelyek hiányában ez a szülési forma megtiltható. (Forrás: a Kormány 35/2011. (III.21.) Korm. rendelete az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól)
V. Szigorított a Kormány a zenés, táncos rendezvényekre vonatkozó jogszabályi előírásokon A Kormány 2011. március hó 16. napjától szigorította a zenés, táncos rendezvényekre vonatkozó jogszabályi előírásokat és ezzel Európában egyedülállóan magas követelményeket támaszt a rendezőkkel szemben. A szigorítás kiterjed azokra az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyeket építményben vagy tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben (pl. sátorban) vagy a szabadban tartanak és a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja. A rendelet hatálya alá tartozó zenés, táncos rendezvény egy rövid átmeneti időszakot követően, 2011. június hó 15. napjától csak ún. rendezvénytartási engedély birtokában tartható, amelyet a települési (kerületi) jegyző állít ki a rendezvényszervezőnek a rendeletben meghatározott tartalommal benyújtott kérelmére, amelyhez csatolni kell egy részletes biztonsági tervet is. A jegyző engedélyezés esetén erről igazolást állít ki és egyidejűleg nyilvántartásba veszi a rendezvényt. Fontos kiemelni még, hogy a Kormány ezúttal a jogi szabályozás szintjén meghatározta az üzemeltető és a szervező kötelezettségeit, továbbá szétválasztja a szervezőre és a biztonsági személyzetre vonatkozó szabályozást, rögzíti felelősségüket. (Forrás: a Kormány 23/2011. (III.8.) Korm. rendelete a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről) VI. Kedvezményes Áfa-kulcs alá sorolták át a hangszeres élőzenei szolgáltatásokat Egy ponton módosították az Áfa-törvényt. Ennek értelmében 2011. április hó 12. napja óta az előadóművész személyes közreműködésével vendéglátás keretében, üzletben, továbbá nem nyilvánosan meghirdetett családi esemény, baráti rendezvény keretében, zárt körben, valamint a belépődíj nélkül tartott közösségi rendezvényeken kivéve az immár jegyzői engedélyezés körébe tartozó, szigorúbb szabályozás alá eső zenés, táncos rendezvényeket nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatás nyújtása után egységesen 5 %-os általános forgalmi adót kell felszámítani és megfizetni. (Forrás: 2011. évi XXXV. törvény az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. Törvény (Áfa tv.) módosításáról) VII. Megváltoznak a betegszabadságra vonatkozó szabályok 2011. május hó 1. napjától A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként legfeljebb tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg, ide nem értve az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget, valamint újdonságként a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti keresőképtelenséget is, vagyis ettől kezdve a veszélyeztetett terhes kismamák már az első naptól az Egészségbiztosítási Alapból kapják járandóságukat és nem a munkáltatóknak kell azt kifizetniük részükre. Ezen túl a táppénz összege a figyelembe vehető naptári jövedelem összegének eddigi 70 %-áról 60 %-ára, illetve kétévinél rövidebb biztosítási idő esetében vagy fekvőbeteggyógyintézeti ellátás tartama alatt 50 %-ra csökken. Változás továbbá, hogy a táppénz egy napra járó összege a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 %-ának harmincad részét nem haladhatja meg az eddigi 400 % helyett, ugyanakkor a biztosítási jogviszony megszűnése után továbbra is a minimálbér 150 %-ának harmincad része a táppénz naponkénti felső határa. (Forrás: 2011. évi XXXI. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) módosításáról) VIII. Jön a Széchenyi Pihenő Kártya A Kormány 2011. április hó 12. napján döntött a Széchenyi Pihenő Kártya (SzPK) bevezetéséről. A SzPK olyan elektronikus utalvány (plasztik kártya), amelyen a munkáltató által a munkavállalónak évente legfeljebb háromszázezer forint béren kívüli kedvezményes adózású támogatás nyújtható, amelyet a kedvezményezett munkavállaló belföldi turisztikai és egészségmegőrzési szolgáltatások igénybevételére fordíthat. Az adott naptári évben juttatott elektronikus utalványokat a következő naptári év december hó 31. napjáig kell felhasználni azzal, hogy a fel nem használt utalványok lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét a kibocsátó intézménynek nem kell sem visszafizetnie a munkáltatónak, sem kifizetnie a munkavállaló részére. A kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a kártya elfogadásáról szóló szerződésben foglaltak szerint a kibocsátó intézmény, illetve a szolgáltató viseli. Ehelyütt kell megemlíteni azt is, hogy a jogalkotási tervek szerint a Kormány egy hónapon belül megalkotja az Agrár Széchenyi Kártyára vonatkozó szabályozást, így az agrárvállalkozások külön, államilag támogatott hitelre válhatnak jogosulttá. (Forrás: a Kormány 55/2011. (IV.12.) Korm. rendelete a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól) -2-
Lezárva: 2011. április 30.