GÖRÖGKATOLIKUS PÜSPÖKI KÖZPONTOK MŰVÉSZETI REPREZENTÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON

Hasonló dokumentumok
5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei

Szögi László: Az egyetemi és akadémiai ifjúság politikai szerepvállalása között. ELTE Levéltári Nap November 3.

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.

MEGÚJULÓ MAGYAR MŰEMLÉKEK A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

érvelésüket, így remélhetőleg a közeljövőben számos olyan munka születik majd, amely kizárólag szigorúan stíluskritikai szempontokat mérlegelve

A ROMÁNIAI KATOLIKUS PÜSPÖKI KONFERENCIA SAJTÓNYILATKOZATA (fordítás román nyelvről)

2. A hitoktatás struktúrája

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár Tel.: (88)

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

KÖNYVSZEMLE. számos ikonosztáz épült újonnan, a mai szemlélőnek az a benyomása, hogy a képeket inkább puszta dekorativitás, semmint

Hittan tanmenet 3. osztály

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82.

Collectanea Athanasiana. Péter Szabó Tamás Véghseő

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája szeptember 29 - október 1.

Görögkatolikusok Magyarországon magyar görögkatolikusok

S zent A tanáz G örög K atolikus H ittudományi F őiskola

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Történelem 6. osztály - 3. forduló -

Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola

Önéletrajz. Universität Konstanz (Németország - DAAD Ösztöndíj) Szakirány: Irodalomtudomány, Német irodalom

FELNŐTT HITTAN 7. TALÁLKOZÓ (2015. november 10.) CHRISTUS DOMINUS Határozat a püspökök pásztori szolgálatáról az Egyházban (1965)

EURÓPAI BIZOTTSÁG. SA (2013/N) sz. állami támogatás Magyarország

Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye *

2.4 Tanulmányi év Félév Értékelés módja kollokvium 2.7 Tantárgy típusa. alap

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK század

S zent A tanáz G örög K atolikus H ittudományi F őiskola

Torda és a magyar vallásszabadság - unitáriusok

MEGÚJULÓ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN

Szakdolgozati témakörök 2015/2016. tanév

Javaslat a Bodajki Segítő Szűz Mária kegytemplom és épített örökség valamint a bodajki búcsú települési értéktárba történő felvételéhez

A MAGYAR SZENT KORONA

Magyar vagy román sovinizmus?

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ NÉV: KOVÁCS ZSOLT. TANULMÁNYOK:

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

Vlagyimir, Sz.Demeter templom ( ), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház ( ill ), alaprajz, metszet.

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

A liturgikus nyelv és Makó A MAGYAR LITURGIKUS NYELV ÉS A MAKÓI GÖRÖG KATOLIKUSOK

Véghseő Tamás. 1. Háttér, megoldandó problémák, előzmények

Diakóniai munkapontot avattak Mezőpanitban


1.2. j) A földesúr földbirtoka. j) item: Minden tartalmilag helyes válasz elfogadható. összesen 10 pont

HÍRLEVÉL. Szombathely november 30. Page 1

Dr. Józsa János Rektor Úrnak. Tisztelt Rektor Úr!

Keresztes háborúk, lovagrendek

Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

MEGÚJULÓ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A 2002/2003-AS TANÉVBEN SZERVEZETT

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai XXIV Terjedelem

Vízkereszt Közzétette: ( Még nincs értékelve

Kulturális Javak Bizottsága június 10-i ülés

A magyarországi gyógyszertárak névadási szokásai

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP

S U M M O R U M P O N T I F I C U M M O T U P R O P R I O

Mozgalomból örökség - nemzetközi konferencia Kolozsváron

Általános Iskola Hajdúdorog Petőfi tér 1.

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

Jogszabályi háttér. 1. sz. melléklet évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 3. (3) /A. 35/B. 32. (1) h) 46. (3) e) 97.

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

MAGYARORSZÁGI FALUSI RAVATALOZÓK ÉPÍTÉSZETE

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Polyák Mariann. Görög katolikus és állami elemi népiskolák. Bereg vármegyében a dualizmus elején

TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013

Falak és választóvonalak a történelemben. Terminus Könyvek ⒈

Meglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.

Kiegészítı és gyakorló feladatok a 9-10/8-as leckéhez Reformáció és katolikus megújulás a szétszabdalt Magyarországon

László nagyváradi megyéspüspök körlevele III. / 2009

SZÉKELY MIKLÓS MAGYAR M!VÉSZET A VILÁGKIÁLLÍTÁSOKON KÖZÖTT

Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral Study Programs HURO/0901/097/2.3.1

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés

Azonosító jel: REFORMÁTUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 18-án tartandó ülésére

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Elméleti muzeológia Szelekció. TÁMOP /2/A/KMR Muzeológia alprojekt 1

Hogyan jött létre a kiállítás?

Fodor János. Katasztrófák áldozatainak lelkigondozása. Budapest, november 14.

BEVEZETÉS A PASZTORÁLIS TEOLÓGIÁBA MESTERI V. ÉVFOLYAM A TANTÁRGY ADATLAPJA

ZICHY FERENC LÁTOGATÓKÖZPONT GYÔR SZAKRÁLIS KINCSEK ÉS TORONY KILÁTÓ MÚZEUMHÁZ IHLET ÉS MÛVÉSZET SZENT JAKAB LÁTOGATÓKÖZPONT LÉBÉNY

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei

A Pannonhalmi Főapátság komplex turisztikai fejlesztése és új látogató bejáratának kiépítése

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

ÉN IS A LELKEK HALÁSZA VAGYOK

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ TANULMÁNYOK Budapest, Pala utca 8.

KELETI KERESZTÉNY KULTÚRA HATÁRAINKON INNEN ÉS TÚL

Átírás:

TERDIK SZILVESZTER GÖRÖGKATOLIKUS PÜSPÖKI KÖZPONTOK MŰVÉSZETI REPREZENTÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON című doktori disszertáció tézisei Krisztus a Nagy Főpap (Balázsfalva, kupolafreskó részlete)

Történeti háttér. Magyarország és Erdély ortodox közösségei papságuk vezetésével a 17. század közepétől kezdve léptek egységre a római katolikus egyházzal (1646 Ungvár, 1697 Gyulafehérvár). Az uniók alapját az 1439-es firenzei zsinat Hitvallásának elfogadása jelentette. Az uniót elfogadó közösségek garanciát kaptak arra, hogy a bizánci hagyományokban gyökerező szertartásuk és egyházi szokásaik változatlanul megmaradnak. A hitbéli egység mellett az unió fölkínált egy másik, a papság szempontjából egyértelműen fontos, a társadalmi helyzetük lényeges javulásával kecsegtető változást is: az uralkodó ugyanazokat a jogokat kívánta számukra biztosítani, mint amelyeket a katolikus klérus már évszázadok óta élvezett. Az uniók során létrejött görögkatolikus egyházak a nehéz kül- és belpolitikai helyzet miatt csak a 18. század utolsó évtizedeire tudtak igazán megerősödni. A papság társadalmi helyzetének megváltoztatását célzó, az uniókban biztosított, a klérust érintő kiváltságok érvényesítésére irányuló törekvések miatt, az ország rendjei - ősi jogaik elleni támadást látva az uralkodó intézkedéseiben - hosszú évtizedekig tudták gátolni az unió során megfogalmazott ígéretek megvalósulását. A helyzetet bonyolította, hogy az új klérus helye a katolikus egyházon belül is kicsit másképp alakult, mint ahogyan a kezdeti lendület alapján várható lett volna, mivel idővel az unió értelmezése is változott: a firenzei típusú egységmodellben a Tridentinum hatására hangsúlyeltolódások kezdtek érvényesülni, ami azt jelentette, hogy az egység megkötése után a görög partnert alárendelt helyzetűnek tekintették. Ez a szemlélet oda vezetett, hogy a görögkatolikus püspökök valamilyen formában a helyi latin püspököktől kezdtek függni. A már évszázadok óta létező Munkácsi Egyházmegyét a 17. század végétől kezdve nem tekintették a katolikus kánonok szerint fölállított egyházmegyének, így püspöke a területileg illetékes latin ordinárius rítusvikáriusának minősült, a megyéspüspökhöz képest mindenképpen szűkebb jogkörrel. Ebben a struktúrában szerveződött meg a Nagyváradi Egyházmegye előzményének tekinthető rítusvikáriátus is, de hasonló rendszerben működtek a délvidéki egyesült hívek püspökei. Noha Erdélyben a pápa kánonilag is önálló egyházmegyét állított föl 1721-ben Fogaras székhellyel, amely így függetlenné vált az erdélyi latin püspöktől, az udvar mégis előírta az ún. teológus intézményének az elfogadását, vagyis a hit tisztaságára felügyelő jezsuita jelenlétét és eltartását. Ez az állapot a 18. század közepére az egyes egyházmegyéken belül a két rítus közötti viszony megromlásához vezetett (különösen a munkácsiban és a váradiban), a helyzet az uralkodó határozott közbelépését tette szükségessé. Mária Terézia a Szentszék sokáig fönntartott ellentétes álláspontja ellenére is keresztül tudta vinni az egyházmegyék kánoni felállítását (a munkácsi püspökségét 1771-ben, a nagyváradiét és a körösiét 1777-ben).

Az egyházmegyék külső formákban is jól megmutatkozó, önálló arculatának a megteremtése igazából kánoni helyzetük rendezése után vett nagy lendületet. Mivel ekkor rendeződött anyagi javadalmazásuk kérdése is, a püspöki központok kiépítése (székesegyház, püspöki palota, szeminárium stb.) is megindult. A kutatás körvonalai térben és időben. Noha a cím többet sugall, két magyarországi és egy erdélyi egyházmegye (a munkácsi, a nagyváradi és a fogarasi) központjaival foglalkozom. A körösi egyházmegyét egyrészt periférikus jellege, csekély mérete és jelentősége, másrészt a barokk kori emlékanyag hiánya miatt mellőztem. Az eredetileg tágabbnak szánt időbeli határt a munka folyamán leszűkítettem. A 19. században alapított egyházmegyék emlékanyagának részletes földolgozására már nem vállalkoztam, miután kiderült, hogy a korábbi püspöki központok művészettörténeti földolgozását is nagyon az elején, vagyis az alapkutatásoknál kell kezdeni. Ennek részben történeti okai vannak: mind a három egyházmegye központja a jelenlegi országhatárokon kívül fekszik, olyan utódállamokban, ahol a sztálinista berendezkedés következtében a görögkatolikus egyházakat 1948 után likvidálták, fizikai megsemmisítésüket is megkezdték. Nem csoda, hogy történetükkel objektíven nem lehetett foglalkozni, a kutatás csak 1990 után indulhatott meg, de politikai okok miatt az állami levéltárba került anyagok kutatása a legutóbbi időkig nehézségekbe ütközött. Az utóbbi években, részben ösztöndíj-támogatásokkal, lehetőségem nyílt, hogy a hazai állami és egyházi levéltárak mellett az ukrán és román állami levéltárakban, valamint a bécsi állami levéltárban kutathassak. Az itt elvégezett munka eredményeképp a szóban forgó egyházi központok építéstörténetéhez, a belső berendezés és díszítés keletkezéséhez sok új adatot sikerült föltárni, amelyek földolgozása és bemutatása a dolgozat jelentős hányadát teszik ki. A püspöki paloták reprezentatív szerepét csak érintem, mivel ez utóbbiak kutatásában nem sikerült még a megfelelő következtetések levonásához elegendő anyagot összegyűjteni. Az utóbbi évtizedekben végbement pusztulás leginkább ezeket az épületeket érintette. Identitás, művészet reprezentáció. A 18. században az egyesült püspökök nem voltak könnyű helyzetben, hiszen kettős elvárás nehezedett rájuk: a hívek részéről egyrészt alapvetően a keleti tradíciók tudatosítása és megőrzése, másrészt a Szentszék és az udvar igénye, hogy a trienti zsinat által rögzített katolikus reformelvárások megvalósuljanak. A kettős elvárásnak való megfelelés nem volt konfliktusmentes: a helyi latin klérus gyakran

kétségbe vonta a püspökök igazi katolicitását a szakadár szokások továbbélését látva, míg saját híveik az ősi hit elárulásának tartották a nyugati formák, szokások bármiféle átvételét. Ebből a nézőpontból kíséreltem meg áttekinteni a 18. század folyamán kiépült püspöki központok művészeti produkcióját, azon belül is leginkább a székesegyházakra koncentrálva, arra keresve a választ, hogy az épületekben és a bennük található műalkotásokban, hogyan mutatkozik meg az unió hatására kialakuló, megváltozó vallási közösség egyház- és önképe. Azt is vizsgáltam, hogy milyen szempontok határozták meg, milyen külső és belső körülmények befolyásolták az egyes püspökök minta- és mesterválasztásait. A dolgozatban ezért alapvetően csak a székesegyházak művészetén keresztül megmutatkozó reprezentációs formák értelmezésére koncentráltam, mivel ezeken keresztül mutatkozik meg leginkább, hogy a korszak püspökei milyen formák között is képzelték el egyházuk működését, az azon belül milyen szerepet is szántak egyházuknak és önmaguknak. A kutatások alapján világossá vált, hogy a Munkácsi Egyházmegye megoldási kísérletei, hagyományhoz való viszonya több ponton különbözött a Fogarasi és a Nagyváradi Egyházmegyék tapasztalt megoldásoktól. Az előbbit a Tridentinum utáni elvárások iránti fogékonyság jellemezte, a szomszédos lengyel területek görögkatolikus gyakorlatától inspiráltan, míg az utóbbiakat szinte rigorózus hagyománytiszteletre és formakövetésre sarkallta az észak-magyarországi állapotoktól jelentősen különböző vallási és politikai közeg. A különböző kiindulási alap természetesen eltérő megoldásokat eredményezett a székesegyházak kialakításában, a térszervezés, a liturgikus bútorzat formarendszerének megvalósításában, de a munkákra fölvett mesterek kiválasztásában is. Az önkép, és az egyházi identitás pozicionálásának szándéka a balázsfalvi székesegyház esetében mutatkozik meg leginkább: a nyugatos külső szinte tiszta bizánci belsőt rejt, ami nyíltan demonstrálja, hogy a hagyomány formáiban semmi változás nem történik. Egyedül a kupolafreskó értelmezésében fogható meg talán az a polemikus tétel, hogy ti. a Rómával való egyesülés valójában nem az ősi tradíciótól való elfordulást, hanem az igazi, tiszta keleti hagyományokhoz való visszatérést jelenti. A freskó központi részén ugyanis a püspöki ornátusban, nagy főpapként ábrázolt Krisztus körül csakis nyugati és keleti pápák jelennek meg az igaz hit letéteményeseiként. Ez a teológiai gondolatot fogalmazták meg és propagálták a balázsfalvi szerzetesek a freskó készítésénél nem sokkal később megjelent teológiai munkájukban, amelyben az unióval elfogadott dogmatikai tételek igazát csakis a bizánci egyház hagyományos teológiai munkáiból és a liturgikus könyveiből vett idézetekkel támasztották alá. Egyház- és önkép így érnek össze egy képprogramban, amelynek polemikus, didaktikus éle minden bizonnyal a korabeli szemlélő számára is világos lehetett.

A székesegyházak a görögkatolikus püspökök számára a reprezentáció kitüntetett helyszíneit jelentették. Az épületeken egymásra rétegződött, különböző korszakokból származó műalkotásokon keresztül megjelenő jelentéstartalmak fölfejtése nem mindig könnyű, s véglegesen le sem zárható folyamat. A szerzőnek a disszertáció témájához kapcsolódó, korábban megjelent publikációi: 1. a mostani világnak ízlésse, és a rítusnak módja szerint. Adatok a magyarországi görög katolikusok művészetéhez. Nyíregyháza, 2011. (Collectanea Athanasiana I/5.) 2. A máriapócsi kegytemplom építésére és belső díszítésére vonatkozó, eddig ismeretlen források. A Jósa András Múzeum Évkönyve L. (2008), 525-570. 3. Mária-szimbólumok a balázsfalvi székesegyház ikonosztázán. In: Kerny Terézia Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans. Budapest 2009, 201-207. 4. Újabb Eredmények a Munkácsi Egyházmegye művészetének föltérképezésében. Athanasiana 30. (2009), 119-150. 5. A balázsfalvi kastély egykori kápolnája. In: N. Kiss Tímea (főszerk.): Colligite fragmenta! Örökségvédelem Erdélyben. Budapest 2009, 100-115. 6. Scupltor constantinopolitanus Un intagliatore greco a Máriapócs nel Settecento. In: Véghseő Tamás (ed.): Symbolae. Ways of Greek Catholic heritage research. Papers of the conference held on the 100th anniversary of the death of Nikolaus Nilles. Nyíregyháza 2010, 101-110. 7. Görög katolikus püspöki központ kiépítése Balázsfalván a 18. században. In: Orbán János (szerk.): Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690 1848 között. Tanulmányok B. Nagy Margit emlékére. Marosvásárhely Kolozsvár 2011, 85-116.