GÖRÖGKATOLIKUS HÍRLEVÉL IV évfolyam 1. szám 2016. január Újévi bíztatás Kedves Testvérek! Tíz héttel ezelőtt a Püspöki Szinódus megerősítette, hogy az árva és elhagyott gyermekek örökbefogadása, saját gyermekként való elfogadása a hit szellemében valódi családi apostoli szolgálat formáját ölti. A Ferenc pápának átadott dokumentum hozzátette azt is, hogy az örökbefogadás és a nevelőszülőség választása a hitvesi tapasztalat különleges termékenységét fejezi ki, s hogy e választás az élet szülői elfogadásának beszédes jele, tanúságtétel a hitről és a szeretet beteljesedése. Immár két éve működik sok gyermek gyámolítása végett egyházmegyénk gyermekvédelmi intézménye, amely Árvagondozó Szent Zotikosz pártfogása alatt áll. Most, az irgalmasság évének kezdetén csak egy esetről szeretnék sokaknak bíztatásként - beszámolni. Intézményünk keretében elkötelezett református testvérek is teljesítenek szolgálatot. Egyik ismerős lelkésznő olyannyira készségesnek mutatkozott az együttműködésre, hogy férje a jó munkahelyét feladva nevelőszülő lett, s a Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézményben jelezte készségét egy-két gyermek befogadására. Milyen a gondviselés illetve az intézményvezetők rábeszélő készsége? - a házaspár egy szép napon nem is egy-két, hanem egyszerre három nehéz sorsú testvért kapott meg a közvetítésünkkel. Konkrétumok nélkül is el lehet képzelni, micsoda fejtörést okozhatott három tíz éven aluli gyermek érkezése oda, ahol legföljebb egy-két gyermekre voltak felkészülve. Személyesen tanúsíthatom, hogy a református többségű faluból a másik vidék református parókiájára elvitt és azóta ott nevelkedő gyermekek rendkívüli kihívást jelentettek, s a jólelkű házaspár immár egy éve hősiesen kihozza ezekből a korábban igencsak hátrányos helyzetű (és sérült) gyermekekből azt, amit csak lehetséges: emberhez méltó körülmények között emberi fejlődést. Az irgalmasság éve ugyan katolikus egyházunkban indult be, de jóakaratú keresztények az egyházkormányzati határainkon kívül is kiválóan gyakorolják azt, amit irgalmas Atyánk elvár tőlük vagy tőlünk. Ezt nemcsak az eset ökumenikus tanulsága végett írom le, és nem is csak azt hirdetve, hogy a mi görögkatolikus intézményünkben egyet kér s hármat kap az ember. Inkább ehhez hasonló jókat szeretnék kívánni sok jó szándékú katolikus családnak, és az irgalmas szamaritánus evangéliumi történetének zárszavára irányítani mindenki figyelmét most, az új polgári év és az irgalmasság éve kezdetén: Menj, te is tégy hasonlóképpen! (Lk 10,25-37) Boldog új évet kívánva minden olvasónak +Atanáz
Gondolatok az evangéliumhoz Ma a vizek természete megszenteltetik Vízkereszt ünnepe a keresztény ember számára húsvét és karácsony mellett a legnagyobb keresztény ünnep. Krisztus Urunk nem csupán megkeresztelkedett, hanem egyúttal ez volt a fordulópont: ezután lépett fel az emberek előtt és kezdte el hirdetni az örök élet igéit. A jánosi keresztség, a bűnbánat keresztsége nem volt szükséges Jézus számára: mint az Isten Fia, nem volt mitől megtisztuljon, mégis, hogy megmutassa, még ebben is sorsközösséget vállal az ő szeretett teremtényeivel, alázatosan, erre tanítva minket vállalta értünk. Nem véletlen, hogy azóta is egyik legfontosabb ünnepünk az egyházi évben: alighogy karácsonykor megünnepeltük a közénk jövő Megváltót, most a velünk teljes sorsközösséget megváltó Üdvözítőt ünnepeljünk, aki majd Húsvétkor meghal és feltámad értünk, teljessé téve ezzel a megváltás művét. A keleti egyházban a vízkereszt ünnepe a szertartásokon keresztül még közelebb hozza a hívőhöz a Messiást. Van azonban az ünnepnek még egy mozzanata, melyet a vízszentelés kézzel foghatóvá és érthetővé tesz számunkra: mivel Vízkeresztkor először jelent meg érzékelhető módon a Szentháromság az emberiség számára, ezért keleti egyházunk külön névvel illette az ünnepet: Úrjelenés. Felfedte legbensőbb titkát előttünk Isten: az Atya szózata hallatszott az égből, a Fiú feljött a vízből, a Szentlélek pedig mint egy galamb szállt le Krisztusra. Ezt a hármas egységet fejezi ki a vízszentelés szertartásában több mozzanat is: a pap háromszor lehel rá a vízre, háromszor kereszt alakban a vízbe mártva kezét áldja meg a vizet, háromágú gyertya lángjait oltja el egyenként keresztet jelezve a vízben, háromszor meríti alá a keresztet a vízbe, szárával keresztet rajzolva. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében történik mindez, Aki megáld minket a teremtett világ eme legalapvetőbb, az élet számára nélkülözhetetlen kincsén keresztül is. Az ünnep mondandóját gyönyörűen és érzékletesen megfogalmazó tropár gondolatai mindnyájunk számára sok elmélkedni valót fogalmaznak meg: A Jordánban való keresztelkedésedkor Urunk, Kijelentetett nekünk a Szentháromság imádtatása, Mert az Atyának szózata bizonyságot tőn rólad, Kedves Fiának nevezvén Téged. A Szentlélek pedig galamb képében megerősíté a szózat csalhatatlanságát, Ki megjelentél és a világot megvilágosítottad, Krisztus Istenünk dicsőség néked! Béres Gábor
Teológia és ikon Nagy Szent Bazil ikonja - az idő Isten ajándéka- Többféle ábrázolás van szentünkről, akit méltán csak nagynak nevezünk. Egyházunk IV. századában igazi ragyogó csillag volt Szent Bazil Atyánk, és ma is töretlenül megvilágosítja azok szívét, akik keresik az Ő közbenjárását, és írásait tanulmányozzák. Amikor befejezte tanulmányait visszavonult atyai birtokára azért, hogy megtapasztalja azt a nyugalmat, amelyet a lélekölő szenvedélyek legyőzésével és megtisztításával lehet elérni. Szüntelen imádsággal és a Szentírás tanulmányozásával készült az egyház szolgálatára. Előbb pap, majd Cezária érseke lett. Erőteljes küzdelme az eretnekségek ellen hozzájárult ahhoz, hogy megőrizze a hit természetes tisztaságát és segítse az embernek az üdvösség útján való haladását. Az ő mély lelki életének a következménye az a fajta társadalmi cselekvés, amit láthatunk az ő életében. Szíve tele volt kegyelemmel a Szentlélek által, amelynek gyümölcsét bőven megteremtette: a szeretetben. Ez az odaadó, önzetlen szeretet kényszerítette őt, hogy menjen és a legkiszolgáltatottabbakról is gondoskodjék. Feljegyezték, hogy milyen szeretettel ölelte át a leprásokat és tisztította a sebeiket. Ahogy az ikonját nézzük, látjuk, hogy az arca összegyűjti a szentek minden erényét. Mindenekelőtt az a szelídség tűnik fel, amellyel Mózes szemlélte az égő csipkebokrot. A szelídség itt egy olyan megváltoztathatatlan lelki állapotot jelent, amely ugyanaz marad dicséretek és megvetések közepette is. Szent Bazil arcán olyan szelídség tükröződik, amely a kikötő partján lévő sziklához hasonlít, amely feltartóztat és felold minden hullámot. Ugyanazt a buzgóságot láthatjuk az ő szemében, amely Illés prófétát jellemezte. Szenvedélyesen védte Jézus Krisztus emberi és isteni természetét, soha nem érte el a túlzás, vagy fanatizmus határát, de mindig megfelelő kritikai érzékkel tette rendbe a dolgokat. Ő olyan bátor volt, mint Péter apostol, vagy János evangélista, az egész élete egyetlen láng volt, amely Krisztus világosságát tükrözte.
Teológia és Ikon Tévedhetetlen gondolkodással vezette Krisztus nyáját, a teremtett világ gondjai és a démoni támadások közepette. Ahogy Pál apostol, ő is együtt örült az örvendezőkkel, és szimpátiával fordult a bánkódókhoz. Olyan volt, mint egy igazi Uralkodó, aki mindig megnyitotta kincses ládáját, szívét: örömmel szolgált, és amit kapott Istentől, felajánlotta az emberi szenvedés enyhítésére. A polgári újév első napján az ő ikonja emlékeztet bennünket arra, hogy az idő Isten ajándéka, amelyet nem szabad elfecsérelni. Hangsúlyozza, hogy ha elveszítjük a pénzünket, kemény munkával tudunk újat szerezni, de ha az időnket elveszítjük, önmagunkat veszítjük el, pótolhatatlan. A kezében lévő Szentírás mindig emlékeztet, hogy szánjunk időt a Szentírás tanulmányozására, amely vezet, ihletet ad, hogy meg tudjuk valósítani életünk célját, az üdvösséget. A legjobb és legdrágább ajándék, amit ez az ikon kínál az, hogy kérjük Szent Bazilt, legyen a mi pártfogónk, és segítőnk, adjon erőt, hogy mi, az ő utánzói lehessünk. Pacsai János protopresbiter Ferenc pápa Twitteren megosztott gondolatai Ferenc pápa @ferencpapa dec. 08 Az Irgalmasság Szentéve hozza közelebb mindnyájunkhoz Isten jóságát és gyöngédségét! Ferenc pápa @ferencpapa dec. 14 Egy mindennapi cél: Krisztus gyöngédségéből átadni egy kicsit azoknak, akik leginkább rászorulnak arra.
Leveled érkezett Kedves Atya! Szeretnék többet tenni az Egyházban, hogyan szolgálhatom az Egyházat? Amikor keresi a helyét az ember az egyházi szolgálatban, akkor szükséges az, hogy meghatározzuk magunkat. Szent Pál apostol a 2Korintusi levélben határozott választ ad: amikor gyenge vagyok, akkor vagyok igazán erős, ez nem paradoxon, hanem azt mutatja, hogy milyen mély meggyőződéssel ajándékozza az egész életét Isten szolgálatára. A kereszténység ereje, tevékenysége pont abban nyilvánul meg, ami a világ számára egy gyengeség, impotencia, mert a keresztények életereje a szelídség. Az új élet cselekvése a szelídségen alapul. A szelídség Krisztus nélkül megaláztatás, Krisztussal együtt már olyan erővé válik, amely ellent tud állni minden evilági nyomásnak. A keresztény szelídség átrendezi az erő és a hatalom vonalait. A szelídség, a mértékletesség, a tisztaság, a szeretet, a türelem, az éberség ellen nincs fegyver. A szelídség a megroppant nádat nem töri el, hűséges marad egészen a halálig. Így tehát a magunk életén érezzük, hogy a két ország szemben áll egymással, Isten szelíd királysága, és a világ erős, hatalmaskodó királysága. Ez a harc nehezedik az egyházra. A szolgálat fő ereje nem a tudásban és a képességben rejlik, hanem abban a hatalomban, ami Krisztussal jön el, az Evangélium szerinti Életben (1Kor 1, 26-28). Az egyház olyan organikus test, egyetlen anyag, amelyben minden ember személyisége megfelelő munkaerő és képes megteremni azt a gyümölcsöt, amire az emberiségnek szüksége van. Ennek a feje Krisztus, Ő fog mindent egybe és felé kell növekednünk még egybe nem forrunk vele. A mi üdvösségünk összekapcsolódik az Egyház sorsával. Az Egyház, a mi szolgálatunk abban áll, hogy a mi személyes elkötelezett életünkön keresztül az evangéliumi értékek szelleme áramlik a világba. A mi személyes tulajdonságaink záloga az egyház egészének és egységének. Ebből az egységből fakad az a kölcsönös megértés, engedelmesség, egycélúság, barátként való közeledés, amely mind Isten dicsőségét hirdeti ebben a világban. A legnagyobb szolgálat az egyházban az, ha hozzá tudok járulni ehhez a teljesen egyedi egyházi légkörhöz, hogy ez kialakulhasson. Ebben a légkörben a személy úgy érzi magát, hogy az egyház olyan világ, egy új birodalom, ahol a fáradalmait kipihenheti, örömmel töltekezhet fel és megtapasztalja a Szentlélek frissítő, megújító erejét. Aki belép ide megtapasztalja, hogy ez az új föld, amit csak a szelídek vehetnek birtokba. De ha ez a szellemiség hiányzik az Egyházból, mint intézményből, csak bizonyos csoportokban vannak meg (kisebb intézmények, közösségek) akkor megosztottsághoz, széthúzáshoz, harchoz, önszeretethez vezet, és ilyen körülmények között az egyháznak nincsen vonzása és ereje. Ezért arra a kérdésre, hogy hogyan tudnád az egyházat leginkább szolgálni az a válaszom, hogy legyél aktív, engedelmes szolgáló lánya. Aktívvá válni azt jelenti, hogy megélni az egyház szabályait, betartani az erkölcsi törvényeket, buzgón részt venni az istentiszteleteken, támogatni a szegényeket, megnyitni szívünket a nélkülözőknek. Ezzel a szolgálattal a hit- és az igazság hírnökévé válhatsz, és személyes életed méltán tükrözi az egyházi légkört. Szeretettel: Lelki atyád
Leveled érkezett! Keresztelő Szent János, a Miskolci Egyházmegye védőszentje könyörögj érettünk! János, az előhírnök január 7. Előhírnök János Isten bárányának jelentette ki Jézust (Jn1,29). Ez a kijelentés Jézus nyilvánosság által ismert életétének első epizódja. És ez a kijelentés készteti arra János két tanítványát, hogy csöndben Jézust kövessék. A bárány kinyilatkozása az üdvösség misztériumának küszöbe. Az előhírnök valóságosan fedezte fel a bárányt. Vagy inkább arról van szó, hogy a Messiás bárányként nyilatkozott meg Jánosnak. És én nem ismertem őt (Jn1,31) mondja amaz. Az előhírnök már beszélt a fejszéről, amely már a fák gyökerére vettetett (Mt3,10). Már hirdette azt, aki erősebb nála (Mk1,7) és szóró lapát van az ő kezében, és megtisztítja az ő szérűjét... a polyvát pedig megégeti... (Mt 3,12). Azonban semmit nem mondott a bárányról. Most pedig a bárányt hirdeti, ezt a bárányt, aki annyira különbözik a rettegett rostálótól. Váratlan ez a megnyilatkozás. Íme, a Bárány! ez a kiáltás hagyja el János szívét és ajkát (Jn 1, 29), amikor Jézust jönni látja, a keresztelő másnapján. A következő nap, a keresztelő harmadnapján János megismétli: Íme az Isten Báránya! (Jn 1, 36) Ez alkalommal Jézus nem jön felé, hanem megy, saját útját követi. Ez az a két mozgás, amelyben az, aki felfedezi a bárányt, tanúságot tehet róla (és ilyen kevés szóval)! Először akkor, amikor a bárány feléje jön, majd akkor, amikor a bárány mások felé megy. Íme a bárány.... Az íme azt jelenti, lásd itt, nézd A bárány itt van. Figyelj rá! Keresztelő János az egyházmegyénkben mindig hív bennünket, hogy lássuk itt az egyházunkban a bárányt... Az Úrnak 2016. évére B.Ú.É.K.! Bízd Újra Életedet Krisztusra!
Sajópálfalai zarándokház januári programja 2016. Január 04.: Jézus ima találkozó 16-tól 18-óráig Kiss Attila Gellért atya tartja 2016. Január 08-10-ig: Cigány pasztorációs képzés Sík Sándor: Tedd a jót! Vers Tekintet nélkül arra, hogy Másoknak tetszik Vagy nem, Tekintet nélkül arra, hogy Látják-e vagy nem, Tekintet nélkül arra, hogy lesz-e Sikere vagy nem, Tedd a jót! Tégy minden jót, amit Megtehetsz, Ott, ahol vagy, Úgy, ahogy teheted, Akkorát, amekkorát tehetsz, De mindig, szüntelen ez legyen A programod! A Kegytárgybolt ajánlata Gyertyaszentelőre gyertyák széles választékban kaphatók! Gyertyák már 35 Ft-tól. Kirakó két db/dobozban 1490 Ft Díszített gyertyák 250 Ft-tól Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig 9 00-17 00
Egyházközségünk hírei HÍRLEVÉL A cikkeket, vagy véleményüket az alábbi e-mail címre várjuk: missziosiroda@gmail.com Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Lapzárta: előző hónap 25-e. Kiadja: A Miskolci Egyházmegye Missziós Irodája - MI Ezt a hírlevet Csoma Zsuzsanna szerkesztette. Felelős kiadó: Juhász Géza pasztorális helynök (tel.: 06 30 7426266)