ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ

ÉPÍTÉSZ TŰZVÉDELMI MUNKARÉSZ GYŐR VÁROS ÚJ SPORTKOMPLEXUMA ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ Tűzvédelmi tervező: OPTOMM Mérnöki Iroda Kft. 1143 Bp Zászlós u. 56. Csuba Bendegúz Vezető tervező TUÉ 13-15038 I-217/2010

TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐZMÉNYEK ÉS A TERVEZÉSI FELADAT 1.1 ELŐZMÉNYEK... 3 1.2 TERVEZÉSI FELADAT... 3 1.3 AZ ÉPÜLET ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE... 3 1.4 Az épület rendeltetése... 4 2. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY... 4 3. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT... 4 4. AZ ÉPÜLET MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE... 4 5. TŰZTÁVOLSÁG... 4 Az épület tűztávolságát az OTSZ 20. melléklet 3. táblázata alapján lehet meghatározni, minimális mérete 4 m, maximális mérete 16 m....4 6. ALKALMAZOTT ÉPÜLETSZERKEZETEK... 5 6.1 Teherhordó szerkezetek... 5 6.2 Tetőfödém hő- és csapadékvíz elleni szigetelése... 5 6.3 Felülvilágító mező... 5 6.4 Nyílászárók... 5 6.5 Válaszfalak... 6 6.6 Tűzálló kábelezés... 6 7. TŰZSZAKASZ KIALAKÍTÁS... 6 Az OTSZ 16. melléklet 8. táblázat 23. sora alapján a maximálisan létesíthető tűzszakaszméret 12000 m2, így a létesítmény négy tűzszakaszt alkot.... 6 1. tűzszakasz a JUDO épületrész: 4289,45 m2... 6 2. tűzszakasz a teniszcsarnok: 3399,99 m2... 6 3. tűzszakasz az épület fennmaradó része: 11444,41 m2... 6 4. tűzszakasz az atlétikai pálya nézőtér épülete: 6652,04 m2... 6 8. TŰZJELZŐ BERENDEZÉS... 6 9. TŰZOLTÓ BERENDEZÉS... 7 10. HOMLOKZATI TŰZTERJEDÉS... 7 11. TŰZTERHELÉS... 7 12. OLTÓVÍZ ELLÁTÁS... 7 13. FALITŰZCSAP HÁLÓZAT... 7 14. ELEKTROMOS HÁLÓZAT... 7 15. ÉPÜLETGÉPÉSZET... 8 16. HŐELLÁTÁS... 8 17. GÁZELLÁTÁS... 8 18. VILLÁMVÉDELEM... 8 19. HŐ- ÉS FÜSTELVEZETÉS... 8 20. KIÜRÍTÉS FELTÉTELEI ÉS KIÜRÍTÉS SZÁMÍTÁS... 9 Kiürítés számítás... 11 21. HASADÓ ÉS HASADÓ- NYÍLÓ FELÜLETEK... 16 A méretezés számítási menete:... 17 Ah=fh x V... 17 Ahol... 17 Ah a hasadó felület nagysága, m2... 17 2

Fh fajlagos hasadó felületi tényező, m2/m3... 17 V a helyiség beépítetlen térfogata, m3... 17 0m3< V <200m3 esetén:... 17 hasadó felület: fh=0,2-0,05 V / 200... 17 hasadó-nyíló felület: fh=0,15-0,05 V / 200... 17 Adatok:... 17 a helyiség alapterülete: 38,8 m2... 17 a helyiség belmagassága: 3,0 m... 17 a helyiség térfogata: 116,4 m3... 17 fh= 0,2-0,05 x V / 200=0,2-0,05x116.4/200=0,1709m2/m3... 17 a szükséges hasadó felület nagysága:... 17 Ah=fh x V=0,1709m2/m3x116,4m3=19.9 m2... 17 A hasadó felületnek ki kell elégíteni a rendelet melléklet 2,1-2,9 pontjait.... 17 22. EGYÉB TŰZGÁTLÓ LEVÁLASZTÁSOK... 17 23. SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT... 17 1. ELŐZMÉNYEK ÉS A TERVEZÉSI FELADAT 1.1 ELŐZMÉNYEK Győr Önkormányzat pályázatot írt ki egy új, többfunkciós sportcsarnok tervezésére, melynek tervéhez készítendő tűzvédelmi tervezési feladatok ellátásával az Optomm Mérnöki Iroda Kftt bízták meg. 1.2 TERVEZÉSI FELADAT 3 szintes sportközpont, közösségi épület. 1.3 AZ ÉPÜLET ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE Az épület földszintből és 2 emeleti szintből, valamit gépészeti tetőfelépítményekből áll. Az épület két nagy részre osztott, az egyik a teremjátékok, másik az atlétikához tartozó épületrész. Épületszintek száma: 3 szint (földszint + 2 emelet + tetőfelépítmény), Legmagasabb használati szint szintmagassága: +8,0 m Az épületben judó, tenisz, szertorna és labdajátékokra alkalmas sportpályát, valamint atlétikai pályát a hozzá tartozó nézőtér-lelátót, illetve ezek alatti területen öltözőket alakítunk 3

ki. A sportkomplexum két ütemben kerül megvalósításra, az első ütemben a teniszpályarész szabad területként valósul meg az EYOF rendezvény idejére, majd utána ezen terület is épületszerkezetekkel kerül lehatárolásra. 1.4 AZ ÉPÜLET RENDELTETÉSE Az épület rendeltetését tekintve közösségi épület, kizárólag sport célú épület. 2. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY A tervezett rendeltetés az 55/2012. (X.29) BM rendelettel módosított Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX.6.) BM számú rendelet (a továbbiakban: OTSZ) 560. (4) bek. f) pontja alapján Mérsékelten tűzveszélyes (jelzése: D ) tűzveszélyességi osztályba tartozik. 3. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT A tárgyi épületet tűzveszélyességi osztálya, rendeltetése és szintszáma alapján legalább III. tűzállósági fokozatban kell megépíteni. Az épület II. tűzállósági fokozatnak megfelelően kerül kialakításra. 4. AZ ÉPÜLET MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE Az épület gépjárművek számára kialakított szilárd burkolaton megközelíthető, tűzoltási felvonulási terület létesítésére nem kötelezett. 5. TŰZTÁVOLSÁG Az épület tűztávolságát az OTSZ 20. melléklet 3. táblázata alapján lehet meghatározni, minimális mérete 4 m, maximális mérete 16 m. Szorzótényezők 1. építmény (homlokzat) magassága 2. szemben álló homlokzatok anyaga, tagolstága, nyílások felület aránya 3. tetőszerkezetek anyaga 4. homlokzatra nyíló helyiségek funkciója 5. szomszédos épület kialakítása, funkciója 6. az épület befogadóképessége 7. beépített tűzoltó berendezés megléte, kialakításának módja, korszerűsége 8. elsődleges épületszerkezetek tűzállósági fokozata 9. tűzveszélyességi osztálybasorolás 10. rendeltetés 11. vonulási távolság 12. oltóvíz ellátottság (külső, belső) 13. az elsődlegesen kiérkező tűzoltóság technikája 1<tényező 1,1 1,1 1,1 1,1 4 tényező=1 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 14. tűzterhelés 15. tűzjelzés módja 16. jellemző meteorológiai körülmények OTSZ által meghatározott min. és max. tűztávolság tényező<1 0,8 0,8 0,8 0,9 0,9 0,9 16 A tűzvédelmi szakértő által figyelembevett rontó és javító tényezők alapján számított tűztávolság meghaladja a minimális 4 métert, ezért tervezéskor tűztávolságként a számított 5,5 métert vettük figyelembe. A tűztávolságot a szakhatóság szakhatósági állásfoglalásában határozza meg. 4 Számított tűztávolság 5,5

6. ALKALMAZOTT ÉPÜLETSZERKEZETEK 6.1 Teherhordó szerkezetek Egymással kapcsolatban álló teherhordó szerkezetek tűzállósági követelmény időtartama alatti, tűz során bekövetkező alakváltozását figyelembe kell venni az épület szerkezetének kialakításakor, különös tekintettel a hőtágulás következtében veszélybe kerülő kapcsolódó szerkezeti részekre. Az épületszerkezet táblázat alkalmazásakor az épületszerkezetek épületen belül betöltött statikai szerepének, a teherátadás rendjének figyelembevételével kell meghatározni. Egy tartószerkezet alátámasztására, gyámolítására, függesztésére, merevítésére nem alkalmazható az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezet. Az épület szerkezeteivel szemben állított tűzvédelmi osztály, és tűzállósági követelményeket az 1. számú melléklet táblázata tartalmazza. Az egyes épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzőinek igazolása a) független akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálattal, b) a vonatkozó Eurocode tűzállósági méretezési szabványok alapján, c) jogszabályban meghatározott módon * történik. A tűzvédelmi osztályt, valamint a tűzállósági teljesítményjellemzőket a termékek forgalmazásához kibocsátott engedélyekben (építőipari műszaki engedély - ÉME, európai műszaki engedély ETA), valamint a tanúsító szervezet által kibocsátott igazolásban (tűzvédelmi megfelelőségi igazolás - TMI, CE megfelelőségi igazolás) foglaltak szerint kell a használatba vételi eljárás során igazolni. A fa-, fém-, beton-, vasbeton- és egyéb kompozit szerkezetek tűzállósági teljesítményének növelésére, fokozására tűzgátló bevonatok, burkolatok is használhatók, melyek hatékonyságának megállapítása a fogadószerkezettel együtt szabványos laboratóriumi vizsgálatokkal, vagy Eurocode számításokkal történhet. 6.2 Tetőfödém hő- és csapadékvíz elleni szigetelése Az épület lapostetős, a zárófödém tűzállósági határértéke megfelel a tetőfödémek tartószerkezete követelménynek (B REI 30), ezért a fölötte alkalmazandó csapadékvíz elleni és hőszigeteléssel szemben az OTSZ 366. (1) alapján tűzvédelmi osztály követelmény nincs. 6.3 Felülvilágító mező Az épületben felülvilágító mezők készülnek, a fogadótér felett, illetve egyes esetekben a falszerkezeteken is kialakításra kerül bevilágító felület. A fogadótér felülvilágító felülete egyben füstelvezetésre is szolgál. 6.4 Nyílászárók Az épületben található tűzveszélyes (jelzése: C ) tűzveszélyességi osztályba tartozó tároló helyiségek (hulladéktárolók, raktárak, szertárak, stb.) bejárati ajtajaként D EI 30 minősítésű ajtó kerül beépítésre. 5

Az összes olyan nyílászárót, amellyel szemben tűzgátlásra vagy füstgátlásra vonatkozó követelmény van önműködő csukószerkezettel látjuk el. Tűzszakasz-határon lévő tűzgátló ajtókat Tűzszakasz-határ! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell! felirattal vagy jelzéssel látjuk el, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben. Szerelőnyílást szintenként csak az akna egyik oldalán létesítünk (aknaajtó lásd táblázat). Amennyiben kivitelezés során több aknaajtó létesítése szükséges az adott szinten lévő aknaajtók tűzállósági határértéke megegyezik az aknafaléval. 6.5 Válaszfalak Egy tűzszakaszon belül, azonos rendeltetésű helyiségek között tűzállósági határértékkel nem rendelkező üveg- vagy üvegezett szerkezeteket is lehet alkalmazni. A nem azonos rendeltetésű helyiségek között a falszerkezetekben alkalmazott üveg- vagy üvegezett szerkezetek tűzállósága a nyílászárók kivételével feleljen meg az adott fal tűzállósági határértékének. Amennyiben a nyílászáró szerkezetre magasabb követelmény vonatkozik, mint a válaszfalakra, akkor a válaszfalak tűzállósági határértéke egyezzen meg a benne lévő ajtó tűzállósági határértékével. 6.6 Tűzálló kábelezés Tűzálló kábelezést kell alkalmazni a következő berendezéseknél: - oltóvíz ellátást biztosító nyomásfokozó szivattyúnál (90 perc) - gépi hő- és füstelvezető berendezéseknél (60 perc) - biztonsági világítás és menekülési útirányt jelző rendszer berendezéseinél a jogszabályban meghatározott esetekben (60 perc) - tűzeseti vezérléssel rendelkező személyfelvonóknál (30 perc) - a látogatók és a foglalkoztatottak tájékoztatására szolgáló berendezéseknél a jogszabályban meghatározott esetekben (30 perc) - természetes hő- és füstelvezető berendezéseknél (30 perc) - egyéb tűz során is működtetendő berendezéseknél (30 perc) 7. TŰZSZAKASZ KIALAKÍTÁS Az OTSZ 16. melléklet 8. táblázat 23. sora alapján a maximálisan létesíthető tűzszakaszméret 12000 m 2, így a létesítmény négy tűzszakaszt alkot. 1. tűzszakasz a JUDO épületrész: 4289,45 m 2 2. tűzszakasz a teniszcsarnok: 3399,99 m 2 3. tűzszakasz az épület fennmaradó része: 11444,41 m 2 4. tűzszakasz az atlétikai pálya nézőtér épülete: 6652,04 m 2 A mértékadó (tényleges) tűzszakasz-méret: 11444,41 m 2. 8. TŰZJELZŐ BERENDEZÉS Az épületben az OTSZ 7. melléklet 1. táblázat 27. sora alapján tűzjelző berendezés létesítése 6

kötelező. 9. TŰZOLTÓ BERENDEZÉS Az épületben tűzoltó berendezés telepítési kötelezettség nincs. 10. HOMLOKZATI TŰZTERJEDÉS Hatályos szabályozás szerint, mivel az épület 3 szintes 15 perc a homlokzati tűzterjedési határérték követelmény. 11. TŰZTERHELÉS Az épület helyiségeinek tűzterhelésének megállapításakor a normatív tűzterhelést vettük alapul, azaz az OTSZ 23. mellékletének 7. táblázata szerint: iroda 800 MJ/m 2 orvosi rendelő 200 MJ/m 2 öltöző 400 MJ/m 2 ruhatár 800 MJ/m 2 büfé 300 MJ/m 2 nézőtér 500 MJ/m 2 sport és játékszerbolt (ez kedvezőtlenebb mint a tornacsarnok) 800 MJ/m 2 értéket. 12. OLTÓVÍZ ELLÁTÁS A mértékadó tűzszakasz mérete: 11444,41 m 2, oltóvíz igény meghatározásakor mivel a tűzszakasz 3 szintes a mértékadó tűzszakasz figyelembe veendő alapterülete 30%-kal csökkenthető, vagyis 8011,087 m 2. Az OTSZ 19. melléklet 2. táblázata szerint a szükséges oltóvíz-intenzitás 4800 l/min, 1,5 órán keresztül. A föld feletti tűzcsapok engedélyeztetés során a hatósággal egyezetett helyeken kerülnek telepítésre 100 méteres távolságon belül. 13. FALITŰZCSAP HÁLÓZAT Az OTSZ 19. mellékletének 3. táblázata alapján a többszintes közösségi épületben az MSZEN 671 szabvány szerinti falitűzcsap hálózat létesítése kötelező. Az épületben merev tömlős falitűzcsap hálózat került betervezésre. Tűzszakaszonként legalább 2 db fali tűzcsapot szükséges elhelyezni. A falitűzcsapok tervezett helyét az építészeti alaprajzok tartalmazzák. A falitűzcsapoknál legalább 2 bar kifolyási nyomást, illetve legalább 150 liter/perc/tűzcsap vízhozamot biztosítunk (2 fali tűzcsap egyidejűsége mellett). A falitűzcsapok úgy kerültek elhelyezésre, hogy 30 méter hosszú merev tömlővel felszerelt tűzcsapok a legtávolabbi hely oltását is tudják biztosítani (a megközelítési utat figyelembe véve). A falitűzcsapok végleges kiosztása, típusa kiviteli tervezés során a hatósággal egyeztetésre kerül. A falitűzcsapok használatbavétele előtt a kivitelező köteles nyomáspróbát, és teljesítménymérést végezni, vagy végeztetni és annak eredményét a tűzoltóság részére igazolni. 14. ELEKTROMOS HÁLÓZAT Az elektromos hálózat részletes leírását a szakági műleírás tartalmazza. 7

15. ÉPÜLETGÉPÉSZET Az épület gépészeti rendszereinek részletes leírását a szakági műleírás tartalmazza. 16. HŐELLÁTÁS Az épület tetőszintjén elhelyezett kazánház gondoskodik az épület hőellátásáról, bővebben lásd az épületgépészeti műleírást. 17. GÁZELLÁTÁS Az épületben gázkazán létesül, a kazánok egységteljesítménye meghaladja a 140 kw, az összteljesítménye pedig 1400 kw értéket, ezért tűzgátló szerkezetekkel határoljuk a technológiailag nem kapcsolódó terektől, illetve hasadó-nyíló felülettel látjuk el. 18. VILLÁMVÉDELEM A tárgyi épület villámcsapások hatásaival szembeni védelmét norma szerinti villámvédelmi berendezéssel kell biztosítani. 19. HŐ- ÉS FÜSTELVEZETÉS Az OTSZ alapján az épületben hő- és füstelvezetési kötelezettség van a menekülési útvonalakon, azok lépcsőházaiban, illetve a földszinti közönségforgalmi csarnokban, valamint az 1200 m 2 -nél nagyobb alapterületű termekben. A hő- és füstelvezetés mértéke a közlekedő területeken az alapterület 1%-a, vagy 25-szörös légcsere, a földszinti közönségforgalmi csarnokban (átrium) az alapterület 3%-a, a lépcsőházakban az alapterület 5%-a, míg az 1200 m 2 feletti termekben a hatóság által meghatározott értéket kell figyelembe venni. A tornacsarnokok esetében szintén kérdéses a hő- és füstelvezetés mértéke, mert ezen területek a kiürítési normaidő első szakaszán belül elhagyhatóak (1,5 perc). Az OTSZ 508. a) pontja alapján amennyiben a tűzterhelés nem éri el az 50 MJ/m 2 időleges tűzterhelést nem kell a hő- és füstelvezetésről gondoskodni. A teniszcsarnokban az éghető anyagok mennyisége elhanyagolható, mivel ott a hálón és a sportfelszereléseken kívül más éghető anyag nem kerül elhelyezésre. Az épületben a következő hatásos elvezető és légpótló felületek adódnak: Közönségforgalmi előcsarnok alapterülete 1475,62 m 2, melynek 3 %-a 44,27 m 2, a terület hőés füstelvezetését természetes úton biztosítjuk, sáv hő- és füstelvezetővel, illetve a légpótlást a bejárati ajtókon keresztül biztosítjuk. A légpótló felületek szükséges geometriai felülete 44,27 / 0,7 = 63,24 m 2. Rendelkezésre áll 7 db 2,35 3,52 egy 232 292 és egy 235 240 méretű bejárati ajtó 70,31 m 2 -es felülettel. Szertorna terem alapterülete 2236 m 2, melyhez rendelten, ha a hatóság a hő- és füstelvezetés kialakításától nem tekint el, akkor az alapterület 1%-ának megfelelő mértékű hő- és füstelvezetést biztosítunk, mely 22,36 m 2 felületet eredményez. A légpótlást a homlokzati nyílászárókon keresztül biztosítjuk, az elvezetés kupolákon keresztül történik. Judo terem alapterülete 1336,68 m 2, melyhez rendelten, ha a hatóság a hő- és füstelvezetés kialakításától nem tekint el, akkor az alapterület 1%-ának megfelelő mértékű hő- és füstelvezetést biztosítunk, mely 13,37 m 2 hatásos felületet eredményez. A légpótlást a homlokzati nyílászárókon keresztül biztosítjuk, míg az elvezetésről gépi úton gondoskodunk (96264 m 3 /h). 8

Multicsarnok terem alapterülete 2825 m 2, melyhez rendelten, ha a hatóság a hő- és füstelvezetés kialakításától nem tekint el, akkor az alapterület 1%-ának megfelelő mértékű hőés füstelvezetést biztosítunk, mely 28,25 m 2 hatásos felületet eredményez. A légpótlást a homlokzati nyílászárókon keresztül biztosítjuk, az elvezetés kupolákon keresztül történik. Futófolyosó alapterülete 1839,16 m 2, melyhez rendelten, ha a hatóság a hő- és füstelvezetés kialakításától nem tekint el, akkor az alapterület 1%-ának megfelelő mértékű hő- és füstelvezetést biztosítunk, mely 18,4 m 2 hatásos felületet eredményez. A légpótlást a homlokzati nyílászárókon keresztül biztosítjuk, az elvezetés a homlokzati füstelvezető felületeken keresztül történik. (Amennyiben a terület időleges tűzterhelése nem éri el az 50 MJ/m 2 értéket, akkor a teniszcsarnokhoz hasonlóan itt sem kell a hő- és füstelvezetésről gondoskodni.) A Multi és a Torna csarnok közötti 1. emeleti közlekedő alapterülete 133,57 m 2, illetve 98,98 m 2 a közlekedő hossza meghaladja a 40 métert ezért két füstszakaszra osztottuk. A füstelvezetésük gépi úton történik az alapterületük 1%-ának megfelelő mértékű gépészettel. A Multicsarnok jobb oldali közlekedője szintén két füstszakaszra osztott, mivel annak a hossza is meghaladja a 40 métert. Ezen közlekedőnek szintén gépi füstelvezetést alakítunk ki az alapterület 1%-ának megfelelő mértékben. A Judó, a Multi és a Tornacsarnokok lépcsőházai természetes füstelvezetővel rendelkeznek, melyek hatásos nyílásfelülete az alapterület 5%-nak megfelelő, de legalább 1 m 2 alapterületű. Az atlétikai lelátó épületében a homlokzaton lévő lépcsőházak természetes szellőzésű nyitott füstmentes lépcsőházként valósulnak meg. 20. KIÜRÍTÉS FELTÉTELEI ÉS KIÜRÍTÉS SZÁMÍTÁS Mozgásukban korlátozott személyek kiürítése Az épületegyüttes nem mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épület, így az OTSZ alapján nem szükséges biztonsági felvonó létesítése. Az OTSz előírásain túl az épület esetében az OTÉK előírásait is figyelembe kell venni, mely kimondja, hogyha az épületben számolni kell mozgáskorlátozott személy tartózkodásával, akkor azok menekítéséről gondoskodni kell biztonsági felvonó beépítésével, ha más módon a menekítésük nem oldható meg. A földszinten közvetlenül a szabadba, az első emeleten az előcsarnok közlekedő hídjain keresztül a szomszédos tűzszakaszba biztosított a kiürítés. A második emeleten azonban a kiürítés csak lifttel történhet, így Judó a Multi és a Torna csarnok esetében biztonsági felvonó létesítési kötelezettség áll elő. A biztonsági felvonók tűzgátló előterekkel kapcsolódnak az épület egyéb közlekedő tereihez, melyek mérete alkalmas a szinten egyidejűleg tartózkodható mozgáskorlátozottak befogadására. A menekítésük érdekében a beavatkozási központba érkezik a jelzés a tűzgátló előtérből, hogy a beavatkozó állomány a mentésükre tudjon intézkedni. 9

Biztonsági világítás Biztonsági világítás kerül kialakításra a zárt közlekedőkön. A biztonsági világítás részletes leírást lásd a szakági műszaki leírásban. Biztonsági világítás lámpatestére menekülési útirányjelző biztonsági jelet felhelyezni tilos. Menekülési útirányjelzés: A vonatkozó nemzetközi szabványban meghatározott menekülési útirányjelző rendszer kerül telepítésre az épületen belül. A biztonsági jelek elhelyezésekor azok felismerhetőségét 10-30 méteres távolságból is biztosítani kell. A kiürítési útvonalon, minden menekülésre igénybe vehető kijárati, vészkijárati ajtónál és az 50 fő feletti befogadóképességű helyiségekben a kiürítési útvonal közlekedő tereibe nyíló ajtóknál a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő menekülési útirányjelző rendszert építünk ki, oly módon, hogy az folyamatosan, következetesen információval lássa el az ott lévőket a menekülés irányáról és egy biztonsági jelnek minden esetben láthatónak kell lennie. A menekülésre igénybe vehető kijárati és vészkijárati ajtót a fölötte, vagy ha arra más lehetőség nincs, akkor az ajtó jobb és bal oldalán elhelyezett, az ajtóra mutató biztonsági jellel kell megjelölni. A biztonsági jelet az ajtóra szerelni tilos. A lépcsőházak, azok valamennyi lépcsőfordulója és környezete esetén legalább a lépcsők menekülési irányában lévő első lépcsőfokát el kell látni a menekülési útirányjelző biztonsági jellel. A lépcsőházakban valamennyi szinten az adott szint számát utánvilágító vagy világító jellel kell megjelölni. Menekülési útirányjelző biztonsági jelekkel kell ellátni: a menekülő lépcsőház felé vezető utat, a folyosók minden kereszteződését minden irányból (1,7-2,0 méter magasságban), minden irányváltoztatást (min 1,8 méteres magasságban), bármilyen szintváltoztatást, a vészkijáratokat (2,0-2,5 méteres magasságban), a szabadba vezető utolsó kijáratot (2,0-2,5 méteres magasságban,a mentésben közreműködők számára kívülről is, mely külső jelölés az épületek főbejáratánál elhagyható. Az épületben elhelyezett nem biztonsági felvonóknál a Tűz esetén a liftet használni TILOS! biztonsági jelet kell valamennyi szinten elhelyezni. A menekülési útvonaljelző biztonsági jeleknek a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott ideig alkalmasak a céljuknak megfelelő fény kibocsátására. A villamos működtetésű menekülési útirány jelző lámpatesteknek saját, beépített akkumulátoros áramforrásról működnek a vonatkozó műszaki követelményben előírt ideig. A villamos táplálású biztonsági jelek működőképességét rendszeresen, de legalább havonta próbával ellenőrizni kell, melyről ellenőrzési naplót kell vezetni. Tűzvédelmi eszközök jelölése Tűzvédelmi célú eszközök, berendezések fölött a talaj felett 2,0-2,5 méteres magasságban kell elhelyezni a rájuk vonatkozó, elhelyezkedésüket jelző utánvilágító vagy világító biztonsági jeleket. Utánvilágító, világító biztonsági jelekkel kell ellátni: az elsősegély felszereléseket, orvosi szobát, a hordágyakat, Kiemelten kell kezelni: a kézi indítású tűzvédelmi kezelő szerkezeteket (hő- és füstelvezető), 10

a kézi és hordozható tűzoltó készülékeket, a fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény szekrényeket és azok környezetét, valamint a kézi tűzjelzésadókat, a tűzjelző telefont. állandó felügyeletű helyiség ajtaját. A felsoroltakon felül jelölésre kerül: a tűzvédelmi főkapcsoló és kapcsolótábla szabvány szerinti feliratozással. Kiürítés számítás Az épület tervezésekor fontos szempont volt, hogy lehetőség szerint minden helyiség első szakaszban szabadba kiüríthető legyen. A kiürítés számítást a szabadba vezető ajtóig végeztük el. Az épület II. tűzállósági fokozatú épületszerkezetekből kerül kialakításra így az első szakasz megengedett kiürítési normaideje 2 perc, míg a tömegtartózkodású helyiségeké 1,5 perc, a második szakaszé 6 perc. A kiürítés időtartama az útszakaszok hossza alapján: ahol: t1a a legkedvezőtlenebb útvonalból és a haladási sebességből meghatározott idő percben (min), Sil a fenti útvonal az egyes útszakaszok hossza egyenes útvonalon mérve méterben (m), vi az egyes útszakaszokhoz tartozó haladási sebességek a 22. melléklet 2. táblázata alapján (m/min), t1meg a kiürítés első szakaszára megengedett időtartam a 22. melléklet 1. táblázata alapján. A kiürítés időtartama az ajtó átbocsátó képessége alapján: ahol: t1b a helyiségnek vagy a kijárathoz tartozó helyiségrész kiürítési időtartama az ajtók átbocsátó képessége alapján percben (min), N1 a kijáratonként eltávolítandó személyek száma, k a kijáratok átbocsátó képessége: 41,7 fő/m/min, x1 az N1-hez tartozó kijárat szélessége, méterben (m), N1 a kijáratonként eltávolítandó személyek száma, X1 szabadba vezető kijárati ajtó szabad szélessége. Kiürítés számítás multi csarnok terem Menekülő személyek száma: 627 fő, melyből a nagylelátón 612 fő tartózkodik. (az első 3 sor a küzdőtér irányába, a 4. sortól felfelé menekül mindenki.) 11

Első szakasz nézőtér Kiürítési útvonal hossza: Kiürítési sebesség: 6,6+23,4 méter vízszintesen 0,8 méter függőlegesen le 6,6+2,04 méter vízszintesen 2,40 méter függőlegesen fel 16, illetve 30 m/min vízszintesen 8, illetve10 m/min függőlegesen Útvonal hossza alapján 3. sor: t 1a =6,6/ 16 +23,4/30+ 3 0,8 / 10 = 1,43 < 1,5 min Útvonal hossza alapján 4. sor: t 1a = 8,64/ 16 + 3 2,4 / 8 = 1,44 < 1,5 min Ajtó átbocsátóképessége alapján: Benntartózkodók száma: Kiürítésre igénybe vehető ajtók száma: széles t 1b = 627/ 41,7 13,3 = 1,13 min < 1,5 min 627 fő 8 db 0,9 m és 2 db 1,9 m, 1 db 2,3 m szabad nyílást biztosító nyíló ajtó. Kiürítés szertorna csarnok nézőtér Menekülő személyek száma: 144 fő Első szakasz nézőtér Kiürítési útvonal hossza: Kiürítési sebesség: 12,61 méter vízszintesen 0,8 méter függőlegesen 16 m/min vízszintesen 8 m/min függőlegesen Útvonal hossza alapján: t 1a = 12,61 / 16 + 3 0,8 / 8 = 1,08 < 1,5 min Ajtó átbocsátóképessége alapján: Benntartózkodók száma: Kiürítésre igénybe vehető ajtók száma: T 1b = 144 / 41,7 3,6 = 0,95 min < 1,5 min 112 fő 4 db 0,9 m széles szabad nyílást biztosító nyíló ajtó. Kiürítés szertorna csarnok küzdőtér Menekülő személyek száma: 20 fő Első szakasz nézőtér Kiürítési útvonal hossza: 43 méter vízszintesen 0 méter függőlegesen 12

Kiürítési sebesség: Útvonal hossza alapján: t 1a = 43 / 40 = 1,075 < 1,5 min 40 m/min vízszintesen 0 m/min függőlegesen Ajtó átbocsátóképessége alapján: Benntartózkodók száma: Kiürítésre igénybe vehető ajtók száma: t 1b = 20 / 41,7 5,3 = 0,09 min < 1,5 min 20 fő 1 db 3,5 m és 1 db 1,8 m széles szabad nyílást biztosító nyíló ajtó. Teniszcsarnok Az első ütem megvalósulásakor a teniszcsarnok nyitott térként lelátóval kerül kialakításra, míg a második ütemben történik ezen térrész épületszerkezetekkel történő határolása, mely körülmény miatt a második ütem kiürítését vizsgáljuk. Menekülő személyek száma: 50 fő Első szakasz Kiürítési útvonal hossza: Kiürítési sebesség: 79 méter vízszintesen 0 méter függőlegesen 40 m/min vízszintesen 0 m/min függőlegesen Útvonal hossza alapján: t1a = 79 / 40 = 1,975 < 2,0 min Ajtó átbocsátóképessége alapján: Benntartózkodók száma: Kiürítésre igénybe vehető ajtók száma: nyíló t1b = 50 / 41,7 1,4 = 0,705 min < 2,0 min 50 fő 1 db 1,4 m széles szabad nyílást biztosító ajtó. Kiürítés számítás Judó terem Menekülő személyek száma: nagylelátón 468 + 144 fő tartózkodik. (az első 4 sor a küzdőtér irányába, a 4. sortól felfelé menekül mindenki.) Első szakasz nézőtér Kiürítési útvonal hossza mobil lelátó: Kiürítési útvonal hossza nagy lelátó le: 12,6 méter vízszintesen 1,2 méter függőlegesen le 23,66 méter vízszintesen 13

Kiürítési útvonal hossza nagy lelátó fel: Kiürítési sebesség: 0,8 méter függőlegesen 17,92 méter vízszintesen 2,4 méter függőlegesen 16, illetve 30 m/min vízszintesen 8, illetve10 m/min függőlegesen Útvonal hossza alapján a 78 férőhelyes mobil lelátóról: t 1a = 6,4 / 16+ 6,2 /30 +3 1,2/ 8 = 1,04 < 1,5 min t 1a = 6,5 / 16 +6,2/30 +3 1,2 /8 = 1,05 < 1,5 min Útvonal hossza alapján a 144 férőhelyes fix és 468 férőhelyes mobil lelátóról negyedik sortól lefelé: t 1a = 6,5 / 16+ 16,9 /30 +3 1,2/ 10 = 1,33 < 1,5 min Útvonal hossza alapján a 144 férőhelyes fix és 468 férőhelyes mobil lelátóról ötödik sortól felfelé: t 1a = 6,5 / 16 +10,2/30 +3 2 /8 = 1,49 < 1,5 min Ajtó átbocsátóképessége alapján: Benntartózkodók száma: Kiürítésre igénybe vehető ajtók száma: t 1b = 768 / 41,7 12,7 = 1,45 min < 1,5 min 768 fő 3 db 1,9 m, 2 db 1,4 m, 4 db 1,05 m széles szabad nyílást biztosító nyíló ajtó. Kiürítés Atlétika Útvonal hossza alapján a futópálya legkedvezőtlenebb helyéről: Menekülő személyek száma: 100 fő Első szakasz Kiürítési útvonal hossza: Kiürítési sebesség: 30 méter vízszintesen 0 méter függőlegesen 30 m/min vízszintesen 0 m/min függőlegesen t 1a = 30 / 30=1,0 < 2,0 min Ajtó átbocsátóképessége alapján: Benntartózkodók száma: Kiürítésre igénybe vehető ajtók száma: 100 fő 7 db 0,9 m és 1 db 1,8 széles szabad nyílást biztosító nyíló ajtó. 14

t 1b =100/41,7 (7 0,9 + 1,8) =0,3 < 1,5 min Lelátó kiürítése (az első ütem nem értelmezhető, mert szabad téren vagyunk, ezért a második ütem idejével történik a számítás) Menekülő személyek száma: 1543 fő Kiürítési útvonal hossza: Kiürítési sebesség: 10,69, ill. 12,32 méter vízszintesen 4,2 méter függőlegesen 16, ill. 30 m/min vízszintesen 8 m/min függőlegesen t 1a = 10,7/16+3 4,2/8+12,32 /16=3,63 < 6,0 min Ajtó átbocsátóképessége alapján: Benntartózkodók száma: Kiürítésre igénybe vehető ajtók száma: 1543 fő 5 db 1,8 széles szabad nyílás t 1b =1543/41,7 (5 1,8) =4,11 < 6 min Kiürítés számítás második szakasz A kiürítés időtartama az útvonalak hossza alapján: A kiürítés időtartama lépcsők vagy menekülési útvonalon lévő szűkítés esetén: A kiürítés időtartama a szabadba vezető ajtók átbocsátóképessége alapján: 15

Multi csarnok - szertorna csarnok Legtávolabbi helyiség a multi csarnok 2. emelet edzői öltöző Legnagyobb létszám az 1. emeleti szinten 526 fő. (144 fő a szertorna csarnokból, 382 fő a multi csarnokból), Legnagyobb létszám a tűzszakaszban 868 fő. (szertorna csarnok+multi csarnok) A tűzszakaszból a szabadba 9db 2,25 méter, 2 db 1,9 méter, és 1 db 3,9 méter szabad nyílást biztosító ajtó áll rendelkezésre. A multi csarnokból közvetlenül a szabadba is megkezdődik a menekülés, de számításba vettem az előcsarnokban a kiürítésre szolgáló ajtó eléréséhez szükséges időt. t 2a =1,09+24/20+7,63/30= 2,54 < 6,0 min t 2b = 0,23+ 526/ 41,7x4,7 +5,41/16+10,8/8+32,2/30=5,38< 6,0 min t 2c = 37,72/30+ 868/ 41,7x27,9 = 2,02 < 6,0 min Kiürítés Judo terem A Judo terem önálló tűzszakasz Legtávolabbi helyiség a 2. emelet látogatói öltöző. Legnagyobb létszám az 1. emeleti szinten 384 fő. (2 db 1,9 méter szabad szélességű ajtó) Legnagyobb létszám a tűzszakaszban 924 fő. A tűzszakaszból a szabadba 4db 1,05méter, 2 db 1,4 méter, és 3 db 1,9 méter szabad nyílást biztosító ajtó áll rendelkezésre. A Judó teremből közvetlenül védett tűzszakaszba kezdődhet a kiürítés, de számításba vettem az előcsarnok felé a kiürítésre szolgáló ajtó eléréséhez szükséges időt. t 2a = 0,72+ 21,6/10+3,04/16= 3,1< 6,0 min t 2b = 0,65+384/417*3,8=3,07< 6,0 min t 2c = 10,41/16+ 768/*41,7*12,7= 2,10< 6,0 min 21. HASADÓ ÉS HASADÓ- NYÍLÓ FELÜLETEK Az épületben a kazánházban kerül kialakításra hasadó-nyíló felület az alábbi minimális méretben: 16

A méretezés számítási menete: Ah=fh x V Ahol Ah a hasadó felület nagysága, m2 Fh fajlagos hasadó felületi tényező, m2/m3 V a helyiség beépítetlen térfogata, m3 0m3< V <200m3 esetén: hasadó felület: fh=0,2-0,05 V / 200 hasadó-nyíló felület: fh=0,15-0,05 V / 200 Adatok: a helyiség alapterülete: a helyiség belmagassága: a helyiség térfogata: 38,8 m2 3,0 m 116,4 m3 Hasadó felület: fh= 0,2-0,05 x V / 200=0,2-0,05x116.4/200=0,1709m2/m3 a szükséges hasadó felület nagysága: Ah=fh x V=0,1709m2/m3x116,4m3=19.9 m2 A hasadó felületnek ki kell elégíteni a rendelet melléklet 2,1-2,9 pontjait. 22. EGYÉB TŰZGÁTLÓ LEVÁLASZTÁSOK A sportcsarnoki rész az atlétika pálya lelátóépületétől külön tűzszakaszt képez, de tűzgátló szerkezetek helyett a tűzszakaszolást tűztávolság megtartásával (17 méter) biztosítjuk. 23. SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT Alulírott építész tűzvédelmi szakértő kijelentem, hogy jelen tűzvédelmi műszaki leírás 55/2012. (X.29.) BM rendelettel módosított Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX.6.) BM számú rendeletben, valamint a vonatkozó jogszabályokban és műszaki előírásokban foglaltak figyelembevételével készült. Budapest, 2014. 11. 11. 17

. Csuba Bendegúz Építész tűzvédelmi szakértő I-217/2010 1. SZÁMÚ MELLÉKLET Épületszerkezet követelmények Teherhordó szerkezetek T űz Épületszerkezet megnevezése II. tűzállósági fokozat, többszintes épület, N = 3 Tűzvédelmi osztály, Tűzállósági határérték Követelmény Teherhordó pillérek, oszlopok: A2 R 60 Külső teherhordó falak: Belső teherhordó falak: A2 RE 60 vagy B RE 90 A2 REI 60 vagy B REI 90 Teherhordó tűzgátló fal: A1 REI-M 60 Tervezett Megjegyzés 18

gátló szerkezetek Menekülési útvonalak nem tűzgátló szerkezetei Vízszintes teherhordó szerkezetek Egyéb szerkezetek Nem teherhordó tűzgátló fal: 4 A1 EI 60 Teherhordó tűzfalak: A1 REI-M 240 Nem teherhordó tűzfalak: A1 EI 240 Tűzgátló födém: A1 REI 60 Tűzgátló nyílászáró tűzgátló falban, valamint tűzszakaszhatáron tűzfalban: A2 EI 45 Vagy D EI 60 Tűzgátló nyílászáró tűzfalban: A2 E 120 I 90 Tűzgátló csappantyú tűzszakasz-határon: E 45 Tűzgátló tömítések, kiegészítők tűzszakasz-határon: EI 45 Nem teherhordó lépcsőházi falak: A2 EI 60 Középfolyosók, zárt oldalfolyosók határoló falszerkezete: A2 EI 30 Lépcsők, lépcsőpihenők tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó szerkezete: A1 REI 60 Kiürítési útvonal falburkolata: Kiürítési útvonal álmennyezete és mennyezetburkolata: Kiürítési útvonal padlóburkolata: A2-s1, d0 B-s1, d0 Bfl-s1 Kiürítési útvonal álpadlója (padlóburkolat nélkül): A2 REI 30 Menekülési út határoló szerkezetén lévő hő- és hangszigetelés, burkolat nélkül 2 : Menekülési út határoló szerkezetén lévő hő- és hangszigetelés, burkolattal 2 : B-s1, d0 B-s1, d0 Pinceszintek közötti és pince fölötti födémek: A1 REI 60 Emeletközi födém és tetőfödémek tartószerkezetei (60 kg/m 2 felülettömeg fölött): Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek rúdszerű tartószerkezetei és (főtartók, fióktartók) merevítő szerkezetei: Tetőfödémek térelhatároló szerkezetei (60kg/m 2 felülettömegig) 1 : B REI 30 B R 30 B REI 30 Padlásfödémek: B REI 30 Fedélszerkezetek: Vázkitöltő falak (külső homlokzati falak) 1 : Függönyfalak tömör mezői, illetve üvegezett parapet mezői - részleges konfiguráció 5 esetén, valamint tömör mezői teljes konfiguráció 6 esetén: Függönyfalak üvegezett felületei teljes konfiguráció esetén 6 : C B E(i o) 30 EI(o i) 30 B E(i o) 30 EI(o i) 30 B E(i o) 30 EW(o i) 30 19

Válaszfalak: B EI 15 Gépészeti akna fala: A2 EI 30 Falburkolat általános helyen: Álmennyezet, mennyezetburkolat általános helyen: Padlóburkolat általános helyen: C-s2, d0 C-s2, d0 Dfl-s1 Álpadló általános helyen (padlóburkolat nélkül): B REI 15 Határoló szerkezeteken lévő hő- és hangszigetelés burkolat nélkül 3 : Határoló szerkezeteken lévő hő- és hangszigetelés burkolattal 3 : Felülvilágítók: C-s1, d0 C-s1,d0 Gépészeti akna nyílászárói: A2 E 30 1 Fűtetlen épületeknél az I kritérium nem követelmény. 2 a menekülési út felőli oldal. 3 a belső használati tér felőli oldalon 4 alkalmazhatóak olyan, mindkét oldalukon többrétegű, A2 tűzvédelmi osztályú szendvics panelek, valamint kalcium-szulfát alapú burkolólemez fegyverzetű szerkezetek is, melyek A1 tűzvédelmi osztályú szálerősítéssel rendelkeznek, és a szerkezet belső keretváza, továbbá a keretvázban alkalmazott hő- és hangszigetelő anyaga A1 tűzvédelmi osztályú. 5 7. 12. pont 6 7. 13 pont Megjegyzés: Az OTSZ 331. (6) bekezdés szerint a vázkitöltő falakra vonatkozó követelményeket nyílás nélküli szerkezetek esetében kell alkalmazni. D d0 20