A M U N K A E R Ő H E L Y Z E T A L A K U L Á S A ÉS PERSPEKTÍVÁI J A P Á N B A N DR. BÍRÓ KLÁRA A századunk második felében m egindult gyorsiramú fejlődés egyre kiterjedtebben tükröződik a jelenleg m integy 97 millió lakosú Jap án foglalkoztatottságának számszerű növekedésében. 1. A keresők száma és aránya a munkaképes korban levő lakosokhoz képest Число самодеятельных и их удельный вес внутри населения в трудоспособном возрасте Number of earners and their proportion to the productive age population Megjegyzés : A keresők számában a bérből és fizetésből élőkön és a segítő családtagként bejelentett (fizetés nélküli) foglalkoztatottakon kívül az önálló egzisztenciájuak köztük az iparosok, kereskedők is bennefoglaltatnak. A munkanélküliek a keresők adataiban nem szerepelnek. Forrás: Statistical Survey of Economy of Japan. 1957, X I. p. es Monthly Circular 1964 nov. 5. p. Горизонтальная графа: (1) Годы; (2) старше 15 лет; (3) в том числе; (4) самодеятельные; (5 ) число (тыс. человек); (6) Удельный вес самодеятельных (% ). Heading: (1) Year; (2) 15 years old and older population; (3) of which; (4) earners; (5) number (thousands); (6) percentage of the earners. A keresők szám ának igen jelentős tizenhét év alatt több m int 38 %-os növekedése m ellett figyelemre méltó a foglalkoztatottak arányának viszonylagos csökkenése a munkaképes korban levőkhöz képest. Ez utóbbi, az elm últ 6 7 évben jelentkező irányzat kisebb részben a javuló életfeltételek következtében a nők bizonyos hányadának h áztartásban m aradásával függ össze, am it főképpen az indokol, hogy m unkabér átlaguk a férfiakénak felét sem éri el, jórészben pedig az iskolaköteles (15 éves) kornál tovább tanulók szám ának jelentős emelkedésével m agyarázható. A kötelező oktatási idő (9 osztály elvégzése) után a végzetteknek 1958-ban még 4 2,3,1961-ben 35,7, 1963-ban pedig csak 33,6%-a m ent állásba. A magasabb képzettségre való fokozott törekvést az indokolja, hogy a kvalifikációval rendelkezőknek lényegesen előnyösebb a kezdő- és a későbbi fizetése, m int az alacsonyabb képesítéssel rendelkezőknek, kedvezőbbek az előléptetési kilátásaik is, sőt bizonyos esetekben válogathatnak az állásokban.
KÖZLEMÉNYEK 95 A szerkezeti változások fontos következtetések levonására alkalm asak, főképpen a m unkaerő nem zetgazdasági eloszlásának m etam orfózisa v o n atkozásában. 2. A főbb foglalkoztatottsági és gazdasági mutatók Japánban B a o tc H e ü u iu e данные о занятости и экономике Японии The main employment and e conom ic indicators of Japan a Mezőgazdaság, erdészet, halászat. b Bányászat, építő- és feldolgozó ipar. c Szolgáltatási ágazatok és állam i intézmények alkalm azottai. A szektoronkénti foglalkoztatási adatok csak a keresőkre vonatkoznak. Forrás: A z 1960-ig terjedő évekre: Bank o f Japan és a Bureau o f Statistics, Office of the Prim e Minister of Japan adatai. 1970-re vonatkozóan: Japanese Economic Planning Agency, 1961 adatai. Горизонтальная графа: (1) П оказатели; (2 ) Процент среднегодового роста. Вертикальная графа: 1. Ч и сло населения (млн. человек); 2. число самодеятельных (млн. че ловек); 3. занятость по секторам (млн. человек), I сектор, II сектор, I I I сектор; 4. сельскохозяйственное производство; 5. промышленное производство; 6. национальный доход; 7. продукция в расчетг па одного занятого; 8. последняя по секторам. Heading: (1 ) Indicator; (2 ) average annual rate of growth (%); Lateral text: 1. population num ber (m illions) ; 2. number of earnes (m illions) ; 3. em ploym ent b y sectors (m illion s); 4. agricultural production; 5. industrial production; 6. national incom e; 7. production per em ployee; 8. production per em ployee b y sectors. Elsősorban a foglalkozási terület szerinti strukturális m ódosulásokat kell megvizsgálni a megoszlás, valam int az önállók és a munkavállalók arányának eddigi és perspektivikus főbb trendjeit vázolva, de sajátos jellege folytán még külön figyelmet érdemel Japánban a dolgozók korösszetételének alakulása is. A legjelentősebb változások kétségtelenül a foglalkoztatottak tevékenységi területe vonatkozásában tap asztalh ató k és várhatók. Az e téren bekövetkezett és a jövőben várható módosulások elválaszthatatlanul összefüggnek a gazdasági fejlődés irányával és eredményeivel, a japán nem zetgazdaság stru k
96 KÖZLEMÉNYEК turális átform álódásával. E folyam atok szoros kapcsolatát és alakulását illusztrálja visszatekintőleg és perspektívában a 2. tábla. A foglalkoztatottság terén a m ásodik világháború u tán végbem ent v álto zások jellemzésére ki kell hangsúlyozni, hogy 1947 és 1964 között, te h á t tizenhét év alalt - hivatalos közlések szerint az I. szektorban foglalkoztatottak aránya az összes dolgozókhoz képest 53,4%-ról 26,7 % -ra zsugorodott össze. A szerkezeti módosulás keretében igen figyelemre m éltó, hogy míg az 1947 1955. években te h á t nyolc év alatt összesen másfél millióval emelkedett a feldolgozóiparban foglalkoztatottak száma, addig a rá következő nyolc év során ennek több m int kétszeresével, 3,6 millió dolgozóval. Ezen belül a törpe- és kis- (1 29 fővel dolgozó) üzemekben foglalkoztatottak száma 1959 1962 között 2,1 m illióval csökkent, az 500-nál több m unkást alkalmazó nagyüzemeké 1,8 millióval em elkedett, s ugyanennyivel nőtt a 30 499 dolgozóval rendelkező üzemekben tevékenykedők létszám a is. Ennek ellenére Japánban 1962-ben még mindig a törpe- és kisvállalatok összepontosították a gyári dolgozók 60,4% -át, míg az 500 m unkásnál többet foglalkoztatók csak 23,9 % -ukat töm örítettek. A vázolt kettős trend tartósan érvényesül azóta is, am i azt igazolja, hogy a tízéves (1961-től 1970-ig terjedő) gazdaságfejlesztési program ban rögzített a kisüzemek nem zetgazdasági súlyának csökkentésére irányuló célkitűzés megvalósulóban van. Az em lített 1970-ig terjedő m unkaerő-program feladatként írja elő a dolgozók fokozatos á tirá n y ítá sá t a kis term elékenységű nem zetgazdasági te rü letekről elsősorban a mezőgazdaságból és az erdészetből a magasabb produktivitásúakba, főképpen az iparba, utóbbin belül pedig a kisüzemekből a modern munkaeszközökkel és gyártási technológiával dolgozó nagyvállalatokba. A nagyvállalatokat szakmunkásképző, illetve át- és továbbképző tanfolyam ok fenntartására kötelezik. A nagyüzemek vonzóerejét növelik a dolgozók körében a kisüzemeknél magasabb bérszint m ellett a kedvezőbb m unkafeltételek is, pl. a nagyüzemekben biztosítva van a heti egy pihenőnap, ami a kis- és középüzemekben még jórészt nem valósult meg. A m unkaidőt illetően az állandó alkalm azásban levők 21 %-a Japánban heti 49 59 órát, további közel 20 %-a 60 óránál is többet dolgozott 1962-ben. 1963-ban a heti m unkaidő átlaga az egész ipart tekintve 49,15 óra volt. 3. A z ipari foglalkoztatottság Japánban az 1050 1064. evekben ( m illió fő és % -os megoszlás a 11. szektorban) Занятость в японской промышленности в I960 1964. годах (млн. человек) Industrial employment in Japan in the years I960 1964. ( millions) Forrás: Japan in the Free W orld Econom y, T ok yo, 1963.43. p. M onthly Circular 1964 nov. 5. p. Горизонтальная графа: (1) Годы; (2) горнодобывающая промышленность; (3) строительство; (4 ) обрабатывающая промышленность. Heading: (1) Y ears; (2 ) m ining; (3) building industry; (4) m anufacturing industry.
KÖZLEMÉNYEK 97 A statisztikai adatok egyértelműen tükrözik, hogy Japánban a dolgozók szám át tekintve a mezőgazdaság, az erdészet és halászat folyam atosan veszít súlyából, míg az ipar területén erőteljesen nő a foglalkoztatottság, s a m unkaerő-létszám hasonló, bár m érsékeltebb ütem ű növekedése tapasztalható a szolgáltatások területén és az állami intézményeknél is. Ez a folyam at megfelel a nem zetgazdaság m odernizálódása követelm ényeinek. A 3. tábla adatai jól m u tatják, hogy a bányászati foglalkoztatottság egyhelyben topog, illetve a bányászat területén foglalkoztatottak aránya az építő- és főképpen a feldolgozóiparhoz képest csökkent. A nemzetgazdasági arányokat tekintve további strukturális módosulások szükségesek Japánban ahhoz, hogy a munkaerő ágazati eloszlása közelebb kerüljön a vezető tőkés országokéhoz. Ennek megfelel az eddigi rend folyam a tos további érvényesülése, m elyet a tízéves program keretében aktívan elő k í vánnak m ozdítani. Összevetve a főbb tőkésországok foglalkoztatási szerkezetét a folyó évtized elején a következő kép alakul ki: 4. A z aktív keresők megoszlása a főbb tőkés országokban ( % ) Структурный состав актывньех самодеятельных в ваэ/снейших капиталистических странах Distribution of active earners in the main capitalist countries (% ) a Lásd a 2. tábla jegyzeteit. (1961-es adatok) Forrás: Japan Trade Monthly, 1964. máj. 16. p. Горизонталиная графа : (1) Секторы; (2) Япония; (3) Соединенные Штаты Америки; ^ Ф р а нция; (5) Италия; (6) Англия; (7) Федеративная Республика Германии. Heading: (1) Sector; (2) Japan; (3) United States of America; (4) France; (5) Italy; (6) United Kingdom ; (7) German Federal Republic. E tá b la ad atai alapján világos, hogy a munkaerőeloszlás megfelelő kialakítását illetően még jelentős korszerűsítési feladatok állnak Ja p á n előtt. További fontos szerkezeti jellemzője a japán m unkaerőhelyzetnek, hogy 1950 óta szám ottevően és folyam atosan csökken az önállók és az ún. családi alkalm azottak (segítő családtagok) aránya. 5. A keresők megoszlása foglalkozási viszony szerint ( % ) Состав самодеятелыных в процентах Percentual distribution of earners by employment status (% ) a Munkások és tisztviselők együtt. Горизонтальная графа: (1) Годы; (2) самостоятельные; (3) работники из числа членов семьи; (4) служащие. Heading: (1) Years; (2) independents; (3) family helpers; (4) employed. A folyó évtized végére a termelés és tőke koncentrációjának további fokozódása nyom án m integy ötöd részére korlátozódik várhatólag a tu la j donosi réteg az összkeresőknek, s a segítő családtagok köre is hozzávetőleg hasonló arányúra zsugorodik. Ehhez előreláthatólag jelentősen hozzájárul '.7 Demográfia
98 KÖZLEMÉNYEK az im port teljes liberalizálása azáltal, hogy a külföldről beözönlő korszerű árucikkek versenyképtelenné teszik a kis- és középüzemek egy részét a belső piacokon. A családi törpe- és egyéb kis-, valam int középvállalatok tulajdonosai és hozzátartozóik így fokozatosan a bérm unkások soraiba kerülnek. Azt hihetnénk, hogy ez az irányzat és perspektíva megelégedéssel tölti el a nagyvállalkozókat, m ert bővíti a m unkaerőpiacot. A helyzet a valóságban azonban nem így áll. Az életkortól nagym értékben függő bérrendszer sajátosságai következtében melynek alapján a 35 49 évesek m integy kétszeresét kapják a 18 24 évesek bérének és kb. négyszeresét a 18 évnél fiatalabbakénak a vállalkozók m in él több fia ta l m unkás felvételére törekszenek. A 35 éven felüli m unkásokat bérm egtakarítás érdekében a tőkések ahol csak nélkülözni tu d ják, elbocsátják, s fiatalokkal helyettesítik, akik am ellett, hogy bérük jóval olcsóbb, az új technológiához könnyebben alkalm azkodnak. Ilyen körülm ények között érthető, hogy a nagyüzemek versengenek az ifjúm unkásokért és a fiatal értelmiségi dolgozókért, lakótelepekkel, s különböző szociális kedvezm ényekkel vonzzák őket, amikkel a közép- és kisüzemek képtelenek versenyre kelni. H ovatovább jelentős társadalm i gonddá nő az idősebb m unkások elhelyezése Japánban. A 35 éves és idősebb tapasztalt m unkások számottevő hányada átáram lik a kis- és középüzemekbe, amelyek azért alkalm azzák őket, m ert fiatalokat szociális létesítm ények és ju tta tá so k zömének hiányában nem kapnak. Az életkor-probléma élességét szemlélteti az a tény is, hogy 1961-1962- ben a szabad állások 90% -ára 30 évnél fiatalabb jelentkezőket kívántak a m unkáltatók. Nők esetében a nagy fizetéskülönbségek m iatt valam ivel kedvezőbb volt a kép: közülük a m eghirdetett m unkahelyek 13% -ára elfogadhatónak találtak 30 évnél idősebbeket is. A nők alacsony javadalm azására jellemző, hogy míg a férfi dolgozók évi átlagos jövedelme 1962-ben 955 dollár volt, addig a munkásnőké csak 433 dollárt te tt ki. Ez azért is figyelemre méltó, m ert az összes jap án feldolgozóipari foglalkoztatottaknak m integy harm adrésze nő. A japán dolgozók kor szerinti összetételére jellemző, hogy az összes m unkásokhoz viszonyítva a 25 éven aluli m unkások aránya 1958 és 1961 között 36% - ról 44% -ra növekedett. Az 1961-es feldolgozóipari felvétel szerint a 35 év alatti foglalkoztatottak adják az munkásoknak a több m int 70% -át Japánban, az 50 évesnél idősebbek pedig mindössze 7,1% -át. Sajátos a japán bérrendszer abban is, hogy a munkások 49. életévük után az addiginál m integy 15 %- kai kevesebb bért kapnak. E zt azzal indokolják, hogy erre az időszakra a családok túlnyom ó része m ár felnevelte a gyermekeket, teh át kevesebből is megél. 1963-ban a különféle m unkáltatói egyesületekben töm örült vállalatok túlnyom ó része m egegyezett abban, hogy 55 évnél idősebb dolgozót nem foglalkoztatnak. Ez annál súlyosabb az érintettek szem pontjából, m ert Ja p á n ban általános nyugdíjbiztosítás nincs. fi. N éhány demográfiai mutató (ezer főre számítva) Несколько демографических показателей ( в расчете на тыс. человек населения) Some demographic indicators ( per 1000 population) Forrás: Japan Statistical Yearbook 1962. ós M onthly Circular. 1961. ápr. Горизонтальная графа: (1) Показатели. Вертикальная графа: 1. Коэффициент рождаемости; 2. коэффициент смертности; 3. естественны!! прирост. Heading: (1) Indicator. Lateral text: 1. Birth rate; 2. death rate; 3. natural increase.
99 Korösszetétel terén teljesen eltérő a helyzet Japánban, m int más fő tőkés állam okban: Angliában például 1961-ben a 24 év alatti munkások az összes m unkásoknak csak 22,9 % -át adták, a 35 évnél idősebbekből került ki kb. 57% -uk, ezenbelül az 50 évnél idősebbek aránya 26% volt a gyáriparban. A m unkaerő m egfiatalítása Japánban erős társadalm i következm é nyei m ellett a fiatalok arányának viszonylagos csökkenése m iatt sem lehet tartós. A távol-keleti szigetállam ban ugyanis 1950 óta a születési arányszám csökkenő irányú, és 1957 óta nyugat-európai szinten: 17 18%o körül mozog. S bár a népesség korcsoportok szerinti megoszlását tekintve még Japán a legfiatalabb nem zet Franciaországhoz, Angliához, a Ném et Szövetségi Köztársasághoz képest, mégis észrevehetően m eg in d u lt m á r a korösszetétel terén az öregedési fo ly a m a i, a m i a jövőben fokozatosan erősödni fog. A hivatalos előrebecslések szerint e tendencia érvényesülése következtében 1970 u tán abszolút számban is csökken a legfiatalabb munkaképes korcsoportban levők száma. Az Egészségügyi és N épjóléti Minisztérium Népesedési Problém ákkal foglalkozó Intézetének előreszámításai szerint Japán lakossága 1967-ben éri el a 100 milliót, 1975-ben pedig 108 640 000 főt tesz m ajd ki. Ez 1960-hoz képest teh át 15 év a la tt 15 260 000 főnyi többletet jelent. 7. A népesség megoszlása korcsoportok szerint Japánban (ezer főben) Распределение населения Японии по возрастным группам (а тыс. человек) Population distribution by aye groups in Japan (thousands) Forrás: T he Oriental Econom ist, 1964. jul. 511. p. Горизонтальная графа: (1) Возрастные группы ; (2) изменения. Heading: (1) Age group (... years old ); (2) change. A m unkaerőpiac szem pontjából döntő jelentőségű 15 60 éves korcsoportú férfiak vonatkozásában külön szám ításokat is végzett az em lített japán intézet. 8. A munkaképes korú férfia k száma és százalékos megoszlása korcsoportonként х1исло мужчин в трудоспособном возрасте в распределении по возрастным группам Male productive aye population by aye groups» Becslés. Forrás: Egészségügyi és N é p jó lé ti Minisztérium adatai. The Oriental Economist, 1963. február. 90. p. Горизонтальная грифа: (1) Годы; (2) число ли ц п возрасте... лет (тыс. человек). Heading: (1) Y ear; (2) number of.... year old persons (thousands)..
100 KÖZLEM ÉNYEК Az 1965-től kezdődő évtized végén m ár abszolút számban is csökken a 15 19 éves korcsoportba tartozó férfiak száma, míg a 30 39 és az 50 59 éveseké valamivel növekszik. Lényegesen azonban elsősorban a 4 0 49 évesek szám a, illetve aránya fokozódik. Mindez a m unkaerő korösszetétele perspektivikus módosulása öregedése irányába hat Japánban. Hasonló befolyást gyakorol e téren a szigetországban a növekvő átlagos élettartam is, mely 1950 1960 között a férfiaknál 56,2 évről 65,4-re, a nőknél ugyanezen periódusban 59,8 esztendőről 70,3-re em elkedett, s a folyó évtizedben várhatólag tovább fog nőni. Ez egyébként a női m unkaerő-kínálat növekedését is előrevetíti perspektívában. A m unkaerő-tartalékok mindeddig csak részben kerültek felhasználásra. Egyelőre még nincs átfogó hiány e téren a távol-keleti szigetállamban. E zt tám asztják alá bizonyos m értékig a munkanélküliségi statisztikák is. A m unkanélküliek száma az utóbbi években félmillió körül ingadozik, bár 1955-höz képest számottevő csökkenést m utat. (Akkor 750 000 m unkát keresőt ta rto tta k nyilván Japánban.) A hivatalos japán m unkanélküli statisztikák 1963 közepéig kizárólag az adott héten személyesen jelentkező állást keresőket regisztrálták, illetve közülük csak azokat, akik egy órányi elfoglaltságot sem kaptak. Ily módon a hivatalos adatok teljesen irreális képet adtak, a valóságos helyzetet még az ipari központokban sem tükrözték, nem is szólva a vidékről, ahol m unkaközvetítő irodák is elvétve találhatók. A m unkaközvetítési és nyilvántartási rendszer átalakítása az utóbbi egy-másfél évben m egindult, de eredményei egyelőre még nem jelentősek. A m unkanélküliek számbavétele m ellett a m unkaerő-tartalékok feltárása szem pontjából fokozott figyelmet érdemelnek.japánban az ideiglenes és idénym unkások, akik az összes dolgozóknak m integy 7 % -át teszik ki és sokszor csak p ár h etet vagy hónapot dolgoznak évente. Az ideiglenes m unkások helyzete igen súlyos: a vállalkozók ugyanis amolyan biztonsági szelep -nek tekintik e m unkásokat, a legkisebb üzleti visszaesés esetén azonnal elbocsátják őket. Szám uk kb. 3 millió körül mozog. Tradicionálisan nagy em ellett főképpen a városokban a,,bedolgozók szám a is. E réteg m ost tovább bővül olyan középkorú és idősebb dolgozókkal, akiket részben az em lített bértakarékosság, részben racionalizálás m iatt (utóbbin a nem rentábilis üzemek leállítását értik jelenleg Japánban) elbocsátanak és akik nem tudnak újból állandó, sőt esetleg ideiglenes m unkát sem szerezni. Ezek szám ottevő része is bevonható a termelésbe, nem különben a városok közelében lakók nem lebecsülendő hányada, akik fő- vagy mellékfoglalkozásként szívesen vállalnának ipari vagy egyéb m unkát, de évek óta részben hiába kísérleteznek ezzel. Az ilyen szám ottevő latens m unkaerő-tarta lék m ellett a hivatalos n y iv á n ta rtá s szerint 400 000 főnyi, jórészt szintén szakképzetlen állást kereső találh ató Jap án b an. U gyanakkor v iszo n t egyre keresettebbek a jólképzett, bonyolult technikai és technológiai követelm ényeket kielégíteni képes m agasabb végzettségű munkaerők. Szemléltetően bizonyítja ezt a 9. tábla is. Japán történetében először a folyó évtized első éveiben láttak ta rtó s m unkaerőhiányról szóló közlemények sorozatosan napvilágot. Ezek szerint főképpen mérnökök, technikusok, szerelők, javító- és gépkarbantartó munkások, valam int képzett vállalatvezetők tekintetében van a tartalék o k at szám ottevően tú l haladó kereslet. Perspektívában, 1967-re az iparban m integy 3,5 milliós m unkaerőhiánnyal számolnak. O kita S. japán közgazdásznak A m unkaerő-politikáról az In te rn a tio n a l L a b o u r Review 1964. évi 1. számában megjelent tanulm ánya kifejti, hogy az 1930-as években a nehézipar és vegyipar gyors fejlesztése következtében (mely akkor jórészt a háborús hódítások előkészítésének szolgálatában állt В. K. megjegyzése) egyszer m ár szűkössé vált átm enetileg az ország ipari szakm unkás valam int képzett m űszaki gárdája. Ez vezetett akkor az élethossziglan ta rtó alkalm azási forma kialakulására, valam int az életkortól és az egy helyben eltö ltö tt szolgálati időtől nagym értékben függő bérrendszeri sajátosságok kiépülésére, amelyek mindmáig jellemzők Japánban, a nagy- és kisüzemek dolgozóinak, továbbá a fő iparágakban és kevésbé fontos termelési területen foglalkoztatottaknak bérátlaga közötti igen jelentős különbségekkel együtt.
101 9. A szabad állások és a magasabb képzettségű állást keresők száma Незаполненные долэюности и число лиц, ищущих более высокую долоюность Openings for and applications of new school graduates aa kötelező tanulmányok összetétele: hat általános iskola és három un. alsó középiskola- A felső középiskola már nem kötelező; egyetemi-főiskolai felvételhez azonban elengedhetetlen» bár az utóbbihoz külön versenyvizsgák letétele is szükséges. b Becslés. Forrás: Monthly Circular. Survey of Economic Conditions in Japan. 1964. április. 6. p. Горизонтальная графи: (1) Годы; (2) окончившие высшие классы средней школы; (3) незаполненные должности; (4) ищущие службу; (5) число (гыс. человек); (6) окончившие высшее учебное заведение; (7) незаполненные должности; (8) ищущие службу; (9) число (тыс. человек). Heading: (1) Year; (2) junior high school graduates; (3) openings; (4) applications; (5) number (thousands); (6) senior high school graduates; (7) openings; (8) applications; (9) number (thousands). O kita m egállapítja, hogy a nagy japán cégek jórészt közvetlenül az iskoláik elvégzése után felvett munkaerőkből álló törzsgárdával rendelkeznek, am elyeket az idők folyam án saját speciális szükségleteiknek megfelelően helyileg képeztek és neveltek tovább. A szóban forgó m unkaerők koruktól függő béremelésben részesültek, s többségükben egészen munkaképességük végéig első alkalm azóiknál dolgoztak. Ez a rendszer azonban nem vette figyelembe sem az egyes dolgozók tehetségét, sem teljesítm ényét, ezért a második világháború u tán főképpen az utóbbi fél évtizedben lassan bár, de megkezdődött a m unkabér- és általában a m unkaerő-politika módosítása. Erre azért nem került sor előbb, m ert egyrészt a termelés a harm incas évek második felétől lényegében m ár hadi célokra állt á t és a m unkaerőképzés, valam int a m unkakörülm ények kialakítása katonai szempontok és szabályok szerint tö rtén t, m ásrészt a háborút követő átm eneti gazdasági összeomlás, m ajd a gazdasági vérkeringés helyreállítása más feladatok felé irányíto tta az egymást követő korm ányok figyelmét. Az 1950-es években m egindult, igen erőteljes b ár korántsem egyenletes ütem ű ipari fejlődés m indinkább előtérbe ju tta tta a szakmunkások és műszaki vezetők megfelelő képzésének jelentőségét, m int az előrehaladás egyik döntő feltételét. A fegyverletételt követően modern alapokra helyezték a régebbi bár a m aga idejében szintén korszerűnek m ondható japán iskola-rendszert. A m unkaerő m egfelelő képzésének fontosságát m in t jelentős nemzetgazdasági befektetést, csupán az utóbbi évtizedben realizálta a jap án államvezetés. E nnek megfelelően a korm ány az oktatási kiadásokat folyam atosan növelte és 1962-ben a nem zeti jövedelem 6% -ára emelte. (A századfordulón ez még csak 1,58% volt.) A m unkaerő-politika szervezett irányítása, illetve mélyebb m egalapozása csak az utóbbi fél évtizedben kezdődött meg Japánban. A tízéves gazdaságfejlesztési program előkészítése és kidolgozása során először készültek Ja p á n ban m unkaerőm érlegek, pontosabb strukturális felmérések, a különböző nem
102 zetgazdasági ágak dolgozóira vonatkoztatott termelékenységi számítások. E m unkálatokból kiderült, hogy a tradicionálisan nagy m unkabér- és term e lékenységi eltérések részben még ma is jellemzők az országban. Jap án duális k araktere mely a modern nagyüzemek sorának és a jórészt korszerűtlen m unkaeszközökkel működő kis- és törpeüzem ek töm egének egyidejű tevékenységéből adódik a munkaerőhelyzetben, a dolgozók képzettségi szintjének erős differenciáiban, a produktivitás igen különféle nívójában is tükröződik. A m agasabb kvalifikációs és termelékenységi követelm ényekhez való felzárkózás és perspektívában a nem zetgazdaság hom ogenitásának biztosítása, illetve az ennek szolgálatában álló m unkaerő-politika m egvalósítására külön bizottságot alakított a korm ány, mely ipari vállalkozókból, gyakorlati szakemberekből és tudósokból áll. (A szakszervezetek képviselői nem vesznek benne részt.) A tízéves program szerint a felsőfokú képzésben részesült dolgozóknak az összes dolgozók számához viszonyított arányát az 1960. évi 6,8%-ról, 1970-re 8,6% -ra kívánják emelni. (Súlyuk 1910-ben 0,5%, 1930-ban 2,1% volt, tehát a folyó évtized végére, ehhez képest több m int négyszeresére növekszik.) A középiskolai végzettséggel rendelkezők hasonló arányát pedig 26,8%-ról 34,2% -ra tervezik emelni 1960 és 1970 között. U tóbbiak száma évtizedünk végére 48 690 000 fő lesz a népességi előrebecslések szerint. Az em lített korm ánybizottság számításai szerint a tudósok és mérnökök a folyó évtized végére a szükségesnél 70 000 fővel lesznek kevesebben, a felső középiskolai végzettségűek száma pedig közel 440 000-rel m arad m ajd alatta az optim álisnak. Az 1970-ig' terjedő 10 évben 610 000 szakm unkást, 940 000 b etan íto tt m unkást képeznek ki és ezenfelül 1 800 000 személyt képeznek tovább, illetve át. A m unkaerő-problém ák részletes feltárására és m egoldásának kidolgozására létesített korm ánybizottság vizsgálatokat végez a várható szükséglet konkrét alakulására, korosztályok, nemek és főbb szakmák szerint. Bíznak benne, hogy a japán munkaerő-politika korszerűsítésére, a munkaerő-toborzás és irányítás szervezettebbé tételére, a bérrendszer nyugat-európai módra történő átalakítására s nem utolsó sorban a munkaterm elékenység további erőteljes emelésére irányuló erőfeszítések eredménnyel fognak járni.