TÁRSÁLLAT 2016. július 31. A Sarcoptes scabiei var. canis-szal természetes úton fertôzôdött kutyák kezelése során helyileg vagy szájon át alkalmazott fluralaner hatékonysága Janina Taenzler 1 *, Julian Liebenberg 2, Rainer K.A. Roepke 1, Régis Frénais 3 and Anja R. Heckeroth 1 1 MSD Animal Health Innovation GmbH, Zur Propstei, 55270 Schwabenheim, Germany. 2 ClinVet International, Uitsigweg, Bainsvlei, 9338 Bloemfontein, Free State, South Africa összefoglalás háttér A fluralaner tartalmú rágótabletta (Bravecto ) illetve helyileg alkalmazott oldat (Bravecto Spot-on) hatékonyságát vizsgálták olyan kutyák kezelésénél, melyek természetes úton fertôzôdtek Sarcoptes scabiei var. canis-szal. módszerek A vizsgálatot magántulajdonban lévô, S. scabiei var. canis-szal természetesen úton fertôzött kutyákon végezték. Minden a fertôzött kutyával egy háztartásban élô kutyát bevontak a 3 csoport közül az egyikbe (2 fluralaner kezelt és 1 negatív kontroll). Minden egy háztartásban élô kutya ugyanazt a kezelést kapta, háztartásonként egy kutyát további megfigyeléseknek és értékeléseknek vetettek alá. Összesen 29 bizonyítottan sarcoptes rüh pozitív kutyát vontak be a tanulmányba. A 0. napon az 1. csoportban (n=9) az összes kutya egyszeri szájon át alkalmazott minimálisan 25 mg/testtömeg kg adag fluralaner; a 2. csoportban (n=11) minden kutya egyszeri helyileg alkalmazott 25 mg/testtömegkg fluralaner; és a 3. csoportban (n=9) a kutyák egyszeri helyileg alkalmazott sóoldat kezelésben részesült. Minden kutya esetében a kezelés elôtt és 4 héttel a kezelés után is 5 különbözô testtájékról, a bôr mélyebb rétegeibôl vett kaparékminta (~4 cm 2 ) vizsgálata során számolták meg a Sarcoptes scabiei var. canis atkákat. A fertôzés klinikai tüneteit (azaz az erythemás göbök, pörkök, hegek és hámlások; szôrhullással érintett területek) és a pruritust is feljegyezték a megadott vizsgálati idôpontokban. Eredmények Egyetlen szájon át vagy helyileg alkalmazott fluralaner kezelés 100%-os atkaszám csökkentést eredményezett (1. csoport: P=0,0009 és 2. csoport: p=0,0011). A klinikai tünetek enyhülése a négyhetes kezelés után változatosabb képet mutatott, javulást figyeltek meg az erythemás göbök, pörkök, hegek, és viszketés esetében is. Minden fluralanerrel kezelt kutya, a kezelés elôtti állapothoz képest, javuló szôrnövekedést mutatott. Következtetések A szájon át vagy helyileg alkalmazott fluralaner a természetesen úton fertôzött kutyák esetében elpusztítja a Sarcoptes scabiei var. canis atkákat és az adott 4 hetes megfigyelési idôszak alatt javítja a klinikai tüneteket. kulcsszavak Bravecto, Bravecto spot-on oldat, rágótabletta, Fluralaner, hatékonyság, kutya, szájon át, Sarcoptes var. canis, helyileg, atkák Háttér A kutya-bôrbetegségek gyakori okai az ektoparazitás fertôzések. Ezek közül a Sarcoptes scabiei fertôzés egyike a leggyakoribb atka parazitafertôzéseknek világszerte [1]. A S. scabiei ásóatka nem csak a kutyákat, de a macskákat [2], sertéseket [3], mosómedvéket, nyestkutyákat [4], nyulakat [5], birkákat, [6] és embereket is megfertôzi [7]. Az atkák elôszeretettel élnek a gazdaszervezet kevésbé szôrös testtájékain. A klinikai tünetek súlyossága és az atka fertôzés által érintett bôrfelületek elhelyezkedése a gazdafajok szerint változik [8]. Az atka, mely a kutyában rühösséget okoz, a S. scabiei var. canis. A rühösség rendkívül ragályos és nagyon viszket, így a kutyák esetében ez az egyik legkellemetlenebb bôrbetegség. A S. scabiei var. canis parazitafertôzés nem szezonális, nincs kor, fajta és nemi predilekció, és a fertôzött kutyával vagy annak fertôzött almával történô közvetlen érintkezés útján terjed [1]. A klinikai tünetek közé tartozik az intenzív folyamatos viszketés, az erythemás bôrkiütés, a göbök és sárgás pörkök a bôr felületén, valamint az alopecia [9]. A bôr leginkább érintett területei a szem körüli bôr, a fülkagyló, a könyök, és a csánk, de idôvel más területekre is átterjed [1]. Az észak-amerikai állatorvosi oktatóklinikákon a rühösség az egyike, a leggyakrabban diagnosztizált bôrbetegségeknek [10]. A S. scabiei végleges diagnózisa az atkák és petéik bôrkaparékban történô mikroszkópos kimutatásán alapul [11], bár az atkák észrevétele nem mindig könnyû. A jelenleg rendelkezésre álló, a rühösség kezelésére engedélyezett terápiás lehetôségek közé tartozik a selamectin [12], az imidakloprid/moxidektin [13] és néhány országban az amitráz [14] aktív vegyületei, amelyeket helyileg alkalmaznak. Egy nemrégiben bizonyos országokban bevezetett terápiás lehetôség, a
szájon át alkalmazott izoxazolin sarolaner. Ezt a vegyületet ahhoz, hogy megszüntesse az atkafertôzést, szükség esetén egynél többször is be kell adni, [15]; ezért hosszabb idôszakon át szükséges, hogy a tulajdonos megfelelôen alkalmazza a készítményt. A fluralaner egy izoxazolin ektoparazitikum, amely kutyák esetében huzamosabb ideig tartó kullancs és bolha elleni hatékonysággal bír [16]. A fluralaner egyszeri beadása is igen hatásos generalizált demodikózis esetén kutyáknál [17]. Ebben a vizsgálatban, egyetlen fluralaner kezelés (Bravecto ) rágótabletta vagy spoton oldat formájában hatékonyságát vizsgálták kutyáknál, természetes úton szerzett Sarcoptes scabiei var. canis fertôzés esetén. Anyag és módszer Tanulmány típusa A tanulmány párhuzamos csoportokon kontroll ellenében végzett vak, randomizált, hatékonysági vizsgálat volt, melyet a Dél-Afrikai Köztársaságban végeztek. A vizsgálati eljárás megfelelt a helyes klinikai gyakorlat követelményeinek (VICH GL9 irányelv, Good Clinical Practice, EMA, 2000). Azért, hogy a tanulmányban résztvevô személyzetet ne befolyásolja a protokoll ismerete, a tanulmány egyes feladatait szétválasztották. Egyetlen vizsgálatokat, állatgondozást, illetve az atkaszámlálást vagy atkamegfigyeléseket végzô személy sem ismerte a csoportbeosztásokat. Beválasztási kritériumok Azokat a kutyákat válogatták be, melyeket bôrkaparék vizsgálata során diagnosztizáltak és melyek természetes úton fertôzôdtek S. scabiei var. canis által, de a sarcoptes rühösség látható klinikai tünetein kívül, mint például állandó viszketés, alopecia, erythemás bôrkiütés és sárgás pörkök az érintett bôrfelületeken, a fizikális vizsgálat során egészségesnek látszottak, illetve amelyeken nem lehetett Demodex spp. atka fertôzést kimutatni, és a vizsgálat megkezdése elôtt 8 héten belül nem kezelték ôket semmilyen atkaölô/ rovarölô hatású termékkel. Ha a háztartásban egy kutya megfelelt a kritériumoknak, akkor a teljes háztartást bevonták a vizsgálatba és véletlenszerûen osztották a 3 tanulmányi csoportok egyikébe (2 fluralaner kezelt és egy kontroll). Az adott beválogatott háztartásban minden kutya ugyanazt a kezelést kapta, de csak az a kutya szerepelt a további megfigyelésekben, értékelésekben és hatékonysági számításokban, mely megfelelt a beválasztási kritériumoknak. A vizsgálatba történô beválogatást megelôzôen minden kutya tulajdonosa aláírta a hozzájárulási nyilatkozatot. Vizsgált állatok adatai Összesen 29 kutyát (19 kan és 10 szuka) vontak be a vizsgálatokba. A kutyák vegyes fajtájúak voltak (fôleg keverékek), 6 hónapnál idôsebbek, súlyuk 5,6 és 25,3 kg között volt a kezelés napján, és a nôstény kutyák nem voltak klinikailag vemhesek vagy szoptatósak. A vizsgálat idôtartamára minden egyes kutya a tulajdonosával maradt, a saját megszokott tartási környezetében. Az állatok etetése és ivóvízellátása a tulajdonos elôzetes preferenciái alapján folytatódott és a más állatokkal történô érintkezést sem korlátozták. kezelés A 0. napon (azaz a kezelés napján), a kutyákat az 1. csoportban (n=9) egyszer kezelték szájon át fluralaner rágótablettával, mely minimálisan 25 mg/testtömeg kg fluralanert tartalmazott. A kutya egyedi testtömege és a tabletta névleges fluralaner tartalma alapján egyedi orális dózisok kerültek meghatározásra. A kutyák egész tablettákat kaptak 112,5 mg, 250 mg vagy 500 mg fluralaner hatóanyag tartalommal vagy ezek kombinációjával, úgy hogy az adagolással a számított adaghoz közeli értéket elérjék. A tablettá(ka)t 20 (±10) perccel az etetés után adták be úgy, hogy azt a szájüreg hátulsó felébe, a nyelvre helyezték, hogy nyelést indukáljon. Sem hányás, sem öklendezés nem volt megfigyelhetô egyik kezelt kutyában sem. A 2. csoportba sorolt kutyákat (n=11) egyszer kezelték helyileg fluralaner spot-on oldattal 25 mg fluralaner/ testtömegkg dózisban. A 3. csoport kutyáit (n=9) egyszer kezelték helyileg sóoldattal 0,09 ml/testtömeg kg adagban. A negatív kontroll csoport bevonása megakadályozta, hogy az atka vizsgálatokat végzô szakembereket az befolyásolja. A 2. és 3. csoportokban lévô kutyákat csak elváltozás mentes bôrfelületen kezelték. A helyi alkalmazást a kutya álló helyzetében végezték, egy vagy több cseppet adagolva a kutya hátvonala mentén, a lapockától a faroktôig a teljes beadási adagtól függôen. A szôrt széthajtva az eldobható adagoló tubus hegyét függôlegesen a bôrre irányítva, a hatóanyagot közvetlenül a bôrre nyomták ki a tubusból a használati utasításnak megfelelôen. Nem tapasztaltak félredozírozást egyetlen állat esetében sem, ami a termék elcsöppené sébôl eredhetett volna. Atkafertôzés elbírálása A mély bôrkaparék-mintákat (~4 cm 2 ), melyeket a bôrt préselve, a kapilláris szivárgás megjelenéséig kapartak, 5 különbözô, a sarcoptes rühösség klinikai tüneteit mutató testtájékról vették. Azokat a kutyákat, melyek a vizsgálaton atka pozitívoknak minôsültek, és bekerültek a tanulmányba, a kezelés után 4 héttel ismét megvizsgálták, hogy a kezelés hatékonyságát elbírálják. Minden bôrkaparék mintát külön jelölt, olajos mikroszkóp tárgylemezen helyeztek sztereomikroszkóp alá, hogy az élô S. scabiei var. canis atkák jelenlétét ellenôrizzék. Minden egyes bôrkaparékmintán megszámolták az élô atkákat. Bôrvizsgálat és pruritus ellenôrzés A klinikai tüneteket és a sarcoptes-re jellemzô elváltozásokat mind a kezelés elôtt, mind 4 héttel a kezelés
után ellenôrizték. A vizsgálati jegyzôkönyvben szereplô ábrán (ahol a kutya jobb és bal oldala is fel volt tüntetve) a következô paramétereket bírálták el minden egyes kutya esetében: erythemás göbök testtájékonként; pörkök, hegek, hámlások testtájékonként, szôrhullást mutató (alopéciás) területek. A viszketés jelenlétét vagy hiányát szintén vizsgálták a kutyák 5 percen keresztüli megfigyelése során. Adatelemzés A hatékonyság ellenôrzése során alkalmazott statisztikai analízist a SAS software csomaggal végezték (SAS Institute Inc., Cary, NC, USA, release 9.3), statisztikai alapegységnek az egyedeket vették. A tanulmányban szereplô elsôdleges változó a kezelés utáni bôrkapa rék mintában meghatározott teljes atka-szám volt. A S. scabiei var. canis atka elleni hatékonysági százalékot, a mértani közepek segítségével, az Abbott formulát használva számolták ki: Hatékonyság (%)=100x(M C M T ), ahol M C a kontrol csoport (3. csoport) esetében számolt teljes atkaszám mértani közepe és M T a kezelt csoportok (1.-2. csoport) esetében számolt teljes atkaszám mértani közepe. Log-transzformált [ln(x + 1)] S. scabiei var. canis atkaszámokat alkalmaztak, hogy ellenôrizzék a hatékonysági számításokat. A kezelt és a kezeletlen csoportok S. scabiei var. canis atkák log-értékei közötti szignifikáns különbségeket lineáris vegyes modellel határozták meg, ahol a csoport volt az állandó hatás és a blokk a változó hatás. A kétoldalú szignifikancia szintet p 0,05-nél határozták meg (egyutas ANOVA a kezelés hatásával). A sikerhányadost, értsd a kezelés utáni 4 hetes vizsgálaton az atkamentes kutyák arányát, a következô módon számították ki: Sikerhányados az élô atkáktól mentes (n)=kutyák száma a csoportban/ teljes csoportlétszám. A tanulmány másik változója a klinikai tünetek enyhülése volt, melyet leíró módon, minden egyes paraméterre vonatkozóan, a kezelés elôtti és utáni megfigyelések összevetésével bírálták el. Ami a szôrhullást illeti, a szôr újranövekedésének szemikvantitatív értékelését végezték (testtájékok 0-50% szôr újranövekedéssel, testtájékok 50-90% szôr újranövekedéssel és testtájékok >90% szôr újranövekedéssel). Eredmények Semmilyen fluralanerrel kapcsolatos mellékhatást nem tapasztaltak a 4 hetes kezelés utáni megfigyelési idôszakban. Ámbár 3 kutya, melyek helyi fluralaner kezelést kaptak, nem fejezte be a vizsgálati idôszakot. Egy kutyát elaltattak, a két másik pedig természetes úton hullott el. Az elhullás okát nem bizonyították, de elképzelhetô, hogy a sarcoptes rühösséghez kapcsolódó másodlagos fertôzések tehetôk felelôssé [18]. A 9 kontroll kutyából 6 a kezelés utáni 4 héttel végzett bôrkaparék vizsgálaton is pozitívnak bizonyult (átlagos atkaszám 7,9), a másik 3 kutya atkamentes volt. A kezelés után 4 héttel végzett bôrkaparék vizsgálat során egy atkát sem találtak a szájon át vagy helyileg fluralanerrel kezelt kutyákon, mely így 100%-os hatékonyságot jelent mindkét csoport esetében (1. csoport: P=0,0009 és 2. csoport: P=0,0011; 1. táblázat). A klinikai tünetekben megfigyelt változások minden csoportban variábilisak voltak (2. táblázat). Egy helyileg fluralanerrel kezelt kutya (n=8) sem mutatott pörkösödést, hegeket vagy erythemás göböket 4 héttel a kezelés után. Azon kutyák száma, melyek hámlást mutattak a kezelés elôtti 5-rôl a kezelés után 7-re emelkedett, míg a viszketést mutató kutyák száma a kezelés elôtti 4-rôl 1-re csökkent a kezelés utánra. A szájon át történô fluralaner kezelés (n=9) hatására a klinikai tünetek megszûntek 4 (pörkök), 1 (erythemás göbök) és 3 (viszketés) kutya esetében. Azon kutyák száma, melyek hámlást mutattak a kezelés elôtti 4-rôl a kezelés után 7-re emelkedett. Négy héttel a kezelés után a szôr növekedésének megindulása mind a szájon át, mind a helyileg alkalmazott fluralaner kezelt kutyákon megfigyelhetô volt (3. táblázat). 1. táblázat: Sarcoptes scabiei var. canis-szal természetes úton fertôzôdött kutyák esetében egyszeri szájon át vagy helyileg alkalmazott fluralaner kezelés során mért átlagos atkaszámok és hatékonyság (%). Bírálati idôpont Kezelés sóoldat Fluralaner rágótabletta Fluralaner spot-on oldat n=9 n=9 n=8 Kezelés elôtt Átlagos a atkaszám (n) 10,6 12,6 13,1 Határértékek (n) 2 34 2 163 2 67 4 héttel a kezelés után Átlagos a atkaszám (n) 7,9 b 0 0 Határértékek (n) 1-55 b 0 0 Hatékonyság (%) na. 100% 100% p-érték c na. 0,0009 0,0011 n : a kutyák száma csoportonként, na: nem értelmezhetô, a : mértani közép, b : az atkamentes kutyák kizárásával, c : egyutas ANOVA a kezelés, mint változó
Megbeszélés A kutyáknál a szájon át adott vagy helyileg alkalmazott fluralaner igen hatékonynak bizonyult a természetes úton szerzett Sarcoptes scabiei var. canis fertôzés esetén. Az alkalmazás módját tekintve nem volt jelentôs hatékonyságbeli különbség. A fluralaner Sarcoptes atkák elleni hatékonysága megegyezett a már korábban is ismert szájon át alkalmazott fluralaner, kutyák Demodex atka fertôzéssel szembeni hatékonyságával [17]. Az atkák elpusztítása a kezelés utáni 4 hétben látható szôr újranövekedéshez vezetett. Azonban a klinikai tünetek enyhülése mindkét fluralaner kezelt csoportban változó eredményeket adott, és lehetséges, hogy az elpusztult atkák, melyek a bôrben maradtak továbbra is helyi irritációt okoztak a kezelés utáni 4 hetes idôszakban. Kilenc kontroll kutyából 3 esetében a kezelés után 4 héttel végzett bôrkaparék vizsgálat során nem találtak atkákat, ez alapján feltételezhetô, hogy az atkafertôzés magától is gyógyulhat. Az is ismert, hogy a sarcoptes klinikai tüneteit mutató kutyák esetében nehézkes lehet a bôrkaparék mintában megtalálni az atkákat, fôleg abban az esetben, ha a kutya erôs viszketést mutat, vagy ha már régóta fennáll a betegség, illetve ha már több fürdetésen vagy lemosásos kezelésen is átesett az állat [8]. A látszólagos önálló gyógyulást megfigyelték más kezeletlen kontroll-csoportot [19] vagy placebo-kezelt csoportot [15, 20] alkalmazó laboratóriumi vizsgálatok során is. Azok a placebóval kezelt kutyák, amelyek immunszuppresszív kezelést is kaptak a vizsgálat során, nem mutattak spontán gyógyulást, náluk a fertôzés fennmaradt [15]. Ez a bizonytalanság, mely a bôrkaparékokban lévô atkák megtalálására vonatkozik, hatással lehet a hatékonysági számításokra; azonban a kutyák terepi vizsgálatai során immunszuppresszív terápia alkalmazása nem elfogadható megoldás. A fluralaner kezelés következtében az atkák tökéletes elpusztítása, a viszketéses tüneteket mutató kutyák számának csökkenéséhez is vezetett. A rühösség intenzív pruritussal jár, illetve a fertôzött kutya számára az állandó viszketés kifejezetten kellemetlen érzés. Az elpusztított atkák továbbra is fenntartják a heveny viszketô érzést és a sikeres kezelés után némi idôbe telik, míg a viszketés enyhül, és az ehhez kapcsolódó bôrelváltozások eltûnnek. A hámlást mutató kutyák számának növekedése feltehetôen a bôr gyógyulási folyamataihoz kapcsolható megfigyelés. Ebben a vizsgálatban a kezelés és az értékelés közötti 4 hét valószínûleg túl rövid volt ahhoz, hogy a bôrelváltozások teljes mértékben gyógyulhassanak. A fluralaner kezelés kutyák kullancs- és bolhafertôzéses eseteiben 12 hetes szisztémás ektoparazitás hatékonysággal bír [16, 21], és ezért az arra érzékeny kutyákban a fluralaner kezelés a Sarcoptes atka által okozott fertôzések ellen is tartós védelmet kell biztosítson. Következtetések A szájon át vagy helyileg alkalmazott fluralaner a természetes úton fertôzött kutyák esetében elpusztítja a Sarcoptes scabiei var. canis atkákat és az adott 4 hetes megfigyelési idôszak alatt javítja a klinikai tüneteket. 2. táblázat: Sarcoptes rühösségben szenvedô kutyák bôrtünetei a fluralaner kezelés elôtt és 4 héttel a kezelés után Kezelés fluralaner rágótabletta (kutyák száma/kutyák száma a csoportban) Klinikai tünetek Kezelés elôtt 4 héttel a kezelés után pörk 7/9 (78%) 3/9 (33%) heg 0/9 (0%) 0/9 (0%) hámlás 4/9 (44%) 7/9 (78%) erythemás göbök 3/9 (33%) 2/9 (22%) pruritus 5/9 (56%) 2/9 (22%) Kezelés fluralaner rágótabletta (kutyák száma/ kutyák száma a csoportban) Klinikai tünetek Kezelés elôtt 4 héttel a kezelés után pörk 6/8 (75%) 0/8 (0%) heg 1/8 (13%) 0/8 (0%) hámlás 5/8 (63%) 7/8 (88%) erythemás göbök 1/8 (13%) 0/8 (0%) pruritus 4/8 (50%) 1/8 (13%)
3. táblázat: A szôr újranövekedése sarcoptes rühösséggel érintett kutyákban szájon át vagy helyileg alkalmazott fluralaner kezelés után Értékelés idôpontja A szôr újranövekedésének becsült százalékos értéke a Fluralaner rágótabletta (kutyák száma/ kutyák száma a csoportban) fluralaner spot-on oldat (kutyák száma/ kutyák száma a csoportban) 0-50% 50-90% >90% 0-50% 50-90% >90% 4 héttel a kezelés után 6/9 1/9 2/9 4/8 4/8 0/8 a :A szôr újranövekedésének százalékban kifejezett értéke, mely becsült százaléka, a kezelést követô 4 héttel a szôrfedô növekedésének, a fluralaner kezelés elôtti teljes szôrtelen terület kiindulási értékéhez képest. A fenti tudományos anyagban szereplô adatok, indikációk szigorúan kísérleti eredmények, nem szerepelnek a készítmény hivatalosan engedélyezett termékirodalmában. A cikkben említett készítmény alkalmazása elôtt kérjük, hogy olvassák el a készítményhez mellékelt használati utasítást és csak az abban foglalt javallatoknak megfelelôen alkalmazzák a készítményt. Irodalom: 1. Curtis CF. Current trends in the treatment of Sarcoptes, Cheyletiella and Otodectes mite infestations in dogs and cats. Vet Dermatol. 2004;15:108 14. 2. Malik R, McKellar Stewart K, Sousa CA, Krockenberger MB, Pope S, Ihrke P, Beatty J, Barrs VR, Walton S. Crusted scabies (sarcoptic mange) in four cats due to Sarcoptes scabiei infestation. J Feline Med Surg. 2006;8:327 39. 3. Goyena E, Ruiz de Ybanez R, Martinez-Carrasco C, Balseiro A, Alonso de Vega F, Casais R, Prieto M, Garcia-Marin JF, Berriatua E. On the aggregated nature of chronic Sarcoptes scabiei infection in adult pigs. Vet Parasitol. 2013;192:301 6. 4. Kido N, Itabashi M, Takahashi M, Futami M. Epidemiology of sarcoptic mange in free-ranging raccoon dogs (Nyctereutes procyonoides) in Yokohama, Japan. Vet Parasitol. 2013;191:102 7. 5. Millan J, Casais R, Delibes-Mateos M, Calvete C, Rouco C, Castro F, Colomar V, Casas-Diaz E, Ramirez E, Moreno S, et al. Widespread exposure to Sarcoptes scabiei in wild European rabbits (Oryctolagus cuniculus) in Spain. Vet Parasitol. 2012;183:323 9. 6. Rahbari S, Nabian S, Bahonar AR. Some observations on sheep sarcoptic mange in Tehran province, Iran. Trop Anim Health Prod. 2009;41:397 401. 7. Hengge UR, Currie BJ, Jager G, Lupi O, Schwartz RA. Scabies: a ubiquitous neglected skin disease. Lancet Infect Dis. 2006;6:769 79. 8. Scott D, Miller W, Griffin C. Parasitic skin disease. In: Muller and Kirk s Small Animal Dermatology. 6th ed. Philadelphia: W.B. Saunders Company; 2001. p. 423 516. 9. Arlian LG, Morgan MS, Rapp CM, Vyszenski-Moher DL. Some effects of sarcoptic mange on dogs. J Parasitol. 1995;81:698 702. 10. Sischo WM, Ihrke PJ, Franti CE. Regional distribution of ten common skin diseases in dogs. J Am Vet Med Assoc. 1989;195:752 6. 11. Ghubash R. Parasitic miticidal therapy. Clin Tech Small Anim Pract. 2006;21:135 44. 12. Six RH, Clemence RG, Thomas CA, Behan S, Boy MG, Watson P, Benchaoui HA, Clements PJ, Rowan TG, Jernigan AD. Efficacy and safety of selamectin against Sarcoptes scabiei on dogs and Otodectes cynotis on dogs and cats presented as veterinary patients. Vet Parasitol. 2000;91:291 309. 13. Fourie LJ, Heine J, Horak IG. The efficacy of an imidacloprid/moxidectin combination against naturally acquired Sarcoptes scabiei infestations on dogs. Aust Vet J. 2006;84:17 21. 14. Fourie LJ, Kok DJ, du Plessis A, Rugg D. Efficacy of a novel formulation of metaflumizone plus amitraz for the treatment of sarcoptic mange in dogs. Vet Parasitol. 2007;150:275 81. 15. Becskei C, De Bock F, Illambas J, Cherni JA, Fourie JJ, Lane M, Mahabir SP, Six RH. Efficacy and safety of a novel oral isoxazoline, sarolaner (Simparica), for the treatment of sarcoptic mange in dogs. Vet Parasitol. 2016;222:56 61. 16. European, Commission: Community register of veterinary medicinal products, Product information: Bravecto: Annex 1 Summary of Product Characteristics http://www.ema.europa.eu/ema/index.jsp?curl=pages/medicines/veterinary/medicines/002526/vet_ med_000285.jsp&mid=wc0b01ac058001fa1c. Accessed 23 June 2016. 17. Fourie JJ, Liebenberg JE, Horak IG, Taenzler J, Heckeroth AR, Frenais R. Efficacy of orally administered fluralaner (Bravecto) or topically applied imidacloprid/moxidectin (Advocate) against generalized demodicosis in dogs. Parasit Vectors. 2015;8:187. 18. Nakagawa TL, Takai Y, Kubo M, Sakai H, Masegi T, Yanai T. A pathological study of sepsis associated with sarcoptic mange in raccoon dogs (Nyctereutes procyonoides) in Japan. J Comp Pathol. 2009;141:177 81. 19. Gaxiola S, Gaxiola J, Perez A, Yoon S, Irwin J, Halos L, Alva R. Effectiveness of two topical treatments with a combination fipronil/ amitraz/(s)-methoprene against natural infestations of mites (Sarcoptes scabiei var. canis) on dogs. Int J Apl Vet Med. 2013;11:10 5. 20. Shanks DJ, McTier TL, Behan S, Pengo G, Genchi C, Bowman DD, Holbert MS, Smith DG, Jernigan AD, Rowan TG. The efficacy of selamectin in the treatment of naturally acquired infestations of Sarcoptes scabiei on dogs. Vet Parasitol. 2000;91:269 81. 21. European, Commission: Community register of veterinary medicinal products, Product information Bravecto spot-on: http://www. ema.europa.eu/ema/index.jsp?curl=pages/medicines/veterinary/medicines/002526/vet_med_000285. jsp&mid=wc0b01ac058001fa1c. Accessed 23 June 2016.