KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIAI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015. tanév I. félévére

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM 1091 Budapest, Kálvin tér 9. Telefon: +36(1) 455 90 60 Fax: +36(1) 455 90 62 OM azonosító: FI 44189 Rektori köszöntő Kedves Elsőéves Hallgatónk! A Károli Gáspár Református Egyetem rektoraként sok szeretettel köszöntöm Önt abból az alkalomból, hogy felvételt nyert intézményünkbe. Tanulmányaira, életére áldást és békességet kívánok Egyetemünk közössége nevében. A Károli Gáspár Református Egyetem egyszerre egy nagy múltú és fiatal egyetem, így ötvözi a református oktatás hagyományait és a szakmai megújulás iránti nyitottságot. Egyetemünk célja és feladata, hogy a nagy múltú református kollégiumok, Sárospatak (1531), Pápa (1531), Debrecen (1538), Kolozsvár (1622) és Nagyenyed (1632) hagyományait folytatva a lelkészképzés mellett református szellemiségben, több tudományterületen és tudományágban folytasson alap-, mester- és doktori képzést, valamint szakirányú továbbképzést és felsőoktatási szakképzést. Egyetemünkön családias a hangulat; a közösségi légkör az oktatók, a munkatársak és a hallgatók személyes kapcsolatára, segítőkész együttműködésére épül. Egyetemünk rendre előkelő helyen szerepel a felsőoktatási intézmények rangsorában. Hangsúlyos szerepet kap körünkben a Szentírásra épülő keresztyén értékrend, a tehetséggondozás és a kisközösségek támogatása. Az oktatás mellett számos tudományos, kulturális, sport- és közösségi esemény színesíti az egyetemi életet. Idegen Nyelvi Lektorátus, Karrieriroda, Erasmus és Nemzetközi Kapcsolatok Irodája, könyvtár és jegyzetbolt biztosítja hallgatóink tanulmányi és szakmai előmenetelét. Tartalmas és sikeres egyetemi éveket kívánok Önnek a Károli Gáspár Református Egyetem oktatói és munkatársi közössége nevében is: Prof. Dr. Balla Péter - 2 -

A 2014/2015. tanév rendje Tanévnyitó: 2014. szeptember 8. (hétfő): a Fasori Gyülekezet Templomában ŐSZI SZEMESZTER: Regisztrációs hét: 2014. szeptember 8. - szeptember 13. Szorgalmi időszak: 2014. szeptember 8. - december 20. Vizsgaidőszak: 2014. december 22. 2015. február 7. Munkaszüneti napok: Nemzeti ünnep: 2014. október 23. (csütörtök) Reformáció ünnepe: 2014. október 31. (péntek) Mindenszentek napja: 2014. november 1. (szombat) Karácsony: 2014. december 25-26. (csütörtök-péntek) Újév: 2015. január 1. (csütörtök) Szabadnapok (Kormányrendelet szerint): 2014. október 24. (péntek) helyette munkanap 2014. október 18. (szombat) 2014. december 24. (szerda) helyette munkanap 2014. december 13. (szombat) TAVASZI SZEMESZTER Regisztrációs hét: 2015. február 9. február 14. Szorgalmi időszak: 2015. február 9. (hétfő) május 23.(szombat) Vizsgaidőszak: 2015. május 26. (kedd) július 04. (szombat) Záróvizsgára jelentkezés határideje: 2015. február 14. Szakdolgozatok leadási határideje: 2015. február 14. Záróvizsga-időszak: április-június a kari hirdetmények alapján Munkaszüneti napok: Nemzeti ünnep: 2015. március 15. (vasárnap) Nagypéntek: 2015. április 3. (péntek) Húsvét hétfő: 2015. április 6. (hétfő) Munka ünnepe: 2015. május 1. (péntek) Áldozócsütörtök: 2015. május 14. (csütörtök) Pünkösd hétfő: 2015. május 25. (hétfő) Állami ünnep: 2015. augusztus 20. (csütörtök) Szabadnapok (Kormányrendelet szerint): 2016. augusztus 21. (péntek) helyette munkanap Korm. rendelet szerint - 3 -

Állam- és Jogtudományi Kar A Kar vezetése Dékáni feladatokkal megbízott dékánhelyettes: Dr. Tolnai Ágnes, általános dékánhelyettes, egyetemi docens A épület, Mfszt. 9. Telefon: 370-8601/110 Fax: 370-8601/109 Félfogadási idő: előzetes bejelentkezés alapján Dékánhelyettes dr. Homicskó Árpád Olivér, egyetemi docens A épület, Mfszt. 9. Telefon: 370-8601/110 Fax: 370-8601/109 Félfogadási idő: Kedd 13:00-14:00 Levelezési cím: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1042 Budapest, Viola u. 2-4. Tanulmányi és Dékáni Hivatal DÉKÁNI HIVATAL 1042 Budapest, Viola utca 2-4., A épület Mfszt. 9., tel: 370-8601; e-mail: dekanihiv.ajk@kre.hu honlap: http://www.kre.hu/ajk/index.php/dekani-hivatal.html ügyintézés: H-P 8-16 Ofodile Laura Azuka Dékáni hivatalvezető A épület, Mfszt. 8. Telefon: 370-8601/110 Fax: 370-8601/109 E-mail: ofodile.laura@kre.hu Félfogadási idő: munkaidőben, előzetes egyeztetés alapján Mosolygóné dr. Gődény Ágnes Kari Igazgató A épület, Mfszt. 8. Telefon: 370-8601/110 Fax: 370-8601/109 E-mail: godeny.agnes@kre.hu Félfogadás: Munkaidőben előzetes egyeztetés alapján - 4 -

TANULMÁNYI HIVATAL KRE Állam- és Jogtudományi Kar Tanulmányi Hivatala A épület, Mfszt. 7. Ügyintézés általános rendje Hétfő-Péntek: 8:30-12:00, 12:30-16:00 Szombat: 8.30-12.00; 12.30-15.00 A változtatás jogát fenntartjuk. Erasmus Iroda Orovecz Sándor Állam- és Jogtudományi Kar Cím: 1042 Budapest, Viola utca 2-4. Tel.: +36 1 370 8601/110 mellék Fogadóóra: előzetes telefonos időpont egyeztetés alapján Sport, szabadidő Sportolási lehetőségekről, szabadidős tevékenységekről, az alábbi webcímeken lehet tájékozódni: http://www.kre.hu/sport/ Kari könyvtár A Jogi Kar Könyvtára 2001-ben kezdte meg működését. Jelenleg 15 850 db könyvtári egységgel, köztük több mint 80 féle magyar és idegen nyelvű periodikummal, elektronikus dokumentummal, adatbázisokkal segíti felhasználóit, az oktatókat, kutatókat, hallgatókat. A könyvtár elsősorban gyűjtőkörébe tartozóan az állam- és jogtudomány szakirodalmával rendelkezik és főként e területen történik a fejlesztése. Megtalálható a társ- és kiegészítő tudományok szakirodalma, valamint az általános műveltség gyarapítására szolgáló művekkel is rendelkezünk. Olvasótermeinkben szabadpolcon több ezer, tematikusan elrendezett dokumentum vehető igénybe helyben használatra. Hozzáférést biztosítunk a KRE adatbázisához (E-Corvina Online katalógus) az EISZ és az EBSCO adatbázisaihoz. Egyéb szolgáltatásaink: általános és szakirodalmi tájékoztatás, nyomtatás. A tanévben nyitva tartó könyvtár 60 férőhellyel és 7 számítógéppel várja az olvasókat. Szolgáltatásai beiratkozás (ingyenes) után vehetők igénybe. (Bővebb információt ld. a Könyvtárhasználati Szabályzatban, illetve a www.kre.hu - Állam- és Jogtudományi Kar - Könyvtár almenüben). Nyitva tartás: hétfő: 9:30-17:00 kedd, szerda: 9:30-14:30 csütörtök, péntek: 9:30-17:00 Tájékoztatás, információ: 370-8601/128-5 -

Beiratkozási tájékoztató A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a 2014/2015. tanév 1. félévében kezdődő tanulmányaival kapcsolatban a beiratkozással kapcsolatosan - az alábbiakról tájékoztatjuk. Beiratkozás időpontja: 2014. október 3. péntek, 13 30 óra Rektori Hivatal, 1091 Budapest, Kálvin tér 9. (pótbeiratkozás: 2014. október 10. péntek 14 00 óra) Kérjük, hogy a beiratkozásra hozza magával: 1 fénykép, eredeti nyelvvizsga bizonyítvány + másolata, eredeti érettségi bizonyítvány és oklevél + másolata, személyi igazolvány, lakcímkártya + másolata, adószám, TAJ szám + másolata, számlavezető bank megnevezése, bankszámlaszám hallgatói szerződés (kinyomtatva és kitöltve 3 példányban) beiratkozási és adatbejelentő lapot (kinyomtatva és kitöltve 1 példányban) jognyilatkozat (kinyomtatva és kitöltve 1 példányban) tűzvédelmi nyilatkozat Tájékoztatjuk, hogy intézményünkben a tanulmányi adminisztráció a Neptun tanulmányi rendszerben működik. Intézményünk elektronikus leckekönyvet működtet, a tantárgyak és eredményeik ezért csak a Neptun rendszerben jelennek meg. Tanulmányai végeztével teljesített tantárgyairól elektronikus leckekönyvének hitelesített másolatát átadjuk. A beiratkozás előtt kérjük, aktiválja tanulmányi profilját a Neptun tanulmányi rendszerben! A Neptun rendszert a http://www.kre.hu/portal/index.php/neptun.html oldalon keresztül éri el. A belépéshez szükséges azonosítóját (Neptun kódját) levelünk 1. oldalának jobb felső sarkában találja. Az első bejelentkezés alkalmával a jelszava a születési dátuma ééééhhnn formátumban (pl. 19720514). Sikeres bejelentkezés esetén a Neptun rendszer használatához segítséget kaphat a kezdő felületen a? ikonra kattintva. A 2014/2015. tanévben a félévi befizetési kötelezettség A képzés 2014/2015-ös tanév I. félévi önköltségét (200.000.- Ft/félév) és a regisztráció díját (6.000.- Ft) a 11705008-20496203-00000000 számlaszámra szíveskedjen utalni szeptember 30-ig. A befizetésen közleményként kérjük feltüntetni az alábbiakat: Regisztrációs díj GDSZ; Jelentkező neve, Önköltségi díj GDSZ; Jelentkező neve Az önköltség összegét a Neptun rendszerben látja, ahol át tudja utalni azt az egyetemi gyűjtőszámlára. Az önköltség és a térítési díjak befizetésének technikai részleteit a következő oldalon találja: http://www.kre.hu/portal/images/neptun/penz_atutalasa_tetelkiiras_20130722.pdf - 6 -

Részletfizetési kedvezmény A részletfizetési kedvezmény iránti kérelem leadási határideje: 2014. szeptember 25. 12.00 óra. Amennyiben a képzésen történő részvételét munkahelye jóváhagyta és a képzés költségeit átvállalja, kérjük, hogy azt jelezze Száraz Anita továbbképzési referensnek a szaraz.anita@kre.hu e-mail címen. Tanulmányi ügyekkel kapcsolatban kérem, keresse Száraz Anitát továbbképzési referenst. A hallgatói jogorvoslat rendje az alábbi címen érhető el: http://www.kre.hu/portal/index.php/szabalyzatok.html Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés célja: A Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak indításának célja felkészült szakemberek elméleti és gyakorlati tudást adó képzése. A gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzésen végzettek képesek aktívan és eredményesen részt venni Magyarország külgazdasági pozíciójának előmozdításában itthoni és külföldi szakmai tevékenységük során. A Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó képzésben résztvevők alkalmassá válnak arra, hogy különböző állami intézmények külgazdasági és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok körébe tartozó más tevékenységek ellátása során szakmailag felkészülten legyenek képesek ellátni általános vagy szakágazati gazdaságdiplomáciai feladatokat idehaza vagy külszolgálatban. A képzés időtartama és formája: A képzési időtartama 2 félév, a tanév szeptemberben kezdődik és júniusban ér véget. Munka melletti, levelező munkarendű képzés, az oktatás pénteken 14 óra után, illetve szombati napokon zajlik. A képzés elvégzése után megszerezhető szakképzettség: Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezés: Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak 2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó 3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: társadalomtudomány képzési terület 4. A felvétel feltételei: Bölcsészettudomány, társadalomtudomány, természettudomány, gazdaságtudo-mányok, műszaki, pedagógusképzés, művészet, jogi, közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területek szakjain legalább alapképzésben szerzett végzettség és szakképzettség. 5. A képzési idő: 2 félév 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben Elsajátítandó kompetenciák: - a kortárs gazdaságdiplomácia, külgazdasági, valamint külkereskedelmi kapcsolatok működésének magasabb szintű megértését elősegítő ismeretek elsajátítása az illetékes állami és egyes magángazdasági intézményi szereplők körében kialakult magas szintű tapasztalatok és gyakorlati tudás átadásán keresztül; - 7 -

- a gazdaságdiplomácia és külgazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges gyakorlati ismeretek közvetlen megismerése a különböző kormányzati szervezetek, állami hatóságok és gazdasági szervezetek nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal és tevékenységekkel foglalkozó szakértőinek rendszeres oktatói részvételén keresztül; - gazdaságdiplomáciai és külgazdasági viszonyok globális és regionális jelenségeivel, illetve nemzetközi folyamatokkal kapcsolatos elemző és értékelő készség; - gazdaságdiplomáciai és külgazdasági döntés előkészítés és döntéshozatal ellátásához szükséges tudásanyag megszerzése; - a külgazdasági kapcsolatok működtetése során felmerülő feladatok és kérdések összefüggéseinek, valamint értelmezési kereteinek megismerése; - a magyar külügyi és gazdaságdiplomáciai tevékenységek egymáshoz való viszonyának, illetve a kormányzat szervezeti és feladat megosztási rendszerében történő meghatározása; - gazdaságdiplomáciai tárgyalások szakmai és technikai előkészítéséhez, illetve az azokban történő részvételhez szükséges módszertani, nemzetközi intézményi és eljárási gyakorlat megismerése. Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: A szakirányú továbbképzésben résztvevők elsajátítják - a magyar makrogazdasági folyamatok elemzésének eszközeit és kereteit; - a kortárs nemzetközi gazdasági folyamatok értelmezéséhez szükséges szempontokat; - Magyarország és az EU gazdasági integrációjának meghatározó jellemzőit; - a WTO és az EU magyar külgazdasági keretként játszott szerepükre vonatkozó ismereteket; - a magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődésének és mai működésének megértéséhez szükséges támpontokat; - Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása vonatkozó tudnivalókat; - Magyarország külgazdasági stratégiájának értelmezési eszközeit; - a mai magyar külgazdasági eszközrendszer hasznosításhoz elengedhetetlen ismereteket; - a kereskedelemfejlesztés és a működő tőke befektetések ösztönzésének nemzetközi és hazai sajátosságait; - a magyar és az uniós verseny- és állami támogatáspolitika keretei között alkalmazható magyar külgazdasági tevékenységet elősegítő eszközök alkalmazhatóságának rendszerét; - a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának gazdaságdiplomáciai és külgazdasági területekre vonatkozó legfontosabb szabályait; - a nemzetközi befektetés védelmi szabályok és intézmények működését; - a gazdasági szakdiplomácia különböző területeinek kérdéseit és fejlesztésük lehetőségeit meghatározó feltételeket; - a gazdaságdiplomácia céljaihoz kapcsolható EU szakpolitikák ismérveit; - a magyar vállalatok külföldi befektetési és piaci működési jellemzőit; - a külgazdasági folyamatok statisztikai elemzését. - 8 -

Személyes képességek fejlesztése: - lényeglátás és kreativitás; - megalapozott ismeretekre épülő elemzésekre történő felkészülés önálló szakmai vélemény kialakításának képessége; - problémaközpontú szemléletmód és gyakorlati problémamegoldást kereső megközelítés; - szakmai szempontú módszeres feladatkezelés. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A képzésben résztvevők alkalmassá válnak arra, hogy különböző állami intézmények külgazdasági és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok körébe tartozó más tevékenységek ellátása során szakmailag felkészülten legyenek képesek ellátni általános vagy szakágazati gazdaságdiplomáciai feladatokat idehaza vagy külszolgálatban. 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök, és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték - Alapozó ismeretek: 25 kredit (hazai makrogazdasági folyamatok elemzése, nemzetközi gazdaságtan, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Magyarország uniós gazdasági integrációja, a magyar külgazdaság globális és regionális keretei, magyar állami külgazdasági intézményrendszer, magyar külgazdasági stratégia, Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása, külgazdasági eszközrendszer) - Szakismeretek: 25 kredit (kereskedelemfejlesztés és működőtőke befektetések ösztönzése, magyar vállalatok külföldi befektetési és piaci működése, gazdasági szakdiplomácia, magyar szakmai szervezetek külgazdasági tevékenysége, nemzetközi befektetésvédelmi keretek és intézmények, uniós és magyar verseny- és állami támogatáspolitika, EU szakpolitikák, turisztikai gazdaságtan, külgazdasági statisztika) 9. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit - 9 -

Ssz. Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzés mintatanterv 1. félév Tantárgy megnevezése Meghirdetés féléve Félévi óraszám (előadás / szeminárium) ea. szem. Félévi óraszám összesen Kredit Számonkérés módja 1. Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei 1. félév 8 0 8 2 vizsga 2. Nemzetközi gazdaságtan 1. félév 10 0 10 3 vizsga 3. WTO és EU: a magyar külgazdaság globális és regionális keretei 1. félév 6 4 10 3 vizsga 4. Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása 1. félév 6 4 10 3 vizsga 5. A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és 1. félév 6 6 12 3 vizsga működése 6. Magyarország és az EU gazdasági integrációja 1. félév 8 0 8 3 gyakorlati jegy 7. Magyarország külgazdasági stratégiája 1. félév 6 4 10 3 gyakorlati jegy 8. Gazdasági szakdiplomácia 1. félév 0 14 14 3 gyakorlati jegy 9. A mai magyar külgazdasági eszközrendszer 1. félév 0 18 18 3 gyakorlati jegy I. félév összesen 50 50 100 26 Ssz. 10. 11. 12. 13. 14. Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzés mintatanterv 2. félév Tantárgy megnevezése A kereskedelemfejlesztés és működőtőke befektetések ösztönzése A magyar vállalatok külföldi befektetési és piaci működése Magyar szakmai szervezetek külgazdasági tevékenysége Nemzetközi befektetésvédelmi szabályok és intézmények Magyar és EU verseny- és állami támogatáspolitika Meghirdetés féléve Félévi óraszám (előadás / szeminárium) ea. szem. Félévi óraszám összesen Kredit Számonkérés módja 2. félév 6 6 12 3 gyakorlati jegy 2. félév 0 8 8 2 gyakorlati jegy 2. félév 0 10 10 3 gyakorlati jegy 2. félév 10 0 10 3 vizsga 2. félév 10 0 10 3 gyakorlati jegy 15. EU szakpolitikák 2. félév 0 24 24 4 vizsga 16. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga 2. félév 10 0 10 2 vizsga 17. A turisztika gazdasági jelentősége és hazai szerepe 2. félév 6 0 6 2 gyakorlati jegy 18. A külgazdasági folyamatok statisztikai elemzése 2. félév 6 4 10 2 gyakorlati jegy II. félév összesen 48 52 100 24 Összes tantárgyi követelmény - 98 102 200 50 - Oklevél megszerzésének kritériuma: Szakdolgozat - - - - 10 - Összesen - 98 102 200 60 - - 10 -

Gazdaságdiplomáciai szaktanácsadó szakirányú továbbképzés 2014. őszi félév órabeosztása Ssz. Képzés napja Képzés időpontja Tárgy neve Képzés helyszíne Oktató 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 2014. október 3. (péntek) 2014. október 4. (szombat) 2014. október 11. (szombat) 2014. október 17. (péntek) 2014. október 18. (szombat) 2014. november 7. (péntek) 2014. november 8. (szombat) 2014. november 14. (péntek) 2014. november 15. (szombat) 14:30-16:00 Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei 8:00-09:30 Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei 9:45-11:15 Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei 11:30-13:00 Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei 8:45-9:30 Nemzetközi gazdaságtan 9:45-11:15 Nemzetközi gazdaságtan 11:30-13:00 Nemzetközi gazdaságtan 13:15-14:45 Nemzetközi gazdaságtan 15:00-16:30 Nemzetközi gazdaságtan 16:45-17:30 Nemzetközi gazdaságtan 14:30-16:00 WTO és EU: a magyar külgazdaság globális és regionális keretei 16:15-18:00 WTO és EU: a magyar külgazdaság globális és regionális keretei 18:00-19:30 WTO és EU: a magyar külgazdaság globális és regionális keretei 8:00-09:30 WTO és EU: a magyar külgazdaság globális és regionális keretei 09:45-11:15 WTO és EU: a magyar külgazdaság globális és regionális keretei 14:30-16:00 Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása 16:15-18:00 Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása A magyar állami külgazdasági 8:00-09:30 intézményrendszer fejlődése és mai működése 09:45-11:15 Magyarország és az EU gazdasági integrációja 11:30-13:00 Magyarország és az EU gazdasági integrációja A magyar állami külgazdasági 14:30-16:00 intézményrendszer fejlődése és mai működése A magyar állami külgazdasági 16:15-18:00 intézményrendszer fejlődése és mai működése A magyar állami külgazdasági 8:00-09:30 intézményrendszer fejlődése és mai működése A magyar állami külgazdasági 09:45-11:15 intézményrendszer fejlődése és mai működése A magyar állami külgazdasági 11:30-13:00 intézményrendszer fejlődése és mai működése Rektori Hivatal Tárgyalóterme Kálvin tér 9. Rektori Hivatal Tárgyalóterme Kálvin tér 9. Rektori Hivatal Tárgyalóterme Kálvin tér 9. Rektori Hivatal Tárgyalóterme Kálvin tér 9. Rektori Hivatal Tárgyalóterme Kálvin tér 9. Rektori Hivatal Tárgyalóterme Kálvin tér 9. Rektori Hivatal Tárgyalóterme Kálvin tér 9. Rektori Hivatal Tárgyalóterme Kálvin tér 9. Rektori Hivatal Tárgyalóterme Kálvin tér 9. Dr. Becsey Zsolt Dr. Pulay Gyula Dr. Tolnai Ágnes Várkonyi László Dr. Becsey Zsolt Dr. Lóránt Károly Hargita Árpádné dr. Csatári Éva Csatári Éva - 11 -

Ssz. Képzés napja Képzés időpontja Tárgy neve Képzés helyszíne Oktató 10. 2014. november 21. (péntek) 14:30-16:00 16:15-18:00 Magyarország és az EU gazdasági integrációja Magyarország és az EU gazdasági integrációja Rektori Hivatal Tárgyalóterme Kálvin tér 9. Hargita Árpádné dr. Hargita Árpádné dr. 8:00-09:30 Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport 11. 12. 13. 14. 15. 16. 2014. november 22. (szombat) 2014. november 29. (szombat) 2014. december 5. (péntek) 2014. december 6. (szombat) 2014. december 12. (péntek) 2014. december 13. (szombat) 09:45-12:00 12:15-13:45 Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport Rektori Hivatal Tárgyalóterme Kálvin tér 9. 09:45-11:15 Magyarország külgazdasági stratégiája Rektori Hivatal Tárgyalóterme 11:30-13:00 Magyarország külgazdasági stratégiája Kálvin tér 9. Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi 14:30-16.00 tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport Gazdasági szakdiplomácia: 16:15-18:00 agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport 8:00-09:30 Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása 09:45-11:15 Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása 11:30-13:00 Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása 13:15-14:45 Magyarország külgazdasági stratégiája 15:00-16:30 Magyarország külgazdasági stratégiája 16:45-18:15 Magyarország külgazdasági stratégiája 14:30-16.00 16:15-18:00 8:00-09:30 09:45-11:15 11:30-13:00 Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport Gazdasági szakdiplomácia: agrárdiplomácia, nemzetközi tudományos technológiai és innovációs együttműködés, magyar oktatásexport A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer Dózsa György úti épület (1146 Bp. Dózsa György út 25-27.) Dózsa György úti épület (1146 Bp. Dózsa György út 25-27.) Dózsa György úti épület (1146 Bp. Dózsa György út 25-27.) Dózsa György úti épület (1146 Bp. Dózsa György út 25-27.) Dr. Mezei István Dr. Lóránt Károly Dr. Vajda László Sándor Dr. Borbély László András Szakáli István Loránd Dr. Kardon Béla Henter Ágnes Dr. Kupcsok Lajos - 12 -

Ssz. Képzés napja Képzés időpontja Tárgy neve Képzés helyszíne Oktató 17. 18. 2014. december 19. (péntek) 2014. december 20. (szombat) 14:00-15:30 15:45-18:00 18.15-19:45 8:00-09:30 09:45-11:15 11:30-13:00 A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer A mai magyar külgazdasági eszközrendszer Dózsa György úti épület (1146 Bp. Dózsa György út 25-27.) Dózsa György úti épület (1146 Bp. Dózsa György út 25-27.) Dr. Kerekes György Henter Ágnes Nátrán Roland Lengyel György - 13 -

TANTÁRGYAK LEÍRÁSAI Magyar makrogazdasági folyamatok elemzési eszközei és keretei Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 8 tanóra előadás Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 2 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0101K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Pulay Gyula Oktató(k): Dr. Pulay Gyula, Dr. Becsey Zsolt A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A magyar makrogazdasági folyamatokat szemléltető mutatók, feltételek és változók áttekintése és szakszerű gazdasági elemezésekben történő alkalmazásuk megismertetése, illetve rendszerezett bemutatása. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: A kurzus témaköreinek megjelölése pontokba szedve, aminek célja a hallgató számára egyértelművé tenni, hogy melyik oktatási alkalommal milyen tananyag kerül átadásra, milyen fogalmakat kell elsajátítatnia. 1-2. tanóra: A makrogazdasági folyamatokat szemléltető mutatók, külgazdasági jellegű mutatók szerepel, fontossága 3-4. tanóra: A gazdasági trendek elemzése 5-6. tanóra: A költségvetési folyamatok elemzése 7-8. tanóra: A monetáris folyamatok elemzése Évközi tanulmányi követelmények: az előadások rendszeres látogatása Értékelés módja: vizsga Az értékelés módszere: írásbeli vizsga, tesztkérdések és rövid kifejtendő kérdések Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Az előadások anyagai Becsey Zsolt: Az elmúlt tíz évem az Európai Unióban, Polgári Szemle, 2014/3-6., pp. 208-221 Benczes István-Csáki György-Szentes Tamás: Nemzetközi Gazdaságtan, AULA (2009) pp. 57-81. 14

Ajánlott irodalom: Pulay Gyula, Máté János, Németh Ildikó, Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? PÉNZÜGYI SZEMLE 58:(1) pp. 11-34. (2013) Báger Gusztáv, Galbács Péter, Pulay Gyula Az állami költségvetés makrogazdasági kockázatainak elemzése KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 59:(9) pp. 1014-1036. (2012) Báger Gusztáv, Pulay Gyula Világpiaci integrálódás hazai felzárkózás nélkül POLGÁRI SZEMLE : GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT 1: pp. 6-21. (2010) Báger Gusztáv, Pulay Gyula, Vigvári András A magyar államműködés főbb jellemzői és szükséges változtatásának irányai PÉNZÜGYI SZEMLE 55:(2) pp. 217-243. (2010) Dr. Pulay Gyula Zoltán, Dr. Báger Gusztáv A költségvetési tervezés makrogazdasági kockázatainak elemzése (Módszer és érték) PÉNZÜGYI SZEMLE 53:(3.) pp. 384-401. (2008) Báger Gusztáv, Pulay Gyula A költségvetési tervezés makrogazdasági kockázatainak elemzése: Módszer és érték PÉNZÜGYI SZEMLE 53:(3) pp. 384-401. (2008) Báger Gusztáv, Pulay Gyula A 2009. évi költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági kockázatelemzésének néhány főbb tanulsága PÉNZÜGYI SZEMLE 53:(4) pp. 571-591. (2008) Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: Az előadások prezentációja tartalmazza Nemzetközi gazdaságtan Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 10 tanóra előadás Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0102K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Tolnai Ágnes Oktató(k): Dr. Tolnai Ágnes 15

A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A legfontosabb mai külgazdasági viták, valamint a nemzetgazdaságok működését meghatározó nemzetközi feltételek gyakorlati értelmezésének bemutatása. A legfontosabb fogalmak (árfolyammechanizmusok, paritások, cserearányok stb.) értelmezése, jelentőségük és hatásaik bemutatása, valamint a világméretű tényezőáramlások okainak, rendszerének és következményeik értelmezése. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra: Globalizáció és regionalizáció A globalizáció és a világgazdaság fogalma, a nemzetközi munkamegosztás új formái, centrum és periféria, globális gazdasági problémák. A nemzeti, regionális és globális szabályozás kérdései, gazdasági régiók, regionális gazdasági tömörülések. 3. tanóra: Nemzetközi gazdasági összefüggések mérése Nyitottsági mutatók, cserearány mutatók. 4-6. tanóra: Nemzetközi kereskedelem Kereskedelempolitikai eszközök vám és nem vám jellegű intézkedések. a vám jellegű intézkedések hatásai, előnyei és hátrányai az exportőr és az importőr tekintetében. 7-8. tanóra: Nemzetközi tényezőáramlás Nemzetközi munkaerő áramlás. Migráció típusai, irányai, gazdasági hatásai. Nemzetközi tőkeáramlás. A tőkeáramlás főbb irányai. Működőtőke-beruházások formái. Működőtőke-beruházások indítékai. Működőtőke-beruházások hatásai a befogadó és a tőkeexportőr országra nézve. 9-10. tanóra: Nemzetközi pénzügyek Árfolyam, árfolyam változására ható tényezők. Árfolyamrendszerek típusai. Történelmi árfolyamrendszerek Az árfolyam-politika alapösszefüggései és hatásmechanizmusa. Konvertibilitás. Évközi tanulmányi követelmények: - Értékelés módja: vizsga Az értékelés módszere: írásbeli vizsga Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Tolnai Ágnes: Nemzetközi gazdaságtan. Grotius, Budapest, 2010. 239 oldal (kivéve: 3. fejezet) (a könyv online elérhető: http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=leglkc ) Ajánlott irodalom: Krugman, Paul R. Obstfeld, Maurice: Nemzetközi gazdaságtan. Elmélet és gazdaságpolitika. Panem, Budapest, 2003. 870 oldal 16

Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: A tankönyv fejezeteinek végén található kérdések 1. fejezetből: 1. Hogyan változott meg a XXI. század elejére a világ gazdasági erőtérképe? 2. Miben különbözik a HDI a GDP alapú fejlettségi mutatóktól? 3. Milyen problémákkal küzdenek a legkevésbé fejlett országok? 4. Milyen akadályokat kell leküzdenie a közepesen fejlett országoknak ahhoz, hogy a centrum országai közé tartozzanak? 5. Véleménye szerint felszámolhatóak-e, és ha igen, mennyiben az asszimetrikus gazdasági kapcsolatok? 6. Mit értünk az interdependencia fogalma alatt? 7. Miben különböznek egymástól a centrum és a periféria országai? 2. fejezetből: 1. Hogyan befolyásolják az állami támogatások a nettó exportbevételt? 2. Ismertesse a külkereskedelmi nyitottság előnyeit és hátrányait! Keressen példákat az egyes esetekre! 4. Milyen értelmezési nehézségekkel találkozhatunk a cserearány mutatók esetében? 5. Mit nem tudunk mérni a nyitottsági mutatókkal? 7. Mikor javulnak egy nemzetgazdaság cserearány mutatói? 8. A nyersanyag vagy mezőgazdasági termék exportra berendezkedett nemzetgazdaságoknak hogyan változnak a nyitottsági és cserearány mutatói exporttermékeik árának csökkenésekor vagy a világpiac szűkülése esetén? 4. fejezetből: 1. Hogyan hat a fogyasztókra a vámemelése? 2. Mit jelent a vámok esetében a fogyasztói veszteség? 3. Hogyan támogatja a vámok bevezetése után a fogyasztói árakon keresztül a fogyasztó a hazai termelőket? 4. Miben különbözik a hazai termelők kínálati függvénye a zárt és a nyitott gazdaságban? 5. Mi a különbség a vámkvóta és a kvóta között? 6. Milyen ellenérveket tud felhozni a protekcionizmussal szemben? 7. Melyek a kereskedelempolitika nem vám jellegű eszközei? 8. Miért alkalmas az eredet-meghatározás a külföldi termelők belpiacra jutásának korlátozására? 9. Miért alkalmas a kvóta a külföldi termelők belpiacra jutásának korlátozására? 10. Miért alkalmas a közbeszerzés a külföldi termelők belpiacra jutásának korlátozására? 11. Miért alkalmasak a paratarifális importkorlátozások a külföldi termelők belpiacra jutásának korlátozására? 12. Mit értünk az importvám fogyasztási, termelési és költségvetési hatása alatt? 13. Hogyan befolyásolják az exporttámogatások a világpiaci árat? 14. Ki fizeti meg a dömping árát? 15. Mi a különbség a rablódömping és az állandó dömping között? 5. fejezetből: 1. Jellemzően melyek a nemzetközi munkaerő áramlás küldő országai? 3. Mennyiben járul hozzá egy fogadó ország nemzetgazdasági fejlődéséhez a legális migráció? 4. Melyek a migráció hatásai a küldő állam vonatkozásában? 17

5. Milyen hatásai vannak az illegális migrációnak a küldő és a fogadó országban? 6. Mely országokra jellemző a méhkas alakú korfa? Hogyan alakul az ilyen országok munkaerőpiaci kínálata? 7. Hogyan tud egy ország fellépni az agyelszívás jelenségével szemben? 8. Mi a különbség a hitel és a nem hitel típusú nemzetközi tőkeáramlás között? 9. Mi a különbség az adomány és a segély között? 10. Mi a különbség a portfólió beruházások és a közvetlen külföldi beruházások között? 11. Mit jelent az adott nemzetgazdaság számára, ha a portfólió beruházások aránya meghaladja a közvetlen külföldi beruházásokét? 12. Egyetért-e a következő állítással? Válaszát indokolja! A közvetlen külföldi beruházásokat és a portfólió beruházásokat egyaránt a minél magasabb megtérülési ráta képes egy adott nemzetgazdaságba csábítani. 13. Hogyan képes egy nemzetgazdaság kedvező feltételeket teremteni a portfólió beruházások számára? 14. Hogyan képes egy nemzetgazdaság kedvező feltételeket teremteni a közvetlen külföldi beruházások számára? 15. Milyen tényezőket vesz figyelembe a tőketulajdonos, mielőtt tőkéjét közvetlen külföldi beruházás formájában viszi be egy nemzetgazdaságba? 16. Mi motiválja a tőketulajdonost, amikor tőkéjét közvetlen külföldi beruházás formájában viszi be egy nemzetgazdaságba? 17. Jellemezze a működő tőke nemzetközi mozgásának irányait! 18. Miért vonzzák a fejlett országok nagyobb arányban a működő tőkét? 19. Milyen előnyöket tudnak felmutatni a fejlett országok a fejlődőkhöz képest a tőkéjüket befektetni kívánó tőketulajdonosoknak? 20. Mit kell mérlegelnie egy nemzetgazdaságnak, amikor támogatja a közvetlen külföldi beruházások beáramlását? 21. Mit kell mérlegelnie egy nemzetgazdaságnak, amikor nem támogatja a közvetlen külföldi beruházások beáramlását? 22. Mit kell mérlegelnie egy nemzetgazdaságnak, amikor támogatja a portfólió beruházások beáramlását? 23. Mit kell mérlegelnie egy nemzetgazdaságnak, amikor nem támogatja a portfólió beruházások beáramlását? 6. fejezetből: 1. Mit jelent a közös külső vámrendszer a vámunió esetében? 2. Miért alkalmasabb a szabad kereskedelmi övezet a nagy fejlettségi különbségű tagok összekapcsolására, mint a vámunió? 3. Miért lehet alkalmas együttműködési forma a komplementer gazdaságok számára a közös piac? 4. Mi a különbség az egységes piac és a közös piac között? 5. Melyik gazdasági integrációs forma alkalmas az igen különböző fejlettségű államok összekapcsolására? Válaszát indokolja! 6. Melyik gazdasági integrációs forma nem alkalmas az igen különböző fejlettségű államok összekapcsolására? Válaszát indokolja! 7. Miért hoznak létre a nemzetgazdaságok regionális gazdasági integrációkat? 18

7. fejezetből: 1. Milyen tényezők befolyásolják a nemzeti fizetőeszköz keresletét? 2. Milyen tényezők befolyásolják a nemzeti fizetőeszköz kínálatát? 3. Mit jelent az árfolyam erősödése? 4. Mit jelent az árfolyam gyengülése? 5. Hogyan változtatja meg az exportőr bevételeit a nemzeti fizetőeszköz leértékelése? 6. Hogyan alakítja a külkereskedelmi mérleg szaldóját a nemzeti fizetőeszköz felértékelése? 7. Hogyan befolyásolja az árfolyamot az exportszerkezet? 8. Melyek az árfolyamrendszerek fő típusai? 9. Mi a különbség a rögzített és a rugalmas árfolyamrendszerek között? 10. Milyen típusú árfolyamrendszerben kapja a legkisebb beleszólást a piac az árfolyam alakulásába? 11. Mutassa be a devizapiaci intervenció szerepét rögzített árfolyamrendszerben! 12. Mi a különbség az intervenciós sávval kiegészítetten rögzített és a csúszóan rögzített árfolyamrendszerek között? 13. Miért szükséges a piac és az állam közti bizalom a csúszóan rögzített árfolyamrendszerben? 14. Mikor érdeke az államnak, hogy nemzeti fizetőeszközét konvertibilissé tegye? 15. Mikor érdeke az államnak a nemzeti fizetőeszköz korlátozott konvertibilitása? WTO és EU: a magyar külgazdaság globális és regionális keretei Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás és szeminárium Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 6 tanóra előadás és 4 tanóra szeminárium Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0103K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Becsey Zsolt Oktató(k): Várkonyi László, Dr. Becsey Zsolt A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A WTO nemzetközi szerepének, szabályozási körének és működésének bemutatása. Az EU közös kereskedelempolitikája alapjainak és működésének megismertetése. Ezek különböző területein (árukereskedelem, szolgáltatás kereskedelem, szellemi tulajdonvédelem) elhelyezve a speciális magyar érdekek meghatározása. A magyar külgazdasági integráció főbb állomásai. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra: A magyar külgazdaság a múltban. Gazdasági jellegzetességeink. 3-4. tanóra: A magyar tulajdonú export szerep, külső mérleghiány gondjai régen és most. Regionális integrációink. 19

5-6. tanóra: Beruházási trendek Magyarországon és azon kívül 7-8. tanóra és 9-10. óra: WTO integráció jellegzetességei, nemzetközi kereskedelmi szabályok, az EU kereskedelempolitika jellegzetességei tágabba és számunkra (beruházásvédelem) Évközi tanulmányi követelmények: az előadások rendszeres látogatása Értékelés módja: vizsga Az értékelés módszere: írásbeli vizsga (rövid kifejtendő kérdések) Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Az előadások anyagai Becsey Zsolt: A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban. Polgári Szemle, 2014/1-2., pp.428-443 Becsey Zsolt: Az elmúlt tíz évem az Európai Unióban. Polgári Szemle, 2014/3-6., pp.208-221 Benczes István-Csáki György-Szentes Tamás: Nemzetközi Gazdaságtan AULA (2009) pp 157.-182., pp 191-233. Ajánlott irodalom: Benczes István-Csáki György-Szentes Tamás: Nemzetközi Gazdaságtan AULA (2009) pp 235-310. Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: Az előadások prezentációja tartalmazza Magyarország külgazdasági helyzete és finanszírozása Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás és szeminárium Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 6 tanóra előadás, 4 tanóra szeminárium Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0104K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Becsey Zsolt Oktató(k): Dr. Lóránt Károly, Dr. Borbély László András A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A folyó finanszírozási mérleg alakulásának meghatározó összetevői és feltételei. Befektetések, külföldi beruházások és jövedelemáramlások hazánk, valamint annak tágabb regionális környezete esetében. Az EU szerepe és jelentősége külső finanszírozási mérlegünk alakulásában. A hiányunk kormányszintű és teljes mérlege, külső és belső hiány és annak finanszírozási módjai. 20

Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra 1. A bruttó és a nettó külső adósság főbb jellemzői, Magyarország eladósodási folyamata 1995-2012., az eladósodás főbb jellemzői, kiváltó okai 3-4. tanóra 2. Az ország külső adóssága és az államadósság kapcsolata, az államadósság szerepe az eladósodási folyamatban, a nemzetközi tartalék szerepe és összefüggése az államadósság alakulásával, a hitelminősítők szerepe az ország és az állam finanszírozásában. 5-6. tanóra 3. A gazdasági fejlődés összefüggése a külgazdasággal gazdasági növekedés üteme, külkereskedelmi rugalmassága a külkereskedelem aránya a gazdaságban (GDP-ben) külgazdasági elméletek 4. Magyarország külső egyensúlyának és adósságának alakulása külkereskedelmi egyensúly alakulása hosszú távon eladósodási hullámok a magyar gazdaságban eladósodási hullámok a világgazdaságban, ennek okai Törekvések az adósságválságok felszámolására 7-8. tanóra 5. A külső és belső egyensúly összefüggése és a belső és külső államadósság a belső államadósság fogalma: az államháztartás adóssága a külső adósság fogalma, főbb összetevői ikerdeficit, fogalma 6. Magyarország duális gazdasága a duális gazdaság fogalma a külföldi tulajdon szerepe a magyar gazdaságban a duális gazdaság bemutatása az ágazati kapcsolatok mérlege alapján 9-10. óra 7. A fizetési mérleg összetevői és a jövedelemáramlás a fizetési mérleg egyes elemeinek tartalma, ezek hosszú távú alakulása jövedelemáramlás Magyarország és az unió esetében az FDI áramlása és állománya az unió egyes országaiban fizetési mérleg egyensúlytalanságok és eladósodás az EU egyes országaiban 8. Külgazdasági szerkezet Európában világkereskedelem szerkezeti változásai Európa a világkereskedelemben A multinacionális vállalatok szerepe a világkereskedelemben, relokáció Valamennyi témakörben az interneten ingyenesen elérhető legfontosabb statisztikai adatbázisok használata: KSH OECD 21

UNCTAD Eurostat Világbank IMF Évközi tanulmányi követelmények Házi dolgozat beadása. A dolgozat témája a tanult anyag egy-egy meghatározott részével kapcsolatos statisztikai elemzés a megadott adatbázisok (például KSH, Eurostat, UNCTAD, World Bank, IMF) önálló használata alapján. Értékelés módja: vizsga Az értékelés módszere: Írásbeli vizsga Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Online módon hozzáférhető statisztikai adatbázisok felhasználása A tananyag elsajátítását segítő jegyzet Ajánlott irodalom: Szentes Tamás: A Világgazdaság elméleti és módszertani alapjai, AULA 1995 Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: Az ellenőrző kérdéseket a jegyzet fogja tartalmazni. A magyar állami külgazdasági intézményrendszer fejlődése és mai működése Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás és szeminárium Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 6 tanóra előadás, 6 tanóra szeminárium Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0105K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Becsey Zsolt Oktató(k): Csatári Éva, Hargita Árpádné dr. A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A minisztériumi és vállalati külkereskedelem a rendszerváltás előtt és ennek megváltozása és beillesztése a kormányzati rendszerbe. Az ITDH, az Eximbank, a MEHIB létrejötte, fejlődése, szerepe, valamint változások az EU csatlakozás után. A jelenlegi intézményi és irányítási struktúra, szereplők és felépítésük. A külgazdasági diplomaták szerepének és feladatainak változása az elmúlt években. 22

Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra Magyarország külgazdaságának jellemzői és feltételrendszere a rendszerváltás előtti időszakban (a tervegyeztetés és a hosszúlejáratú kereskedelmi szerződések rendszere, relációs- és áruszerkezet). A nemzetközi szervezetek szerepe/hatása a külgazdasági kapcsolataink alakulására. A külgazdaság tényleges helyzete és problémái a rendszerváltás pillanatában, azaz honnét indultunk l990 tavaszán. (Előadó: Hargita Árpádné dr.) Ajánlott irodalom: Lsd lent. 3-4. tanóra (3-12. tanóra előadója: Csatári Éva) A külgazdaság az államigazgatásban - A külkereskedelem jellegének megváltozása a rendszerváltás után: külkereskedelemből külgazdaság - A tulajdonosi és az irányítási szerkezet változása - A vállalati- és az intézményrendszer fejlődése, jellemzői, egymáshoz való kapcsolatok változása 5-6. tanóra A kereskedelemfejlesztés és a befektetés-ösztönzés, mint a külgazdasági stratégia megvalósításának két gyakorlati pillére Az egyes szervezetek szerepe és helye a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésében - az állam és a kormányzati szervek szerepe, helye - az HIPA/Nemzeti Befektetési Ügynökség és a Nemzeti Kereskedőház és elődei feladata - az állami intézmények szerepe (Eximbank, MEHIB) - Kamarák, vegyes kamarák, szakszövetségek - Országos hatáskörű szervezetek Pl. AMC, Turizmus, Közösségi marketing szervezetek stb.) 7-8. tanóra A külföldi állomáshelyen dolgozó gazdaságdiplomáciai hálózat szervezeti, irányítási rendszerének fejlődése. A külgazdasági szakdiplomaták szerepének, feladatainak változása - a kereskedelmi kirendeltségtől a külgazdasági szakdiplomata hálózatig 9-10. tanóra A külgazdasági diplomaták munkája gyakorlati példákon keresztül - súlypontok, események, rendezvényszervezés, lehetőségek feltárása a relációban, javaslatok közvetítése hazafelé - az integrált külpiaci hálózat sajátosságai (a minisztériumok és a küldő szervezetek együttműködése) - üzleti kommunikációs és protokoll sajátosságok 11-12. tanóra Az államközi gazdasági kapcsolatokból adódó diplomáciai feladatok - Kormányközi (Gazdasági) Vegyes bizottságok működése, szerepe, sajátosságok Évközi tanulmányi követelmények: aktív részvétel az órákon Értékelés módja: vizsga 23

Az értékelés módszere: szóbeli vizsga Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Hargita Árpádné: Vissza Európába rögös úton, Gondolat Kiadó, 20l2, A felkészülés (37-77. oldal) Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: a későbbiekben kerül megadásra Magyarország és az EU gazdasági integrációja Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 8 tanóra előadás Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: ősz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ GDSZT0106K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Becsey Zsolt Oktató(k): Hargita Árpádné dr. A tantárgy szakmai elsajátításának célja: Hazánk uniós gazdaságokkal kialakult kapcsolatainak és az egységes belső piaci fokozatos integrációjának áttekintése a rendszerváltás előtti szerződéses és kereskedelmi kapcsolatoktól a társulási viszonyon át a teljes jogú tagságig. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1-2. tanóra: Magyarország kiútkeresése a rendszerváltást megelőzően: nyitás a nyugati kereskedelmi és pénzügyi szervezetek felé. Az Európai Közösségekhez vezető út előkészítő állomásai. A Nyugat első reagálása a rendszerváltásra: a PHARE program, javaslat társulási szerződés kötésére és az erre való magyar válasz (a magyar kormány Memoranduma). 3-4. tanóra: A társulási szerződés megkötésére irányuló tárgyalások. A több évtizedes politikai szembenállás okozta bizalmatlanság fokozatos oldódása mindkét oldalon. A szerződés tartalma és folyamatos továbbfejlesztése. Az EU koppenhágai döntése a csatlakozási kritériumokról. A csatlakozási kérelem beadása. A Bizottság Véleménye. A régi tagállamok dilemmái a bővítéssel kapcsolatban. A megoldást segítő eszköz: az Európai Bizottság javaslata a 2000-2006. évi pénzügyi keretre (AGENDA 2000). A hazai felkészülés és ebben a társulási szerződés és a különféle uniós támogatási programok szerepe. 24

5-6. tanóra: A régi tagállamok meg-megújuló a döntéseket késleltető aggályai és a bővítés uniós támogatói a csatlakozási tárgyalások során. Az Unió belső felkészítése a bővítésre. A csatlakozni kívánók, köztük Magyarország és a Visegrádi Négyek küzdelme a tárgyalási folyamatok előbbreviteléért. A svéd és a dán uniós elnökség kiemelkedő szerepe a csatlakozási folyamat előre vitelében és lezárhatóságában. A tárgyalások befejezése 2002. december l3. Koppenhága. A csatlakozási tárgyalások tartalma fejezetenként és elnökségenként. A vonatkozó közös és közösségi politikák főbb elemei, az egyes fejezetekkel kapcsolatos jogharmonizációs feladatok és a derogációs kérések. Az uniós Éves Jelentések szerepe. A tárgyalási álláspontok előkészítése, a tárgyalások konkrét formái. 7-8. tanóra: A záró csomag (a verseny fejezet, a mezőgazdasági fejezet és a költségvetési fejezet) tartalma. A tárgyalások lezárásának hazai fogadtatása. Megfigyelői státuszunk a betanulás időszaka. A 2004. május l-től kezdődő tagsági időszak eredményeinek és a még megoldandó feladatok áttekintése. Részvételünk az uniós feladatok megoldásában (Lisszaboni szerződés, 2007-2013. évi pénzügyi keret kialakítása, első magyar uniós elnökség). A tagsággal járó előnyök (pénzügyi támogatások a kohéziós politika és az agrárpolitika keretében, a személyek, majd a munkaerő szabad mozgása, a diplomák kölcsönös elismerése). Ennek eredményei: környezeti feltételeink, útjaink javulása stb; magyar tisztviselők gyors és hatékony bekapcsolódása az uniós intézményrendszerbe. Az EU+IMF+Világbank mentőöve 2008-ban a gazdasági csőd szélére jutott Magyarországnak. A tagsági időszak problémái: a csaknem tíz évig tartó túlzott deficit eljárás, a felzárkózásunk elmaradása, mezőgazdaságunk lassú illeszkedése az uniós agrárpolitikába, a pályázati rendszer bonyolultsága. A problémák hazai okai. Tízéves tagságunk mérlege. Magyarország előtt a következő stratégiai feladatok állnak: növekedés, foglalkoztatás bővítéses, versenyképesség javítása, a gazdaságtartós konszolidációja. Ehhez az EU segítséget tud nyújtani: az Unió előtt ugyanazok a stratégiai feladatok állnak, mint előttünk, azaz a közösség egészének e feladatok megoldása érdekében kell munkálkodnia. Ebben a szellemben került 2014 szeptemberében aláírásra Barroso európai bizottsági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök között a 2014-2020 közötti pénzügyi perspektíva magyar vonatkozásairól szóló partnerségi megállapodás. A tízéves tagság tanulságai: Az uniós tagság a jogok (lehetőségek) és kötelezettségek egysége. Magyarország boldogulása elválaszthatatlan az Unió fejlődésétől. Az EU-tagságig elvezető tárgyalási folyamat tapasztalatai és ezek szerepe uniós tagságunk során: a nemzeti érdekérvényesítés lehetőségei és módjai, tárgyalási álláspontok kidolgozása, szövetségesek keresése konkrét példák tükrében. Az uniós tagság adta lehetőségek hatékonyabb kihasználása nemcsak a tárgyaló politikusok, kormányzati képviselők és tisztviselők számára jelent feladatot, hanem a társadalom valamennyi rétege számára. Ez az Unióról szóló ismeretek erősítését, mélyítését igényli az oktatás területén, a médiák részéről, az egyes szakmai területeken az ott érvényes képviseleti rend szerint (például a vállalkozási szférában a szakmai kamarák részéről). Évközi tanulmányi követelmények: tekintettel arra, hogy ez a tananyag blokk egy hétvégén kerül előadásra, azaz ezekre a kérdések ilyen formában nem kerülnek napirendre sem e hétvége előtt, sem utána, ha valaki ezen indokolt okok miatt (lázas beteg) nem tud részt venni, gyakorlati jegyet csak egy alaposabb beszámoló alapján kaphat. Ehhez alaposan át kell tanulmányoznia a megadott irodalmat. Egyéb esetekben ragaszkodnék a 75%-os részvételhez. Értékelés módja: gyakorlati jegy 25