ARCHEOBOTANIKA (régészeti növénytan)

ARCHEOBOTANIKA (régészeti növénytan) AJÁNLÓ BIBLIOGRÁFIA Összeállította: Dr Gyulai Ferenc és Frendl Kata Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Budapest, 2003

Archeobotanika (régészeti növénytan) témához kapcsolódó irodalom az OMgK állományában raktári számok Boros Ádám A magyar puszta növényzetének származása. -, 1958 Rc 19285 Csoma Zsigmond - Deáky Zita Kertészettörténet, néprajz, történeti-ökológia : Szöveggyüjtemény / Szerk. Csoma Zsigmond, Deáky Zita. - [Bp.] : KÉE, 1994. - 380 p.:ill.;24 cm Tk 10636 Deininger Imre A magyar mezőgazdaság bajai és javaslatok ezeknek orvoslására. -, 1911 Rc 7138 Füleky György - Csoma Zsigmond A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát medencében : A középkori magyarországi szőlőhegyaek arculatának kialakulása és a szőlő-bortermelés kettős gyökere : A Gödöllőn 1996 június 24-26.-án megtartott tudományos konferencia kiadványa / Szerk. Füleky György ; [közr. Gödöllői Agrártudományi Egyetem] ; [tanulmány szerző: Csoma Zsigmond]. - Gödöllő : GATE, 1997. - 127-160. fol.;har.21 cm C 67559 Gaál Ernő Sör az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában. -, 1988. D 9583 Gunda Béla A gyűjtögető gazdálkodás. - Az elvetett búzától a kenyérig. (Útmutató füzetek a néprajzi adatgyűjtéshez 1.). -, 1939 Rc 5152 1

Gunst Péter - Lőkös László A mezőgazdaság története.. -, 1982. Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 1963. Kapás Sándor - Papp Zsigmond - Penyigey Dénes A kenyérgabona-kérdés.. -, 1964. Kazal Zsigmond A magyar mezőgazdaság története. -, 1927 Lippay János Posoni kert. -, 1664 Mándy György Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink?. -, 1972. Nagyváti János A'szorgalmatos mezei-gazda. -, 1791 C 53343-2 C 26539 D 4568-3 C 7941-2 D 2609 D 7040 D 655/1 Rapaics Raymund A kenyér és táplálékot szolgáltató növényeink története. -, 1934 C 679 Rapaics Raymund Magyar kertek : A kertművészet Magyarországon / Rapaics Raymund. - Bp. : Unio Civilis, 1993. - 303 p., IX t. : ill., fekete-fehér ; 25 cm. - (Faust könyvek ) Az 1940-ben Budapesten, az Egyetemi Ny. által kiadott mű reprintje Rapaics Raymund Termesztett növényeink eredete.. -, 1943. C63038 2

C 3282 Rapaics Raymund Magyar kertek : A kertművészet Magyarországon / Rapaics Raymund. - Bp. : Kir.M.Egy.Ny., [1940]. - 303 p.:ill.;25 cm B 1787-3 Rapaics Raymund A magyar gyümölcs. -, 1940. Rapaics Raymund A növény felfedezése. -, 1932 C 2794 Rc 6374 Rapaics Raymund A magyarság virágai. A virágkultusz története. (Természettudományi Könyvkiadóváll. 101. köt.9. -, 1932 C 5667 Schermann Szilárd Tudnivalók a vetőmagról és a vetőmavizsgáló Intézetek igénybevételéről. A Bpesti M.kir. Vetőmagvizsgáló Intézet utmutatójának 5. kiad.. -, 1944 Rc 4777 Surányi Dezső Kerti növények regénye / Surányi Dezső. - Bp. : Mezőgazd. K., 1985. - 362 p.; 25 cm C 56765 Surányi Dezső Magyar gyümölcs múltban és jelenben / Surányi Dezső ; [Közread.] Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem. Kertészeti Kar. - Bp. : KÉE, 1992. - 263 p.;24 cm Tk 10166 Wellmann Imre A magyar mezőgazdaság a 18. században. -, 1979. C 49471 3

Archeobotanika (régészeti növénytan) témában kiemelkedő fontosságú irodalom Andrásfalvy B. (1961): Pekmez. Adatok törökkori szőlőkultúránk ismeretéhez. Dunántúli Tudományos Intézet Pécs. Kisebb tanulmányok, 87-95. Aufhammer, G. & Fischbeck, G. (1964). Ergebnisse von Gefäss- und Feldversuchen mit dem Nachbau keimfähiger Gersten- und Haferkörner aus dem Grundstein des 1832 errichteten Nürnberger Stadttheates. Zeitschrift für Pflanzenzüchtung 51, 354-378. Árendás V. (1982): A magyarországi archeobotanikai adatok összehasonlító értékelése (The Comparative study of archaeobotanical data from Hungary). Agrártört. Szeml. 1982/1-2, 1-52. Balassa I. (1963/64): Kezdetleges gabonatisztító eljárások (Primitive Getreidereinigungsverfahren). Magy. Mezőg. Múz. Közlem. 1964, 41-60. Balassa I. (1991): A harmatkása. In: Történelem, régészet, néprajz. Ethnica, Debrecen, 1991. 147 162. Barton-Wright, E. C., Booth, R. G. & Pringle, W. J. S. (1944): Analysis of barley from King Tutankhamen's tomb. Nature 153, 288. Behre, K.-E. (1976): Die Pflanzenreste aus der frühgeschichtlichen Wurt Elisenhof. Mit einem Beitrag von Fritz Koppe. Elisenhof: die Ergebnisse der Ausgrabung der frühgeschichtlichen Marschensiedlung beim Elisenhof in Eiderstedt 1957/58 und 1961/64. Bd. 2. Studien zur küstenarchaeologie Schleswig-Holsteins. Serie A. Bern [etc.], Lang. Belea A. (1986): Faj és nemzetségkeresztezések a növényvilágban. Budapest, 235 p. Bencze Z. (1999): Beszámoló Rákospalota-Újmajor területén 1995-1997 között folytatott régészeti feltárások középkori eredményeiről (Bericht über die mittelalterlichen Ergebnisse der archäologischen Ausgrabungen durchgeführt 1995-1997). In: Bencze Z., Gyulai F., Sabján T. & Takács M.: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója. (Ausgrabung und Rekonstruktion eines Grubenhauses aus der Árpádenzeit.) Monumenta Historica Budapestinensia 10, 9-72. Berenová, M. (1991): Archäologie und Botanik aus der Schicht der Archäologen (Anbau von Kulturpflanzen). Palaeoethnobotany and Archaeology. 4

International Work-Group for Palaeoethnobotany 8 th Symposium Nitra- Nové Vozokany 1989. Nitra, 37-50. Bertsch, K. (1932): Die Pflanzenreste der Pfahlbauten von Sipplingen und Langenrain im Bocz E. (1998): Búza: ősi fajtával - teljes minőséget. Magy. Mezőgazd. 1998.04.01., 12-13. Bökönyi, S. (1974): History of Domestic Mammals in Central and Eastern Europe. Budapest, 597 p. Csapó, J., Tóth-Pósfai, I. & Csapó-Kiss, Zs. (1986): Optimization of Hydrolysis at Determination of Amino acid Content in Food and Feed Products. Acta Alimentaria 15 (1), 3-21. Csoma Zs. (1996): A középkori magyarországi szőlőhegyek arculatának kialakulása és a szőlő-bortermelés kettős gyökere. In: Füleki György (ed.): A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát medencében. Tudományos konferencia. Gödöllő 1996 június 24-26., 127-160. Deininger I. (1892): Adatok kultúrnövényeink történetéhez. A Lengyel-i őskori telep növénymaradványai (Data to the history of cultivated plants. Plant remains from the Lengyel prehistoric settlement). In: Keszthelyi M. Kir. Gazdasági Tanint. Évk. 1891. Nagykanizsa, 1-31. Endrődi, A. & Gyulai, F. (1999): Soroksár-Várhegy a fortified bronze age settlement in the outskirts of Budapest. Plant cultivation of middle bronze age fortified settlements. Comm. Arch. Hung 1999 p. 6 34. Endrődi, A. & Gyulai, F. (1998/2000): Hearths and Other Finds of the Late Copper Age Baden Culture at Budapest-Csepel Island (Gynaecomorphic vessels, Archaeobotanical Remains). Arch. Ért. 125, 9-44. Erményi M. = P. Erményi M. P. Erményi M. (1975/77): Forrástanulmány a régészeti korokból származó csonthéjas gyümölcsleletekről Közép-Európában (Quellenstudie über den Steinfruchtfunden in Mitteleuropa aus Archäologischen Zeiten). Magy. Mezőg. Múz. Közlem. 1977, 135-165. Facsar, G. & Jerem, E. (1985): Zum urgeschichtlichen Weinbau in Mitteleuropa. Rebkernfunde von Vitis vinifera L. aus der urnenfelder-, hallstatt- und latenezeitlichen Siedlung Sopron-Krautacker. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 71, 121-144. Füzes M. (1963): A vörsi longobard temető növényleletei. Veszprém Megy. Múz. Közlem. 1, 311-340. Füzes M. (1964): A jutasi és ősküi avarkori temetők növényleletei. Veszprém Megy. Múz. Közlem. 2, 437-458. Füzes M. (1971): Régészeti növénytani megjegyzések Moór E.: A bor és a szőlő c. cikkéhez. A Veszprém Megy. Múz. Közlem. 10, 115-126. Füzes M. (1972): Előzetes jelentés az 1967. évi pogányszentpéteri kolostorásatás XVI. század eleji gabonaleletéről (Präliminarer Bericht über die 5

Getreide Funde der Klosterausgrabung in Pogányszentpéter im Jahre 1967). A nagykanizsai Thury György Múz. Jubil. Évk. Nagykanizsa, 285-290. Füzes M. (1977): A növénytermesztés kezdete hazánkban, különös tekintettel a fenékpusztai növényleletekre (The beginnings of plant cultivation in Hungary with special regard to the plant finds from Fenékpuszta). Egyetemi doktori ért. Agrártud. Egy. Keszthely. Kézirat. (Doctoral dissertation, Keszthely. Manuscript.) Füzes M. (1978): Egy római katonai expedició növényi bizonyítékai. Élet és Tudomány 25, (1978.06.23.), 787-790. Füzes M. (1987): Majackoje vára (Szovjetúnió) feltárásának archaeobotanikai tanulságai. Előadás a Zala megyei közgyűjtemények szakmai napján, 1987.10.15. Kézirat. Füzes M. (1990): A földmívelés kezdeti szakaszának (neolitikum és rézkor) növényleletei Magyarországon (Archaeobotanikai vázlat) (Plant remains from the early phase of plant cultivation Neolothic and Copper Age in Hungary. An archaeobotanical outline). Tapolcai Városi Múz. Közlem. 1, 139-238. Füzes M. (1991): A Dunántúl korai növénytermesztése és növényleletei. A Starčevo kultúra és a Tapolcai csoport (Die frühe Pflanzenzucht und die Pflanzenfunde in Transdanubien. Die Starčevo-Kultur und die Tapolca- Gruppe ). Bibliotheca Musei Tapolcensis 1, 267-362. Füzes M. & Sági K. (1968): A balatoni szőlőkultúra pannon gyökerei. Filológ. Közl. 14, 347-363. Gaál L. (1978): A Magyar növénytermesztés múltja. Akadémiai Kiadó, Budapest, 637 p. Gassner, G. (1989): Mikroskopische Untersuchung pflanzlicher Lebensmittel. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart. 412 p. Gombocz Z. (1960): Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. Nyelvtudományi Értekezések 24, Budapest. Gunda B. (1975): Ősi gyűjtögető tevékenység a mocsárvilágban. In: Bencsik J. (ed.): Hansági Múz. Évk. 2. Hajdúböszörmény. Györffy Gy. (1983): A magyar állam félnomád előzményei. In: Tőkei F.: Nomád társadalmak és államalakulatok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 365-390. Györffy Gy. & Zólyomi B. (1994): A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred előtt. In: Kovács L. (ed.): Honfoglalás és régészet. Budapest, 311 p., 13-37. Györffy Gy. & Zólyomi B. (1996): A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred előtt: Magyar Tudomány 103, 899-918. Györffy I. (1977): István király és műve. Gondolat, Budapest. Hajdú P., Kristó Gy. & Róna Tas A.(1976) Bevezetés a magyar őstörténet kutatásainak forrásaiba I. Tankönyvkiadó, Budapest. 6

Hajnalová, E. (1979a): Paleobotanické doklady pol'nohospod rstva a pouzívania drevín v oblasti Liptova v dobe halstatskej, laténskej a rímskej. Slovensk archeológia 27, 437-474. Hajnalová, E. (1979b): Einige Erkenntnisse über die Züchtung und Ausnützung von Pflanzen in der Vegangenheit auf dem Gebiet Bulgariens und Rumäniens aufgrund archäobotanischer Funde. In: Rapports, Co-Rapports, Communications Tchécoslovaques pour le IVe Congres de l'association Internationale d'étude du Sud-Est Européen. Académie Tchécoslovaque des Sciences. Prague, 61-70. Hajnalová, E. (1989a): Katalóg zvyŝkov semien a plodov v archeologických náleyoch na Slovensku. Acta Interdisciplinaria Arch. VI. Nitra, 3-12. Hajnalová, E. (1989b): Evidence of a carbonized loaf of bread and cereals from Bratislava-Devin. Slov. Archeol. 37, 89-104. Hajnalová, E (2001): Ovocie a ovocinárstvo v archeobotanických nálezoch na Slovensku. Acta Interdisciplinaria Archaeologica (Fruit and fruit cultivation in archaeobotanical finds). Nitra, 132 p. 68. Hajnalová, É., Furmánek, V. & Marková, K. (1999): Eicheln aus dem Objekt 21/86 aus der Siedlung in Včelince. In: Aktuelle Probleme de Erforschung der Frühbronzezeit in Böhmen und Mähren und in der Slowakei. Nitra, 231-239. Hartyányi B. = P. Hartyányi B. P. Hartyányi B. (1976): Későrómai kori növényi maradványok a II-III. sz.-i aquincumi legiostábor retenturájában. Budapest Régiségei 24/1, 125-135. P. Hartyányi B. (1975/77): Középkori budai lakóház mellékgödrében talált növényi maradványok (In der Nebengrube eines mittelalterlichen Wohnhauses in Buda vorgefundene Pflanzenreste). Magy. Mezőg. Múz. Közlem. 1977, 15-51. P. Hartyányi B. (1982): Tiszaalpár-Várdomb bronzkori lakótelepéről származó mag- és termésleletek (Die von der Bronzezeitlichen Wohnsiedlung Tiszaalpár-Várdomb stammende Korn- und Fruchtfunde). Cumania 7, 133-286. P. Hartyányi B. (1981/83): Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból (Aus der frühen Árpádenzeit stammender Weizen der Honter Gespannschaftsburg). Magy. Mezőg. Múz. Közlem. 1983, 95-113. P. Hartyányi B. (1988/89): Növényleletek a battonya-parázstanyai neolitikus lakótelepen (Pflanzenfunde der neolitischen Wohnsiedlung bei Battonya Parázs-Gehöft). Magy. Mezőg. Múz. Közlem. 1989, 39-67. P. Hartyányi B. & Sz. Máthé M. (1980): A Berettyóújfalu-Szilhalom-i későneolitikus lakótelep 1976-ban feltárt növényleletei (An die Oberfläche 1976 Gebrachte pflanzliche Überreste einer Wohnsiedlung in Szilhalom bei Berettyóújfalu aus der späteren Zeit des Neolithikums). Magy. Mezőg. Múz. Közlem. 1980, 125-145. P. Hartyányi B. & Nováki Gy. (1971): Gabonalenyomatok a Körös-csoport 7

edényein (Getreideabdrücke auf den Gefässen der Körös-Gruppe). Móra Ferenc Múz. Évk., 2, 5-8. P. Hartyányi B. & Nováki Gy. (1973/74): Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. sz.-ig II. (Samen- und Fruchtfunde in Ungarn von der Jungsteinzeit bis zum XVIII. Jahrhundert II.). Magy. Mezőg. Múz. Közlem. 1974, 23-73. P. Hartyányi, B. & Nováki, Gy. (1975): Samen- und Fruchtfunde in Ungarn von der Jungsteinzeit bis zum 18. Jahrhundert. Agrártört. Szeml. 17, 1-22. Supplementum. P. Hartyányi B. & Patay Á. (1970): A dunaföldvári öregtoronynál előkerült régészeti növények vizsgálata. Szekszárdi Balogh Ádám Múz. Évk. 1970, 209-222. P. Hartyányi B., Nováki Gy. & Patay Á. (1967/68): Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. sz.-ig I. (Samen- und Fruchtfunde in Ungarn von der Jungsteinzeit bis zum XVIII. Jahrhundert I.). Magy. Mezőg. Múz. Közlem. 1968, 5-85. Heer, O. (1865): Die Pflanzen der Pfalbauten. Neujahrsblatt der naturforsch. Ges. Zürich. für 1866, 68, 54 p. Hehn, V. (1877): Kulturpflanzen und Haustiere in ihrem Übergang aus Asien nach Griechenland und Italien sowie das übrige Europa. Berlin, 566 p. Helbaek, H. (1950): Tollund mandens sidste Maaltid. Et botanisk bidrag til belysning af oldtidens kost. Aarböger Nord. Oldkynd. Hist, 1950, 311 341. Hertelendi, E., Sümegi, P. & Szöör, Gy. (1991): Geochronologic and Paleoclimatic Characterzation of Quaternary Sediments in the Great Hungarian Plain. Budapest. Heszky, L., Bódis, L. & Kiss, E. (1999): Plant biodiversity of agroecosystems in Hungary (in Hungarian). Növénytermelés, 48, 435-443. Hillman, G. C. &: Davies, M. S. (1990): Measured Domestication Rates in Wild Wheats and Barley Under Primitive Cultivation, and Their Archaeological Implications. World Prehistory 4/2, 157-222. Hillman, G. C. (1975): The plant remains from Tell Abu Hureyra: A preliminary report. Proc. Prehist. Soc. 41, 70-73. Hillman, G. C. (1978): On the origin of domestic rye - Secale cereale: the finds from aceramic Can Hasan III inturkey. Anatolian Studies 28, 157-174. Hjelmqvist, H. (1955): Die Älteste Geschichte der Kulturpflanzen in Schweden. Opera Botanica 1/3, 1-186. Hjelmqvist, H. (1984): Botanische Analyse einiger Brote. In: Birka II:I. Systematische Analyse der Gräberfunde. K. Vitt. Hist. Antikv. Akad. Stockholm, 263-288. Hjelmqvist, H. (1990): Über die Zusammensetsung einiger prähistorischer Brote. Fornvännen. Tidskrift för Svensk Antikvarist Forskning 85, 9-21. 8

Ho, Ping-Ti (1977): The indigenous origins of Chinese agriculture. In: Reed, C. A. (ed.): Origens of agriculture, Mouton, 413-483. Holl, I. (1966): Mittelalterliche Funde aus einem Brunnen von Buda. Studia Arch. 4, 90 p. Holly L. (2000): A kultúrnövény diverzitás megőrzésének lehetőségei. In: Gyulai F. (ed.): Az agrobiodiverzitás megőrzése és hasznosítása. Tápiószele, 424 p., 39-43. Hopf, M. (1978): Frühe Kulturpflanzen in Südosteuropa. Berichte der Deutschen Botanischen Gesellschaft 91/1, 31-38. Janushevich, Z. V. (1978): Prehistoric food plants in the south-west of the Soviet Union. Ber. Deutsch. Bot. Ges. 91, 59-66. Jerem, E. & Poroszlai, I. (eds.) (1999): Archaeology of Bronze and Iron Age. Proceedings of the International Archaeological Conference, Százhalombatta, 3-7 October 1996, Archaeolingua, Budapest, 488 p Jerem E., Facsar G., Kordos L., Krolopp E, & Vörös I. (1984): A Sopron- Krautackeren feltárt vaskori telep régészeti és környezetrekonstrukciós vizsgálata I. Arch. Ért. 111, 141-170. Jerem E., Facsar G., Kordos L., Krolopp E, & Vörös I. (1985): A Sopron- Krautackeren feltárt vaskori telep régészeti és környezetrekonstrukciós vizsgálata II. Arch. Ért. 112, 3-24. Kalicz, N. (1968): Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Archaeologia Hungarica N.S. 45. Karg, S. & Jacomet, S. (1991): Pflanzliche Makroreste als Informationsquelle zur Ernährungsgeschichte des Mittelalters in der Schweiz und Süddeutschland. In: Tauber, J. (ed.): Methoden und Perspektiven der Archäologie des Mittelalters. Archäologie und Museum 20, Liestal, 121-143. Kassai, K. (1991): Recent palaeoethnobotanical research in Hungary. In: Renfrew, J. (ed.): New light on early farming. Recent Developments in Palaeoethnobotany. Edinburgh, 395 p., 277-279. Káldy-Nagy Gy. (1985): A budai szandzsák 1546-1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok Pest megye múltjából 6, Budapest, 746 p. Kirilly Zs.-né (1968): A jobbágyság gabonatermelésének vizsgálata a maghozam szempontjából. Agrártört. Szeml. 10, 70-78. Komlódi M. = Járainé Komlódi M. Járainé Komlódi M. (1966): Adatok az Alföld negyedkori klíma- és vegetációtörténetéhez I. (Quaternary climatic changes and vegetational history of the Great Hungarian Plain I.). Bot. Közlem. 53, 191-201. Koháry E. (ed.) (in print): A Kárpát-medence kenyér- és kásanövényei. Eleven Örökség. Agroinform. 9

Kreuz, A. (1992/93): Frühlatènezeitliche Pflanzenfunde aus Hessen als Spiegel landwirtschaftlicher Gegebenheiten des 5.-4. Jh. v. Chr. Berichte der Kommission für Archäologische Landesforschung in Hessen 2, 147-170. Kroll, H. (1979): Kulturpflanzen aus Dimini. Archaeo-Physika 8, 173-189. Kroll, H. (1990): Melde von Feudvar, Vojvodina. Praehistorische Zeitschrift 65, 46-48. Küster, H. (1985): Herkunft und Ausbreitungsgeschichte einiger Secalietea- Arten. Tüxenia. Mitt. d. flor.-soc. Arbeitsg. 589-597. Küster, H. (1989): Die Urgeschichte der Gerste. Jahrbuch der Gesellschaft für die Geschichte und Bibliographie des Brauwesens E.V., 198-211. Ligeti L. (1986): A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Akad. Kiadó, Budapest. Lindau, G. (1917): Növényi maradványok a tószegi Laposhalom őskori leleteiben. Arch. Ért. 37. Lisitsina, G. N. (1984): The Caucasus - A centre of ancient farming in Eurasia. In: Zeist, W. van & Casparie, W. A. (eds.): Plants and ancient man. Rotterdam, 285-292. Makkai L. (1980): Az őshazából az újhazába. In: Hanák P.: Hogyan éltek elődeink? Budapest, 7-21. Makkay, J. (2001): Textile impressions and related finds of the Early Neolithic Körös culture in Hungary. Budapest, Published by the author, 80 p. Mansfeld, R. (1986): Verzeichnis landwirtschaftlicher und gärtnerischer Kulturpflanzen (ohne Zierpflanzen) I-IV, (ed. Schultze-Motel, J.), Berlin, Heidelberg, New York & Tokyo, 1998 p. Matolcsi J. (1967/68): Avarkori háziállatok maradványai Gyenesdiáson (Überreste von Haustieren aus dem Zeitalter der Awaren in Gyenesdiás). Magy. Mezőg. Múz. Közlem. 1968, 85-122. Molnár E. (1954): A magyar nép őstörténete. Budapest. Montanari, M. (1996): Éhség és bőség (La fame e l abbondanza). Budapest, 212 p. Müller R. (1982): A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig I-II. (Die Entwicklung der eisernen Agrargeräte in Ungarn von der Späteisenzeit bis zum Ende der Türkenherrschaft I-II.). Zalai Gyűjt. 19, Balatoni Múzeum (Keszthely), Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg), Thúry György Múzeum (Nagykanizsa), Zala megyei Könyvtár (Zalaegerszeg), Zala megyei Levéltár (Zalaegerszeg), 930 p. Müller K. (1997): A százhalombattai régészeti park környezetrekonstrukciós terve. Kézirat. Netolitzky, F. (1926): Anatomie der Angiospermen-Samen. Handbuch der Pflanzenanatomie 10, Berlin, 364 p. Netolitzky, F. (1931): Unser Wissen von den alten Kulturpflanzen Mitteleuropas. Röm.-Germ. Komm., 20, 14-76. 10

Nováki, Gy. (1975): Die Geschichte des Pflanzenbaus in Ungarn von der Neusteinzeit bis zum Beginn des Mittelalters. Agrártört. Szeml. 17, Suppl., 22-88. Nováki Gy. (1975/77): Régi szántóföldek nyomai a Börzsönyben (Spuren von einstigen Ackerfeldern im Börzsöny-Gebirge). Magy. Mezőg. Múz. Közlem. 1977, 53-79. Nováki Gy. (1981/83): Régészeti és palaeoethnobotanikai adatok a gabonásvermek kérdéséhez. (Archäologische und paleoethnobotanische Angaben zur Frage der Getreidegruben ). Magy. Mezőg. Múz. Közlem. 1983, 57-94. Nováki Gy. (1984/85): Szántóföldek maradványai a XIV-XVI. századból a Sümeg-Sarvalyi erdőben (Überreste der Ackerfelder des 14-16. Jahrhunderts aus dem Wald Sümeg-Sarvaly). Magy. Mezőg. Múz. Közlem. 1985, 19-32. Patay Á. & Sz. Póczy K. (1964): Gyümölcsmaradványok az aquincumi múmiasírból (Obstrelicte im Mumiengrab von Aquincum). Magy. Mezőg. Múz. Közlem. 1964, 135-147. Pálóczi Horváth A. (1999): A visegrádi palota kertje mint környezettörténeti forrás. In: Füleki Gy. (ed.): A táj változásai a Kárpát-medencében. Gödöllő, 432 p., 96-100. Pálóczi Horváth, A. & Torma, A. (1999): Environmental archaeological research at Visegrád in the medieval garden of the Royal Palace. In: Jerem E. & Poroszlai I. (eds.): Archaeology of the Bronze and Iron Age. Experimental Archaeology, Environmental Archaeology, Archaeological Parks. Proceedings of the International Archaeological Conference Százhalombatta, 3-7 October 1996. Budapest, 488p, 343-350. Pearsall, D. M. (1989): Paleoethnobotany. A Handbook of Procedures. San Diego, 470 p. Percival, J. (1921): The wheat plants. Duckworth Co. London, 473. Piperno, D. R. (1987): Phytolith Analysis. Academic Press, Inc. London, 66 p. Rácz L. (1993): Éghajlati változások a középkori és kora újkori Európában. In: R. Várkonyi Á. & Kósa L. (eds.): Európa híres kertje. Orpheusz, Budapest, 67-83. Rácz L. (1997): A Kárpát-medence történeti ökológiája a középkor és az újkor idején. 87-102. In: Füleki Gy. (ed.): A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát-medencében. Gödöllő, 455 p., 18-25. Reynolds, P. J. (1991): Butser Ancient Farm. Guide Book. Leicestershire, 13 p. Sabján T. (1999): A veremház rekonstrukciója (Die Rekonstruktion des Grubenhauses). In: Bencze Z., Gyulai F., Sabján T. & Takács M.: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója. (Ausgrabung und Rekonstruktion eines Grubenhauses aus der Árpádenzeit.) Monumenta Historica Budapestinensia 10, 131-176. 11

Sági K. & Füzes M. (1966): A régészeti-növénytan alapelemei és néhány módszertani kérdése (The fundamentals of archaeobotany and some methodological problems). Múz. Módsz. Füz. 5, Budapest, 71 p. Sági K. & Füzes M. (1967): Régészeti és archaeobotanikai adatok a pannoniai kontinuitás kérdéséhez. Agrártört. Szeml. 9, 79-97. Schermann Sz. (1966): Magismeret I-II. (Seed identification I-II.). Akad. Kiadó, Budapest, 1070 p. Schiemann, E. (1932): Entstehung der Kulturpflanzen. Handbuch f. Vererbungswissenschaft 3, 377 p. Schlichtherle, H. (1983): Mikroskopische Untersuchungen an neolitischen Gefässinhalten aus Hornstaad, Yverdon und Burgäschisee-Süd. In: Naturwissenschaftliche Untersuchungen zur Ermittlung Prähistorische Nahrungsmittel. Ein Sympoisionsbericht. Archaeologica Venatoria, 39-55. Skoflek, I. (1982): Das mittelalterliche Dorf Sarvaly. Fontes Archaeologici Hungariae. Budapest, 1982. Skoflek I. (1984/85): Mag- és termésleletek Sümeg-Sarvalyról a XVI. századból (Samen und Fruchtfunde vom 16. Jahrhundert aus dem Wald von Sümeg- Sarvaly). Magy. Mezőg. Múz. Közlem. 1985, 33-44. Skoflek I. & Árendás V. (1969): Levél- és terméslenyomatok császárkori égett agyagdarabokon. Bot. Közlem. 56, 57-63. Skoflek I., & Árendás, V. (1971): Botanische Untersuchung der aus den kaiserzeitlichen Siedlungen stammenden Lehmbewurfe (Methode und Ergebnisse). Mitt. Arch. Inst. 2, 119-129. Skoflek, I. & Hortobágyi, I. (1973): Medieval seed and fruit finds from the Castle Hill of Buda. Mitteilungen des Arch. Inst. der Ung. Akad. der Wissensch. 4. Surányi D. (1985/86): A magyar gyümölcs évszázadai 1-21. Kertészet- Szőlészet. Sümegi P. (2000): A középkori Kárpát-medence éghajlati és környezeti viszonyai. In: Bende L. & Lőrinczy G. (eds.): A középkori magyar agrárium. Ópusztaszer, 206 p., 9-25. Sümegi, P., Hertelendi, E., Magyari, E. & Molnár, M. (1998): Evolution of the environment in the Carpathian Basin during the last 30.000 BP years and its effects on the ancient habitats of the different cultures. In: Bartosiewicz, L. & Költő, L. (eds.): Archeometrical Research in Hungary II. Budapest- Kaposvár, 183-193. Szabó I. (1969): A középkori magyar falu. Akadémiai Kiadó, Budapest. Szamota I. & Zolnai Gy. (1902-1906): Magyar Oklevél-szótár. Budapest. Szikszai Fabriczius B. (1590): Nomenclatura. In: Melich J.: Szikszai Fabriczius Balázs latin-magyar szójegyzéke 1906). Takács M. (1999): Lakóház rekonstrukciók az Árpád-kori telepkutatásban (Tudománytörténeti áttekintés). (Wohnhaus-Rekonstruktionen in der árpádenzeitlichen Siedlungsforschung wissenschaftliches Überblick.) In: 12

Bencze Z., Gyulai F., Sabján T. & Takács M.: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója. (Ausgrabung und Rekonstruktion eines Grubenhauses aus der Árpádenzeit.) Monumenta Historica Budapestinensia 10, 93-131. Tempír, Z. (1964): Beiträge zur ältesten Geschichte des Pflanzenbaus in Ungarn. ActaArchHung 16, 70-73. Terpó A. (2000): A táj szinantropizációja a nagy történelmi sorsfordulók idején. In: Füleki Gy. (ed.): A táj változásai a Kárpát-medencében a történelmi események hatására. Tomka P. (1997): Étkezési és vendégfogadási szokások a népvándorláskori nomád népeknél.. Nyereg alatt puhítjuk...? Vendéglátási és ételkészítési szokások a honfoglaló magyaroknál és a rokon kultúrájú lovas népeknél. Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Főiskola Tud. Közlem. II. Ómagyar kultúra 10., Separatum, 142 p., 86-93. Torma A. (1994): Szécsény kertgazdálkodása a 16-17. században az archaeobotanikai vizsgálatok tükrében. Szakdolgozat. Janus Pannonius Tud. Egy. Termtud. Kar Pécs. Kézirat. Torma A. (1996a): Botanikai leletek a középkori Pápáról (Botanische Funde im Mittelalterlichen Pápa). Acta Musei Papensis 6, 325-328. Torma A. (1996b): Archaeobotanikai maradványok a középkorból. Agrártört. Szeml. 38 p. 317 342. Udvardy L. (2000): Archaikus gabonagyomjaink mint dísznövények. In: Gyulai F. (ed.): Az agrobiodiverzitás megőrzése és hasznosítása. Tápiószele, 424 p., 415-418. Ubrizsy-Savoia, A. & Gyulai, F. (1993): Elementi mediterranei nel giardino imperiale ungherese del XV secolo. Atti del III Convegno (primo internationale) Paesaggi e Giardini del Mediterraneo 1 La conoscenza. Pompei, 4-5-6 giugno 1993, 259-270. Unger, F. (1851): Über die in Salzburg zu Hallstatt in Salzkammergut vorkommenden Pflanzenrümmer. Sitzungsber. Der Ak. Der Wissensch. Matem. Naturwissensch. Klasse. Wien, 148-156. Unger, F. (1862): Botanische Streifzüge auf dem Gebiete der Culturgeschichte. Inhalt eines alten ägyptischen Ziegels an organischen Körpern. Sitzungber. Akademie der Wiss. Wien, Math.-Nat. Cl. 45, 75-88. Valkó, E. (1971): Botanische Angaben aus der Bronzezeit im Gebiet Ungarns. Illème Congres International des Museés d'agriculture, Budapest. Résumeés des communications présentées. 203-206. Valkó, E. & Stieber, J. (1969): The first evidence of prehistoric vine growing in Hungary. Acta Agronomica 18, 432-435. Vörös I. (2000): Adatok az Árpád-kori állattartás történetéhez. In: Bende L. & Lőrinczy G. (eds.): A középkori magyar agrárium. Ópusztaszer, 206 p., 71-120. 13

Währen, M. (1985): Die Entwicklungsstationen vom Korn zum Brot im 5. und 4. Jahrtausend. Getreide, Mehl und Brot 39, Bochum, 373-379. Währen, M. (1987): Das Brot in der Bronzezeit und älteren Vorrömischen Eisenzeit nördlich der Alpen unter besonderer Berücksichtigung von Brotfunden aus Kreisgrabenfriedhöfen des Münsterlandes. AFWL Ausgrabungen und Funde in Westfalen-Lippe (Münster) 5, 23-71. Währen, M. (1989): Brot und Gebäck von der Jungsteinzeit bis zur Römerzeit. Helvetia Archaeologica 20, 82-116. Willerding, U. (1970): Vor- und frühgeschichtliche Kulturpflanzenfunde in Mitteleuropa. Neue Ausgrabungen und Forschungen in Niedersachsen 5, 287-375. Willerding, U. (1978): Paläo-ethnobotanische Befunde an mittelalterlichen Pflanzenresten an Süd-Niedersachsen, Nord-Hessen und dem östlichen Westfalen. Deutsch. Bot. Ges. 91, 129-160. Willerding, U. (1979): Palaeo-Ethnobotanische Untersuchungen über die Entwicklung von Pflanzengesellschaften. In: Werden und Vergehen von Pflanzengesellschaften. Ber. d. Intern. Symposien der internat. Vereinig. für Vegetationskunde. Vaduz, 61-109. Willerding, U. (1983): Paläo-etnobotanische Befunde und schriftliche sowie ikonographische Zeugnisse in Zentraleuropa. Plants and Ancient Man. Rotterdam. Studies in palaeoetnobotany 5, 75-88. Willerding, U. (1986): Landwirtschaftliche Produktionstrukturen im Mittelalter. In: Hermann, B.: Mensch und Umwelt im Mittelalter. Stuttgart, 245-255. Zeist, W. van (1970): Prehistoric and early-historic Food Plants in the Netherlands. Palaeohistoria 14, 14-173. Zohary, D. & Hopf, M. (1988): Domestication of Plants in the Old World. Clarendon, Oxford, 249 p. Zólyomi B. (1952): Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkortól (Die Entwicklungsgeschichte der Vegetation Ungarns seit dem letzten Interglazial). MTA Biol. Oszt. Közlem. 14, 491-543. Zólyomi, B. (1980): Landwirtschaftliche Kultur und Wandlung der Vegetation im Holozän am Balaton. Phytocoenologia 7, 121-126. Zólyomi, B. & Précsényi, I. (1985): Pollenstatistische Analyse der Teichablagerungen des Mittelalterlichen Klosters bei Pilisszentkereszt. ActaArchHung 37, 153-158. Zsemlyei J. (1974): Kis-Szamos vidéke (Kolozs megye) magyar tájszólásának kölcsönszavai II. Kolozsvár. Dokt. Ért. Kézirat. 14

Gyulai Ferenc írásai archeobotanika (régészeti növénytan) témában OMgK állományában megtalálható irodalom: Gyulai Ferenc Archaeobotanika : A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján / Gyulai Ferenc. - Bp. : Jószöveg Müh. K., 2001. - 221,[19] p.:ill.;21 cm. - (Jószöveg kézikönyvek ) C 68134 Gyulai, Ferenc Environment and agriculture in bronze age Hungary / Ferenc Gyulai ; [ed. by Archeological Institute of the Hungarian Academy of Sciences]. - Bp. : AIHAS, 1993. - 59 p.,[14] t.;24 cm. - (Archaeolingua ) C 65116 Gyulai Ferenc Növénytermesztési emlékek a fonyódbélatelepi Árpád-kori településrôl / Gyulai Ferenc. - -, 1985. - 2 db 30 cm B 15364/2 Az OMgK állományán kívüli, témához kapcsolódó irodalom: Gyulai F. (1987): A honfoglaló magyarság gabonatermesztése I. (Grain Production by the Early Hungarians I.). Zalai Gyűjtemény 26, 65-74. Gyulai, F. (1988): Obst- und Weinfunde aus der Arpadenzeit (10. Jahrhundert) in Fonyód-Bélatelep am Balaton. Der prähistorische Mensch und seine Umwelt. Festschrift für Udelgard Körber-Grohne. Stuttgart, 395-402. Gyulai F. (1989): A honfoglaló magyarság gabonatermesztése II. (Grain Production by the Early Hungarians II.). Zalai Gyűjt. 28, 5-17. Gyulai F. (1994): A Kárpát-medence haszonnövényei a 9-10. században. In: Györffy Gy. (ed.): Honfoglalás és régészet. Balassi Kiadó, Budapest, 247-258. 15

Gyulai, F. (1995a): The plant and food remains from the Copper Age settlement at Zalaszentbalázs-Szőlőhegyi mező. In: Szőke B. M. (ed.): Archeological and Settlement History in the Hahót Basin, South-West Hungary. Antaeus 22, 145-157. Gyulai, F. (1995b): Natural environment and climate. Plant exploitation and agriculture. In: Bartosiewicz, L. (ed.): Animals in the Urban Landscape in the Wake of the Middle Ages. A case study from Vác, Hungary. Tempus reparatum/bar, International Series 609, Oxford, 3-4, 93-110. Gyulai, F. (1995c): The analytical study of carbonized grain remains from the lake Balaton region (Hungary). Annali Botanica 53, Roma, 251-260. Gyulai, F. (1996a): Using image analysis in the evaluation of plant imprints found on sherds from the Neolithic site of Bicske. In: Makkay J., Starnini, E. & Tulok, M. (eds.): Excavations at Bicske-Galagonyás (Par. III). The Notenkopf and Sopot-Bicske Cultural Phases. Svevo, Trieste, 258-263. Gyulai F. (1996b): Előzetes jelentés Százhalombatta középső bronzkori tell 1991. évi ásatás növényleleteinek vizsgálatáról. In: Poroszlai I. (ed.): Ásatások Százhalombattán. Százhalombatta, 55 p., 16-24 Gyulai F. (1996c): Balatonmagyaród-Hídvégpuszta késő bronzkori település növényleletei és élelmiszermaradványai (Die Planzenfunde und Lebensmittelreste aus der spätbronzezeitlichen Siedlung von Balatonmagyaród-Hídvégpuszta). Zalai Múzeumok 6, 169-195. Gyulai, F. (1996d): Umwelt und Pflanzenbau in Transdanubien während der Urnenfelder-, Hallstatt- und Latène kultur. In: Jerem, E. & Lippert, A. (eds.): Akten des Internationalen Symposiums, Sopron, 10-14. Mai 1994. Archaeolingua, Budapest, 127-136. Gyulai F. (1996e): Előzetes jelentés Panyola-Ásottfok késő népvándorláskori telep 1996. évi ásatásából származó növényleletek viszgálatáról. In: Erdélyi I. (ed.): Panyola. Településtörténeti kutatási eredmények 1991-1996. Student, Budapest, 53-57. Gyulai F. (1997b): A honfoglaló magyarság ételeinek régészeti-növénytani forrásai. Nyereg alatt puhítjuk...? Vendéglátási és ételkészítési szokások a honfoglaló magyaroknál és a rokon kultúrájú lovas népeknél. Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Főiskola Tud. Közlem. II. Ómagyar kultúra 10, 113-134. Gyulai F. (1997c): Szenült szemtermések analitikai vizsgálata (Analytic examination of carbonified crops.) Zalai Múzeum 8, 176-190. Gyulai F. (1998a): Archaeobotanika, élelmiszermaradványok vizsgálata (Archaeobotany and Foodremains Analysis.) In: Ilon G. (ed.): Régésztechnikus kézikönyve I. Panniculus. Ser. B.3, Szombathely, 395 p., 225-238. Gyulai F. (1998b): A Kis-Balaton térségének archaeobotanikai kutatási eredményei (Archaeobotanical Investigation in the region Kis-Balaton.) A Kis-Balaton térségének magasabbrendű növényzetével kapcsolatos kutatási 16

eredmények. Magyar Hidrológia Társaság és a NYUVIZIG konferenciája, Keszthely, 1998. március 24., 17-24. Gyulai, F. (1998c): The study of organic remains from the Celtic period site of Keszthely-Fenékpuszta. In: Anreiter, P., Bartosiewicz, L., Jerem, E. & Meid, W. (eds.): Man and the Animal World. Studies in Archaeoyoology, Archaeology, Anthropology, and Palaeolinguistics in memoriam Sándor Bökönyi., Budapest, 720 p., 275-283. Gyulai F. (1998d): Budapest, Bécsi út 38-42., a Badeni kultúra lelőhelyének növénytani anyaga. In: Endrődi A. (1998): Késő rézkori leletek Óbudáról (Late Copper Age Finds from Óbuda). Budapest Régiségei 32, 105-123., 108. Gyulai F. (1998e): Archaeobotanical Sources in Investigating the Diet of Conquering Hungarians. In: Laszlovszky J. (ed.): Tender Meat under the Saddle. Costoms of Eating, Drinking and Hospitality among Conquering Hungarians and Nomadic Peoples. Krems, 1998, 178 p., 120-156. Gyulai F. (1999a): A Rákospalota-Újmajor 1. lelőhelyről származó növényleletek archaeobotanikai feldolgozása (Analysis of the Botanical Remains Collected from the 1996 Excavations at the Motorway M0 site No. 1 Rákospalota-Újmajor.) In: Bencze Z., Gyulai F., Sabján T. & Takács M.: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója. (Ausgrabung und Rekonstruktion eines Grubenhauses aus der Árpádenzeit.) Monumenta Historica Budapestinensia 10, 73-91. Gyulai F. (1999b): Az agrobiodiverzitás változása a Kárpát-medencében (The changing of the Agrobiodiversity in the Carpathian-basin). Fenntartható Fejlődés Bizottsága, Budapest, 1999, 96 p. Gyulai, F. (1999c): The einkorn as living part of an ancient landscape. In: Jerem, E. & Poroszlai, I. (eds.): Archaeology of Bronze and Iron Age. Proceedings of the International Archaeological Conference, Százhalombatta, 3-7 October 1996, Archaeolingua, Budapest, 488 p., 297-302. Gyulai F. (2000a): A gabonafélék diverzitásának változása s Kárpátmedencében. Archaeobotanikai áttekintés (The Changing of the Cereals- Diversity in the Carpathian-basin. Archaeobotanical Review.) In: Gyulai F. (ed.): Az agrobiodiverzitás megőrzése és hasznosítása. Szimpózium Jánossy Andor emlékére. Budapest, május 4-6. 424 p., 278-287. Gyulai F. (2000b): Klíma, táj, kultúrák: összefüggések és különbözőségek a Kárpát-medencében. In: Füleki Gy. (ed.): A táj változásai a Kárpátmedencében a történelmi események hatására. Budapest-Gödöllő, 286 p., 9-13. Gyulai F. (2001): Archaeobotanika. Jószöveg Kézikönyvek, Budapest, 221 p. Gyulai, F. (2002a): Archaeobotanical remains and environment of Bell Beaker Csepel-Group. In: The Norteast Frontier of Bell Beakers. Symposium, 26-29 May 2002, Poznań. Abstracts, 20. 17

Gyulai, F. (2002b): Die Pflanzenreste des in Dunakeszi Székesdűlő freigelegten spätbronzezeitlichen Röhrenbrunnens. Budapest Régiségei 36, 301-307. Gyulai F. (2002c): A Kárpát-medencei szőlő- és borkultúra régészeti növénytani emlékei. In: Benyák Z. & Benyák F. (eds.): Borok és korok. Hermész kör, Budapest, 101-113. Gyulai F. (in print): Túrkeve-Terehalom középső bronzkori tell település növénymaradványai (The plantremains of the middle bronze age tell settlement Túrkeve-Terehalom). Tisicum. Gyulai, F. & Kállay, M. (1998/99): A Dink-Remains from Seeraj (Sindh, Pakistan). In: Shaikh, N. & Biagi, P. (eds.): Ancient Sindh. Annual Journal of research 5. Shah Abdul Latif University Khairpur (Sindh), 29-34. Gyulai F. & Kállay M. (2002): Italmaradványok a Kárpát-medencében. In: Benyák Z. & Benyák F. (eds.): Borok és korok. Hermész kör, Budapest, 113-114. Gyulai F. & Kállay M. (in print): The remains of Hallstatt Period Beverages from Western Hungary. Analyzing the earliest remains of wine from Central Europe. BAR. Gyulai F. & Torma A. (1993): Az urnasíros kultúra góri településének növényleletei. Nyugat-Dunántúl bronzkora. Pápai Múzeumi Értesítő (Acta Musei Papensis) 6, 277-286. Gyulai, F. & Torma, A. (1999): Die Pflanzenfunde einer Siedlung der Urnenfelderkultur in Gór. Savaria 24, 359-367. Gyulai, F., Hertelendi, E. & Szabó, I. (1992): Plant remains from the early medieval lakeshore settlement Fonyód-Bélatelep (Lake Balaton, Hungary) with especial emphasis on the history of fruit cultivation in Pannonia. Vegetation History and Archaeobotany 1, 177-184 18