Stonehenge "Nincs az a szabály, amelyet meg ne lehetne sérteni avégből, hogy szebbé tegyünk valamit." Beethoven Az építés az egyik legősibb és legösszetettebb alkotó emberi tevékenység az emberiség már korán felismerte, hogy az építkezések során közösségi érdekeket magába foglaló tűzvédelmi, egészségügyi, állékonysági stb. szabályokat be kell tartani. ezeknek a kezdetben szokásjogi alapokon követett szabályoknak a száma a nagyobb települések kialakulásával egyre növekedett. az építési szokások, szabályok kialakulásában nem kis szerepet játszottak a különféle vallási hiedelmek is. 1
épített környezet 1. Az öntözéses földművelő társadalmakat a tartós megtelepedés, épített állandó lakhely jellemezte 2. Intézményi szféra és az építésre vonatkozó (anyagi jogi jellegű) normák alakulnak ki, megjelenik az építési jog csírája. Hogyan csináljam, hogyan ne csináljam (anyagi jog) Csináljam ne csináljam (eljárási jog) építésügyi igazgatás A fejlett ókori államokban az építéssel kapcsolatos (elsősorban anyagi jogi jellegű) szabályok már jogi formát öltöttek és az állam közhatalmi eszközökkel biztosította ezek betartását. Különösen a római közjogban találkozhatunk nagy számban ilyen természetű rendelkezésekkel. Pl. Augustus császár építési törvénye előírta az épületek magasságát, melyet 70 lábban (kb. 21 m) maximált, valamint az épületek egymástól való távolságát is. 2
A magyar jogrendszer forrásai között hosszú évszázadokon keresztül meghatározó szerepet játszott a szokás. Hazánkban a középkorban gyarapodott az építési tevékenységre vonatkozó előírások száma, elsősorban a tilalmakat tartalmazó szabályok. Zsigmond király például kötelezte Visegrád város polgárait a megrongálódott lakóházak egy éven belül történő tatarozására. Mátyás király 1477-ben felszólította a budai polgárokat az elhasználódott lakóházak felújítására, úgy rendelkezett, hogy amennyiben erre egy éven belül nem kerül sor, a király a koronára szállottnak tekinti a házakat, és azokat másoknak adományozza. Pesten 1788-ban bocsátották ki az első építésrendészeti szabályokat városok önkormányzati szervei által alkotott, az építési tevékenységre vonatkozó szabályzatok. az építési tilalmakon és kötelezettségeken kívül már az adott településnek építési övezetekre történő felosztásáról is rendelkeztek. 1839. január 15-én megjelent az Országos Építési Rendszabás szabad királyi Pest városára 3
Az építésügy országos szintű átfogó szabályozását először az 1937. évi VI. törvénycikk kísérelte meg. Elrendelte, hogy minden városnak városfejlesztési, valamint általános és részletes városrendészeti tervet kell készítenie. Az építésügyről szóló 1964. évi III. tv. 2. Az építésügyi igazgatás körébe tartozik: a) a regionális rendezésre, a településhálózat fejlesztésére, továbbá a városok és a községek rendezésére (a továbbiakban együtt: területrendezés) vonatkozó szabályok megállapítása, érvényesítése és alkalmazásuk ellenőrzése; b) az épületek, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti létesítmények kivételével - a műtárgyak és más építmények (a továbbiakban együtt: építmények) megépítésére, használatára, jókarbantartására, felújítására, helyreállítására, átalakítására, bővítésére és lebontására vonatkozó szabályok megállapítása, érvényesítése és alkalmazásuk ellenőrzése; 4
c) a területrendezés tervezésével, továbbá az építmények műszaki tervezésével és típustervezésével (a továbbiakban együtt: építéstervezés) kapcsolatos tevékenység szabályozása, szakirányítása és ellenőrzése, valamint az építéstervezésre vonatkozó tervezési szerződés és díjszabás rendszerének megállapítása; d) az építmények kivitelezésével kapcsolatos építőipari tevékenység szabályozása, szakirányítása és ellenőrzése, továbbá a kivitelezés vállalati feltételeinek és az építési szerződés, valamint az építőipari költségvetés és árvetés rendszerének megállapítása; e) az építésügy körébe tartozó kutatás és kísérletezés célkitűzéseinek megállapítása, e munkák szabályozása, szakirányítása, összehangolása és ellenőrzése; 5
f) árszabályozási hatáskörgyakorlása - az árszabályozásra vonatkozó jogszabályok keretei között - az építéstervezés, az építmények kivitelezése, továbbá az építésügyi kutatás körében; g) az építési anyagok, szerkezetek és építési módok, továbbá az építőipari szerelvények tipizálása és - a szabványosításra vonatkozó jogszabályok keretei között - szabványosítása, azok alkalmazásának szabályozása, valamint az építőipari gyártmányok minőségi vizsgálata és ellenőrzése; h) a műemlékvédelem; i) a belterületi fásításra és parkosításra, továbbá a közterületek használatára vonatkozó szabályok megállapítása, érvényesítése és alkalmazásuk ellenőrzése. 3. A legfelsőbb építésügyi szakigazgatási szerv az építésügyi miniszter. 6
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 1. (1) A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan: a) a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés), b) a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés), c) az épületek, műtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására, d) az építmények építészeti-műszaki tervezésére (a továbbiakban: építészetiműszaki tervezés), e) az építmények kivitelezésére, f) az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítására, g) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére, 7
h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra, i) az a)-h) pontok körébe tartozó kutatásra, műszaki fejlesztésre és ezek eredményének alkalmazására, j) az a)-i) pontokban foglaltakkal kapcsolatos feladatokra, hatáskörökre és hatósági jogkörökre, továbbá k) az a)-j) pontokban foglaltakra vonatkozó szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenőrzésére és érvényre juttatására E törvényt a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. 8
Sajátos építményfajták Hidak, Szélmalmok Utak, vasutak Bányák Atomerőművek Antennák Kikötők Világítótornyok Stb. Tokió 9
Mostar Híd a Tyne folyón Anglia 10
Tsitsikamma Dél Afrika London Eye 11
vizimalom Cambridges 12
Kinderdijk Skócia 13
sífelvonó Dwellings-tó cölöpház Baden Württemberg 14
Sajátos építményfajták többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányaműveléssel kapcsolatos és atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség. 15
Az építésügyi igazgatás szervezeti rendszere az építésügy négy pillére Építésügyi hatóság Építésfelügyelet Főépítész Szakmai kamarák Állami feladat, de vegyes szervezeti keretek között Állami feladat állami szervezeti keretek között Állami és önkormányzati feladat vegyes szervezeti keretek között Állami és szakmai önkormányzati feladat szakmai önkormányzati keretek között Építésügyi hatóság Fajtái: általános sajátos építményfajta szerinti műemléki vagy elsőfokú másodfokú vagy önkormányzati szervezetben állami szervezetben 16
Általános építmények hatósága Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint Hatóság Az Étv. 2009. október 1-jén hatályba lépett rendelkezése az általános és a sajátos építmények esetében hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság feladatait egységes szempontok szerint határozza meg. A hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság az építményekkel ide értve a sajátos építményfajtákat is - kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre, továbbá a sajátos építményfajták esetén a sajátos építményfajtákra vonatkozó speciális jogszabályi követelményeket is érvényesíti. 17
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, és az azokhoz tartozó műtárgyak tekintetében az általános építésügyi hatóság jár el engedélyező hatóságként. A többi sajátos építményfajta tekintetében a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben is az általános építésügyi hatóság jár el. 1. Közlekedési építmények közúti közlekedés építményei légiközlekedés építményei a vasúti közlekedés építményei a hajózási közlekedés építményei Eljáró építésügyi hatóság: I. fokon megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve II. fokon Nemzeti Közlekedési Hatóság 18
1.1. A közúti közlekedés építményei Autópályák, Országutak, autóutak Lakóutak Magánutak Kerékpárutak Járdák Csatlakozó műtárgyak 1.2. Légiközlekedés építményei A repülőtér szárazföldön vagy vízen kijelölt terület (ideértve valamennyi, a területhez tartozó épületet, felszerelést és berendezést), amely egészében vagy részben a légi járművek indulására és érkezésére, valamint felszíni mozgására szolgál. A repülőtér telkén előforduló légiközlekedési sajátos építményfajták a hajtóművező hely, a jégtelenítő hely, a futópálya, a guruló, az előtér, a nyűgöző, a pálya és szegélyjelek, a szervízút és a szabadtéri tárolók (burkoltfelületek). 19
1.3 Vasúti közlekedés építményei Vasúti építménynek minősül a vasúti pálya, a vasút egyéb helyhez kötött létesítményei és berendezései, a sikló, a függőpálya, a távolsági szalagpálya és a sífelvonó. 1.4. A hajózási közlekedés építményei Hajózási építmény a víziközlekedés biztonságát és zavartalanságát elősegítő vagy az úszólétesítmények kikötésére, veszteglésére szolgáló, a vízen, illetőleg a parton lévő hajózási célokat szolgáló létesítmény. A hajózási létesítmény fogalomkörébe tartozik a kikötő, az úszóműves kikötőhely, a komp- és révátkelőhely, az úszóműállás, a hajóhíd, a veszteglőhely, a vízisportpálya, a vízi repülőtér és a hajókiemelő berendezés. 20
2. Vízilétesítmények A vízilétesítmény az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása - ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja. A vízügyi hatóság: általános esetben a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség. Jelenleg tíz környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, illetve két kirendeltség működik az országban. A helyi vízügyi hatóság a települési önkormányzat jegyzője A jegyző engedélyezi: az 500 m3/év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény megépítését, használatbavételét, átalakítását és megszüntetését; olyan kút létesítését, használatbavételét és megszüntetését, amely a létesítő házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint - parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül - kizárólag a talajvíz felhasználásával működik. 21
3. Elektronikus hírközlési (távközlési) építmények Elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű építmények és egyéb burkoló, tartó, védő és jelző műtárgyak, ideértve a nyilvános telefonállomást burkoló, tartó és védő műtárgyat (a telefonfülkét) is. Az antenna az elektronikus hírközlési építmények olyan berendezése, amely elektromágneses jelek vételére vagy sugárzására, illetve amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál. Az antennatartó szerkezet olyan elektronikus hírközlési építmény, amely az antenna elhelyezésére, tartószerkezetére szolgál. Az antennához, antennatartó szerkezetekhez tartozó műtárgy: különösen földelési, villámvédelmi eszközök, valamint a tápáram ellátás biztosításához szükséges eszközök és az elektronikus hírközlési berendezések elhelyezéséhez, védelméhez szükséges építmény, berendezés (szekrény vagy konténer). 4. A bányaműveléssel kapcsolatos sajátos építményfajták a szilárdásvány-bányászat területén a területigénybevétellel járó bányászati létesítmények, a kőolaj- és földgázbányászati létesítmények, a gázipari létesítmények, és az egyéb létesítmények. a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának létesítményei az épületgépészeti berendezések kivételével, a földtani szerkezet kutatását szolgáló mélyfúrás, kutatóakna, kutatóvágat, a polgári felhasználású robbanóanyag föld alatti raktára. 22
Az eljáró hatóság Építésügyi hatósági ügyekben első fokon a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal jár el. Jelenleg az országban öt bányakapitányság működik. Eljárástípusok elvi építési engedélyezési eljárás építési engedélyezési eljárás használatbavételi engedélyezési eljárás fennmaradási engedélyezési eljárás rendeltetés megváltoztatási engedélyezési eljárás bontási (megszüntetési, felszámolási) engedélyezési eljárás A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélyezési hatáskörébe tartozó sajátos építmények a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket), a közforgalmú üzemanyagtöltő állomások műtárgyai az utak kivételével, a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, 23
a külön jogszabályban meghatározott, 50 kva-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény, a biogáz és komposztáló telep technológiáinak elhelyezését, vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével, az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító, az épített üvegipari vagy fémipari kemence, építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei), ipari és mezőgazdasági célú hőfejlesztőhőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény; a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték Az eljáró hatóság Építésügyi jogkörben első fokon a megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerve, másodfokon az MKEH jár el 24
A honvédelmi és katonai célú építmény, ideértve az ezekhez az ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal jellegű építményeket is: az az építmény, amely sajátos honvédelmi vagy katonai rendeltetésére tekintettel - beleértve a nemzetközi katonai szerződésekből eredő kötelezettséget is - honvédségi szolgálati viszonyon kívüli használata korlátozott, kivéve, ha az kizárólag sport-, üdülés-, lakás-, kulturális, művelődési, oktatási, igazgatási célra szolgál, vagy abban szociális, illetve egészségügyi tevékenységet végeznek. Az eljáró hatóság A katonai építésügyi hatósági jogkört országos illetékességgel első fokon a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal vezetője, másodfokon a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja. 25
A nemzetbiztonsági célú, rendeltetésű építmények Az eljáró hatóság 2011. január 1-től a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények vonatkozásában az építésügyi hatósági jogkör gyakorlására a katonai építésügyi hatóság, azaz első fokon országos illetékességgel a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal vezetője, másodfokon országos illetékességgel a honvédelemért felelős miniszter került kijelölésre. Az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos építmények Nukleáris létesítménynek minősül az atomerőmű, atomfűtőmű, kutató és oktató atomreaktor, továbbá minden más olyan létesítmény, amelyet a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló biztosítéki megállapodás 98. cikkének 2. I. pontja ekként határoz meg. Az eljáró hatóság: az Országos Atomenergia Hivatal 26
Műemlék Műemlék építménynek a műemléki védelem alatt álló építmények, illetőleg azok szerkezetei, így különösen a föld alatti alapozások és épületrészek, a tartó-, burkoló- és díszítőelemek, továbbá a vakolatrétegek minősülnek. Az eljáró hatóság A hatósági feladatokat - az építésfelügyeleti hatósági feladatok kivételével építésügyi hatóságként elsőfokon a megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerve, másodfokon a KÖH központi szerve látja el. A műemléki területeken álló építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági feladatokat ugyanakkor az általános építésügyi hatóság, azaz elsőfokon az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, másodfokon a regionális államigazgatási hivatal látja el. 27
Építésfelügyelet 3. (1) A Kormány építésfelügyeleti hatóságként - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a) első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő Építésügyi Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeként működő építésfelügyeletet (a továbbiakban: elsőfokú építésfelügyeleti hatóság), b) másodfokon a minisztert (a továbbiakban: másodfokú építésfelügyeleti hatóság) jelöli ki. Szakmai kamarák Magyar Építész Kamara Magyar Mérnöki Kamara Országos Kereskedelmi és Iparkamara 28
Az építés folyamatának résztvevői építtető - beruházó beruházás lebonyolító építészeti-műszaki terv tervezője, szakági tervezője kivitelezési tervek tervezője, szakági tervezője tervellenőr tervezői művezető vállalkozó kivitelező, fővállalkozó kivitelező, alvállalkozó kivitelező építési fedezetkezelő felelős műszaki vezető építési műszaki ellenőr energetikai tanúsító építésügyi-műszaki szakértő építésügyi igazgatási szakértő 29