CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

Hasonló dokumentumok
50 év a sugárvédelem szolgálatában

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

MTA KFKI AEKI KÖRNYEZETELLENİRZÉS ÉVI JELENTÉS

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

a NAT /2010 számú akkreditált státuszhoz

Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

A magyarországi 106 Ru mérési eredmények értékelése

A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

ERMAH laboratóriumok mintavételi és vizsgálati programja (2014)

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS

Mi történt Fukushimában? (Sugárzási helyzet) Fehér Ákos Országos Atomenergia Hivatal

Sugárbiztonságot növelő műszaki megoldások a Paksi Atomerőmű Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

Radiológiai vizsgálatok egy elhagyott katonai bázis területén

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI

Ionizáló sugárzások dozimetriája

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, Szeptember 04.

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Magyar expedíció Csernobilban 2005

Radon a felszín alatti vizekben

Személyi felületi szennyezettség ellenőrző sugárkapu rekonstrukció a Paksi Atomerőműben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Radioaktivitás biológiai hatása

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS ÉVRE

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen

AZ EGÉSZSÉGÜGYI RADIOLÓGIAI ÉS MÉRŐ ADATSZOLGÁLTATÓ HÁLÓZAT (ERMAH) TEVÉKENYSÉGE 2010 ÉS 2015 KÖZÖTT

Radonmentesítés tervezése, kivitelezése és hatékonyságának vizsgálata

A NATO ÉVI NEMZETKÖZI RADIOLÓGIAI ÖSSZEMÉRÉSÉNEK (SIRA-2008) TAPASZTALATAI. Vágföldi Zoltán, Ferencz Bernadette

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

Gamma Műszaki Zrt. SUGÁRFELDERÍTÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI MOBIL LABOR ALKALMAZÁSOKBAN

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

SZEMÉLYI DOZIMETRIA EURÓPÁBAN

Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSOK

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április

Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

Az atommag összetétele, radioaktivitás

A KITERJESZTETT INES SKÁLA RADIOLÓGIAI ESEMÉNYEKRE TÖRTÉNŐ HAZAI ADAPTÁCIÓJA

A bátaapáti NRHT sugárvédelmi és környezetellenőrző rendszere

ERMAH laboratóriumok mintavételi és vizsgálati programja (2015)

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22

Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

HASADÓ ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA A BUDAPESTI KUTATÓREAKTORNÁL SUGÁRVÉDELEM ÉS SAFEGUARDS

Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens

A hazai vízművek NORM-os felmérése

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE

Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya)

A sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI

A neutrontér stabilitásának ellenőrzése az MVM PA Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában

A PAKSI ATOMERŐMŰ NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI RENDSZERE SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL

XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április 24.

Kell-e félnünk a salaktól az épületben?

Charles Simonyi űrdozimetriai méréseinek eredményei

Tokozott üzemanyag kiszárítása, hermetizálása

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL

A soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio

Sugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)

14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C

Átírás:

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály XXXI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Keszthely, 2006. május 9 11. Környezeti ártalmak és a légzőrendszer 2006. évi XVI. Országos Konferenciája Hévíz, 2006. október 17-18. Tolna Megyei Mérnöki Kamara 2016. május 20.

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 2. MÉRÉSEK 1986. MÁJUSBAN, JÚNIUSBAN Paks környékén Az ország különböző részein 3. CSERNOBIL KÉSŐI KÖVETKEZMÉNYEI PAKS KÖRNYÉKÉN A talaj Cs-137 aktivitáskoncentrációja 4. KIJEVI, CSERNOBILI TALAJMINTÁK SZENNYEZETTSÉGE 5. NEMZETKÖZI IN SITU MÉRÉSEK 6. ÖSSZEFOGLALÁS - TANULSÁGOK

BEVEZETÉS 1. A csernobili atomerőműben 20 évvel ezelőtt bekövetkezett katasztrófa hazai környezeti következményei meghatározó szerepet játszottak a PAE környezetellenőrző tevékenységében 1986. május-júniusban, de bizonyos késői hatásokkal mindmáig számolnunk kell (talaj, iszap Cs-137 aktivitás). A katasztrófa számos területen előre lendítette a nukleáris környezetellenőrzést. Ennek egyik hozadéka az ún. in situ gamma-spektrometriai vizsgálatok széles körű elterjedése, illetve ennek kapcsán évről-évre nemzetközi összehasonlító mérések szervezése az európai országokban. A csernobili vonatkozású, Paks környéki adatok összehasonlítása a PAEben bekövetkezett üzemzavari kibocsátások környezeti hatásaival azt mutatja, hogy ez utóbbiak sokkal kisebbek voltak az 1986. évi szennyezettségnél.

BEVEZETÉS 2. Első észlelés:1986. 04. 28. 04. 29. aeroszol minta 1986. 04. 29. 04. 30. fall-out minta Munkaszervezés: 05 (14) óra: mintagyűjtés (4-5 hely) 06-08 óra: mérés, kiértékelés, jelentés telex-en a kormánybizottságnak Minden lehetséges intézkedés a szennyeződések elkerülésére Részvétel az országos feltérképezésben (Balaton-Pécs- Szeged) Összefoglaló jelentés 1986. aug. (200 pl., országos 2.) Előadások, cikkek a mérési eredményekről.

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ HÁLÓZATA

MÉRÉSEK 1986. MÁJUSBAN, JÚNIUSBAN

SUGÁRVÉDELMI ALAPFOGALMAK Radioaktív koncentráció radioaktív izotóp (bomlás) (alfa-, béta-, gamma-sugárzó) koncentráció (aktivitás~) (levegőben, vízben, talajban, élelmiszerben, testben stb.) [Bq/m3], [Bq/dm3], [Bq/kg] 1 Bq=1 bomlás/s (nagyon kicsi) mintamérés, radioanalitika külső besugárzás, külső sugárterhelés (gamma-sug.) belső besugárzás, belső sugárterhelés (alfa-, béta-sug.) Sugárzás (ionizáló) Sugárzási tér (gamma-, neutron-, alfa-, béta-sug., nem ismert a sugárzó izotóp) dózis, dózisteljesítmény (anyagban elnyelt energia, időegység alatt elnyelt energia) [Gy], [Sv], [mgy/h], [μsv/h], stb. 1 Gy=Sv=1 joule/kg (gamma-sug.) 4,5 Sv félhalálos, 7 Sv halálos d. dózis-, dózisteljesítmény mérés külső besugárzás, külső sugárterhelés (gamma-sugárzás) belső besugárzás, belső sug. t. (alfa-, béta-sugárzás)

MÉRÉSEK 1986. MÁJUSBAN, JÚNIUSBAN Kb. 500 mintavételes gamma-spektrometriai vizsgálat Minta-fajta Mintaszám [db] Eredmény [db] Aeroszol 120 730 Fall-out 25 170 TLD 60 60 In situ 25 600 Duna-víz 70 140 Élelmiszer 200 800 Mindösszesen 500 2500

MÉRÉSEK 1986. MÁJUSBAN, JÚNIUSBAN

MÉRÉSEK 1986. MÁJUSBAN, JÚNIUSBAN

MÉRÉSEK 1986. MÁJUSBAN, JÚNIUSBAN A földfelszín felületegységére jutó Cs-137 szennyezettség mintamérések és félvezető detektoros helyszíni mérések alapján a Paksi Atomerőmű környezetében Paks környékén az átlag: 2,2 ± 0,3 kbq/m 2

MÉRÉSEK 1986. MÁJUSBAN, JÚNIUSBAN

MÉRÉSEK 1986. MÁJUSBAN, JÚNIUSBAN A talajfelszín szennyezettsége 1986. május végén néhány városban in situ gamma-spektrometriai mérések alapján [kbq/m 2 ] Helyszín (terület jellemző) Cs-137 Összes Pécs (W. I. szobor, füves park) 1,3 8,5 Pécs (BP-kút, aszfalt parkoló) 0,6 4,4 Szeged (Dóm, füves terület) 1,3 9,5 Szeged (Dóm, aszfalt terület) 0,9 3,9 Keszthely (Főiskola, füves tér) 6,1 34 Balatonfüred (PAV, füves tér) 3,3 20 Siófok (Ép. üdülő, füves tér) 4,2 33

MÉRÉSEK 1986. MÁJUSBAN, JÚNIUSBAN A Duna-víz éves átlagos Cs-137 aktivitáskoncentrációja [mbq/dm 3 ] 1986. máj. 08. 23 Bq/dm 3 (I-131) 1986. máj. 11. 500 (max.) 1986. júl.-dec. 19 (12 25) 1987 19 (5 45) 1988 6,8 (3 10) 1994 1,9 (1 4)

KIJEVI, CSERNOBILI ÉS PAKSI TALAJMINTÁK SZENNYEZETTSÉGE [Bq/kg] Helyszín, év Kijev, 1987. (0-2cm) Cs., 1999. (0-1,5 cm) Cs., 1999. (1,5-3,0 cm) Cs., 1999. (3,0-4,5 cm) Cs., 1999. (4,5-6,0 cm) Paks, 1987. (0-5 cm) Paks, 2005. (0-3 cm) Sr-90 350 1200 Ru- Rh-106 Cs-134 Cs-137 Ce-144 Eu-154 Eu-155 2 300 570 1 800 6 800 25 35 0 25 4 400 < 25 55 0 30 4 700 < 40 30 0 100 13 700 < 85 60 0 350 43 500 < 310 290 3,5 7 10 36 5 0 0 0,5 0 0 10 0 0 0

NEMZETKÖZI IN SITU MÉRÉSEK A Cs-137 mélység szerinti eloszlása különböző talajokban (Gordola Svájc, 1997) Az egyes radionuklidok dózisteljesítmény járuléka (Salzburg, 1994)

KÜLÖNBÖZŐ TÁPLÁLÉK-MINTÁK AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓJA 1986. MÁJUS ELSŐ FELÉBEN [legnagyobb mért érték, Bq/kg] Minta Ru-103 Ru- I-131 Te- Cs-134 Cs-137 Ba- Rh-106 I-132 La-140 Lucerna (friss) Paraj (friss, mosatlan) Saláta (friss, mosatlan) 570 280 2 700 1 600 200 350 300 450 3 100 600 100 180 160 370 1 000 250 110 210 240 Hal (keszeg) 1,4 3,7 6,7 Ivóvíz (Paks) 0,4 0,7 0,1 0,06 0,1 0,8 Tej (bolti) 250 13 22 Pajzs- mirigy [Bq] 540

NEMZETKÖZI IN SITU MÉRÉSEK

NEMZETKÖZI IN SITU MÉRÉSEK

NEMZETKÖZI IN SITU MÉRÉSEK (PAKS, MORAL-4)

NEMZETKÖZI IN SITU MÉRÉSEK (PAKS, MORAL-4)

NEMZETKÖZI IN SITU MÉRÉSEK (PAKS, MORAL-4)

NEMZETKÖZI IN SITU MÉRÉSEK (MORAL - ) Helyszín Mozgó lab. [db] Időpont Szakember [db] Paks (4.) 1991 9 24 Németo. 1992 8 21 Németo. 1993 17 48 Salzburg 1994 24 62 Prága 1995 13 31 Bled 1996 16 43 Svájc 1997 18 50 Szlovákia 1998 20 73 Csernobil 1999 19 75

NEMZETKÖZI IN SITU MÉRÉSEK (CSERNOBIL)

NEMZETKÖZI IN SITU MÉRÉSEK (CSERNOBIL)

NEMZETKÖZI IN SITU MÉRÉSEK (CSERNOBIL) Dózisteljesítmény [μsv/h] Cs-137 felszíni szenny. [MBq/m 2 ] 40 22 ± 17 115 50 ± 40 280 70 ± 50 Helyszíni gamma-spektrometriai mérés a csernobili atomerőműtől É-ra, 1,5 km távolságban (HPGE félvezető detektor, AUTOMESS dózismérő, FH-40 F1 dózismérő). A szennyezettség meghatározásában sík eloszlás feltételezve, ez alábecsli a végeredményt.

ÖSSZEFOGLALÁS - TANULSÁGOK Csernobil volt az első igazi próbatétel: Mozgósítás, felállás Normál munkarendtől való eltérés Szennyezett körülmények közötti munkavégzés (pl. fű-minták) Nagyszámú mérési eredmény (lehetőleg utó-korrekció nélkül) Szervezett, országos irányítás (kormány-helyettes megbízott) Feladatok kiosztása (Paks körül, országos) Jelentési kötelezettség (reggel 8 óra, telefax) Lakossági sugárterhelés: néhány tized msv lekötött effektív dózis (zöme az első évben) Lakossági tájékoztatás a média szerepe

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN KÖSZÖNÖM A FIGYELMET

A Cs-137 AKTIVITÁS A PAE KÖRZETÉBŐL SZÁRMAZÓ MINTÁKBAN Közeg Vizsgálat Mértékegység Cs-137 aktivitás (min. max.) 1986. május (*jún.-dec.) 1987. 1993. -1994. Aeroszol μbq/(m 3 xhét) 0 1,4 x 10 6 20 600 <1 6 Kihullás Bq/(m 2 xhó) 2 100 <0,2 4 0,1 1 Talaj (0-5 cm) Bq/m 2 1 500 2 600 1 900 2 700 900 2 400 In-situ gsp. Bq/m 2 900 1 500 1 650 3 140 nincs mérés Talaj (0-5 cm) Bq/kg 17 67* 30 60 8 24 In-situ gsp. ngy/h 2,0 3,8 2,6 3,3 nincs mérés Fű Bq/kg 17 530 <2 13 0,2 4 Duna-víz mbq/dm 3 100 500 5 45 1 4 Duna-iszap Bq/kg 13 1 300* 53 490 17 110 Hal Bq/kg 4 <20* <0,5 3,6 0,1 1 Tej Bq/dm 3 <2 25 <0,4 31 0,04 0,07