Mérsékelt övezet
Elhelyezkedés
Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc, a leghidegebb hónapok középhőmérséklete: -5 és +10 oc között változik Uralkodó szele: a nyugati szél
Felosztása: A mérsékelt övezeten belül három övet különböztetünk meg: Meleg mérsékelt (szubtrópusi Valódi mérsékelt: Hideg mérsékelt (szubarktikus, tajga)
Meleg mérsékelt (szubtrópusi): évi középhőmérséklet: 15-20 C o Elhelyezkedése: 30 és 45 szélességi körök között (mindkét félgömbön). Éghajlatai: mediterrán éghajlati terület mérsékelt övi monszun éghajlati terület
MEDITERRÁN (földközi-tengeri) TERÜLET Nyár forró, száraz, napsütéses Oka: a passzát leszálló ága a mediterrán területekre tolódik. Ősszel, mikor visszahúzódik, helyét átveszik a nyugati szelek által szállított ciklonok. Tél enyhe csapadékos.
A hideg tengeráramlatokkal hűtött partvidéken (pl. Közép-Chile) a hűvös mediterrán változat alakul ki.
Folyók vízjárása: ingadozó, kisebb folyóknál (nyári kiszáradás) időszakos vízszállítás jellemző.
Természetes növénytakaró: keménylombú erdő (magyal, paratölgy); tűlevelűek (mandulafenyő: pinea); örökzöld cserjések (macchia) Kultúrnövények: olajfa, citrusfélék
Talaja: csapadékosabb területeken: barna mediterrán talajok humuszban gazdagabb csapadékszegényebb területeken: fahéjszínű talajok humusztartalom szegényebb mészkőterületek: terra rossa vörös színű (vas-oxidos) erős erózió jellemzi
MONSZUNTERÜLET A szubtrópusi monszun szélrendszer évszakosan változó irányú szeleit a szárazföldek és a tengerek különböző mértékű és változó felmelegedése irányítja.
Nyár: a szél óceánok felől a szárazföldek felé fúj és csapadékot hoz. Évi csapadékmennyiség: 1000-1500 mm. A monszun szélrendszer életben tartásához jelentős légnyomáskülönbség szükséges. A legnagyobb szárazföld és a legnagyobb óceán határvidékén, Kelet-Ázsiában alakult ki.
Tél: a szél a szárazföldek felől az óceánok felé fúj és szárazságot hoz
Folyók vízjárása: szélsőséges Természetes növénytakaró: a babérlombú erdő Kultúrnövények: rizs, cukornád, földimogyoró, szója, tea
Talaja: a nedvesebb területeken sárgaföld a szárazabb területeken vörösföld A sok eső Kilúgozza a talajt.
VALÓDI MÉRSÉKELT ÖV Az öv éghajlatát a nyugati szelek és az általuk szállított ciklonok határozzák meg. Emiatt módosul a Természetföldrajzi tényezők változásának eddigi iránya.
Az éghajlat és nyomában az egyéb természetföldrajzi tényezők nem az Egyenlítőtől való távolság alapján változnak a valódi mérsékelt övben, hanem az óceántól való távolsággal. A valódi mérsékelt övön belül 4 területet különböztetünk meg: óceáni mérsékelten szárazföldi szárazföldi szélsőségesen szárazföldi
ÓCEÁNI TERÜLET Az éghajlat rendkívül kiegyenlített. Évi közepes hőingás: 7-8C o Évi csapadékmennyiség: 800-2000 mm A csapadék időbeli eloszlása: egyenletes Folyók vízjárása: egyenletes
Természetes növénytakarója: zárt lombhullató erdők (nyírrel kevert tölgyesek, bükkösök). A kiírtott erdők helyén törpecserjésbokros növényzet (fenyérek), dúsfüvű rétek, legelők Talaja: barna erdőtalaj (humuszban gazdag)
MÉRSÉKELTEN SZÁRAZFÖLDI TERÜLET A terület éghajlatát az óceán szomszédságában nedves kontinentálisnak, keleten kontinentális monszunéghajlatnak nevezzük. Közös vonásuk, hogy a szárazföldek belseje felé haladva erősödnek a szárazföldi hatások
Évi közepes hőingás: 10-ről 20 o C-ra nő Évi csapadékmennyiség: 800-ról 500 mmre csökken A csapadék időbeli eloszlása: nyár eleji csapadékmaximum fokozatosan kirajzolódik, a téli csapadék egy része hó formájában hullik le. Folyók vízjárása: egyre ingadozóbb
Természetes növénytakarója: lombhullató erdők eltérő fajokkal (Európában: tölgy, bükk; Észak-Amerikában: tölgy, nyír juhar; Kelet-Ázsiában: tölgy, hárs, kőris) A szárazföldek belsejében a lombhullató erdőt felváltja a ligetes megjelenésű erdős puszta. Talaja: barna erdőtalaj
SZÁRAZFÖLDI TERÜLET A terület száraz kontinentális éghajlata jóval szélsőségesebb, mint a nedves kontinentálisé.
Évi közepes hőingás: 25-45 o C Évi csapadékmennyiség: 300-500 mm A csapadék időbeli eloszlása: egyenetlen Folyók vízjárása: ingadozó Természetes növénytakarója: füves puszta - Eurázsia: sztyep, Észak-Amerika: préri, Dél-Amerika: pampa
Talaja: feketeföld, más néven csernozjom (löszön képződő, humuszban gazdag talaj) a szárazabb alacsonyfüvű pusztákon: gesztenyebarna talaj
SZÉLSŐSÉGESEN SZÁRAZFÖLDI TERÜLET A mérsékelt övezet félsivatagjai és sivatagjai a szárazföldek belsejében, vagy esetenként az óceánok közelében, de magas hegségekkel elzárt medencékben alakulnak ki
Évi közepes hőingás: 40-50 o C Évi csapadékmennyiség: 100-200 mm A csapadék időbeli eloszlása: egyenetlen Folyók vízjárása: erősen ingadozó (gyakran lefolyástalan medencékben végződnek)
Természetes növénytakarója: gyér cserjékből álló növényzet Talaja: váztalaj
HIDEG MÉRSÉKELT ÖV A hosszú (6-9 hónap) zord telet, rövid, meleg csapadékos nyár váltja fel. A két átmeneti évszak nagyon rövid
Az öv északi része átnyúlik a sarkkörön túlra, így többnapos éjszakák illetve nappalok is megfigyelhetők itt. Itt mérték a leghidegebbet (178 o C-ot szibériai Ojmjakonban), és az egész Földön a legnagyobb abszolút hőingást: 113 o C-ot
Folyók vízjárása: ingadozó, télen befagynak Természetes növénytakarója: a tajga (fenyőerdő) Talaja: humuszban szegény, szürke erdőtalaj (fenyvesekre jellemző)
A tajga kiterjedése