A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Jogszabályi háttér (1) Az új iskola törvényi feltételeit a 169/2000. (IX.29.) Kormányrendelet "Az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak, valamint a művészeti ágak felsorolásáról" teremtette meg, amikor az egyetemünkön oktatott és kutatott, az "5. Társadalomtudományok" tudományterülethez tartozó, korábban is létező "5.6. Hadtudományok" tudományág mellett önálló tudományágként jelölte meg az egyetemünkön korábban a hadtudomány tudományszakaként ugyancsak oktatott és annak alprogramjaként kutatott "2.10. Katonai műszaki tudományok" tudományágat a "2. Műszaki tudományok" tudományterület részeként. (2) A Katonai Műszaki Doktori Iskola Működési Rendje (a továbbiakban: KMDIMR) alapjául a doktori képzésről és fokozatszerzésről szóló 51/2001 (IV.3.) számú Kormány Rendelete; a Magyar Akkreditációs Bizottság 1999/2/IX. számú a 2000/8/II. számú, illetve a 2001/3/IV. számú állásfoglalása; a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Doktori Szabályzata, továbbá az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Szervezeti és Működési Szabályzata szolgált. (3) A KMDIMR által nem érintett ügyekben és részletekben az egyetem és a kar szervezeti és működési szabályzatban, illetve a doktori szabályzatban előírtakat kell irányadónak tekinteni. 2. A KMDIMR hatálya (1) A KMDIMR hatálya kiterjed a Katonai Műszaki Doktori Iskola (továbbiakban: KMDI) szervezett doktori képzésben résztvevő főállású, részmunkaidejű, (szerződéses), illetve megbízott oktatókra és más alkalmazottakra, valamint hallgatókra a doktori képzést érintő ügyekben. 3. A Katonai Műszaki Doktori Iskola (KMDI) megalakulása (1) Egyetemünkön a MAB 1995. november 25-ei a plenáris ülésén elfogadott, 1995/9/VII/6. számú határozatával akkreditált "A katonai biztonság, a védelmi integráció és a fegyveres küzdelem" doktori program "E". "F" és "G" alprogramjai kifejezetten katonai műszaki oktatási tárgyakat és kutatási témákat tartalmaztak. (2) A katonai műszaki tudományok, mint új, önálló tudományág művelői a hadtudományok doktori program és doktori iskola keretében komoly gyakorlati oktatási és kutatási előzményekkel és konkrét eredményekkel rendelkeznek.
II. FEJEZET A KATONAI MÛSZAKI DOKTORI ISKOLA (KMDI) SZERVEZETE 4. A KMDI rendeltetése és feladatai (1) A KMDI rendeltetése a Katonai Műszaki Tudományok tudományágban a tudományos (PhD) fokozat elnyerésére felkészítő képzés folytatása. (2) A KMDI a PhD képzést az egyetem karaival, intézeteivel, oktatási szervezeti egységeivel, szoros együttműködésben végzi, illetve a szükséges és lehetséges mértékben más egyetemek, kutató intézmények tudományos fokozattal rendelkező oktatóit is bevonja a képzési, kutatási feladatok teljesítésébe. (3) A KMDI feladatai: a) a doktori (PhD) képzéssel és kutatással kapcsolatos feladatok tervezése, szervezése irányítása, értékelése; b) a felvételi lehetőségek és feltételek kidolgozása, összehangolása; c) a felvételi meghallgatások előkészítése, megszervezése; d) a képzéssel kapcsolatos tájékoztatók kidolgozása, közzététele; e) a doktoranduszok különböző önkormányzati jogú testületeivel együttműködni (doktoranduszi önkormányzat, fegyelmi bizottság, hallgatói fórum stb.); f) az abszolutórium kiadása; g) a munkahelyi vita megszervezése; h) javaslattétel a szigorlati bizottság összetételére; i) javaslattétel a bíráló bizottság összetételére. (4) A (3) bekezdésben rögzített feladatok végrehajtásában részt vesz az Egyetemi Tudományszervező Központ kijelölt állománya. 5. A KMDI szervezete (1) A doktori iskola neve: Katonai Műszaki Doktori Iskola működési helye: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Budapest Hungária krt. 9-11. postacím: 1541 Budapest Pf. 15. telefon: 432-9000 Fax: 432-9040 (2) A KMDI a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar keretein belül működő önálló munkakörökkel és szervezeti egységekkel nem rendelkező funkcionális szervezet.
(3) A KMDI képzési-kutatási és az ezzel járó irányítási feladatait az egyetem szervezeti egységeinél főállású munkakört betöltő tudományos fokozattal rendelkező oktatók végzik. 6. A doktori iskola vezetője (1) A doktori iskola vezetője az egyetemmel teljes idejű munkaviszonyban álló, tudományos fokozattal rendelkező egyetemi tanár, aki a doktori iskola alapításakor, illetve belépésekor 67. életévét még nem töltötte be. A doktori iskola vezetőjét az egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács javaslatára a MAB jóváhagyása alapján három éves időtartamra a rektor bízza meg. A megbízás a fenti korhatár eléréséig többször ismételhető. (2) A doktori iskola vezetőjének feladatai: a) az akkreditáció koordinálása; b) irányítja a doktori iskola tanácsának munkáját és felelős a tanács döntéseinek végrehajtásáért; c) koordinálja a szakmai munkát és felelős annak minőségéért; d) képviseli a doktori iskolát; e) irányítja a doktori iskola működését és együttműködik a Doktori Tanáccsal. (3) A doktori iskola vezetőjét munkájában a rektor által megbízott helyettes(ek) és a tudományos titkár segíti. 7. A kutatási terület vezetője (1) A kutatási terület vezetője: az egyetemmel teljes idejű munkaviszonyban álló egyetemi tanár vagy docens, vagy ennek megfelelő beosztású kutató lehet. (2) A kutatási terület vezetőjének feladatai: a) javaslatot tesz a doktori képzésre történő felvételre, munkaterv és a témavezető személyének jóváhagyására, a képzést érintő változásokra (tantárgy, kredit), az abszolutórium kiadására; b) irányítja a doktori képzési programban folyó szakmai munkát; c) felelősen részt vesz a doktori iskola tanácsának munkájában. (3) A kutatási terület vezetője a témavezetővel és a tanszékvezetővel egyetértésben segíti a tudományszaki doktori képzésre felvett hallgató KMDI PhDTVSz szerinti tantárgy felvételt, a tananyag és kutatási téma feldolgozását, a tanulmányi (és esetleg oktatási), illetve kutatási kreditek megszerzését. 8. A doktori iskola oktatói (1) A doktori iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket a doktori iskola tanácsa alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására. A doktori iskola oktatóinak személyét a Doktori és Habilitációs Tanács hagyja jóvá. A
doktori iskola oktatói a szervezett képzés keretében témákat és oktatási foglalkozásokat hirdethetnek meg. 9. A doktori iskola témavezetői (1) Az oktatók a doktori iskola tanácsának javaslatára a Doktori és Habilitációs Tanács döntése alapján témavezetői feladatokat vállalhatnak. A témavezető a doktorjelölt tanulmányait és kutatásait felelősen irányítja. (2) A témavezető feladatai: a) meghirdeti a doktori témát; b) a doktorandusz leckekönyvében félévenként aláírásával igazolja a kutatási feladatok teljesítését; c) segíti a doktoranduszt tudományos közlemények írásában, a doktori értekezés elkészítésében, támogatja külföldi ösztöndíjak elnyerésében; d) javaslatot tesz a doktorandusz képzési és kutatási tervére és felelős annak színvonaláért és végrehajtásáért; e) felelősséget vállal az elkészült doktori értekezés műhelyvitájának előkészítéséért, levezetéséért, majd benyújtásáért. (3) Az egy témavezetőhöz tartozó doktoranduszok maximális számát a doktori iskola tanácsa állapítja meg. 10. Alapító tagok (1) Törzstag: az egyetemmel teljes munkaidejű munkaviszonyban álló, az adott tudományágban tudományos fokozattal rendelkező oktató vagy kutató, aki a doktori iskola alapításakor, illetve belépésekor a 67. évét még nem töltötte be és nincs tartós fizetés nélküli szabadságon, vagy egy évnél hosszabb külföldi tanulmányúton. (2) Külső (meghívott) tag: tudományos fokozattal rendelkező aktív oktató vagy kutató, továbbá az adott tudományágban az egyetem professor emeritusa is. A kutatóknak 2002. június 30-ig, illetve belépésekor habilitációval, vagy akadémiai doktori címmel kell rendelkezniük. 11. A KMDI testületei és fórumai (1) A KMDI testületei és fórumai: a) a Katonai Műszaki Doktori Iskola Tanács (a továbbiakban KMDIT); b) a Katonai Műszaki Doktori Iskola Vezetői Tanács (KMDIVT); c) kutatási területenként KMDI Kutatási Területi Tanács (KMDIKTT); d) a Katonai Műszaki Doktori Iskola Doktorandusz Önkormányzat (KMDIDÖ); e) a Katonai Műszaki Doktori Iskola Tanulmányi Bizottság (KMDITB); f) a Katonai Műszaki Doktori Iskola Fegyelmi Bizottság (KMDIFB). (2) A KMDI legfelsőbb szintű vezető testülete a KMDIT.
(3) A KMDIT munkáját állandó és ideiglenes tanácsok, illetve bizottságok segítik. 12. A KMDI Tanácsa (KMDIT) (1) A doktori iskolában a szakmai tevékenységet az iskola vezetője és a legalább 5 tagú doktori iskola tanácsa irányítja. Ez utóbbi elnöke a doktori iskola vezetője, tagjai a HHK dékánja, valamint a választott tagok. A doktori iskola tanácsának tagja lehet egy vagy több doktorandusz is, aki(k) tanácskozási joggal bír(nak). A doktori iskola tanácsa titkárt kérhet fel, aki a tanács ülésein tanácskozási joggal vesz részt (ha nem választott tag). (2) A doktori iskola tanácsának feladatai: a) az iskola belső szabályzatának és követelményrendszerének kidolgozása a Doktori Szabályzattal összhangban; b) a szervezett képzés szerkezetének meghatározása, javaslattétel az oktatási foglalkozások meghirdetésére; c) a szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok képzési tervének és kutatási témájának jóváhagyása; a képzési tervek és a kutatási témák koordinálása, a témavezetők tevékenységének felügyelete; d) javaslattétel a szigorlati- és bírálóbizottságok összetételére, valamint a fokozatszerzésre jelentkezők szigorlati tárgyaira; e) a doktori iskola vezetője, valamint a tudományszakok vezetőinek személyében szükséges változások kezdeményezése és a javaslatoknak a MAB szabályai szerinti előterjesztése a Doktori és Habilitációs Tanács számára; f) a doktori iskola oktatóinak személyében szükséges változások kezdeményezése; g) a doktori iskola és a doktori témák címében és tartalmában szükséges változtatások kezdeményezése; h) új doktori képzési programok indításának kezdeményezése; i) indokolt esetben javaslatot tesz az egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsnak a hallgatók programból való törlésére; j) a Doktori Szabályzatban leírt esetekben döntéseiről értesíti a Doktori és Habilitációs Tanácsot, amennyiben az 30 napon belül írásban nem kifogásolja az adott döntést, azt jóváhagyottnak kell tekinteni. (3) A doktori iskola tanácsa feladatkörének működési szabályzatában meghatározott részét átadhatja az iskolán belül működő képzési programoknak. A doktori iskola tanácsának fellebbviteli fóruma a Doktori és Habilitációs Tanács. 13. A KMDI Vezetői Tanács (KMDIVT) (1) A KMDIVT tagjai a KMDI vezetője, helyettesei, tudományos titkára és akadémiai doktorai, valamint a KMDIDÖ vezetője. (2) A KMDIVT a KMDI vezetője mellett működő döntés-előkészítő, véleményező testület.
14. KMDI Kutatás Területi Tanács (KMDIKTT) (1) A KMDIKTT tagjai a doktori (PhD) képzésben részt vevő adott tudományszakot képviselő tudományos fokozattal rendelkező oktatók. (2) A KMDIKTT döntési jogkörrel rendelkezik a DHT által engedélyezett tudományszaki képzés tartalmának és módszereinek a KMDI doktori képzésben résztvevők Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (KMDI TVSZ) követelményrendszerével összhangban történő meghatározására (változtatására). (3) A KMDIKTT a szükséges esetekben kezdeményezheti (kérheti) a KMDITB, vagy a KMDIFB vizsgálatát (állásfoglalását) tudományos oktatóit és doktori hallgatóit érintő ügyekben. 15. KMDI Doktoranduszi Önkormányzat (KMDIDÖ) (1) A KMDI Doktoranduszi Önkormányzat állást foglal a KMDI doktori hallgatóinak élet- és munkakörülményeivel, szociális helyzetével, továbbá tanulmányi munkájával és fegyelmi ügyeivel kapcsolatos egyes kérdésekben. A KMDIDÖ munkáját választott bizottságok, munkacsoportok segíthetik (KMDI Tanulmányi Bizottság, KMDI Fegyelmi Bizottság). (2) A KMDIDÖ az Egyetemi (és a kari) Hallgatói Önkormányzat részeként, annak Szervezeti és Működési Szabályzatában lefektetett elvek alapján, mint a KMDI doktori hallgatóinak önálló önkormányzati szerve végzi tevékenységét. Önálló Szervezeti- és Működési Szabályzattal rendelkezik, amelyet a KMDI Tanácsnak bemutat. A testület képviseletét a KMDIDÖ elnöke látja el. 16. KMDI Tanulmányi Bizottság (KMDITB) (1) A KMDI Tanulmányi Bizottság a hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon eljáró testület. A bizottság létszáma 6 fő. A KMDI Tanulmányi Bizottság tagjainak fele oktató, fele hallgató. A KMDI Tanulmányi Bizottság hallgató tagjait a Doktoranduszi Önkormányzat, nem hallgató jogállású tagjait a KMDI vezetője jelöli ki. A bizottság elnökét a KMDI vezetőjének felkérésére a KMDI Tanács bízza meg három évre. (2) Vitás tanulmányi kérdésben a bizottság első fokon határozatot hoz, amely ellen a hallgató, a kézhezvétel után tizenöt napon belül a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. (3) A KMDI Tanulmányi Bizottság feladatáról, hatásköréről, működési rendjéről a KMDI Tanulmányi Bizottság SzMSz-e rendelkezik, amely nem lehet ellentétes a KMDI, a HHK, és a NKE Tanulmányi és Vizsgaszabályzatával.
17. KMDI Fegyelmi Bizottság (KMDIFB) (1) A KMDI Fegyelmi Bizottságot a KMDIDÖ választja meg. A Fegyelmi Bizottság a hallgatók fegyelmi ügyeiben első fokon jár el. Feladat- és hatáskörét az egyetem hallgatóinak Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata tartalmazza.
III. FEJEZET A KMDI SZEREPE A FELVÉTELI ELJÁRÁSBAN 18. A képzési formák meghirdetése (1) A képzési formákat és a felvétel lehetőségeit, illetve feltételeit a rektor évente január 15-éig együttesen az országos felvételi tájékoztatóban, az egyetem honlapján, a védelmi szektor intézményeinél, valamint a Magyar Honvéd című folyóiratban hirdeti meg. A tájékoztató tartalmazza: a) a felvenni tervezett létszámot; b) a tandíjjal, a költségtérítéssel és juttatásokkal kapcsolatos információkat; c) a felvétel követelményeit, különös tekintettel a felvételi vizsga értékelésére, valamint az alkalmazott rangsorolás elveire; d) a felvételi eljárási díj összegét és az annak befizetésével kapcsolatos információkat; e) egyéb, rendeletben meghatározott, illetve a jelentkezők számára szükséges információkat. (2) Az egyetem idegen nyelven is meghirdethet és folytathat doktori képzést. (3) A szervezett nappali (ösztöndíjas és önköltséges) képzésben résztvevő magyar állampolgárságú, valamint a szervezett nappali ösztöndíjas képzésben részt vevő nem magyar állampolgárságú doktoranduszok évenkénti létszámát az NEFMI, a HM és a BM határozza meg. 19. Jelentkezés a doktori képzésre (1) Szervezett doktori képzésre és az egyéni felkészülésre történő jelentkezést a meghatározott jelentkezési lapon (2. sz. melléklet) kell benyújtani a felvételi tájékoztatóban meghirdetett határidőig a NKE Egyetemi Tudományszervező Központba. (2) A hivatásos állományú jelentkezőnek a meghirdetett doktori képzésre történő jelentkezésének tényét szolgálati elöljárójának írásban bejelenteni köteles (a továbbiakban bejelentés): a) a bejelentéshez kérelem is csatolható, amelyben a jelentkező kérheti, hogy nappali tagozatos képzési formában vehessen részt a doktori képzésben, illetve a képzési költségeit megtérítsék; b) ha a jelentkező az a) bekezdés szerinti kérelmet is benyújtott, annak mellékleteként a jelentkezés során beadott iratok másolatait is csatolni szükséges; c) a szolgálati elöljáró szolgálati úton a bejelentést és mellékleteit szolgálati jellemzéssel felterjeszti az állományilletékes parancsnoknak. Az állományilletékes parancsnok a bejelentést és mellékleteit átvételüktől számított öt munkanapon belül megküldi a HM Oktatási és
Tudományos Tanácsának annak titkára útján, illetve a BM Tudományos Tanácsának annak titkára útján (a továbbiakban együtt Javaslattevő); d) az a) bekezdés szerinti esetben a szolgálati elöljáró jogosult a bejelentéshez a véleményét és javaslatait csatolni, amelyre a jelentkező írásban megjegyzést tehet; e) a Javaslattevő a bejelentés részét képező kérelmekről az egyemen lefolytatott felvételi eljárás eredményének megismerése után javaslatot terjeszt elő a honvédelmi miniszternek, illetve a belügyminiszternek (a továbbiakban együtt miniszter); f) a nappali tagozatos doktori képzésben való részvétel akkor javasolható, ha az egyetem kutatási doktori programja, illetve a jelentkező által választott kutatási témakör a fegyveres, illetve a rendvédelmi szerv feladatait érinti, vagy azok teljesítését elősegíti, illetőleg e szervek fejlesztésével összefüggő elgondolás megvalósításához járul hozzá; g) a képzéssel összefüggő költségek megtérítésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró tanulmányi szerződést köthet a hallgatóval. A tanulmányi szerződést az illetékes személyügyi szervek készítik elő a beiskolázási határozattal egyidejűleg; h) a nem nappali tagozatos képzési formában résztvevők esetében a képzési költségek megtérítését tanulmányi szerződés alapján az állományilletékes parancsnok engedélyezheti; i) a tanulmányi szerződésben rögzíteni kell a képzés során megtérített költségek szerződésszegés esetén történő visszafizetésének feltételeit. (3) A jelentkezőnek igazolnia kell egyetemi végzettségét, idegennyelv-ismeretét és eddigi tudományos kutatási, diákköri eredményeit, illetve publikációs tevékenységét. (4) Jelentkezni a doktori iskola meghirdetett témáira lehet. (5) A jelentkezési laphoz csatolni kell: a) az illetékes elöljáró véleményét és javaslatát a képzésben történő részvételre (csak a HM, MH, BM állományúak esetében); b) az utolsó szolgálati jellemzést (csak a HM, MH, BM állományúak esetében); c) a szakmai önéletrajzot; d) a leckekönyv(eke)et és egyetemi oklevele(ke)t; e) a nyelvismeretet igazoló bizonyítvány(oka)t; f) a tudományos publikációk jegyzékét és szükség esetén különlenyomataikat; g) a kutatási tématervet; h) a felvételi eljárási díj befizetésének igazolását; i) az önköltséges képzési formára történő jelentkezés esetében a költségek térítését vállaló hivatalos nyilatkozatot. (6) A kutatási tématervben a választott téma egy részterületének címét, kutatási célkitűzését és kidolgozásának tervezett vázlatát kell megadni. (7) A választott kutatási résztémát a programvezetővel és az érintett témavezetővel a jelentkezés benyújtása előtt kell elfogadtatni (pontosítani), amelyet ők a jelentkezési lapon aláírásukkal igazolnak.
(8) Abban az esetben, ha a teljes idejű képzésre jelentkező kutatási témáját egyetemen kívüli kutatóhelyen kívánja kidolgozni, illetőleg az ösztöndíját nem állami forrásból, hanem máshonnan (alapítvány, intézmény, gazdasági társaság stb.) folyósítanák, az erre vonatkozó kötelezettségvállalást (igényt) is csatolni kell a pályázathoz. (9) A részidejű képzésre történő jelentkezéshez mellékelni kell a pályázó, illetve munkahelye vezetőjének nyilatkozatát a doktori képzés kutatási programjának költségforrásáról. (10)Költségtérítéses képzésre való jelentkezéshez nyilatkozatot kell mellékelni arról, hogy a pályázó a felvétel esetén vállalja a szabályzatban meghatározott költségtérítést. (11)Az a külföldi doktorandusz, aki egyetemi tanulmányait nem magyar vagy angol kivételes esetben nem francia, német, orosz vagy spanyol nyelven végezte el, pályázatához nemzetközi érvényű idegennyelv-vizsga bizonyítványt (TOEFL, ALIGU, British Council stb.) is köteles mellékelni. Ennek hiányában a felvételi meghallgatást megelőzően le kell tenni a megfelelő szintű nyelvvizsgát. (12)Az egyéni felkészülésre történő jelentkezésnél részletesen dokumentálni kell a legalább ötéves tudományos kutatómunka eredményeit. A kutatási tématerv helyett az értekezés részletes témavázlatát kell mellékelni. A pályázatban meg kell jelölni a befogadó programra és a témavezető személyére vonatkozó kérelmet is. A pályázathoz nyilatkozatot kell csatolni arról is, hogy a költségeket ki vállalja. Amennyiben hazai pályázó esetén a jelölt intézménye (munkahelye), illetve külföldi pályázó esetén a küldő állam téríti a költségeket, az erre vonatkozó hivatalos kötelezettségvállalást szintén csatolni kell. 20. A felvételi meghallgatás (1) A beérkezett pályázatokat az Egyetemi Tudományszervező Központ alaki szempontból felülvizsgálja. (2) Az alaki szempontból hiányosan benyújtott pályázat esetén felszólítja a pályázót a hiány pótlására. Amennyiben a pótlás nem történik meg, vagy a pályázat kívül esik az egyetemen akkreditált valamelyik doktori iskola témakörein, a pályázatot visszautasítja. Az elutasítást indokolni kell. (3) A formai feltételeknek megfelelő jelentkezőket a doktori iskola vezetője május folyamán felvételi meghallgatásra hívja be. (4) A felvételi meghallgatás célja a jelentkező habitusának, eddigi tudományos tevékenységének, nyelvismeretének és a kutatandó témával kapcsolatos elképzeléseinek megismerése. (5) A felvételi meghallgatások ütemezésére és a felvételi bizottságok összetételére a doktori iskola vezetője tesz javaslatot és a Doktori és Habilitációs Tanács hagyja jóvá.
(6) A felvételi meghallgatások előkészítése, megszervezése és végrehajtási feltételeinek biztosítása az Egyetemi Tudományszervező Központ feladata. (7) A felvételi bizottság legalább háromtagú. Elnöke a doktori iskola vezetője, vagy annak helyettese, tagja az érintett tudományszak vezetője és az érintett témavezető. 21. A felvételi eljárás értékelési rendje (1) A felvételi meghallgatás alapján a felvételi bizottság az alábbi szempontok szerint értékeli a jelentkezőt: a) habitus: 0-40 pont; b) eddigi tudományos tevékenység: 0-45 pont; c) idegennyelv-ismeret: 0-15 pont. (2) Az idegennyelv-ismeret értékelése: középfokú komplex típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga az elismert világnyelvek valamelyikéből: 0 pont (kritériumkövetelmény). Az adható pontszám a második és a további nyelvvizsgára: max. 15 pont. (3) A felvételi meghallgatásokat követően a DI összegzi az eredményeket és az elért pontszámok alapján kutatási területenként és képzési formánként rangsorolja a jelentkezőket. (4) A felvételhez legalább 60 pont, illetve az első két értékelési szempontból egyenként legalább 20-25 pont elérése szükséges. (5) A doktori iskolák a jelentkezőket véleményezik és kialakítják javaslatukat: javasolják, feltételesen javasolják, vagy nem javasolják. 22. A felvételi döntés (1) A Doktori és Habilitációs Tanács a rangsorok, a doktori iskolák javaslata és a keretszámok alapján június 30-ig dönt a képzésre, vagy egyéni felkészülésre történő felvételről. (2) A jelentkezőket a döntésről az Egyetemi Tudományszervező Központ július 31-ig értesíti. (3) Az elutasítottak számára a döntést indokolni kell (nem felelt meg a felvételi követelményeknek, helyhiány miatt nem nyert felvételt). (4) Jogszabálysértő elutasító döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Egyetemi Tudományszervező Központon keresztül a rektorhoz lehet fellebbezni. A rektor az ügyben törvényességi felügyeleti jogkörében 30 napon belül dönt. (5) A felvételt nyertek számára meg kell küldeni a képzéssel kapcsolatos tájékoztatót, illetve a Doktori Szabályzatot és más kapcsolódó szabályzatokat.
(6) A képzéssel kapcsolatos tájékoztató tartalmát a DI készíti el. (7) A nappali képzésre felvett hivatásos állományú doktoranduszok nevét a rektor megküldi az illetékes miniszternek (HM, BM), aki külön jogszabályban meghatározott módon intézkedik a jelentkező rendelkezési állományba helyezéséről és vezényléséről (8) A felvételt nyertnek a beiratkozáskor nyilatkozatot kell aláírnia arról, hogy a doktori képzéssel és fokozatszerzéssel kapcsolatos egyetemi és kari szabályzatot, és a doktori iskola követelményeit áttanulmányozta, s azok alapján jogait és kötelességeit megismerte. (9) Minden olyan esetben, amikor a képzés, vagy a kutatás költségeit a doktorandusz munkahelye, vagy egyéb kötelezettségvállaló téríti, annak részletes feltételit külön szerződésben kell rögzíteni.
IV. FEJEZET A KMDI KÉPZÉSI RENDSZERE 23. A képzés és a fokozatszerzés fogalma, tartalma (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Magyar Akkreditációs Bizottság által elismert tudományágakban szervezett (teljes idejű, valamint részidejű) képzést, vagy egyéni felkészülést követő fokozatszerzési eljárás alapján tudományos fokozatként, a nemzetközi ekvivalencia feltételeknek megfelelő doktori fokozatot ítél oda. (2) A doktori fokozat egy adott tudományszak magas színvonalú ismeretét, annak új eredményekkel gazdagító művelését és az önálló kutatómunkára való alkalmasságot tanúsítja. (3) A szervezett képzés és az egyéni felkészülés, oktatási, illetve kutatási keretei akkreditált doktori iskolákból, képzési tudományszakokból, illetve egy vagy több tudományszak alapján szervezett doktori programokból épülnek fel. (4) A fokozatszerzés a képzéstől eljárásrendileg független cselekmény. Fokozatszerzésre a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése után legkésőbb öt éven belül lehet jelentkezni. 24. Képzési formák (1) A doktori fokozat megszerzéséhez szükséges tudásszint elérhető: a) Szervezett képzés keretében: nappali tagozatos (teljes idejű) ösztöndíjas képzés, nappali tagozatos (teljes idejű) költségtérítéses képzés, levelező tagozatos (részidejű) költségtérítéses képzés. b) Egyéni felkészülés útján. (2) A szervezett képzésre azok jelentkezhetnek, akik: a) az egyetem által meghirdetett programok teljesítéséhez szükséges egyetemi végzettséggel (MSc, vagy azzal egyenértékű oklevéllel) rendelkeznek; b) legalább egy, a választott doktori téma kidolgozásához szükséges világnyelvből legalább középfokú, állami "C" típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkeznek. (3) Részidejű képzésre a (2) bekezdésben foglalt feltételek mellett azok jelentkezhetnek, akiknek a munkaviszonyuk és munkahelyi feltételeik lehetővé teszik a képzés és a fokozatszerzés követelményeinek teljesítését. A jelentkezőt részidejű képzésre csak akkor lehet felvenni, ha a fenti feltételek a munkahelyén, vagy egyéb helyen biztosíthatók, amelyet a jelentkezőnek minden esetben nyilatkozattal kell igazolni.
(4) Az egyéni felkészülésre a (2) bekezdésekben foglalt feltételeken túl legalább ötéves tudományos kutatási tevékenységgel rendelkező oktatók, kutatók pályázhatnak, ha jelentős saját tudományos eredményt és publikációs tevékenységet tudnak igazolni. (5) A képzésben való részvétel legfontosabb feltételei: a) jelentkezés, illetve pályázat benyújtása; b) akkreditált doktori iskola és a tudományszak vezetőjének befogadó nyilatkozata; c) felvételi bizottság meghallgatáson alapuló támogató javaslata; d) a doktori iskola kedvező döntése a képzésre való alkalmasságról és a felvételről; e) a képzés és a kutatás pénzügyi forrásainak megléte. (6) Az egyéni felkészülésre történő felvétel során is az (5) bekezdés szerint kell eljárni. 25. A képzési tudományszakok és témacsoportok (1) A katonai műszaki tudományok tudományágban a doktori iskola képzési rendszerében művelt kutatási területek: a) Katonai műszaki infrastruktúra; b) Haditechnika és robotika; c) Védelmi elektronika, informatika és kommunikáció; d) Környezetbiztonság és katasztrófavédelem; e) Katonai logisztika, védelemgazdaság; f) Biztonságtechnika; g) Védelmi igazgatás. (2) A kutatásterületi képzés indítását, megszüntetését a Katonai Műszaki Doktori Iskola Tanács (KMDIT) kezdeményezi az egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsánál (EDHT). (3) A kutatási terület főtantárgya szigorlati tantárgy, melynek óraszámait, az előadások témáit, a feldolgozandó irodalomjegyzéket és a megszerezhető kreditek mennyiségét a kutatási terület-felelős oktató által kidolgozott tanterv tartalmazza. (4) A tantervben a kutatási területen belül oktatási témacsoportok és kutatási témák határozhatók meg a (3) szerinti tartalommal. (5) A tanulmányi munka rendjét, a követelményeket, a számonkérés rendjét részletesen a KMDI Tanulmányi és Vizsga Szabályzata rögzíti. 26. A szervezett képzés nappali formája (1) A szervezett nappali képzés segíti a doktoranduszt a doktori fokozat megszerzéséhez szükséges tudás és az önálló kutatói gyakorlat
megszerzésében. Ennek érdekében a doktorandusz tudományos képzésben, szükség szerint idegen nyelvi képzésben vesz részt, továbbá egyéni kutatómunkát végez és oktatási feladatokkal bízható meg. Ez utóbbinak a heti óraszáma a félévek átlagában nem haladhatja meg a négyet. (2) A nappali képzés időtartama hat félév. A képzést a doktori iskola vezetője a doktori iskola tanácsának bevonásával a tanszékvezetők (kutatási területfelelős oktatók) segítségével szervezi. Gondoskodik a foglalkozások meghirdetéséről, a tanulmányi ügyek kezeléséről a félévek számonkért lezárásáról, a járandóságok folyósításáról. (3) A felvételt nyert hallgató (a doktorandusz) a félévek elején az előírt módon és határidőig beiratkozik, diákigazolványt kap és leckekönyvet vált. A leckekönyvbe felveszi a meghirdetett lehetőségek közül az előírt és/vagy választott félévi tanulmányi és kutatási kötelezettségeket. A számonkért teljesítmények igazolása a leckekönyvben történik. A kutatómunka teljesítését a témavezető igazolja. Ez az igazolás szükséges feltétele a félév eredményes lezárásának. (4) A tanulmányi követelmények mértékegysége a tanulmányi pont (kredit). Azt a számonkért és minősített ismeretet, amelyet a doktorandusz legalább 10 egyórás előadásnak, vagy gyakorlatnak megfelelő tanulmányi munka elvégzésével elsajátíthat, egy tanegységnek (kredit) nevezzük. A képzés során lehetőleg annak első két évében minden hallgatónak legalább 45 a témavezetővel egyeztetett tanegységet kell teljesíteni. A további követelményeket a KMDI Tanulmányi és Vizsga Szabályzata (KMDI TVSz) tartalmazza. (5) A doktorandusz más egyetemen, vagy külföldi tanulmányútján a témavezető előzetes jóváhagyása alapján szerzett kreditjeinek, vagy dokumentált teljesítményének beszámításáról a doktori iskola tanácsa dönt. (6) Az egy félévben kötelezően megszerzendő tanulmányi, kutatási és oktatási kreditek számát a KMDI TVSz tartalmazza. A tanulmányi kötelezettségeit nem teljesítő hallgató jogállása és ösztöndíja a doktori iskola tanácsa javaslatára az NKE Doktori és Habilitációs Tanács döntésével megszüntethető. (7) Annak érdekében, hogy a doktorandusz a doktori értekezés benyújtásához egy második idegen nyelvből a szakterülete műveléséhez szükséges nyelvtudással rendelkezzék, az egyetem idegen nyelvi lektorátusa nyelvi képzést indíthat. A nyelvtanulás és nyelvvizsga költségtérítéses, költségei a doktoranduszt terhelik. 27. A képzés tervezése, szervezése és végrehajtása (1) A tantárgyfelelősök minden félévet megelőzően meghirdetik az adott félévben felvehető tantárgyak, a megszerezhető kreditek és kutatói szemináriumok körét, amelyet az Egyetemi Tudományszervező Központ összesít és közzétesz.
(2) A doktorandusz az előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek alapján, a témavezető irányításával egyéni tanulmányi és kutatási programot készít az első félév utolsó hónapjának végéig. (3) A tanulmányi és kutatási programot a témavezető javaslata alapján az illetékes doktori iskola hagyja jóvá. (4) A kötelezően előírt tantárgyakat tartalmazó I. félév esetében a tervezés központilag történik. (5) A doktoranduszok a féléves tanulmányi tervek jóváhagyása után az Egyetemi Tudományszervező Központban töltetik ki leckekönyvüket, iratkoznak be a félévre és érvényesíttetik diákigazolványukat. (6) Az egyes tantárgyak és kutatói szemináriumok oktatási feltételeit a tantárgyfelelősök, az illetékes kutatási terület-felelősök és a tanszékvezetők biztosítják. (7) A tantárgyak követelményeinek és vizsgáinak teljesítését a tantárgyfelelős, illetve az előadó a leckekönyvben igazolja, a teljesített félévet a doktori iskola vezetője zárja le. (8) A képzés és számonkérés részletes szabályait a KMDI Tanulmányi és Vizsga Szabályzatban (KMDI TVSz) rögzíti. 28. A képzés értékelése, lezárása (1) A képzési idő első, második és harmadik évének végén a témavezető írásban nyilatkozik a doktorandusz addig végzett munkájáról, a jóváhagyott munkaterv ellenőrzési pontjainak teljesítéséről (vizsgák, irodalomkutatás, kutatási, kísérleti tevékenység, publikációk stb.). A doktori iskola és a tanszékvezető (kutatási terület-felelős oktató) is értékel a nyilatkozat alapján, de kérheti a doktorandusz szóbeli beszámolóját is. Az ilyen beszámolón a témavezetőnek is jelen kell lennie. (2) A képzési időszak lezárásakor a doktorandusz kutatómunkáját a témavezető jelenlétében a doktori iskola is értékeli és dönt a képzési követelmények teljesítéséről. (3) A jelölt a hat szemeszter eredményes lezárása után abszolutóriumot szerez. Az abszolutórium annak dokumentuma, hogy a doktorandusz a doktori képzés tanulmányi és kutatási kötelezettségeinek mindenben eleget tett. A jelölt részére az abszolutóriumot a KMDI vezetője adja ki. Azon doktorandusz részére, aki a hat félév alatt nem szerezte meg a szükséges 180 kreditet, az abszolutórium nem állítható ki. (4) A KMDIT engedélyével az abszolutórium megszerzésére irányuló tanulmányi és kutató munka a hat félév után (esetleg esti, vagy levelező tagozaton) is
folytatható. Ez esetben (ha szükséges) a munkahelyi hozzájárulás megszerzése a hallgatót terheli. (5) Valamennyi követelmény színvonalas teljesítése esetén a képzési időszak a doktorandusz kezdeményezésére legalább 24 hónap letelte után is lezárható. (6) A képzési idő befejezése előtt a doktori szigorlat nem tehető le, az a fokozatszerzési eljárás része. 29. A szervezett képzés nappali formájában résztvevõ doktorandusz jogállása (1) A hivatásos állományú doktorandusz (hallgató): a) a miniszter engedélyével vehet részt nappali tagozatos képzésben; b) a képzés megkezdésével egyidejűleg annak időtartamára külön jogszabályban meghatározott módon rendelkezési állományba kerül; c) a képzés idejére külön törvény szerinti illetmény illeti meg; d) a hallgatói jogviszonyának szünetelésére jogosult a szünetelés tényét a szolgálati elöljárójának bejelenteni köteles. A szünetelés időtartamára a hallgatót a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró beosztásba helyezi; e) külföldi részképzésére vonatkozó szándékát a szolgálati elöljárónak bejelenteni köteles; f) külföldi részképzésben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró előterjesztése alapján a miniszter engedélyével vehet részt; g) külföldi részképzése idejére megilleti illetménye, emellett őt a miniszter devizaellátmányban részesíti, melynek mértékét külön rendelet határozza meg; h) ha tanulmányi idejét saját kérésére, vagy önhibájából megszakítja, a Doktori és Habilitációs Tanács döntésének figyelembevételével tanulmányait nem nappali tagozatos hallgatóként folytathatja, a képzési költségek térítéséről saját magának kell gondoskodnia; i) a képzési forma megváltoztatásával egyidejűleg a hallgatót a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró beosztásba helyezi; j) doktori témájának megváltoztatásához a Doktori és Habilitációs Tanács és a Javaslattevő egybehangzó támogatása szükséges. (2) A doktorandusz feladatait általában az egyetemen teljesíti. Ez alól a Doktori és Habilitációs Tanács egyedi esetekben felmentést adhat. Több intézmény (egyetem, vagy kutatóintézet) által szervezett iskolákban a doktorandusz feladatait a témavezető intézményének szervezeti egységében teljesíti. (3) A doktori képzésben résztvevő hallgató oktatói feladatokat vállalhat. A doktorandusz által ellátott oktatási tevékenységért a doktori iskola tanácsának döntése szerint tanulmányi pont (kredit) adható. E tevékenységből a képzés követelményeinek teljesítéséhez szükséges tanulmányi pontok (kreditek) legfeljebb egynegyede szerezhető meg. (4) Az oktatói tevékenység tartalmát, jellegét és időtartamát szerződésben kell rögzíteni, melyet a doktorandusz, az adott oktatási tevékenységért felelős
szervezeti egység vezetője köt a témavezető ellenjegyzésével. A vállalt feladatok teljesítését az adott oktatási tevékenységért felelős szervezeti egység vezetője igazolja. (5) A doktoranduszokra az egyetem egyéb szabályzatai értelemszerű esetekben érvényesek. (6) A doktorandusz évi 25 munkanap szabadságra jogosult. (7) Az állami doktori ösztöndíjban részesülő doktoranduszok egyébként az alapképzésben részt vevő hallgatókkal megegyező feltételek mellett az év 12 hónapjában jogosultak kollégiumi elhelyezésre. A kollégiumi elhelyezésre az egyetem kollégiumi szabályzata vonatkozik. (8) Amennyiben a doktorandusz a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 92. (1) bekezdésében foglalt szolgálati kötelezettségét teljesíti, annak időtartamára az egyetem a hallgatói jogviszonyát szünetelteti. 30. Fizetendő díjak és térítések (1) Nappali ösztöndíjas képzésben részt vevő doktoranduszok tandíjat, a többi képzési formában résztvevők képzési és kutatási költséget fizetnek. (2) A tandíj havi összegét tanévenként a Doktori és Habilitációs Tanács határozza meg. (3) A képzési és kutatási költséget tanévenként a Doktori és Habilitációs Tanács kutatási témánként határozza meg. (4) A doktori képzésre és egyéni felkészülésre, valamint a doktori fokozatszerzésre jelentkezők eljárási, okmány-kiállítási díjat, illetve pótdíjat fizetnek (a NKE DSZ 3. sz. melléklete szerint). (5) Eljárási, kiállítási díjat kell fizetni NKE DSZ 3. sz. melléklet): a) szervezett képzésre, vagy egyéni felkészülésre jelentkezésre; b) doktori fokozatszerzési eljárásra; c) oklevél kiállítására; d) honosításra. (6) Pótdíjat kell fizetni (az NKE DSZ 3. sz. melléklete szerint): a) 160 oldalt meghaladó értekezés esetében; b) harmadik hivatalos bíráló felkérése esetén. 31. Támogatások, mentességek és kedvezmények (1) Nappali ösztöndíjas képzésben részt vevő hivatásos állományú doktorandusz helyett a tandíj megtérítését az illetékes miniszter engedélyezi tanulmányi szerződés alapján. Amennyiben a doktorandusz tanulmányait önhibájából
megszakítja és más képzési formában folytatja, a tandíj megtérítésére a továbbiakban nem jogosult. (2) Önköltséges képzésben részt vevő hivatásos állományú doktorandusz részére a tandíj megtérítését kérelmére az illetékes miniszter engedélyezheti. (3) Az egyetem saját oktatói és kutatói által fizetendő díjakat és térítéseket (a jelentkezési és pótdíjak kivételével) átvállalhatja, ezeket a továbbtanulási keretigény terhére évente kell tervezni. (4) A nem hivatásos állományú nappali ösztöndíjas doktorandusz állami, vagy egyéb forrásból ösztöndíjat kap. (5) A hivatásos állományú nappali ösztöndíjas doktoranduszt a képzés idejére külön jogszabály szerinti illetménye illeti meg. (6) Tanulmányok szüneteltetése idejére tandíjat fizetni nem kell, ösztöndíj nem folyósítható. (7) Állami ösztöndíjat legfeljebb hat hónapig tartó külföldi részképzés idejére folyósítani kell, legfeljebb tizenkét hónapig tartó külföldi részképzés idejére folyósítani lehet. (8) A hivatásos állományú doktoranduszt külföldi részképzése idejére, legfeljebb tizenkét hónapig illetménye megilleti, emellett az elöljáró felterjesztése alapján az illetékes miniszter külön jogszabályban meghatározott mértékben devizaellátmányban is részesítheti. (9) A levelező doktorandusz számára állami ösztöndíj nem folyósítható. (10)Az állami doktori ösztöndíjban részesülő doktoranduszok tankönyv- és jegyzettámogatásban részesülnek, amelynek felosztása és kifizetési módja azonos az alapképzésben résztvevő hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatásával. A tankönyv- és jegyzettámogatás felhasználásáról a doktorandusz évente írásban beszámol a doktori iskola vezetőjének. (11)Az állami doktori ösztöndíjban részesülő doktorandusz a képzés első két évében vállalt heti négy óra oktatási tevékenységért díjazásban részesülhet, melyet az adott oktatási szervezeti egység fedez. Az oktatói tevékenységért járó külön díjazást pénzbeli juttatásként kell kifizetni. (12)A költségtérítéses képzésben résztvevő doktoranduszt minden oktatási tevékenységért a (11) bekezdésben megállapított díjazás illeti meg. 32. Szabadság, tanulmányi szabadság (1) A nappali doktorandusz évi huszonöt munkanapon jogosult szabadnap kivételére, amelyet a témavezetője tart nyilván.
(2) A kettős jogállású doktorandusz szabadságának, tanulmányai megszakításának és külföldi részképzésének rendjét külön jogszabály határozza meg. 33. A tanulmányi idő megszakítása (1) A doktorandusz kérelmére a tanulmányok megszakítását, a témavezető javaslatára (külföldi szolgálati út, betegség esetén) legfeljebb három alkalommal összesen három évre a doktori iskola vezetője engedélyezheti (egy alkalommal a kérelmet el kell fogadni). (2) Ha a doktorandusz a honvédelemről szóló törvény 92. (1) bekezdésében foglalt szolgálati kötelezettségét teljesíti, annak időtartamára az egyetem a hallgatói jogviszonyt szünetelteti. (3) Hivatásos állományú doktorandusz a tanulmányok szüneteltetését elöljárójának bejelenteni köteles, aki a szünetelés időtartamára a doktoranduszt beosztásba helyezi. 34. A szervezett képzés levelező, esti (munka melletti) formája (1) A levelező képzés során a doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeket elsősorban egyéni tanulással sajátítja el. Ennek elősegítésére a doktori iskola vezetője által meghatározott rendben végrehajtott összevonásokon vesz részt. Az összevonások kontakt óraszámai nem haladhatják meg a nappali képzés óraszámainak egyharmadát. (2) A levelező doktorandusz az előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek alapján, a témavezető irányításával egyéni tanulmányi és kutatási programot készít, amelyet az illetékes kutatási terület-felelős (programvezető) hagy jóvá. (3) A levelező doktorandusz részére kérésére témavezetője egyes tantárgyakból az összevonásokon túl konzultációs lehetőségeket szervez. (4) A levelező doktorandusz valamennyi vizsgakötelezettségét a nappali doktoranduszokhoz hasonlóan (hasonló tartalomban és ütemezésben) teljesíti. (5) A levelező doktorandusz egyéni kutatómunkáját amennyiben ennek feltételei biztosítottak munkahelyén is végezheti. (6) A hivatásos állományú doktorandusz: a) a személyes megjelenéssel járó foglalkozásokról a szolgálati elöljárónak félévente bejelentést tesz; b) személyes megjelenéssel járó foglalkozásokon való részvételét biztosítani kell. Kivételesen a visszarendelésre, illetve berendelésre vonatkozó külön szabályok szerint a hallgató részvételének
biztosítása megtagadható. A megtagadás tényéről a visszarendelésre, illetve berendelésre jogosult elöljáró igazolást ad ki; c) hallgatói jogviszonyának megszüntetését, szüneteltetését és tanulmányai folytatását a szolgálati elöljárónak bejelenteni köteles; d) külföldi részképzésben való részvételi szándékát a szolgálati elöljárónak bejelenti; e) a külföldi részképzésben való részvételt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró előterjesztésének figyelembevételével a miniszter engedélyezi; f) saját kérésére, a Javaslattevő felterjesztése alapján, a miniszter engedélyével tanulmányait nappali tagozatos hallgatóként folytathatja tovább; g) tandíjának átvállalásáról a miniszter a Doktori és Habilitációs Tanács döntését követően a Javaslattevő javaslatának figyelembevételével dönt; h) igény esetén önköltséges esti doktori képzés is szervezhető. Ez esetben munkaidőn kívül kell az előadásokat, konzultációkat megtartani. Az esti képzésben a kontakt órák száma nem haladhatja meg a nappali képzés óraszámainak kétharmadát. 35. Az egyéni felkészülés (1) Az egyéni felkészülés célja, hogy a jelentős oktatói és/vagy kutatói gyakorlattal, valamint dokumentált tudományos teljesítménnyel (egyetemi doktori cím és/vagy megfelelő számú és minőségű publikáció) rendelkező szakemberek számára lehetővé tegye a doktori (PhD) fokozat megszerzését. (2) Az egyéni felkészülés ideje legalább egy év. (3) Az egyéni felkészülő a tanulmányi kötelezettségek alól felmentést kap(hat), de a szervezett képzésben résztvevőkhöz hasonlóan egyéni kutatómunkát folytat. (4) Az egyéni felkészülő tanulmányi és vizsgakötelezettségeit a kutatási terület vezető oktató, illetve a tanszékvezető javaslatára KMDI vezetője egyéni elbírálás alapján határozza meg. (5) Az egyéni felkészülő egyes tantárgyakat, kutatói szemináriumokat terven felül is felvehet. (6) Egy év elteltével a témavezető írásban értékeli az egyéni felkészülő addig végzett munkáját, majd ennek alapján a doktori iskola állás tfoglal arról, hogy: a) az egyéni felkészülő teljesítette az előírt kötelezettségeket, felkészülését; b) a felkészülés idejét újabb egy évvel meghosszabbítja és meghatározza, pontosítja az egyéni felkészülő hátralévő feladatait; c) javasolja az egyéni felkészülést sikertelennek tekinteni. (7) Sikertelennek minősített felkészülés esetén a doktori iskola vezetője az egyéni felkészülőt törli a nyilvántartásból.
(8) Sikertelen felkészülés után legkorábban három év múlva lehet jelentkezni doktori képzésre, vagy egyéni felkészülésre. (9) Az egyéni felkészülő nem kerül hallgatói jogviszonyba az egyetemmel. (10)Azon egyéni felkészülők, akik már rendelkeznek más tudományágban szerzett doktori (PhD) fokozattal a Doktori és Habilitációs Tanács elbírálása alapján, e paragrafus (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével egy évnél rövidebb idő alatt is befejezhetik a felkészülést. (11)A hivatásos állományú egyéni felkészülőre a 34. (6) bekezdés előírása értelemszerűen vonatkozik. 36. A hivatásos állományú doktoranduszra vonatkozó közös rendelkezések (1) A hallgató tanulmányi eredményeit a szolgálati elöljárónak a félévet lezáró vizsgaidőszakot követően írásban bejelenti. (2) A KMDI a doktori (PhD) képzésben részt vevők számáról, arányairól és tevékenységéről a tanév végén összesített jelentést készít elő az NKE EDHT jóváhagyásával a miniszternek. 37. Jogok és kötelezettségek általában (1) A szervezett képzésben részt vevő doktoranduszok és egyéni felkészülők jogai: a) az előadók megválasztása, párhuzamosan meghirdetett tantárgyak és kutatói szemináriumok közötti választás; b) az oktatók munkájának véleményezése; c) tudományos kutatás, pályázatokon való részvétel és az eredmények publikálása; d) támogatások, mentességek, valamint kedvezmények igénybevétele a vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályozók alapján; e) javaslattétel az egyetem életével kapcsolatos bármely kérdésben és azokra érdemi válasz igénylése; f) az egyetemi szabályzatokban rögzített módon közvetlenül, vagy képviselőik útján részvétel az érdekeiket érintő döntések meghozatalában; g) választás és választhatóság az egyetemen működő egyes testületekbe; h) az egyetem létesítményeinek, eszközeinek és berendezéseinek használata; i) bekapcsolódás az oktató- és kutatómunkába. (2) A szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok és egyéni felkészülők kötelezettségei: a) a jogszabályok és az egyetem szabályzataiban foglaltak (pl. tanulmányi és vizsgarend, fegyelmi rend) betartása;
b) díjak és térítések megfizetése a vonatkozó jogszabályok, illetve egyetemi szabályozók alapján; c) a tudományos etikai szabályok és magatartási normák betartása. 38. A fokozatszerzési eljárás (1) A KMDI a fokozatszerzési eljárás szervezési és irányítási feladataiban külön felkérésre vesz részt. (2) A KMDI oktatói közreműködnek a fokozatszerzési eljárásban. (3) A fokozatszerzési eljárás részletes szabályait a NKE Doktori Szabályzatának IV. és V. fejezete tartalmazza. 40. A habilitációs eljárás (1) A habilitációs eljárás az NKE Habilitációs Szabályzatának előírásai szerint történik. (2) A KMDI oktatói közreműködnek a habilitációs eljárásban. 41. A KMDI gazdálkodása (1) A KMDI nem folytat önálló gazdálkodást, a vonatkozó pénzügyi keretek kezelését a tudományos és nemzetközi rektorhelyettes felügyelete mellett a NKE Egyetemi Tudományszervező Központ végzi. (2) A keletkezett források felhasználását érintő döntések meghozatalában a KMDI részt vesz. (3) A gazdálkodás részletes szabályait az NKE Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 42. A KMDI minőségbiztosítási rendszere (1) A KMDI az NKE és a HHK egységes minőségbiztosítási rendszerében funkcionális minőségbiztosítási rendszert működtet (nem foglalkoztat függetlenített munkakört betöltő minőségbiztosítási szakembereket). (2) A KMDI minőségbiztosítási rendszere érvényesíti a doktori képzéssel kapcsolatos tevékenységek során jelentkező specifikus követelményeket. (3) A KMDI monitoring rendszere összegyűjt minden olyan adatot, tényezőt, véleményt (köztük a hallgatók, a megrendelők és más külső szervek véleményét), amelyek értékelhető, összehasonlítható a képzés, a kutatás, az oktatói és hallgatói teljesítmények, a szervezeti struktúra, a tananyag és az
oktatási infrastruktúra pillanatnyi helyzete, milyensége, és megállapítható a követelményektől való eltérés mértéke (minőségértékelés). (4) A minőségértékelés a vezetési és irányítási rendszer részére készít ajánlást a beavatkozásra, szabályozásra. (5) A minőségvizsgálat magának a minőségbiztosítási rendszernek a működését ellenőrzi. (6) A KMDI minőségbiztosítási rendszerében végzendő konkrét tennivalókat részletesen a kari minőségbiztosítási kézikönyv szabályozza. 43. Vegyes és záró rendelkezések (1) Azokról a személyekről, akik a doktori iskolákba felvételt nyertek és a képzésben részt vesznek, valamint a fokozatszerzésre jelentkezőkről előírt tanügyi nyilvántartást, a doktori fokozatot szerzettekről pedig doktori anyakönyvet kell vezetni. (2) Az Ftv. 2. sz. mellékletében foglaltak szerint az érintettek hozzájárulásával nyilvántartást kell vezetni a doktori fokozatot megszerzett doktoranduszok első elhelyezkedéséről. (3) A nyilvántartások és a doktori anyakönyv vezetése, illetve az ezzel összefüggő ügyviteli tevékenység ellátása az Egyetemi Tudományszervező Központ feladata. (4) Az egyetemmel főállású munkaviszonyban lévő doktorandusz esetében a doktori képzés és a fokozatszerzés költségeit, a hatályos jogszabályok keretei között, az egyetem tanulmányi szerződésben meghatározott feltételek mellett átvállalhatja. (5) A doktoranduszra az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat, a hallgatói fegyelmi szabályzat, az ösztöndíj- és tandíjszabályzat, a kar és a doktori iskola egyéb szabályzatai, a hallgatókra vonatkozó részeiben értelemszerűen hatályosak és az itt nem szabályozott kérdésekben azok szerint kell eljárni. (6) A KMDI Működési Rendjét az NKE Doktori és Habilitációs Tanács jogelődje 2002. szeptember 04-i ülésén elfogadta. KMDI 2002-2012.