Balogh Elemér Szeged új díszpolgára 2015-05-22 15:57:37 A város napján Botka László átadta a díszpolgári címet, a Pro Urbe-díjakat, a Szegedért Emlékérmeket valamint a Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért Emlékérmeket. 18:22 Az utolsó fotók készülnek a Díszteremben: összeállások, gratulációk, kézfogások, mosolygások mindenhol. Szerkesztőségünk is szívből gratulál minden díjazottnak! 18:15 Véget ért a Díszközgyűlés. 18:13 Szózat. 18:12 Visy Csaba is átvette az emlékérmet. A közönség vastapssal ünnepli a kitüntetetteket. 18:10 A második Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért Emlékérmet Visy Csaba veheti át. Az ő életútját ismerteti Beslin Anita műsorvezető. 18:09 A Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért Emlékérmek átadása következik. Az emlékérmet Botka László polgármester Szabó Tibornak adta át elsőnek. 18:05 A Szegedért Emlékérmek átadása után Kelemen Zoltán énekel a Háry Jánosból: A jó lovas katonának. 18:03 Barok István a következő, aki átvette a Szegedért Emlékérmet. Neki is,mint minden díjazottnak vastaps a jutalma. 18:02 Születésnapi ajándék is a Szegedért Emlékérem: Andrejcsik idén hatvan éves. Utána Takács Kata vehette át az emlékérmet. 18:01 Szegedért emlékéremben részesül Andrejcsik István is. Az operaénekes életútját ismerteti Beslin Anita. 18:00 Sófi József is átvette a Szegedért emlékérmet a polgármestertől. 17:59 Botka László átadja a Szegedért Emlékérmet Erdélyi Ágnesnek. Őt Sófi József követi. 17:58 A Szegedért Emlékérmek átadása következik. Elsőnek Erdélyi Ágnes veheti át, az ő laudációját hallgatja a Díszterem. 17:54 Kodály Zoltán Háry János dalművéből Laczák Boglárka operaénekes a Szegény vagyok szegénynek születtem című dalt, Örzse áriáját énekli. 17:53 Pál Attila is átvette Pro Urbe-díját.
17:52 Bódi György átveszi Pro Urbe-díját. Utána Pál Attila következik, az ő életútját hallgatja a Díszterem. 17:51 A Pro Urbe-díjak átadása következik: Bódi György életútját ismerteti Beslin Anita. 17:48 Botka László díszpolgárrá avatta Balogh Elemért. 17:47 Beslin Anita ismerteti Szeged új díszpolgára, Balogh Elemér professzor életútját. 17: 45 Azt ugyan nagyon kevesen tudják, hogy mi az az elektromosságot vezető szerves polimer, azt azonban mindenki, hogy a kevés rokonságú magyarságnak egyetlen nagyobb, bizonyított unokatestvére van a finnek. A tudóst, akinek most mondunk köszönetet, előbbihez tudományos munkája, utóbbihoz közéleti tevékenysége köti. És nemcsak jól megférnek egymással, de kiemelkedőt alkotott kutatóként is, finnországi kapcsolattartóként is. Visy Csaba professzor úrnak köszönet, köszönet érte. 17:45 Latin műveltség és kedély, az olasz és francia kultúra ismerete, filozófia és képzőművészet, intézetvezetés és tudományos munka: mindez együtt van a professzor úr életművében. Szervezte nemzetközi kapcsolatainkat, utazott konferenciáról konferenciára, vitte Szegedet a világba és idehozta a világot Szegedre: Szabó Tibor professzor úrnak köszönet, köszönet érte. 17:44 Áldozatkészség, hit, türelem és szeretet: ebből kapott és ezekből ad a legtöbbet következő díjazottunk. Akinek munkája a legrászorultabbak, a legnehezebb helyzetben lévők segítése, mindennapjaik megkönnyítése. Olykor a könnyek felszárítása, olykor a nehezen születő mosolyok előcsalogatása. No és az, hogy tudatosítsa mindenkivel: a sérült ember élete lehet más, de nem lehet kevesebb, mint az ép társaké. Takács Kata asszonynak köszönet, köszönet érte. 17:43 És most annak a tudósnak, biológusnak kell köszönetet mondanunk, aki maga is köszönetet mondott. Hiszen mintegy hálából tanárai, oktatói iránt érzett kötelességtudatból hozott létre saját pénzéből olyan alapítványt, melynek célja a tehetség valódi megbecsülése. Az ő jóvoltából ifjú szakemberek tucatjai feledhetik a nélkülözést, a pályaelhagyást vagy a külföldön boldogulást és tehetnek értünk, szegediekért, közös jövőnkért. Sófi Józsefnek köszönet, köszönet érte. 17:42 Aki életében megfordult már egyetemi kollégiumban, tudhatja: nem kis feladat a vad házibulik közé filmklubot, írói estet, versdélutánt, filozófiai beszélgetéseket csempészni. Díjazottunknak ez nem csak sikerült, de nagyszerű eredményességgel járt: az estek rögzített, archivált hanganyaga ma már páratlan irodalmi ritkaság. És a kultúrmisszió ezzel nem ért véget: folytatódott a művész-moziban, a filmművészet, a mozgókép kultúra megismertetésével és megszerettetésével, minden szinten és nem középiskolás fokon. Erdélyi Ágnesnek köszönet, köszönet érte. 17:41 Nemcsak sportoló, nemcsak sportriporter, nemcsak edző, nemcsak tanár de mindez együtt és ennél is több: a szó igazi, legnemesebb értelmében vett nevelő. Aki öt percig nem tud meglenni tanítványok nélkül, akiket nem csak oktat sportra, labdajátékokra, síelésre hanem nevel is: emberségre, tisztességre, tartásra kiállásra. Mindarra, amit manapság már nem véletlenül hívunk ságvárizmusnak. Barok István tanár úrnak köszönet, köszönet érte.
17:40 Ahol a szavak véget érnek ott kezdődik a muzsika. És a legszebb muzsika mindmáig a vox humana, az emberi hang. Az operaénekes azonban nemcsak közönségnek varázsol de aktívan részt vesz abban a folyamatban is, amelynek nyomán újabb és újabb varázslók, sikeres, fiatal énekesek lépnek a nyomába. És repítenek minket magasba, távoli tájakra oda, ahol a szavak véget érnek. Andrejcsik István művész úrnak köszönet, köszönet érte. 17:39 A szülész-nőgyógyász professzor az orvosi szakma legszebb területét művelte: életek százait segítve világra, anyákat, családokat boldoggá téve. És gyógyított betegeket, de igyekezett orvosolni az egészségügy száz baját is. Így lett motorja, szervezője annak az integrációnak, ami átalakította, modernizálta a város és az egyetem együttműködését az orvosi ellátásban. No és még tudós is. Akinek munkásságát elismerések, díjak sokasága de még inkább hálás anyai mosolyok és megannyi csecsemő első sírása kíséri. Pro Urbe-díjasunknak, Pál Attila professzornak köszönet érte. Köszönet érte. 17:38 Nem csak tesz a városért de összefogja a városért tenni akarókat az alapítványi titkár. Ma, amikor politikai csatározások közepette oly sokszor hiányoljuk a civil kezdeményezéseket, amikor oly sokszor várjuk a civil társadalom megmozdulását, van valaki, aki hivatásszerűen és irigylésre méltó professzionalizmussal koordinálja támogatók és támogatottak egymásra találását, hívja föl figyelmünket nemes célokra és érdemes emberekre. Mai érdemes emberünk ő maga. Bódi Györgynek köszönet érte. 17:37 Elsőként adózzunk főhajtással a jogászprofesszor, az alkotmányjogász előtt. Aki sok-sok évvel ezelőtt aligha hitte volna, hogy egykori tanítványa majdan a szegediek bizalmáért, a polgármesteri székért vívott küzdelemben a riválisa lesz de aki soha nem ellenség, hanem nemes és tiszteletre méltó ellenfél volt e küzdelemben. Tudtunk és jólesett kezet fogni az eredmény hallatán. Aztán pedig már csak a büszkeség következett: az egykori tanítvány őszintén büszke volt tanárára, aki pályája csúcsán, az alkotmánybírói székben sem tért el soha attól, amire másokat tanított: és ítélkezését, állásfoglalását soha nem vezette más, csak a színtiszta tudomány és a színtiszta lelkiismeret. És merem remélni, hogy a büszkeség kölcsönös: 13 év után talán ő is úgy gondolja, hogy jó kezekbe került a város. Örök hála és dicsőség Szeged új díszpolgárának, az alkotmánybíró, jogászprofesszornak, Dr. Balogh Elemérnek köszönet, köszönet érte. 17:35 Hegel azt mondta, ahhoz, hogy valami megváltozzon, valamit meg kell változtatni. Én azt mondom: 2015-ben, a mi közös ünnepünkön értsük meg: összeszorított ököllel nem lehet kezet nyújtani. A cél nem lehet a másik legyőzése. A riválist, az ellenfelet soha nem legyőzni hanem meghaladni kell. Ebben pedig útitársunk nem lehet más, csak a tehetség, a szorgalom, a teljesítmény, bátorság, a tisztesség és a konok elszántság a jóra. Szeged javára. A mi közös javunkra. Nekünk ugyanis felelősségünk van. Felelősségünk elődeinkkel szemben, akik heroikus munkával föl- és újjáépítették ezt a várost. Kossuth Lajossal szemben, aki nemzete büszkeségének nevezte. Klebelsberg miniszterrel szemben, aki kulturális fellegvárat épített a Tisza partjára, s most alighanem elborzadva nézi, mit művelnek nevében a róla elnevezett intézményben. És tudnunk kell a szemébe nézni Szent-Györgyi Albertnek, aki Nobel díjat érdemelt ki a városnak s a hazának; a tudós rabbinak, a fesztiválteremtő színházi embernek. Ságvárinak, Ortutaynak akiknek ellopják a nevét és azoknak, akiknek nincs is neve. Régmúlt korok árusainak, akik három nappal a nagy árvíz után hetipiacot tartottak az egyetlen szárazon maradt földdarabon. A ferences szerzetesnek, aki a szükségben gondolkodás nélkül kinyitotta Isten katolikus házát a kálvinista hívek előtt. A szenátusnak, mely engedélyezte, hogy bármely nyelvű és vallású egyén kereskedhessen ebben a városban. És
mindenkinek, akinek a mai, nyugdíjas óvónő úgy mondott köszönetet: befogadtak. 17:30 Minden nyugodt itt, minden biztos és erős. Szeretnénk hinni, hogy az is marad. Akkor is, ha olykor szembe fúj a szél. Akkor is, ha olykor egyenesen forgószél kerekedik. Mert mi másnak nevezhetnénk az utóbbi évek háborús retorikáját, ellenséggyártó kényszerképzeteit, a hatalom önmagán túl terjeszkedő pöffeszkedését, jogaink, szabadságunk módszeres megnyirbálását? Mit tehetünk akkor, ha a rivális nem meggyőzendő ellenfél hanem legyőzendő ellenség? Hogyan legyünk úrrá a döbbeneten, amikor a hatalom immár sokadszor Kazahsztánt ajánlja nekünk Európa helyett és egyre nyíltabban dicséri az autokráciát, a tekintélyelvű országirányítást? 17:26 Botka László polgármester lép a pulpitushoz és megkezdi ünnepi beszédét: Minden nyugodt volt itt, minden biztos és erős. Méltóságteljes, mint folyója, a Tisza. És minden pezsgő volt, csillogó, és elegáns mint a fürge mellékfolyók sokasága. Így ír az utazó Szegedről az elmúlt évszázad elején. Csak 15 éve élek itt, de befogadtak. Itt lettem magyarból magyarabb ez pedig már a nyugdíjas óvónő vallomása, amely néhány nappal ezelőtt íródott. (...) ez a város attól a pillanattól fogva, hogy első alapítói megtelepedtek a Tisza és Maros torkolatánál a saját erejéből, a maga emberségéből építkezik. Társai a meg-megújuló küzdelemben csupán a szabadság, az önrendelkezés, a felelősségtudat és a közösség jótékony megtartó ereje. Ez a jótékony erő azonban alighanem minden. 17:20 Részlet hangzik el a Carmina Buranából. A Vaszy Viktor kórus énekel, a Zárótételt hallgatja a Díszterem, Zalánki Rita kísér zongorán. 17:16 Fekete Gizi lép a mikrofonhoz, ő is József Attilát szaval, az alábbit: 17:13 Fanfárral indul a díszközgyűlés. A huszárok behozták a Díszterembe a zászlókat. Himnusz. Beslin Anita műsorvezető felkonferálja Pataki Ferenc színművészt, a Szegedi Nemzeti Színház tagját, aki József Attilát szaval, ezt: 16:47 Érkeznek a vendégek, szép lassan megtelik a Díszterem.
16:40 Fúvószenét hallgatni mindig különleges. De a városháza kapubejárójában még különlegesebben szól, mint szabadtéren. Fricsayék kitették magukért ma is. Mazsorettnek lenni meg legalább olyan hálátlan dolog mint focistának: ha esik, akkor is ki kell menni a pályára. Esik, de a bot pörög, a mosoly őszinte (nem)... 15:58 Köszöntünk mindenkit a díszközgyűlés előkészületeiről! Mátó Mátyás tárogatóművész délután háromkor állt ki a városháza erkélyére játszani. Hamarosan kezd a Fricsay Ferenc Városi Koncertfúvószenekar. Mi minden lesz ma? A díszközgyűlésen Botka László Szeged Megyei Jogú Város polgármestere átadja a díszpolgári, a Pro Urbe, a Szegedért Emlékérem, a Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért kitüntetéseket. Előtte még fanfár is szól a városháza erkélyéről és fél öttől a mazsorettek is föllépnek ha az időjárás engedi, és nem áznak pacallá. Az ünnepi műsorban közreműködnek: Fekete Gizi, Pataki Ferenc színművészek, Kelemen Zoltán operaénekes, Lajosné Somogyvári Alice zongoraművész, a Pavane Táncegyüttes, a Szeged Táncegyüttes, a Szeged Városi Kórusegyesület Egyesített Kórusa, a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Gyüdi Sándor Liszt-díjas karmester. Tartsanak velünk! Díszközgyűlési fotóinkat Iványi Aurél készítette. * * * Szeged.hu Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!