Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar MÉRNÖK INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI (BACHELOR) SZAK INDÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM Kidolgozta: Műszaki Informatika és Villamos Intézet Műszaki Informatika Tanszék Pécs, 2004. szeptember 3.
Tartalomjegyzék I. ADATLAP... 5 II. A SZAKINDÍTÁSI KÉRELEM INDOKLÁSA A KÉPZÉSI KAPACITÁS BEMUTATÁSA... 11 1. A SZAK KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI ELŐZMÉNYEI AZ INTÉZMÉNYBEN... 11 2. AZ ÚJ TÍPUSÚ SZAKON VÉGZŐK IRÁNTI REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS IGÉNY PROGNOSZTIZÁLÁSA, A FOGLALKOZTATÁSI IGÉNY LEHETŐSÉG SZERINTI BEMUTATÁSÁVAL... 14 3. AZ INDÍTANDÓ ALAPSZAKRA ÉPÜLŐ VALAMELY (TERVEZETT) MESTERKÉPZÉS (MA, MSC) LEHETŐSÉGÉNEK A FELVÁZOLÁSA, A SAJÁT INTÉZMÉNYBEN VAGY MÁS INTÉZMÉNYBEN VALÓ INDÍTHATÓSÁG KÖRÜLMÉNYEINEK BEMUTATÁSA... 16 4. AZ INDÍTANDÓ ALAPSZAK HALLGATÓINAK A RÁÉPÜLŐ VALAMELY (TERVEZETT) MESTERKÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉSÉNEK BEMUTATÁSA, A KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ HALLGATÓK ALKALMASSÁGÁT FIGYELŐ, AZT ELŐMOZDÍTÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ TEVÉKENYSÉG BEÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK, ILL. INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA.. 18 5. A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY KÉPZÉSI KAPACITÁSÁNAK BEMUTATÁSA AZ ÉRINTETT KÉPZÉSI ÁGBAN, ILLETVE SZAKON. A TERVEZETT HALLGATÓI LÉTSZÁM.... 18 III. AZ ALAPKÉPZÉSI SZAK TANTERVE ÉS A TANTÁRGYI PROGRAMOK LEÍRÁSA... 21 1. A SZAK TANTERVÉT TÁBLÁZATBAN ÖSSZEFOGLALÓ, KREDITEKET IS MEGADÓ ÓRA ÉS VIZSGATERV... 21 2. TANTÁRGYI PROGRAMOK... 24 Természettudományi alapismeretek... 24 Gazdasági és humán ismeretek... 29 Kötelezően választható tárgyak... 31 Szakmai törzsanyag... 33 Programozás modul... 34 Rendszertechnika modul... 37 Informatikai rendszerek modul... 42 Differenciált szakmai anyag... 45 Szabadon választható tárgyak... 54 3. A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEKBEN ELŐÍRT IDEGEN NYELVI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK INTÉZMÉNYI FELTÉTELEI... 61 IV. A KÉPZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI 1... 63 1. A SZAKFELELŐS, A SZAKIRÁNY FELELŐSÖK ÉS A ZÁRÓVIZSGATÁRGYAK FELELŐSEI... 63 2. TANTÁRGYLISTA TANTÁRGYAK FELELŐSEI, OKTATÓI... 64 A törzsanyag tantárgyai... 64 A differenciált szakmai ismeretek tantárgyai... 69 3. AZ OKTATÓK SZEMÉLYI-SZAKMAI ADATAI... 73 V. A SZAKINDÍTÁS KUTATÁSI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI... 153 1. ORSZÁGOSAN ELISMERT TUDOMÁNYOS MŰHELY VAGY EGYÜTT DOLGOZÓ SZAKMAI KÖZÖSSÉGGEL BÍRÓ ALAPVETŐ K+F / MŰVÉSZETI TERÜLET BEMUTATÁSA.... 153 2. A KÉPZÉS TÁRGYI FELTÉTELEI, A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ INFRASTRUKTÚRA:... 153 Számítógépes infrastruktúra, oktatástechnika, laboratóriumok, gyakorlóhelyek... 153 3. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ NYILATKOZATA ARRÓL, HOGY A KÉPZÉS INDÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZELLEMI ÉS TÁRGYI KAPACITÁS RENDELKEZÉSRE ÁLL, ÉS AZ ÉVFOLYAMONKÉNT MILYEN LÉTSZÁMÚ HALLGATÓ KÉPZÉSÉT TESZI LEHETŐVÉ.... 156 MELLÉKLETEK... 157 2004. szeptember 3. 3
I. Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Pécsi Tudományegyetem 7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/B, 2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése: Pollack Mihály Műszaki Kar 3. Az indítandó alapszak megnevezése: Mérnök informatikus alapszak 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Mérnök informatikus 5. Az indítani tervezett szakirány(ok) megnevezése: Rendszermérnök szakirány Autonóm rendszerek információtechnológiája szakirány 6. A képzési idő: a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 7 félév/210 kredit az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma: összóraszám: 182 15 2 = 5460; tanórák: 182 15 = 2730 a szakmai gyakorlat időtartama és jellege: 4 hét (eltöltendő külső gazdálkodó egységnél) 7. A szak indításának tervezett időpontja (figyelembe véve az engedélyezési eljárás időtartamát): 2005. szeptember 8. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása: dr. Kovács György egyetemi tanár szakfelelős 2004. szeptember 3. 5
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar 9. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása: 2004. szeptember 3. Dr. Lénárd László egyetemi tanár az MTA levelező tagja a Pécsi Tudományegyetem rektora 10. Az adatlap mellékletei: Az intézményi tanács támogató javaslata I/1. melléklet A PTE Szenátusának 2004. szeptember 8-i ülése után utólag kerül csatolásra. Az alapszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás I/2. melléklet Felhasználói kapcsolatok és vélemények I/3. melléklet 6 2004. szeptember 3.
Az alapszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás I/2. melléklet MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK (műszaki alapdiploma BSc szint) 1. A képzési cél Mérnök-informatikusok képzése, akik a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményei (MÁKK) 1. pontjára és az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel professzionális informatikai ismereteik alapján készséget szereztek az informatika módszereit igénylő műszaki alkotások, különösen műszaki informatikai és információs infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások, valamint azok adat- és programrendszereinek tervezési, fejlesztési és létrehozási feladatainak ellátására, továbbá elsajátították az informatikai és információs infrastrukturális rendszerek telepítési és üzemeltetési feladatainak ellátásához szükséges mérnöki gyakorlati módszereket. 2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Mérnök-informatikus. 3. A képzési idő, megszerzendő kreditek A MÁKK 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével: 7 félév. Az oklevél kiadásához szükséges teljesítmény: 210 kredit. 4. A képzés főbb tanulmányi területei 4.1. Képzési arányok A MÁKK 4. pontjában foglaltak figyelembevételével a képzési arányok az alábbiak: Kredit Törzsanyag 140 170 Alapozás 60 70 Szakmai törzsanyag 80 100 Differenciált szakmai anyag 30 55 Szabadon választható 10 12 Diplomamunka 15 25 Mindösszesen 210 Az 1 sz. melléklet: az informatikai szakcsoportra vonatkozó képesítési követelmény irányelveket tartalmazza 2004. szeptember 3. 7
I/2. melléklet Az alapszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás 4.2. A törzsanyag főbb tanulmányi területei 4.2.1. Alapozás Kredit Természettudományi alapismeretek Matematika, ezen belül Analízis, algebra...10 15 Valószínűségszámítás, matematikai statisztika...5 8 Számításelmélet és algoritmuselmélet...5 10 Fizika...5 8 Az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további TT ismeretek...0 10 Összesen elvárt:...40 45 Gazdasági és humán ismeretek Közgazdaságtan...5 8 Vállalat-gazdaságtan...5 8 Jogi, államigazgatási, menedzsment és műveltségi ismeretek...5 10 Az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további szakismeretek...0 5 Összesen elvárt:...20 25 4.2.2. Szakmai törzsanyag Rendszertechnika modul Mérés és szabályozástechnika, érzékelők és beavatkozók...5 10 Elektronika, digitális rendszerek...5 10 Számítógép architektúrák...5 10 Operációs rendszerek...5 8 Számítógépes és távközlő hálózatok...10 15 Rendszertechnika modul összesen:...30 53 Programozás modul Programozási paradigmák és programnyelvek...10 15 Programtervezés, szoftvertechnológia...10 15 Programozás modul összesen:...20 30 Informatikai rendszerek modul Adatbázis-kezelés, tudásreprezentáció...10 15 Informatikai rendszerek felépítése, modellezése és analízise...5 8 Informatikai rendszerek megvalósítása, biztonsága...5 8 Informatikai rendszerek modul összesen:...20 31 Az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további szakismeretek...0 15 A fentieken túl elvárás az alapvető informatikai alkalmazási ismeretek, készségek megléte. A SZAKMAI TÖRZSANYAGBAN ÖSSZESEN ELVÁRT:... 80 100 8 2004. szeptember 3.
Az alapszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás I/2. melléklet 4.3. Differenciált szakmai anyag Részletes szakmai ismeretek és mérnöki készségek szerzését biztosító tananyag az informatikai alkalmazások valamelyikén, pl.: beágyazott információs rendszerek, intelligens robotok és rendszerek, infokommunikációs rendszerek, beszédinformációs rendszerek, szoftver fejlesztés, multimédia, műszaki és gazdasági információs rendszerek területén. 5. Elvárt mérnöki kompetenciák (A képzési céllal összhangban a munkaerőpiacra történő gyakorlati felkészítés kiemelt elvárásai.) Az 1-5 alatt jelölt kompetenciák, valamint az 6-9 sorszámon szereplő kompetenciákból min. kettő. 1. Programozás objektum orientált és vizuális programozási környezetben. 2. Szoftverfejlesztési metodikák ismerete és alkalmazása, fejlesztési eszközök használata. 3. Korszerű, általános célú operációs rendszerek telepítése, konfigurálása, hangolása, hibabehatárolása, hibaelhárítása, üzemeltetése, továbbfejlesztése. 4. Adatbázisok tervezése, létrehozása, módosítása egy korszerű adatbázis-kezelő rendszerben. 5. A képzés szakirányának megfelelő területen az alapvető gyakorlati módszerek és megoldások ismerete, a tervezési, fejlesztési, telepítési és üzemeltetési mérnöki tevékenységhez szükséges alapvető készségek elsajátítása. 6. Számítógépes és távközlő hálózatok telepítése, konfigurálása, hangolása, hibabehatárolása, hibaelhárítása, üzemeltetése, továbbfejlesztése. 7. Kliens-szerver rendszerek programozása (tárolt eljárások, triggerek készítése, alkalmazása). Adatbázisok WEB-en keresztül való használatának programozása. WEB programozás (statikus és dinamikus web-oldalak létrehozása, karbantartása). 8. Vállalati információs rendszerek folyamat alapú funkcionális tervezése és készítése valamely "enterprise modeller" típusú eszköz segítségével. Döntéstámogató rendszerek tervezése, készítése, működtetése. 9. Információs rendszerek modellezése, a teljesítmény és megbízhatósági jellemzők szimulációs vizsgálata. 6. Az elméleti és gyakorlati képzés tantervi arányai előadás 55 65 % tantermi/szeminárium 10 20 % labor 20 30 % diplomamunka mintegy 10 % 7. Az ismeretek ellenőrzési rendszere A szakon nincs kötelezően előírt szigorlat, de ettől a képzést indító karok saját hagyományaik alapján legfeljebb 2 szigorlat beiktatásával eltérhetnek. A MÁKK 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel: a diplomamunka vagy szakdolgozat témája informatikai feladat megoldása. 2004. szeptember 3. 9
II. A szakindítási kérelem indoklása A képzési kapacitás bemutatása 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán a műszaki informatika képzés - az országban elsők között - hagyományos képzési területekből (gépész, építő, építész) kinőve, az ezeknek megfelelő megjelöléssel (gépész- és építőipari ágazat) indult 1987-ben. Tulajdonképpen tehát e képzés klasszikus üzemmérnök szakképzést jelentett informatika szakiránnyal. Az országos Műszaki Informatika Szakbizottság által 1991 májusában kidolgozott "Általános elvárások a műszaki informatika oktatásával szemben" című anyagra támaszkodva került sor az "Ipari folyamatok és géprendszerek" illetve az "Építési rendszerek" szakirányokkal 1992-ben beindított Műszaki informatika szakunk tantervének rögzítésére. Célul tűztük ki olyan üzemmérnökinformatikusok kibocsátását, akik a műszaki objektumok tervezésénél, fejlesztésénél üzemeltetésénél alkalmazni tudják a műszaki informatika módszereit, ellátják a műszaki objektumok informatikai rendszerének előkészítési, üzemeltetési és irányítási feladatait. Az utóbbi években a PTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar nappali hallgatói összlétszámának közel 40 %-a (~ 900 fő) a műszaki informatika szak hallgatója. A műszaki informatika szakra jellemző igen magas, tömegképzésre utaló hallgató/oktató arány, a hallgatói létszám ötszöröződése (az 1987-es szakindítás óta), s a szűkös költségvetési támogatás miatt évek óta csak úgy biztosítható a szak működtetése, a meglehetősen eszközigényes (az igen gyorsan amortizálódó számítástechnikai eszközökön túlmenően szakunk esetében korszerű technológiákra telepített informatikai rendszerek meglétét is feltételező) alkalmazott informatika képzés ténylegesen önfenntartó művelése, a képzés iránt megmutatkozó kereslet elvárásoknak megfelelő kielégítése, hogy felvállaltuk, s tovább folytatjuk a szak számára bevételt, de egyben jelentős többletmunkát is jelentő önköltséges, graduális műszaki informatika távoktatásos képzést. Az eddigiekben főiskolánkon (karunkon) túlnyomórészt elnyert pályázatok támogatásából vált lehetővé ezen eszközigényes képzés bevezetése. A műszaki informatika képzés gesztor tanszékeként tevékenykedő Műszaki Informatika Tanszék (MIT) és a beoktató társtanszékek által az elmúlt években elnyert műszaki fejlesztési pályázatok témáit (témavezető: dr. Szakonyi Lajos) és az elkészült objektumok listáját foglalja össze a 1.1 táblázat. Az indítandó bachelor szak minőségbiztosítása, a mesterképzés feltételeinek megteremtése úgy lehetséges, hogy a regionális partnereinkkel (kutatóintézetek, termelő-, szolgáltató cégek), a társkarokkal és -oktatási intézményekkel elnyert pályázatok megvalósításával, illetve laboratóriumban, regionális partnereink telephelyén végzett K+F tevékenység során szerzett tapasztalataink, eredményeink beépülnek képzésünkbe, hallgatóink számára elkészített jegyzeteinkbe, oktatói segédanyagainkba; 2004. szeptember 3. 11
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar továbbá alkalmazott informatikai laborjainkban szakspecifikus, a követendő informatika alkalmazási területeknek megfelelő további technikákat és technológiákat hozunk létre. A korábbiakban OTKA-támogatás révén összeállítottunk és beüzemeltünk egy VME bus-rendszerű, moduláris felépítésű mérési adatgyűjtő és feldolgozó berendezést "LabVIEW for Windows" virtuális mérésfejlesztő programrendszerrel, mely folyamatidentifikációt jelentő oktatási, kutatási-fejlesztési feladataink megvalósításánál alapvető informatikai eszközbázisként szerepelt. A mérésadatgyűjtő rendszer, valamint intelligens mérőberendezéseink felhasználásával kialakítottunk egy mérésszolgáltatást biztosító OTKA-laboratóriumot, melynek munkájáról 2007-ig évenként beszámolási kötelezettséggel tartozunk az OTKÁ-nak. A létrehozott laboratóriumban kialakított technikai bázis segítségével ezidáig számos szakdolgozat és TDK munka készült el, továbbá az eszközbázissal volt lehetőségünk alkalmazott kutató-fejlesztő tevékenységet folytatni. A PMMFK műszaki informatika szakán ekkor ugyanis célul tűztük ki e szakma egyik tipikus működési területének, a számítógépes folyamatirányításnak objektumorientált (technológiai objektumra, műveleti egységre telepített informatikai rendszert feltételező) oktatását. A fuzzy-szabályozás technológiai objektumon történő megvalósítása a MIT számára nemcsak egy új, alkalmazott kutatási-fejlesztési területet jelentett a folyamatirányítás művelése során, hanem bővült szakirányú képzésünk is a Számítógépes folyamatirányítás és a Mesterséges intelligencia (Szakértői rendszerek) tantárgyakba bekerülő új, korszerű, a hazai felsőoktatás praktikumában és a gazdaságban még nem elterjedt ismeretek, alternatívák oktatásával. Az elmúlt időszakban folytatott kutató-fejlesztő munka (ld. 1.1 táblázat), nevezetesen a 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. és 13. jelű folyamatidentifikációs (műszaki-technológiai rendszerek modellezésével, irányításával, automatizálásával; mérési adatgyűjtéssel és jelfeldolgozással kapcsolatos), a 12. 14. és 15. jelű oktatás-módszertani (a kreditrendszer bevezetésével, távoktatásos programcsomagok kidolgozásával, multimédiás tananyagfejlesztéssel, a regionális igények és felmérésével kapcsolatos), a 11. 16. 19. jelű, nagyméretű rendszerek komplexitáskezelését jelentő (számítógépes infrastruktúra bővítést célzó, anyag-energiaáram hálózat matematikai modellezésével, szimulációjával, szoftverrendszerének kidolgozásával kapcsolatos), az 1. 2. 3. 17. és 18. jelű, új szak és szakirányok indításával járó (technikai bázis megtervezése, kialakítása; oktatás-módszertani, a multimédiát alkalmazó program- és tananyag- fejlesztések) feladataink révén valósulhatott meg graduális képzésünk művelése. Ugyanis az elmúlt másfél évtizedben szakunk össztámogatásának 40%-át e pályázatok támogatása, további 30%-át a MIT gesztorálásával megvalósított önköltséges képzés bevételének el nem vont 50%-a, s a maradék 30%-át a költségvetésből származó támogatásösszeg (működési, beruházási) jelentette. 12 2004. szeptember 3.
Műszaki Informatika Tanszék Mérnök informatikus alapszak 1.1 táblázat A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. téma megnevezése (megvalósult mérnöki alkotás) 789/86. sz. "Ipari folyamatok identifikálása" c. megbízásos munka (Megbízó: Tudományszervezési és Informatikai Intézet. Támogatás: 300 e Ft) 68/88. FFA sz. "Alkalmazott műszaki informatika szak laborfejlesztése" c. fejlesztési feladat. (Megbízó: Művelődési Minisztérium FFA Bizottsága. Támogatás: 3.409 e Ft) Laborok informatikai eszközfejlesztése. (223/92. sz. OMFB mecenatúra pályázat. (Támogatás: 600 e Ft.) Megvalósult: Technológiai laborok hálózatfejlesztése. Folyamatidentifikációs mérések. (OTKA 097/92.sz. műszer- pályázat.támogatás: 2.000 e Ft) Megvalósult: Moduláris felépítésű mérési adatgyűjtő és feldolgozó rendszer Számítógépes folyamatirányítás gyakorlati oktatása. (384/91. sz. MKM pályázat. Támogatás: 200 e Ft) Megvalósult: Mérési adatgyűjtő rendszer bővítése. Folyamatirányító számítógép kifejlesztése. (FEFA-II.- 272. sz. pályázat. Támogatás: 2.000 e Ft) Megvalósult: Folyamatirányító számítógép real-time operációs rendszerrel. Objektumorientált informatikai rendszer kifejlesztése irányított erjesztésre. (FEFA-III. 839 sz. pályázat. Támogatás: 2.000 e Ft) Megvalósult: Vizsgálati modellberendezésre telepített informatikai rendszer. Információtechnológiák és számítógéppel támogatott rendszerek bevezetése. (FEFA-III. 1202/03 sz. p. Támogatás: 3.300 e Ft, 57 e USD.) Megvalósult: Számítógép-hálózat fejlesztés; intelligens érzékelő-, folyamatir. rendsz. bővítés; fuzzy-rendszer kialakítása. Számítógépes folyamatirányítás. (Megbízó: MKM K+F p. Támogatás: 220 e Ft) Megvalósult: Fuzzy-rendszer kialakítása. Musterjesztés technológiájának, irányítási stratégiájának kidolgozása fuzzylogika alkalmazásával. (229/94 sz. MKM K+F p. Támogatás: 300 e Ft) Megvalósult: Technológiára telepített fuzzy-irányítási rendszer. A műszaki informatika szak távoktatásos képzésének fejlesztése. (FEFA-V. 2130/5 sz. p. Támogatás: 3.000 e Ft) Megvalósult: UNIX- szerver bővítés, UNIX -labor kialakítás. Az információtechnológiák kredit rendszerű nyitott oktatásának kidolgozása. (PHARE Program HU-94.05; APP/3/032 sz. p. Támogatás: 50 e ECU) Megvalósult: A távoktatásos képzés oktatási dokumentumai, tantárgyi programok, távoktatási programcsomagok, multimédia fejlesztésére alkalmas eszközök. Alkalmazott informatika laboratórium fejlesztése (MKM PFP-0650/1997. sz. p. Támogatás: 1.300 e Ft.) Megvalósult: Musterjesztési vizsgálatok változó irányítási stratégiákkal. Műszaki informatika szak oktatástechnológiai fejlesztése, távoktatási csomagok kidolgozása. (MKM PFP -0514/1998. sz. p. Támogatás: 500 e Ft) Megvalósult: Távoktatásos képzés fejlesztése, minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása. Az alkalmazott informatika képzés regionális fejlesztése (PHARE HU9705- H12 sz. p. Támogatás: 20.000 e Ft.) Megvalósult: Informatikai multimédiás rendszerek, tantárgycsomagok fejlesztése. Objektum-kutatáson alapuló térinformatikai modell kialakítása (OM IKTA- 00151/2000. sz. p. Támogatás: 10.800 e Ft) Megvalósult: Térinformatikai szoftverrendszer. Dél-Dunántúli informatikai felsőoktatási hálózat kialakítása. (ERFP-DD2001- HU-S-01 sz. PHARE Tükörprogram p. Támogatás: 7.000 e Ft.) Megvalósult: Szakirányú képzés továbbfejlesztése, egyetemi képzés feltételének megteremtése. Dél-Dunántúli informatikai felsőoktatási hálózat továbbfejlesztése (ERFP- DD2002-HU-S-01 sz. PHARE Tükörprogram p. Támogatás: 19.306 e Ft.) Megvalósul: Szakirányú képzés továbbfejlesztése, egyetemi képzés feltételének megteremtése. IEP-2002 Informatikai Eszköz-Pályázat (OM KMÜFA IEP-00312/2002 sz. p. Támogatás: 11. 680 e Ft.) Megvalósul: Munkaállomások, multimédiás terem. kezdés éve zárás éve 1986. 1987. 1988. 1990. 1993. márc.2. 1992. nov.26. 1992. nov. 9. 1992. okt. 7. 1994. jan. 28 1994. jan. 31. 1993. nov. 1994. júl. 20. 1996. márc. 1996. máj. 1997. aug. 1998. máj. 1993. dec. 15. 2007-ben (évente beszámoló) 1994. febr. 25. 1995. május 1996. márc.31. 1996. márc.31. 1995. márc.27. 1995. márc.27. 1996. dec. 1998. június 1999. február 1999. február 1999. dec. 2001. dec. 2000. okt. 2002. jún. 2002. márc. 2002. okt. 2003. dec. 2004. jún. 2003. febr. 2004. együttműködő intézmény (gazdálkodó egység) PMMF SZKO Déldunántúli Szőlészeti és Borászati K.Int. JPTE BTK Déldunántúli Szőlészeti és Borászati K.Int. (+2.000 e Ft) JPTE BTK (+2.700 e Ft és 18 e USD) Déldunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Int. JPTE TTK, PMMFK(Villamos, Építő Int.),Távokt.Kp. (+55 e ECU) Déldunántúli Szőlészeti és Borászati K.Int. 13 dél-dunántúli regionális konzorciumi partner MiniComp Kft. (+29.000 e Ft) Kaposvári Egyetem, PTE (+67.220 e Ft.) Kaposvári Egyetem, PTE (+59.200 e Ft.) 2004. szeptember 3. 13
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar 2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával A régióban végbemenő szerkezeti átalakulást, a változó társadalmi igények kielégítését mielőbb kell, hogy kövesse a fúzióval létrehozott, nagy felsőoktatási intézmény (Pécsi Tudományegyetem) átstrukturálása, a korábbiakban rögzített súlypontok áthelyezése, a specifikus, gyakorlat-orientált képzési programok bevezetése. Karunk stratégiai tervében rögzítettük, hogy fokozottan támogatnunk kell azokat a képzési irányokat, melyeknél biztosított az oktatásfejlesztési eredményeknek a régió gazdaságában való hasznosítása, s egy régió gazdaságának fejlesztési irányai és ugyanazon régióban működő felsőoktatási intézmény (ennek szakjai, tanszékei) által definiált oktatási-kutatási irányok között összhangnak, kölcsönhatásnak kell kialakulnia. A költségvetésből finanszírozott felsőoktatási intézmény műszaki kara hosszútávon csak úgy lesz működőképes, ha megtalálja a profitorientált termelői és szolgáltatói szférában a támogatást jelentő partner-cégeket, illetve a regionális szférának is érdeke, hogy számára is folyamatosan biztosított legyen a szakember utánpótlás. Köztudott, hogy a műszaki képzés (így a műszaki informatika képzés is) akkor hatékony, ha az előadásokon átadott ismeretanyag elsajátítása a műszaki gyakorlatban, a gazdaságban is hasznosítható eredményre vezet, s igazolást nyer műszaki rendszerek (műszaki informatikai és információs infrastruktúrális rendszerek és szolgáltatások) tervezése, működő rendszerek üzemeltetése, fejlesztése, irányítása során. Ezt úgy érhetjük el, hogy a hallgatóink számára készült jegyzetekbe működő műszaki-technológiai rendszerek, ezek infokommunikációs technológiáinak működtetése, vizsgálata során megszerzett tapasztalataink is beépülnek, továbbá a régióban működő termelő és szolgáltató cégek, a régiónkban elhelyezkedő végzett hallgatóink visszajelzései megerősítik az általunk oktatott ismeretek szükségességét. Az előbbiek érdekében a Dél-dunántúli régió 12 cégével konzorciumot létrehozva, illetve intézményünk társkaraival és a Kaposvári Egyetemmel közösen pályázva a közelmúltban elnyertük és sikeresen felhasználtuk az EU Phare 9705 Regionális Kísérleti Program Alap Humán erőforrás fejlesztése (Felsőoktatás fejlesztése) c. program Az alkalmazott informatika képzés regionális fejlesztése c. projektje, illetve az ERFP- DD2001-HU-S-01 és ERFP-DD2002-HU-S-01 sz. Phare Tükörprogram Dél- Dunántúli informatikai felsőoktatási hálózat kialakítása (továbbfejlesztése) c. projektjei támogatását. E befejezett pályázati projektek célja volt a műszaki informatika szakma tipikus működési területeinek korszerű oktatását jelentő képzési formák: informatika-alkalmazási asszisztens felsőfokú szakképzés, graduális mérnök-informatikus (kreditrendszerű nappali, illetve oktatócsomagokkal támogatott távoktatásos tagozatú) főiskolai képzés, posztgraduális műszaki informatika szakmérnök képzés továbbfejlesztése a régió termelői és szolgáltatói szférájának bevonásával, a különböző szintű képzési formák átjárhatóságának elősegítése, a szakirányú képzés továbbfejlesztése, továbbá a mesterképzéshez szükséges feltételek megteremtése. E projektek eredményének tudhatjuk be kihelyezett szakmai gyakorlatok, szakdolgozat készítéssel kapcsolatos tevékenységek, speciális szakmai kurzusok biztosítását; 14 2004. szeptember 3.
Műszaki Informatika Tanszék Mérnök informatikus alapszak közös kutatási-fejlesztési tevékenységek megszervezését; az oktatási intézménynél és a regionális termelő (szolgáltató, tervező, kivitelező stb.) cégeknél rendelkezésre álló infrastrukturális és humán erőforrások koordinált kihasználását; szakmai fórumok lebonyolítását előadások és szakmai bemutatók keretében tanterveink ismertetésére, regionális partnereink képzésünkkel szemben támasztott igényeinek megvitatására, a Phare projekt támogatásából és önerőből beszerzett eszközök oktatásban történő hasznosítási lehetőségeinek szemléltetésére; új, illetve átdolgozott (nyomtatott formában megjelenített, tanulásirányító programokkal, példatárral kibővített, multimédiás kivitelben készült) összesen 30 félévnyi tananyag (mintegy 300 ív-egyenérték) CD-n, nyomtatott, illetve Internet alapú oktatási keretrendszerbe konvertált formában való elkészítését; a nappali és a távoktatásos képzésben hasznosítható Internet alapú oktatási keretrendszer kialakítását; a műszaki informatika kiemelt kutatási irányainak (nagyméretű rendszerek komplexitáskezelése, mesterséges intelligencia alkalmazások, ember-gép kapcsolati algoritmusok) követéséhez, egyes részterületek műveléséhez alkalmas oktatói és hallgatói laborok létrehozását. A 2004/2005 ös tanévben országos szinten a műszaki informatika szakon az államilag finanszírozott képzés tervezett beiskolázási összes keretszáma az egyetemi képzésben 710 fő, a BSc képzésben 490 fő, a főiskolai képzésben 1664 létszámadatokkal került rögzítésre. Jelenleg a PTE-PMMFK 300 fős vállalása a főiskolai szintű műszaki informatika képzésben e tanévre 300 fő / 2864 fő összes létszám = 10,47 %-os, illetve 300 fő / 1664 fő főiskolai beiskolázási keretszám = 18,03 %-os részvételt irányzott elő. E számadatok is alátámasztják annak szükségességét - a jelenlegi főiskolai szakon oktatók továbbfejlődése érdekében, valamint a tehetségesebb, tervező munkára is alkalmas hallgatók képzésének biztosítása céljából - hogy beinduljon egy igényesebb, a kutató-fejlesztő tevékenységgel együtt művelendő 7 féléves BSc szintű (ezt követően MSc szintű) műszaki informatika képzés is, s karunkon ne csak a rövidtávú célokat kielégítő tömegképzést valósítsunk meg. Ezt támasztják alá az előbbiekben említett regionális partnereink felkért szakértőinek elsősorban az információs és kommunikációs technológiák (ICT) fejlesztésének fontosságát, az infokommunikációs technológiákhoz értő szakemberek növekvő hiányát, kiképzésük szükségességét, specializálódását hangsúlyozó képzésünkkel kapcsolatos észrevételei, javaslatai is. 2004-ben karunkon a főiskolai szintű műszaki informatikai szak nappali tagozatára 1. helyen jelentkezettek száma az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a legmagasabb, a főiskolai szakokra jelentkezők 40,3 %-át tette ki. Ténylegesen a 2004/2005- ös tanévben a nappali tagozatra 326 fő, a távoktatásos tagozatra 44 fő nyert felvételt. A műszaki kar nappali tagozatán a teljes I. éves létszám 1/3-a a műszaki informatika szak hallgatója. Feltétlen szükséges az oktatói létszám további bővítése, s a minősítettek számának növelése. Azonban tekintettel kell lenni arra is, hogy e kurrens szak esetén a nagy hallgatólétszám fogadása, a korszerű technikák szinten tartásához nélkülözhetetlen önfenntartó, kiegészítő tevékenységek folytatása (új források biztosítása), valamint a működő gazdaság szakemberelszívó hatása nem ösztönzi, sőt erősen gátolja az igényes kutató-fejlesztő munka művelését, a minőségi célok elérését. 2004. szeptember 3. 15
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar 3. Az indítandó alapszakra épülő valamely (tervezett) mesterképzés (MA, MSc) lehetőségének a felvázolása, a saját intézményben vagy más intézményben való indíthatóság körülményeinek bemutatása Az Európai Közösségben az információs és kommunikációs technológiák (ICT) fejlesztése az élet minden területén döntő jelentőséggel bír, e technológiák GDP-ből való részesedése az elmúlt évben a 6,3%-ot meghaladta. A Career Space (információs és kommunikációs technológiával foglalkozó cégek által alapított európai nemzetközi konzorcium) elvárásaihoz, a műszaki informatika kiemelt kutatási irányaihoz is kívánunk igazodni képzésünk korszerűsítésénél, a mesterképzésre való felkészülésnél. Ugyanis egy, a műszaki informatika képzést művelő, vidéki felsőoktatási intézmény kara (ennek oktatási egysége) csak úgy léphet előre, ha képzésében, tanterveiben követi a legújabb kutatási, fejlesztési irányokat, törekszik az egyes oktatási-kutatási részterületek műveléséhez alkalmas technikák és technológiák létrehozására, együttműködik a regionális célok megvalósításában a kutatási-fejlesztési műhelyekkel, valamint a régió termelői és szolgáltatói szférájával. A műszaki informatika képzés továbbvitelét illetően - a régiónk gazdaságában végbement gyors átalakulásokra való tekintettel rövidtávon a jelenlegi gazdaság kívánta, a piaci igényekhez igazodó általánosabb, praktikus informatika alapismereteket nyújtó, az igényes műszaki alkalmazásoktól mentes, de a hallgatók gyakorlatba történő gyors beilleszkedését elősegítő képzési programok kidolgozása kívánatos. Tervezett Rendszermérnök szakirányunk elsősorban e szempontoknak felel meg. A regionális fejlesztési koncepciók figyelembevételével és a gazdaság kitörési pontjainak támogatására feltétlenül szükséges egyéb, specializálódást jelentő szakirányok beindítása is, melyek akár intézményünkben, vagy más intézményben MSc képzés keretében folytathatók, illetve ismeretanyaguk elmélyíthető. Hosszútávon egy jelenleg keresett, főiskolai képzést folytató szak (ennek oktatási egységei) előbbre lépésének előfeltétele az igényes kutató-fejlesztő munka művelése, a régió termelői és szolgáltatói szférájával való kölcsönös együttműködés megalapozása, elmélyítése kell, hogy legyen. Ismeretes, hogy a műszaki informatika központi problémája a komplexitás-kezelés. Az alkalmazások számának és sokféleségének növekedése, a fokozódó követelmények és piaci elvárások kikényszerítik a minél magasabb szintű elemekből, készen kapható komponensekből való építkezést. Mindezek a kérdések matematikai jellegű, formális modellezést és analízist, teljesítmény- és megbízhatósági vizsgálatokat követelnek. Rohamos előrelépés várható a komplexitáskezelés új, mesterséges intelligencia alapú módszereiben is. Az érzékelés, a feladatmegoldás és cselekvéstervezés, a tudásreprezentáció és következtetés (bizonytalan tudás kezelése, fuzzy logika, eset-alapú következtetés), az elosztott intelligencia, multi-ágens rendszerek problémakörei jelentik e kiemelt kutatási irányt. Újabb irányt jelentenek az ember-gép kapcsolati algoritmusok, nevezetesen a hang- és képfelismerés, a számítógépes képfeldolgozás és alakfelismerés, a számítógépes látás robotikai, orvosi informatikai és orvos-biológiai, térinformatikai és biztonságtechnikai alkalmazásai. Jelenlegi főiskolai szintű szakirányainknál e kiemelt kutatási irányok témakörei folyamatosan beépültek tananyagainkba. Tervezett Autonóm rendszerek információtechnológiája szakirányunknál is megcéloztuk a műszaki informatika e kiemelt kutatási irányaihoz való felzárkózást, nevezetesen az alábbi ismeretek: 16 2004. szeptember 3.
Műszaki Informatika Tanszék Mérnök informatikus alapszak nagy rendszerek specifikálásával, komplexitáskezelésével kapcsolatos ismeretek (identifikáció, modellezés, szimuláció, optimalizálás); mesterséges intelligencia alkalmazások (érzékelés megismerése, neurális hálók, fuzzy logikák, objektumorientált programozás); ember-gép kapcsolati algoritmusok (számítógépes képfeldolgozás és alakfelismerés, a gépi látás robotikai, térinformatikai, stb. alkalmazásai) beépítését egyes tantárgyi programokba. E területek kell hogy meghatározzák K+F tevékenységeinket is. A tervezett MSc képzésben a matematika és számítástudomány speciális fejezetei (információ- és kódelmélet, matematikai logika, formális nyelvek, tömegkiszolgálás, jelek és rendszerek), a gazdasági és humán ismeretek speciális fejezetei (üzleti kommunikáció, gazdasági optimalizációs módszerek, EU ismeretek stb.), a szakmai törzsanyag újabb témakörei (deklaratív programozás, formális módszerek, adatbázis-tervezés, mesterséges intelligencia, információs rendszerek fejlesztése) mellett elsősorban kutatás-fejlesztési mérnöki készségek szerzését biztosító ismeretek oktatására szeretnénk nagyobb hangsúlyt fordítani azon műszaki informatikai tématerületeken, melyeket meghatároz a rendelkezésünkre álló humán erőforrás összetétele, alkalmassága, a meglévő eszközbázis, infrastruktúra, immateriális javak, e differenciált szakmai anyag elsajátíttatásához szükséges, a hallgatók korábbiakban (BSc képzésben) megszerzett tudásszintje. Az előbbi tényezők jelen helyzetünkben az intelligens rendszerek (tervezett tantárgyak: kooperatív rendszerek, autonóm robotizált rendszerek, valósidejű rendszerek és hálózatok, számítógépes látórendszerek, integrált intelligens rendszerek) és a grafikus rendszerek (tervezett tantárgyak: számítógépes grafika és képfeldolgozás, multimédia, felület- és testmodellezés, grafikus tervezési ismeretek, térinformatika) területén kidolgozandó szakirányok lehetőségét körvonalazzák. A BSc képzés tantervét az alapszak képzési és kimeneti követelményeinek, az ebben meghatározott képzési arányoknak, főbb tanulmányi területeknek, elvárt mérnöki kompetenciáknak megfelelve alakítottuk ki. Így vélhetően az indítandó alapszakunkon végzettek mesterképzésre való felvétele más intézményben indított MSc képzés esetén is biztosítható, ha e fogadó intézmény is megfelel a képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazott elvárásoknak. Igy pl. a BSc képzésünkben oktatandó tananyag megfelelő alapot biztosít a BME közzétett egyes egyetemi szakirányai (Rendszerfejlesztési, Informatikai infrastruktúra tervezése, Autonóm rendszerek információ technológiája, Integrált intelligens rendszerek, Integrált vállalatirányítási rendszerek) tananyagának elsajátításához. Műszaki Karunk a mérnök informatikus BSc képzés 2005-ös indítására felkészült, továbbá a BSc-szintű gazdasági informatikus szak megalapításához is hozzájárul a Rendszertechnika modul kidolgozásával, s későbbi esetleges oktatásával. A tervezett MSc képzés beindításához, a személyi feltételek biztosításához intézményünk Természettudományi Karával és Közgazdaságtudományi Karával további egyeztetések szükségesek (a számítástudomány, illetve a gazdasági és humán ismeretek egyes speciális 2004. szeptember 3. 17
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar fejezeteinek oktatására), a szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai anyag oktatására Műszaki Karunk felkészül. Az előbbiek alapján rögzíthetjük, hogy a jelenlegi gazdaság diktálta kereslethez igazodva, az általánosabb, közvetlenül hasznosítható ismereteket is nyújtó képzés (pl. rendszermérnök szakirány) és az önköltséges képzési formák (pl. távoktatás, posztgraduális képzés) szorgalmazásával kell megteremtenünk a hosszútávon fennmaradást biztosító, szakspecifikus, K+F tevékenységgel párhuzamosan művelendő magasabb szintű képzési formák beindításának feltételeit. 4. Az indítandó alapszak hallgatóinak a ráépülő valamely (tervezett) mesterképzésre való felkészítésének bemutatása, a kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, tehetséggondozó tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása A főiskolai szintű műszaki informatika szakunkon rendszeres TDK-munkát végez évente 30-40 hallgató, ez töredéke a teljes hallgatóságnak. Jelenleg érvényben lévő tantervünk szerint a 2004/2005-ös tanévtől kezdődően a 15 kreditponttal preferált szakdolgozat-készítésre heti 6 kontaktórát, heti három napot biztosítunk hallgatóinknak. E jelentős tantervi változtatás az elkövetkezendő tanévtől kezdődően oktatóinktól feltétlen többletterhelést igényel, ugyanakkor megteremti a lehetőségét a kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, tehetséggondozó tevékenység bevezetéséhez, a tehetséggondozás feltételrendszerének kialakításához. A TDK- és szakdolgozati témákat eddig és a továbbiakban is elsősorban a differenciált szakmai anyaghoz, valamely informatikai alkalmazási területhez kapcsolódóan, a műszaki informatika kiemelt kutatási irányaihoz igazodva, a meglévő infrastruktúra figyelembevételével kell(ett) biztosítanunk. Szakunk esetében a 3. pontban vázoltaknak megfelelően az Intelligens rendszerek és a Grafikus rendszerek területén tudunk az eddigieknél időigényesebb, elmélyültebb munkavégzést megkövetelő témákat kiírni és konzultálni az elkövetkezendő időszakban, s ezen oktatóink többségét érintő konzultációs tevékenység már 2005 tavaszán próbája lesz az elvárt tehetséggondozás -nak. Ugyanis a szóbeli vizsgák, a kiscsoportos gyakorlati foglalkozások drasztikus csökkenésével szinte megszűnt az oktató-hallgató közötti személyes kontaktusokra, szakmai munkakapcsolatokra épülő információcsere, a jobb képességű hallgatók tehetséggondozása. A beindítandó BSc képzésben a szakdolgozat-készítésre beállított 20 kreditpont, s a heti 16 kontaktóra még tovább növelheti a tehetséggondozás jelentőségét, amennyiben e tevékenység biztosításához az oktatói terhelések intézményi (kari) szinten egyértelműen leszabályozottak lesznek. 5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési ágban, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám. A BSc szintű mérnök informatikus szak beiskolázási létszámát jelenlegi főiskolai szakunk 300 fős létszámának megfelelve terveztük. Amennyiben egyértelműen tisztázódnának számunkra a BSc és az MSc képzés indításának feltételei és lehetőségei, e 300 fős beiratkozási összlétszámhoz biztosítanánk felmenő rendszerben a személyi és tárgyi feltételeket. Alapul véve az elkövetkezendő tanévre országos szinten az egyetemi képzésre és a főiskolai + BSc képzésre betervezett beiskolázási keretszám arányo- 18 2004. szeptember 3.
Műszaki Informatika Tanszék Mérnök informatikus alapszak kat (1:3), 30 %-os lemorzsolódás esetén a 300 fős induló létszámból 60 fős évfolyamlétszámmal (2 szakiránnyal) kalkulálhatunk az MSc képzésben. A műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 157/1996. (X.22.) Korm. rendeletnek megfelelve, valamint a kreditrendszer bevezetéséhez igazodva elkészítettük, majd 2003-ban korszerűsítettük a főiskolai szintű műszaki informatika szak kredites tantervét 3 szakiránnyal (Intelligens rendszerek, Grafikus rendszerek; Építési rendszerek informatikája). Az utóbbi változat a 8. tanterv volt a szak 17 éves működtetése során. A kreditrendszer bevezetése óta eltelt 8 év során szerzett tapasztalataink alapján a kreditrendszer előnyeként könyvelhető el, hogy az átjárhatóság, a párhuzamos képzés biztosítása kreditrendszerben könnyebben kivitelezhető; a hallgatók számára a választhatóság, a különböző tudomány- és szakterületek közötti átjárhatóság lehetősége nagy jelentőséggel bír, számos alternatív megoldást kínál; a hallgatók mobilitása, a tanulmányok más intézményben, vagy magasabb képzési szinten való folytatása nyitottabbá teszi a képzés folyamatát. A főiskolai szintű műszaki informatika képzésben jelenleg a műszaki kar 12 tanszéke vesz részt. Az óraterhelés mintegy 60 %-át a Műszaki Informatika Tanszék, 20 %- át a Számítástechnika Tanszék, a fennmaradó 20 %-ot 10 további tanszék látja el. A Műszaki Informatika Tanszék oktatói állományába tartozik 20 főállású oktató, közülük 19 teljes munkaidőben foglalkoztatott. E létszámból 6 fő rendelkezik tudományos fokozattal, 1 fő egyetemi doktorátussal, 5 fő PhD-hallgató. A Számítástechnika Tanszék 5 főállású oktatójából 1 fő minősített, 2 fő egyetemi doktorátussal rendelkezik, 1 fő PhD-hallgató. A beindítandó BSc (MSc) képzésbe növekvő óraterheléssel bekapcsolódó Matematika Tanszék 9 főállású oktatójából 4 fő minősített, 1 fő PhD-hallgató. A gazdasági és humán ismeretek oktatását a Mérnöki Menedzsment Tanszék és a Pedagógia Tanszék oktatói biztosítanák. Az előbbi tanszék 6 főállású oktatójából 2 fő minősített, 3 fő dr.univ. fokozattal rendelkezik, utóbbi tanszék esetében 3 fő a minősített oktató. A BSc képzés személyi feltételeinek elemzésénél, a képzési kapacitás bemutatásánál elsősorban az előbbiekben bemutatott tanszékek (különösen az első négy) humán erőforrásait kell alapul venni, hiszen e tanszékek oktatói biztosítanák az alapozó és a szakmai törzstárgyak oktatását. A IV. fejezet 2. pontjában megadott tantárgylista szerint a szak tanterve által meghatározott tantárgyak oktatására 45 oktatót neveztünk meg, közülük karunkon teljes munkidőben közalkalmazotti jogviszonyban 39 fő, részmunkaidőben, illetve megbízási szerződéssel foglalkozatott 6 fő (12 minősített, 7 dr. univ.). A BSc képzésben 300 fős induló létszámmal, ezután a lemorzsolódás miatt 240 (3. 4. szemeszter), illetve 210 (5.6.7. szemeszter) fő hallgatóval számolva s az oktatók jelenlegi elvárt heti óraterhelését, egyes tantárgyak oktatására való felkészültségét figyelembevéve gyakorlati foglalkozások megtartására (Programozás, Szoftvertechnológia tantárgyak) mintegy 4 fő (a fakultatív tantárgyak növekvő válaszéka esetén újabb 1-2 fő) további oktató alkalmazása kívánatos. E feltételezések a tervezett BSc képzésünk ellátására mintegy 50 fős oktatói létszámot határoznak meg. Az előbbiekben megnevezett kari tanszékek határozatlan időre szóló közalkalamazotti jogviszonyban, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói állományából az alapozó (10 db) és a szakmai (17 db) törzstantárgyak felelőseként megneveztünk 13 vezető oktatót ( 9 fő minősített, 4 fő dr. univ. fokozattal rendelkező). További 3 fő egyéb munkaviszonyú (1 fő minősített, határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony- 2004. szeptember 3. 19
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar ban részmunkaidőben foglalkoztatott, 2 fő megbízási szerződéssel foglalkoztatott). A szakmai törzstantárgyak felelőseként megnevezett 10 fő oktatóból 8 fő több évtizedes igazolt szakmai gyakorlattal és teljesítménnyel rendelkezik. A törzstárgyak (27 db) előadóiként megnevezett 18 fő oktatóból 14 fő intézményünkben teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató. A szak tanterve által meghatározott kötelezően választható gazdasági és humán ismeretek (5 tantárgy), a differenciált szakmai anyag kötelező tantárgyai (12 db) és kötelezően választható tantárgyai ( 9 db) oktatására 26 oktatót neveztünk meg, közülük 18 fő több évtizedes szakmai, tervezési gyakorlattal, mesterségbeli tudással rendelkezik, 22 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott. Az alapozó tantárgyaknál (16 db), a szakmai törzstárgyaknál (18 db), a differenciált szakmai ismertek tantárgyainál (21 db) 38 oktatót neveztünk meg, közülük 33 teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatárs. Az előbbi kapacitáselemzés szerint Műszaki Karunk a BSc képzés beindításához és műveléséhez rendelkezik a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. A tudományos cselekmények megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételek megteremtése, a mesterképzés beindítása Műszaki Karunktól további erőfeszítéseket igényel, mely jelentheti a szükséges minőségi cserék megtételét, az új, K+F tevékenységre is alkalmas kollégák felvételét, a társkarokkal, társtanszékekkel (Közgazdaságtudományi Kar Gazdasági Informatika Tanszék, Természettudományi Kar Matematikai és Informatikai Intézet) való hatékonyabb humánpolitikai tárgyalások és egyeztetések megtételét, valamint a meglévő infrastruktúra, technikai és technológiai eszközbázis fejlesztését. 20 2004. szeptember 3.
III. Az alapképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó óra és vizsgaterv A tantervet összefoglaló óra- és vizsgatervet, képesítési követelményekkel való összevetését a következő táblázatokban rögzítettük. kód tantárgy kredit heti óra ea gy félévek 1. 2. 3. 4. lab köv kr ea gy lab köv kr ea Természettudományi alapismeretek 41 34 MANB001 Analízis I. 6 5 3 2 0 v 6 MANB002 Analízis II. 5 4 2 2 0 v 5 MANB001 MANB003 Lineáris algebra 3 2 1 1 0 f 3 MANB001 MANB004 Valószínűségszámítás és statisztika 5 4 2 2 0 v 5 MANB002 MANB005 Bevezetés a számításelméletbe I. 4 3 2 1 0 v 4 MANB006 Bevezetés a számításelméletbe II. 3 2 1 1 0 f 3 MANB005 NB007 Problémaosztályok, algoritmusok 3 2 2 0 0 f 3 NB008 Fizika I. 4 4 2 2 0 v 4 NB009 Fizika II. 4 4 2 2 0 v 4 NB008 NB010 Jelek és rendszerek 4 4 3 1 0 v 4 MANB002 Gazdasági és humán ismeretek 20 16 MENB011 Közgazdaságtan I. 3 2 2 0 0 v 3 MENB012 Közgazdaságtan II. 2 2 2 0 0 f 2 MENB011 MENB013 Vállalati gazdaságtan I. 3 2 2 0 0 v 3 MENB011 MENB014 Vállalati gazdaságtan II. 2 2 2 0 0 f 2 MENB013 MENB015 Menedzsment mérnököknek I. 3 2 2 0 0 v 3 MENB012 MENB016 Menedzsment mérnököknek II. 3 2 2 0 0 f 3 MENB015 MENB017 Jogi ismeretek 2 2 2 0 0 f 2 Kötelezően választható tárgy 2 2 2 0 0 f 2 Szakmai törzsanyag 89 81 NB018 Bevezetés az informatikába 3 3 1 0 2 f 3 Programozás modul 22 21 NB019 Programozás I. 3 3 0 0 3 f 3 NB020 Programozás II. 2 2 0 0 2 f 2 NB019 NB021 Programozás III. 3 3 0 0 3 f 3 NB020 NB022 Programozási paradigmák és technikák 2 2 2 0 0 v 2 NB007 NB023 Szoftvertechnológia I. 3 2 2 0 0 v 3 NB022 NB024 Szoftvertechnológia II. 3 3 0 0 3 f 3 NB023 NB025 Vizuális programozás 3 3 0 0 3 f 3 NB021 NB026 Web programozás 3 3 0 0 3 f 3 NB037 Rendszertechnika modul 44 39 NB027 Digitális rendszerek I. 4 4 2 0 2 v 4 NB028 Digitális rendszerek II. 3 3 1 0 2 f 3 NB027 NB029 Elektronika alapjai 3 3 3 0 0 v 3 NB008 NB030 Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás 4 4 2 0 2 f 4 NB029 NB031 Szabályozástechnika 5 5 3 1 1 v 5 NB010 NB032 Számítógép architektúrák I. 4 3 3 0 0 v 4 NB028 NB033 Számítógép architektúrák II. 3 2 2 0 0 v 3 NB032 NB034 Perifériák és multimédia eszközök 2 2 2 0 0 v 2 NB033 NB035 Operációs rendszerek I. 3 2 2 0 0 v 3 NB032 NB036 Operációs rendszerek II. 3 3 1 0 2 f 3 NB037 NB037 Hálózatok I. 4 3 3 0 0 v 4 NB010 NB038 Hálózatok II. 2 2 2 0 0 v 2 NB037 NB039 Hálózatok III. 4 3 3 0 0 v 4 NB038 Informatikai rendszerek modul 20 18 NB040 Adatbázisok I. 4 4 2 0 2 v 4 NB021 NB041 Adatbázisok II. 3 3 0 0 3 f 3 NB040 NB042 Intelligens rendszerek 3 3 2 0 1 v 3 NB018 NB043 Vállalati információs rendszerek I. 3 2 2 0 0 v 3 NB024 NB044 Vállalati információs rendszerek II. 2 2 0 0 2 f 2 NB043 NB045 Az informatikai biztonság alapjai 5 4 3 0 1 v 5 NB038 Differenciált szakmai anyag Kötelezően választható szakirányok 30 25 23 19 1. tárgy 3 2 2 0 0 v 3 2. tárgy 4 3 1 0 2 f 4 3. tárgy 5 4 2 0 2 v 5 4. tárgy 3 2 0 0 2 f 3 5. tárgy 4 4 2 0 2 v 4 6. tárgy 4 4 2 0 2 v 4 Kötelezően választható szakmai tárgyak 7 6 1. tárgy 4 3 2 0 1 v 4 2. tárgy 3 3 1 0 2 f 3 Szabadon választható tárgyak 10 10 1. tárgy 2 2 2 0 0 f 2 2. tárgy 2 2 0 2 0 f 2 3. tárgy 2 2 2 0 0 f 2 4. tárgy 2 2 0 2 0 f 2 5. tárgy 2 2 2 0 0 f 2 Szakdolgozat 20 16 0 0 16 f 20 Összkredit, heti összóraszám 210 26 14 5 7 30 16 6 4 30 18 3 5 30 16 1 9 30 14 2 11 30 13 2 10 30 6 0 20 30 Vizsga (v) 31 5 5 5 5 5 4 2 Félévközi jegy (f) 29 3 5 4 4 6 5 2 Kritériumtárgyak Testnevelés I. 0 2 Testnevelés II. 0 2 Idegen nyelv I. 0 2 Idegen nyelv II. 0 2 gy lab köv kr ea gy lab köv kr ea gy 5. 6. lab köv kr ea gy lab köv kr ea gy 7. lab köv kr előfeltétel 2004. szeptember 3. 21
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar kód kredit ea gy Gazdasági és humán ismeretek Kötelezően választható tárgyak 4 4 MENB050 Teljes körű minőségirányítás 2 2 2 0 0 f 2 MENB051 Minőségmenedzsment 2 2 2 0 0 f 2 MENB052 Üzemszervezés 2 2 2 0 0 f 2 MENB053 Projektmenedzsment 2 2 2 0 0 f 2 NB054 Viselkedéskultúra 2 2 0 2 0 f 2 Differenciált szakmai anyag Kötelezően választható szakirányok 23 19 Rendszermérnök szakirány NB061 Számítógép architektúrák III. 3 2 2 0 0 v 3 NB033 NB062 Assembly programozás 4 3 1 0 2 f 4 NB033 NB063 Internet technológiák 4 3 2 0 1 v 4 NB038 NB064 Kiszolgálók üzemeltetése 4 3 1 0 2 f 4 NB036 NB065 Hálózatok IV. 4 4 2 0 2 v 4 NB039 NB066 Hálózat- és rendszermenedzsment 4 4 2 0 2 v 4 NB064 Összesen 23 19 0 0 0 0 3 0 2 7 3 0 3 8 4 0 4 8 Vizsga (v) 4 0 1 1 2 Félévközi jegy (f) 2 0 1 1 0 Autonóm rendszerek információtechnológiája szakirány NB067 Információ megjelenítés 4 3 1 0 2 f 4 NB068 Ipari robottechnika 3 2 2 0 0 v 3 NB033 NB069 Robotok irányítása 5 4 2 0 2 v 5 NB068 NB070 Programozható logikai vezérlések 4 3 1 0 2 f 4 NB032 NB071 Számítógép-vezérelt irányítások 5 5 3 0 2 v 5 NB068 NB072 Integrált termelésirányítási és szolgáltató rendszerek 5 5 3 0 2 v 5 NB011 Összesen 26 22 0 0 0 0 3 0 2 7 6 0 6 14 3 0 2 5 Vizsga (v) 4 0 1 2 1 Félévközi jegy (f) 2 0 1 1 0 Kötelezően választható szakmai tárgyak 7 6 NB080 Számítógépes grafika alapjai* 2 0 1 v 4 NB081 A mesterséges intelligencia alapjai* 2 0 1 v 4 NB082 Logikai programozás* 1 0 2 f 3 NB083 Párhuzamos programozási eljárások* 1 0 2 f 3 NB022 NB084 Kép- és hangfeldolgozás I.** 1 0 2 f 4 NB011 NB085 Pneumatikus vezérlések** 1 0 2 f 4 NB033 NB086 Intelligens irányítórendszerek** 1 0 2 f 4 NB033 NB087 Folyamatirányító számítógépek és programozásuk** 1 0 2 f 4 NB022, NB070 NB088 Állapottér alkalmazása az irányításelméletben** 1 0 2 f 4 NB033 Szabadon választható tárgyak 10 10 Szabadon választható szakmai tárgyak NB0100 MS SQL Server Programozása 4 4 2 0 2 f 4 NB040 NB101 MS SQL Server adatbázis rendszergazda ismeretek 4 4 2 0 2 f 4 NB040 NB102 IBM adatbázis-kezelők programozása I. 3 3 1 0 2 f 3 NB040 NB103 IBM adatbázis-kezelők programozása II. 3 3 1 0 2 f 3 NB102 NB104 MS Windows szerver operációs rendszer I. 4 4 2 0 2 f 4 NB038 NB105 MS Windows szerver operációs rendszer II. 4 4 2 0 2 f 4 NB104 NB106 Multimédia 3 3 1 0 2 f 3 NB108 Kép- és hangfeldolgozás II. 3 3 1 0 2 f 3 NB109 Térinformatika 3 3 1 0 2 f 3 Szabadon választható egyéb tárgyak MENB110 Filozófia 2 2 2 0 0 f 2 MENB111 Szociológia 2 2 2 0 0 f 2 MENB112 Demográfia 2 2 2 0 0 f 2 MENB113 Településszociológia 2 2 2 0 0 f 2 NB114 Angol/német műszaki szaknyelv alapjai 2 2 0 2 0 f 2 * NB115 Angol/német műszaki szaknyelv a gyakorlatban 2 2 0 2 0 f 2 NB114 NB116 Angol/német általános nyelvi kurzusok 2 2 0 2 0 f 2 ** db db heti óra 4. lab köv kr ea gy félévek 5. 6. lab köv kr ea gy lab köv kr ea gy 7. lab köv kr előfeltétel 22 2004. szeptember 3.