A s RÖJVÍÁITSÁSZAR1 S AP. KIRÁLYI FELSíG: NEK KEGYELMES ENGEDELMÉVEL. SniÚít BÉrSBÓÍ Kedden tí decemberben ijrqz. Éé'tk JH elségés Űrünk ezen napokban a' Magyar Orfzd t~, S i minden Nemes,V.megyékhez egy egy igen ^gyeiméi jelentéit méltóztatott bötsáttani, melly, á hal ezekét á* Magyar Nemzeti Sergeknek tokélle- Mátra váló poltlá.<.ára és meg mozdittisára a l»élty Nemzeti Setgek; a' mint Ő Felsége maga hl ^tótta/u!éiítí8é ',eíi 1s ea? kegyelmesen kf fejem" a i ereiéi I } i ö Felségé égéízfe táborának főbb Ujj ' k^ s ^gvát téfzik - töv&bbá, a* meg Ígért 500Ó Jábh, a á k akj és loóó lovaknak medoél hama- _'enető ki-áiütásárá kéfzteüji fntltoztaíik. kok 7 ö * e,eb bről á' következendő gyalog JJnah'o. c s iovas Diyifiők vettcnek a' Német JJir.da. I i i i i löm
lom felé való indulásra parantsolatot u. m. 7'gj hinni Nagy Hertzeg 2, Vellegrini 2, Preufz 2, Jordis 1, Boliö 1, Sple'nyi 1, mind öfzve 9 Bataliönok. To\abbá Earaitzai Könnyű.-lovafsai8< Czesvitz Vasafsai 3, itonw Húfzárjai 3 1 Fő Hertzeg Leopoldé 2, miiid Öfzve 11 Divilió lovasok. A'- táborhoz üjjabban ki rendeltetett Generálisok ezek : Feldmarfchall H. Koburg, ki mellé fegittségül, Fegyvertárrrieíter Ferraris, és lovasok Generál/a Wurmzer rendeltetteuek. Továbbá, Feldmarfchal Lájtinántok, Eáer és Sple'nyi,- és egy Gen, Major Bruglach. H..Koburg a' jövő efztendei táborozásban az egéfz Ts. és Királyi Sergeket fogja vezérelni. Gen* Caprará már meg érkezett Romáéari, a' lioí igen nagy örömmel fogadtatott. már egéfzfz Militziája lábon áll. A' Pápának A' moll Be'isben íévö fö fzémélyek között vágyotí egy Bourboni Hertzeg a' Gófide fia, és a' Nancy' Vólt Püspök, nevezetesen pedig egy Emigráns Dáma, a' ki igen fzép festéséről, nevezetesén pécíig a* Portrétok kéfzittéséröl igen ésmeretes. Égy egéfz embernek festéséért 600, egy félért vagy Övig 1 válóért pedig 300 aranyokat kivan. Itt vágyóü a' meguiólt Svéd Király testvér Húga-is, nemi aí özvegy Királyné. Gyapjas A' múlt Vasárnap tartat ék itt Bétsben az Aranf vitézeknek innep napja, m ellynek atkáimatofságával Felséges Urunk 3 íestvérjeivel n. m«jcfef, Antal és János fő Hertz egekkel együtt köv Jtönségesen ebédelni méltoztaték, kik közzül a' két touók ezen Rendnek ujj tagjaivá neveztettenekj
A'fTsatdzó piaizokról., Auftriai Belgium'. ~~. Luxemburg Váró fsában igy F, parantsoiat tétetek a' műit Nov. 12 dikén közönségefsé, melly fzerint ezen varosból és várbál, mindén idegenek, minded ráng, idő, és nem béli kulsmbség' nélkült, azonnal ki - takaródni tartoztanafc, és a' város lakatsainak tiidtokrá adattaték; hogy vagy ő hónapi eleséget fzerezzenek - bé magoknak; vagy pedig há 6 hónapokra elégséges élelmeket megmutatni riem tudják, az éíleuségaek közelittésekor á' várost ódá hagyni kéntélenittetni fognak. ;,.. Á' Frantzia tábor Öen. Diimmiiriernek vezérlése alatt Nov. 20-dikán Érpfzfzelbft fel kerekedvén, Lövsnt még az nap, Tirtenwntot pedig Nov. 22 dikén elfoglalta, és innen 23 dikban Sz. TranA és Lüitich váröfsainak vette útját. A* Lüttloh és Tirlemont között Nóy. 22-dikén az Auftriai és Frani \tijt Sergek között esett tsata mérges volt, és a' Frantziáknak igén fok embereik estének-el. Geo. pumurier azonban; valamint eddig elé' minden nyereségeit, igy ezt is hang nágyittó íippál adván elő, nem átallótta Nov, 22 dikén ezen tsátáról igy irni Gen. Aíoretonhbz.. Én azt gondoltam, ; hogy. még tegnap éjjel Tirlemontban fogok hálni : de az Auíiriaiuí okozták, hogy azon étzakát, fegyverben a' fzabad ég alatt kellett töltenem, melly né : Wek" 400 erribérekbc került J- magam pedig "olyan fzerebtsés voltam, hogy tsak 4 embert veiztettem, Moíoaö Sz. Troúhdban, só dikban.pedig.lnttienöcn fogok ""hálni, ha fsak áz Auflnáiak míg egy nappal Ötainát késleltetni néni fogják; és ^ meg. egy győzedelmet teámomra fenn tartani nem lógnak, a' melv történet izeriijt tsak 27 dikben lennek Lat' i'ic/iben K \l-liv-. hitel felett való és fckarlatdn tu- Üólitás íépyeb ez egy fö vezértől-,, akar ki a* első olvasásra meg-ítélheti. Ki hihetne azt el, hogy hy olyad tsatában, a* hol mind a ket tel, ma. J I i i i i a C á a*fc
Sának Dümuriernek is vallás tétele fzerint, t egéfr órákig vakmerően tsatázzék, 's még is egyik félnek 4oo, a' másnak pedig tsak 4 embere efsék el. E' nem tsak hogy lehetetlen, hanem hiteles tudóíitások érkeztének már meg, mellyek fzerint bizonyos az, hogy ez alatt az egéfzfz híbofu alatt, a' Franti iák á' leg Izerentsélebb ütközetet is leg alább Mt annyi vefztségekkel nyerték meg, mint a' mes nyi íéfzíinkröl esettel. Mons mellőll is azt a'tudoíiíást íe!te vált Gen. Dümurier a' Nemzeti Conventhet, hogy a' Frantziák közzül tsak 300-zan ellenek elj íebet pedig 600 zan kaptának, az faüflriaiak vélitsége ellenben 4000 bői állott; holott más tudofitások azt eröfsitették, hogy a' Frantziák véfztsége ekkor leg alább is 15 ezer el esett embernek kétharmad réfzéből állott. Mellyet könnyen el lehet tsak azért is hinni, mivel Dümurier ezen Mvnsi tsatánák aíkalmatofságával, a* mint ezt is egy intién érkezett tudoíitásból olvastuk* egy olyáh hadi meíterséggel élt, melly ugyan néki a'tsatáhakmegnyerésére fegitségűl volt, de ellenben égy néhány ezer emberében került. Ezen hadi meflersége Geű. Dümuriernek abból állott, hogy a' Frantzia Szabadakaratból ízolgaló Sergek között ki hirdettetvén azt* ho V az élsd ütközet beli tifztéfséget nékiék akarja engedni, ezek leg előli tsbrdával omlottak az An- Jiriaiakra, és noha érek életeket többnyire az Aujtriaiak tüze miatt mind el vefztették, Dümuriernek^ mind azon-által azt a* hafznot tették, hogy ö a maga reguláris Sergeivel akkor ütött bfztán az ellenségre, midőn ezt a' Szabad-akaratuak már égy darabig fárafztótták volt, ugy hogy a' Dümurier reguláris Sergéi, a' földet és árkokat el borittott Frantzia hólt testeket tapodva közélitettenek a* Auftriai Sántzokhoz. A' Páriíiakíól is azzal vádoltatik Gen. Dümurier * hogy a* Párisi Szabad-akardtu Batalionokra ránkőra lett volna, és azért küldötte volna őket elöli a' tűzbe. De továbbá ömtsen egy bizontalanabb dolog mint a' tsatánac
ki-menetele: illetlen dolog tehát egy olyan Generálishoz, mint Dümurier, a' leg bizontalanabb dolog felőli leg kiísebb kételkedés néíkült jövendölni. Hogy Brüfzfiellel meg történhetett, az a* jövendölése néki, hogy ott fog telelni, abban a* mit Lüttichröl jövendőit, hogy t. i. Novembernek 26 dikán vagy leg feliyebb 27-dikén benne fog hálni igen könnyen meg-tsalattsthatjk, a' mint hogy az Auflriaiak még Nov.27 dikén Lüttichbm bizonyoson benn is voltának a' következendő rövid mdóíitás fzerint: Lüttieh zn. Nov. Az Auttriaiák éppen ezen fzempillantasban u. m. dél után 1 órakor rukkolnak ki-felé az ellenségre, és a' tsatázáshoz a* Walburgi kapu előtt kezdvén, már az ő ágyúik menydörögnek is, mellynek egéfzfz Lüttieh várofsa fzerentsés ki-menetelt kiyán.,,) A?- Prufzfzus, Hafifzus és a* Frankfurthoz köselebb fekvő Frantzia Sergekröl ezeket irják:,, Wetzldr 7. Nov. ' Ezen vidéken egy darab időtől fogva a' Prufzfz us Sergek kezdenek nyüzsgeni, kiknek vezér Generálifsok Kalkftein 24- dik Novemberről 25 dikre virradó étzakát egv órányira Wetzldrtól Klein Kermesben töltötte ei 0. előtte útozott itt kerefztül egy Prufzfzus tsopprt, és azt eröfsitik, hogy Coblentztől fogva Hannauig a' Prufzfzus Sergekkel egyesült fíqfz/zusok egy Kor. dont fzándékoznak formálni. A' hir az, hogy a* Frantziáknak a* Prufzfzusokkal Nov. 26-dikán IVifzbdden mellett véres tsatájok lett volna, mellybea mind két réfzrdl fok emberek hullottanak el. Egy Hanaui 28 dik Nov. ri Levél azt eröfsi* ti, hogy a* Prufzfzus Sergeknek elöli járó tsoport- Ja, már ekkor H&nau és Nauheim kőzött feküdt és hogy a' Prufzfzus Király második fia is 27 áik: Bek étzakáját Sauheimban töltötte el, végre, hogy á' ffafzfzus Sergek magokat a' Éannauban lévőkkel egyeíitvéa, ezen Várnak Koinendánsa Generál Donopp az egéfzfe Hafzfout tábornak fö vezéré vő té*
A' Frankfurti' Ujjság igy ir mind ezekről bővebben : Nov. 24 dikén' és 25 dikén egy eröss" Prufzfzus Sereg Gen. Kalkfteinnük vezérlése alatt ivettlámak vidékéire meg - érkezvén, ezzel magíe Butzbach mellett egy Heffeh -'Caffali Sereg -edgyefitette, melly egyesült Sergek Nov. 27 dikén és -38- dikán Frankfurtnak vidékeire kezdetiének közelit-' téni. Ennek aíkalmatofságával a'' Prufzfzus S.ergefc élöll járó" csoportja ' egy. 40 emberekből álló. Erao-- tzia Pike'ire tanáiván, tsatázásra került a' dolog, mellyben 5 Frantziák eröfsen' meg febefsittetíeriek,- á' többek pedig Frankfurtba vifzfza futottanak. Az edgyesült Sergek azonban fzu'nteíen közeijtvén, pgdiknak eftyéjére már ezeknek előli járó tsoportjai Frankfurt mel}é meg érkeztének vala. A\Frankfurti, kapuk még ekkor tsak a', közönséges iddbeci_ záráttáttanák - bé étzákára, melly.még-.esvén, ac' utan az itt fekyő Frantziák, mind edgyütt valami' 3' ezerén öjfzve gyültenek, és 'egéfzfz étzaka fegyverben állóttanak? Ugyan tsak sg dikban a" frank - fúriban léy'ö Frantzia Kornendánshoz' Van- Ucldenhoz'egy Dobos érkezett bé á* Prufzfzus Sergek fó> vezérétől, "de hogy miért jött, a' nem tudatik- { Más tüdóíitások azt érőfsitik ; hogy á', Frantzia: Sergéknek magok fel adását kivánfa volna.) " ífov.' 29-dikén eeeízfz nap" bé- zárattatva maradta^ nak a', kapuk. Ekkor dél után maga Cüjíin is vifcíza érkezett Frankfurtba, a' midőn, minden kiséroji is vagy leg fellyébb 15 lovasokból' álíottanak^ Itt Cüfiin a', mint lövárof íe-fzállou, egyenesen'nedűit" gyalog a r Bömernmú tanáts házban ófe«* járt, á'. reggelül fogva induló félben álló hadi ízülettel rakott fzekerek-is. Az alatt a' közeleg fekvő faltikon a' Frantzia Sergekis nagy f* árt * 3 *-. kezdvén megérkezni, már ekkor egy ném'm«zu H levő nevezetes történetet lehetett várni.,,
El-táyoiván Gi/ftiri Frankfurtból Hőehst felé, a' Magiftrátus azonnal egy Pátenst téféte á' Frankfurti lakosok közt közönségedé, mellynek az a' foglalatja: hogy Gen. Cüfiin telyeííeggel nera egyéb tzéllal jel.ent légyen meg tulajdon fzeméllye fzerint Frankfurtban, hanem tsak annak bizonyos meg igérésére, hogy ha ö történetből ezen városnak fzomftédságában (satába elegyedni kénteleníttetni fogna, ezen város mindazonáltal az ágyúzás? által okozódható minden kaitól és oílromoltatástól való félelemtől, a' mi a' Frantziákat illeti, tökélleteseu iiress lehet. Ehez képprst ujjalog is intettéinek Frankfurtnak minden Polgárjai, hogy mind magok, mind pedig minden hozzájok tartozóik iökéilete^ tsendefségben maradjanak, és a' meges* hető tsatának alkalmatosságával, magokat mindenr yefzedelmes é$ ártalmas ujjságon való kapástól,? enciek álhatatian kívánásától meg-tartoztafsák. Frankfurt 30. NQV. FraÁkfurtnag kapui még ekkor mint bé zárattatva vágynak: de a* Postákriak még most is fzabad járások vagyon. Tegnap és ma a* két ellenséges Sergek, u. m. a' Frantziák, más felőli pedig a' "Prufzfzus és Bafzfzus Sergek, magokat még mind erő/siretíék, A' fíafzfzus tábor Bergen mellett fekfrik i órányira Frankfurttól, a' hol 1759-ben a' Frantziák ízerentsésen tsatáztanak vólt. A' Frantzia Sergek Hbohsttól fogva Königfieinig nyúlnak. Jobb, fzárayobat a' Menüst felölj a' Aliddá vize, a' balt az 6, Aiederorscltől fogva Königfieinig nyúló Sántzaik, hatok megit is egéfzfz Moguntziáig, hasonlóképpen sántzok fedezik és oltalmazzák. A* Hannaui 30 dik Nov, ipdúlt Levelek fzerint, már Nov. 28-dikán kezdödtenek Bergen mellett az apróbb tsatázások, a' midőn is 50 Frantziák fogságra esvén, Hannauba vitettettenek. Tud«,
Mind ezeko^l az apróságoknál pedig fokkal nevezetesebb az, a' mi mir bizonyos is, hogya*> JPrufzfzr/s és Hqfzfzus edgyesült Sergek Dec. 2 di. kátí Franhfu'tot a' Fraotziíiktól erővel el vették, 's kriz'/üllbk fokát őfzy.é vagdalt-inak és elfogtanak, mind ezekről pedig az eddig elé meg érkezett tudóiii; ; s"k ezek':. " " " ' ' C A* Éfrankjurth ujjság igy, i.r. ezen történetről!,, Frankfurt 2. Dec. Ezen nap nállunk valóságga' ijedségnek napja "ala, melly a* mi Krónikánkban ehfeiejihéfetlen léfzen. Ma 9 órakor dél előtt a' Prufijztfs, és Háfzffus, Sergek a* mi kapuink elölt megjelenvén, azt' kiyápták &* benn H v 9j FrantJ$ík«tó!;.hogy magokat adják meg fogságra, Ezek er* re, htm alván réá, el hezdődék az ágyukból és pucákból való ifzonyu, lövöldözés, melly 1 óráig tar ott,. Végre a' Friedberge, kapu bé lövettetvéo, á'tji ufzlziis és VL'ifzfzus, Sergek \fé nyomultaoak a városba, és az utzákón imitt-amott tanált Fran- Szia Nemzeti Gárdistákat öfzve vagdalták, «' többit pedig fogságra, tették. A* fogjok hozott tanálja magát a' v6.1t Frankfurti Komendáns General tfa'n tíelden, és.a? Gen' Cüftin['fia.' Az egyesül' Seregből yalami 50 nig vagy 00 nig yálö ember esett-el kik ksztftt3 tfofzjiiu tifztek,' Wolf U'-Düeláir, Mondják, hogy a' üefenp/iilipfiadti Hertzeg-is febet kapott vóina." A* Várnak oflroma. alatt, Gen. C#«furt, felé, de más Prufzfzus Sergek Rockenheim és Rúdelhcith közpuréájok ütvén, a*tsatázás itt 1 óratól fagya 3, ia tartott.' A,'- Frantziák magokat as «rdök felé vonták vifzfzá, a' honnan keményen tüzeljenek, de itty a'-'mint éfzre lehetett Fesnkfurtnáf venni, mellyhez a' tsata $ mért földre esett, nem került a' dolog puskából való tüzelésre. A' Prufzfiiai Király maga-is", a' Braunfvájgi. Hertzeg' ge> edgyütt még ez nap dél előtt meg- jeíentenek Frankfurtban, a' honnét a', tsatázó hellyel is megtekintvén, dél után ismét viízfza ment ezen Király Frankfurtba, az ellenséges Sergek pedig még mólt ís üemben állanak egymáftal. Alt mondják, hogy Frufi*
1355 JWt/W Gen. H. Wohenhhr. elvévén ugyanekkor a' Frantziáknak a' hegyen lévő Sántzokat, néktek hatok metré került. Wannnu 3. T)ec. Már egy darab ftötöl forrva el *6h vé e e zve, hogy Frankfurt várofsa a' F'an^iák ke^h"! ki vétettefsék. a' melv véres tsatár> -»* tegnapi nap v.-»1a határozatra. Az itt Ha«- nauban feküvö Kospoth nevü Wafzfzus R epement, m-»r méz 2 dik^á virradó éiraks 1 órakor ki indult Honnaubrít. hogy a' Saxenhausi vidékeke? -15- f re el foglalván, innen üfsön a' FraDtriákra. Frankfurtot a' Ménu.r kit réfzre or>t;a: «gyik a* tulajdon képpen való Frankfurt, malik nedig Sachfenhausen., A' több edyyesült Regementek a' tulajdon képpen Való Frankfurt kapuit kezdették oflromolni, és 1 ora alatt, valamint a' városnak, igy fzintén a* benne lévő 2500 Frantziáknak Uraivá lettének; kik köriül 1200 an fogsápra tétettenek. és mát; 500 an íiannauba is hozattattanak, a'többek pedig, a* kik inkább meg halni, minffem forjságra esni akartának, öívve vagdajtatranak. A' fel vonó hid* megvételének aljrajma'o.oáeáyal leg többet fzenvedtenek a' Wafrfzus Reerementek, a* midőn a* Fr^ntriák reátok a' Sáncokról egéfzfz goíyóhis esőket, bo'sátottanakle. Mind e?"ütt 140 \\afzfzusokvefzte»tékel életeket, valami 200 an pedr* meg fenekedte- Bek. A* Prufzfzus Kiráil'f\ í*pvütt,:v Braunsvdj'iri Hercegen kivfil, Gen. Bifovfzwerder, Marquis Lu* ehefini\ több más napv emhp-ek is ielen nak Frankfurtban, kik a' Hafzfzusokat közönségesen nagy ditséreftel illették. Eten véres tsara után a' Frantziák 3 mas Iiadi rendel VlőcAst meltöh ki rukkolván, erek ellen az egvesült Prufzfzus és Haf/fzus Sergek is ha- Iadék nélkolt meg indittattanak. méj* pedig olyan rendelései,.hogy az ő Bockenheim mellett lévfi lattériwat foglalják-el. Ezek tehát néki fzegezett pacnétokkal mntván a* FrantzUkra, 2 battfndjokat sifoglalták, magokat a' Frantziákat pedig, kikről
azt írják, hogy 1500 emberéket hagytanak vóln^ fl-esve a* tsatázó piatzon, vifzfza verték. Mitsoda ki - menetele lett légven ezen tsatának az után hátrább Hödut felé, még erről nints bizonyos tudófitás. A' bizonyos, hogy az ágyúzás még az után is fokáig hallott: de gyanitják, hogy ezen ágyúzásnak hangja arról a' vidékről jött volna, a'hol < Hertz. Hohenlohe 5000 Frantziáknak már a' hatok megé került vólt. A' Brankjurtiak ezen történeten eröfsen örvendettének, és a'prufzfzus Király 's a* Wejjen Ca/feíi LandgróJ'neveiknek imiepet ültének. A' győzedelmes katonákat nem gőzték elégjó fzivvel látní, egy rlafzfzus Hüfzár körül nevezetesen, a' ki egy Frantzia Nemz, Záfzlót Vett vólt el, tsudára méltó bámuláfsal és örömmel fo> kadoztanak. A' feljebb említett Lüttichi nagy ágyúzás, igy irnak Rdgensburgból, tsak egy néhány ágyú lövésből állott, mellyröl igy i r a' Lüttichi üjjság Nov. s8-,dikán: Tegnap a' Lüttichi fellegvárról 3 ágyu-lövések temettetvén, ezek által az Auftriai Sergeknek a' Frantziák ellen Való indulásra jeladattatott. 'Más tudóíitások fzerint, Nov. 28dikán regg?i jöttének ki az Auftriai Sergek Lüttichbol: de az egéfzfz dolog még hizontalan, és erről ez után bővebben. ', f. Az Antverpiai, várat, a* miat hallatik, Gcne* rál Gr. Sztdraj 300.0 red magával oltalmazza, a melly vár 8 hónapra vagyon eleséggel ki kéfzitve- A* JSamuri Fellegvárnak Gen. Moitd a' Kom.endánsa, a* melly két erőss várat ezen Generálisok, vágy éppen nem, vagy pedig igen drágán fogják által engedni a' Frantziáknak. Az utolsorol azt írják,hogy minek előtte á' Várba fel-qient, testaínentomot tett.. TrierMl'igy írnak Nov. 22 dikén :» * tl mindenek nagy félelemben vágynak. Már 3 o 3 ; póktól fogva minden felöli érkeznek ide. Tcierbe a.öaladók kik azt a' hírt hozzák,; hogy a' Frantziák
JS57- Saargaut ismét el-boritották. Oberlenkébon mindent fel prédálunak, és még a', templom is hasonló >fátumot ízenyedett. Trierben 3 Spionok fogattattannk : el, á* kik az itt lévő magazinuin.okat akarták fel gyújtani, és már a' magok.hellyeken függenek. Az Auflriaiakk'al edgyesiilt Sárdiniai Sergek, mellyek egy néhány Regementekből állottanak, Gen. Szent uándrénak vezérlése alatt, a' múlt Nov.,18 dikán á' Nizzai Grófságnak, fzélébea, némü némü hafzohnal tsatáztanak a' Sofpclló várofsa mellett feküdt Frantziákkal, mellyek 3000 emberekből állottanak, kik végre Cagíiojíone felé magokat vifzfza vonván, az után innen-is el - üzeíteüenek, és az edgyesült Sergek ezen 1 várost is igen kévés magok kárával meg-vették. A' Frantziák közzül jo vagy 40 esettel, 20 meg febefsed.ett, 15 pedig el-fogatott. A'Sdrdiniaiak 15 'ágyukból, tiizeltenek,' és holmi egyéb nyereségeken kivül, 5 ágyukat vertének el a' Frantziáktól. ' " " ' " A' 20 hadakozó nagy hajókbői álló Frantzia hajós Sereg még most-is a\ Gtnuai ki - köíö heliybén vagyon, és a' Toulonból 's Marfűidből érkezendő 12 nagj' hajókra, 50 ágyúzó hajókra, és do eleség hordozókra várokozik. A' Corjíhínfzinápolyba menő Frantzia Követ Semsnville már. ki-indúlt Gdnuábói Smirna felé. A' múlt Nov! i^dikén, a' magok Vallásokat, Királyokat, és Ó.- Conftitutiojokat oltalmazott 'sczerentsétlenné lest, és életeket el vefztett Franciákért Komában közönséges Misek tartatának. Már a' Saxoniai Vál. Fejedelemis az ötét illető, és a'német Birodalomnak 's ennek igaz ügyének oltalmazására fzükséges Seregnek, az indulásra kéfzen "álló parantsolatot ki adta. Ezen Sereg I565 emberekből és 1 0 'ágyukból áll, mellynek vezérei Gen. Lindt és Zetzsvitz, ' Vdris,
>55* Paris. C Nemzeti Conventbdli dolgok) A' Pyrdneumi fzélekre küldetett Commifsáriu. jok arról tétlenek jelentést, hogy Perpignántól fogra Toulonig egy 30 ezer fejekből álló Frantzia tábor az első parantsolatra ke/zen vagyon az indulásra, és az eröfségek-is oly móddal ki-kéfzittetve állanak e z e? vidékeken, hogy Spanyol Orfzág felőli femmi beütéstől tartani nem lehetne, a'frantziák ellenben mihellyest parantsoltatni fogna, Katolonidra mindjárt bé- üthetnének, és egéfzfz Madritig gyöiedelemmel elö-nyomulhatnának. A' 2odik Novemberi ülésben ismét a' Generál Labourdonnoy Levele olvastatott-fel, mellyben arról emlékezik, hogy Fpern, Fümes, Brügge várossait, valamint fzintén a' Sshelde vizének egéfzfz partját el foglalván, 18 dikban Antverpia várofsába belé fzállott. A' hadi Minifter ugyan ekkor jelentette, hogy a' Frantzia Minifteriom meg-határozta légyen, hogy a' Schelde vizének tengerb* való fzakadását egéfzfzen meg-nyittattafsa, melly fzerint Dümurierre már réá is bizta, hogy az egéfí Schelde és Mosa vizein való tökélletes fzabad hajókázást, minden hatalmában való efzközók által fel-állittani munkálódjék. " Három Szavoyai Deputátusok-is jelentenek-meg &' Convent előtt, kik a' Szavoyai Nemzeti Gyűléstől nékiek adatott tellyes hatalom fzerint arra kérték a' Conventet, hogy Szavoydt Frantzia Orfzággal egyefitse, mellyet ezen a' fundamentomon kívántának, hogy a' Szavoyai 655 Közönségek egybe gyűlvén, egy néhányat ki véve, egyenlő akarattal jelentették volna ezen kívánságokat.. ** Ezen Deputátusok befzéde igen nagy örömmel fogadtatott a' Conventben, kik magok a' Prassestöl rendre öleltetvén, ülés ajánltatott nékiek, és némelly ek a' Convent tagjai közzül azt kezdették vitatni,
%fr #. X559 tatni, hogy Szavoya akkor mindjárt fogiaítaísék Frantzia Orfzághoz: de a' mellyre Barrere, Simon és Pétion ilyen meg - jegyzést tevének, hogy nem kellene ezen dologban Enthufiásmufsal végzést tenni, banem előbb a' Diplomaticá 'Commifsiónak vélekedését kellene meg hallani; Magyar Orfzdg. fyitrdb6l azt irják, hogy egy itt járó jövendő- 'o afzfzonynak, Proplieiifsának, jo vaslására, áz úgy nevezett Árkus nevezetű mezőkön minden nap 30 vagy 40 napfzámosok ásnak, még a? Romaiaktól el rejtetett valamelly Kintsnék meg tahálása végett. A' nevezett mezők az ide való Cáptalan tulajdonai közzé tartoznak. Tudománybéli dolog.. A* közelebb eí múlt November Hónapjának 3(Jö)k, és 27. dik napjainn Jénában költ Tudományos Ujjságokban (Literatur Zeitung; némelly Magyar Orízágon kihűlt Könyvékről hoznak ítéletét»' külföldi Tudósok: a'melly ítélet tétélről kívántuk Érd. Olvasóinkat tudófsá tenni. Annyival-is inkább ^ hogy mi eddig is ki-irtuk a' Külső Örfzági Tudományos levelekből mind azokat a* dolgodat, a' mellyek a' Hazábéli Tudományokra tzéloz- *ák: a' nélkül 4 hogy áz éránt tsák Ieg-kifsebb igé- 'éttel is ketsegtettük volna Olvasóinkat. Az említett napokon költ Jénai Literatur Zeitungnak j 3»8 dik, és aoddik numerus alatt lévő Levelein; ^következendő 7 darab Magyar Orfzágon kéfzült Könyvek teeenseáltatnák: ;. I.V Gabfielis KolinÖvics hova Ungarice Veriádui anno primo gynasca. cratia auctriacjb me/ioata: Jbe Comitiorum generáliam, quibus Maria Therefié i n reginam Ungarice Pofonii ^uguraba. *«rt abfbluti/simá nármio; edidit Mart. Georg. Ke
i0é % ^ ' %é? vachich Buda; 1790. egy Alphab. és három áí» kos 8 ad rétben. *., 2.) Vefligia Comitiorum apud Hungaros, ab exbrdió regni ebrum in Pannónia, usque ad hodiernum diern c'elebratőrúme fcripto'ribus ac diplomatibus erűit Mart., Géörg; Kövachich Búdce 1790: kát Alphab. és hat árkos 8-ad rétben. 3-)' Soleninia inauguralia principum utriusqui Sexut, qui ex Jiirpe Habiburgo Auflriaca in regéi Hungarorupi redimiti funt, induftria Scriptorum Svachronorum adumbrátá edidít Mart. Georg. Korachích Pcfthinl 1791. hárorri Álpháb. Fol;.4.) Adta Diastaliá Pofonienfia A. 1618;. item electio,&* Coronatio Ferdinandi II. in Regem Hunga> five, Pefthiiü 1790.' égy Alphábi Is négy [árkos 8-ád rétben; Cöllatio reprót fent ationum & protocollorum Statuum &. Ordinufn regni Hungáriái occafione al-, ti (fi mi Decreti d. d. 2g. Jan. 1790. e generalit" is. itorigr-egatiohibtis fubmifforum Pars I. & II. Pefihini Í790V égy Alphabet és tízenhát átkos 8* wa< * rétbén.;, 6.). Decíaratio Statuum Catholicorúm,fqui ad Conventurii CáthlolicUm d. 30 Nov. A 1790 apud ArcHiepifcopum Coloczenfgm celebratüm nbn inierfüerunt. 1701. három árkos g 1 ad rétbén. 7, banielis Cörnides A. A. L. L. & PhíMöpK Magiftri, ín Reg. Univ. Peft. Diplom.,& Herald, quondam Prof. &c. &c. Cetlimen 1 ', de Religione/ terűm Hungarorum. Edidít, fudmqúe de origint Hurr gdricce gentis Differtationein adjecit Chrift Engel Acééfsitta ad Cancelí. Aul. Trans. caat (, Leutfchoyias áatus, Fiennas 1791, izáz tizenhét láp, P" rétben..,_.,' Ezen Magyar O'rfzágiKönyvekről, a\kultot-. di Tudósok kövétkezendö-képpen ítélnek, t. 1.,',, Az. Elsőről azt iriák, hogy abban,a' leg-»p r0 * iékosabb' környiu állások-is meg t. faltainak,' a^rm:f
íy'ék ha egy fzületett Magyarnak tettzenek-is, Úc égy Nem Magyarnak nem tetzhetnek. Azonbaii meg.-valíyák azt, hogy ámbár fok hijjánofság,vari a' Könyvben: mindazáltal fok fontos dolgok* is vágynak benne fel-jegyezve. A* Déákságról " pétiig azt irják', hogy az fzintén o\\yan.tiírgidus fiylufsa!.^ Íródott, mint a* millyerinel fzöktak áz a 1 ' féle Könyvek ezen a' Vidéked Írattatni ; és hogy vastag Iditítisrnufsal ván áz egéfzfz Könyv Öfzve fzövé. (>i, -4* Másodikról azt ítélik, hogy az, égy, á' fon- - töá Munkák közzül;, hogy azt egy,fzorgalmatos, és a' Magyar Örfzági Hiftoriában járatos Ém-: ber itíá ; hogy abban fok hafzno.s dolgokat tanálhat az, a' kit a' Magyar Orfzág! Hiítór'iá inttrefsál; : ~ é.í bogy.az, tifzta ftylufsal íratott\ áent ugy mint az első. A". Harmadikról azt, hogy áz ártatlan Munka.. vtf' Negyedikről azt, hogy.ha. némelly jó dolgok találtatnak-is benne: de a', felette hijjanös; és hogy tsak Könyv-áros Strohmeyer akart azzal - ' a' Magyar Közönség' kívánságának eléget tenni Az ötödikről fzihtétí hasonlót ítélnék, t. i. hogy Sz is a* Strókrhcfcr Speculatiója, de a' mellyért, kivált a' Kül földiek köfzönettel tartoznak ; mint hogy a' meg lehetős fzép Gyűjteményi A 1 Hatodikat néni gyalázzák. ',... A" Hetedikről, t i. a' 'Néhai Qornides Ur IráV sótskájáfőí fémmit fém fzóllaíiak, mint hogy az &' Göttingai Tudós Üiiságban (gelehrte Anzeig. lóö. Stílek pag. i6ör.) még 1785-ben kj-nyomtattátótí minekutánna Göttingában létekor, a' Tudós Társaság Gyűlésében é!5 nvélven et-mondotta volna «zt 1785 dik Efztenáöbén Septembér 10-dik napján,' «*' emiitett Magyar Tudós. -. Az éhez ragafe- Mf CommentatiórÓl pedig elégnek tartyák ki-mutatni, hogy az is van a' Világon. Tudójtdi
Tudójitás. Mi, űtoll meg-neveztettek, a' ki az 1792 dise fefztendőnek Martzjus, Április,, Május; és Jurául hónapjaibari, a' következendő Magyar és Erdély Orfzági Auguftána és Helvética Valláson lévő Ekllfiákhoz, u. hi. áz Afzód,,Atsá; Béla, Brezöva; Batos, Csaba, Üebretzén, Doblchau, Einíied, Golf, Gömör, Gröfs Raulchenbách, Hánüs - falva, Hibe, Szeben, Jolsvá; hámehahi, Komlós, Komárom, K^eműitz, Losöntz, Lublyó; Máda; Magyar-Igeo, Maros - Vásárhely; Modern, Nagy Enyed, Nagy Vasony, Néniét Dömölk, Néniét Liptse; NeutládtI, öroí'zlány, Orosháza; Osgyan, Pápa, Palota, Peft; Pöfing, Posou, Győr; Rakenddrf, Ratkó, Rechhitz; Rima Szombáth, Rofenberg; Rufi, Szent- György ; Sáros Patak ; Sohlaning,, Schmölnitz ; Schvedler; Skálitz, Szák; Szatrhár Némethi, Sumeréin; Tokaj; Trénlchin; Túr; Ujjhely; Valiéndorf. Vásárhely; Zebéh és Zertiplini Ekkiéuához; alamisnát gyülytö nyomtatott Leveleket küldöttünk yólt; nagy okainkra nézve igén erőfsen kérjük a' ínég nevezett Ekléfiákat; hogy mivel minket még eddig arról nem tudóíitottanak; hogy Levelünket vették é vagy nem; vételekről, vagy nem vételekről ; minél hamarább tudófittaai hiéltóztafsahák. -~ Pragá 4 dik Növ. - Az Aügufiána Valláson lévb Tséh Ekléfia. Markövitz Mátyás Lelki tanittó; 7Jcha Tamás és Swobodu Ferentz Egyházfiak.,. Jobbítás. A' 93 dik Kurírnak 1481- dik oldalán áz utolsó fórban, ezen fzavak helly ett::, ~ j; Visegrádban 1387 dik efztendöben írattatott volt.,j olvasd Visegrádban 1381 dik elztendőbefl Írattatott yőltj