Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozat PÁLYÁZATI ANYAG. A pályázati program tárgya:

Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozat PÁLYÁZATI ANYAG A pályázati program tárgya: Műszaki megoldások kidolgozása a tűzmegelőzés villamos vonatkozásai tárgykörében A pályázat címe: Műszaki megoldások a tűzmegelőzés villamos vonatkozásai tárgykörében Biztonsági világítás Épületek tűzvédelmi szempontból kiemelt fogyasztóinak villamos energia ellátása és az épületek tűzvédelmi célú lekapcsolása Tűzálló kábelrendszerek Készítette: Eitel László Kruppa Attila Sax Dezső Turi Ádám Budapest, 2010.12.15.

Műszaki megoldások a tűzmegelőzés villamos vonatkozásai tárgykörében Biztonsági világítás

Ajánlott Műszaki Megoldások V-AMM 1-041:2011.01.xx. Biztonsági világítás Nincs előzmény. Előzmény Bevezetés A V-AMM 1-041 célja, hogy tisztázza az általánosan biztonsági világítás -nak nevezett rendszerek létesítésének irányelveit. Ez az ajánlás részletes műszaki szabályozás hiányában segítséget nyújt a jogszabályi előírások teljesítéséhez és a mérnöki szemléletmód alkalmazásához. Fontosabb kapcsolódó rendeletek és szabványok 9/2008. ÖTM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat-OTSZ) 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet MSZ EN 1838:2000: Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás MSZ EN 50171:2001: Központi energiaellátó rendszerek MSZ EN 50172:2005: Biztonsági világítási rendszerek MSZ EN 50272-2:2001: Akkumulátorok és akkumulátortelepek biztonsági előírásai. 2. rész: Helyhez kötött akkumulátorok MSZ EN 60598-2-22:2001: Lámpatestek. 2-22. rész: Egyedi követelmények. Tartalékvilágítási lámpatestek MSZ EN 60598-2-22:1998/A1:2003: Lámpatestek. 2-22. rész: Egyedi követelmények. Tartalékvilágítási lámpatestek MSZ ISO 16069:2009: Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek (SWGS ek) MSZ ISO 3864-1:2009: Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek 1. rész: Munkahelyi és közterületi biztonsági jelek tervezési alapelvei MSZE 595-6:2009: Építmények tűzvédelme. 6. rész: Kiürítés. Fogalmak 1. A biztonsági világítással kapcsolatos fontosabb fogalmak 1.1. Akkumulátor szükséges működési ideje: az akkumulátor biztonsági célú működési ideje, ami a feladat ellátásához szükséges. 1/10 oldal

1.2. Állandó üzemű tartalékvilágítási lámpatest, az MSZ EN 60598-2-22 szerint: olyan lámpatest, amelyben a tartalékvilágítási lámpák- üzemi és tartalék világítás esetén egyaránt- mindig működnek. 1.3. Biztonsági jel[zés]: 1.3.1. az MSZ EN 1838 szerint: Jelzés, amely geometriai alak és szín segítségével általános biztonsági információt, szöveggel vagy grafikus jellel kiegészítve pedig egyedi biztonsági információt közöl. 1.3.2. az OTSZ szerint: Meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel. Megjegyzés: a biztonsági jel[zés] tartalmi jelentése megegyezik az OTSZ-ben és az MSZ EN 1838-ban. Lásd még világító jel fogalmat. 1.4. Biztonsági világítás: 1.4.1. az MSZ EN 1838 szerint: a kijárati utak biztonsági világítása, a pánik elleni világítás és a különösen veszélyes munkaterület világítása összefoglaló elnevezése. 1.4.2. az OTSZ szerint: a kiürítési folyamathoz szükséges látási feltételeket elősegítő megoldás. Megjegyzés: a biztonsági világítás OTSZ szerinti fogalma szűkebb, mint az MSZ EN 1838 szerinti. A félreértések elkerülése végett az OTSZ biztonsági világítás fogalma helyett a V-AMM 1-041 a továbbiakban az MSZ EN 1838 fogalmát, azaz a kijárati utak biztonsági világítás -t alkalmazza. 1.5. Felismerési távolság, az MSZ ISO 3864 1 szerint: az a legnagyobb távolság, amelyről a biztonsági jel olvasható, alakban és színben tisztán látható. Megjegyzés: a felismerési távolság számítása kívülről/belülről megvilágított biztonsági jel esetén az MSZ EN 1838 szerint, utánvilágító biztonsági jel esetén pedig az OTSZ szerint történik! 1.6. Független tartalékvilágítási lámpatest, az MSZ EN 60598-2-22 szerint: olyan állandó vagy nem állandó üzemű lámpatest, amely az összes elemet, például az akkumulátort, a lámpát, a vezérlőegységet, valamint az ellenőrző és figyelő eszközöket a lámpatesten belül vagy annak közelében (1 m-es vezetékhosszon belül) tartalmazza, ha ilyen eszközökkel a lámpatest fel van szerelve. Megjegyzés: a független tartalékvilágítási lámpatest meghatározás helyett a gyakorlat az egyedi akkumulátoros vagy a saját akkumulátoros lámpatest elnevezést használja. 1.7. Helyettesítő világítás, az MSZ EN 1838 szerint: a tartalékvilágítás azon része, amely a szokásos tevékenység, lényegében változatlan elvégzését teszi lehetővé. Megjegyzés: az OTSZ használja, de nem definiálja ezt a fogalmat. 2/10 oldal

1.8. Kijárati utak biztonsági világítása, az MSZ EN 1838 szerint: lehetővé teszi a menekülés eszközeinek hatékony felismerését, biztonságos használatát a helyiségben tartózkodók számára. Megjegyzés: az OTSZ a menekülési útvonalak világítása fogalmat használja. 1.9. Különösen veszélyes munkaterület világítása, az MSZ EN 1838 szerint: azon személyek biztonságát szolgálja, akik potenciálisan veszélyes helyzetben vannak, vagy veszélyes tevékenységet folytatnak, lehetővé téve a kezelők és a helyiségben tartózkodók biztonsága érdekében a megfelelő leállítási műveletek biztonságos elvégzését. Megjegyzés: az OTSZ nem használja ezt a fogalmat. A különösen veszélyes munkahelyek kijelölése a technológustervező/munkabiztonsági szakértő feladata. 1.10. Menekülési jel, az OTSZ szerint: olyan biztonsági jel, amely a kijárat, vészkijárat helyét, és az épületen belül, vagy a szabadtéren - a közlekedési (kijárati) úton - annak irányát mutatja. Megjegyzés: alkalmas menekülési útirány jelzőrendszer kialakítására. A gyakorlat ezeket a lámpatesteket irányfényeknek vagy kijáratjelzőknek nevezi. Egyes speciális esetekben szükséges lehet még egyéb kiegészítő biztonsági jelek használatára is. 1.11. Menekülési útirány[t] jelzőrendszer: 1.11.1. az OTSZ szerint: a kiürítési folyamathoz szükséges tájékozódási feltételeket elősegítő megoldás. 1.11.2. az MSZ ISO 16069:2009 szerint (SWGS): olyan rendszer, amely szembetűnő és félreérthetetlen információt és megfelelő vizuális utasítást biztosít a bent tartózkodók számára a terület elhagyásához vészhelyzet esetén a kijelölt menekülési útvonalon, azáltal, hogy egyértelműen elrendezett vizuális eszközöket, jeleket és megjelöléseket alkalmaz. Megjegyzés: nem helyettesíti, csupán kiegészíti a kijárati utak biztonsági világítását. 1.12. Menekülési út, az ETMb szerint: szükséghelyzetben biztonságos helyre való menekülés céljára kijelölt útvonal. Megjegyzés: A menekülési út(vonal), a kijárati út(vonal) ( MSZ EN 50172) a kiürítési út (OTSZ), és a kiürítési útvonal (MSZE 595-6) fogalmak tartalmi jelentése megegyezik. 1.13. Menekülési útvonalak világítása, az OTSZ szerint: tartalmi jelentése megegyezik az MSZ EN 1838 szerinti kijárati utak biztonsági világítása fogalommal. Megjegyzés: az OTSZ-ben a biztonsági világítás és a menekülési útvonalak világítása azonos jelentésű, de nem egyenrangú fogalmak. 3/10 oldal

1.14. Munkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a földalatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. 1.15. Nem állandó üzemű tartalékvilágítási lámpatest, az MSZ EN 60598-2-22 szerint: olyan lámpatest, amelyben a tartalékvilágítási lámpák csak az üzemi világítás feszültségének kimaradása esetén működnek. 1.16. Névleges működés időtartam: a gyártó által megadott azon időtartam, amely alatt a névleges tartalékvilágítási fényáram fennáll. Megjegyzés: A biztonsági világításnak és menekülési útirány jelzőrendszernek a menekülést szolgáló működési ideje legalább egy óra legyen. Amennyiben a kiürítés időtartama vagy a technológia biztonságos leállítása meghaladja az egy órát, a működési időt a kiürítési számítás, vagy (különösen veszélyes munkahelyek esetén) a technológustervező által szolgáltatott adatok alapján kell meghatározni. 1.17. Kijárati út: ld. kiürítési útvonal. Megjegyzés: A menekülési út(vonal), a kijárati út(vonal) ( MSZ EN 50172) a kiürítési út (OTSZ), és a kiürítési útvonal (MSZE 595-6) fogalmak tartalmi jelentése megegyezik. 1.18. Kiürítési útvonal, az MSZE 595-6 szerint: A tartózkodási helyről a biztonságos térbe jutást vészhelyzetben biztosító, erre a célra megtervezett és kijelölt útvonal, ha ott emberek tartózkodásával lehet számolni a kiürítés első szakaszára előírt időtartam eltelte után. Megjegyzés: A menekülési út(vonal), a kijárati út(vonal) ( MSZ EN 50172) a kiürítési út (OTSZ), és a kiürítési útvonal (MSZE 595-6) fogalmak tartalmi jelentése megegyezik. 1.19. Pánik elleni világítás, az MSZ EN 1838 szerint: olyan világítás, amelynek célja, hogy csökkentse a pánik kitörésének valószínűségét, és a terület használóinak lehetővé tegye a kijárati utak biztonságos elérését megfelelő látási feltételek és irányfelismerés biztosításával. Pánik elleni világítást kell kialakítani a 60 m 2 -nél nagyobb alapterületű csarnokok vagy létesítmények meghatározott kijárati úttal nem jelölt területein, vagy olyan kisebb területeken, ahol pl. a nagy embertömeg miatt további veszély áll fenn. Megjegyzés: az OTSZ nem használja ezt a fogalmat. 1.20. Tartalékvilágítás, az MSZ EN 1838 szerint: a biztonsági világítás és az ún. helyettesítő világítás összefoglaló elnevezése, amely akkor lép működésbe, amikor a normál világítás tápellátása meghibásodik. Megjegyzés: az OTSZ nem használja ezt a fogalmat. 4/10 oldal

1.21. Világító jel, az OTSZ szerint: átlátszó vagy áttetsző anyagból álló, belülről vagy hátulról kivilágított, vagy fénykibocsátó anyagból készült (utánvilágító) biztonsági jelet hordozó eszköz. Megjegyzés: az OTSZ szerinti világító jel az MSZ EN 1838 szerinti kívülről/belülről megvilágított biztonsági jel és az OTSZ szerinti utánvilágító biztonsági jel összefoglaló elnevezése. 1.21.1. Belülről megvilágított biztonsági jel, az MSZ EN 1838 szerint: biztonsági jelzés, amelyben szükség esetén belső fényforrás világít. 1.21.2. Kívülről megvilágított biztonsági jel, az MSZ EN 1838 szerint: biztonsági jelzés, amelyet szükség esetén külső fényforrással világítanak meg. 1.21.3. Utánvilágító biztonsági jel, az ETMb szerint: olyan, fénykibocsátó anyagból készült biztonsági jelzés, amely a külső megvilágítás (természetes vagy mesterséges) megszűnését követően is képes olyan mértékű fény kibocsátására, amely alkalmassá teszi menekülési útirány jelző rendszer részeként történő felhasználásra. Megjegyzés: az utánvilágító biztonsági jel láthatósága kialakításánál fogva más, mint a belső vagy külső fényforrással megvilágított biztonsági jelzésé, ezért felismerési távolságát más módon kell számítani. 2. Biztonsági világítás létesítése 2.1. Biztonsági világítást kell kialakítani az alábbi helyeken: - A - C tűzveszélyességi osztályba sorolt építményekben, - a legalább 2 szintes lakóépületekben (társasházakban), - irodaházakban és a középületekben, - az épületek 50, vagy ennél több fő befogadására alkalmas helyiségeiben, - nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben, - ahol jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja, - magas épületek kiürítési útvonalain, 5/10 oldal

- zárt és középfolyosós középmagas épületek kiürítési útvonalain, - ahol a tűzvédelmi hatóság vagy egyéb jogszabály előírja - a különösen veszélyesnek ítélt munkahelyeken - azon a területeken, ahol pánik elleni világítás kiépítése kötelező Megjegyzés: a menekülési,- kijárati,- kiürítési út(vonalak) kijelölése a tűzvédelmi szakértő feladata. 2.2. Tervezéskor fénytechnikai számítással, használatba vételekor méréssel ellenőrizni kell, hogy a rendszer a vonatkozó szabványoknak (az MSZ EN 1838-nak) megfelel-e. Az adatokat mérési jegyzőkönyvben kell kiértékelni. 2.3. Naplózás 2.3.1. A naplózás célja annak dokumentálása, hogy a kijárati utak biztonsági világításának állapota rendszeresen ellenőrzött. A kontrollt és ennek megfelelően a naplózást napi, heti és éves rendszerességgel kell lebonyolítani. Megjegyzés: az OTSZ heti rendszerességgel írja elő az MSZ EN 50172-ben havi rendszerességgel előírt ellenőrzéseket. A naplót a létesítmény helyszínén, ellenőrzés céljából könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni. A naplóban legalább a következő információkat kell rögzíteni: a) a rendszer üzembe helyezésének keltét és a változtatásokkal kapcsolatos feljegyzéseket; b) az időszakos ellenőrzések és vizsgálatok keltét, azok kiértékelését. 3. Menekülési útirány jelzőrendszer létesítése 3.1. Menekülési útirány jelző rendszert kell kialakítani az alábbi helyeken: - az A - C tűzveszélyességi osztályba sorolt építményekben, - a legalább 2 szintes lakóépületekben (társasházakban), - irodaházakban és a középületekben, - az épületek 50, vagy ennél több fő befogadására alkalmas helyiségeiben, - nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben, - ahol jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja, - magas épületek kiürítésű útvonalain, - zárt és középfolyosós középmagas épületek kiürítési útvonalain, - ahol a tűzvédelmi hatóság vagy egyéb jogszabály előírja - a különösen veszélyesnek ítélt munkahelyeken Megjegyzés: a menekülési,- kijárati,- kiürítési út(vonalak) kijelölése a tűzvédelmi szakértő feladata. 6/10 oldal

3.2. A fent említett létesítmények alábbi területein kell menekülési útirány jelző rendszert kell kialakítani: - a menekülési,- kijárati,- kiürítési útvonalakon, különös tekintettel a kereszteződésekre és az irányváltozásokra, - kijárati, vészkijárati ajtóknál, - a 60 m 2 -nél nagyobb alapterületű, vagy rendeltetésszerűen legalább 50 fő befogadására alkalmas helyiségekből a menekülési útvonalra nyíló ajtóknál. Megjegyzés: a menekülési útirányjelző rendszert úgy kell telepíteni, hogy legalább egy jelzés mindig látható legyen a kiürítési útvonal bármely pontjáról és azokból a helyiségekből, amelyekben menekülési útirány jelző rendszert kell kialakítani. Ez a feltétel nem azt jelenti, hogy az épület minden pontjáról legalább egy jelzésnek láthatónak kell lennie, csupán azt, hogy a kiürítési útvonal helyét és irányát egyértelműen kell jelezni mindazok számára, akik a kiürítési útvonalat keresik, vagy már azon tartózkodnak. Azon helyiségekben, továbbá a hozzájuk kapcsolódó menekülési útvonalakon, amelyekben helyismerettel nem rendelkező személyek fordulhatnak elő, a menekülési útirányjelzők állandó üzeműek legyenek. 3.3. Tervezéskor fénytechnikai számítással, használatba vételekor méréssel ellenőrizni kell, hogy a rendszer a vonatkozó szabványoknak (az MSZ EN 1838-nak) megfelel-e. Az adatokat mérési jegyzőkönyvben kell kiértékelni. 3.4. Naplózás: 3.4.1. A naplózás célja annak dokumentálása, hogy a menekülési útirány jelző rendszer állapota rendszeresen ellenőrzött. A kontrollt és ennek megfelelően a naplózást napi, heti és éves rendszerességgel kell lebonyolítani. Megjegyzés: az OTSZ heti rendszerességgel írja elő az MSZ EN 50172-ben havi rendszerességgel előírt ellenőrzéseket. A naplót a létesítmény helyszínén, ellenőrzés céljából könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni. A naplóban legalább a következő információkat kell rögzíteni: a) a rendszer üzembe helyezésének keltét és a változtatásokkal kapcsolatos feljegyzéseket; b) az időszakos ellenőrzések és vizsgálatok keltét, azok kiértékelését. 3.5. Kívülről/belülről megvilágított biztonsági jelzés felismerési távolsága az alábbi képlettel számolható: 7/10 oldal

Megjegyzés: a felismerési távolság számítása e típusok esetén az MSZ EN 1838 alapján történik. 3.6. Az utánvilágító biztonsági jel felismerési távolsága az alábbi módon határozható meg: Megjegyzés: a felismerési távolság számítása e típusok esetén, az OTSZ alapján történik. 4. Központi táplálású tartalékvilágítási hálózat kialakításának követelményei A tartalékvilágításnak nem tűz esetén kell működnie, hanem abban az esetben, ha a normál világítás tápellátása meghibásodik. A tápellátó hálózatnak viszont tűz esetén is meghatározott ideig működőképesnek kell lennie. A működőképesség-megtartó rendszerek kialakítása a V-AMM 1-001 szerint történjen. Megjegyzés: az OTSZ 30 perces működőképesség-megtartással rendelkező kábelrendszert ír elő a tartalékvilágítási hálózatok részére. Nem tesz különbséget a központi táplálású és a független tartalékvilágítási lámpatestek között. Az ETMb szerint a független tartalékvilágítási lámpatestek táphálózatának nem szükséges tűzálló kábelrendszernek lennie. 8/10 oldal

A központi táplálású tartalékvilágítási rendszerek kialakítása az alábbi ábra szerint történjen: Nem szükséges tűzálló kábelrendszer alkalmazása a tartalékvilágítás végponti (utolsó tűzszakaszbeli) szakaszán, ha a tűzszakasz alapterülete legfeljebb 1600 m 2. Ha a végponti tűzszakasz mérete 1600 m 2 -nél nagyobb, akkor (a tűzszakaszok mintájára) virtuális határokkal legfeljebb 1600 m 2 -es zónákra bontható. A felbontást a tervdokumentációnak tartalmaznia kell. Ez esetben nem szükséges tűzálló kábelrendszer a végponti zónában, csak az idegen zónákban és tűzszakaszokban. Megjegyzés: a központi táplálású tartalékvilágítási rendszer esetén a központ/alközpont helyiségek kialakítása az MSZ EN 50272-2 és a V-AMM 1-001 szerint történjen. 9/10 oldal

Csak olyan akkumulátor típusok használhatóak, melyeket a gyártó a berendezéséhez engedélyezett. 4.1. Tervezés A tervezés alapját az építésztervező és tűzvédelmi szakértő által készített alaprajzok adják, amelyeken fel van tüntetve valamennyi, meglévő vagy javasolt kijárati útvonal, tűzjelző központ, a tűzoltó készülék, kézi jelzésadó, biztonsági felszerelés és minden olyan szerkezeti egység, amely a menekülést akadályozhatja. El kell végezni a tartalékvilágítással érintett területek fénytechnikai számításait. A részletes számítási eredményeket a kiviteli tervdokumentáció nem tartalmazza, de az illetékes hatóság azokat számon kérheti. A terveken fel kell tüntetni az alkalmazott lámpatestek, működtető eszközök, berendezések típusát, pozícióját. Amennyiben központi táplálású tartalékvilágítási rendszer kerül kialakításra, felfűzési tervet (elvi kábelezési rajzot) is kell készíteni. 4.2. Kivitelezés A kivitelező köteles gondoskodni arról, hogy a megrendelő és megbízottjai folyamatosan az érvényes kivitelezési rajzok birtokában legyenek. A szükséges módosításokat azonnal el kell végezni, és azokat kiemelt jelzéssel kell ellátni. A tervtől való eltérés esetén a tervező írásbeli hozzájárulását meg kell szerezni. 4.3. Engedélyezés A használatbavételi eljárás során a következő (megvalósult állapotnak megfelelő) dokumentumokat kell átadni: - épületvillamos tervezői nyilatkozatot, - kivitelezői szabványossági nyilatkozatot, - központi táplálású tartalékvilágítási rendszer esetén az épületgépész tervezői nyilatkozatot a szellőzés megfelelőségéről, - a felhasznált anyagok, készülékek, berendezések magyar nyelvű adatlapjait a megfelelőségi,- CE tanúsítványokkal együtt, - nyomvonalrajzokat, elvi kábelezési rajzokat, - elosztó berendezések egyvonalas rajzait, - mérési és oktatási jegyzőkönyveket, - használati útmutatókat. 4.4. Üzemeltetés Az OTSZ által előírt rendszerességgel kell a naplózást elvégezni. A tapasztalt hibákat és hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni. -VÉGE- 10/10 oldal

Műszaki megoldások a tűzmegelőzés villamos vonatkozásai tárgykörében Épületek tűzvédelmi szempontból kiemelt fogyasztóinak villamos energia ellátása és az épületek tűzvédelmi célú lekapcsolása

Ajánlott Műszaki Megoldások V-AMM 1-011:2011.01.xx. Épületek tűzvédelmi szempontból kiemelt fogyasztóinak villamos energia ellátása és az épületek tűzvédelmi célú lekapcsolása Nincs előzmény. Előzmény Bevezetés Egyes létesítmények tűzbiztonsági célú berendezéseit a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ), valamint az MSZ 2364-560 előírásai alapján kettős biztonságú betáplálással kell ellátni. A gyakorlat rámutatott, hogy a kettős biztonságú betáplálások műszaki megvalósítása számos kérdést vet föl, amelyet jogi és műszaki előírások nem, vagy nem kellő mélységben szabályoznak. Részben ezzel összefüggésben, hasonló problémákat jelenít meg az épületeken belüli villamos (energia- és adatátviteli) hálózatok strukturális és szerkezeti kialakítása, tekintettel a tűzvédelmi szempontokra. Ennek megfelelően ez az ajánlás - Pontosítja a kettős biztonságú betáplálás fogalmát, - Vázolja a kettős biztonságú betáplálás megvalósításának műszaki lehetőségeit. - Ismerteti azokat az eseteket, amelyekben kettős biztonság betáplálás szükséges. - Szempontokat ad a villamos hálózatok kialakítására a tűzszakasz határok és a tűzvédelmi lekapcsolások figyelembevételével. Fontosabb kapcsolódó rendeletek és szabványok 1996. évi XXXI. törvény 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet MSZ EN 81-72:2004 Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. A személy és teherfelvonók különleges alkalmazásai. 72. rész. Tűzoltófelvonók MSZ EN 1838:2000 Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás. MSZ 2364-520:1997 Kábel- és vezetékrendszerek MSZ 2364-560:1995 Biztonsági berendezések táplálása MSZ 9113:2003 Felvonók létesítése. A felvonók épülettűzzel kapcsolatos követelményei MSZ EN 60849:2000 Hangrendszerek veszélyhelyzetekhez MSZ 9781/1-82: Sprinkler ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ----------- 1/5 oldal

MSZ EN 12845:2005 Sprinklerberendezések MSZ 2040-1995: Egészségügyi intézmények villamos berendezéseinek létesítése MSZ 447:2009 Kisfeszültségű, közcélú hálózatra csatlakoztatás 1. BIZTONSÁGI ÁRAMELLÁTÁS 1.1. A biztonsági áramellátás megvalósítható hálózati oldalról kettős biztonsággal kiépített villamos betáplálással, vagy tartalék áramellátó berendezéssel. 1.2. Kettős biztonságú hálózati betáplálás. 1.2.1. Kettős biztonságú az a közüzemi hálózat amely két olyan középfeszültségű hálózatról, vagy a hálózatokra ültetett transzformátor állomásokról biztosít betáplálást, amelyeknek legfeljebb a 120 kv-os állomás középfeszültségű hálózatrészén van közös pontjuk, eltérő nyomvonalon érkeznek és a létesítmény főelosztóban megoldott a biztonsági célú fogyasztók automatikus átkapcsolása az üzemképes hálózatrészre úgy, hogy ott azok teljesítmény igénye rendelkezésre álljon. 1.2.2. A kétirányú betáplálás párhuzamosan járatása TILOS! 1.2.3. Az átkapcsolás lehet kézi vagy automatikus. Azokban az épületekben, ahol a biztonsági áramellátást a biztonsági berendezések ellátása miatt kell kialakítani csak automatikus átkapcsolás létesíthető. Automatikus átkapcsolás esetén a villamos és mechanikus reteszelést is ki kell alakítani. Az átkapcsolást végző megszakítók TN-S rendszerben a nullavezetőt is szakítsák meg. Az átkapcsolás történhet középfeszültségű és kisfeszültségű oldalon is. Azoknál az ellátási módoknál, ahol a vételezés 0,4kV-on történik (Áramszolgáltató kezelésében lévő transzformátor állomások) az átkapcsolás csak a 0,4kV-os oldalon alakítható ki. 1.2.4. Az előző alpontokban a létesítmény kettős biztonságú hálózati betáplálásának műszaki megoldása (ellátásbiztonság) szerepel. Az építményen belüli kettős biztonságú betáplálás megvalósításának szempontjai kidolgozás alatt! 1.3. Tartalék áramellátó berendezés. 1.3.1. Tartalék áramellátó berendezés céljára csak olyan készülék alkalmazható, amelynek villamos üzembiztonsága és üzemanyag ellátása megbízhatóan biztosítható. A leggyakoribb tartalék áramellátók a diesel üzemű aggregátorok és az akkumulátoros hátterű szünetmentes berendezések. Mindkét megoldás esetében csak átkapcsoló automatikán keresztül történhet a hálózatra kapcsolódás. 1.3.2. Vezetékes gázelosztó hálózatról üzemelő gázmotor a biztonsági berendezések tartalék áramforrásaként nem vehető figyelembe. 1.3.3. Az átkapcsolás lehet kézi vagy automatikus (ld. 1.2.3.) 1.4. Dízel üzemű berendezések kiválasztási és méretezési szempontjai 1.4.1. Az aggregátor kiterheltsége ne haladja meg a 75-80%-ot. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ----------- 2/5 oldal

1.4.2. Amennyiben UPS berendezések kapcsolódnak a hálózatra, úgy azok névleges csatlakozási teljesítményét a THDI, töltőáram és veszteség miatt 25%-al növelve kell figyelembe venni. 1.4.3. A motoros fogyasztók 2-5-szörös indító árammal csatlakoznak a hálózatra, a lépcsőzetes felkapcsolódásról gondoskodni kell. 1.4.4. Az elektronikus előtéttel szerelt lámpatestek elektronikus torzítása miatt a világítási teljesítményt 50%-al növelve kell figyelembe venni. 1.4.5. Aggregátoros üzemben javasolt a fázisjavítás lekapcsolása a hálózatról, mivel az a felharmonikus változás miatt lengéseket okozhat csökkentve az aggregátor terhelhetőségét. 1.4.6. Biztonsági berendezések táplálására szolgáló, automatikus indítású és átkapcsolású diesel aggregátornál megfelelő intézkedésekkel (karterfűtés, hűtővíz melegen tartás stb.) biztosítani kell, hogy a vonatkozó előírásokat (pl. MSZ 2040:1995) kielégítő időhatáron belül a névleges terhelés felvételére alkalmas üzemállapotban a hálózatra csatlakozhassanak. 1.5. Akkumulátoros szünetmentes áramellátó berendezések kiválasztási szempontjai 1.5.1. A motoros fogyasztók (füstelszívó vagy túlnyomást előidéző ventilátorok) lehetőség szerint áramkorlátos frekvenciaváltón keresztül csatlakozzanak a berendezésre. (Normál indítás esetén fennáll a veszélye a nagy áramlökés miatti BY-PASS átkapcsolódásnak.) 1.5.2. Az UPS berendezések felharmonikusokat termelnek vissza a hálózatba, amelyek szűréséről gondoskodni kell! 2. BIZTONSÁGI ÁRAMELLÁTÁSRÓL ÜZEMELTETENDŐ BERENDEZÉSEK 2.1. Hálózati oldalon, vagy diesel-villamos aggregátorral kettős biztonságúvá tett hálózatrészről csatlakoztatandó berendezések: sprinkler és egyéb beépített oltórendszerek szivattyúi tűzivíz nyomásfokozó szivattyúk biztonsági felvonók túlnyomásos lépcsőházak ventilátorai hő- és füstmentesítő rendszerek ventilátorai, füstcsappantyúk (elszívás, befúvás) és zsaluk, hő- és füstelvezetésre, illetve tűzeseti légpótlásra szolgáló nyílászárók mozgatószerkezetei (kivéve, ha saját akkumulátorral rendelkező termékek, vagy ha a tűzeseti vezérlést a tápellátás megszakadása is kiváltja és a felülvezérlésre a tűz esetén előreláthatóan nincs szükség) állandó felügyeletű helyiségek és azok megközelítési útvonalainak világítása A felsorolt áramkörök tűzálló kábelezésével kapcsolatban ld. a V-AMM-1-001 ajánlást. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ----------- 3/5 oldal

2.2. Két különböző nyomvonalon kialakított, a kábelezésében is tartalékot adó ellátás kiépítése csak a biztonsági felvonók esetében kötelező. 2.3. Szünetmentes, önálló, vagy központi akkumulátorral táplált hálózatrészről csatlakoztatandók az alábbi villamos hálózatok: átkapcsoló rendszerek megszakítóinak vezérlése hő- és füstelvezetések ablakmozgató berendezései, amennyiben kettős biztonságú áramellátás nem létesül. biztonsági világítás, abban az esetben is, ha kettős biztonságú az áramellátás tűzjelző központ, oltásvezérlő központ, tűz- és hibaátjelző berendezés evakuációs hangosító berendezés tűzoltósági rádióerősítő menekülésre számításba vett, üzemszerű állapotában elektromosan lezárt ajtó A felsorolt áramkörök tűzálló kábelezésével kapcsolatban ld. a V-AMM-1-001 ajánlást. 3. TŰZVÉDELMI LEKAPCSOLÁSOK Megjegyzés: A jelenleg érvényes, a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat 4.16.6 pontja értelmében: Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. Az OTSZ 6.1 pontja szerint: A tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott létesítményekben tűzoltási beavatkozási központot kell kialakítani. Az OTSZ 6.5 pontja szerint: A központba a tűzoltóság által meghatározott tűzoltó technikai eszközök vezérlését kell bekötni Sem az OTSZ, sem hatályban lévő szabvány nem határozza meg közelebbről a villamos berendezések szakaszos leválasztásának mikéntjét, a leválasztásra szolgáló eszközök telepítésének helyét. Az ajánlás szerint a következő szempontok szerint javasolt a tűzvédelmi lekapcsolásokat kialakítani: 3.1. Az épületek villamos áramtalanítása céljából a Tűzoltóság felvonulási útvonala mentén tűzvédelmi lekapcsoló tábla létesítendő. 3.2. A tábla elhelyezhető 24 órás tartózkodású portán, recepción, diszpécser központban, vagy ahol az állandó jelenlét nem biztosítható - a bejárat közelében. 3.3. A lekapcsoló táblákról indított vezérlések, illetve visszajelzések: Normál hálózatrész lekapcsolása. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ----------- 4/5 oldal

Kettős biztonságú hálózatrész lekapcsolása. (Itt motoros felhúzású megszakító beépítése szükséges a táv visszakapcsolás biztosítása céljából.) Tartalék áramellátó berendezésről táplált hálózatrész lekapcsolása, tartalék áramellátó berendezés rákapcsolódását tiltó kapcsolás. Szünetmentes megerősítésű normál hálózatrészek tápegységeinek rákapcsolódását tiltó kapcsolás. Szünetmentes megerősítésű biztonsági hálózatrészek tápegységeinek rákapcsolódását tiltó kapcsolás. 3.4. Valamennyi vezérlési beavatkozásról fényjelzés adjon tájékoztatást. 3.5. A normál hálózatrész központi lekapcsolása mellett a tűzszakaszonkénti táv lekapcsolást is ki kell építeni, ha ezt a tűzvédelmi szakhatóság szükségesnek tartja, vagy ha a tűzeset alatti áramellátást a működés fenntartása indokolja. 3.6. A kapcsolókat egyértelmű felirattal kell ellátni. 3.7. A lekapcsolások kiépítése történhet hagyományos, relés vezérlés, egyedi vagy gyűjtött kábelezéssel, minősített intelligens, kommunikációképes modulokra ültetett buszkábelezéssel. Ez esetben a lekapcsolandó megszakítók mellé egy címezhető beavatkozó modul telepítése válik szükségessé. A buszkábeles lekapcsolás kialakításánál gondoskodni kell a rendszer szünetmentes ellátásáról, a buszkábel fokozott mechanikai védelméről és zavarmentes környezetben történő elhelyezéséről. 3.8. Javasolt a tűzvédelmi lekapcsolások konkrét kialakítását esetenként az illetékes tűzoltó-parancsnoksággal egyeztetni. 3.9. Napelemes rendszereket tartalmazó hálózatok tűzvédelmi célú lekapcsolásának megvalósítási szempontjai kidolgozás alatt! Javasolt a tűzvédelmi lekapcsoló táblánál (ennek hiányában a tűzvédelmi főkapcsolónál) figyelmeztető felirat elhelyezése: Figyelem, az épületben napelem/pv rendszer üzemel! Az aktív vezetők a PV inverterről való leválasztás után is feszültség alatt maradhatnak! -VÉGE- ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ----------- 5/5 oldal

Műszaki megoldások a tűzmegelőzés villamos vonatkozásai tárgykörében Tűzálló kábelrendszerek

Ajánlott Műszaki Megoldások V-AMM 1-001:2011.01.xx. Tűzálló kábelrendszerek Előzmény Ez az ajánlás a V-AMM 1-001:2008.01.10. módosítása. Bevezetés Tűzálló kábelrendszerek alkalmazása - azaz olyan villamos kábelrendszerek kialakítása, amely tűz közvetlen hatásának kitéve is képes működőképességét megtartani az épületek tűzbiztonságának lényeges eleme. A létesítés szükségességét, főbb követelményeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. Ez az ajánlás részletes műszaki szabályozás hiányában segítséget nyújt a jogszabályi előírások teljesítéséhez és a mérnöki szemléletmód alkalmazásához: - Vázolja a OTSZ-ben foglalt előírások teljesítésének fontosabb műszaki lehetőségeit. - Ismerteti a tűzálló kábelek méretezésének javasolt módját. - Segítséget nyújt a tűzálló kábelrendszer megvalósításához olyan esetekben, ahol az egzakt és szakszerű kivitelezés feltételei hiányoznak. Ez az ajánlás az időközben bekövetkezett változások figyelembevételével módosítja a 2008 januárjában megjelent V-AMM 1-001:2008.01.10. jelzetű ajánlást. Fontosabb kapcsolódó rendeletek és szabványok 1996. évi XXXI. törvény 3/2003. BM-GKM-KvVM együttes rendelet 22/2009. ÖM rendelet 9/2008. ÖTM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) MSZ EN 81-72: Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. A személy- és teherfelvonók különleges alkalmazásai. 72. rész. Tűzoltófelvonók MSZ EN 1838: Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás. MSZ 2364-520: Kábel-és vezetékrendszerek MSZ HD 60364-5-56: Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-56. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Biztonsági berendezések táplálása (IEC 60364-5- 56:2009) MSZ 9113: Felvonók létesítése. A felvonók épülettűzzel kapcsolatos követelményei MSZ EN 60849: Hangrendszerek vészhelyzetekhez 1/8 oldal

Egyéb szabványok és szakirodalom CEN/TS 54/14: Fire detection and fire alarm systems Part14: Guidelines for planning, design, installation, comissioning, use and maintenance) DIN 4102-12:1998-11 Brandverhalten von Baustoffen und Bauteilen Teil 12. Funktionserhalt von elektrischen Kabelanlagen Anforderungen und Prüfungen MLAR 2005 Musterleitungsanlagen-Richtlinie, Fachkommission Bauaufsicht der Bauministerkonferenz, 2005 November Kommentar mit Anwendungsempfehlungen und Praxisbeispielen zu den baurechtlich eingeführten Leitungsanlagen-Richtlinien Dipl.-Ing. M. Lippe/Prof. Dr. Ing. J. Wesche/Dipl.-Ing. D. Rosenwirth Fogalmak Működőképesség-megtartás: Egy rendszer azon képessége, hogy feladatát meghatározott ideig tűz esetén is képes ellátni, összhangban a tűzvédelmi koncepcióval. Megjegyzés: Egy rendszer működőképesség-megtartásának szükséges feltétele, hogy valamennyi alrendszere működőképesség-megtartó legyen, ami azonban nem jelenti, hogy szükségszerűen tűzállónak kell lennie. Kommentár: A működőképesség-megtartás összetett rendszerekre értelmezett tulajdonság, melynek során figyelembe vesszük, hogy a rendszer tűzvédelmi feladatával összefüggésben csak azt kell vizsgálni, hogy a rendszer egyes részeit érintő közvetlen fizikai tűzhatás ellenére az összetett rendszer egésze képes-e ellátni tűzvédelmi feladatát. Ennek megfelelően a menekülési útvonalakat megvilágító rendszertől azt várjuk, hogy az az építmény meghatározott részein kifejlődött tűz esetén képes legyen feladatát az építmény más (tűzzel közvetlenül nem érintett) részein feladatát ellátni. Azt azonban általában nem várjuk el, hogy az építmény bármely részén (pl. a lámpatesteknél) kifejlődött tűz esetén bármely rész (pl. a lámpatest és közvetlen környezete) képes legyen feladatát ellátni. Tűzállóság: Egy rendszer azon képessége, hogy feladatát meghatározott ideig tűz közvetlen fizikai hatásának kitéve is képes ellátni. Megjegyzés: Ez nem azonos a működőképesség-megtartás fogalmával, mert ott a rendszer egyes részei nincsenek tűz közvetlen hatásának kitéve. Ha egy rendszer tűzálló, akkor egyben működőképesség-megtartó is, ez azonban megfordítva nem áll fenn. Kábelrendszer: Kábelrendszer alatt kell érteni az erősáramú kábeleket, szigetelt erősáramú vezetékeket, a távközlési és adatátviteli kábeleket és vezetékeket, tokozott sínes elosztókat és a hozzájuk tartozó csatornákat, bevonatokat és burkolatokat, összekötőket, hordozó- és tartószerkezeteket. Megjegyzés: Hordozó- és tartószerkezet alatt azokat a szerkezeteket értjük, amelyeket kifejezetten a villamos kábelek és sínek elhelyezése céljából többnyire a villamos kivitelező rögzít az épületszerkezetekhez. A tartószerkezet részét képezi az a kötőelem is, amellyel a 2/8 oldal

tartószerkezet az épületszerkezethez kapcsolódik, feltéve, hogy a kötőelemet nem az épületszerkezet szerves részeként alakították ki. Tűzálló kábel: Olyan kábel, amely tűz közvetlen fizikai hatásának kitéve is képes szigetelőképességét megtartani. Tűzálló kábelrendszer: Olyan kábelrendszer, amely tűz közvetlen fizikai hatásának kitéve is képes feladatát ellátni. Megjegyzés: A tűzálló kábelrendszer egyúttal működőképesség-megtartó kábelrendszer. Integrált funkciótartású kábelrendszer: Olyan tűzálló kábelrendszer, amelyet tűzálló kábel és tűzálló kábeltartó-szerkezet együtteseként alakítanak ki, meghatározott szabályok szerint. A működőképesség-megtartás biztosítása tűzálló kábelrendszerekkel 1. A tűzvédelmi célú berendezések és az azok tűz közbeni működését (betáplálást vagy adatátvitelt) biztosító villamos kábelrendszerek együttesével szemben támasztott követelmény, hogy megtartsák működőképességüket. 2. A tűzvédelmi célú berendezések és az azok tűz közbeni működését biztosító villamos kábelrendszerek működőképesség-megtartásának idejét az OTSZ írja elő. 3. A villamos kábelrendszereknek működőképesség-megtartása teljesül, ha a tűzvédelmi koncepcióval összhangban részben vagy egészben tűzálló kábelrendszerként kerül megvalósításra. 4. Megjegyzés: Annak ismertetése, hogy a működőképesség-megtartás követelményéből fakadóan a kábelrendszer mely részeit szükséges tűzálló kábelrendszerként megvalósítani, és mely részekre nem vonatkozik a tűzállóság, nem tárgya a VAMM 1-001-nek. Ezzel a kérdéssel más ajánlások foglalkoznak majd. 5. Tűzálló az a kábelrendszer, amely Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvánnyal rendelkezik és az annak részét képező összeszerelési szabályoknak megfelelően van kialakítva, vagy amelynek kialakítása olyan, hogy a tűzállóság a kialakítás módjából értelemszerűen következik. 5.1. A Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvány alapját képező vizsgálat a technika jelen állásának megfelelően modellezze és igazolja a gyakorlatnak megfelelő formában megszerelt kábelrendszer egészének a tűzállóságát (a kábelrendszerre vonatkozó működőképesség-megtartást). A DIN 4102-12 szabvány szerint elvégzett vizsgálatok teljesítik ezt a kritériumot. Megjegyzés: Tűzálló kábelrendszer a kábelrendszer egészének vagy részének megfelelő anyagokkal történő bevonása vagy burkolása révén is létesíthető. Ekkor a tűzállóságot biztosító anyagok rendelkezzenek megfelelő igazolással arra nézve, hogy alkalmasak tűzálló kábelrendszer kialakítására. Az igazolás, illetve tanúsítás alapját képezhetik a DIN 4102-12 vagy a pren 1366-11 szerint végzett vizsgálatok. 3/8 oldal

5.2. A tűzállóság a kialakítás módjából értelemszerűen következik, ha a kábelek földárokba fektetve kerülnek elhelyezésre, az erre az elhelyezésre vonatkozó általános követelményeknek megfelelően. Az így kialakított kábelrendszer tűzállóságát nem kell vizsgálattal igazolni. A kábelezéshez tűzálló kábel alkalmazása nem szükséges. Megjegyzés: E műszaki megoldás alkalmazása elsősorban csarnok jellegű, egyszintes könnyűszerkezetes létesítményeknél jöhet szóba. 5.3. A tűzállóság a kialakítás módjából értelemszerűen következik, ha a kábelek beton födémen, legalább 30 mm betonnal fedve kerülnek elhelyezésre, az erre az elhelyezésre vonatkozó általános követelményeknek megfelelően. A kábelezéshez tűzálló kábel alkalmazása nem szükséges. (1.ábra) 1. ábra: Beton födémen kialakított tűzálló kábelrendszer Megjegyzés: A kábeleket a födémszerkezetet alkotó betonban, vagy a közvetlenül annak felületén fektetett, esztrichhel fedett védőcsőben, illetve padlócsatornában kell elhelyezni. Az esztrich beton vastagsága a védőcső, illetve padlócsatorna felett legalább 30 mm legyen. A kábelnyomvonalat lehetőleg kötési pontok nélkül kell kialakítani. Ha létesítésük nem kerülhető el, a kötési pontok (pl. padlócsatornánál alkalmazott padlódobozok) száma a lehető legkisebb legyen, és a tűzállóság szempontjait figyelembevéve kerüljenek kialakításra (pl. a kötődoboz más célra nem használható, nyílásmérete a padló síkjában max. 50 x 50 cm, min. 2 mm vastag acéllemez vakfedéllel kell lezárni, és a kábeleket a fedéltől A1/A2 éghetőségi osztályú legalább 5 cm vastag hőszigeteléssel pl. kőzetgyapottal kell elválasztani). Hasonló szempontok figyelembevételével kell kialakítani a kábelrendszer mindkét végpontját. 6. Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvánnyal rendelkező tűzálló kábelrendszerek alkalmazása 4/8 oldal

6.1. A tűzálló (működőképesség-megtartó) kábelrendszereket egységes rendszerként kell kezelni. Ha a kábelrendszer tűzállósága vizsgálattal igazolt, kialakítása csak a vizsgálati dokumentáció részét képező szerelési útmutatóban rögzített formában, az abban foglalt feltételek betartásával történhet. 6.2. Az integrált funkciótartású kábelrendszereknél, tekintettel kell lenni az alkalmazható tűzálló kábelekre vonatkozó esetleges megkötésekre. Megjegyzés: Ez különösen az ún. kábelspecifikus tűzálló kábeltartó-szerkezetek alkalmazására vonatkozik, amelyeken a Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvány részét képező Szerelési Útmutatóban megadott kábelek helyezhetőek el. 6.2.1. A csak az MSZ EN 50200 szerint vizsgált P/PH minősítéssel rendelkező kábelek akkor használhatóak tűzálló kábelrendszer kialakítására, ha a DIN 4102-12 szerinti szabványos tűzálló kábeltartó-szerkezeten kerülnek elhelyezésre, a vonatkozó szabályoknak megfelelően. 6.3. Ha a tűzálló kábelrendszer kialakítása a kábelek és kábeltartó-szerkezetek tűzálló anyagokkal történő elburkolása vagy bevonása (festése) által történik, meg kell győződni arról, hogy a burkoló- és bevonóanyagok alkalmazása tűzálló villamos kábelrendszerek kialakításához engedélyezett. A tűzálló kábelrendszer kialakítása csak a vizsgálati dokumentációban foglaltak szerint történhet. 7. További követelmények a tűzálló kábelrendszerek kialakítására 7.1. A tűzálló kábelrendszereket olyan épületszerkezetekhez kell rögzíteni, melyek R tűzállósági teljesítmény jellemzője (az ahhoz tartozó időérték) legalább akkora, mint a tűzálló kábelrendszer működőképesség-megtartására előírt időtartam. 7.2. Ha a 7.1. pont követelményét kivitelezéskor a tűzálló kábelrendszer nyomvonalának kismértékű megváltoztatásával sem lehet teljesíteni, akkor a 7.2.1.-7.2.3 pontokban leírt eljárást javasolt követni. 7.2.1. A kivitelezőnek a tűzálló kábelrendszer rögzítésére alkalmas épületszerkezet hiányát írásban (pl. az építési naplóban) jeleznie kell a megbízónak, a megbízót képviselő műszaki ellenőrnek vagy más olyan illetékesnek, aki a kiviteli tervek módosításáról, szükséges átalakításokról dönthet. 7.2.2. Az elfogadható műszaki megoldás kidolgozásának a felelőssége a megbízót terheli. 7.2.3. Ha a kivitelező jelzésére nem kap írásbeli döntést a tűzálló kábelrendszer nyomvonalának módosításáról, vagy más megfelelő intézkedésről, akkor elfogadható a tűzálló kábelrendszer meglévő épületszerkezethez történő rögzítése. (ld. 1. melléklet) Ekkor a tűzálló kábelrendszer feleljen meg a vonatkozó kialakítási (összeszerelési) szabályoknak, az épületszerkezethez történő rögzítés pedig a lehető legjobban feleljen meg a tűzvédelmi szempontoknak. 5/8 oldal

7.3. Tűzálló kötődobozok alkalmazása 7.3.1. A tűzálló kötődoboz a TMT-ben megadott tűzálló kábelek a toldására, illetve leágaztatására használható. 7.3.2. Ha a tűzálló kábelrendszer nem tűzálló kábelrendszerhez csatlakozik, akkor a csatlakozási pontot (a kötődobozt) a tűzálló kábelrendszer részének kell tekinteni. El lehet térni ettől a szabálytól, ha a tűzálló és a nem tűzálló kábelrendszert ugyanaz a kivitelező kivitelezi. 7.4. Tűzálló kábelrendszerek elosztói feleljenek meg a 7.4.1.-7.4.3. pontok valamelyikének. 7.4.1. Az elosztószekrény saját, más célra nem használt helyiségben kerüljön elhelyezésre, amelyet más helyiségektől olyan falak, födémek és ajtók határolnak el, amelyek tűzállósági határértéke megfelelő. 7.4.2. Az elosztószekrény olyan kivitelű legyen, hogy tűz esetén az elosztóba épített villamos és elektronikus szerkezetek működőképességüket a megkövetelt ideig vizsgálattal igazolt módon megtartsák. 7.4.3. Az elosztószekrény olyan építőelemekkel beleértve a nyílászárókat is kerüljön beburkolásra, melyek tűzállósági határértéke megfelelő, egyúttal tűz esetén az elosztóba épített villamos és elektronikus szerkezetek működőképességüket a megkövetelt ideig vizsgálattal igazolt módon megtartsák. 8. Az elkészült tűzálló kábelrendszert jelölni kell. 8.2. A jelölés tartalma feleljen meg az OTSZ előírásainak. 8.2.1. A jelölés célja a figyelem felhívása a kábelrendszer tűzvédelmi feladatára, utólagos átalakításkor, bővítéskor az alkalmazott kábelrendszerre vonatkozó műszaki követelményrendszer azonosítása. Ezekből fakadóan a jelölés legyen tartós. 8.2.2. A jelölést a kábelrendszereken, vagy azok közelében kell elhelyezni, szem előtt tartva a jelölés célját. Célszerű a jelölést olyan távolságonként elhelyezni, hogy a jelöléshez tartozó kábelrendszer-szakasz azonosítható és követhető legyen. 9. A tűzálló kábelrendszer kivitelezőjének a kivitelezésről Kivitelezői Nyilatkozatot (ld. II. Melléklet) kell kiállítania. -VÉGE- 6/8 oldal

I. Melléklet Trapézlemez födém, gipszkarton és szendvicspanel oldalfal: Kerülni kell a tűzálló kábelrendszer trapézlemez födémen, szendvicspanel oldalfalon történő rögzítését. Lehetőleg olyan épületszerkezeti elemeken kell elhelyezni a tűzálló kábelrendszert, melyek anyaga (vas-)beton, illetve tégla, azaz a kábelnyomvonalat elsősorban pilléreken és falazatokon kell vezetni. Ha a nyomvonal trapézlemez födémen, gipszkartonon illetve szendvicspanelen történő vezetése nem kerülhető el, akkor törekedni kell ezen szerkezeteken a lehető legrövidebb kábelvezetésre. Trapézlemez födém esetén a tűzálló kábelrendszer rögzítését úgy kell méretezni, hogy a trapézlemez tűzálló kábelrendszer elhelyezéséből eredő, számítással meghatározott igénybevétele pontszerű terhelésként ne érje el a 25 N-t (~2,5 kg-ot). A rögzítési pontok száma 1 m 2 -en belül (közel egyenletes elrendezés mellett) legfeljebb 12 lehet, a nyomvonal összesített kábelterhelése nem haladhatja meg a 100 N/m-t (~10 kg/m-t). A méretezésnél figyelembe kel venni, hogy a trapézlemez födémhez a tűzálló kábelrendszeren kívül más szerkezeteket is rögzíthetnek, melyek növelik a födém igénybevételét, ezért a tűzálló kábelrendszer mellett legalább 2 m oldaltávolságot kell tartani. A rögzítéshez a szokásos kötőelemek alkalmazhatóak (lemezcsavar kivételével), elsősorban az úgynevezett billenővagy szárnyasfejű fémdübelek, ha méretük legalább M6-os, továbbá illeszkedik az alkalmazott tűzálló kábeltartó-szerkezethez. A tűzálló kábeltartó-szerkezet fenti követelményeknek megfelelő kialakítására elsősorban bilincses kábelelhelyezés alkalmas. Gipszkarton és szendvicspanel oldalfal esetén a rögzítéshez az előbbihez hasonló kötőelemek használhatóak, a rögzítési pontokra legfeljebb 25 N (~2,5 kg) kábelsúly eshet. A tűzálló kábeltartó-szerkezet más részeinek kialakítására a vonatkozó szerelési útmutatót kell követni. 7/8 oldal

II. Melléklet: Kivitelezői Nyilatkozat minta KIVITELEZŐI NYILATKOZAT Büntetőjogi felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy a (építmény) (cím) tűzálló kábelrendszereinek kivitelezését a kiviteli tervben foglaltak szerint végeztük az érvényben lévő jogszabályi, gyártói és hatósági előírásoknak, valamint a vonatkozó Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvány(ok)nak megfelelően. Kelt: cégszerű aláírás 8/8 oldal

Melléklet Műszaki megoldások a tűzmegelőzés villamos vonatkozásai tárgykörében című pályázati anyaghoz Tűzvédelmi mérnökök tervezési tevékenysége

Tűzvédelmi mérnökök tervezési tevékenysége A közvélekedés a tűzvédelmi tervezés alatt a beépített tűzjelző és oltórendszerek tervezését érti. A tényleges tevékenység, ennél lényegesen sokrétűbb, hiszen az épületek, építmények tűzvédelmi szempontú komplex biztonságtechnikai tervezésétől, az üzemelő létesítmények üzemvitel közbeni tűzvédelmi feladatainak betöltésén át a tűzoltások megtervezéséig tart. Sőt egyre gyakrabban kerülnek tűzvédelmi mérnöki ismereteket igénylő feladatok elvégzésre a tűzesetek keletkezési körülményeinek vizsgálata során is. Az utóbbi pár évben azonban egyre közismertebbé vált az épületek megfelelő tűzvédelmi felkészültségét szolgáló tervezési munka, amely alatt az építészeti műszaki tervezés körébe tartozó tűzvédelmi tervezői tennivalókat értjük. Jelen írásomat a további részeken csak ez utóbbi tevékenység körére szűkítem le. A közelmúltig az építész feladata volt a sok egyéb mellett az építmények tűzvédelmének megtervezése is. Az építészekre háruló feladat összetettsége egyre kevésbé engedte meg, hogy a tervezendő épület tűzvédelmét is korszerűen oldja meg. E miatt az építész tervezők jelentős része már régóta követi azt a gyakorlatot, hogy a komolyabb beruházások tervezésébe tűzvédelmi szakembert von be. E folyamatra erősített rá az interdiszciplináris tűzvédelmi szakma fejlődése, valamint a fejlődést tükröző szabályrendszer változása, melyek azt eredményezték, hogy a tűzvédelem önálló szakággá fejlődött. Ennek köszönhetően speciális ismeretekkel bíró tűzvédelmi tervező igénybevétele vált szükségessé már a kisebb volumenű beruházások esetén is. Az a sokak által elképzelt út, miszerint a különböző szakági tervezők feladatkörébe tartozzanak a területüket érintő tűzvédelmi feladatok is, hosszú távon nem járható. A tűzvédelemmel foglalkozó mérnök képes átlátni és a tervezett mű tűzbiztonságának szempontjából integrálni az összes szakterületet érintő feladatokat, amelyek pl.: egy létesítmény esetén összetett rendszert alkotnak. Tűzvédelmi tervezésre vonatkozó jelenlegi jogi háttér: A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 21. (1) A felelős tervező köteles a tervekhez tűzvédelmi fejezetet készíteni, amely tartalmazza a vonatkozó jogszabályokban, hatósági határozatokban foglalt követelmények kielégítését. (2) A kivitelező köteles a tervben szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a felelős tervezőnél, illetőleg a beruházónál kezdeményezni. A 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 5. rész I/1. fejezet 2. pontja szerint: Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció. A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti. A tűzvédelmi tervfejezetek tartami követelményeit az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007 (XII.13.) ÖTM rendelet 5. melléklet III. része, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 5. pontja, valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 5. rész I/1. fejezet 2. pontja szabályozza.

A jelenlegi jogi szabályozás több szempontból is hiányos Sem a pályázati, sem az elvi engedélyezési tervdokumentációhoz, sem a tendertervekhez nem írnak elő tűzvédelmi dokumentációt, bár mind a Tűzvédelmi törvény, mind az Országos Tűzvédelmi Szabályzat minden tervdokumentációhoz előírja a tűzvédelmi terv készítését. A végrehajtási rendeletek nem foglalkoznak a törvény által előírt kivitelezés közbeni tűzvédelmi tervezői feladatokkal. A tűzvédelmi tervezési téren már az építési engedélyezési terv készítése során is a rendeletben említettnél jóval többet szükséges a kellő gondosság érdekében átgondolni és dokumentálni. A rendeletek nem tükrözik, hogy a tűzvédelmi tervező elsőrendű feladata a tűzvédelmi koncepció összeállítása, majd azt követően a szakági tervezők munkájának koordinálása, összefogása, a tűzvédelmi koncepció érvényesítése a részfeladatokban, továbbá a kapcsolattartás az épület generáltervezőjével, aki legtöbbször az építész-tervező. Felsőfokú tűzvédelmi képzések A 80 -as évek előtt Magyarországon csak a tűzoltóság szervezetén belül történt, kifejezetten a tűzoltóság számára felsőfokú szakember képzés. E képzéssel párhuzamosan csak külföldön a Szovjetunióban és az NDK-ban lehetett tűzvédelmi mérnöki végzettséget szerezni. Magyarországon felsőfokú tűzvédelmi mérnökképzés a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán, a Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézetben, illetve jogelődjén, Ybl Miklós Főiskola Önálló Tűzvédelmi Tanszékén 1980 óta létezik. Az önálló tűzvédelmi mérnökképzés 2006-2007-ben megszűnt. Azóta egyrészt tűzvédelmi szakmérnöki posztgraduális képzésként él tovább, másrészt az Ybl Miklós Építéstudományi Kara az önálló tűzvédelmi BsC és MsC képzések előkészítését, illetve akkreditáltatását végzi. Felsőfokú tűzvédelmi képzést ad a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar (műszaki szakoktató, tűzvédelmi szakirány). Felsőfokú katasztrófavédelmi képzés folyik a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (védelmi igazgatási szak, katasztrófavédelmi szakirány), illetve a Rendőrtiszti Főiskolán is (katasztrófavédelmi szakirány), valamint 2000- től jogszabályban elismert felsőfokú tűzvédelmi képzést ad a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán 2008-ban akkreditálásra került a tűzvédelmi tervezési szakmérnöki posztgraduális képzés, amely építész, építő, gépész- és elektromérnökök számára teszi lehetővé a tűzvédelmi tervezési ismeretek tanulását az alapvégzettségüket kiegészítendő. Mit értünk a tűzvédelmi tervezéshez megfelelő szakértelem alatt Az épületek tűzvédelmi tervezését 2008. május 22. előtt nem volt jogosultsághoz kötve. A már idézett 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet szerint: ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt (építmények tűzvédelme, építész-, elektromos-, gépész tűzvédelmi szakértő) bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe. A tűzvédelmi szakértői jogosultságot jelenleg a 6/2007. (III.13.) ÖTM rendelet szabályozza, mely szerint Építészeti tűzvédelem szakértő a külön jogszabályban (jelenleg 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet) meghatározott felsőfokú tűzvédelmi végzettséggel és 5 éves tűzvédelmi szakmai gyakorlattal rendelkező személy lehet. Hazánkban jelenleg kb. 230 építész tűzvédelmi szakértő van; ezek egy része tűzvédelmi mérnöki végzettségű, másik része pedig