Műszaki megoldások a tűzmegelőzés villamos vonatkozásai tárgykörében. Biztonsági világítás

Átírás

1 Műszaki megoldások a tűzmegelőzés villamos vonatkozásai tárgykörében Biztonsági világítás

2 Ajánlott Műszaki Megoldások V-AMM 1-041: xx. Biztonsági világítás Nincs előzmény. Előzmény Bevezetés A V-AMM célja, hogy tisztázza az általánosan biztonsági világítás -nak nevezett rendszerek létesítésének irányelveit. Ez az ajánlás részletes műszaki szabályozás hiányában segítséget nyújt a jogszabályi előírások teljesítéséhez és a mérnöki szemléletmód alkalmazásához. Fontosabb kapcsolódó rendeletek és szabványok 9/2008. ÖTM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat-OTSZ) 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet MSZ EN 1838:2000: Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás MSZ EN 50171:2001: Központi energiaellátó rendszerek MSZ EN 50172:2005: Biztonsági világítási rendszerek MSZ EN :2001: Akkumulátorok és akkumulátortelepek biztonsági előírásai. 2. rész: Helyhez kötött akkumulátorok MSZ EN :2001: Lámpatestek rész: Egyedi követelmények. Tartalékvilágítási lámpatestek MSZ EN :1998/A1:2003: Lámpatestek rész: Egyedi követelmények. Tartalékvilágítási lámpatestek MSZ ISO 16069:2009: Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek (SWGS ek) MSZ ISO :2009: Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek 1. rész: Munkahelyi és közterületi biztonsági jelek tervezési alapelvei MSZE 595-6:2009: Építmények tűzvédelme. 6. rész: Kiürítés. Fogalmak 1. A biztonsági világítással kapcsolatos fontosabb fogalmak 1.1. Akkumulátor szükséges működési ideje: az akkumulátor biztonsági célú működési ideje, ami a feladat ellátásához szükséges. 1/10 oldal

3 1.2. Állandó üzemű tartalékvilágítási lámpatest, az MSZ EN szerint: olyan lámpatest, amelyben a tartalékvilágítási lámpák- üzemi és tartalék világítás esetén egyaránt- mindig működnek Biztonsági jel[zés]: az MSZ EN 1838 szerint: Jelzés, amely geometriai alak és szín segítségével általános biztonsági információt, szöveggel vagy grafikus jellel kiegészítve pedig egyedi biztonsági információt közöl az OTSZ szerint: Meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel. Megjegyzés: a biztonsági jel[zés] tartalmi jelentése megegyezik az OTSZ-ben és az MSZ EN 1838-ban. Lásd még világító jel fogalmat Biztonsági világítás: az MSZ EN 1838 szerint: a kijárati utak biztonsági világítása, a pánik elleni világítás és a különösen veszélyes munkaterület világítása összefoglaló elnevezése az OTSZ szerint: a kiürítési folyamathoz szükséges látási feltételeket elősegítő megoldás. Megjegyzés: a biztonsági világítás OTSZ szerinti fogalma szűkebb, mint az MSZ EN 1838 szerinti. A félreértések elkerülése végett az OTSZ biztonsági világítás fogalma helyett a V-AMM a továbbiakban az MSZ EN 1838 fogalmát, azaz a kijárati utak biztonsági világítás -t alkalmazza Felismerési távolság, az MSZ ISO szerint: az a legnagyobb távolság, amelyről a biztonsági jel olvasható, alakban és színben tisztán látható. Megjegyzés: a felismerési távolság számítása kívülről/belülről megvilágított biztonsági jel esetén az MSZ EN 1838 szerint, utánvilágító biztonsági jel esetén pedig az OTSZ szerint történik! 1.6. Független tartalékvilágítási lámpatest, az MSZ EN szerint: olyan állandó vagy nem állandó üzemű lámpatest, amely az összes elemet, például az akkumulátort, a lámpát, a vezérlőegységet, valamint az ellenőrző és figyelő eszközöket a lámpatesten belül vagy annak közelében (1 m-es vezetékhosszon belül) tartalmazza, ha ilyen eszközökkel a lámpatest fel van szerelve. Megjegyzés: a független tartalékvilágítási lámpatest meghatározás helyett a gyakorlat az egyedi akkumulátoros vagy a saját akkumulátoros lámpatest elnevezést használja Helyettesítő világítás, az MSZ EN 1838 szerint: a tartalékvilágítás azon része, amely a szokásos tevékenység, lényegében változatlan elvégzését teszi lehetővé. Megjegyzés: az OTSZ használja, de nem definiálja ezt a fogalmat. 2/10 oldal

4 1.8. Kijárati utak biztonsági világítása, az MSZ EN 1838 szerint: lehetővé teszi a menekülés eszközeinek hatékony felismerését, biztonságos használatát a helyiségben tartózkodók számára. Megjegyzés: az OTSZ a menekülési útvonalak világítása fogalmat használja Különösen veszélyes munkaterület világítása, az MSZ EN 1838 szerint: azon személyek biztonságát szolgálja, akik potenciálisan veszélyes helyzetben vannak, vagy veszélyes tevékenységet folytatnak, lehetővé téve a kezelők és a helyiségben tartózkodók biztonsága érdekében a megfelelő leállítási műveletek biztonságos elvégzését. Megjegyzés: az OTSZ nem használja ezt a fogalmat. A különösen veszélyes munkahelyek kijelölése a technológustervező/munkabiztonsági szakértő feladata Menekülési jel, az OTSZ szerint: olyan biztonsági jel, amely a kijárat, vészkijárat helyét, és az épületen belül, vagy a szabadtéren - a közlekedési (kijárati) úton - annak irányát mutatja. Megjegyzés: alkalmas menekülési útirány jelzőrendszer kialakítására. A gyakorlat ezeket a lámpatesteket irányfényeknek vagy kijáratjelzőknek nevezi. Egyes speciális esetekben szükséges lehet még egyéb kiegészítő biztonsági jelek használatára is Menekülési útirány[t] jelzőrendszer: az OTSZ szerint: a kiürítési folyamathoz szükséges tájékozódási feltételeket elősegítő megoldás az MSZ ISO 16069:2009 szerint (SWGS): olyan rendszer, amely szembetűnő és félreérthetetlen információt és megfelelő vizuális utasítást biztosít a bent tartózkodók számára a terület elhagyásához vészhelyzet esetén a kijelölt menekülési útvonalon, azáltal, hogy egyértelműen elrendezett vizuális eszközöket, jeleket és megjelöléseket alkalmaz. Megjegyzés: nem helyettesíti, csupán kiegészíti a kijárati utak biztonsági világítását Menekülési út, az ETMb szerint: szükséghelyzetben biztonságos helyre való menekülés céljára kijelölt útvonal. Megjegyzés: A menekülési út(vonal), a kijárati út(vonal) ( MSZ EN 50172) a kiürítési út (OTSZ), és a kiürítési útvonal (MSZE 595-6) fogalmak tartalmi jelentése megegyezik Menekülési útvonalak világítása, az OTSZ szerint: tartalmi jelentése megegyezik az MSZ EN 1838 szerinti kijárati utak biztonsági világítása fogalommal. Megjegyzés: az OTSZ-ben a biztonsági világítás és a menekülési útvonalak világítása azonos jelentésű, de nem egyenrangú fogalmak. 3/10 oldal

5 1.14. Munkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a földalatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak Nem állandó üzemű tartalékvilágítási lámpatest, az MSZ EN szerint: olyan lámpatest, amelyben a tartalékvilágítási lámpák csak az üzemi világítás feszültségének kimaradása esetén működnek Névleges működés időtartam: a gyártó által megadott azon időtartam, amely alatt a névleges tartalékvilágítási fényáram fennáll. Megjegyzés: A biztonsági világításnak és menekülési útirány jelzőrendszernek a menekülést szolgáló működési ideje legalább egy óra legyen. Amennyiben a kiürítés időtartama vagy a technológia biztonságos leállítása meghaladja az egy órát, a működési időt a kiürítési számítás, vagy (különösen veszélyes munkahelyek esetén) a technológustervező által szolgáltatott adatok alapján kell meghatározni Kijárati út: ld. kiürítési útvonal. Megjegyzés: A menekülési út(vonal), a kijárati út(vonal) ( MSZ EN 50172) a kiürítési út (OTSZ), és a kiürítési útvonal (MSZE 595-6) fogalmak tartalmi jelentése megegyezik Kiürítési útvonal, az MSZE szerint: A tartózkodási helyről a biztonságos térbe jutást vészhelyzetben biztosító, erre a célra megtervezett és kijelölt útvonal, ha ott emberek tartózkodásával lehet számolni a kiürítés első szakaszára előírt időtartam eltelte után. Megjegyzés: A menekülési út(vonal), a kijárati út(vonal) ( MSZ EN 50172) a kiürítési út (OTSZ), és a kiürítési útvonal (MSZE 595-6) fogalmak tartalmi jelentése megegyezik Pánik elleni világítás, az MSZ EN 1838 szerint: olyan világítás, amelynek célja, hogy csökkentse a pánik kitörésének valószínűségét, és a terület használóinak lehetővé tegye a kijárati utak biztonságos elérését megfelelő látási feltételek és irányfelismerés biztosításával. Pánik elleni világítást kell kialakítani a 60 m 2 -nél nagyobb alapterületű csarnokok vagy létesítmények meghatározott kijárati úttal nem jelölt területein, vagy olyan kisebb területeken, ahol pl. a nagy embertömeg miatt további veszély áll fenn. Megjegyzés: az OTSZ nem használja ezt a fogalmat Tartalékvilágítás, az MSZ EN 1838 szerint: a biztonsági világítás és az ún. helyettesítő világítás összefoglaló elnevezése, amely akkor lép működésbe, amikor a normál világítás tápellátása meghibásodik. Megjegyzés: az OTSZ nem használja ezt a fogalmat. 4/10 oldal

6 1.21. Világító jel, az OTSZ szerint: átlátszó vagy áttetsző anyagból álló, belülről vagy hátulról kivilágított, vagy fénykibocsátó anyagból készült (utánvilágító) biztonsági jelet hordozó eszköz. Megjegyzés: az OTSZ szerinti világító jel az MSZ EN 1838 szerinti kívülről/belülről megvilágított biztonsági jel és az OTSZ szerinti utánvilágító biztonsági jel összefoglaló elnevezése Belülről megvilágított biztonsági jel, az MSZ EN 1838 szerint: biztonsági jelzés, amelyben szükség esetén belső fényforrás világít Kívülről megvilágított biztonsági jel, az MSZ EN 1838 szerint: biztonsági jelzés, amelyet szükség esetén külső fényforrással világítanak meg Utánvilágító biztonsági jel, az ETMb szerint: olyan, fénykibocsátó anyagból készült biztonsági jelzés, amely a külső megvilágítás (természetes vagy mesterséges) megszűnését követően is képes olyan mértékű fény kibocsátására, amely alkalmassá teszi menekülési útirány jelző rendszer részeként történő felhasználásra. Megjegyzés: az utánvilágító biztonsági jel láthatósága kialakításánál fogva más, mint a belső vagy külső fényforrással megvilágított biztonsági jelzésé, ezért felismerési távolságát más módon kell számítani. 2. Biztonsági világítás létesítése 2.1. Biztonsági világítást kell kialakítani az alábbi helyeken: - A - C tűzveszélyességi osztályba sorolt építményekben, - a legalább 2 szintes lakóépületekben (társasházakban), - irodaházakban és a középületekben, - az épületek 50, vagy ennél több fő befogadására alkalmas helyiségeiben, - nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben, - ahol jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja, - magas épületek kiürítési útvonalain, 5/10 oldal

7 - zárt és középfolyosós középmagas épületek kiürítési útvonalain, - ahol a tűzvédelmi hatóság vagy egyéb jogszabály előírja - a különösen veszélyesnek ítélt munkahelyeken - azon a területeken, ahol pánik elleni világítás kiépítése kötelező Megjegyzés: a menekülési,- kijárati,- kiürítési út(vonalak) kijelölése a tűzvédelmi szakértő feladata Tervezéskor fénytechnikai számítással, használatba vételekor méréssel ellenőrizni kell, hogy a rendszer a vonatkozó szabványoknak (az MSZ EN 1838-nak) megfelel-e. Az adatokat mérési jegyzőkönyvben kell kiértékelni Naplózás A naplózás célja annak dokumentálása, hogy a kijárati utak biztonsági világításának állapota rendszeresen ellenőrzött. A kontrollt és ennek megfelelően a naplózást napi, heti és éves rendszerességgel kell lebonyolítani. Megjegyzés: az OTSZ heti rendszerességgel írja elő az MSZ EN ben havi rendszerességgel előírt ellenőrzéseket. A naplót a létesítmény helyszínén, ellenőrzés céljából könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni. A naplóban legalább a következő információkat kell rögzíteni: a) a rendszer üzembe helyezésének keltét és a változtatásokkal kapcsolatos feljegyzéseket; b) az időszakos ellenőrzések és vizsgálatok keltét, azok kiértékelését. 3. Menekülési útirány jelzőrendszer létesítése 3.1. Menekülési útirány jelző rendszert kell kialakítani az alábbi helyeken: - az A - C tűzveszélyességi osztályba sorolt építményekben, - a legalább 2 szintes lakóépületekben (társasházakban), - irodaházakban és a középületekben, - az épületek 50, vagy ennél több fő befogadására alkalmas helyiségeiben, - nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben, - ahol jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja, - magas épületek kiürítésű útvonalain, - zárt és középfolyosós középmagas épületek kiürítési útvonalain, - ahol a tűzvédelmi hatóság vagy egyéb jogszabály előírja - a különösen veszélyesnek ítélt munkahelyeken Megjegyzés: a menekülési,- kijárati,- kiürítési út(vonalak) kijelölése a tűzvédelmi szakértő feladata. 6/10 oldal

8 3.2. A fent említett létesítmények alábbi területein kell menekülési útirány jelző rendszert kell kialakítani: - a menekülési,- kijárati,- kiürítési útvonalakon, különös tekintettel a kereszteződésekre és az irányváltozásokra, - kijárati, vészkijárati ajtóknál, - a 60 m 2 -nél nagyobb alapterületű, vagy rendeltetésszerűen legalább 50 fő befogadására alkalmas helyiségekből a menekülési útvonalra nyíló ajtóknál. Megjegyzés: a menekülési útirányjelző rendszert úgy kell telepíteni, hogy legalább egy jelzés mindig látható legyen a kiürítési útvonal bármely pontjáról és azokból a helyiségekből, amelyekben menekülési útirány jelző rendszert kell kialakítani. Ez a feltétel nem azt jelenti, hogy az épület minden pontjáról legalább egy jelzésnek láthatónak kell lennie, csupán azt, hogy a kiürítési útvonal helyét és irányát egyértelműen kell jelezni mindazok számára, akik a kiürítési útvonalat keresik, vagy már azon tartózkodnak. Azon helyiségekben, továbbá a hozzájuk kapcsolódó menekülési útvonalakon, amelyekben helyismerettel nem rendelkező személyek fordulhatnak elő, a menekülési útirányjelzők állandó üzeműek legyenek Tervezéskor fénytechnikai számítással, használatba vételekor méréssel ellenőrizni kell, hogy a rendszer a vonatkozó szabványoknak (az MSZ EN 1838-nak) megfelel-e. Az adatokat mérési jegyzőkönyvben kell kiértékelni Naplózás: A naplózás célja annak dokumentálása, hogy a menekülési útirány jelző rendszer állapota rendszeresen ellenőrzött. A kontrollt és ennek megfelelően a naplózást napi, heti és éves rendszerességgel kell lebonyolítani. Megjegyzés: az OTSZ heti rendszerességgel írja elő az MSZ EN ben havi rendszerességgel előírt ellenőrzéseket. A naplót a létesítmény helyszínén, ellenőrzés céljából könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni. A naplóban legalább a következő információkat kell rögzíteni: a) a rendszer üzembe helyezésének keltét és a változtatásokkal kapcsolatos feljegyzéseket; b) az időszakos ellenőrzések és vizsgálatok keltét, azok kiértékelését Kívülről/belülről megvilágított biztonsági jelzés felismerési távolsága az alábbi képlettel számolható: 7/10 oldal

9 Megjegyzés: a felismerési távolság számítása e típusok esetén az MSZ EN 1838 alapján történik Az utánvilágító biztonsági jel felismerési távolsága az alábbi módon határozható meg: Megjegyzés: a felismerési távolság számítása e típusok esetén, az OTSZ alapján történik. 4. Központi táplálású tartalékvilágítási hálózat kialakításának követelményei A tartalékvilágításnak nem tűz esetén kell működnie, hanem abban az esetben, ha a normál világítás tápellátása meghibásodik. A tápellátó hálózatnak viszont tűz esetén is meghatározott ideig működőképesnek kell lennie. A működőképesség-megtartó rendszerek kialakítása a V-AMM szerint történjen. Megjegyzés: az OTSZ 30 perces működőképesség-megtartással rendelkező kábelrendszert ír elő a tartalékvilágítási hálózatok részére. Nem tesz különbséget a központi táplálású és a független tartalékvilágítási lámpatestek között. Az ETMb szerint a független tartalékvilágítási lámpatestek táphálózatának nem szükséges tűzálló kábelrendszernek lennie. 8/10 oldal

10 A központi táplálású tartalékvilágítási rendszerek kialakítása az alábbi ábra szerint történjen: Nem szükséges tűzálló kábelrendszer alkalmazása a tartalékvilágítás végponti (utolsó tűzszakaszbeli) szakaszán, ha a tűzszakasz alapterülete legfeljebb 1600 m 2. Ha a végponti tűzszakasz mérete 1600 m 2 -nél nagyobb, akkor (a tűzszakaszok mintájára) virtuális határokkal legfeljebb 1600 m 2 -es zónákra bontható. A felbontást a tervdokumentációnak tartalmaznia kell. Ez esetben nem szükséges tűzálló kábelrendszer a végponti zónában, csak az idegen zónákban és tűzszakaszokban. Megjegyzés: a központi táplálású tartalékvilágítási rendszer esetén a központ/alközpont helyiségek kialakítása az MSZ EN és a V-AMM szerint történjen. 9/10 oldal

11 Csak olyan akkumulátor típusok használhatóak, melyeket a gyártó a berendezéséhez engedélyezett Tervezés A tervezés alapját az építésztervező és tűzvédelmi szakértő által készített alaprajzok adják, amelyeken fel van tüntetve valamennyi, meglévő vagy javasolt kijárati útvonal, tűzjelző központ, a tűzoltó készülék, kézi jelzésadó, biztonsági felszerelés és minden olyan szerkezeti egység, amely a menekülést akadályozhatja. El kell végezni a tartalékvilágítással érintett területek fénytechnikai számításait. A részletes számítási eredményeket a kiviteli tervdokumentáció nem tartalmazza, de az illetékes hatóság azokat számon kérheti. A terveken fel kell tüntetni az alkalmazott lámpatestek, működtető eszközök, berendezések típusát, pozícióját. Amennyiben központi táplálású tartalékvilágítási rendszer kerül kialakításra, felfűzési tervet (elvi kábelezési rajzot) is kell készíteni Kivitelezés A kivitelező köteles gondoskodni arról, hogy a megrendelő és megbízottjai folyamatosan az érvényes kivitelezési rajzok birtokában legyenek. A szükséges módosításokat azonnal el kell végezni, és azokat kiemelt jelzéssel kell ellátni. A tervtől való eltérés esetén a tervező írásbeli hozzájárulását meg kell szerezni Engedélyezés A használatbavételi eljárás során a következő (megvalósult állapotnak megfelelő) dokumentumokat kell átadni: - épületvillamos tervezői nyilatkozatot, - kivitelezői szabványossági nyilatkozatot, - központi táplálású tartalékvilágítási rendszer esetén az épületgépész tervezői nyilatkozatot a szellőzés megfelelőségéről, - a felhasznált anyagok, készülékek, berendezések magyar nyelvű adatlapjait a megfelelőségi,- CE tanúsítványokkal együtt, - nyomvonalrajzokat, elvi kábelezési rajzokat, - elosztó berendezések egyvonalas rajzait, - mérési és oktatási jegyzőkönyveket, - használati útmutatókat Üzemeltetés Az OTSZ által előírt rendszerességgel kell a naplózást elvégezni. A tapasztalt hibákat és hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni. -VÉGE- 10/10 oldal