Távol-kelet A különc, k legfiatalabb keleti hegységkeret gkeret
Természeti jellemzők 1. Éghajlat monszun - Amurtól l D-re: D valódi kelet-ázsiai monszun - Amurtól É-ra: mérsm rsékeltövi monszun 2. Növényzet növényzeti nyzeti övezetek délebbre d húzódnak, mint a szomszédos Szibéri riában - tundra: é.sz.. 58 -ig - dél l felé: : sajátos kelet-ázsiai erdők - sztyep: foltokban - szabályos függf ggőleges leges övezetesség g a hegységekben gekben
Hegységi gi övezetesség Mongol tölgy (Quercus mongolica) Nyír (Betula dahurica) 600 m-ig 200 m-ig Amuri hárs (Tilia amurensis)
Hegységi gi övezetesség 1300 m-ig csendes-óceáni bőrlevél (Bergenia pacifica) 1000 1200 m kúszó nyír (Betula ermani) Ajánifenyő (Picea jezoensis)
Hegységi gi övezetesség 1500 m-ig: m alhavasi bokrok 1500 m felett: hegyi tundra, tundra
Szerkezete 2 hosszanti övezet: -belső övezet (Ázsia ÉK-i pereme) vastag középidei üledékek (meggyűrődtek, összetöredeztek) - keleti övezet (félszigeteken Govena, Kamcsatka, szigeteken Kuril, Szahalin) középidei rétegeken harmadidőszaki képzk pződmények Ércek kelet felé fiatalodnak - Sn-, Mo-,, W-, W Au-, Fe-,, Pb-, Zn-, Sb-, Hg ércek Szerkezetét fiatal mozgások alakított tották k ki - szerkezeti vonalak mentén vulkánok, hévforrh vforrások - rög-,, gyűrt rt- és s vulkáni hegységek; gek; parti és s hegyközi síkságok
Tájai 1.
1. Az Amur-vid vidék és s a Tengermellék Ősidő: síks kságok, alföldek ldek alapzatában; hegységekben gekben gneisz, csillámpala, gránitbenyomul nitbenyomulások Óidő: tengeri tengeri üledékképződés metamorf palák, kvarcit, fillit,, homokkő,, mészkm szkő - variszkuszi gyűrődés s vulkánoss nossággal jártj Középidő: tengerelönt ntés - jura: Szihote-Aliny - jura-kr kréta: regresszió szénk nképződés Harmadidőszak: terület nagy része r szárazf razföld Negyedidőszak: eljegesedés - ma: hóhath határ r 1450 1600 m körül k
Szihote-Aliny lávaplatós középhegység Jankan-Tukuringra- Dzsagdi, Bureja középés s alacsony-hegys hegység Felső-Zeja, Amur-Zeja, Zeja-Bureja, Középső- és Alsó-Amur, Hanka- Usszuri hegyközi síkságok, gyűrt szerkezettel
Szihote Aliny Heves esők okozta áradás
Szihote Aliny élővilága Fish Owl Ginseng Ussuri Mamushi Szibériai tigris
Éghajlata: eltér: - azonos széless lességen, nyugatabbra fekvő területekt letektől - szomszédos szibériai területt lettől Oka: - sarki légtl gtömegek zord, száraz éghajlat - keleti monszun hatása alatt is áll Jellege: - száraz tavasz, szigorú tél (kevés s hó) h szárazf razföldi jelleg - nedves, ködös k s nyár óceáni befolyás
Tél: hőmérséklet: - 10-40 C tél l elején n havas burán hótakaró: : 10 40 cm örökfagy 50 -tól l délre d is előfordul folyók k vize több t hónapra h napra befagy Tavasz: erős s köd k hideg tengeráramlatok ramlatok miatt Nyár: július csapadék k 60-70% 70%-a nagy különbsk nbségek az É-i és s D-i D i területek közt k (40 C) nyár r végén v n tájfunok t pusztítanak tanak Ősz: legkellemesebb évszak Növényzete: 3 elem fordul elő - kelet-szib szibériai - ohotszki - mandzsúriai
Zordabb, fiatalabb északi kétharmad
1. Ohotszki-tenger melléke: - Dzsugdzsur- hegylánc Csendesóceáni vulkáni övezethez tartozik - Magadán- hegyvidék vulkáni kőzetekből áll
nalegy 2. Távol-Északkelet: erős s tagoltság, g, nagyon hideg, zord éghajlat jellemzi - Anadir-felf felföldld lávatakarók építik fel - Csukcs-fésziget sziget ősi kristályos alap 500 600 m-es m fennsíkok
Csukcs-félsziget Gyezsnyev-fok
Elgigitgin-tó (Anadir-felf felföld) ld)
- Feltölt ltött tt alföldek ldek rendszere legnagyobb: Anadir-alf alföldld - Korjak-hegyvid hegyvidék fiatal gyűrthegys rthegység éghajlat- és s vízvv zválasztó
Vulkáni TávolT vol- Kelet
Kuril - szigetek: 100 t 100 tűzhányó 1200 km-es sorban szigetív - Határai: K-en Kuril-árok rok (10 382 m!) Ny-on Kuril-medence (3471 m) - Alapja: ó- és s középidei k tenger alatti hátsh tság - Kb 160 vulkán n (kb. 40 aktív) andezit, bazalt, tufa - Legmagasabb: Alaid (Atlaszov sziget) 2339 m - 2. legmagasabb: Tyatya (Kunasir sziget) 1819 m - Legnagyobb szigete: Iturup (200 km hosszú) - Kis Kuril szigetek K-re a Nagy-Kuril Kuril-szigetektől kevésb sbé játszik szerepet a vulkánoss nosság legmagasabb pontja: 412 m Éghajlata: zord, de óceáni jellegű,, a monszun nem annyira szabályos magas páratartalom p (90%)
Alaid Tyatya Iturup Shikotan
Szahalin - É-on Tatár-szoros választja v el a szárazf razföldtől - Félszigetei: É-on: Smidt-fsz D-en: Krilon-, Anyiva-fsz - Ősi magva: prekambriumi és ópaleozóosos kristályos palák - Óidei alapja: homokkő,, kvarcit, kristályos mészkm szkő - Negyedidőszak során n vált v el a szárazf razföldtől - 3 szerkezeti öve: 2 part menti redőboltozat közéjük k zárt z redőtekn teknő
Vaccinium ovalifolium -Részei: Ny- és K-Szahalini hegylánc legmagasabb csúcsa: csa: Lopatyin (1609 m) Központi-Szahalini alföld ld sok apró tó Észak-Szahalini alföld ld - Ásványkincsek: szén n (kréta, harmadidőszaki) kőolaj (újharmadid( jharmadidőszaki rétegekben) ásványvizekben is gazdag - Éghajlata: zord tél l hideg ÉNy-i szelek hozhatnak csapadékot nyár r hűvösh
fogalmak Nalegy rájegesedés Periglaciális területeken tél eleji fagyáskor megfagyó felső réteg és az alatta húzódó izoterm örökfagy közé szorult víz kriosztatikai nyomás alá kerül. Az így kialakult túlhűtött víz valamilyen repedésen át, gyakran szökőkútszerűen feltör és hirtelen megfagy. Plusz az előadásokon előforduló fogalmakat is tudni kell!
Köszönöm m a figyelmet!