JELENTÉS az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

JELENTÉS az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről 0461 2005. január

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1002-4/35/18/2004. Témaszám: 692 Vizsgálat-azonosító szám: V0168 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Maróti Sándor számvevő tanácsos Nagy Sándorné számvevő tanácsos Puchy Márta számvevő tanácsos Dr. Tóth András főtanácsadó A témához kapcsolódó elmúlt négy évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok pénzügyigazdasági tevékenységének 1999. évi ellenőrzési tapasztalatairól Jelentés a helyi önkormányzatok egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatai ellátásának vizsgálatáról sorszáma 0010 0318 0416 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 17 1. A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége 17 1.1.A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának és betartásának szabályszerűsége 17 1.2.A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége 23 1.3.A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága 28 1.4.Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele 29 1.5.A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága 31 1.6.A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége 36 1.7.A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége 39 1.8.A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége 43 1.9.A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége 45 2.Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja 46 2.1.A feladatok meghatározása és szervezeti keretei 46 2.2.A költségvetés egyensúlyának helyzete 50 2.3.A feladatok finanszírozása 54 3.A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése 58 3.1.Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése 58 3.2.A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése 62 3.3.A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 62 1

MELLÉKLETEK 1. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat 2003. évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (7 oldal) 6. számú Dr. Nagy Imre úr, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének észrevétele (2 oldal) 2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. Áht. Kbt. Számv. tv. Htv. Ksztv. Nek. tv. Gyvt. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény a nemzeti etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Szoctv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény Társ. tv. a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény Kjt. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Ktv. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 2003. évi költségvetési törvény 2004. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet ÁSZ Állami Számvevőszék MÁK Magyar Államkincstár Heves Megyei Területi Igazgatósága Önkormányzat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlés Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Hivatal Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Közgyűlés SzMSz-e Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 13/1999. (IV. 21.) számú rendelete a Közgyűlés Szervezeti Működési Szabályzatáról Hivatal SzMSz-e Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 37/2001. (X. 18.) számú rendelete a Polgármesteri Hivatal Szervezeti Működési Szabályzatáról 3

Ügyrend Gazdasági iroda Főmérnöki iroda Polgármesteri iroda Adó iroda Ellenőrzési csoport Informatikai csoport Város és területfejlesztési iroda Vagyongazdálkodási iroda Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 283/2001. (IX. 27.) számú határozata a Polgármesteri Hivatal Ügyrendjéről Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Gazdasági Irodája Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Főmérnöki Irodája Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Polgármesteri Irodája Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Adó Irodája Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ellenőrzési Csoportja Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Informatikai Csoportja Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Irodájának Város és Területfejlesztési Irodája Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Vagyongazdálkodási Irodája 2003. évi költségvetési rendelet 2004. évi költségvetési rendelet vagyongazdálkodási rendelet Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 13/2003. (III. 7.) számú rendelete a Megyei Jogú Város 2003. évi költségvetéséről Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 8/2004. (III. 5.) számú rendelete a Megyei Jogú Város 2004. évi költségvetéséről Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 5/2000. (II. 18.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól közbeszerzési rendelet Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 13/2002. (V. 24.) számú rendelete a Közgyűlés szervei, valamint intézményei közbeszerzéséről CKÖ Cigány Kisebbségi Önkormányzat GKÖ Görög Kisebbségi Önkormányzat LKÖ Lengyel Kisebbségi Önkormányzat EVAT Rt. Eger Vagyonkezelő és Távfűtő Részvénytársaság ÉMÁSZ Rt. Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság Pénzügyi bizottság Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Pénzügyi Bizottsága Költségvetési és integrációs bizottság Gazdálkodási bizottság SÉLI Kht. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Költségvetési és Integrációs Bizottsága Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdálkodási Bizottsága SÉLI Sport és Létesítmény Igazgatóság Kht. 4

BEVEZETÉS JELENTÉS az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése szerint az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzése az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján történt. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 2 megfelelően segítettéke a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: a 2003. év, valamint a 2004. I. negyedév, az 1.5., 2.1-2.3. és 3.3. ellenőrzési programpontok esetében ezen túlmenően a 2001-2002. évek. Az Önkormányzat Heves megye székhelye, a város lakosságszáma 2003. január 1-jén 56 957 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat az 3. számú melléklet tartalmazza. Az Önkormányzat 26 tagú Közgyűlésének munkáját 10 állandó bizottság, a polgármester munkáját három alpolgármester segítette. A 2002. évi önkormányzati választásokat követően a polgármester és a jegyző személye nem változott. Az Önkormányzat 23 önállóan és 21 részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervet alapított, kettő részvénytársaságban, hét kft-ben 25-100% közötti, hat 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

BEVEZETÉS részvénytársaságban és öt Kft-ben 25% alatti tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. Az Önkormányzat négy közhasznú társaságnak 88-100%-ban tulajdonosa a 2003. év végén, amelyek a helyi közszolgáltatási feladatai végrehajtását segítik elő. A feladat ellátására foglalkoztatott közalkalmazottak száma a 2003. évben 1997 fő volt, a Hivatalban 244 fő köztisztviselő dolgozott. Az Önkormányzat a 2003. évben 11 894 millió Ft kiadást teljesített, amelyből 82,6%-ot működtetési, 17,4%-ot felhalmozási és fejlesztési célokra fordított. Az Önkormányzat a 2003. év végén 56 320 millió Ft értékű könyvviteli mérleg szerinti vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzatnál a 2002. évi önkormányzati választásokat követően görög, lengyel és cigány kisebbségi önkormányzat folytatta tovább tevékenységét. A jegyző 2003. január 1-től Szarvaskő Község Önkormányzata részére körjegyzői feladatokat is ellát. 6

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat a feladatokat hosszabb távra kijelölő gazdasági programmal az Ötv. előírását megsértve nem rendelkezett. A fejlesztési elképzelésekkel alátámasztott gazdasági program elkészítéséhez kapcsolódó településfejlesztési koncepciót a 2003. évben fogadott el. A 2003-2004. évi költségvetési koncepció benyújtására vonatkozó határidőket betartották, az előírt egyeztetéseket, véleményeztetéseket elvégezték, a bizottságok koncepcióról alkotott véleményét a polgármester csatolta az előterjesztéshez. A költségvetési koncepciót a helyben képződő bevételek, valamint az ismert kötelezettségek figyelembevételével állították össze a 2003. évben. A 2004. évi koncepció kiegészült a feladatok kiadási szükségletének részletezésével, továbbá meghatározták a nullabázisú költségvetés-tervezés számítási alapjait. A Közgyűlés a koncepciót elfogadó határozatában döntött a költségvetés készítésének további munkálatairól. A helyi kisebbségi önkormányzatok elnökei az Ámr. előírásainak megfelelően tájékoztatást kaptak a koncepció tervezetéről, amely azonban nem tartalmazott információt a kisebbségek vonatkozásában sem a központi, sem a tervezett helyi önkormányzati támogatásokról. A kisebbségek a koncepció ezen hiányosságát nem észrevételezték, az abban foglaltakkal egyetértettek. A 2003. és a 2004. évi költségvetési rendelettervezetek összeállításánál a költségvetési koncepciókban meghatározottakat érvényesítették. A rendelettervezetek előkészítése, egyeztetése, előterjesztése az Áht-ben és Ámr-ben előírtaknak megfelelően történt. A Közgyűlés a költségvetési rendeletek elfogadását megelőzően, illetve azzal egyidejűleg döntött az előirányzatok megalapozását szolgáló rendelet-módosításokról. Mindkét év bevételi-kiadásai között az Áht. előírásait megsértve elszámoltak finanszírozási célú pénzügyi műveleteket és a költségvetési hiány bemutatása nem történt meg. A költségvetési rendeletekben meghatározták a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat. A 2003. évi költségvetési rendelet a polgármester hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról szóló tájékoztatási kötelezettség határidejét, az Ámr-ben előírt 30 napon belüli tájékoztatási kötelezettség figyelmen kívül hagyásával rögzítette. A Közgyűlés az Áht-ben foglaltakat megsértve, nem határozta meg rendeletben a költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit, ennek ellenére a költségvetési rendelet mellékletei ezen mérlegeket, kimutatásokat tájékoztatási céllal tartalmazták és a Közgyűlés azokat elfogadta. A Közgyűlés a 2003. évi költségvetési rendeletet az Ámr. alapján indokoltnál ritkábban, három alkalommal módosította, ennek során az eredeti kiadási-bevételi főösszeg 24,2%-kal emelkedett. Az előirányzat-módosítások 29%- áról költségvetési rendeletmódosítás készült, a többiről az Ámr-ben előírtak ellenére ez elmaradt. Az előirányzat-módosításoknak az Önkormányzat költségvetési rendeletében történő átvezetésére a helyi kisebbségi önkormányzatok határozatai alapján került sor. A költségvetési rendelet utolsó módosításáról az Ámr-ben foglalt határidő után döntött a Közgyűlés. 7

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az előirányzat nyilvántartások tartalmazták a költségvetési rendelet módosítása során elfogadott előirányzatokat, valamint a költségvetési rendelet módosítása nélkül a költségvetési szerv (Hivatal és intézmények) saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásokat és a kapott pótelőirányzatok miatti előirányzat-változtatásokat. A költségvetési rendelet utolsó módosítása során elfogadott módosított előirányzatokat ezen belül a kiemelt előirányzatokat a 2003. évi teljesítési adatok önkormányzati szinten nem haladták meg. A költségvetési szervek, egy kivételével a jóváhagyott előirányzatokon belül gazdálkodtak. Egy intézmény a saját alcímén szereplő költségvetés kiadási főösszeget, ezen belül a dologi és a felhalmozási célú kiadásokat az Áht-ben foglalt előírást megsértve túllépte. A túllépés okait nem vizsgálták, felelősség felvetésére nem került sor. Az intézmény a többi alcímmel összevont kiadási előirányzatát 97,3%-ra teljesítette. A Hivatal SzMSz-e tartalmazta a Hivatal szervezeti felépítését és működésének rendjét, az alap- és kisegítő, kiegészítő tevékenységeket az alapító okiratban rögzítették. A Gazdasági iroda rendelkezett ügyrenddel, amelyben meghatározták a pénzügyi, gazdasági feladatok ellátásáért felelős csoportok feladatait, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét. A pénzügyi és számviteli területen dolgozók feladatait, hatás- és jogkörét a munkaköri leírások is tartalmazták. A költségvetési gazdálkodással kapcsolatos hatásköröket rögzítő szabályzatban a polgármester és a jegyző az Ámr. előírásai alapján a kötelezettségvállalási és az utalványozási hatáskör gyakorlására, valamint ezek ellenjegyzésére felhatalmazásokat adtak. A felhatalmazások nem tartalmazták a kiadmányozás, a hatályba lépés időpontját és a felhatalmazás átvételének igazolását. A szakmai teljesítés igazolását végző személyek kijelöléséről az Ámr. előírásai ellenére a jegyző nem rendelkezett. A jegyző a Htv-ben előírt feladatkörében kialakította a Hivatal, valamint az intézmények számviteli rendjét. A Vhr. előírásainak megfelelően a számviteli politikát és a kapcsolódó szabályzatokat elkészítették. A leltározási szabályzatban a leltározással kapcsolatos feladatokat meghatározták. A befektetett eszközök közül az egyéb gépek, berendezések, a járművek, valamint a kis értékű tárgyi eszközök esetében kétévenkénti leltárkészítési kötelezettséget írtak elő. A Vhr. 2003. évben még hatályos előírásai ellenére a leltározás összesítő kimutatással történő helyettesítéséhez nem rendelkeztek a Közgyűlés egyetértésével. Az eszközök és források értékelési szabályzata tartalmazta a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának részletes rendjét. A pénzkezelési szabályzat rögzítette az Ámr. előírása alapján a megnyitható bankszámlák körét és a rendelkezésre jogosultakat, valamint a házipénztári pénzkezelés rendjét. A pénzügyi és számviteli területen dolgozók munkaköri leírásában meghatározták a feladatokat, az egyeztetési kötelezettségeket, a hatásköröket. A gazdasági műveletekről, eseményekről szóló bizonylatok adatai a Számv. tv. és a Vhr. előírásainak megfelelően a könyvviteli nyilvántartásokban rögzítésre kerültek. Az Ámr-ben foglaltak ellenére a kötelezettségvállalások írásba foglalása a bizonylatok 15%- ánál elmaradt, a kiadások teljesítésének elrendelése előtt 5%-ban annak jogosultságát, összegszerűségét, teljesítését szakmailag nem igazolták. Az Áht. előírását megsértve nem határozták meg a bevételi előirányzatok teljesítését előre jelző a teljesülés várható időpontja szerint rögzített bevételi előírások folyamatos nyilvántartását. 8

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat informatikai koncepcióját a Közgyűlés a 2003. évben elfogadta. A 2002-2003. évi fejlesztések eredményeképpen a számviteli, pénzügyi nyilvántartások vezetése a részvények, üzletrészek, kárpótlási jegyek állományáról vezetett nyilvántartások kivételével számítógépes programmal történt. A jegyző utasításban szabályozta a Hivatal adatvédelmi kötelezettségét, azonban katasztrófa-elhárítási tervet nem készített. A számítástechnikai eszközöket alkalmazók rendelkeztek üzemeltetői és felhasználói ismeretekkel. A vagyonnyilvántartásban a Vhr-ben foglalt előírásoknak megfelelően elkülönült a törzsvagyon ezen belül a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes és a nem törzsvagyon. A főkönyvi számlákhoz részletező analitikus nyilvántartás kapcsolódott. A Hivatal az éves beszámoló adatainak alátámasztását a 2003. évre vonatkozóan mennyiségi felvétellel és a részletező nyilvántartások alapján készített összesítő kimutatással biztosította. Az értékvesztés elszámolásának szükségességét vizsgálták. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok és döntési hatásköröket a Közgyűlés rendeletben szabályozta. A vagyonhasznosítás nyilvánosságának biztosítása érdekében az ingatlanok értékesítése esetében licites eljárás, vagy zárt borítékos pályázat lefolytatásának kötelezettségét írták elő. Ettől az előírástól a rendelet szerint a Közgyűlés minősített többségű határozatával eltérhettek. A versenyeztetési, licitálási eljárás mellőzésére értékhatártól független lehetőség biztosításával megsértették az Áht. előírását. A 2003. évben az ipari parkban két esetben nyílt pályáztatás, versenytárgyalás nélkül értékesítettek területeket. Belterületi beépítésre szánt lakott telkeket a vagyongazdálkodási rendeletben meghatározottak szerint nyílt licites eljárással értékesítették. Az Áht-ben foglaltakat megsértve a vagyon tulajdonjoga ingyenes átruházásának és a követelésről való lemondásnak az eseteit rendeletben nem határozták meg, a döntés módját a vagyongazdálkodási rendelet tartalmazta. Az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendeletében foglaltak ellenére a pártok részére helyiséget biztosítottak ingyenesen, illetve kedvezményes bérleti díj kikötésével. Az Önkormányzat könyvviteli mérleg szerinti vagyona a 2001. évi 12 069 millió Ft-ról a 2003. évre 56 320 millió Ft-ra emelkedett. Ezen belül az ingatlanok értéke 11-szeresére nőtt, 97,4%-ban a korábban érték nélkül nyilvántartott ingatlanok 2003. évben elvégzett érték-megállapítása és számviteli nyilvántartásba vétele eredményeként. A céljelleggel nem szociális ellátásként nyújtott támogatás eljárási rendje 2004. január l-jét követően került meghatározásra. Az Önkormányzat által céljelleggel nyújtott támogatásokról a Hivatalban nem vezettek olyan nyilvántartást, amelyből a támogatás célja, a számadási kötelezettség előírása, a számadás és a rendeltetésszerű felhasználás ellenőrzése megállapítható lett volna. Az alapítványok, közalapítványok támogatásáról az Ötv-ben foglaltakat betartva a Közgyűlés döntött. A támogatás összegének 94,5%-áról a Közgyűlés, 4,2%-áról a bizottságok, 1,3%-áról a polgármester döntött. A közhasznú szervezetek részére biztosított működési és felhalmozási célú pénzeszközök átadásáról és az elszámolás módjáról, határidejéről a támogatási összeg 6%-a esetében a Ksztv-t megsértve szerződésben nem állapodtak meg. A támogatott szervezetek 22,4%-a nem adott számadást, mivel azt ezen szervezetek 95%-a részére nem írták elő, a 3,5%-a késve teljesítette számadási kötelezettségét. A 9

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK számadásra kötelezettek 94%-a az Áht-ben meghatározott számadási kötelezettségét határidőben teljesítette, a számadások számszaki ellenőrzését a Hivatal ágazati irodái elvégezték. A támogatások rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzését - megsértve az Áht-ben foglaltakat a támogatási összeg 94,4%- nál nem biztosították. Az Áht. előírását megsértve a támogatás felfüggesztéséről, illetve visszafizetése érdekében a számadási kötelezettséget nem teljesítők, vagy késve teljesítők felé nem intézkedtek, három esetben a számadási kötelezettség elmulasztása ellenére is biztosítottak támogatást a következő évben. A Közgyűlés a Kbt. felhatalmazása alapján rendeletben meghatározta az önkormányzati beszerzések eljárási rendjét. A közbeszerzési rendeletben és a közbeszerzési eljárások során a Kbt-ben foglaltakat megsértve nem határozták meg a közbeszerzési eljárásba bevont személyek szakmai felkészültségére vonatkozó követelményeket, az eljárásban résztvevők belső felelősségi rendjét, az éves öszszegzés készítését. A Kbt. előírását megsértve a közbeszerzési rendelet szerint és a gyakorlatban is a közbeszerzési eljárás eredményéről a Közbeszerzési bizottság döntött. Négy beszerzésnél a Kbt. előírásait megsértve elmulasztották a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A 2003. évben lefolytatott kettő ellenőrzött közbeszerzési eljárás a Kbt. előírásai szerint került meghirdetésre, de ezen közbeszerzési eljárásokban a Kbt. előírásait megsértve nem vizsgálták: az előkészítésben résztvevők összeférhetetlenségét, nem állapították meg a borítékbontásnál az ajánlatok érvényességét, az eredményhirdetésre nem az ajánlati felhívásban megjelölt időpontban került sor és erről írásban az ajánlattevők nem kaptak tájékoztatást, a nyertes ajánlattevővel az előírt határidő után kötötték meg a vállalkozási szerződést, abban a fizetési határidő nem az ajánlat szerint került rögzítésre, az ajánlati biztosíték visszafizetése nem a Kbt-ben előírt határidőn belül történt meg. Az előminősítéses közbeszerzési eljárás során a Kbt. előírását megsértve a részvételi szakasz lezárását követő öt munkanapon belül az ajánlati dokumentáció nem került megküldésre, az eljárás eredményéről az ajánlattevők nem kaptak tájékoztatást, a vállalkozási szerződést nem az ajánlatnak megfelelően kötötték meg. A 2003. évi közbeszerzésekről az éves összegzést a Kbt. előírásait megsértve az előírt határidő után küldték meg a Közbeszerzések Tanácsához. A 2003. évi zárszámadás rendelettervezetét a polgármester az Áht. által előírt határidőn belül a Közgyűlés elé terjesztette. A zárszámadási rendelettervezetet az Áht. előírásainak megfelelően a költségvetési rendelettel összehasonlítható módon állították össze. Az Ámr-ben előírtak ellenére nem tartalmazta a zárszámadási rendelet a működési célú bevételek és kiadások, valamint a felhalmozási célú bevételek és kiadások előirányzatait egymástól elkülönítetten. Az Áht. előírását megsértve nem mutatták be a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, szöveges indokolással, valamint összesítve. Az Önkormányzat és a költségvetési intézmények 2003. évi pénzmaradványát az Ámr. előírásainak megfelelően állapították meg. A Hivatal SzMSz-ében a Nek. tv. előírását megsértve nem határozták meg, hogy a városban működő három kisebbségi önkormányzat munkáját a Hivatal milyen módon köteles segíteni. A helyi kisebbségi önkormányzatokkal való együttműködés rendjét az Áht. előírásainak megfelelően megállapodások tartalmazzák. A megállapodások meghatározták a költségvetés végrehajtása során az operatív gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlására jogosulta- 10

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK kat. A megállapodások az Ámr. előírásával ellentétben nem rögzítették a költségvetési, zárszámadási határozattervezetek egyes kisebbségi önkormányzatok, illetve a költségvetési, zárszámadási határozatok Hivatal részére történő átadásának határidejét. A Közgyűlés a 2001-2003. években az intézmények szakmai feladatainak megtartása mellett intézményracionalizálási intézkedéseket hozott, amelyek eredményeképpen hat önállóan gazdálkodó intézményből öt részben önállóan gazdálkodó intézményként, egy pedig közalapítványi formában működött tovább. A közoktatási alapfeladatok átszervezésének döntés-előkészítése során a szolgáltatást igénybe vevők véleményét kikérték. Az Önkormányzat a 2003. évben a regionális hulladékgazdálkodási feladatok hatékonyabb ellátása érdekében 70 települési önkormányzattal közös társulás alapításában vett részt. A Közgyűlés hozzájárult, hogy a jegyző vezetésével a Hivatal lássa el 2003. január 1-től Szarvaskő Község Önkormányzata részére a körjegyzőségi feladatokat. Az Önkormányzat az éves költségvetési koncepciókban és a költségvetésekben a működtetés elsődlegességét biztosította. A célkitűzések megvalósításához a 2001-2003. években hitel felvételét tartották szükségesnek, amely a tervezett költségvetési bevételek 5,0%, 4,9% és 5,6%-a volt. A költségvetés végrehajtása során a 2002-2003. években összesen 439 millió Ft fejlesztési célú hitelből eredő kötelezettséget vállalt az Önkormányzat. Az Önkormányzat központi költségvetési támogatását, saját bevételeit a 2001-2003. években 1454 millió Ft átvett pénzeszközzel kiegészítette. A különböző pályázati rendszerek keretében a 2001-2003. években 601 millió Ft támogatásban részesült az Önkormányzat. Az összes költségvetési bevételen belül a helyi adók részaránya a 2001. évhez képest a 2003. évre egy százalékponttal 17%-ra emelkedett. Az önkormányzat a zárszámadási rendeletben a 2003. évben 397 millió Ft közvetett támogatást mutatott ki. Az Önkormányzat nevelést, oktatást, szociális ellátást nyújtó intézményeiben a 2001-2003. évek között a fajlagos kiadások növekedtek, elsősorban a működési kiadások emelkedését meghatározó központi bérintézkedések hatására. A bölcsődei és a szociális intézményekben az ellátottak köre bővült, a közoktatás területén a tanulók száma csökkent. A Közgyűlés az intézmények kapacitáskihasználtságát figyelemmel kísérte a közoktatási ágazatban, intézményösszevonásokról és létszámcsökkentésekről döntött. A Közgyűlés SzMSz-ében az önként vállalt feladatokat meghatározták, amelyek az összes költségvetési kiadáson belül a 2001. évben 6,1%, a 2002. évben 7,3% és a 2003. évben 6,5% részarányt képviseltek. A kötelező feladatellátást az önként vállalt feladatok nem veszélyeztették. A jegyző Ámr-ben meghatározott kötelezettségének eleget téve elkészítette és negyedévente aktualizálta a likviditási tervet. A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó, folyamatosan vezetett nyilvántartás tartalmazta az évenkénti kötelezettségvállalás összegét. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalása során az Önkormányzat betartotta az Ötv. ennek korlátait meghatározó előírását. A fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben előírt kötelezettség teljesítése érdekében a középületek akadálymentesítésére vonatkozó műszaki munkák körét és pénzügyi szükségletét az 1999. évben felmérették, 278 millió Ft forrásigényt állapítottak meg. Az Önkormányzat a 11

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2000-2003. években összesen 55 millió Ft-ot fordított a középületek akadálymentes közlekedési feltételeinek biztosítására. Az eddigi ilyen célú felhasználást és a 2004. évi tervezett kiadásokat figyelembe véve a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott 2005. január 1-jei határidőre a feladatok elvégzése nem biztosítható. Az Önkormányzat az Ötv. által feladatkörébe utalt intézményi és hivatali belső ellenőrzések szervezeti kereteit kialakította. A tevékenység tartalmát, módját az ellenőrzési szabályzatban rögzítették, amelynek aktualizálása a 2003. évben nem történt meg. Az intézmények ellenőrzését a 2003. évben éves terv és ellenőrzési programok alapján végrehajtották, megállapításaik realizálása megtörtént, a hiányosságok felszámolására az intézmények intézkedési tervet készítettek. A belső ellenőr funkcionális függetlenségét az Ügyrendben az ÁSZ helyszíni ellenőrzésének ideje alatt kialakították. A 2004. évi hivatali belső ellenőrzési terv a Ber. előírásai ellenére nem tartalmazta az ellenőrzés célját, az ellenőrzendő időszakot, a szükséges ellenőri kapacitás meghatározását, az ellenőrzések típusát, módszereit és ütemezését, a szervezeti egységek megnevezését. A 2004. első negyedévében az intézményeknél elvégzett cél- és témaellenőrzésekhez a Ber. előírása ellenére nem készült ellenőrzési program. A Közgyűlést az intézményi ellenőrzések tapasztalatairól évente tájékoztatták, azonban megsértve a Htv. előírását, a hivatali belső ellenőrzésről nem adtak tájékoztatást. Az Önkormányzat az Ötv-ben meghatározott könyvvizsgálatra vonatkozó kötelezettségének folyamatos könyvvizsgálatra kötött megállapodás alapján eleget tett. A könyvvizsgáló az Önkormányzat 2003. évi egyszerűsített beszámolóját korlátozás nélküli hitelesítő záradékkal látta el. Az Önkormányzatnál a 2000. évi átfogó pénzügyi, gazdasági ÁSZ ellenőrzés javaslatainak 90%-ára történt intézkedés. Nem került sor a 2001-2003. években a gazdasági program kidolgozására. A zárszámadási rendelet előterjesztésekor a többéves kihatással járó döntéseket számszerűen és szövegesen nem mutatták be. A pártok részére történő helyiségek térítés nélküli átadásának felülvizsgálatára, vagyonpolitikai irányelv kidolgozására nem történt intézkedés. A 2001-2003. évben az Önkormányzatnál végzett ellenőrzések megállapításai alapján megfogalmazott, a munka színvonalának javítását elősegítő célszerűségi javaslatokra az intézkedéseket megtették. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek: a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében: 1. a költségvetési gazdálkodás kereteinek jogszabályi előírásoknak megfelelő kialakítása céljából: a) kezdeményezze a Közgyűlésnél a jegyző által előkészített gazdasági programtervezet alapján az Önkormányzat több évre szóló gazdasági programjának meghatározását az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében; 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK b) terjessze a jegyző által készített előterjesztés alapján a Közgyűlés elé az Áht. 118. -ában előírt mérlegek, kimutatások tartalmának meghatározásáról szóló rendelettervezetet; c) kezdeményezze a jegyző által készített előterjesztés alapján, hogy a Közgyűlés a tárgyévi költségvetési rendeletét az Ámr. 53. (2) és (6) bekezdésében foglaltak alapján legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig módosítsa; 2. biztosítsa és az erre felhatalmazottaktól követelje meg, hogy az Ámr. 134. (2) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően a kötelezettségvállalás a jegyző, vagy az általa felhatalmazott személy ellenjegyzése után írásban megtörténjen; 3. gondoskodjon arról, hogy a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 35-40. -ai szerint meghatározott érték feletti beszerzésnél minden esetben kerüljön sor a közbeszerzési eljárás lefolytatására; 4. kezdeményezze a jegyző által elkészített előterjesztés alapján hogy a Közgyűlés az Áht. 108. (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően egységesen határozza meg azt az értékhatárt, amely felett a vagyont értékesíteni, használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlattevő részére lehet; 5. kezdeményezze, hogy a hivatali belső ellenőrzési tapasztalatokat a Közgyűlés tekintse át, ezzel eleget téve a Htv. 138. (1) bekezdés g) pontjában előírtaknak; a munka színvonalának javítása érdekében: 6. kísérje figyelemmel a középületek akadálymenetessé tételét, tekintettel a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 29. (6) bekezdésében meghatározott 2005. január 1-i teljesítési határidőre; 7. kezdeményezze a számvevőszéki ellenőrzés tapasztalatainak Közgyűlés általi megtárgyalását, a feltárt hiányosságok megszüntetésére készíttessen intézkedési tervet; a jegyzőnek: a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében: 1. gondoskodjon arról, hogy a költségvetési rendelettervezet elkészítése során a hiány a bevételek-kiadások különbségeként az Áht. 8. (1) bekezdés előírásának megfelelően bemutatásra kerüljön; 2. a költségvetési rendelet módosítás előkészítése során gondoskodjon arról, hogy: a) amennyiben a központi költségvetés, vagy az elkülönített állami pénzalapok pótelőirányzatot biztosítanak az Önkormányzat számára az Ámr. 53. (2) bekezdésének megfelelően negyedévenként készüljön előterjesztés a Közgyűlés számára a költségvetési rendelet módosítására; b) az intézmények saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításairól a Közgyűlés döntése szerinti időközönként, de legkésőbb a költségvetési beszámoló 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK felügyeleti szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal készüljön előterjesztés a költségvetési rendelet módosítására az Ámr. 53. (6) bekezdésének megfelelően; 3. kezdeményezzen intézkedést annak érdekében, hogy a költségvetés végrehajtása során tárgyévi fizetési kötelezettségvállalás a költségvetésben szereplő alcímek kiemelt előirányzatai esetében is az Áht. 12/A. (1) bekezdésében rögzítettek szerint a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig terjedjen; 4. gondoskodjon arról, hogy a kiadás teljesítésének elrendelése előtt az Ámr. 135. (1) bekezdésének előírásai szerint, okmányok alapján ellenőrizzék, szakmailag igazolják azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, a megrendelés, a megállapodás teljesítését; 5. határozza meg az Áht. 103. (2) bekezdés előírásának megfelelően a bevételi előirányzatok teljesítését előre jelző a teljesülés várható időpontja szerint rögzített bevételi előírások folyamatos nyilvántartási kötelezettséget; 6. készítsen előterjesztést annak érdekében, hogy a Közgyűlés az Áht. 108. (2) bekezdése alapján a követelésről való lemondás, valamint a vagyon tulajdonjoga ingyenes átruházásának eseteit meghatározza; 7. a nem szociális ellátásként nyújtott céljellegű támogatások esetén a) írjon elő számadási kötelezettséget az Áht. 13/A. (2) bekezdése alapján juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról; b) biztosítsa, hogy a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 14. (2) bekezdésében foglaltak betartása érdekében az Önkormányzat által közhasznú szervezetek részére megállapított támogatások folyósítása kizárólag írásbeli szerződés alapján történjen; c) alakítsa ki és az Áht. 13/A. (2) bekezdésében foglaltak biztosítása érdekében működtesse a számadások, felhasználások ellenőrzési rendszerét, intézkedjen a céltól eltérő, nem rendeltetésszerű felhasználás esetén a visszafizetésre, illetve a számadási kötelezettség elmulasztása esetén a kötelezettség teljesítéséig a további támogatás felfüggesztésére; 8. gondoskodjon a közbeszerzési eljárások előkészítése során arról, hogy a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 6. -ában meghatározottak szerint történjen meg a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatásának, belső felelősségi rendjének, az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek felelősségi körének meghatározása; 9. biztosítsa, hogy tartsák be a közbeszerzési eljárások lefolytatása során a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alábbi előírásait: a) a 80. (3) és (4) bekezdésében foglaltakat az ajánlatok felbontása során; b) a 94. (1)-(5) bekezdésében foglaltakat az ajánlatok határidőben történő elbírálása, az ajánlattevők az eredményhirdetés időpontjának módosításáról történő tájékoztatása során; 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK c) a 96. alapján az eljárás eredményéről készült összegzés ajánlattevő részére történő átadásánál; d) a 99. -ában foglaltakat a szerződés az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és az ajánlatban rögzítettekkel összhangban történő megkötésekor; e) a 16. -ában előírtakat az éves statisztikai összegzés határidőben való elkészítésekor; f) az 59. (5) bekezdésében előírtakat annak érdekében, hogy az ajánlati biztosíték az ajánlattevők részére határidőben visszafizetésre kerüljön; 10. biztosítsa, hogy a zárszámadási rendelettervezet tartalmazza a következőket: a) az Ámr. 29. (1) bekezdés h) pontjának megfelelően a működési célú bevételek és kiadások, valamint a felhalmozási célú bevételek és kiadások előirányzatait egymástól elkülönítetten; b) tájékoztatásul mutassa be a zárszámadás előterjesztésekor az Áht. 118. -ában előírtaknak megfelelően több éves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, szöveges indokolással, valamint összesítve; 11. a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos feladatellátás elősegítése érdekében: a) készítse elő a Hivatal SzMSz-ének kiegészítését a Nek. törvény 28. -a alapján arra vonatkozóan, hogy a Hivatal milyen módon köteles segíteni a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját; b) készítse elő az Ámr. 29. (10) bekezdés előírása alapján a kisebbségi önkormányzatokkal megkötött megállapodások kiegészítését annak érdekében, hogy azokban rögzítsék a költségvetési és a zárszámadási határozattervezetek kisebbségi önkormányzatoknak, illetve a költségvetési, zárszámadási határozatok Hivatal részére történő átadásának határidejét; 12. biztosítsa a Ber. előírásai érvényesülését azzal, hogy: a) a 23. (1) bekezdés alapján az intézmények ellenőrzéséhez készüljön ellenőrzési program; b) a 21. (3) bekezdés c)-h) pontjai alapján az éves ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés célját, az ellenőrzendő időszakot, a szükséges ellenőri kapacitás meghatározását, az ellenőrzések típusát, módszereit, az ellenőrzések ütemezését, az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését; a munka színvonalának javítása érdekében: 13. biztosítsa, hogy a kötelezettség-vállalásokra, utalványozásokra, ellenjegyzésekre vonatkozó felhatalmazások, valamint az érvényesítésre történő kijelölések tartalmazzák a kiadmányozás, a hatálybalépés időpontját, valamint azon rögzítsék a felhatalmazott átvételének igazolását; 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 14. dolgozza ki a Hivatal informatikai rendszerére vonatkozó katasztrófa-elhárítási tervet; 15. dolgozza ki az Önkormányzat által céljelleggel nyújtott támogatások nyilvántartási rendszerét, amelyből a számadási kötelezettség előírása és teljesítése, valamint a számadás és rendeltetésszerű felhasználás ellenőrzése megállapítható. 16

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖN- KORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának és betartásának szabályszerűsége Az Önkormányzat a 2002-2003. évekre szóló, gazdasági programot a Htv. 138. (1) bekezdés a) pontban, valamint az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírtakat megsértve az erre vonatkozó előterjesztés hiányában nem határozott meg. A 2003. és a 2004. évi a jegyző által előkészített költségvetési koncepciót a polgármester 2002. december 12-én és 2003. november 27-én az Áhtban foglalt határidőn belül 3 a Közgyűlés elé terjesztette. A koncepciótervezetet a Közgyűlés bizottságai ezen belül a Pénzügyi, valamint a Költségvetési és integrációs bizottságai előzetesen megtárgyalták, összefoglalt véleményüket az előterjesztett javaslat tartalmazta. A helyi kisebbségi önkormányzatok elnökei részére az Ámr. 28. (6) bekezdését betartva tájékoztatást adtak a koncepció-tervezetről, amely azonban nem tartalmazott információt a kisebbségekre vonatkozóan sem a központi, sem a helyi önkormányzati támogatásokról. A kisebbségi önkormányzatok a koncepció ezen hiányosságát nem észrevételezték az írásbeli, egyetértő véleményüket a polgármester az előterjesztéshez csatolta, eleget téve az Ámr. 28. (3) bekezdés követelményének. A 2003. évi költségvetési koncepció tartalmazta a tervezés során betartandó helyi költségvetési politika rendező- és irányelveit, mint a pénzügyi stabilitásnak, a költségvetési egyensúly biztosításának, a biztonságos és takarékos gazdálkodásnak, a bevételek reális tervezésének, a külső források feltárásának, az intézmények működőképessége fenntartásának, a külső szervezetekkel való együttműködésnek az elveit. A költségvetési koncepciót az Ámr. 28. (1) bekezdésében előírtak alapján a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek figyelembevételével állították össze. A 2004. évi költségvetési koncepció kiegészült a feladatok kiadási szükségletének részletezésével, továbbá meghatá- 3 Az Áht. 70. -a szerint a tervévet megelőző november 30-ig, a helyi önkormányzati választások évében december 15-ig kell a polgármesternek a koncepciót a Közgyűlés elé terjesztenie. 17

rozták a nulla-bázisú költségvetési tervezés 4 számítási alapjául szolgáló mutatószámok körét és tartalmát. Mindkét évi költségvetési koncepcióban az Ámr. 28. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően rögzítették a költségvetéskészítés további feladatait. A 2003. évi költségvetési rendelet előkészítése, egyeztetése a Közgyűlés SzMSz-ében rögzített rendeletalkotási eljárásra tekintettel, két fordulóban történt meg. A jegyző a költségvetési rendelettervezetet az intézményvezetőkkel az Ámr. 29. (4) bekezdésének megfelelően egyeztette, amelynek eredményét írásba foglalták. A polgármester a 2003. évi költségvetési rendelettervezetet az Ámr. 29. (9) bekezdésének megfelelően a Pénzügyi bizottság véleményének csatolásával, 2003. február 12-én, az Áht. 71. (1) bekezdésében foglalt határidőn belül 5 beterjesztette a Közgyűlésnek. A költségvetési rendelettel egyidejűleg előterjesztette a polgármester az Áht. 71. (2) bekezdésének megfelelően azokat a rendeletmódosítási tervezeteket 6 is, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozták. A helyi adórendeletek módosítása korábban, a koncepció készítés időszakában megtörtént, míg a nem lakás céljára szolgáló helységek bérleti díjának megállapítását az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendeletében szabályozták. Az Önkormányzat a 2003. évi költségvetés bevételi-kiadási főösszegét 10 266,3 millió Ft-ban határozta meg. A Közgyűlés az előterjesztés alapján a bevételek között finanszírozási célú bevételként, illetve kiadásként 205,6 millió Ft működési és 365,0 millió Ft felhalmozási célú hitelt hagyott jóvá, a kiadások között összesen 227,8 millió Ft hiteltörlesztéssel számolt, a költségvetési év költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak különbségeként a hiány bemutatása nem történt meg, ezzel megsértették az Áht. 8/A. (7) bekezdése szerinti előírást. A 2003. évi költségvetési rendelet az Áht. 67. (3) bekezdésének megfelelően tartalmazta a címrendet, továbbá az Áht. 69. (1) és az Ámr. 29. (1) bekezdéseiben foglaltak szerinti szerkezetben a bevételi és kiadási előirányzatokat, a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban, a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen egymástól elkülönítetten és együttesen egyensúlyban, valamint elkülönítetten is a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetéseit. Csatolták az év várható bevételi 4 Nulla-bázisú tervezési metodika: a költségvetési egység tényleges feladatainak költségszükségletét a nulláról indulva állapították meg (feladat mélységű szükségletszámítás módszere) 5 Az Áht. 71. (1) bekezdésének megfelelően a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek a költségvetési rendelettervezetet. 6 Az élelmezést nyújtó gyermekjóléti és szociális intézmények, valamint a közoktatási intézmények élelmezési nyersanyagnormáinak, rezsiköltségeinek és térítési díjainak 2003. március 1-i emeléséről szóló előterjesztések. A közterületek használatáról és díjairól az Önkormányzat 5/2003. (I. 24.) számú rendeletében történt intézkedés. 18

és kiadási előirányzatainak teljesüléséről az előirányzat-felhasználási ütemtervet. Meghatározta a Közgyűlés a költségvetési szervek és a Hivatal létszámkeretét. Tartalmazta a Hivatal költségvetése az Önkormányzat 2003. évi általános és céltartalékát. A 496,6 millió Ft összeget kitevő tartalékokból az általános tartalék 50 millió Ftot, a polgármesteri hatáskörben felhasználható tartalék 2 millió Ft-ot tett ki, míg a további 444,6 millió Ft konkrét feladatokra megtervezett céltartalékot jelentette. Céltartalékot képzett az Önkormányzat az iparűzési adó bevételéből is összesen 65 millió Ft összegben. Az Önkormányzat 2003. évi költségvetési rendeletébe a kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozatait az Ámr. 32. -ának megfelelően változatlan formában építették be. A 2003. évi költségvetési rendeletben meghatározta a Közgyűlés a költségvetés végrehajtásával és módosításával kapcsolatos legfontosabb szabályokat: rögzítette az önállóan gazdálkodó intézmények előirányzat-felhasználási és módosítási hatásköreit, a többletbevétel és a jóváhagyott pénzmaradvány személyi juttatásra intézményvezetői hatáskörben történő felhasználásának lehetőségét, módját. Előírta, hogy a működési és fejlesztési célú előirányzatok közötti átcsoportosítást az intézmények csak a Közgyűlés jóváhagyását követően hajthatják végre, valamint a tartozásállományról meghatározott tartalommal negyedévenkénti adatszolgáltatásra kötelezte az intézményeket. A Hivatalra vonatkozó rendelkezések között a Közgyűlés az előirányzatátcsoportosítás jogát a polgármesterre átruházta; jogosultságot biztosított a működési és felhalmozási célú előirányzatok kiemelt előirányzatai közötti, valamint a céltartalékként megtervezett kötött felhasználású normatív állami támogatások közötti átcsoportosítás végrehajtására összeghatárra tekintet nélkül. Egyes önkormányzati saját bevételek köztük a helyi adók tervezettet meghaladó részéből esetenként 15 millió Ft-ig módosíthatta a polgármester a kiadási-bevételi előirányzatokat, valamint a nem tervezett új feladatokra is korlátozás nélküli átcsoportosítási jogkört kapott. A 2003. évi költségvetési rendeletben foglaltak alapján a polgármester a hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról a Közgyűlést az első féléves és a háromnegyedéves beszámolóval egyidejűleg volt köteles tájékoztatni, amely előírás és az ennek megfelelő gyakorlat nem felelt meg az Ámr. 53. (6) bekezdésében előírt 30 napon belüli tájékoztatási kötelezettségnek. A Közgyűlés előterjesztés hiányában az Áht. 118. -ában előírtakat megsértve nem határozta meg rendeletben a költségvetés és zárszámadás előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit. A 2004. évi költségvetés tervezésének folyamata, a rendelettervezet előkészítése és elfogadása a 2003. évihez hasonló volt. A rendelettervezet tartalmát tekintve, az előző évihez képest bővült. Az eredeti előirányzatok közé beépültek a költségvetésbe az európai uniós támogatással megvalósuló prog- 19

ramokkal, projektekkel kapcsolatos bevételek és kiadások, valamint bemutatták azok 2004. évi és az azt követő két évre tervezett forrásösszetételét. A felhalmozási célú bevételek és kiadások előirányzatai között finanszírozási célú pénzügyi műveletek hitelfelvétel és törlesztés ez évben is szerepeltek, az előző évihez hasonlóan a költségvetési hiány bemutatása nélkül, amellyel megsértették az Áht. 8/A. (7) bekezdése szerinti előírást. A 2004. évi költségvetést az Önkormányzat 12 869 millió Ft bevétellel-kiadással fogadta el. A költségvetés főösszege a felhalmozási célú bevételek között 514 millió Ft hitel felvételét, a felhalmozási kiadások között 141 millió Ft hitel törlesztését tartalmazta. A 2003. és a 2004. évi költségvetések előterjesztésekor a szabályozás elmaradása ellenére a Közgyűlés részére tájékoztatásul bemutatták az Áht. 118. -ában előírt mérlegeket és kimutatásokat szöveges indoklással együtt. A 2003. évi költségvetési rendeletet három alkalommal 7 módosította az Önkormányzat. Ennek során az Ámr. 53. (2) bekezdését a központi költségvetésből biztosított pótelőirányzatok miatti negyedévenkénti költségvetési rendelet-módosításra vonatkozó előírást nem tartották be, mivel az év közben a központi költségvetésből kapott pótelőirányzatokkal a 2003. évben első alkalommal szeptember 26-án módosították a költségvetési rendeletet. A pótelőirányzatokról történt polgármesteri tájékoztatások Közgyűlés általi elfogadásához nem kapcsolódott költségvetési rendeletmódosítás. A 10 266,3 millió Ft-os eredeti költségvetési főösszeg az utolsó rendelet-módosításban rögzítettek szerint 12 752,6 millió Ft-ra, 8 az eredeti előirányzathoz képest 2486,3 millió Ft-tal, 24,2%-kal emelkedett. A 2003. évi költségvetési rendeletben megállapított előirányzatok zárszámadásban kimutatott módosítását az Önkormányzat nem az Ámr. 53. (1) bekezdésének előírására figyelemmel végezte, amely szerint a költségvetését rendeletének módosításával változtathatja meg. A főösszeget érintő 2486,3 millió Ft-os módosítás 29%-át, (903,6 millió Ft-ot) támasztotta alá költségvetési rendelet-módosítás. Az 1582,7 millió Ft bevételi-kiadási főösszeget érintő változás esetében: a jegyző az Ámr. 53. (6) bekezdésében előírtak ellenére nem készített előterjesztést a költségvetési rendelet módosítására az előző évi pénzmaradvány és a költségvetési szervek saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról, valamint nem történt meg a központi költségvetésből kapott pótelőirányzatokkal a költségvetési rendelet módosítása. A 2003. évi költségvetési rendelet eredeti előirányzatait az alábbi esetekben változtatták meg a költségvetési rendelet módosítása nélkül: az Önkormányzat a 2002. évi költségvetés végrehajtásáról (zárszámadásáról) szóló 19/2003. (IV. 25.) számú rendeletének 9. -ában felhatalmazást kapott a 7 Az Önkormányzat 37/2003. (IX. 26.), az 53/2003. (XII. 19.) és a 7/2004. (III. 5.) számú rendeleteivel módosította a 2003. évi költségvetési rendeletét. 8 Az utolsó rendeletmódosítással elfogadott költségvetési főösszeg 24,3 millió Ft-tal eltért a költségvetési beszámolóban módosított előirányzatként megjelölt 12 776,9 millió Ft-tól, amelynek indokait az Önkormányzat a csatolt Tanúsítvány -ban részletezte. 20