KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 26. 8:00 I. Olvasott szöveg értése Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv középszint írásbeli vizsga I. Olvasott szöveg értése

Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékeléskor nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását! Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon, és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így azonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 8 2015. május 26.

I. Umără-l pă szévegusztá, sî szkrijé zsjosz (GY) dákă-j gyirépt, o szkrijé (N) dákă nu-j gyirépt, sjé zsjosz szkrijény. Unu (0) c-árătăny! Dă lyimbé misj ám áflát o kényvé. În iskulă ám áflát-o, kînd măturám. În gunajé-jrá. Gîngyem, kă patykă lu nyime nu-j trăbujé má. Dă kînd ám umărát-o ocără trisztă misz. Áje ám styut, kă pă lumecárá tot máj pucîny lyimbé jestyé, kă maré aminyi, káré szfătestyé lyimbilye, sî nu lyé-nvácă pă tînyiri. Dá jestyé s-áfel, kînd ly-ámară pă aminy, káré nu lyimbá cári szfătijestyé, numá o lyimbă áltá, d-áje părinci dă frikă nu lyé-nvácă pă kupij pă lyimbilyestye. D-áje mă irdikilestyé ásztá, kă sî noj o lyimbă mikă szfătijény, sjé patykă odátă sz-o pergyé sî ásztá. Jo în iskulă lukru, sî áhud, kă kupiji tyár ungurestyé szfătijestyé ku unápált. Patyé fi, kă în szátu nosztru máj binyé cînyé hagyományurilye, dá în város, sî în áltyé lokurj má n-ánume. Sî jéj ăsz máj mulcînsj. Kîntyisjilye, hagyományurilye, lyimbá nasztră o mujtă. Dăp-áje sî áje, dă hungy-or vinyit. Dá hár sză fijé, tot máj mulcînsj jestyé, káré învácă băjisestyé, sî d-întri băjásj sî d-întri ungurj. Tot máj multyé kényvé sî szkrijiturj styijé umărá, káré áré dă gînd. În arékityé iskulyé dîn szkrijiturilyestye învácă pă kupij, káré unyirj máj binyé styijé lyimbilyestye, dăkit părinci lor. Sî vizsgă dă lyimbă, sî érettségi patyé punyé zsjosz. GY= gyirépt N= nu-j gyirépt (Forrás: Szkrijiturilye melyé. Kézirat. Kalányos István 2014. ) (0) În iskulă ám áflát întri gunajé a kényvé dă florj. 1 Ám umărát o kényvé dă lyimbé misj. 2 Lyimbilyestye maré, sză mujtă, kă nu lyé szfătijestyé mulcînsj. 3 Sî lyimbá nasztră o lyimbă mikă-j, dá lyimbá nasztră mulcînsj o szfătestyé, nu sză mujtă. 4 Pă tatyé lyimbé misj lyé-nvácă-n iskulă. 5 Jestyé lyimbé dîn káré patyé sză fákă a lyimbă dă vizsgă, o érettségi. 0 1 2 3 4 5 N 1 2 3 4 5 Max. Elért 5 írásbeli vizsga, I. összetevő 3 / 8 2015. május 26.

II. Umără-l pă szévegusztá, sî szkrijé válosz pă loku-l gol. Unu (0) c-árătăny! În táblázatu-l dă zsjosz, nu-j szlobod sză szkrij, kă álá-j á lu méstyér! Szîmbătă dă gyiminyácă m-ám áflát ku Julá. Lá părinci méj mirzsjem în mărmîntyé, kă zuá morcilor o foszt. Dă mult n-ám văzut-o. Hustyunyită-jrá, kă lá dăszprizuă sz-o szkulát. Je în lukru sză-ngribe. Nu szfătijeny mult, kicusdujinsj nyé-ngribeny. Numá pă busz mă gîngyem, sjé ro patyé fi, kă mulcînsj lukră în zuásztá. Sî Julá în korház, sî soférurilye pă busz, dá ăszrá sî arékityé boltyé, sî fugádourj dăstyisjé. Kînd merzsjé aminyistye-n mărmîntyé? Máj mult d- on sjász o trikut, kînd ám ázsunsz în szát, hungyé masá sî mosu-sz îngrupác. Máré-j mărmîntyáje. Aminyi toc lá grapé sztătye, însjét szfăte, ăszrá, káré plînzsje. Arékic luminy ácîcá, o florj punye în váză. Tátá má ákulo-jrá. Luminy ácîcá pă grapă. Sî jo ásztá-m făkut. Sî dauă kuszurávé mîndré ám pusz lá krusjé. Jo inká mik ăjrám, kînd o murit mosu sî masá. Kînd or murit, numá untyu mnyo o rămász în kászáje. Jél sî în zuásztá ny-ástyiptá ku cîgánká-j. Ny-or făkut ebéd bun. Kînd ány mănkát, tátá sî untyu mnyo or kizdilit sză szfătijászkă dă nyámurilye nastré, pă káré jo nisj nu lyé kunustyem. Numá unyirj vinyiny ásá uná, kă d-ábe ávény răgáz. Untyu mnyo ny-arătát gárdu, sî áloturilye, kum în szát szuktule. Vremé bună áveny în zuáje. Numá dă száră sz-o făkut on pik máj răkaré, kînd ám ázsunsz ákásză. (Forrás: Sjé styije mosu mnyo. Kalányos István. Kézirat, 2012) (0) Hungyé mirzsje Julá, kînd m-ám áflát ku je szîmbătă dă gyiminyácă? Je în lukru sză-ngribe. 6 Jo hungyé mirzsjem, kînd ku Julá m-ám áflát?... 7 Hungyé lukră Julá?... 8 Sjé făsje aminyi în mărmîntyé?... 9 Lu sjinyé ám dusz jo kuszurávé?... 10 Ku sjinyé m-ám áflát jo în mărmîntyé lá grapá lu mosu sî masî?... 11 Sjinyé ságyé în kászá lu masî sî lu mosu?... 12 Sj-ány făkut noj ku tátá lá untyu mnyo?... 13 Sjé fel vremé o foszt în zuá morcilor în ánusztá?... 6 7 8 9 10 11 12 13 Max. Elért 8 írásbeli vizsga, I. összetevő 4 / 8 2015. május 26.

III. Umără-l pă szévegusztá! Dăp-áje vij áflá arékityé mondaturj, pă káré ár trăbuji sză lyé szfărsésty, ásá kit gyirépt sză fijé, sjé în szkrijiturásztá áj umărát.uná (0) c-árătăny! Káré o szakmă áré, álá sî lukru bun áré. Jo kînd mik ăjrám, n-ám ávut dă gînd sză-nvăc o szakmă, máj binyé-n gimnázium ám mérsz, dăp-áje mistyirică m-ám făkut. Dá tot mă irdikile, kum kărpestyé calyilye. Na, sî jo m-ám învăcát sză kărpészk. Mult kărpem, kînd ávem răgáz, o plyină-jrám ku iskulá. Urtásji méj în multyé rîndurj mă sjire, sză lyé kărpészk on sjarik, o on zăbun, o o rotyijé. Fălasză-jrám, kă lyé putyem ázsutá. Masá me mîndru kărpe, sî repé lukrá. Dă lá je m-ám învăcát sză kărpészk sî firhangurj. Ásztá-j ro gro, kă firhangurilye márj ăsz, sî nu-j usuré sî sză lyé cînyény sî sză lyé kărpény. Áku má máj mult dă zesjé áj dă zîlyé o trikut d-átunsj, kînd ku masá me firhangurj kărpeny în kunyhábă-j. Áku nu dă mult ám foszt l-a urtákă-m în Pisju. Je nu dă mult s-o lat o kásză nauă, sî j-ám igirit, kă j-oj kărpi firhangurilye. Urtáká me sjigogyi áve firhangurj în kászá dă mult. Dá firhangurilye máj szkurtyé-szrá, dăkit áisj ublosji. Vinyirj ám vinyit, sî átunsj m-ám ápukát sză kărpészk. Dá ákár vic înkregyé, ákár nu, n-ám szfărsît în trij zîlyé, kă nisj firhangurilye, nisj ácá, dá nisj gépu mnyo nu m-or ázsutát. O ácá sză rupe, o firhangu lunyiká dîn mînă-m, o gépu sztătye. Dá má nisj mînyilyem nu birijé ásá, ká kînvá. În trij zîlyé ku dauă firhangurj ám szfărsît numá, mágá ro măngribem. Ro m-o durut szuflyitu, kînd ásá ám vinyit duminyikă dă lá je, kă n-ám szfărsît, sj-ám ávut dă gînd. Dá j-ám zîsz, kă în dauă szăptămîny jár oj merzsjé lá je-nnápoj, s-átunsj pă toc ublosj ly-ony gătá. (Forrás: Loku, hungyé săgyény. Kalányos István. Kézirat 2014.) Jo d-áje n-ám învăcát szakmă, kă 0 mistyiricá ávem dă gînd sză fju. M-ám învăcát sză kărpészk, kă 14 Urtásji méj tot uvig mă sjire 15 Sî masá me măndru kărpe, jo 16 Sî firhangurj styu kărpi, mágá nu-j usuré, kă Urtáká me s-o lat o kásză nauă, sî j-ám igirit 17 18 Áré je firhangurj, dá pă ublosjiistye-sz 19 Într-o vinyirj ám mérsz lá urtáká me, 20 Trij zîlyé ám foszt lá je, 21 Nisj gépu mnyo nu m-ázsutá, d-áje 22 Minyilye melyé áku má 23 Máj odátă oj merzsjé lá je 24 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Max. Elért 11 írásbeli vizsga, I. összetevő 5 / 8 2015. május 26.

IV. Umără-l pă szévegusztá, dăp-áje umplă-l pă szévegu-l szkurt sjé-j máj în zsjosz. P-on lok, tot o vorbă sză szkrij! Unu (0) c-ány árătát! Binyé misz, kă în tată zuă ályérg trij, o pátru kilométerurj dă lung. În lukru ku biciglauă umblu, sî kînd ám răgáz szîmbătă sî duminyikă, ku urtásji méj pingpong mă zsok. Dă sjinsjzăsj sî trij dă áj dă zîlyé misz, dá ásá mă szîmc, kákînd dă dauăzăsj ás fi. Sjinsj rîndurj mănînk într-o zuă, dá numá pucîn. Kárnyé numá odátă într-o szăptămînă mănînk, sî átunsj máj binyé kárnyé dă găjină. Áku sájzăsj dă kilávé misz. Nu trág, dá nisj alkohol nu bjau. Pot sză zîk, kă szănătosz misz. Dá ásztá nu-jrá uvig ásá. Dă pátru áj dă zîlyé, dăkit n-ám murit. Szuflyitu mă dure, s-ám ámicît, în korház m-ám szkulát szusz. Átunsj máj gro ăjrám, dăkit nauăzăsj dă kilávé. D-ábe putyem merzsjé. Máj binyé p-on szkan săgyem în szobă, sî mă ujtám pă tévé. Áku má nisj nu styu, kum ám birijit sză kuszt ásá. Hentes misz, dá lukru n- ávem, nisj n-ás fi birijit sză lukru, kă pisjarilye ro mă dure. Bány n-ávem, dá d-áje trăzsjem. On duboz trisje într-o zuă. Ku urtásji méj mirzsjem lá fugádo, kînd ávem bány dîn hungyivá. Tot bát vinyem ákásză. Nisj k-aje nu mă tiridem, sjé mănînk. Dar s-o táblă dă szlănyină mănkám într-o lună. Áku nisj nu pot sză mă ujt pă je. În korház m-o zîsz doktoru, kă trăbujé sză-m styimb kusztu, dákă inká ám dă gînd sză kuszt. Styijem, kă szîngur nu pot sză fák nyimik, sî kînd oj merzsjé ákásză, kutotu ás-a fi, ká kînvá. Inkă doktoru m-o zîsz on lok, hungyé m-or ázsutá. Ám sî mérsz. M-or sî ázsutát. Áku szănătosz misz, sî fălosz. (Forrás: Szkrijiturilye melyé. Kalányos István. Kézirat. 2014.) Áku ám kizdilit szănătosz (0) sză kuszt. N-o foszt ásztá uvig ásá, dá păntru k-odátă ám kirilit (25), táré m-ám szpărijet. Mult (26) ku urtásji méj lá fugádo, o sî trăzsjem o zuă (27) dă cigáréttă trisje, sî ro grou mi-jrá, kă nu mă tiridem, sjé mănînk. D-ábe birijem sză umblu, kă sî (28) mă dure. Dokoru m-o zîsz, dákă nu m-oj styimbá (29), repé oj muri. M-o zîsz on lok, hungyé m-or ázsutát sî m-ám putut styimbá kusztu. Áku în tată zuá ályérg, mă biciglizészk. M-ám dát zsjosz kilávilye, sî bág (30), kum kuszt. 25 26 27 28 29 30 Max. Elért 6 írásbeli vizsga, I. összetevő 6 / 8 2015. május 26.

írásbeli vizsga, I. összetevő 7 / 8 2015. május 26.

maximális pontszám I. feladat 5 I. Olvasott szöveg értése II. feladat 8 III. feladat 11 IV. feladat 6 Feladatpont összesen 30 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum:.. I. Olvasott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:.. Dátum:.. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. összetevő 8 / 8 2015. május 26.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 26. 8:00 II. Nyelvhelyesség Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv középszint írásbeli vizsga II. Nyelvhelyesség

Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával 0 jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékeléskor nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását! Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így azonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / 8 2015. május 26.

I. Kat-o pă vorbá, káré pă loku-l gol áj putye szkri! Uná c-ány făkut (A) în cîgány; (B) dă untură (C) sj-o trikut; (D) Pă tyityije (E) ) sză bázsjé; (F), kîrbajé; (G) ny-ány îngribit; (H) o găjină (I) m-oj însjirká În duminyikă sj-o trikut (0), lá Ferku sî lá Mirá ány foszt (1) ku cîgánu mnyo sî ku kupiji. Sî jéj szuktule sză vijé lá noj. În hălálánt szát ságyé nu dăpártyé dă lá noj. Ány ázsunsz sî j-ám ázsutát lu Miri sză tájé (2) máré pă ebéd. Dá ebédu Ferku l-o fért, kă áfelă bună zámă ált nyime nu styijé sză fákă, ká jél. Mirá zîsje, kă je numá murkajilye sî ziltyégurilye szuktule (3) -n zámă, ált sjigogyi Ferku fásjé. J-ám sî zîsz lu Ferku, kă áku sî jo oj băgá számá, sjé, kum fásjé. K-ánti sjápá măruntátă ocără pă untură o fript-o, sî o vărszát ápă pă je. Dăp-áje găjiná întrágă o băgát-o în alá. Kînd malyé-jrá găjiná, Mirá o băgát ziltyégurilye în zámá. (4) dă zámă mărzsjelyé gálbinyé sză vigye (5) dă găjină. Pă găjină o lat-o áfáră dîn zámă, ink-o pusz-o într-o tepsză. În tepsză o băgát o lyingură dă unturá sî pă lîngă găjină o pusz sî (6) pă filij misj măruntátyé. Mănkáré multă sz-o făkut d-într-ásztá. Numá pă l-a-n sjász ăjrá gátá sjigogyi, kă ásá lá nauă sjászurj ány ázsunsz, sî nu (7) ku férturá. Ro famé nyi-jrá má, dá sî mănkáre bună-jrá. Ásá ny-ány szăturát, dă d-ábe ny-ány putut sztăá szusz dă lá másză sză musugutiny. Cîgánu mnyo m-o zîsz, kă áfel bun dămănkát sî jo trébé sză fák. Maj (8) odátă. (Forrás: Szkrijiturilye melyé. Kalányos István gyűjtéséből. Kézirat, 2014.) 0 1 2 3 4 5 6 7 8 C II. 1 2 3 4 5 6 7 8 Max. Elért 8 írásbeli vizsga, II. összetevő 3 / 8 2015. május 26.

(0) tresjé Dîn zăpádă sî în ánu-l, sj-o (0) trikut, mult ny-ány kăpătát. Dă váră d-ábe o ársz szarilye. (9) szîmcă Unyirj ásá (9), kákînd tamnă ár fi foszt. Lá Bálátonă d- áje ány putut sză mirzsjény ku urtási méj, dá numá arékityé szăptămîny ăszrá máj kálgyé. (10) kápătă Dîn plaje mágá (10) dăsztul. Părevilye vinye áfáră, sî în kăsilye kurá ápá-nlontru, sî gárdurilye sz-or umplut dă ápă. Nu numá în Unguremé în multyé cárj. N-o trăbujit sză lucsuliny în várásztá. (11) ăj Máj binyé dă áje ny- (11) frikă, kă kutotu o putrîzî dă ápă. Tamná kumvá máj bună-jrá, dăkit várá. Dă plajá multă átitye buréc ăszrá-n păduré, dă átitye nisjkînd n-ám máj văzut. (12) patyé Nisj ku trij zîlyé înnentyé dă krisjun nu (12) sză nyé zîkă meteorologusurilye, krisjun álb, o nyégru ony áve. Dá hár sză (13) kágyé fijé lu Drágu-l Domn, d-áje (13) ocără zăpádă pă szárá szfîntă. Ánusztá máj binyé sz-o kizdilit. Nu-jrá ásá frig, dá d-áje o kăzut ocără zăpádă. Sî în ánusztá ásá mîndră-jrá primăvárá, (14) áré dá d-ábe (14) vojé sză mă duk în iskulă. Tot în gárd ás fi foszt, sî în păduré ás fi umblát. (Forrás: Loku hungyé săgyény. Kalányos István. Kézirat, 2012.) 9 10 11 12 13 14 Max. Elért 6 írásbeli vizsga, II. összetevő 4 / 8 2015. május 26.

Întarsjé! írásbeli vizsga, II. összetevő 5 / 8 2015. május 26.

III. Sjé poc szkri pă loku-l gol în szévegusztá? Tîrijé alá, káré vorbă-j bună! Unu (0) c- árătăny. Jo ro ku nurok misz, kă mulc (0) urtásj buny ám. (15). Pétru îl tyámă. Má (16) nyé kunustyény. D-átunsj ăj urtáku mnyo. Ákársjéfel báj ávem, (17) sză-m ázsutyé. Dá sî jo ásá făsjem, kînd jél ăjrá în báj. Nisj jél n-áré frác nisj szurorj, ká jo. Dá áfel nyisz, ká fráci. Odátă mumă szá (18), dá jél nu styije, sjé sză-j gye. Inkă jo ám mérsz lá je, s-ám kizdilit sză szfătészk ku je dă sjigogyi. (19) kumvá m-o zîsz, kă firhangu-j ro bătîrn ăj, sî pă (20) rupt ăj. Pétru ro fălosz ăjrá. Ám mérsz ku jél lá boltă, sî j-ány lat on firhang nou. Bányi lu Pétru nu j-ár fi foszt dăsztuly, sî într-ásztá j-ám ázsutát. Ny-ány igyizit, kă Pétru mágá tot m-azsutá lá házi feladat, kă matek (21). Jél uvig binyé-nvăcá. (22) sz-o kununát ku Trézsă, ink-or mérsz în Amszterdam sză lukré. Kiscusdujinsj styije lyimbá dă holland, pă lyimbă dă angol mágá, ká sî jo, or învăcát în gimnázium. Pă facebook szuktuleny sză szkrijény lu unápált, dá d-áje tot mi-j milă, kă dăpártyé kusztă. Jér ro fălosz m-ám făkut, kînd ám umărát, sjé (23). M-o tyimát áfáră lá jéj. Dá nu numá (24), dá sî d-áje, kit (25) sî jo ákulo. (Forrás: Loku hungyé săgyény. Kalányos István. Kézirat, 2012.) írásbeli vizsga, II. összetevő 6 / 8 2015. május 26.

(0) A) urtásj bun B) urtásj buny C) urták buny (15) A) Pă unu B) Unu C) Pă uná D) Unu-j D) urtásj bunyé lá dámnyáză (16) A) în uvodă B) dă uvodă C) pă uvodă D) lá uvodă (17) A) o-nsjirkát B) însjárkă C) l-însjárkă D) jél sz-o-nsjirkát (18) A) áré zuă dă năszkut B) ăj zuá dă năszkut C) áve zuă dă năszkut D) ave zuá dă năszkut (19) A) ink o dát B) Ink-odátă C) înk-o dá D) înk-o dă (20) A) mulc lok B) multyé lokurj C) mult lokurj D) mulc lokurj (21) A) nu-m merzsjé B) nu m-o merzsjé C) nu-m mirzsje binyé D) mirzsjeny (22) A) dă dojáj dă zîlyé B) lá doj C) dă dauă D) pîn lá doj (23) A) szkrijé B) szkrijény máré C) m-o szkrisz D) îm szkrijé (24) A) pă gosty B) ká gosty C) dă gustyijé D) în gustyijé (25) A) kit kuszt B) sză kuszt C) în kuszt D) sză kustyé 0 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 B 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Max. Elért 11 írásbeli vizsga, II. összetevő 7 / 8 2015. május 26.

maximális pontszám I. feladat 8 II. Nyelvhelyesség II. feladat 6 III. feladat 11 Feladatpont összesen 25 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 18 elért pontszám javító tanár Dátum:. I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:. Dátum:. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a III. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a II. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a III. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, II. összetevő 8 / 8 2015. május 26.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 26. 8:00 III. Hallott szöveg értése Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv középszint írásbeli vizsga III. Hallott szöveg értése

Fontos tudnivalók Bună zuă! Áku vij áhuzî trij szévegurj. Vizsgásztá sztă dîn trij feladaturj. Pă lîngă szévegurilyestye or fi feladaturj, káré pă pipárasjé trébujé sză lyé fásj. Sjé, kum trăbu sză fásj, c-ány szkrisz zsjosz înnentye dă feladaturj, sî poc umărá pă pipárasjé, káré trăbu sză lyé umplyij. On széveg sză kizdilestyé sî sză szfărsestyé ku zené. Dăp-áje umără pă pipáros, sjé trăbu sză fásj. Dăp-ásztá vij áhuzî szévegu odátă. Dăpă szévegu ony tăsje, sză poc lukrá ku feladaturilye. Máj odátă vij áhuzî szévegu. Dăp-ásztá îc dăgyény máj ocără dobă, sză véz, biny-áj umplut pipárasjilye, o nu. Dă trijzăsj dă percurj máj lung nu patyé sză cîjé feladatusztá. Sză áj nurok! írásbeli vizsga, III. összetevő 2 / 8 2015. május 26.

írásbeli vizsga, III. összetevő 3 / 8 2015. május 26.

I. Szévegu-l dă elsé Áku vij áhuzî, sjé fel álot sză cînyény. Dákă mondatu-j gyirépt, szkrijé în táblázatu-l dă zsjosz (GY), dákă nu-j gyirépt, átunsj szkrijé (N)! C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Într-on város áloturilye nu sză szîmcă binyé. 1 Într-on hudvár multyé áloturj înkepé lîngă unápált. 2 În szát nisj o kásză nu-j făr dă kînyé. 3 Kînyilye máj dă mult kusztă ku noj, dăkit mîcîlye. 4 În városurj numá în kăsj márj cînyé áloturj. 5 Áloturilye n-or ávut multă dobă sză sză szuktulászkă lá aminy. 6 Unyirj aminyi áfel kîny îs cînyé, káré nu krestyé máré. 7 Jestyé aminy, káré lyé lásză áloturilye în pát. 0 1 2 3 4 5 6 7 N 1 2 3 4 5 6 7 Max. Elért 7 írásbeli vizsga, III. összetevő 4 / 8 2015. május 26.

II. Szévegu-l dă dauălye Áku vij áhuzî, kînd sză-nvăcăny o lyimbă áltă. Áje c-o fi lukru, kit sză dáj váloszurj, pă sjé întribăny. C-árătăny, kum ány gîngyit: (0)Kînd sză-nvácă kupiji sză szfătijászkă kupiji, hungyé părinci tyár o lyimbă styijé? Máj repé sză-nvácă, dăkit kupiji ku máj multyé lyimbé. 8 Sjé szkrije kînvá dă kupiji ku multyé lyimbé?... 9 În lumecárá sjinyé-sz máj mulcînsj - aminyi k-o lyimbă, o ku multyé lyimbé?... 10 Sjinyé învácă máj repé lyimbilye: kupiji o máj bătîrnyi?... 11 Dákă sî mámá, sî tátá sî cárá áltá lyimbă szfitijestyé - sjé-nvácă kupilu?... 12 Dă kic áj ăsz kupiji, kînd în uvodă patyé sză márgă?... 13 Dă sjé numá kupiji dă trij ej patyé sză márgă máj înti în uvodă?... 14 Dă sjé nu sză-nvácă kupiji ku multyé lyimbé átunsj sză szfătijászkă, ká álc kupij?... 15 Lyé kivirlestyé uná kupiji ku máj multyé lyimbé lyimbilye, o nu?... 16 Dă kic áj ăsz kupiji ku multyé lyimbé, kînd sigogyi styijé sză szfătászkă pă lyimbilye sj-or învăcát?... 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. összetevő 5 / 8 2015. május 26.

III. Szévegu-l dă trijilye Dîn szévegusztá vij styi, sjé kum ăjrá, kînd ám ávut on kár. Szfărsestyé mondaturilyestye! Káré gîngyésty, kă gyirépt ăj, tîrîjé-l alá! C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Ám ávut on kár A) dá l-ám vîndut, kă bătîrn ăjrá. B) sî l-ám dát lu fetyi-m. (17) Ásá l-ám putut la A) kă tátá m-o dát bány pă jél. B) dă multă dobă ám pusz îndărăt bányi pă jél. (18) Lá plăkătoru mnyo în hălálánt szát A) ku kárusztá umblám. B) nu mă-ndurám sză mă duk ku jél. (19) Kînd l-ám lat pă kárusztá, A) má s-átunsj bătîrn ăjrá. B) átunsj inká nou ăjrá, nyimik báj n-áve. (20) Uvig táré băgám számá dă kárusztá, A) kă repé sză sztriká. B) păstyihungyé mă dusje făr dă báj. (21) Odátă sî în Ausztria ány mérsz, A) nyimik báj n-ány ávut. B) dá păntru pakurilye máré ny-o lăszát pă kályé. (22) Kînvá, kînd máj multă dobă ávem, A) nisj átunsj nu mirzsjem mult, kă benzinu szkump ăjrá. B) uvig mirzsjem, hungyé ávem dă gînd. írásbeli vizsga, III. összetevő 6 / 8 2015. május 26.

(23) Tátá n-áve kár A) d-áje tot pă káru mnyo îl sjire B) jo îl dusjem sî pă jél, sî pă mámá. (24) Pă cîgánu mnyo A) jo l-ám învăcát sză vizitászkă B) l-ám sjirut sză vizitászkă, kă mijé mi-jrá frikă. (25) D-áje l-ám vîndut pă káru mnyo, A) kă m-ám lat on kár máj nou. B) kă m-or trăbujit bányi pă ált. 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. összetevő 7 / 8 2015. május 26.

maximális pontszám I. feladat 7 III. Hallott szöveg értése II. feladat 9 III. feladat 9 Feladatpont összesen 25 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum: I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:. Dátum:. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a IV. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a III. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a IV. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, III. összetevő 8 / 8 2015. május 26.

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 26. 8:00 IV. Íráskészség Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv középszint írásbeli vizsga IV. Íráskészség

Fontos tudnivalók Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben a létrehozott szöveg jelentősen eltér (rövidebb, hosszabb) a megadott szóintervallumtól, az pontlevonással jár. A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, irányító szempontjait, és csak azután lásson a feladat megoldásához! Ajánlatos piszkozatot írni, de időt kell hagyni a tisztázat leírására is. Természetesen a piszkozat is csak beás nyelven készülhet. A tisztázat leírása után a piszkozatot egyértelműen és teljes terjedelmében át kell húzni. Az értékelés kizárólag a tisztázat alapján történik. Ha a vizsgázó nem írt piszkozatot, akkor természetesen az tekintendő tisztázatnak, amit leírt. A feladat kidolgozásakor a vizsgázó törekedjen a megadott kommunikációs cél elérésére, és érintsen minden irányító szempontot! Ügyeljen a minimális terjedelem elérésére, de ne haladja meg jelentősen a maximális terjedelmet sem! Szótárt csak végső esetben használjon, igyekezzen saját aktív szókincsére támaszkodni! Felhasználhatja az irányító szempontokban megjelenő kifejezéseket is. A fölösleges szótárhasználat sok időt vesz el, és megnöveli a tévedés lehetőségét. A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. írásbeli vizsga, IV. összetevő 2 / 8 2015. május 26.

írásbeli vizsga, IV. összetevő 3 / 8 2015. május 26.

I. Szkrijé on válasz pă kártyijásztá, dá sză nu fijé nisj máj pucîn, nisj máj mult, dăkit 50-80 dă vorbé! Feladatusztá trébé sză-l fásj! Drág dă Pálá! Dăkînd áj mérsz în Belgium ku észténdij, n-ány áhuzît dă tyinyé. Lok bun áj ákulo? Máj bună-j iskuláje, dăkit á nasztră? Kum îc tresjé ákulo o zuă? Kityé rîndurj vij putye vinyi ákásză? Ku usztáju-c sî ku héjelánc méstyérj mult tyé puminyiny sî nyé gîngyiny pă tyinyé. C-ástyiptăny hirurilye. Szkrijé nyé! Mistyiricá-c: Trézsá írásbeli vizsga, IV. összetevő 4 / 8 2015. május 26.

írásbeli vizsga, IV. összetevő 5 / 8 2015. május 26.

II. Szkrijé on válasz pă kártyijé A o B, dá sză nu fijé nisj máj pucîn, nisj máj mult, dăkit 100-120 dă vorbé! Feladatusztá trébé sză-l fásj! A B Kártyijé lu plăkătoru-c/lu plăkătará-c Ku plăkătoru-c/ ku plăkătará-c lá Bálátonă ty-áj kunuszkut, dá jél/je o mérsz ákásză în Rumînyijé, tu mágá áisj áj rămász. Máj repé o trăbujit sză mergă ákásză, kă tátă szo o kirilit în korház.tu ro triszt/trisztă jésty. Áku îj szkrij o kártyijé sî l-întréb/o-ntréb, sjé-j ákásză lá jéj, sjé-j ku tátă szo, sî kînd vic vigye járă. Kártyijé lu bultusîcă Pă internet c-áj áflát on sjarik ku márkă bună, sjé ro ci sză vegyé dă jél, sî l-áj kumpărá. Dá áj lat dă vestyé, kă formá dă sjarik sî plátá-j má dă sásză luny ăj pă net, sî nu styij, jestyé máj dă vîndut dîn, o nu. Szkrijé-j lu bultusîcă. - Szkrijé-j, sjé máj fălosz/fălasză jésty, kă v- ác kunuszkut. - Szkrijé-j, kă ro c-o foszt, kă ásá repé o trăbujit sză mergă ákásză. - Întrábă-l/întráb-o, sjé-j ku tátă szo, sj-o păcît, dă în korház o kirilit. Szpunyé-j, kă c- ár fi drág sză-l/sz-o véz, kum máj repé sză patyé. - Întrábă, jél/je sjé gîngyestyé, kum sî kînd v- ác putye áflá? - Szkrijé-j, sjé áj dă gînd sză-c kumpirj, sî hungyé l-áj văzut. - Întrábă, jestyé inká dîn sjarikulá, o nu-j. - Szkrijé, dă sjé fel szin c-ár fi drág, sî sjé fel máré sjarik c-ár trăbuji. - Întrábă, dákă inká jestyé, ku kit îl vingyé, sî kit ár fi, dákă pă postă ci l-ár mîná. - Întrábă, kum poc plătyi. Szkrijé áisj, A o B áj ályész! írásbeli vizsga, IV. összetevő 6 / 8 2015. május 26.

írásbeli vizsga, IV. összetevő 7 / 8 2015. május 26.

Feladat I. II. Értékelési szempont maximális pontszám A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 5 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 I. feladat összesen 11 A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 5 Nyelvhelyesség, helyesírás 5 Íráskép 1 II. feladat összesen 22 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum:. I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése IV. Íráskészség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum: Dátum:.. írásbeli vizsga, IV. összetevő 8 / 8 2015. május 26.