ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 25. 8:00 I. Olvasott szöveg értése Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga I. Olvasott szöveg értése
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékeléskor nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását! Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon, és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így azonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 8 2010. május 25.
I. Umără szévegusztá, sî szkrijé-l bétu-l sjé trébé zsjosz! Unu (0) c-árătăny! GY= gyirépt N= nu-j gyirépt Gyurá inká dă dojszprăzesj ăjrá, kînd s-o tijet odátă pisjoru, sî-n pát trăbuje sză rămîjé o szăptămînă. Mumă szá átunsj pă jél îl răzgăje máj binyé, kă milă ji-jrá dă jél. Jánăs ásztá o lat dă vestyé, kă kînd odátă o mérsz ákásză dîn iskulă o szămcît miroszu-l dă narancs, dá numá kazsá narancsuluj o văzut în vádrá dă gunajé, kă Gyurá rîszu lu toc o mănkát, lu nyime nu-o lăszát nyimik. În szăptămînáje, pînsjé Gyurá în pát ăjrá, nisj nu odátă o lat dă vestyé áfel, dá lu nyime nyimik nu j-o zîsz, k-o styut, o vinyi dobá, kînd jár jél s-o kăpătá máj mult bun dă lá mumă szá. Isfán sî Gyurá păstyi arékityé percurj or purnyit pă lok, hungyé sză áflá toc. Ásztá-jrá dăpártyé dă lokulá, hungyé săgye. Jánăs s-o lat trásztá mikă, sjé mumă szá j-o umplut dă szárá, s-apukát szăkurá mikă s-o purnyit însjét dăpă frátyi szo. Kit sză nu-l je dă vestyé tot întri kulyibj sz-ászkungye, ásá mirzsje-nnentyé, numá sză nu-l vádă héjelánc. Ás-a sî foszt, sî pîn átunsj ánume nisj nu l-or lat dă vestyé, pînsjé n- azsunsz pă lokulá, hungyé átunsj má mulcînsj ăszrá. - N-áku repé tyi-j dusjé ákásză! o zbirát pă Jánăs Gyurá. Jánăs sz-o szpărijet, sz-o gîngyit, sjé sză zîkă, sî păstyi nu multă dobă ászt-a zîsz: - Jo szîngur nu mă-ndur sză mă duk ákásză, kă mi-j frikă dă szellemurj! Lu Isfán milă ji sz-o făkut dă Jánăs, s-o zîsz, kă j-azsutá sjévá. - L-oj întribá pă brigádvezetéulá, dádă ty-o lăszá sî c-aflá sjévá lukru sî cijé. Dá omulá máj înti dăkit jél ár fi-ntribát j-o zîsz. - Dákă áré dă gînd, patyé sză rămîjé sî frátyi to, sî dákă birijé, patyé sî lukrá, kit sză nu sză urászkă. Jánăs ro fălosz ăjrá, kînd ahuzît, kă patyé rămănyi. (Forrás: Részlet Szigeti János: Fekete tüzek árnyékában.című kisregényéből. Kézirat. Beásra fordította: Pálmainé Orsós Anna) (0) Gyurá sî Jánăs frác ăszrá. (1) Mumă szá lor pă nyime nu-l răzgăje. (2) Kînd Gyurá s-o tijet pisjoru nu umblá în iskulă. (3) Jánăs n-o mănkát dîn narancsé, kă nu j-or lăszát. (4) Isfán ku Gyurá umblá sză lukré. (5) Jánăs o szkăpát dăpă jéj, dá l-or zăvărlit ákásză, kă nu birije lukru. (0) (1) (2) (3) (4) (5) GY 1 2 3 4 5 Max. Elért 5 írásbeli vizsga, I. összetevő 3 / 8 2010. május 25.
II. Umără-l pă szévegusztá, sî szkrijé válosz pă loku-l gol. Unu (0) c-árătăny! În táblázatu-l dă zsjosz, nu-j szlobod sză szkrij, kă álá-j á lu méstyér! Jo nu styu dă sjé-j ásztá ásá, dá lá miny florilye nisjkînd nu-sz ásá mîndré, ká lá mámá.în tată primăváră într-o dobă lyé băgăny în lăz, kit sză fijé mîndré dă várá, dá dákă nu jo j-ás kumpărá pălántyilye în pijárc pă tatyé dăp-on lok, ás gîngyi, kă je dar máj repé j-o lat sî j-o băgát sză-nflurászkă. Mágá nu. Nu hjábá zîsjé, kă sî florilye áré szuflyit, sî szămcă sjinyé, kum lyé grizsjestyé. Mámá me mágá în tată zî lyé păzestyé, lyé grizsjestyé dar sî szfătijestyé lá florilye-j. Ulyicá tată umblă lá je, kă kumvá á lyij florj ăsz héj máj mîndré, d-áje toc lá je umblă, kit sză lyé gye dîn jelyé arékityé krákurj o szămînc, kit sî jéj sză ájvé. Ákár sjé fásjé, tot nu sză fásjé ásá mîndré lá álc. Kusztu o-nvăcát-o, kînd sjé sză fákă ku florj. Styijé kită ápă trébé sză lyé gye, kînd trébé în pămînt dă florj sză bázsjé máj sjévá, sză nu fijé gol, sî sză pată dîn pămîntulá sză krászkă sjévá. Kînd n-áve gunajé, átunsj pă gunajé sjé dă szub găjiny szkutye ápă vărszá, sî ku ápásztá lyé udá pă florilye. (0) Lá sjinyé-sz máj mîndré florilye dă várá? Lá mámá me. (Forrás: Pálmainé Orsós Anna 2009) (6) Kînd băgăny florj în lăz?... (7) Hungyé kumpărăny pălántyilye?... (8) Sjé szîmcă florilye?... (9) Kum lyé grizsjestyé mámá pă florilye-j?... (10) Sjinyé umblă lá mámá sî dă sjé?... (11) Hungy sz-o-nvăcát pă florj sză lyé grizsjászkă?... (12) Dîn sjé fel pămînt nu krestyé nyimik?... (13) Sjé făsje ku gunajilye, pă káré dă szub găjiny szkutye áfáră?... 6 7 8 9 10 11 12 13 Max. Elért 8 írásbeli vizsga, I. összetevő 4 / 8 2010. május 25.
III. Umăr-o pă puvásztásztá! Dăp-áje vij áflá arékityé mondaturj, pă káré ár trăbuji sză lyé szfărsésty, ásá kit gyirépt sză fijé sjé în szkrijiturásztá áj umărát.. Uná (0) c-árătăny! Hej, ink-o dát Drágu-l Domn sî Szîntă Mărijé on gyál dă ujágă. Hát ákulo săgye o bătîrnă îmmărácă. Áve multyé fetyé. Dá on királ máré dă cáră áve gárd ku pamé ro mîndré. Sjiresjé dă ar ăszrá ákulo, máj burocké dă árzsjint, meré, peré. Dá în tot án nu putye bătîrnulá királu-l máré dă cáră sză mănînsjé dăpă jél, kă tot lyé furá fetyilyestye, á lu bătîrnyilye fetyé. Na, o mérsz, o dubulit în szátu-l máré királu-l máré, kár ár fi áje trij aminy, káré j-ár minti. Numá într-on án dă zîlyé, sză pată mănká dăpă jéj sjévá ká páră, o ká prunyé, ká burocké o ákár sjiresjé. Kă nu putye tot sză mănînsjé dîn jéj, kă tot lyé furá. Na. Dá ăszrá trij frác în szátulá. Hej, mámă zîsjé unu, oj merzsjé sză jau számá pă sjiresjilye királuluj zîsjé, sză pată mănká sî álá, kă má dă doj, trij ej dă zîlyé n-o mănkát dă pă jéj. Du tyé, du tyé, zîsjé kă dádă c-azsutá királu-l máré. O mérsz lá királu-l máré dă cáră, sz-o jilintkizitu sză jél. Ám vinyit királu-l máré dă cárá zîsjé. Jo ás fi áláfel om zîsjé, dă c-ás păzî pă sjiresjilye, sză poc sî tu mănká. O, biny-o fi kupilu mnyo. Á sjé sză-c da? Ápo j-o dát o puskă máré, j-o dát mănkáré, o ujágă bună dă vin. O purnyit jél áfáră. O mérsz jél în gárdulá. Dá ăszrá ákulo mărăsjuny délye tijetyé áfáră. J-acîcátu lyé, ságyé jél, sză ujtă, nu vegyé pă nyime. Hát pă lá mirzsuku nopci s-o lat elé mănkáre, s-o lat. Mănînkă. Damnyé! Merzsj-ákulo on sudikás delye, lyinzsji-l-ás. Bună száră, omulyé! Jaj, sj-o făkut băjásulá? Mingyár apukát pă jél puská. Dá nu-l vigye înnyikére, dá nu, k-on sudikás ăj mik. Hej, zîsjé, hungyé jésty? Áisj misz já, omulyé! Nejtyem! Bună száră! Hej! zîsjé. Sză fuzsj, sză fuzsj d-áisj! Sî garáje măj, hungyé jél săgye, sudikásulá, sî p-áje o măruntá ku kucîtu. Hej! O tunát jél în gară, sudikásulá. Na benyé. Jákă pă jél l-o furátu lă szomnu, or vinyit fetyilye lu bătîrnyilyije sî or furát sjiresjilye, sî nisj on fir n-or lăszát. (Forrás: Gyálu-l dă ujágă. Beás népmese részlet. In. Orsós Anna: Fátá ku păru dă ar. Az aranyhajú lány. Beás cigány iskolai népmesegyűjtemény II. Gandhi Alapítványi Gimnázium. Pécs, 1998.) írásbeli vizsga, I. összetevő 5 / 8 2010. május 25.
Pă gyálu-l dă ujágă săgye o bătărnucă, káré (0) ro îmmărácă-jrá. Ăjrá s-on királ, jél mágá áve (14) Fetyilye lu bătărnuci în tot án mirzsje în gárdu (15) királuluj În gárdulá ăszrá prunyé, burocké sî peré sî sjiresjé (16) dă Dá în szátulá kusztá sî (17) Fisjori - unu dăpă áltu - or mérsz lá királ, (18) Kupilu-l dă elsé s-o kăpătát, (19) În gárdulá o făkut fok dîn (20) Pă lá mezunopcî ji sz-o făkut famé, sî (21) O mérsz p-ákulo on (22) Kupilu-l dă băjás áve dă gînd sză-l (23) Dá nu l-o văzut, kă sudiku (24) Repé l-o furát szomnu pă kupilulá, sî (25) 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Max. Elért 12 írásbeli vizsga, I. összetevő 6 / 8 2010. május 25.
IV. Umără-l pă szévegusztá, sî szkrijé vorbá bună pă loku-l gol! On feladat (0) má c-ány făkut! Lá noj duminyikă nu tresjé făr dă pită sî făr dă auă. Dákă putyény uvig p.áje nyisz, kit sză fijény ákásză. Unyirj d-áje jestyé áfel, kînd sjinyivá nu-j ákásză, dá dákă dîn pátrînsj héjelánc uná-sz, átunsj pă reggeli uvig pită ku auă mănkăny. Auălye lyé zdrubészk într-on tájr ádînk, puj pă jelyé on pik dă száré, dăp-áje ku furkă lyé kivirlészk. Puj pă fok o lábusă k-ocără uloj, pîn átunsj pitá, káré máj înti ám tijet-o pă filijé, o-ntork în auă sî o bág în lábusă. Trij, pátru filij înkepă odátă în lábusă, sî kînd o pártyijé dă pită sză frizsjé, átunsj o-ntork pă hájálántă pártyijé sî păstyi arékityé percurj má sî gátá misz. Pîn átunsj kupiji tiritestyé mászá sî putyény mănká. Unyirj ásá nyé szăturăny dă pîn lá trij, pátru sjászurj nu nyé trébé mănkáré. (Forrás: Pálmainé Orsós Anna 2009) (0) Noj în tată duminyikă pită ku auă mănkăny pă reggeli. Dákă putyény, toc (26) nyisz duminyikă. Trébé arékityé auă, pită, sî (27) în sjé lyé frig pityilye. Repé (28) mănkárásztá. Mámá fásjé mănkáre, kupiji mágá (29) mászá. Kînd táré nyé (30), multă dobă merzsjé pînsjé járă mănkăny. 26 27 28 29 30 Max. Elért 5 írásbeli vizsga, I. összetevő 7 / 8 2010. május 25.
maximális pontszám I. feladat 5 I. Olvasott szöveg értése II. feladat 8 III. feladat 12 IV. feladat 5 FELADATPONT ÖSSZESEN 30 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum:.. I. Olvasott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:.. Dátum:.. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. összetevő 8 / 8 2010. május 25.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 25. 8:00 II. Nyelvhelyesség Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga II. Nyelvhelyesség
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékeléskor nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását! Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így azonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / 8 2010. május 25.
írásbeli vizsga, II. összetevő 3 / 8 2010. május 25.
I. Kat-o pă vorbá, káré pă loku-l gol áj putye szkri! Uná c-ány făkut. (C) kuszt; (A) gîngyi; (B ) ákásză; (C) hărănye; (D) kásză nauă; E) cîgánu-m;(f) o kártyijé; (H )dă lá mujérj; (I) ungurestyé; N-ápo kînvá nu n-ávem jo ásá bun (C) kuszt. Átunsj nyi-jrá máj grou, kînd (1) kătánă-jrá. Nisj n-áj (2) dîn sjé nyé cînyeny szusz. Ăjrá on băjás szărák în szátu nosztru. Alyé-ngurityé áduná uná (3), lyé sjire sză fákă dîn jelyé alyé, dîn káré puji (4). P-estye lyé vingyem jo într-on szát lu ungurj, d-întrásztá kusztány. Pă fătuská trăbuje sză-m lász (5), ásá mirzsjem l-a mujeré-n szát. Dá nisj (6) nu styijem binyé. Ásá kusztány, pînsjé dăpă sásză luny ám kăpătát (7), kă pă cîgánu-m l-or lăszá dă lá kătănyijé. Dăp-áje máj binyé nyé mirzsje. Nyány lat szusz kécsén dă lá OTP ny-ány făkut o (8) sî kum véz, s-áku áisj kusztăny. (Forrás: Pálmainé Orsós Anna 2009) (0) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) C 1 2 3 4 5 6 7 8 Max. Elért 8 írásbeli vizsga, II. összetevő 4 / 8 2010. május 25.
II. Szkrijé vorbilyestye în formă gyiráptă pă vonalurj! Sză bázsj számá, kit p-on vonal numá o vorbă sză szkrij! O vorbă (0) má c-ány szkrisz înlontru! (0) umblă (9) merzsjé (10) sză igyizestyé (11) zîsjé (12) ádusjé (13) întarsjé (14) be Kînvá nu (0) umblá ku lunyilye fisjori lá fetyé. Dákă fisjoru, o tátă szo vigye hungyivá o fătă frumasză, (9) lá je szănsjersjé. Dákă fátá (10), ăjrá áfel, kînd nuntá má în zuáje o sî cînye. Kînd mirzsje sz-o sjejé ásztá (11) : - Bună gyiminyácă! Ázsunszu-c sză-m (12) nurok, măj. Kár ku gîndu-l ro o vinyit, luj sză-j ázsutyé Drágu-l Domn sză-l (13) pă bun. Áku sză (14) dîn ujágă, dăpáje dîn butyé- ásá sză gye Drágu-l Domn! (Fordítás. Forrás: Kovalcsik Katalin- Konrád Imre-Ignácz János: Aminy ku putyere. Ketten ettek, hogy szokjanak össze. című szokáselbeszélése alapján Gandhi Közalapítványi Gimnázium Pécs, 2001) (9) (10) (11) (12) (13) (14) Max. Elért 6 írásbeli vizsga, II. összetevő 5 / 8 2010. május 25.
III. Sjé poc szkrijé pă loku-l gol în szévegusztá? Jililestyé-l ku vonalu, káré vorbă-j bună! On mondat (0) má c-ány făkut! Ink-o odátă (0), s-o lat szăkurá máré sî o mérsz în păduré (15). Járnăjrá, frig ăjrá sî (16) lyémnuluj j-o lunyikát szăkure dîn mînă zsjosz, s-o kăzut în ápă. K-o bată bună lungă-s kutá szăkure în ápă. Odátă (17) dîn ápă on drák tînăr lá jél sî (18), sjé fásjé. - Măszur ápá áisje kit dă ádînká-j, s-(19) o biszerikă. zîsje băjásu. - Áhuz tu băjásulyé, máj bényé-c dau on szák (20), numá áisj nu fă biszerikă.- zîsje dráku, s-o mérsz áká. Zîsje tátă szo drákuluj lu kupilu-s: - Du tyé (21) hălá, fásjéc o măszurálă, káré máj táré o styi sză (22), á luj o fi száku-l dă bány d-întri voj. Omu-l dă băjás járă l-o lat dă firé (23) tînăr. J-o zîsz, kă jépurilye á luj kupil ăj, jél alyirgá în loku-j. Dráku hjábá ályirgá tată zî dăpă jél, nu-l putye ápuká. Ált egyessug or făkut. Káré máj nált o zvărlyi sjukánu în nor, á luj o fi száku-l dă bány.dá omu s-áku máj (24) o foszt. Zîsje: - Ástyáptă, kit sză dăstyigă frátyi mnyo usá în nor, s-ápo l-oj zvărlyi szusz (25) sjukánu, kă jél áfel n-áré! Ásztá dráku n-o lăszát. Ásá o rămász száku-l dă bány lá băjás. (Forrás: In: Orsós Anna: Fátá ku păru dă ar II. Az aranyhajú lány II. Beás cigány iskolai népmesegyűjtemény - Băjásu-l szărák sî dráku című mese alapján Gandhi Közalapítványi Gimnázium Pécs, 1998.) írásbeli vizsga, II. összetevő 6 / 8 2010. május 25.
(0) a) o băjás szărák b) on băjás szărák c) băjásu d) szăráku (15) a) lyemnyé b) dă lyemnyé c) lá lyémn d) dăpă lyemnyé (16) a) în tyityijé b) dîn tyityijá c) tyityije d) zsjosz (17) a) o vinyi b) vju c) o vinyit d) sză vijé (18) a) întrábă b) întréb c) l-o-ntribát d) întrábă (19) a) oj fásjé b) fásj c) făkut d) făsje (20) a) bányije b) bány c) dă bány d) bány (21) a) lá băjásu b) lá băjás c) băjásu d) băjás (22) a) ályárgă b) sză je pă fugá c) sz-o lat pă fugá d) sză gye pă fugá (23) a) pă drák b) pă dráku-l c) dráku d) drákuluj (24) a) ku firé b) fire c) făr dă firé d) n-áré firé (25) a) lu fetyi b) lu frátyi mnyo c) fráci d) frátyi mnyo (15) (16) (17) (18) (19) (20) (21) (22) (23) (24) (25) Max. Elért 11 írásbeli vizsga, II. összetevő 7 / 8 2010. május 25.
maximális pontszám I. feladat 8 II. Nyelvhelyesség II. feladat 6 III. feladat 11 FELADATPONT ÖSSZESEN 25 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 18 elért pontszám javító tanár Dátum:. I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:. Dátum:. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a III. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a II. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a III. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, II. összetevő 8 / 8 2010. május 25.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 25. 8:00 III. Hallott szöveg értése Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga III. Hallott szöveg értése
Fontos tudnivalók Bună zuă! Áku vij áhuzî trij szévegurj. Vizsgásztá sztă dîn trij feladaturj. Pă lîngă szévegurilyestye or fi feladaturj, káré pă pipárasjé trébujé sză lyé fásj. Sjé, kum trăbu sză fásj, c-ány szkrisz zsjosz înnentye dă feladaturj, sî poc umărá pă pipárasé, káré trăbu sză lyé umplyij. On széveg sză kizdilestyé sî sză szfărsestyé ku zené. Dăp-áje umără pă pipáros, sjé trăbu sză fásj. Dăp-ásztá vij áhuzî szévegu odátă. Dăpă szévegu ony fi însjét, sză poc lukrá ku feladaturilye. Máj odátă vij áhuzî szévegu. Dăp-ásztá îc dăgyény máj ocără dobă, sză véz, biny-áj umplut pipárasjilye, o nu. Dă trijzăsj dă percurj máj lung nu patyé sză cîjé feladatusztá. Sză áj nurok! írásbeli vizsga, III. összetevő 2 / 8 2010. május 25.
írásbeli vizsga, III. összetevő 3 / 8 2010. május 25.
I. Szévegu-l dă elsé Áku vij áhuzî, sjé j-oj kumpărá lu mosu mnyo pă zuá dă năszkut. Káré patyé sză fijé gyirépt într-on mondat, tîrîjé-l alá, sî szkrijé-j zsjosz bétu-l dă elsé! C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Mosu ásztăz îs cînyé zuá dă numé. GYIRÉPT ĂJ NU-J GYIRÉPT (1) Mosu mnyo inká n-o trikut dă sáptyézăsj dă áj. GYIRÉPT ĂJ NU-J GYIRÉPT (2) Dă tînăr ji-jrá numá drág sz-ápusjé pésty. GYIRÉPT ĂJ NU-J GYIRÉPT (3) Numá ápuká péstyi, dá nu lyé mănká. GYIRÉPT ĂJ NU-J GYIRÉPT (4) Masá me fásjé há máj bună zámă dă pestyé. GYIRÉPT ĂJ NU-J GYIRÉPT (5) On pestyé máré j-o rupt száku lu mosu. GYIRÉPT ĂJ NU-J GYIRÉPT (6) Ám dă gînd sză-j kumpăr on szák nou. GYIRÉPT ĂJ NU-J GYIRÉPT (7) Sî sjászu luj îl duk sză-l fákă, kă sză-ngribestyé. GYIRÉPT ĂJ NU-J GYIRÉPT (0) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) N 1 2 3 4 5 6 7 Max. Elért 7 írásbeli vizsga, III. összetevő 4 / 8 2010. május 25.
II. Szévegu-l dă dauălye Áku vij áhuzî, sjé fel pită mănkány noj kînvá. Áje c-o fi lukru, kit sză dáj váloszurj, pă sjé întribăny. C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) - În sjé kusje kînvá pînye băjisîcilye? - Kînvá în kuptor kusje pînye. (8) Dă sjé nu lá boltă kumpărány noj pitá dă kînvá?... (9) Ku sjé măszurá mámá făjiná?... (10) Kită dobă lăszá alatu dăpă sjé-l răzmuje?... (11) Dă sj kusje mámá uvig pînyé máré?... (12) În sjé fel zuă kusje mámá uvig pînye?... (13) Ku sjé-jrá ro bună pînyá káldă?... (14) Dá mázăre pă lîngă pînyé ku sjé mănkány?... (15) Áku dă sjé nu kasjé pînyé-n kuptor cîgánsjilye?... (16) Sjé-j máj bună: pitá dîn ren o pînyé dîn kuptor?... 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. összetevő 5 / 8 2010. május 25.
III. Szévegu-l dă trijilye Dîn szévegusztá vij styi, sjé fel ăj on urták mărgyol. Szfărsestyé mondaturilye! Káré gîngyésty, kă gyirépt ăj, tîrîjé alá! C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Kînd mik ăjrám, a) tátá zîsje, kă pă urtáku-l bun în báj îl poc kunustyi. b) mosu mnyo zîsje, kă urtáku-n báj sz-árátă. (17) Sî în szátu nosztru kusztá doj urtásj, a) káré or kirilit în báj. b) káré băgá számá nisjkînd sză nu fijé-n báj. (18) On urták áve o kásză mîndră, a) dá lukru dă mult nu-s kăpătá. b) dá sî lukru áve-n téesz. (19) Doj urtásj ásá-szrá lîngă unápált a) sî ásá kusztá, ká fráci. b) sî tot sză mănká dă mult. (20) Sî Ferku áve lukru, a) lyemnyé tije, ká urtáku-s. b) traktorurj vizite. (21) Imbre nu styije, kă a) sî Ferku în păduré umblă. b) Ferku s-o pirdut lukru. (22) Ferku în păduré tije lyemnyé a) pă furis, nyime sză nu styijé. b) kă n-áve ku sjé sză fitijászkă. írásbeli vizsga, III. összetevő 6 / 8 2010. május 25.
(23) Imbre o styut, kă a) Ferku fură lyemnyilye. b) kă toc îs kápătă lyemnyé. (24) Kînd rîndéri or mérsz lá Ferku, a) Imbre ákulo ăjrá lá jéj. b) Ferku o kizdilit sză misjunyászkă. (25) Kînd sz-o styut gyiriptátye áfáră, a) pă Imbre l-or bintitit. b) pă Ferku l-or bintitit. 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. összetevő 7 / 8 2010. május 25.
maximális pontszám I. feladat 7 III. Hallott szöveg értése II. feladat 9 III. feladat 9 FELADATPONT ÖSSZESEN 25 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum: I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:. Dátum:. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a IV. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a III. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a IV. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, III. összetevő 8 / 8 2010. május 25.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 25. 8:00 IV. Íráskészség Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Beás nyelv középszint írásbeli vizsga IV. Íráskészség
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, irányító szempontjait, és csak azután lásson a feladat megoldásához! Ajánlatos piszkozatot írni, de időt kell hagyni a tisztázat leírására is. Természetesen a piszkozat is csak beás nyelven készülhet. A tisztázat leírása után a piszkozatot egyértelműen és teljes terjedelmében át kell húzni. Az értékelés kizárólag a tisztázat alapján történik. Ha a vizsgázó nem írt piszkozatot, akkor természetesen az tekintendő tisztázatnak, amit leírt. A feladat kidolgozásakor a vizsgázó törekedjen a megadott kommunikációs cél elérésére, és érintsen minden irányító szempontot! Ügyeljen a minimális terjedelem elérésére, de ne haladja meg jelentősen a maximális terjedelmet sem! Szótárt csak végső esetben használjon, igyekezzen saját aktív szókincsére támaszkodni! Felhasználhatja az irányító szempontokban megjelenő kifejezéseket is. A fölösleges szótárhasználat sok időt vesz el, és megnöveli a tévedés lehetőségét. A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. írásbeli vizsga, IV. összetevő 2 / 8 2010. május 25.
I. Szkrijé on válasz pă kártyijásztá, dá sză nu fijé nisj máj pucîn, nisj máj mult, dăkit 50-80 dă vorbé! Feladatusztá trébé sză-l fásj! Drág dă Jánăs! Dar nisj nu ty-áj gîngyit p-áje, kă má dă sjinsj áj dă zîlyé nu ny-ány áflát. Mágá ásá-j! În várásztá biny-ár fi, dákă ány putye áduná usztáju totu. Szkrijé-m, dă sjinyé styij. Hungyé sză vinyiny uná? D-întri méstyéri nostri pă sjiny sză tyimăny? Sză vijé sî cîgányi, cîgánsjilye ku urtásji nostri, o numá noj sză fijény uná? C-ástyépt váloszu. Szkrijé-m repé! Julá írásbeli vizsga, IV. összetevő 3 / 8 2010. május 25.
írásbeli vizsga, IV. összetevő 4 / 8 2010. május 25.
II. Ályezsjé-c dîn feladaturj, sjé vinyé A sî B o témă, sî szkrijé o kártyijé, káré sză nu fijé nisj máj szkurtă, dá nisj máj lungă, dăkit 100-120 dă vorbé. În kártyijé sză szkrij! A. B. Într-on ujság ám umărát Kupiji repé or szurzî, kă ásá sză szkală, ásá sză kulkă, dă nisj p-o dobă pucînă nu szkatyé áfáră, ku sjé zehe áhugyé. Unyirj sî pă biciglauă ásá merzsjé, dă nisj nu vegyé, nisj n-áhugyé nyimik. Sj-o fi dîn tînyiri ásá? - Sjinyé jésty? Dă kic áj jésty tu? - Dă sjé gîngyésty, kă sj-áj umărát, ásztá-j gyirépt/o nu-j gyirépt? - Kum ár trébuji zené sz-áhuzîny? - Pă sjé ár trăbuji sză lony számá? Szkrijé áisj, kă A, o B áj ályész! Kártyijé lu igazgatou dă iskulă Tu jésty elnéku lu énkormányzat kupijilor în iskulă. Szkrijé-j o kártyijé lu igazgatou-c dă iskulă. Nu dă mult ác szkrisz on pályázat, jél o trăbujit sză szkrijé alá. Pipárasjilye. P-on pipáros o mujtát sză-s szkrijé numilye, kă sză-ngribe hungyivá, păntru, kă în zuáje n-o foszt má în iskulă, o trăbijt ásá sză-l dăgyéc szusz pályázatu. Áku ác kăpătát kártyije, kă numá păntr-asztá n-ác nyirit bányi-j mulc - Áku întrábă-l pă igazgatou vosztru întron kártyijé, sjé kum sză fijé? - Jél sjé gîngyestyé, sjinyé-j dă vină? - Dá tu sjé gîngyésty dă ásztá? - Dîn sjé vic fásjé programulá, sjé ác gusjit, kum v-azsutá? - întrábă-l sî d- ásztá pă igazgatou vosztru. - írásbeli vizsga, IV. összetevő 5 / 8 2010. május 25.
írásbeli vizsga, IV. összetevő 6 / 8 2010. május 25.
írásbeli vizsga, IV. összetevő 7 / 8 2010. május 25.
Feladat I. II. Értékelési szempont maximális pontszám A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 5 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 I. feladat összesen 11 A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 5 Nyelvhelyesség, helyesírás 5 Íráskép 1 II. feladat összesen 22 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum:. I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése IV. Íráskészség pontszáma egészre számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:. Dátum: írásbeli vizsga, IV. összetevő 8 / 8 2010. május 25.