SZAKDOLGOZAT Schunk Mónika 2010

SZAKDOLGOZAT Schunk Mónika 2010

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Levelező tagozat Public relations szakirány A NYUGAT ÉS AZ ISZLÁM TALÁLKOZÁSA Készítette: Schunk Mónika Budapest, 2010 2

Tartalomjegyzék I.Fejezet: Bevezetés 4 II.Fejezet: Tévhitek és sztereotípiák 8 Szabadság vagy elnyomás? 8 A terrorizmus és az iszlám 22 Emberi jogok az iszlámban 26 III. Fejezet: Az iszlám Magyarországon 31 Történelmi áttekintés 31 Iszlám a mai Magyarországon 34 IV. Fejezet: Az iszlám Európában 38 Európa vallásossága 38 Iszlám jelenlét Európában 43 Az iszlám megoldása a modern kor társadalmi problémáira 49 Az alkoholizmus 49 A család védelme 58 Hátrányos megkülönböztetés 59 V. Fejezet: Összegzés-jövőbeli kilátások 63 3

I. fejezet: Bevezetés A világ, melyben napjainkban élünk, egy többszörösen összetett, bonyolult és szövevényes világ. Tér és idő összeszűkült, az ismeretek és lehetőségek száma rendkívüli módon megemelkedett, s mindemellett az elérhetőség és a hozzáférhetőség egyre több helyen adott, már-már természetes. Hatalmas mennyiségű információ áll rendelkezésünkre szinte bármilyen témában mind írott, mind pedig elektronikus formában beleértve a hanganyagokat, képanyagokat és audiovizuális forrásokat is. Részben az említett jelenségek miatt, részben pedig történelmi események okán napjainkra kialakultak az úgynevezett multikulturális társadalmak. Különböző kulturális háttérrel rendelkező csoportok élnek ugyanabban a környezetben, ugyanabban az országban. Egyetlen egységen belül léteznek, ugyanakkor első látásra igen eltérő világnézettel bírnak. Európa és a nyugati világ egyik legnagyobb és leggyorsabban növekedő kisebbségi csoportja az itt élő muszlimokból 1 tevődik össze. Mégis, a legtöbb európai ember számára az iszlám egy távoli, misztikus és megfoghatatlan, félelmetes, erőszakkal teli és elnyomó vallás képében jelenik meg. Talán éppen emiatt rengeteg embert foglalkoztatnak az iszlámmal kapcsolatos témák, és kiemelten nagy az érdeklődés a nőkkel kapcsolatos kérdések iránt. Mai világunkban nagyon sok tévhit és hiedelem terjed az iszlám vallásról, a muszlimokról, és a hit tanításairól, nem kis mértékben a nőkkel kapcsolatban. Mi lehet ennek az oka? Európában az emberek nem ismerik az iszlámot, illetve ismereteiket nem hiteles forrásból szerzik. Amit az ember nem ismer, attól fél, és gyakran ellenségesen viselkedik vele szemben. A tévhitek elterjedésének másik oka az, hogy olyat látunk muszlim emberek és egyes szélsőséges csoportok viselkedésében, ami nem egyezik az iszlámmal, vagy egyenesen ellenkezik azzal. Ugyancsak itt kell megemlíteni a történelem során Európában általánosan kialakult és mélyen beivódott ellenséges érzést az iszlámmal szemben. 1 Muszlimnak (esetleg muzulmánnak) nevezzük az iszlám vallású embert. A mohamedán kifejezés helytelen, mert azt sugallja, hogy a Prófétát Istenként tiszteli a valláskövető ember, holott Isten mellett mást szolgálni, vagy mellé társítani bármit, illetve bárkit, az ellenkezik az iszlámmal. 4

Dolgozatomban a Nyugati kultúra és az Iszlám életmód, hasonlóságaira, egyező értékeire szeretnék rámutatni az iszlám vallás és életmód lényegének leírásán, a két említett kultúra vizsgálatán keresztül. Léteznek-e közös értékek, és ha igen, melyek azok? Mi a haszna a két kultúra együttélésének? Emellett szeretném kiemelni a témán belül a muszlim nőkkel kapcsolatban elterjedt dilemmákat, tévhiteket és sztereotípiákat, és ezek magyarázatát, illetve helyesbítését. Hogyan befolyásolja az iszlámhoz való politikai hozzáállás és a média a hazai és európai muszlimok integrációját vagy elszigetelődését? Az iszlám és a nyugat kapcsolatának témája kiemelten fontos számomra, mert muszlim vagyok, magyar vagyok, európai vagyok. Magyarországon születtem, magyar szülők gyermekeként, s már felnőtt fejjel határoztam úgy, hogy teljes meggyőződéssel, szabad akaratomból a muzulmán vallás megismerése után az iszlám hitre térek. Fontosnak tartom, hogy a nyugati világ benne Európa és hazánk hiteles forrásokból ismerje meg hitemet, az iszlámot, amely megannyi szépséget, logikát, általános és örökérvényű igazságot és értéket hordoz magában, melyek többnyire a nyugat szemére boruló propaganda-fátyol miatt rejtve maradtak. Szükségesnek tartom, hogy egy rövid összefoglalóban szóljak az iszlám vallásról 2, a hit alapjairól, hiszen nehéz lenne csupán kiragadni az egészből egy témát anélkül, hogy valamennyire átlátnánk azt. Ha megvizsgáljuk az arab nyelv szótárait, akkor azt fogjuk találni, hogy az iszlám szó jelentése: alávetés, odaadás, engedelmesség, vagyis egy felsőbb parancsoló utasításainak és tiltásainak való, feltétel nélküli engedelmesség. Az iszlám tehát nem más, mint Isten akaratába való teljes belenyugvás, illetve a teljes odaadás és engedelmesség Istennek. 3 A muszlimok azt tartják, hogy az egyetlen Isten a legjobb tudója és 2 Az iszlám több, mint vallás; életmódként, kultúraként lehet tekinteni. 3 A szó másik jelentése: béke. Eszerint igazi testi és lelki békét csak az Istennek való odaadás és engedelmesség által érhet el az ember. Az ilyen engedelmes élet belső nyugalmat ad az egyéneknek, és ezzel lefekteti az egész 5

ismerője teremtményeinek és a teremtmények szükségleteinek, mert Ő az, aki létrehozta, megalkotta azokat. Egy szerkezetet akkor tudunk a legmegfelelőbben működtetni, ha elolvassuk a használati utasítást, amelyet az alkotója készített, és betartjuk a leírt utasításokat. Az ember tehát akkor lesz a leghatékonyabb és legsikeresebb az evilágon és a túlvilágon, ha követi Megalkotója útmutatását vallják az iszlám hívei. Mondd: bizony az imádkozásom, az áldozásom (áldozati állatom), az életem és a halálom, mind Allahot illetik meg, a Teremtmények Urát. Nincs társa Neki. Ennek (megvallására) lettem felszólítva és én vagyok az első azok között, akik alávetik magukat (Allah akaratának). 4 Az iszlám a három monoteista világvallás közé tartozik, így a közhiedelemmel ellentétben nem különbözik sokban a zsidó és keresztény vallásoktól 5. Hitünk szerint ez utóbbi kettő is a kinyilatkoztatásuk idején iszlámnak tekinthető, azaz Istentől származik, így egyértelmű, hogy mindannyian, akik ezeket a vallásokat gyakoroljuk, ugyanazt az Istent imádjuk. A muszlimok úgy hiszik, hogy minden prófétát Ádámot, Ábrahámot, ( ) Mózest, Jézust és Mohamedet (blv) 6 is azért küldte Isten, hogy a hit útjára szólítsa az embereket, és kijavítsa az emberek által megváltoztatott és elferdített részeket a vallásban. Az iszlám nem csupán egy vallás, hanem életmód és kultúra is egyben. Tanításai az élet minden területére kiterjednek, legyen szó családi-, vagy magánéletről, társadalomról, jogról, gazdaságról, vagy akár politikáról. Az iszlám hit pillérei alapján mi muszlimok hiszünk az egyetlen Istenben, Aki nem nemzett és nem nemzetett nincsenek felmenői és utódai hiszünk Isten angyalaiban, akiket fényből teremtett, és akik mindenben és mindig engedelmeskednek Uruk parancsának, hiszünk Allah 7 prófétáiban, akiket egyenlő tisztelet övez Ádámtól, Mohamedig (blv). Hiszünk Isten leküldött Könyveiben: a Koránban, Mózes Tórájában, Ábrahám Leveleiben, Dávid Zsoltáraiban, és Jézus evangéliumában. Fontos itt megjegyezni, hogy (a Korán kivételével) ez utóbbi Szentírásoknak az eredeti változata elveszett, ami pedig megmaradt belőlük, azokban sok részt megmásítottak az emberek. Isten egyetlen, eredeti és teljes, változtatás nélkül, betűről-betűre megőrzött, jelenleg is létező könyve a Korán. Az iszlám vallás és életmód társadalom igazi békéjének alapkövét is. (Abu-l-Álá Mawdudi: Az iszlám alapelvei, Magyarországi Muszlimok Egyháza, 2007) 4 Korán 6:162-163 5 A zsidó és keresztény hívőket a Korán a Könyv népe elnevezéssel illeti, ezzel is megkülönböztetve őket a többistenhívőktől, és kiemelve, hogy ők is megkapták az isteni kinyilatkoztatást. 6 Béke legyen vele. Ezt mondjuk a próféták neve után, tiszteletünk és szeretetünk jeleként. 7 Allah: arab szó, aminek jelentése: az egyetlen Isten. Héber nyelven Eloah-nak nevezik, míg Jézus nyelvén az Alaha szó jelentette Istent. Az Allah szó Isten helyes arab elnevezése, mert ez az egyetlen kifejezés az arab nyelvben, amelynek nincsen többes száma és neme. (Abu-l-Álá Mawdudi: Az iszlám alapelvei, Magyarországi Muszlimok Egyháza, 2007) 6

szabályainak forrása a Korán mellett a Szunna. Ez utóbbi magába foglalja Mohamed (blv) mondásait, cselekedeteit, intéseit a nép számára 8. Hiszünk az Ítélet Napjában, amelynek időpontját csak Isten ismeri, és amikor Allah igazságot fog szolgáltatni minden teremtménye számára. És végül, de nem utolsó sorban, hiszünk a Sorsban, azaz az Isten általi elrendelésben, tehát hisszük, hogy Allah ismeri a teremtményeit és az ő természetüket, illetve tudja mi fog történni velük, és ez elkerülhetetlen. Ezek voltak tehát a hit pillérei. Az iszlám pillérei pedig a következők. A tanúságtétel arról, hogy nem létezik más isten az egyetlen Istenen kívül, és Mohamed az Ő prófétája. A napi öt ima, amelyeket naponta meghatározott időintervallumokon belül, minden muszlimnak kötelező elvégezni. (Kivéve menstruáló és gyermekágyas nőknek, akik ezen időszakok alatt fel vannak mentve az ima kötelezettsége alól). A napi öt imához jellegzetes mozdulatok, és meghatározott Koránszövegrészek recitálása tartozik. Így a muszlimok nem csak a szájukkal, de egész testükkel imádkoznak, ezzel is kihangsúlyozva az ima, az istentisztelet fontosságát. Ha valaki nem képes az ima mozdulatait elvégezni, számára megengedett ülve, vagy állapotától függően akár fekve is imádkozni. Meg kell említeni azt is, hogy az iszlámban az ima elnevezés a napi kötelező öt imádságot jelenti, és nem keverendő össze a fohásszal, amelyben a hívő saját szavaival kér Istentől. Az iszlám következő pillére a Ramadan havi böjt, ami az iszlám naptár szerinti kilencedik hónap összes napján hajnalhasadástól naplementéig tart, és ekkor nem veszünk magunkhoz ételt, italt, illetve tartózkodunk a házasélettől is. Természetesen a betegeknek, a várandósoknak, szoptatós édesanyáknak, és mindazoknak, akik életét veszélyezteti a böjtölés, nem kötelező megtenniük ezt. A betegség, a terhesség, vagy szoptatás végeztével azonban a böjtöt be kell pótolni. Tartósan betegek számára a böjt kiváltható szegény emberek etetésével annyi napon át, amennyi napig a kötelező böjt tartott. A negyedik pillér az adakozás a szegényeknek, az ötödik pedig a zarándoklat Mekkába, amit minden muszlimnak akinek egészsége és anyagi helyzete engedi élete során egyszer teljesítenie kell. 8 Minden prófétai mondás, intés, és jóváhagyás, amely a Szunna részét képezi, isteni sugallat útján jött Mohamedhez, tehát a próféta soha nem tett vagy mondott olyat, ami az Isten akaratával ellenkezett volna. 7

II. fejezet: Tévhitek és sztereotípiák 1.) Szabadság vagy elnyomás? A legfontosabb dolog tudni azt, hogy minden, amit dolgozatomban a vallással vagy a nőkkel kapcsolatban leírok, az iszlám vallásjognak megfelelő, illetve a Korán és a Szunna szerint van. Itt szeretném megemlíteni az első, és talán a legelterjedtebb, legsúlyosabb téveszmét, amely az egész iszlám világra rányomja bélyegét. Ez a tévhit kiváló alapot szolgáltat ahhoz, hogy további félreértéseknek és negatív előítéleteknek adjon helyt az iszlámmal kapcsolatosan. Nem szabad összekeverni bizonyos országok világi törvényeit, egyes személyek vagy csoportok politikai és más befolyás általi indíttatásait, az emberi gonoszságot, illetve a radikalizmust, fundamentalizmust a tiszta vallással! Mai világunkban nem létezik valódi iszlám állam, mert vallásilag csak azt az országot tekinthetjük annak, amelynek törvényei az Istentől származnak. Ha a ma létező iszlám vallási többségű országokban valóban a Sariah 9 szerint élnének az emberek, akkor az állampolgárok, beleértve a nőket is, a lehető legnagyobb szabadságot élveznék. Egyes országokban megtörtént sajnálatos események alapján nem szabad általánosítani. Nem a vallás tereli az embereket a helytelen útra, éppen ellenkezőleg, csakúgy, mint a keresztény hit, az iszlám is erkölcsös életvitelre szólítja a hívőket. Sajnálatos módon a nyugati világban, így Európában is széles körben elterjedt az a nézet amelyet akár már meggyőződésnek is nevezhetünk amely szerint az iszlám ideológiával összeegyeztethető, sőt kívánatos és előírt a nők elnyomása és a férfiak 9 Sariah=iszlám jog, iszlám törvénykezés. 8

magasabbrendűségének hangoztatása. Ez egy negatív sztereotípia, amely részben a fent említett okra vezethető vissza, részben pedig félreértésekből fakad. Melyek azok a megnyilvánulások, vallási szabályok és előírások, amelyek félreértésekhez vezetnek, amelyeket a nyugati ember a nők elnyomásaként, vagy megalázásaként értelmezhet? Ide tartozik a muszlim nők öltözéke, a házassággal és válással kapcsolatos tévhitek, egyes vallási szertartásokkal kapcsolatos tévhitek, illetve a jogok és kötelezettségek megosztásával kapcsolatos téveszmék. A Korán állásfoglalása és a korai muszlimoktól fennmaradt írásos emlékek tanúsítják azt a tényt, hogy a nő legalább olyan létfontosságú személy, mint a férfi, és, hogy nincs a férfinak alárendelve, nem alacsonyabb rendű teremtmény. Lényeges azonban tisztázni az egyenlőség és azonosság fogalmai közti különbséget. Az egyenlőség az emberek között azt jelenti, hogy azonos jogokkal rendelkeznek az élet minden területén, így az egyenlőség kívánatos. Az azonosság viszont azt jelenti, hogy az emberek minden szempontból egyformák, ugyanolyanok. Tehát, az emberek nem lehetnek azonosak, szinte még az egypetéjű ikrek sem teljesen viszont egyenlők igen. Az iszlám figyelembe veszi a nők és férfiak testi különbségeit, és azt, hogy mire képesek, fogékonyak inkább, és ennek alapján osztja fel a jogokat és kötelességeket. Ami az egyiknek a joga, az a másiknak kötelessége, és fordítva. Így érvényesül a nemek egymást kiegészítő funkciója. (Alapvető emberi jogok természetesen mindkét nemet egyaránt megilletik). A tudósok azt mondják, hogy a nő és a férfi egyenlő, de nem azonos emberi lény. Különbségek vannak az érzelmi központok elhelyezkedésében, az agy bizonyos struktúráiban, a vizuális érzékelésben, hormonháztartásban, verbalitásban stb. Mint azt előzőleg már említettem, egy szerkezethez leginkább a megalkotója ért, tudja hogyan működik, és mi a legjobb számára. Mindenki követi a mellékelt használati utasítást, hogy a lehető legjobban működjön a berendezés. Így a Teremtő az, Aki legjobban ismeri teremtményeit, a nőt és férfit ezért csakis Ő az, Aki a legjobb használati utasítást adhatta a nőnek és férfinak, hogyan éljék az életüket. Térjünk tehát vissza a sztereotípiákhoz és tévhitekhez. A nők lealacsonyítását sugalló legszembetűnőbb és legfélreértelmezettebb, egyben az európai szem számára legszokatlanabb jelensége a muszlim nő ruházata. Miért is járnak a muszlim nők kendőben és egész testüket elfedő hosszú ruhában, függetlenül attól, hogy melyik országban élnek, miközben körülöttük a legtöbben a legújabb divatnak hódolva öltik magukra falatnyi ruháikat, sminkelik az arcukat, beállítják a hajukat, hogy még kívánatosabbak és gyönyörűbbek legyenek. A muszlim társadalom a családra épül, ezért nagyon nagy hangsúlyt fektetünk az új generáció 9

erkölcsös nevelésére, az erkölcs fenntartására. Itt, Magyarországon és Európában még fokozottabb figyelemmel kell lennünk a helyes erkölcs megtartására, hiszen egyre inkább elterjedőben van az a fajta szabadosság, amelyet már rengeteg nem muszlim magyar és európai kezdett sérelmezni az utóbbi időben. Ebben a fontos feladatban a férfi és a nő közösen vesznek részt, egyenlő társakként. Egyenlő de nem azonos jogok, kötelezettségek és értékes tulajdonságok járulnak hozzá ehhez mind a nő, mind a férfi részéről. Az iszlámban a nőket megilleti a tisztelet és a megbecsülés, minden körülmények között, a médiában gyakran emlegetett elnyomás és megaláztatás helyett. Ezért az iszlám nagy hangsúlyt fektet az erkölcsösségre (a morális elvárások azonban a férfiakra is vonatkoznak) 10. Ez az erkölcsi tartás és tisztaság fejeződik ki a muszlim nő öltözékében. Azzal, hogy testünket eltakarjuk az idegen férfiak elől, elsősorban Isten parancsának engedelmeskedünk, nem a férjünk, vagy más hozzátartozónk dönt öltözködésünkről, hanem mi magunk. Ez a viselkedés egyben elősegíti egy stabil, bizalomteljes, boldog házasság megvalósulását, és a család védelmét is. Az, hogy a muszlim nők eltakarják szépségüket az idegen férfiak elől 11, nem azt jelenti, hogy soha sem öltöznek szép és divatos 12 ruhába. Nagyon fontos, hogy férjünk és családunk előtt csinosak, a lehető legszebbek legyünk. Mi is viselünk szép, vagy rövid ruhát, sminket, parfümöt, ékszereket, csak a megfelelő helyen, a megfelelő társaságban: otthon, férjünk, családunk társaságában. A nyugati világban ezzel ellentétben általában azt tapasztaljuk (tisztelet a kivételnek, természetesen), hogy a nők szépen kifestve, parfümtől illatozva, kihívó öltözetben mennek az utcára minden férfi szeme láttára. Munka után fáradtan hazaérve lemossák a festéket és bő, nem túl vonzó ruhában vannak otthon a férjük előtt, aki biztosan igényelné, hogy felesége előtte a legszebb legyen. Mivel ezt nem tapasztalja, a munkahelyen, szórakozóhelyeken, vagy az utcán sétálva más nők közül válogat A muszlim nő és a teste is egy értékes gyöngyszem az iszlámban, amelyre vigyázni kell, és becsben tartani. A muszlim nő öltözékével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a ruha 10 Kevesen tudják, hogy a muszlim férfiakra is vonatkoznak öltözködési szabályok. Minimum térdüktől köldökükig takarniuk kell magukat, tehát nem húzhatnak térd fölé érő rövidnadrágot, és jobb, ha a vállaik is fedettek maradnak. 11 A muszlim nők testének eltakarása tehát az arc és a kéz kivételével csak az idegen férfiak előtt szükséges. Nők társaságában, és közeli férfi rokonok előtt nem kell. 12 Megjegyzem, hogy az iszlám szerinti női öltözetnek, a ruháknak és kendőknek is igen változatos divatja van, mind a fazont, színeket és formákat tekintve is. 10

nem kihívó, nem szűk és nem átlátszó, az arc és a kézfejek kivételével takarja a testet, mégis szolidan elegáns. Tükrözi az ápoltságot és tisztaságot, ami ugyancsak nagyon fontos az iszlámban. 13 A nő iszlám ruházata tehát szabadságot ad a nőknek, de elveszi az erkölcstelenség szabadságát, és azt, hogy a férfiak eszközévé váljanak. A muszlim nők öltözéke kapcsán meg kell említeni a test teljes takarásának szokását is. Számos nyugati társadalomban elterjedt gondolat, hogy a muzulmán nők számára kötelező az egész testüket fekete fátyollal eltakarni olyan módon, hogy az arcuk, sőt, még a szemük sem látszódhat ki. Az iszlám jog szerint a nőnek el kell takarni idegen férfiak előtt testének ékességeit az arc és a kéz kivételével. A ruha színe azonban nincsen megszabva. Léteznek ugyan olyan országok, ahol elterjedt szokássá vált az arcot is eltakaró, úgynevezett niqab, vagy himar viselése, de tudni kell, hogy ez csak ajánlott, de nem kötelező a vallásjog szerint. (Ezeket a ruhadarabokat is széles színválasztékban találhatjuk egyes országokban.) A muszlim nők saját vallási meggyőződésükből kifolyólag, saját döntésük alapján viselik a kendőt. Az iszlámban a tetteknél fontosabb a szívben rejlő szándék. Ha valaki nem tiszta szívből, őszinte hittel és meggyőződéssel, Isten tetszésének elnyerése céljából takarja el szépségét, az olyan, mintha nem is tette volna azt meg. Így nincs értelme a kényszerből megtett cselekedeteknek, arról nem is szólva, hogy az iszlám szerint ez nem megengedett. A hívő muszlim nők szeretik öltözéküket, büszkén, mégis alázattal viselik azt, és kifejezetten szabadságuk jelképeként értelmezik. Gondoljunk csak a néhány évvel ezelőtti franciaországi, vagy a kevésbé ismert, de hasonló törökországi eseményekre. A demokrácia és egyenlőség nevében, Franciaországban betiltották a vallási jelképek használatát, viselését az iskolákban. A muszlim nők fejkendőjét is a vallási jelkép kategóriába sorolták. Igaz, hogy a kendő elárulhatja viselőjének vallási hovatartozását, mégsem tekinthető jelképnek, emellett nem csupán a kendő vált tilalmassá a francia iskolákban, de a haj mindennemű eltakarása is, történjen bár sapkával, vagy nagyobb méretű hajpánttal. A kendő viselése pontosabban fogalmazva a nő ékességeinek, így hajának is eltakarása vallási előírás, nem jelkép, nem hasonlítható a kereszthez és a Dávidcsillaghoz sem. Továbbá, hogyan beszélhetünk így egyenlőségről, vallásszabadságról és demokráciáról, amelyek megtalálhatóak az iszlámban is nyugati értékeknek számítanak. 13 A nők öltözködéséről a Korán mellett a Biblia is szól: előírja az erkölcsös öltözéket és a fej betakarását is, (Pál 1. levele a Korinthusiakhoz) hiszen a nő ékességei közé tartozik a haj is. Gondoljunk csak bármilyen festményre, vagy szoborra, amely Jézus anyját, Szűz Máriát ábrázolja. Mindig takarva van hosszú ruhával és kendővel. 11

Egy hívő muszlim nő számára elképzelhetetlen és megalázó kendő nélkül mutatkozni idegen férfiak előtt. A következő pontban az iszlám házassággal és válással kapcsolatban elterjedt téveszméket szeretném tisztázni. A család a társadalom építőköve, ezért fontos, hogy kiegyensúlyozott, jól működő, és erkölcsös legyen. A házasság a család létrejöttének feltétele az iszlámban. Az iszlám házasság egy szerződés Isten előtt, hogy a férj és feleség egymás személyét és egymás jogait tiszteletben tartva, kötelességeiket ellátva, szeretetben és harmóniában, Allah parancsainak megfelelően élnek együtt és nevelik gyermekeiket. Egy férfi és egy nő, szabad akaratukból, Isten megelégedését keresve határoznak úgy, hogy összekötik életüket, és családot alapítanak. A házasulandók beleegyezése az iszlám házasság egyik pillére. Az előre elrendezett, vagy a kizárólagos szülői döntés szerint megkötött házasságok nem helyesek és nem is érvényesek az iszlám szerint. Népszerű a nyugati világban az a nézet, hogy a leendő feleséget a vőlegény a menyasszony apjától pénzért, aranyért, vagy jószágért egyszerűen megvásárolja, mint egy eladó portékát. A tévhit abból alakulhatott ki, hogy az iszlám házasság egyik alapvető és elengedhetetlen feltétele, pillére a jegyajándék, amely nélkül a házasság nem érvényes. A jegyajándék lehet egy meghatározott pénzösszeg, ékszer, lakás, vagy csupán egy rész a Koránból, amit a férj megtanít a feleségének az esküvő után. Ez attól függ, hogy miben egyeznek meg a házasulandó felek, de jobb szem előtt tartani azt, hogy a legnagyobb áldás akkor van egy házasságon, ha nem nehezítik a megkötését nehezen teljesíthető feltételek például túl nagy értékű jegyajándék. A legfontosabb, hogy a jegyajándékot a feleség kapja, nem pedig az édesapja, így az a nő tulajdonát fogja képezni. Egyes muszlim többségű országokban azonban az iszlámmal ellenkező gyakorlat szerint sajnos valóban a fent említett szokásoknak megfelelően házasítják meg lányaikat, okot szolgáltatva így a világnak arra, hogy e gyakorlatokat a valláshoz kapcsolva ítéletet hozzanak felette. 14 14 Fontos megjegyezni, hogy gyakran egyes országok muszlim lakói sincsenek tisztában azzal, hogy az általuk gyakorolt szokások az iszlám vallással ellenkeznek. 12

Az iszlám szerinti házasság nő és férfi között tehát csak akkor jöhet létre, ha mindkettőjük beleegyezése szabad akaratukból történt, a férj jegyajándékot biztosított feleségének, illetve, ha a menyasszonynak van egy úgynevezett képviselője, vagy gyámja. A Képviselő lehet a feleség édesapja, férfi rokona, vagy ismerőse, tanára, egy olyan muszlim férfi, akiben a nő teljes mértékben megbízik. A bizalom azért kiemelten fontos itt, mert a képviselő az, aki a feleség érdekeit képviseli, szükség esetén segít jogainak érvényesítésében a házasságban. Képviselőnek, gyámnak lenni megtiszteltetés, ugyanakkor hatalmas felelősség is Isten előtt. Amennyiben a házasság során olyan probléma merül fel a házaspár között, amelyet úgy érzik, nem tudnak ketten megoldani, akkor elsősorban a képviselő segít annak elrendezésében. A család és a házasság megtartása fontos, törekedi kell tehát, a gondok kiküszöbölésére, az egység megtartására, hogy ne a válás legyen a legelső és egyetlen lehetséges megoldás egy probléma esetén. Európában, így Magyarországon is, a nem muszlim lakosság körében minden második házasság válással végződik, még a muszlimok között ez koránt sem ennyire gyakori. Sokan gondolják, hogy az iszlámban nem megengedett a válás. Amellett, hogy az iszlám kiemelten támogatja a házasságot, a családot, és felszólítja a hívőket a házasságkötésre, a közhiedelemmel ellentétben a válás megengedett, sőt, talán a legegyszerűbb módja a válásnak az iszlámban van. 15 A házasság felbontását pedig nem csak a férj, de természetesen a feleség is kezdeményezheti. A házasság kapcsán elérkezünk a következő ponthoz, melyben a jogokról, kötelezettségekről, és a férfi és nő közötti feladat megosztásról, illetve az ezekből fakadó téveszmékről, sztereotípiákról lesz szó. Dolgozatomban már említettem, hogy az iszlámban, tehát Isten előtt, a nő és a férfi egyenlő. Allah egyazon anyagból teremtett férfit és nőt, így egyik sem lehet magasabb rendű a másikhoz képest. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az iszlámban nem létezik sem az eredendő bűn, sem a női természetből fakadó gonosz. A keresztény és a zsidó vallás szerint volt egy fa, amelynek gyümölcse tilalmas volt az első emberpár, Ádám és Éva előtt. A Sátán folytonosan győzködte őket, hogy egyenek a gyümölcsből, ám sikertelenül járt Ádámnál. Évát azonban sikerült rávennie, aki ez után meggyőzte Ádámot is, hogy ő is fogyasszon belőle. Mikor Isten kérdőre vonta Ádámot, ő Évát okolta saját tettéért. 15 A válás megtörténtnek tekinthető, ha a válni szándékozó szóban, háromszor kijelenti, hogy elvált házastársától. Természetesen csak a megfontolt szándékkal, eltökéltséggel kijelentett szavak vonják maguk után a tényleges következményeket. A hirtelen felindulásból kimondottak természetesen nem tekinthetők válásnak. Itt is, mint az iszlám minden területén, a legfontosabb a hívő szándéka. 13

Az ember így válaszolt: Az asszony adott a fáról, akit mellém rendeltél, azért tettem. 16 Az asszonyhoz pedig így szólt: Megsokasítom terhességed kínjait. Fájdalmak közepette szülöd gyermekeidet. Vágyakozni fogsz férjed után, ő azonban uralkodni fog rajtad. 17 Ádám büntetése pedig az, hogy élete során mindenért keményen meg kell dolgoznia. A bibliai Éva alakja rendkívül negatív hatással volt a nők megítélésére és a nőkhöz való hozzáállásra a zsidó és keresztény kultúrákban, mondhatni a nyugati kultúrában. Az ortodox zsidó férfiak, a mai napig hálaimát mondanak reggelente Istennek azért, hogy megköszönjék, hogy nem nőnek teremtette őket. Szent Tertullianus szavai alapján, minden nőben Éva lakozik, tehát megbízhatatlan és a Sátánhoz vezető út megtestesítője. Szent Augustinus is hasonlóképpen vélekedik, Aquinói Szent Tamás pedig azt állítja, hogy a nő természeténél fogva tökéletlen és értéktelen. Luther szerint a nő létezésének egyetlen értelme, hogy gyermekeket szül. Az sem számít, ha belehal, hiszen földi létének ez az egyetlen értelmes célja. A Korán története a bűnbeesésről egy kissé eltér a Bibliában olvasottakétól. Itt Ádám és Éva egyenlő mértékben felelősek tetteikért, mindketten azért, amit saját maguk követtek el. Az iszlám szerint Isten nem büntet senkit mások vétkeiért. Ádám és Éva is bocsánatot kért Istentől, és Ő megbocsátott nekik. Így a terhesség és szülés nehézségeiért sem okolható Éva. Isten így szól a Koránban: A muszlimoknak és a hívőknek, és azoknak, akik alázatosan alávetik magukat, akik az igazat mondják, akik állhatatosak, akik szerények, akik alamizsnálkodnak, akik böjtölnek, akik szemérmükkel (ön)megtartóztatók, akik gyakorta megemlékeznek Allahról, mindezeknek, legyenek ők férfiak avagy nők Allah megbocsátást és óriási fizetséget készített elő. 18 Aki jótettet cselekszik, lett légyen ő férfi, avagy nő, és (amellett még) hívő, azt bízvást jó életre fogjuk életre kelteni! És a fizetségüket a legjobb tetteik szerint fogjuk viszonozni. 19 16 Biblia: Teremtés könyve, 3:12 17 Biblia: Teremtés könyve, 3:16 18 Korán: 33:35 19 Korán: 16:97 14

Aki rosszat cselekszik, annak a fizetsége ugyanannyi lesz csupán. Aki ellenben jóravalóan cselekszik lett légyen férfi avagy nő és hívő, azok belépnek a Paradicsomba, ahol gondoskodásban részesülnek számadás nélkül. 20 Az Utolsó Napon tetteink, szándékaink, hitünk szerint ítéltetünk, és nem a nemünk alapján. A férfi és a nő, mindketten Isten teremtményei, mindkettőjük célja, hogy Istennek engedelmeskedve, Neki tetsző életet éljenek, hogy jótetteket vigyenek véghez és elkerüljék a rosszat. A nő természeténél fogva nem tökéletlen, vagy értéktelen, sőt, a Korán követendő példaképként is állít nőket a hívők elé: Szűz Máriát és a fáraó feleségét, Asiat. 21 A férfi és a nő, személyes és közös felelősségeik vállalásában is egyenlők: És meghallgatta őket az ő Uruk [felelvén nekik]: Én nem hagyom veszendőbe menni egyetlen munkálkodó művét sem, lett légyen ő férfi, avagy nő, hiszen egyesek közületek a többiektől vannak 22 A leánygyermek, a szégyen forrásaként jelenik meg a Bibliában. Az Ószövetség szerint a szülőanya kétszer olyan hosszú ideig marad tisztátlan leánygyermek szülése után, mint fiúgyermek születésekor. Az Úr azt mondta Mózesnek: Hirdesd ki Izrael fiainak. Ha az asszony szül és gyermeke fiú, akkor hét napig tisztátalannak számít, mint ahogy tisztátalan havi vérzése idején. A nyolcadig napon metéljék körül a gyermek előbőrét. De ő még harminchárom napig maradjon otthon, hogy megtisztuljon vérétől. Ne érintsen semmit, ami szent, és ne közeledjen a szentélyhez, amíg le nem telt tisztulásának ideje. Ha leánygyermeket szül, maradjon tisztátalan két hétig, éppúgy, mint havi vérzése idején, és még hatvanhat napig maradjon otthon, hogy megtisztuljon vérétől. 23 A leánygyermek fájdalmas teher, születése veszteség, ezzel ellentétben a fiú különleges bánásmódot érdemel. (Lásd: Jézusnak, Sirák fiának a könyve, 22:3, 30:3, 42:11) Az iszlám előtti arab társadalomban is hasonlóképpen vélekedtek a leánygyermekekről, gyakran az elsőszülött leányt megölték. A Korán azonban egyértelműen szól ebben a kérdésben is. Az iszlám véget vetett ennek a gyilkos szokásnak, és bizonyította, hogy a fiú és a leány egyaránt értékes Isten előtt. 20 Korán: 40:40 21 A gondolat, iszlám kulturális, családi, periodikus magazin, II. évfolyam/4, április; Anwar Zsuzsa: Nők az iszlám, a keresztény és a zsidó vallásban 22 Korán: 3:195. 23 Biblia: A leviták könyve, 12:2-5 15

Allahé az egek és a föld országlása. Azt teremt, amit akar. Leány(utódokat) ajándékoz annak, akinek akar, és fiúkat ajándékoz annak, akinek akar. 24 Az iszlám szerint nők és férfiak között nem lehet kapcsolat a házasságon kívül. Ennek erkölcsi, egészségvédelmi, családvédelmi okai vannak. Ide tartozik a többnejűség témája is. (A poligámiáról csak nagyon röviden szólok, mert igen összetett témáról van szó, ezért a teljes kidolgozása túlmutat e dolgozat keretein.) Nyugati szemmel nézve érthetetlennek és ijesztőnek hat, hogy egy férfinak több felesége is lehet, és egyben elnyomásként, a nők lealacsonyításaként tekint a nyugat az iszlám poligámiára. Először is, tudni kell, hogy a férfinak, aki több feleséget vesz el, egyenlően és igazságosan kell bánnia feleségeivel, ami nagyon nehéz feladat. A Korán is azt írja, hogy a lehetőség megvan, de a feltételeket a férfi nem fogja tudni teljesíteni, tehát jobb az istenfélelem. Ám ha féltek, hogy nem tudtok igazságosak lenni (egyszerre többhöz), akkor vegyetek feleségül csak egyet ( ). Ezzel tudjátok leginkább elkerülni azt, hogy igazságtalanul cselekedjetek. 25 Képtelenek lesztek arra, hogy igazságosak legyetek asszonyaitok iránt, bármennyire is törekednétek erre. 26 Gondoljunk csak bele, hogy a nyugati világban mennyi házasság megy tönkre azért, mert a férjnek szeretője van. Nem is beszélve a szerető státuszáról, aki szinte egy használati tárgynak tekinthető. A feleség és a szerető is megaláztatástól szenved, mindkettőjüket kihasználja a férfi, és hazugságban, feszültségben élnek mindannyian. Az iszlámban a többnejűségnek szigorú szabályai vannak az igazságosságon kívül is. Természetesen a férjnek el kell tartania összes feleségét, külön lakást, külön háztartást kell biztosítania számukra, és egyenlő időt kell velük töltenie. Egyik feleség sem szenvedhet hiányt sem tiszteletben, sem igazságosságban. Visszatérve a nők jogaihoz a házasságban. Korábban már említettem, hogy a nő szabadon, saját akaratából választhatja meg a férjét. Ha olyan kérője akad, akit nem szeretne férjének, - bármilyen okból, legyen az akár hitbeli hiányosság, akár egyszerű szimpátiahiány, vagy nemtetszés nő jogában áll elutasítani őt. A Korán azt mondja, hogy Isten szeretetet és könyörületet tett a férj és feleség közé. 24 Korán: 42:49 25 Korán: 4:3 26 Korán: 4:129 16

És a jelei közé tartozik az, ahogy saját magatokból feleségeket teremtett nektek, hogy velük lakozzatok. És szeretetet és irgalmat rendelt el közöttetek. Bizony jelek vannak ebben azok számára, akik elgondolkodnak. 27 Ebből a megható részből is érzékelni lehet, mennyire szeretetteljes és kiegyensúlyozott a nő és férfi kapcsolata a házasságban, ha az iszlámra épül. Ez a kiegyensúlyozottság a nemek közötti feladatmegosztásnak is köszönhető. Isten úgy osztotta a jogokat és kötelességeket, hogy azok leginkább megfeleljenek a nő, illetve a férfi önmagából nőiességéből, férfiasságából fakadó adottságaival. Így a nők elsődleges feladata az otthon melegének biztosítása: a család összetartása, a gyermekek nevelése. A gyermeknevelés hatalmas felelősség ebbe természetesen az édesapák is besegítenek hiszen ezen múlik a jövő generációinak, a jövő társadalmának milyensége. Az iszlám tehát magas és igen fontos pozícióba helyezte a nőt. A feleségnek joga van ahhoz, hogy férje eltartsa, ellássa étellel, ruhával, hogy lakást biztosítson számára. Ez, a feleség vagyonától függetlenül minden férj kötelessége, azonban a férfi sem kötelezhető arra, hogy a lehetőségein felül költekezzen. A feleségnek joga van a kedves, szeretetteljes és emberséges bánásmódhoz a férjétől. Mohamed próféta (blv) azt mondta: A legjobbak közületek azok, akik a legjobban bánnak feleségükkel. 28 Már említettem, hogy az iszlámban tilos a házasságon kívüli kapcsolat. Nők és férfiak azonban egyaránt igénylik a társat, szükségük van egymásra, és vannak szexuális vágyaik is: ezért ezeket a házasságban elégíthetik ki. Egyik fél sem tagadhatja meg magát a másiktól sem testileg, sem lelkileg, hiszen a boldogságot és kielégülést kizárólag egymástól kaphatják meg. 27 Korán: 30:21 28 Prófétai tanítás (hadith) 17

A jogokkal természetesen kötelességek is járnak. A muszlim feleség megtartja férje titkait, védelmezi ezzel a házasság bensőségességét. A feleség feladata, hogy vigyázzon és gondoskodjon férje tulajdonáról, ellássa az otthoni teendőket, nevelje a gyermekeket. A feleség együttműködik a férjével, (és fordítva) és engedelmeskedik neki, amennyiben férje kérése nem ellenkezik az iszlámmal. A nők feladata kiemelt fontosságú, ám ők azok, akik különleges kiváltságokkal is rendelkeznek, olyanokkal, amelyekkel férfiak nem. Például havi vérzés és gyermekágy idején fel vannak mentve bizonyos vallási kötelezettségek alól (imádkozás, böjtölés). A nőknek nem kötelező de megengedett részt venni a pénteki istentiszteletben. Fel vannak mentve minden közösségi és anyagi kötelezettség alól (bár a lehetőség itt is megvan). Különlegesen nagy tiszteletet, megkülönböztetett figyelmet kapnak az iszlámban az édesanyák. A Korán és a prófétai tanítások több helyen is szólnak erről. A mennyország az anyák lábánál van 29 Egyszer Mohamed próféta (blv) idejében az egyik kortársa megkérdezte a prófétát, hogy ki az, aki a leginkább méltó a szép bánásmódra. A próféta erre azt válaszolta, hogy az édesanyád. A kortárs még kétszer kérdezte ugyanezt, és a válasz is ugyanaz maradt. Csak miután negyedszerre is megkérdezte, akkor válaszolta a próféta, hogy az édesapád. A Korán azt mondja: Meghagytuk az embernek szüleivel kapcsolatban [hiszen] az édesanyja kínos-keservesen hordozta őt s az elválasztásig két év telt el -, hogy légy hálás nekem és a szüleidnek! Hozzám jut el [végül] minden. 30 Egyenlő a műveltséghez, tudáshoz való jog. A tudásra való törekvés minden muszlim férfinak és nőnek kötelező, jutalma hatalmas. aki a tudomány keresése kedvéért útra kel, annak Allah könnyűvé teszi az utat a Paradicsomba. 31 Itt természetesen a tudás nem csupán a vallási tanulmányokat jelenti. Az iszlám támogatja a különböző tudományok minél szélesebb körű elsajátítását is férfiak és nők számára egyaránt. Bizonyíték erre, hogy a legelső rész, amely a Koránból kinyilatkoztatott, így szól: 29 Prófétai tanítás (hadith) 30 Korán: 31:14 31 Prófétai tanítás (hadith) 18

Olvass az Urad nevével, aki teremtett! 32 Az olvass felszólítás a tanulást jelenti. A muszlim nőnek joga van a véleményének szabad kinyilvánítására, munka vállalására, akár közéleti, politikai tisztségek viselésére is. A történelemből és a Koránból számos példát ismerünk, amelyek szerint muszlim nők csatlakoztak hadseregekhez, ápolták a sebesülteket, vagy akár egy egész népet vezettek, országot kormányoztak. Gondoljunk csak Pakisztán volt miniszterelnökére: Benazir Bhutto-ra. Tudni kell azonban, hogy a munka vállalása a muszlim nő számára nem kötelező, csak egy lehetőség, hiszen a család eltartása nem az ő feladata, hanem a férfiaké. Amennyiben egy nő úgy dönt, hogy munkát vállal, és ezzel is szolgálni kívánja a társadalmat, úgy a megkeresett fizetéséről, vagyonáról egyedül ő a nő dönthet. Férjének, vagy más férfi rokonának sincs joga beleszólni pénzügyi döntéseibe, illetve tilos követelniük a dolgozó nő vagyonát 33, pénzét bármilyen célra. Természetesen, ha a nő úgy dönt, hogy segíti pénzével a családot, az lehetséges, hiszen ez is a saját döntése. Az iszlámban adott a nők joga a szerződéskötéshez, vállalkozáshoz, független birtokláshoz, és örökléshez. Az iszlám előtti arab társadalmakban a nők nem örökölhettek, sőt ők voltak azok, akik örökölhetők voltak, tárgyakként kezelték őket. Ezt az iszlám megtiltotta, és öröklő lényekké, emberré tette az addig örökölhető tárgyakat. Az öröklést az iszlám jog szigorúan szabályozza. A jogosultak nem zárhatók ki az örökségből, illetve az örökség megoszlásának alapjául az eltartottak száma és a rászorulók szükségletei szolgálnak. Elterjedt nézet a nyugati világban, hogy az iszlám jog igen kemény, durva büntetéseket szab ki egyes vétkek elkövetőire, és kiemelt szigorral súlyt le a női bűnösökre. Az iszlám jog nem tesz különbséget az elkövetők neme szerint. A tévhittel ellentétben a muszlim férfiakra is ugyanazok a törvények és szabályok érvényesek, mint a nőkre. Itt visszautalnék egy korábbi megjegyzésre, mely szerint az iszlám és a muszlim többségű országok, egyes emberek és csoportok szokásai és cselekedetei semmi szín alatt nem összetévesztendők. Az iszlám jog szerint, ugyanúgy, mint a nyugaton, a bűnösöket törvényes bíróság elé kell állítani, és jogszerűen kihallgatni, bizonyítékokat felvonultatni ellenük, és, csak bűnösségük bizonyos megállapítása után lehet ítéletet hozni, illetve a kirótt büntetést 32 Korán: 96:1. 33 Ha egy muszlim nő vagyonnal rendelkezik, akár saját munkájával kereste meg, akár örökölte, az a vagyon kizárólag az övé, egyedül ő dönthet pénze sorsa felől. 19

végrehajtani. Olyannyira fontos az iszlámban a bűnösség minden kétséget kizáró bizonyítása, hogy ítéletet hozni és büntetést kiszabni, végrehajtani csak abban az esetben lehetséges, ha a szóban forgó bűntett elkövetése pillanatában négy szavahihető tanú saját szemével látta az elkövetőt tette véghezvitele közben. Például, ha valaki házasságtörést, paráznaságot követett el, csak akkor lehet megbüntetni, ha négyen látták magát az aktust, mint ahogyan a cérna befűződik a tűbe. Az iszlám védelmezi az ártatlanokat. A nyugati világban is mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, egészen addig, még az ellenkezőjét nem bizonyították. Az iszlám szerint, ha valakit ártatlanul megvádolnak, és a vádló nem tudja bizonyítani a megvádolt személy bűnösségét, akkor őt magát fogják hamis vádaskodásért megbüntetni. A Koránban, a 24. Szúrában a következőket olvashatjuk: Aki tisztes férjes asszonyoknak kelti rossz hírét, és azután nem hoz négy szemtanút, azt korbácsolják meg nyolcvan korbácsütéssel, és ne fogadjatok el tőle tanúságtételt soha többé! Ők a bűnösök, kivéve azokat, akik megbánást tanúsítanak, és megjavulnak. Allah megbocsátó és könyörületes. 34 Megesik, hogy a muszlim nők elnyomásaként értelmeznek a nyugaton néhány olyan szabályt is, amely egyes vallási szertartásokhoz kapcsolódva a nőkre vonatkozik. Ide tartoznak például a napi öt ima elvégzéséhez tartozó előírások. Az imát minden muszlimnak, férfiaknak és nőknek is kötelező elvégezni, naponta ötször, meghatározott időintervallumokon belül. 35 A pénteki ima fontos esemény a muszlimok számára, amely minden pénteken, a déli ima idejében egy rövid, vallási témájú beszéddel egybekötött közös imádság a mecsetben. Férfiak számára kötelező részt venni ezeken a pénteki alkalmakon. A közhiedelem azt tartja, hogy a nőknek tilos részt venni a pénteki imákon, illetve, ha más alkalmakkor közös imán vesznek részt, akkor is kizárólag a férfiak mögötti, hátsó sorokban tehetik meg azt. Először is, a pénteki ima nem tilalmas a nők számára, ha van idejük és lehetőségük, természetesen részt vehetnek a szertartáson. Figyelembe kell azonban venni két dolgot. A nőknek több jutalom jár azért, ha 34 Korán: 24:4-5 35 A kötelező öt ima a hajnali, a déli, a délutáni, a naplementei és az esti imák időpontjai az év során a Nap járásával összhangban kerülnek meghatározásra. Ugyanígy állapítják meg Ramadan hónapjában, hogy a böjt a nap mely órájától és percétől kezdődik, illetve, hogy meddig tart. (Pontosan a hajnali ima kezdetétől a naplementei ima kezdetéig tart.) 20

otthonukban imádkoznak, férfiaknak pedig azért, ha a mecsetben, imahelyen végzik akár a napi öt, vagy a pénteki imát. Emellett nem szabad elhanyagolnunk azt a tényt sem, hogy esetenként a mecset, vagy az imahely mérete meghatározza a résztvevők számát, főleg Európában, ahol inkább jellemzőek a kisebb mecsetek, vagy még inkább a néhány helyiségből álló imahelyek. Szem előtt tartva tehát, hogy a férfiak számára kötelező jelleggel elő van írva a pénteki imán való részvétel, az előbb említett megállapítás értelmében logikus, hogy miért vannak a nők minimális létszámmal, vagy egyáltalán nem, a pénteki istentiszteletek során. Másodszor, néhány szóban a nők helyéről az imádkozás alatt. Teljes mértékben igaz, hogy a nők mindig a férfiak mögötti sorokban kell, hogy elvégezzék imájukat. Mi lehet ennek az oka? Sokak gondolhatják azt, hogy a nő másodrendűsége, a férfiakénál alacsonyabb státusza kényszeríti őt a hátsó sorokba, ezzel is jelezvén, hogy hol a helye az asszonynak. Az imádság egy közeledés Istenhez, Neki való engedelmesség és alázat, meghajlás és leborulás a Mindenható előtt, emelkedett, áhítattal átszőtt hangulattal, őszinte, hittel telt lelkülettel. Imádság alatt a hívő Istenre koncentrál, és átéléssel végzi a mozdulatokat, odaadással recitálja a Koránból Isten szavait. Azt is tudjuk, hogy a muszlimok imájához nem csak szavak, hanem mozdulatok is tartoznak. A meghajlások és leborulások során a nők is olyan pozíciókban lennének láthatók, amelyeknek figyelemelterelő hatása esetenként igen nagy lehetne a férfiak számára. Így tehát érthetővé válik, hogy miért is jobb a nőknek a férfiak mögötti sorokban elvégezni az ima mozdulatait. A nők számára eszerint ez nem megaláztatás, hanem az erkölcs és tisztaság tisztelete. Gondoljuk csak meg. Elképzelhető, hogy esetenként nem csak a rossz példa, a hiányos tudás, vagy a média híresztelései vezethetnek a különböző tévhitek kialakulásához. Minden kultúrának megvan a saját világnézete, eszmerendszere és gondolatvilága. Érdekes kérdés, hogy vajon miért a szabadság, egyenlőség értékeit hirdető nyugati világban születnek azonnali elítélő gondolatok bizonyos viselkedésformák láttán, ahelyett, hogy előbb megpróbálkoznánk a látottak, hallottak miértjén, logikus magyarázatán eltöprengeni. Hiszen sokszor a látszat csal, s a legfurcsább megnyilvánulás mögött is megeshet, hogy valódi bölcsesség lakozik. 21

2.) A terrorizmus és az iszlám Manapság az iszlám és a terror, illetve az iszlám és az öngyilkos merénylő szavak igen gyakran kerülnek együtt említésre. A muszlim terrorista, és hasonló kifejezések pedig már szinte közhelynek számítanak. Nap, mint nap hallhatunk és láthatunk legalább egy olyan hírt, amelyben az említett szavak szerepelnek, amelyben arról tudósítanak, hogy iszlamista szélsőségesek, az Al-Kaida, vagy Oszama bin Laden emberei Allah nevében, szent kötelességből újabb szörnyűséget követtek el valahol. Vitathatatlan tény, hogy a közelmúltban nem egyszer történtek ilyen, az egész emberiséget megrázó és felháborító események a világ különböző tájain. Azon kívül, hogy sokszor magukat muszlimnak mondó valós vagy valótlan személyek hozhatók összefüggésbe a megtörtént eseményekkel, létezhet-e kapcsolat az iszlám vallás és a terror között? Helyénvaló lehet a terrorra utaló bármely kifejezést az iszlámra vonatkoztatni? Az iszlám vallás forrásai, a Korán és a Szunna adhatnak, adnak-e felhatalmazást a tömegpusztítások végrehajtására? Mit is jelent valójában a dzsihád? A muszlimoknak határozottan ki kellene jelenteniük, hogy az igazi iszlámban nem létezik terrorizmus mondta M. Fethullah Gülen, iszlámtudós, kiemelkedő egyéniség a vallásközi párbeszéd és az oktatás fejlesztésének területein. Az iszlám szerint egyetlen ember életének kioltása is hatalmas bűn. Senki nem tehet ilyet, aki muszlimnak vallja magát. Ártatlanokat, nőket, gyermekeket és időseket még háború idején sem szabad bántalmazni, sem megölni. Senkinek nincs jogosultsága még hivatalos nyilatkozatot sem (úgynevezett fatwa-t) kiadni, vagy felszólítani akár egyetlen személy meggyilkolására is. 36 Emellett lényeges megemlíteni azt is, hogy az iszlámban a cél nem szentesíti az eszközt, tehát legyen bármilyen nemes is a cél, megvalósulásának érdekében kizárólag megengedett, törvényes eszközöket szabad alkalmazni. Térjünk hát vissza az emberölés bűnéhez. Az iszlámban a gyilkosság a hét legfőbb úgynevezett pusztító bűnök egyike 37, a bíróság 36 Dr. Ergün Capan: Terror és öngyilkos merényletek az iszlám szemszögéből (válogatott esszék), Dialógus Platform, 2008 37 A hét legsúlyosabb bűn: más imádata Isten mellett, vagy helyett; jogtalan emberölés; mágia; kamatszedés; az árva gyermek vagyonának elvétele; meghátrálás az ellenség elől a háborúban; tisztességes muszlim nők rágalmazása. 22

halálbüntetést szabhat ki arra a személyre, aki kiolt egy ártatlan emberi életet. Mégis, a mára legelterjedtebb nézet az iszlámmal kapcsolatban az öldökléssel, erőszakkal és pusztítással kapcsolatos. Ez az iszlám egyenlő terrorizmus sztereotípiája. Az iszlám a béke és a tolerancia vallása. Nézzük, mint mond a Korán, és mit üzen a Történelem. Mohamed (blv) volt az első próféta, akit Isten azzal a hatalmas és megtisztelő feladattal tüntetett ki, hogy az egész emberiséget szolgálja. Valamennyi emberhez küldünk el téged, hogy örömhír-hozó és intő légy. A legtöbb ember azonban nem tudja (ezt). 38 És csupán a teremtmények iránti irgalomból küldtünk el téged. 39 Hogyan is lehetne valaki a gonoszság és az erőszak híve, miközben örömhír-hozó és intő nem csupán az emberek, de Isten összes teremtménye számára is. Miért is buzdítana öldöklésre, mikor a Korán 5. Szúrájának 32. versében azt olvashatjuk, hogy aki kiolt egy ártatlan életet, az olyan, mintha az egész emberiséget lemészárolta volna. Igaz, létezik egy méltatlanul elhíresült rész a Koránban, amelyet rendszerint félreértelmeznek a nyugati világban, illetve néhány saját vallását sem ismerő muszlim csoportosulásban, így gyakran az iszlám elvetemültségének méltó bizonyítékaként szerepeltetik, vagy éppen erre alapozzák tettük isteni parancsolatának magyarázatát. Gyakran a kard versének is nevezik a 9. Szúra 5. versét, amely a következőképpen szól: Ha tehát a szent hónapok letelnek, akkor öljétek meg a pogányokat, ahol csak föllelitek őket! Fogjátok el őket! Ostromoljátok meg őket! Állítsatok nekik csapdát az összes leshelyről! Ha azonban megbánással fordulnak (Allahhoz), elvégzik az istentiszteletet és zakátot 40 adnak, akkor hagyjátok őket szabadon az ő útjukon! Allah megbocsátó és kegyes. Ezt a verset legtöbbször hiányosan, a szövegkörnyezetet mellőzve értelmezik, ebből származik a félreértés. A teljes változat és a kinyilatkoztatás körülményeinek tanulmányozása során viszont nyilvánvalóvá válik, hogy a vers egyetlen meghatározott szituációra, egy adott történelmi eseményre vonatkozó felszólítás. Mohamed próféta (blv) tevékenységét törzse, a Qurais már kezdetektől fogva heves ellenszenvvel fogadta. A Qurais pogány arab népe folyamatosan szidalmazta és gúnyolta a Prófétát. Hamarosan rájöttek azonban, hogy ez nem elegendő ahhoz, hogy meggátolják, hogy emberek tömegei térjenek a muszlim hitre, ezért hamar az elnyomás és a kínzás eszközeihez folyamodtak. Maga a Próféta is átélt néhány An-Nawawi által gyűjtött Negyven hadísz (Fordítás és magyarázat), Magyarországi Muszlimok Egyháza, 2008 38 Korán: 34:28 39 Korán: 21:107 40 Zakat= kötelező adakozás, alamizsnálkodás 23

ellene irányuló gyilkos merényletet. Tíz nehézséggel teli esztendő után a Próféta (blv) és a korai muszlimok Mekkából Medinába vándoroltak, ahol örömmel fogadták őket és hitüket. Medina lett az első iszlám városállam Mohamed szellemi és politikai vezetése alatt. A mekkai pogányok azonban továbbra is ellenségesen viselkedtek a muszlimokkal szemben, és más arab törzsekkel szövetkezve többször is megtámadták a muszlimokat, megpróbálták meggyilkolni a Prófétát is. Ezek a törzsek szinte minden ok nélkül megtámadták a muszlimokat, amikor csak lehetőségük nyílt rá, és annyi embert öltek meg közülük, amennyit csak tudtak, gyermekekre, nőkre, és idősekre tekintet nélkül. Ebben az ellenséges időben lett kinyilatkoztatva a 9:5-ös vers, így a parancs a Medinát körülvevő, kegyetlen arab törzsekre vonatkozott. Az iszlám, a történelem során is gyakran bizonyította, hogy a béke és a tolerancia mellett foglal állást. Lássunk néhány példát. Nincs kényszer a vallásban!... 41 Ez a mondat a Koránból megalapozza a más vallásúakkal szembeni toleráns viselkedést. A muszlimok megengedték, sőt, elfogadták, hogy az irányításuk alá tartozó területek lakói gyakorolják saját vallásukat. Mecsetek, templomok és zsinagógák álltak egymás közvetlen közelében. Így volt ez például Córdobában az Andalúziai Umayyad uralom alatt 42, és ez derül ki egy urfai keresztény történész szavaiból is, aki egy Meliksah nevű muszlim uralkodód dicsőít, annak igazságossága és bölcsessége miatt. Ha ez az idők folyamán némely muszlim (többségű) ország vagy muszlim egyén esetében meg is szűnt, annak valójában semmi köze az igazi iszlámhoz. Ezekben az esetekben érdemes inkább, valamely társadalmi, (politikai), pszichológiai, földrajzi, vagy egyéni okokat keresni. 43 Az élethez való jog, a vallásgyakorlás szabadsága, más nyelvek, kultúrák, jogrendszerek és öltözködések elfogadása, melyet a muszlimok a nem muszlim lakosság irányában tanúsítottak, magából az iszlámból fakad. A következőt mondja ki az a hadísz, ami előírja, hogy a muszlim vezetők jól bánjanak a nem muszlimokkal: Bárki, aki egy nem muszlimot házasságtöréssel rágalmaz, büntetésül tűzzel korbácsoltatik meg az Ítélet Napján. 41 Korán:2:256 42 Mehmet Özdemir: Andalúziai muzulmánok, Ankara, 1994 43 Dr. Ibrahim Canan, A hadísz professzora, Terror és öngyilkos merényletek az iszlám szemszögéből,(válogatott esszék), Dialógus Platform, 2008 24