Az általános gazdaságf gföldrajz alapjai gyakorlat TGBE0403-GY GY-03, TGBE0403-GY GY-04 2010-2011. 2011. tanév 1. félévf Kiadott anyag az 1. zárthelyihezz
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2005 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar, építőipar Szolgáltatások A foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlása Magyarországon (%); forrás: KSH, Mikrocenzus, 2005
80 70 60 50 % 40 30 20 10 0-499 500-999 1.000-1.999 2.000-4.999 5.000-9.999 10.000-19.999 20.000-49.999 50.000-999.999 BP PR SZ TR A mezőgazdaság, az ipar, építőipar, valamint a szolgáltatások helyi foglalkoztatásban játszott szerepe Magyarországon, a településméret függvényében; forrás: népszámlálási adatok (2001) alapján saját szerkesztés
Ország A mezőgazdasági GDP aránya (% ) Ország A mezőgazdasági GDP aránya (% ) 1. Bissau-Guinea 68,7 166. Svédország 1,8 2. Szo mália 65,5 167. USA 1,6 3. Kö zép-afrikai Kö zt. 60,8 167. Líbia 1,6 4. Kongói Dem. Kö zt. 59,8 169. Norvégia 1,5 5. Myan mar 57,2 170. Belg iu m 1,3 6. Afganisztán 53,3 170. Japán 1,3 7. Sierra Leone 52,7 172. Trinidad és Tobago 1,2 8. Burundi 49,0 172. Svájc 1,2 9. Laosz 48,6 174. Németország 1,1 10. Csád 45,6 175. Nagy-Britannia 1,0 11. Tan zánia 45,0 176. Bahrein 0,9 12. Kamerun 44,2 177. Puerto Rico 0,7 13. Et iópia 41,8 178. Lu xemburg 0,6 14. Ruanda 41,6 179. Kuvait 0,4 15. Co more-s zk. 40,9 180. Szingapúr 0,1 1. táblázat: A mezőgazdaság aránya az egyes országok bruttó hazai termékében (2003 - %); forrás: Der Fischer Weltalmanach
Mezőgazdasági foglalkoztatottak részaránya (2005); forrás: KSH Nagy-Britannia: 1,3% USA: 1,6% Izrael: 2,0% Belgium: 2,1% Németország: 2,3% Magyarország: 5,0%
Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. USA 176 018 1. Ausztrália 404 900 2. India 160 555 2. Kína 400 001 3. Kína 137 124 3. USA 234 000 4. Oroszország 124 374 4. Brazília 196 206 5. Brazília 57 640 5. Kazahsztán 185 098 6. Ausztrália 50 304 6. Szaúd-Arábia 170 000 7. Kanada 45 810 7. Mongólia 129 294 8. Ukrajna 32 564 8. Szudán 117 180 9. Nigéria 28 200 9. Argentína 99 867 10. Argentína 27 800 10. Oroszország 90 924 Magyarország 4 602 Magyarország 1 051 Föld összesen 1 397 656 Föld összesen 3 442 078 2. táblázat: A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok a Földön (2000); forrás: The state of food and agriculture 2007, FAO
Ország Energia (kcal/fő/nap) Ország Energia (kcal/fő/nap) 1. USA 3 770 1. Eritrea 1 520 2. Portugália 3 750 2. Kongói Dem. Közt. 1 610 3. Ausztria 3 740 3. Burundi 1 640 4. Lu xemburg 3 710 4. Co more-szk. 1 750 5. Írország 3 690 5. Tad zsikisztán 1 840 6. Görögország 3 680 6. Et iópia 1 860 7. Izrael 3 680 7. Sierra Leone 1 930 8. Olaszország 3 670 8. Zamb ia 1 930 9. Belgiu m 3 640 9. Kö zép-afrikai Kö zt. 1 940 10. Franciaország 3 640 10. Libéria 1 940 Magyarország 3 500 Föld összesen 2 800 4. táblázat: Az egy főre jutó energiafogyasztás országonkénti különbségei (2001-2003); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
Ország Alultáplál tak száma (millió fő) Ország Alultáplál tak aránya (% ) 1. India 212,0 1. Eritrea 73 2. Kína 150,0 2. Kongói Dem. Közt. 72 3. Banglades 43,1 3. Burundi 67 4. Kongói Dem. Közt. 37,0 4. Comore-szk. 62 5. Pakisztán 35,2 5. Tad zsikisztán 61 6. Et iópia 31,5 6. Sierra Leone 50 7. Tan zánia 16,1 7. Libéria 49 8. Fülöp-szk. 15,2 8. Haiti 47 9. Brazília 14,4 8. Zamb ia 47 10. Indonézia / Vietnam 13,8 10. Etiópia 46 Magyarország Magyarország < 2,5 Föld összesen 856,4 Föld összesen 14 5. táblázat: Az alultáplált népesség száma és aránya alapján vezető országok (2001-2003); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
Ország Öntözött területek (1000 ha) Öntözött területek (a föl di összes % -ában) 1. India 55 808 20,14 2. Kína 54 596 19,70 3. USA 22 385 8,08 4. Pakisztán 18 230 6,58 5. Irán 7 650 2,76 6. Mexikó 6 320 2,28 7. Tö rökország 5 215 1,88 8. Thaifö ld 4 986 1,80 9. Banglades 4 725 1,71 10. Oroszország 4 600 1,66 Magyarország 230 0,08 Föld összesen 277 098 100,00 6. táblázat: A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban (2003); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
Ország Mezőgazdasági GDP / foglalkoztatott (USD) Ország Mezőgazdasági GDP / foglalkoztatott (USD) 1. Bahrein 55 167 1. Eritrea 30 2. Izland 50 455 2. Burundi 52 3. Írország 39 008 3. Et iópia 56 4. Egyesült Arab Em. 38 254 4. Szudán 60 5. USA 27 651 5. Malawi 72 6. Lu xemburg 27 000 6. Niger 76 7. Kanada 24 428 7. Kenya 79 8. Málta 22 800 8. Kongó Dem. Közt. 81 9. Izrael 22 527 9. Madagaszkár 83 10. Szingapúr 21 400 10. Mozamb ik 85 Mag yarország 2 040 Föl d összesen 472 7. táblázat: Az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó mezőgazdasági GDP (2004); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
Ország Agrárexport (millió USD) Ország Agrárexport (az export % -ában) 1. USA 63 893 1. Vanuatu 91,44 2. Hollandia 47 818 2. Bissau-Guinea 90,43 3. Franciaors zág 46 642 3. Nicaragua 84,62 4. Németország 39 240 4. Malawi 81,06 5. Brazília 27 215 5. Ben in 75,11 6. Belgiu m 26 304 6. Gamb ia 74,39 7. Olaszország 24 424 7. Paraguay 67,98 8. Spanyolország 24 294 8. Co more-szk. 65,61 9. Nagy-Britannia 21 185 9. Csád 64,75 10. Ausztrália 20 871 10. Burkina Faso 61,03 Magyarország 3 585 Magyarország 6,54 Föld összesen 604 329 Föld összesen 7,00 8. táblázat: Az agrárexport értéke, valamint az agrárexport kivitelen belüli értékaránya alapján vezető országok (2004); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
1. Brazília 2. Hollandia 3. Ausztrália 4. Argentína 5. Franciaország 6. Új-Zéland 7. Thaiföld 8. Dánia 9. Kanada 10. Malajzia 0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 Millió USD A legnagyobb nettó agrárexportőr országok (2004); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
1. Japán 2. Kína 3. Nagy-Britannia 4. Németország 5. Oroszország 6. Korea 7. Olaszország 8. Szaúd-Arábia 9. Algéria 10. Mexikó 0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000 Millió USD A legnagyobb nettó agrárimportőr országok (2004); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO
A GDP, a primer energia- és a villamos energia-felhasználás növekedési üteme az OECD országokban; forrás: Vajda Gy. 1999
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010 300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 1,4 15,0 32,0 259,3 272,2 246,1 Bizonyított készletek milliárd tonnában Közel-Kelet Dél- és Közép- Amerika Afrika Észak-Amerika Ázsia Pacific Európa és Ázsia
A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2009) Ország 1; USA 2; Oroszország 3; Kína 4; Ausztrália 5; India 6; Ukrajna 7; Kazahsztán 8; Dél-afrikai Köztársaság Világ összesen Bizonyított készletek (millió tonna) 238308 157010 114500 76200 58600 33873 31300 30408 826001 Bizonyított készletek (az összes %-ában) 28,9 19,0 13,9 9,2 7,1 4,1 3,8 3,7 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010
A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010 800 700 600 500 400 300 200 100 0 198,9 42,2 73,3 127,7 136,9 754,2 Bizonyított készletek milliárd hordóban Ázsia Pacific Észak-Amerika Afrika Európa és Ázsia Dél- és Közép- Amerika Közel-Kelet
A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező országok (2009) Ország 1; Szaúd-Arábia 2; Venezuela 3; Irán 4; Irak 5; Kuvait 6; Egyesült Arab Emírségek 7; Oroszország 8; Líbia 9; Kazahsztán 10; Kanada 11; Nigéria 12; Katar Világ összesen Bizonyított készletek (milliárd tonna) 36,3 24,8 18,9 15,5 14,0 13,0 10,2 5,8 5,3 5,2 5,0 2,8 181,7 Bizonyított készletek (az összes %-ában) 19,8 12,9 10,3 8,6 7,6 7,3 5,6 3,3 3,0 2,5 2,8 2,0 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010 80 70 60 50 40 30 20 10 0 8,1 9,2 14,8 16,2 63,1 76,2 Bizonyított készletek 1000 milliárd köbméterben Dél- és Közép- Amerika Észak-Amerika Afrika Ázsia Pacific Európa és Ázsia Közel-Kelet
A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező országok (2009) Ország 1; Oroszország 2; Irán 3; Katar 4; Türkmenisztán 5; Szaúd-Arábia 6; Egyesült Arab Emírségek 7; Venezuela 8; Nigéria 9; Algéria 10; Indonézia 11; Irak Világ összesen Bizonyított készletek (1000 milliárd m 3 ) 44,4 29,6 25,4 8,1 7,9 6,4 5,7 5,6 4,5 3,2 3,2 187,5 Bizonyított készletek (az összes %-ában) 23,7 15,8 13,5 4,3 4,2 3,4 3,0 2,8 2,4 1,7 1,7 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2010
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb mennyiségben villamos energiát termelő országok típus szerint
Forrás: International Energy Agency
Forrás: International Energy Agency
Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján Forrás: International Energy Agency
Szélenergia termelés lehetőségei, a telepített kapacitások, az energiatermelés és a készülékgyártás adatai a vezető országokra World onshore and offshore resource map at 80m height and 15 km resolution, with installed capacity, production and manufacturing data for leading countries
A beépített szélenergia termelő kapacitás változása 2001-2010 között Forrás: World Wind Energy Association
A teljes és újonnan telepített szélenergia termelő kapacitás országonként, 2009
A legnagyobb geotermikus energiatermelő és közvetlen felhasználó országok Forrás: Bertani, WGC 2010; Lund et al., WGC 2010
A legjelentősebb bányászott ércek és fémek 2008-ban (Forrás: USGS) Ércek/fémek Forrásai Világtermelés (2008, tonna) Vezető termelők 2008-ban Hasznosítási terület Vasérc magnetit, hematit, sziderit, limonit 1 134 231 000 Kína, Brazília, Ausztrália Mangán 38 260 000 (13 160 000) Kína, DAK, Ausztrália, Gabon Nikkel 1 600 000 Oroszország, Kanada, Ausztrália, Indonézia Króm 23 800 000 (7 840 000) DAK, Kína, Kazahsztán Moldibdén 218 000 Kína, USA, Chile Wolfrám* 56 322 Kína Titán 7 411 363 (+2 230 000) Ausztrália, Kína (Kanada, DAK) Kobalt 75 900 Kongói Dem. Közt. (40%) Alumínium Magnézium bauxit, nefelin, alunit, kaolin, leucit magnezit, dolomit, tengervíz 205 000 000 Ausztrália (35%), Kína 671 000 Kína (80%) Ólom galenit 3 840 000 Kína (40%), Ausztrália (17%), Peru Ón ónkő (kassziterit) 299 000 Kína (40%), Indonézia (30%) Cink szfalerit, cinkit 11 500 000 Kína (30%), Peru (13%), Ausztrália (12%) Réz kalkopirit, kuprit, azurit, malachit 15 400 000 Chile (35%), Peru (10%), USA (10%) Legtömegesebben előállított, legolcsóbb fém: gépipar Közl-i eszközök (repülőgépipar), csomagolástechnika, építőipar, elektronika AL ipari ötvözőanyag, vegyipar, pirotechnika Akkumulátorgyártás, földalatti kábelek köpenye, festékipar, vízvezeték Konzervdoboz, csapágyfém, forrasztófém, bronz Fémfelületek védőrétege, bronz, festékés gyógyszer alapanyag Villamos gépek, vezetékek, sárgarézből töltényhüvelyek, hangszerek, rézvegyületekből növényvédőszerek Arany 2 280 Kína, Ausztrália, USA, DAK Ékszerek, elektronika, űripar Ezüst 21 300 Peru (18%), Mexikó (15%), Kína (13%), Ausztrália Acélötvözők Fotóvegyészet, ékszerek, pénzek, dísztárgyak, elektronika Platina platina, palládium, egyéb platina-fémek 465 406 DAK (60%), Oroszország (26%) Laboratóriumi eszközök, repülőgépés hadiipar, katalizátor
Ércbányászat A vezető vasérc- és bauxittermelő országok 2008-ban Ország Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) 1; Kína 824,0 2; Brazília 355,0 3; Ausztrália 342,0 4; India 220,0 5; Oroszország 99,9 6; Ukrajna 72,7 7; USA 53,6 1; Ausztrália 61,4 2; Kína 35,0 3; Brazília 22,0 4; India 21,2 5; Guinea 18,5 6; Jamaica 14,0 7; Oroszország 6,3 8; Dél-afrikai K. 49,0 8; Venezuela 5,5 9; Irán 32,0 9; Suriname 5,2 10; Kanada 31,3 10; Kazahsztán 4,9 Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
Forrás: International Iron and Steel Institute A világ acéltermelése (millió tonna)
Vas- és s acélkoh lkohászat 1600 A világ acéltermelése (millió tonna) 1400 1200 millió tonna 1000 800 600 400 200 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
12% 7% 2% 3% EU Európa többi országa 24% volt SZU USA A világ acéltermelése 1998-ban 776,7 millió tonna Japán 3% 15% 0% 9% Kína India Ázsia* Dél-Amerika 12% 13% Afrika Egyéb A világ acéltermelése 2008-ban 1330,4 millió t. 4% 10% 5% 1% 2% 15% EU Európa többi országa 0% 9% volt SZU USA Japán 7% Kína India Ázsia* Forrás: USGS Commodity Statistics and Information 38% 9% Dél-Amerika Afrika Egyéb
Vas- és s acélkoh lkohászat A vezető nyersvas- és acéltermelő országok 2008-ban Ország Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) 1; Kína 470, 7 1; Kína 500,5 2; Japán 86,2 2; Japán 118,7 3; Oroszország 48,3 3; USA 91,9 4; Brazília 35,0 4; Oroszország 68,7 5; USA 33,7 5; India 55,2 6; Dél-Korea 31,0 6; Dél-Korea 53,3 7; Ukrajna 30,9 7; Németország 45,8 8; Németország 29,1 8; Ukrajna 37,1 9; India 29,0 9; Brazília 33,7 10; Franciaország 12,4 10; Olaszország 30,5 Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
Vas- és acélkoh lkohászat A vezető acéltermelő cégek 2009-ben Vezető termelők 1.ArcelorMittal 2.Baosteel 3.POSCO 4.Nippon Steel 5.JFE Székhely Luxembourg (Luxemburg) Shanghai (Kína) Pohang (Dél-Korea) Tokió (Japán) Tokió (Japán) Acél (millió t) 77,5 31,3 31,1 26,5 25,8 6.Jiangsu Shagang Zhangjiagang (Kína) 20,5 7.Tata Steel Mumbai (India) 20,5 8.Ansteel Anshan (Kína) 20,1 9.Severstal Cserepovec (Oroszország) 16,7 10.Evraz Moszkva (Oroszország) 15,3 11.U.S. Steel Pittsburgh (USA) 15,2 12.Shougang Beijing (Kína) 15,1 13.Gerdau Porto Alegre (Brazília) 14,2 14.Nucor Charlotte (USA) 14,0 15.Wuhan Wuhan (Kína) 13,7 16.SAIL (India) 13,5 17.Handan Handan (Kína) 12,0 18.Riva Milánó (Olaszország) 11,3 Forrás: International Iron and Steel Institute 19.Sumitomo 20.ThyssenKrupp Osaka (Japán) Düsseldorf/Essen (Németország) 11,0 11,0
A legnagyobb nettó acélexportőrök és importőrök Forrás: International Iron and Steel Institute
Vas- és s acélkoh lkohászat A vas- és acélkohászatban dolgozók számának alakulása 1980-2003 között Forrás: International Iron and Steel Institute
Alumíniumkoh niumkohászat Az alumínium legfontosabb felhasználási területei 25% 26% közlekedés csomagolás építőipar 9% 20% 20% elektronika egyéb Forrás: International Aluminium Institute
Az alumínium termelésének fázisai és életciklusa Forrás: International Aluminium Institute
Forrás: International Aluminium Institute
35% 3% 6%0% EU Európa többi országa Észak-Amerika A világ bauxittermelése 1998-ban 112,4 millió tonna 29% Dél-Amerika Afrika Ázsia Kína 7% 13% 7% Óceánia A világ bauxittermelése 2008-ban 189,4 millió t. 30% 1% 6%0% 24% EU Európa többi országa Észak-Amerika Dél-Amerika Afrika Ázsia Kína Forrás: USGS Commodity Statistics and Information 17% 10% 12% Óceánia
28% 11% 9% EU Európa többi országa Észak-Amerika A világ timföldtermelése 1998-ban 48,9 millió tonna Dél-Amerika 13% Afrika 8% Ázsia Kína 8% 1% 22% Óceánia A világ timföldtermelése 2008-ban 83,3 millió t. Forrás: International Aluminium Institute 8% 24% 6% EU Európa többi országa 7% Észak-Amerika Dél-Amerika Afrika 19% Ázsia Kína 28% Óceánia 1% 7%
12% 9% 16% EU Európa többi országa Észak-Amerika A világ alumíniumtermelése 1998-ban 22,6 millió tonna 8% 15% Dél-Amerika Afrika 5% Ázsia Kína 9% Óceánia 26% A világ alumíniumtermelése 2008-ban 6% 12% EU 38,6 millió t. 12% Európa többi országa Észak-Amerika 34% Dél-Amerika Afrika 15% Ázsia Kína Forrás: International Aluminium Institute 10% 4% 7% Óceánia
A világ bauxit-, timföld- és alumíniumtermelése 1998-ban és 2008-ban 100% 80% 60% 40% 20% Óceánia Kína Afrika Ázsia Dél-Amerika Észak-Amerika Európa többi országa EU 0% 1998 2008 1998 2008 1998 2008 BAUXIT TIMFÖLD ALUMÍNIUM Forrás: International Aluminium Institute
Alumíniumkohók a Földön Forrás: International Aluminium Institute
Alumíniumkoh niumkohászat A vezető timföld- és alumíniumtermelő országok 2008-ban Ország Timföld (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1; Kína 22,8 1; Kína 13,2 2; Ausztrália 19,3 2; Oroszország 3,8 3; Brazília 7,0 3; Kanada 3,1 4; USA 4,3 4; USA 2,7 5; Jamaica 4,0 5; Ausztrália 2,0 6; Oroszország 3,2 6;Brazília 1,7 7; India 3,0 7; Norvégia 1,4 8; Suriname 2,0 8; India 1,3 9; Venezuela 1,9 9; Egyesült Arab Em. 0,9 10; Írország 1,8 10; Bahrain 0,9 Forrás: USGS Commodity Statistics and Information