MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ BEDŐCS, Gyula Az egyiptomi forradalom vesztesei: a koptok / Losers of the Egyptian Revolution: the Copts Eredeti közlés /Original publication: Múlt-Kor Magazin On-line, 2011. október 25. 15:50 Elektronikus újraközlés/electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR 000.001.899 Dátum/Date: 2016. december / December 27. filename: bedocs_2011_egyipforrvesztesei Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/cite this document BEDŐCS, Gyula: Az egyiptomi forradalom vesztesei: a koptok / Losers of the Egyptian Revolution: the Copts, AHU MATT, 2016, pp. 1 7. old., No. 000.001.899, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/the original source is available: Közkönyvtárakban és az interneten / In public libraries and at the internet Kulcsszavak/Key words Magyar Afrika-kutatás, kopt kereszténység Egyiptomban, történeti háttér, napjaink tragikus eseményei African studies in Hungary, Coptic Christianity in Egypt, the historical background, today s tragic events ----------------------------------------------------------------------------
2 Bedő cs Gyula AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMEN- TUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./the African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.
Az egyiptomi forradalom vesztesei: a koptok 3 AZ EGYIPTOMI FORRADALOM VESZTESEI: A KOPTOK BEDŐCS, Gyula (Múlt-Kor Magazin On-line, 2011. október 25. 15:50) Állandó üldöztetésnek van kitéve a magát az ókori egyiptomiak egyenes ági leszármazottjának tartó kopt kisebbség. A szakértő úgy látja: annak ellenére, hogy a gazdag kultúrájú, erős identitással bíró keresztény közösség együtt tüntetett a muzulmánokkal, nem sok jóra számíthat a Mubarak utáni Egyiptomban. AFP A kopt szó a görög aigyptios, azaz egyiptomi kifejezésből származik, amelyet a fáraók kora után, Nagy Sándor makedón uralkodó (i.e. 356 323) utódai idejében a görögök, illetve az őshonos egyiptomiak megkülönböztetésére alkalmaztak. A disztinkció először is földrajzi,
4 Bedő cs Gyula másodsorban pedig etnikai jelentéssel bírt. Az arabok, miután 641-ben elfoglalták Egyiptomot, átvették és használták ezt a kifejezést; ebben a formájában ez már arra szolgált, hogy megkülönböztesse a hódító muszlim arabokat az őslakos, ekkor már többségében keresztény egyiptomiaktól. A külsőségekben meglevő különbségekről szólva Csicsmann László Közel-Kelet szakértő, a Corvinus Egyetem adjunktusa elmondta: a koptok identitása igen erős, az általuk dominált városrészek szemmel láthatóan elkülönülnek a többi résztől. Erős identitás, gazdag kulturális örökség Az arab hódítás után az egyiptomi keresztények, elsősorban az őket sújtó adóterhek miatt, tömegesen tértek át a hódítók iszlám vallására, s hamarosan kisebbséggé váltak az országban. A 7. században az arabok a misri helyett inkább a quft szót használták az egyiptomiakra; így lettek ők a koptok, a nem kalkedóni egyiptomi egyház pedig a koptok egyháza. Az arabok ebben abban az időben békében hagyták a koptokat, akik így gazdag művészeti alkotásokat hagyományoztak az utókorra elég csak Kairó óvárosának kolostoraira utalni, de Egyiptom szerte maradtak fenn kopt műalkotások. A kopt időszak alatt általában az i. sz. 3 7. századot szokás érteni. A kopt közösség a 7. század közepétől napjainkig tart, és a kopt jelző itt etnikai és keresztény jelentést hordoz. A kopt nyelv csupán a 10. századig volt a közösség nyelve és élő nyelv, ezután az arab lépett a helyébe, bár liturgikus nyelvként tovább élt ma már csak elvétve találunk kopt nyelvű misét Egyiptomban, szerepét itt is az arab vette át.
Az egyiptomi forradalom vesztesei: a koptok 5 A kopt kereszténység egyik legfontosabb vetülete a szerzetesség, amelyben Egyiptom úttörő szerepet játszott. Szent Antal (i.sz. 3. század) a keresztény szerzetesség alapító atyja és a kopt remeteség és aszkéta életmód megalkotója volt, a sivatagba kivonuló anakhóréta prototípusa. Ezt az életeszményt átvéve és továbbfejlesztve alakította ki Pakhóm (Pachomius, 3 4. század) az egy kolostorban élő és dolgozó szerzetes közösséget (koinobion) a maga szigorú regulájával, amely aztán az európai szerzetességre is nagy hatást gyakorolt. Pakhóm és Senute (4 5. század) írásain keresztül vált a kopt nyelv valóban irodalmi nyelvvé. A 8 9. századi nagy arabellenes nemzeti felkelései után a muzulmán uralkodók lerombolták az emberi ábrázolásokat, aminek sok kopt freskó és festmény esett áldozatul. A Fatimida-dinasztia (910 1171) uralkodásának idejére ismét béke köszöntött a keresztény kisebbségre, amelynek tagjai kormányzati pozíciókig juthattak, templomaikat és kolostoraikat újjáépítették, a kopt művészet pedig sokadvirágzását élte. Ennek ellenére később egyre több koptot végeztek ki, helyzetük a 19. századig nem sokat változott.
6 Bedő cs Gyula Az 1800-as évek végén Muhammad Ali basa (1769 1849) egyiptomi kormányzó újra engedélyezte, hogy az egyiptomi hadseregbe koptokat is felvegyenek, folyamatosan normalizálódott a viszonyuk a többségi társadalommal, 1910-ben például múzeumot hoztak létre a művészetük bemutatására. 1952-ben, az egyiptomi katonatisztek vezette forradalom után sok minden megváltozott, a Nasszer-féle pánarab nacionalizmus és szocializmus megtagadta tőlük a kisebbségi jogokat. Csicsmann László elmondta: a képet árnyalja, hogy a Mubarakérában a koptok üldözésére szinte csak a radikálisabbnak tartott területen, Kairótól délre került sor, igaz, ez később más városokra is átterjedt. Nem várható a helyzetük javulása Az elnyomás annak ellenére fokozódott, hogy a lakosság 10 százalékát kitevő keresztények a nemzeti vagyon 50 százalékát birtokolták. Erre utalt Csicsmann László, amikor arról beszélt, hogy a koptok igen magas gazdasági pozíciót tudtak kiharcolni maguknak, s számos egyiptomi vállalat élén még ma is keresztények állnak. A kutató a
Az egyiptomi forradalom vesztesei: a koptok 7 Múlt-kor érdeklődésére elmondta: egyáltalán nem lepődött meg a koptok elleni véres megmozdulásokról szóló hírek hallatán, lévén, hogy ez az utóbbi tíz húsz évben igen gyakorivá vált, amiért a radikális iszlamista szervezetek voltak felelősek. A koptok tartottak, és még mindig tartanak az arab tavasz hatásaitól fogalmazott a kutató, mivel a megbuktatott Hoszni Mubarak egyiptomi elnök uralkodásában garanciát láttak arra, hogy a diktátor távol tartja a Muszlim Testvériséget a hatalomtól. Némi bizakodásra adhat okot, hogy a Muszlim Testvériség által gründolt új politikai alakulat, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alapítói között száz koptot is találunk, sőt annak alelnöke is keresztény mutatott rá Csicsmann László. Ennek már volt előzménye emlékeztetett a szakértő, mivel korábban a muzulmánok és keresztények együtt sürgették a katonai tanácsnál a reformok mielőbbi meghozatalát.