Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírle rlevél KÖH V. évfolyam, 2. szám MISKOLC Bemutatkozás Hírlevelünk - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodájának munkatársai és a Herman Ottó Tudományos Egyesület tagjai szerkesztésében - Észak-Magyarország megyéi mőemléki- és kulturális eseményeinek bemutatására törekszik. Rövid információkat, híreket közlünk régiónkról és mindarról, ami az Önök érdeklıdésére számot tarthat. Megjelenése minden hónap második felében várható. Természetesen kérdéseiket, témafelvetéseiket örömmel várjuk az alábbi e-mail címekre: h.o.t.e.@freemail.hu hil.di@freemail.hu (Hajdú Ildikó) Ugyanezen címeken Ön és ismerısei bármikor fel- vagy bánatunkra akár le is jelentkezhetnek hírlevelünkrıl. Megrendelése ingyenes, kérjük adja tovább hírét ismerıseinek. Kedves Olvasóink! A Herman Ottó Tudományos Egyesület a civil szervezetek szabályai szerint felnıttkorba lépett. Két teljes év mőködés után immár pártfogói segítségét kérhetjük mindazoknak, akik nyomon követve eddigi tevékenységünket szívesen biztosítanának minket támogatásukról és jó szándékukról személyi jövedelemadójuk 1%-ának az Egyesület számára való eljuttatásával. Legismertebb munkáink jelenleg e Hírlevél és a Mőemléki beszélgetések címő rendezvénysorozat. Mind az elektronikus formában olvasható Északmagyarországi Kulturális- és Mőemléki Hírlevél, mind a Miskolci Herman Ottó Múzeumban havonta megrendezett Mőemléki beszélgetések 2008-ban évfordulójukat fogják ünnepelni, ötödik évükbe lépnek. Ezen hosszú idı bár korántsem volt mindig könnyő, lépéseinket a kezdetektıl nyomon követı érdeklıdık láthatták nemcsak szárnypróbálgatásainkat, hanem fokozatos fejlıdésünket is, melynek eredménye az Önök által jelenleg olvasható hírlevél. Azonban mint minden civil szervezetnek, Egyesületünknek is több lábon kell állnia a folyamatos mőködés érdekében, amelynek most léphettünk egy következı lépcsıfokára az 1%-os adófelajánlások segítségével. Ha Ön is szívesen csatlakozna támogatóink sorába, kérjük az alábbi adószámra juttassa el adományát, amelyet ezennel köszönünk mindenkinek és bízunk benne, hamarosan megismerhetik újabb érdekes ötleteinket. Adószámunk: 18445671-1-05
A TARTALOMBÓL KÖH MISKOLC A HÓNAP MŐTÁRGYA A szikszói református templom orgonája (Hajdók Judit) 3 UNESCO-HÍREK A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága közleménye a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín megırzési állapotáról a párizsi UNESCO Világörökség Központnak benyújtott jelentésrıl 4 Örökségvédelmi törvényünk az UNESCO adatbázisában (Dr. Buzinkay Péter) 5 Magyarország elfogadta a kulturális sokszínőség UNESCO-egyezményét 6 HÍREK Szılısardó református temetıje, a Balsorsú Mőemlékek Báljának idei támogatottja 8 Ellopott mőtárgyakat keresünk 9 Megjelent a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség hírlevele 10 AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK Fórum a kulturális örökségek és hagyományos mőveltségek védelmérıl a Kárpátok Egyezmény keretein belül (2008. március 10.) 12 Állíttatott keresztinyi buzgóságbul Szakrális kisemlékek Dél-Szlovákiában 13 A Miskolci Galéria Városi Mővészeti Múzeum kiállításai 14 [Gyár]kép Csarnok. Ipari rajzok Belgiumtól Magyarországig kiállítás 16 Mustra 2007 16 Reneszánsz év márciusi programajánlója 17 BESZÁMOLÓ Áprilisban megnyitja kapuit a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma (Fehér József) 18 AKTUÁLIS PÁLYÁZATOK UNESCO-emblémapályázat szellemi örökség témakörben 18 IMPRESSZUM 19 A fotók a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodájának honlapján (www.hermuz.hu), Litvin Józseftıl kapott képek közül kerültek bemutatásra.
A HÓNAP MŰTÁRGYA SZIKSZÓ, REFORMÁTUS TEMPLOM ORGONA Hajdók Judit AZ 1852. ÉVI TŐZVÉSZ UTÁN újjáépített szikszói református templom nyugati fakarzatára 1888. ıszén készült el Angster József kétmanuálos orgonája. Ez az orgona a pécsi orgonakészítı mester 116. opusz-számú orgonája. A Református Egyházban kiemelt jelentıségő a hangszer, mivel a híres orgonaépítı korai, kézmőves korszakából való, és kétmanuálos nagyságával a reformált egyház ötödik nagy Angster-orgonája, hiszen Angstertıl csak Kassa rendelt kétmanuálos orgonát 1885-ben, Nagykálló 1886- ban, Nádudvar és Jászkisér 1887-ben. Az orgona 3155 forintos árát a szikszói gyülekezet közadakozásból győjtötte össze. Az orgona 14 regiszteres. Diszpozíciója (hangképe) tipikusan romantikus a sok alaphanggal, a vonós és átfújó regiszterekkel. I. Manual II. Manual Pedal Principal 8 Salicional 8 Subbass 16 Fugara 8 Silvestrina 8 Violon 16 Flŭt harmonique 8 Flauta tibia 8 Apertabass 8 Flauta 4 Flauta travers 4 Pr. Octav 4 Supoeroctav 2 Mixtura 3 sor 2 2/3 Regiszterhúzók a játszóasztalon A regiszter-huzonyok diófából ké-szültek. Lábbal mőködtethetık a különbözı mőveket összekapcsoló kopulák (pedálkopula az elsı és a második manuálhoz, manuálkopula). A játszóasztal közvetlenül a historizáló gót stílő orgonaház elıtt áll, fehér csont alsó billentyőzettel és ébenfa felsı félhangokkal. A hangterjedelem a manuálban 54 hang (C-f 3 ), a pedálban pedig 27 (C-d 1 ). A Diósgyıri Vasgyárban gyártott vasoszlopokon nyugvó fakarzatra épített Angster-orgona 1888-bıl A szintén lábbal bekapcsolható Vibratio a Silvestrina-regiszter hangjait lebegteti. Az orgonaházon belül az elülsı és a felsı redınylevelek következtében intenzív hangdinamikai hatást kiváltó redınyszekrényben áll a 771 sípból álló sípmő. A nagy fasípok száraz fenyıfából, a kisebbek tölgybıl, a fémsípok pedig mind ónból készültek. A homlokzatban eredetileg 13 latos ónötvözető sípokat készített Angster József. Az orgona az acél szerkezető karzaton
A szélellátást a manuál-szélláda alá helyezett kettıs ráncú francia fúvó biztosítja, amelynek párhuzamos merítıjét egy taposón keresztül lehet feltölteni. Az orgona gépezete mechanikus, a regiszter-mőködtetés csúszka-rendszerő, mint valamennyi korai Angster-orgona. Az épület fedélszerkezetének igen súlyos károsodása miatt 1992-ben indult meg a templomhelyreállítás. Gombafertızés miatt el kellett távolítani a nyugati fakarzatot és az orgonát modern, acél szerkezető karzatra telepítették. TÁJÉKOZTATÓ A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL ÉS A VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG TITKÁRSÁGA KÖZLEMÉNYE A TOKAJI TÖRTÉNELMI BORVIDÉK KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN MEGİRZÉSI ÁLLAPOTÁRÓL A PÁRIZSI UNESCO VILÁGÖRÖKSÉG KÖZPONTNAK BENYÚJTOTT JELENTÉSRİL A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, mint a Világörökség Egyezmény Részes Állama képviseletében Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága (VÖMNB) elnöke a Magyar Köztársaság Állandó UNESCO Képviselete útján 1-én benyújtotta az UNESCO Világörökség Központnak a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín megırzési állapotáról szóló jelentését. A jelentés hangsúlyozottan foglalkozik a szerencsi szalmatüzeléső erımő és más, a helyszín világörökségi értékeit potenciálisan veszélyeztetı erımőtervek által felvetett problémákkal. A jelentés elızménye, hogy az 1972-es Világörökség Egyezmény -ben foglalt kötelezettségének eleget téve, a VÖMNB Titkársága, 2007. júliusában tájékoztatta az UNESCO Világörökség Központot a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj pufferzónájában elıkészítés alatt lévı fejlesztési projektrıl, a tervezett szerencsi szalmatüzeléső erımőrıl. Ugyanebben a tárgyban 2007. augusztusában civil szervezetek is az UNESCO Világörökség Központhoz fordultak. Az UNESCO Világörökség Központ 2007. október 23-án kelt levelében arra kérte a magyar hatóságokat, hogy a fentiekre tekintettel nyújtsanak be részletes jelentést a Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj világörökségi helyszín és védızónája megırzési állapotáról, valamint tájékoztatást minden, a Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj megóvása érdekében hozható nemzeti szintő döntésrıl. A Jelentés részletesen foglalkozik a BHD Erımő Zrt. által a Szerencsi Ipari Park területére tervezett, 49,9 MW kapacitású szalmatüzeléső erımővel kapcsolatban felvetıdött kérdésekkel, a 2006-2007- ben lezajlott folyamatokkal. Kitér a hatósági engedélyezési eljárásokra, a lefolytatott konzultációkra, az erımővel kapcsolatosan állami (országgyőlési, kormányzati) és önkormányzati szinten megfogalmazott állásfoglalásokra, intézkedésekre és a civil szervezetek ellenzı és támogató fellépésére. A Jelentés megállapítja, hogy a világörökségi helyszín kezelı testülete, a Tokaj Történelmi Borvidék Kultúrtáj 27 települési önkormányzatát magába foglaló Tokaji Történelmi Borvidék Világörökség Egyesület 2003-ban egyhangú döntéssel elfogadta, és ezáltal legitimálta a helyszín Kezelési tervét, amely az elfogadók részérıl vállalt önszabályozás dokumentuma. A Kezelési terv követésével elkerülhetı lett volna az értékvédelem és a tervezett fejlesztés között kialakult ellentét. Abban ez esetben sem következett volna be a fejlesztés és a világörökségi terület védelme közötti ütközés, ha Szerencs Város Önkormányzata nem módosítja a település helyi szabályozási tervét (és helyi építési szabályzatát), célzottan a beruházás befogadásának érdekében. E módosítások meghatározó eleme a zöldterületi besorolás korábbi megváltoztatása, valamint legutóbb a beépítési magasság megemelése 9 méterrıl 30 méterre. A Jelentés megállapítja, hogy a hatósági engedélyezési eljárások során a beruházás lehetséges hatását környezetvédelmi, építési és mőszaki-biztonsági szempontból csak külön-külön vizsgálták. Jelenleg egyik eljárás keretében sem elıírás, így nem is készült a világörökségi helyszín egyetemes kiemelkedı értékeire vonatkozó hatástanulmány. Ugyanakkor szak-
mai testületek (ICOMOS, Észak-Magyarországi Területi Tervtanács) fenntartásaiknak és aggályaiknak adtak hangot a tokaji borvidék világörökségi értékeinek veszélyeztetettségét illetıen, elsısorban is a történeti tájat létrehozó és fenntartó szılı és bortermelés máshol meg nem ismételhetı adottságait és integritását féltve. Különösen nagy veszélyt látnak abban, hogy a saját mőfajában szokatlanul nagy teljesítményőre tervezett erımő mőködéséhez szükséges tüzelıanyag (biomassza) termelése és beszállítása mennyiségénél fogva még tovább növelné a közúti közlekedés kiváltotta, már jelenleg is a kritikus határhoz közeli környezeti terhelést. A Jelentés fıbb következtetései: a beruházó jogerıs építési engedéllyel rendelkezik, az építkezés helyszíni elıkészítése megkezdıdött; ugyanakkor az eddig elvégzett munkák visszafordíthatatlan beavatkozással még nem jártak. A rendelkezésre álló anyagok, információk áttekintése és elemzése alapján nem bizonyítható egyértelmően, hogy a tervezett erımő a kibocsátott anyagokkal, a közlekedési terheléssel és a látképpel biztosan nem károsítja-e a helyszín integritását, nem jár-e negatív következményekkel a kiemelkedı egyetemes értékek megırzése szempontjából. Ezért döntés született arról, hogy összetett, világörökségi hatástanulmányra van szükség, amelynek feladata a világörökségi helyszín kiemelkedı egyetemes értékeire várható hatás és a környezethez-tájhoz való illeszkedés felmérése; a helyszín megırzési állapotának és kiemelt módon a közlekedési terhelés alakulásának komplex elemzése; valamint a korábban kialakult (a felvétel idıszakában már meglévı) tájsebek helyzetének nyomon követése. A Magyar Köztársaság a jelentésben kötelezettséget vállalt arra, hogy - a Tokaji történelmi borvidék megırzési állapotának áttekintése során felszínre került megállapítások a- lapján elindítja, illetve felgyorsítja a világörökségre vonatkozó jogi-szabályozási környezet továbbfejlesztését és megerısítését célzó jogszabály-alkotási munkát; - a még lefolytatandó további vizsgálatok eredményének függvényében teszi meg az értékek megóvása érdekében szükségessé váló lépéseket - a tervezett konkrét beruházást illetıen a jelenlegi jogszabályi környezetben is mindenki számára elfogadható intézkedéseket tesz a világörökségi értékek megırzésére; - a fentiekkel kapcsolatos minden további fejleményrıl az UNESCO / Világörökség Központ útján tájékoztatást ad az UNESCO Világörökség Bizottság számára. 8. (Forrás: www.koh.hu) ÖRÖKSÉGVÉDELMI TÖRVÉNYÜNK AZ UNESCO ADATBÁZISÁBAN Dr. Buzinkay Péter irodavezetı KÖH Mőtárgyfelügyeleti Iroda 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. II. emelet tel. (+36 1) 225 4986; fax (+36 1) 225 4985 2003-BAN DÖNTÉS SZÜLETETT arról, hogy a kulturális örökségünkkel kapcsolatos jogellenes cselekmények elleni nemzetközi összefogásnak újabb teret kell biztosítani, az UNESCO örökségvédelmi jogszabályadatbázisának (UNESCO Cultural Heritage Laws Database Base de données des Législations Nationales sur le Patrimoine Culturel) létrehozásával. Ide az Interneten keresztül nyilvánosan is hozzáférhetı adatbázisba az egyes államok vonatkozó jogszabályait veszik fel eredeti szövegükkel, kiegészítve azok angol és francia fordításával. Az adatbázisnak nemcsak általában van jelentısége (tájékoztatás, "ország-bemutatás" stb.), hanem adott esetben közvetlen haszna is van. Több helyen ez hivatalosan is elfogadott hivatkozási pont, így adott esetben ez a jogellenes mőtárgyforgalom elleni küzdelem és az örökségvédelem egy fontos további eszköze lehet. A világ egyik mőkereskedelmi nagyhatalmánál Svájcban például mőtárgy-behozatalnál ez
az egyik kötelezı tájékozódási pont, hogy a származási országban milyen szabályozás van érvényben mőtárgyak kivitelére. Az elmúlt években az UNESCO fıtitkársága minden tagállamot, így hazánkat is megkereste, hogy a kulturális örökség védelmére vonatkozó alapvetı jogszabályokat az adatbázisába felvegye. Mindezidáig azonban a hazai illetékesek válaszra sem méltatták ezt, mígnem most a KÖH Mőtárgyfelügyeleti Irodájának kapcsolatrendszerén keresztül sikerült a magyar jogszabályok közül is a legfontosabb vonatkozó rendelkezéseket itt megjeleníteni. Az adatbázisba azokat a jogszabályok kerültek be, amelyek a mőtárgyak (ingó kulturális javak) forgalma szempontjából jelentısek, azaz külföldiek számára is fontos az ismeretük (pl. egy külföldi kereskedı, győjtı magyarországi mőtárgyvásárlása, vagy Magyarországról származó mőtárgyak eredetének felderítése esetén): A kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. törvény A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény A kulturális javak kiviteli engedélyezésének részletes szabályokról szóló 17/2001. (X.18.) NKÖM rendelet Ezek egyelıre csak magyar nyelven olvashatók a 2001. évi LXXX. törvény kivételével, mely - nem hivatalos fordításban - angolul is elérhetı. (A két másik jogszabálynál is már folyamatban van a hatályos szövegek angol fordíttatása.) Mindezeket kiegészíti egy angol és francia nyelven is olvasható összefoglalás, mely a mőtárgyak, kulturális javak magyarországi védelmének rendszerét mutatja be: milyen a nemzeti jogi szabályozás, az EU-s jogi szabályozás alkalmazása és a nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás, valamint a vonatkozó eljárások rendje továbbá a legfontosabb kapcsolati, tájékoztatási pontok elérhetıségei stb. A dokumentumok az alábbi (kissé bonyolult, de legalább kipróbáltan mőködı) internetes címen érhetık el az UNESCO honlapján: http://www.unesco.org/culture/natlaws/index.php?title=&title-and=0&text=&textmode=0®ions%5b%5d=0&countries%5b%5d=74&categories%5b%5d=0&themes%5b%5d=0&instrum ents%5b%5d=0&keywords%5b%5d=0&languages%5b%5d=0&years%5b%5d=0&years%5b%5d=0&doct ype=0&documents%5b%5d=original&documents%5b%5d=translated&transtype=0&search=search&reset=r eset&change=&action=search&db=laws&show=&page=&start=&newsize=null&sort=&criteria=yto5ontz Ojc6InJlZ2lvbnMiO2E6MTp7aTowO3M6MToiMCI7fXM6OToiY291bnRyaWVzIjthOjE6e2k6MDtzOjE6IjAi O31zOjEwOiJjYXRlZ29yaWVzIjthOjE6e2k6MDtzOjE6IjAiO31zOjY6InRoZW1lcyI7YToxOntpOjA7czoxOiI wijt9czoxmtoiaw5zdhj1bwvudhmio2e6mtp7atowo3m6mtoimci7fxm6odoia2v5d29yzhmio2e6m Tp7aTowO3M6MToiMCI7fXM6OToibGFuZ3VhZ2VzIjthOjE6e2k6MDtzOjE6IjAiO31zOjU6InllYXJzIjthOj E6e2k6MDtzOjE6IjAiO31zOjk6ImRvY3VtZW50cyI7YToyOntpOjA7czo4OiJvcmlnaW5hbCI7aToxO3M6MT A6InRyYW5zbGF0ZWQiO319&lng=en MAGYARORSZÁG ELFOGADTA A KULTURÁLIS SOKSZÍNŐSÉG UNESCO-EGYEZMÉNYÉT 2008. FEBRUÁR 18-ÁN Magyarország is elfogadta az UNESCO Kulturális kifejezések sokszínőségének védelmérıl és elımozdításáról szóló Egyezményét. (KultúrPont) A Parlament 18-i ülésén elfogadta a "Kulturális kifejezések sokszínőségének védelmérıl és elımozdításáról" szóló UNESCO Egyezmény hazai kihirdetésérıl szóló törvénytervezetet. Ezzel Magyarország hivatalosan is részes állama lett a fenti Egyezménynek, így újabb lendületet kaphat a különösen értékes, kulturális identitást hordozó termékek, mőalkotások és egyéb kulturális kifejezıdések védelme és támogatása hazánkban.
Az UNESCO egyetemes nyilatkozata a kulturális sokszínőségrıl A Közgyőlés, Elkötelezve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más egyetemesen elfogadott jogi dokumentumokban kinyilvánított emberi jogok és alapvetı szabadságjogok megvalósítása iránt, és figyelemmel a két 1966-os Nemzetközi Egyezségokmányra a polgári és politikai jogokról valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogokról, Emlékeztetve az UNESCO Alapokmányának Preambulumára, mely kijelenti, "hogy a kultúra széleskörő elterjedése és az emberiség nevelése az igazságra, a szabadságra és a békére nélkülözhetetlen az emberi méltósághoz és olyan nemes kötelezettség, melyet minden nemzetnek a kölcsönös segítség és törıdés szellemében teljesítenie kell", Továbbá emlékeztetve az Alapokmány Elsı Cikkelyére, mely egyéb célok mellett az UNESCO feladatát abban határozza meg, hogy olyan "nemzetközi megállapodásokat javasoljon, melyek a gondolatok szó és kép általi szabad áramlását segítik elı", Utalva a kulturális sokszínőségrıl és a kulturális jogok gyakorlásáról szóló rendelkezésekre az UNESCO által elfogadott nemzetközi dokumentumokban, Hangsúlyozva, hogy a kultúra egy társadalom vagy társadalmi csoport sajátos lelki, tárgyi, szellemi és érzelmi jegyeinek együttese, mely magába foglalja a mővészeteken és az irodalmon kívül az életstílust, az együttélés módjait, az értékrendszert, a hagyományokat és a hiedelmeket, Megjegyezve, hogy a kultúra az identitásról, a társadalmi kohézióról és a tudásalapú gazdaság fejlıdésérıl manapság zajló viták középpontjában áll, Leszögezve, hogy a kultúrák sokszínőségének tisztelete, a tolerancia, a párbeszéd és az együttmőködés a kölcsönös bizalom és megértés légkörében, a nemzetközi béke és biztonság egyik legjobb biztosítéka, Törekedve a kulturális sokszínőségen és az emberiség egységének elismerésén valamint a kultúrák közötti kapcsolatok fejlıdésén alapuló nagyobb szolidaritásra, Tekintetbe véve, hogy a globalizáció folyamata, melyet az új informatikai és kommunikációs technológiák is segítenek, noha kihívást jelent a kulturális sokszínőség számára, ugyanakkor új lehetıségeket is teremt a kultúrák és civilizációk közt megújuló párbeszédhez, Tudatában léve az UNESCO küldetésének az ENSZ intézményrendszerében, a kultúrák sokszínőségének megırzése és elımozdítása érdekében, Kinyilvánítja az alábbi elveket és elfogadja a jelen Nyilatkozatot: IDENTITÁS, SOKSZÍNŐSÉG ÉS PLURALIZMUS Elsı Cikkely - Kulturális sokszínőség: az emberiség közös öröksége Második Cikkely - A kulturális sokszínőségtıl a kulturális pluralizmusig Harmadik Cikkely - A kulturális sokszínőség mint a fejlıdés tényezıje KULTURÁLIS SOKSZÍNŐSÉG ÉS EMBERI JOGOK Negyedik Cikkely - Az emberi jogok mint a kulturális sokszínőség biztosítékai Ötödik Cikkely - A kulturális jogok mint a kulturális sokszínőség elısegítıi Hatodik Cikkely - A kulturális sokszínőség mindenki számára való hozzáférhetısége felé KULTURÁLIS SOKSZÍNŐSÉG ÉS KREATIVITÁS Hetedik Cikkely - A kulturális örökség mint a kreativitás kútfıje Nyolcadik Cikkely - Kulturális áruk és szolgáltatások: egyedi természető javak Kilencedik Cikkely - A kultúrpolitikák mint a kreativitás katalizátorai KULTURÁLIS SOKSZÍNŐSÉG ÉS NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁS Tizedik Cikkely - Az alkotás és a terjesztés kapacitásainak fejlesztése az egész világon Tizenegyedik Cikkely - Partnerségi kapcsolatok kialakítása a közszféra, a magánszféra és a civiltársadalom között Tizenkettedik Cikkely - Az UNESCO szerepe
HÍREK SZİLİSARDÓ, REFORMÁTUS TEMETİJE A KULTURÁLIS Örökségvédelmi Hivatal Balsorsú mőemlékek jótékonysági bálján a szılısardói (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) református temetıt találták a résztvevık azonnali segítségre szoruló örökségi értéknek, a bál bevételére elsı helyen méltónak. A temetımentésre összegyőlt a tervekben jelzett 1 millió forint. A földrajzi környezet leírása: Szılısardó község az országhatárral kettévágott egykori Torna megyében, a Galyaságban található. A határszélre szorult, mélyen a csereháti dombok közé rejtett falucska küszködik a hasonló sorsú, magukra hagyott kistelepülések minden kínjával. Elöregedés, elvándorlás, munkanélküliség, közlekedés, közszolgáltatások hiányosságai. Az egykor szebb napokat látott közösség ma 150 lelket számlál. (1427-ben még ezren (!) laktak itt!) A település egyöntető református lakosságú. Középkori eredető, a barokkban átépített református temploma nem védett. A temetı: A település szélén, még belterületen található temetı a falu egyetlen mőemléke. A viszonylag kis kiterjedéső (kb. 3000 m2-es) sírkertben kizárólag fából faragott sírjelek, kopjafák találhatóak. A felsı-magyarországi kopjafás temetık egyik utolsó, érintetlen tanúja, jellegzetes helyi ízléssel és szimbolikával, helyi mesterek keze munkájával készült sírjelei kiemelten értékesek. Sajnos az elmúlt évtizedekben számtalan fa sírjel nyomtalanul elpusztult, megsérült. Így az egykor sőrő kopjafaerdı mára ritkássá, esetlegessé vált. Felrémlik a védett temetı közeli teljes pusztulása. Ez már csak azért is sajnálatos lenne, mert a temetı komoly szerepet tölt be a falucska helyi identitásában, azt ismerik, azzal büszkélkednek az itt lakó régi öregek. A temetı lezárt, már évtizedek óta nem temetkeznek ide a helyiek. Gyakorlatilag a sírgondozás is megszőnt. A telket a helyiek kaszálják, de pl. a tavaszi avarégetéskor néha fejfák is megpörkölıdnek. A temetı tudományos feldolgozása, felújításának lehetıségei: A temetı tudományos jelentıségére a néprajz és a mőemlékvédelem évtizedekkel ezelıtt felfigyelt. Korábbi munkákat követve a miskolci Herman Ottó Múzeum akkori munkatársaként az azóta elhunyt Kunt Ernı, a szakrális néprajz és a honi kultúrantropológia kiemelkedı képviselıje évtizedeken át kutatta, mérnöki pontossággal felmérte és dokumentálta a vidék hasonló temetıi és síremlékeinek maradványait, így Szılısardót is. Olyan szintő dokumentáció készült, melynek segítségével a kb. 40 évvel ezelıtti állapot tökéletesen és hitelesen rekonstruálható. A mára nem kis részben megsemmisült sírjelek helye, alakja, mérete tökéletesen ismert. A tervezett munkálatok: Legfontosabb munkának a még meglévı, eredeti kopjafák megmentése. Itt a hasonló, más országrészek temetıinél bevált módszert kellene követni, a fa részt erre alkalmas vegyszerrel konzerválni illetve a korhadásnak kitett, földbe mélyedı részeket az eredetivel azonos faanyaggal (tölgy) megtalpalni, évtizedekkel meghosszabbítva a kopjafa életét. Szükségesnek látszik az egész, ma kerítetlen temetı köré az egykor minden bizonnyal létezett kerítés visszaépítése. Mivel itt eredeti adat nincs, környékbeli analógiákat felhasználva a temetı köré birsalmacsemetékbıl bokorsort, a falu irányából ide vezetı út felıl helyi formakincsre, párhuzamokra támaszkodva megtervezett, alacsony (kb. derékig érı magasságú) fakaput lehet építeni. Mivel ismert a temetı tudományos igényő, hiteles felmérése az alaprajz és az egyes fejfák tekintetében megvalósítható az egykori sírkert eredeti állapotához közelítı rekonstrukciója, az anyagi lehetıségekhez mérten az egykor volt fejfák hiteles másolatának elkészítése, és visszahelyezése eredeti helyükre. A munkálatok kivitelezése, civil kapcsolat: A tervezett munkálatokat az e területen tevékenykedı Galyasági Településszövetség végzi majd el. E szervezet több mint egy évtizede munkálkodik, számtalan, a kistérség múltjával, történetével, néprajzával foglalkozó kiadványt, köztük hiánypótló forráskiadványt készítettek és jelentettek meg. (Részben az ezekben
közölt motívumok képzik a tervezett munka tudományos alapját.) Rendszeres és sikeres rendezvényeik, munkájuk nyomán éledt fel pl. a Perkupai Tájház. İk helyezték vissza a hazai néprajz térképére a Cserehátat, a Galyaságot, a határral kettévágott Tornát, Gömört. Számos mőemlékvédı vállalkozásuk közé tartozik egy hagyományos gyümölcsaszaló rekonstruálása Jósvafın. A Galyasági Településszövetség a térségben még fellelhetı, általuk másutt is foglalkoztatott, idıs mesteremberekkel készítteti majd el a tervezett munkát annak érdekében, hogy az alkalmazott szakmai fogások szintjéig a lehetıleg a leghitelesebb legyen. A költségek, megvalósíthatóság: A tervezett temetımentı munka kiadásai két részbıl, a faanyag beszerzésének költségébıl, illetve a mesteremberek munkadíjából állnak majd. A munkálatok teljes költsége hozzávetılegesen egymillió forint. Egy kopjafa kifaragása eredetivel azonos módon, anyagköltséggel együtt kb. 20.000 Ft-ba kerül. A tervezett beavatkozás megvalósításához a KÖH örökségvédelmi engedélye szükséges. Várjuk azon önzetlen segítık jelentkezését, akik adományukkal, esetleg kétkezi munkájukkal segíteni tudnának a fenti célok megvalósulásában. A temetı válogatott bibliográfiája: Koleszár K. É. Kovács J. Laki-Lukács L.: Népi díszítımővészet Dél-Gömörben és Dél- Tornában. mintagyőjtemény. Gömörszılıs Perkupa - Hídvégardó, 2004. Kunt Ernı: Temetık az Aggteleki-karszt falvaiban. Studia Folkloristica et Ethnographica 3, Debrecen, 1978. Kunt Ernı: Temetık népmővészete, Bp., 1983. Kunt Ernı: Az utolsó átváltozás. A magyar parasztság halálképe. Bp., 1987. (forrás: www.koh.hu) ELLOPOTT MŐTÁRGYAKAT KERESÜNK 2007 AUGUSZTUS 1-ÉN a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ond község református gyülekezetétıl elloptak 3 darab mőtárgyat. Mindhárom tárgy ónból készült, klenódiumként, vagyis a református istentiszteleti alkalmakon (úrvacsorakor, kereszteléskor) használták azokat. Az ismeretlen tettes ellen nyomozást végzı Szerencsi Rendırkapitányság egy hónapos munkája sajnos nem járt eredménnyel. Így szeptemberben megszőntették a nyomozást azzal, hogy ha esetleg a tettes kilétére, a tárgyak hollétére nézve újabb adat merülne föl, akkor azt folytatni fogják a kutatást. Hírlevelünk ismételten közreadja a tárgyak fényképeit, hátha ezzel is segíthetünk a becses tárgyak jogos tulajdonosukhoz való visszakerülését. Itt is felhívjuk valamennyi mőkinccsel foglalkozó személy, kutató, köz- és magángyőjtemény, ill. az esetleges károsultak figyelmét arra, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapján évekre visszamenılegesen is hozzáférhetı a magyarországi lopott mőtárgyak fényképes listája az alábbi címen: http://www.koh.hu/index.php?_url=lopottmutargy.ph p&_mp=mutargy&_amp=lopottfriss A témával kapcsolatosan bıvebb információ a KÖH Mőtárgyfelügyeleti Irodájánál kérhetı a 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. II. emelet címen. Tel. (+36 1) 225 4986; fax (+36 1) 225 4985; e-mail: peter.buzinkay@koh.hu -k I- fénykép alkotó/ készítı neve/ címe/ mőfaja méretek jelzések/ ismertetı jegyek készítés kora/ helye eljáró rendori szerv és ügyszáma Ismeretlen Keresztelı kancsó Magassága: 14 cm, talpátmére: 8,5 cm, szájátmérı: 6 cm Zsanéros fedelő kancsó, fedelén levélforma billentıvel. S formájú füllel. Jelzés nélkül. (Nyilvántartási száma: Sárospataki Református Kollégium Tudományos Győjteményei Adattára C 4371) XVIII. század Szerencsi Rendırkapitányság, ügyszám: 05090-669/2007.bü.
Ismeretlen Keresztelı tál Átmérıje: 18,5 cm, mélysége: 4,5 cm Karéjos, öblös tál. Jelzés nélkül. (Nyilvántartási száma: Sárospataki Református Kollégium Tudományos Győjteményei Adattára C 4371) XVIII. század Szerencsi Rendırkapitányság, ügyszám: 05090-669/2007.bü. Ismeretlen Úrvacsora osztó tál Átmérıje: 22,5 cm Lapos tál, sérült, lyukas. Jelzés nélkül. (Nyilvántartási száma: Sárospataki Református Kollégium Tudományos Győjteményei Adattára C 4370) XVIII- XIX. század Szerencsi Rendırkapitányság, ügyszám: 05090-669/2007.bü. MEGJELENT A ZEMPLÉNI NEMZETI PARKÉRT SZÖVETSÉG HÍRLEVELE! TALÁN SOKAKHOZ ELJUTOTT MÁR azon, zempléni környezetvédıktıl kiindult kezdeményezés híre, melynek célja egy önálló Zempléni Nemzeti Park életrehívása. Magunk - túl a téma természet- táj-, egyáltalán bioszféravédelmi stb. vonatkozásain, a Tokaj-hegyaljai világörökségi helyszín és a terület régészeti, mőemléki értékeinek fokozottabb védelme okán is helyénvalónak, támogatandónak gondoljuk a kezdeményezést. A kezdeményezık létrehoztak egy civil szervezetet is (Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség, 3910 Tokaj, Rákóczi út 52.Telefon: (70) 221-7336 fax: (47) 552-058 E-mail: bihariagr.unideb.hu, web: www.znp.hu), amely a közelmúltban hírlevelet adott ki. Ennek teljes terjedelmő közlésével szeretnénk mi is támogatni a zempléni természetvédı civilek törekvéseit. A Szerk. ZNPSZ Hírlevél 2008/1 Ismét eltelt egy év, ebbıl az alkalomból mindenkinek boldog és sikeres új évet kívánunk! Az új évre további elırelépéseket várunk a Zempléni Nemzeti Park ügyében, ahogyan az elmúlt idıben is voltak azért fontos események. Ezekrıl rövid tájékoztatást adunk, de bıvebben a közelgı közgyőlésen lehet hallani. Az elnökség legutóbb január 19.-én ülésezett, ahol határoztunk a közgyőlés idıpontjáról is. Mindenkivel szeretnénk találkozni 2008. március 29.-én 10.00 órakor Tokajban, a Tokaj-Hegyaljai Borok Házában (A katolikus templomnál kell felmenni, nagyjából a református templommal szemben van) Beszámoló fél év történéseirıl - A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a Tokaj-Bodrogzugi és a Zempléni TK a jövıben az Aggteleki Nemzeti Park mőködési területéhez tartozik. - Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, mint új kezelı Tájvédelmi Körzetközpontot létesített Tokajban, egy fıállású turisztikai alkalmazottat is felvettek. - A Bükki Nemzeti Park a Zempléni TK-rıl egy színes füzetet jelentetett meg. Szintén a BNP gondozásában megjelent egy monográfia a Zempléni Tájvédelmi Körzetrıl. - Megjelent a "A Zempléni Tájvédelmi Körzet. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 399 pp. címő könyv. - Elkészítettük a Javaslat a Zempléni Nemzeti Park megalapítására címő munka, melybıl 50 oldalnyit a honlapunkra is feltettünk. - Megjelent az "Abaúj és Zemplén Tájvédelmi Körzetei. Észak-Magyarország védett természeti területei, 3: 40pp. címő könyv. - Egy természet- és társadalomtudományi tartalmú monográfia megjelenése van folyamatban a Bodrogközrıl, melynek megjelenése ez évben várható. 2007. október 8. A Köztársasági elnök tett látogatás vidékünkön, ahol a Zempléni Nemzeti Parkról szóló terveket is ismertettük vele. Támogatásáról biztosította törekvéseinket (Sátoraljaújhely) 40 fı 2007. novemberben Fodor Gáborral volt egy találkozó, ahol
Mészáros László tagtársunk a ZNP tervezetérıl is szólt (Budapest) 6 fı 2007. november 22. A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkárságával volt találkozó, ahol elsısorban a szalmaégetı erımőrıl esett szó, de a ZNP kérdése is szóba került (Tokaj) 24 fı 2007. november 27. Az MTA Természetvédelmi és Konzervációbiológiai Bizottsága állásfoglalást a- dott ki a ZNP-ról, melyben támogatja és szükségesnek ítéli meg a NP megalakítását. (Budapest) 15 fı 2007. november 28. - A Magyar Országgyőlés Környezetvédelmi bizottsága tárgyalta a Szerencsi erımővet és a ZNP kérdése is elhangzott (Budapest) 2007. december 12. A BAZ megyei Közgyőlés Környezetvédelmi Bizottsága tárgyalta és támogatta a ZNP ügyét (Miskolc) 20 fı 2007.december 20. A BAZ megyei Közgyőlés határozatában felhívja a kormányt, hogy tegyen lépéseket a ZNP létrehozása érdekében Jó volt a média publicitásunk is. Számos riportban beszéltek rólunk, riportokat is adtunk, és 22 honlapon írnak rólunk. Terveink - Kiegészítjük a Javaslat a Zempléni Nemzeti Park megalapítására címő tanulmányunkat, bıvítve azt a tervezett védendı területek, védıövezetek és ütközı zónák helyrajzi számos meghatározásával, illetve felmérjük a jelenleg ezen területeken folyó tevékenységek és ezekbıl fakadó várható akadályok és ellenzık körét. - Tervezzük, hogy Fodor Gáborral találkozunk az ügyeinket megbeszélendı, egyelıre elküldtük a levelet, a válaszra most várunk, - Csatlakozni fogunk a Találkozzunk a Tiszánál címő felhíváshoz, melyet több országos szervezet indít a Tisza védelme érdekében. Részletekrıl a közgyőlésen hallhattok. - Találkozókat szeretnénk lebonyolítani a kistérségek vezetıivel és az érintett települések polgármestereivel, hogy megismertessük İket céljainkkal és ugyanakkor megtudjuk, hogy ezen célok hogyan illeszkednek jelenlegi településfejlesztési elképzeléseikbe. - A honlapunkat szeretnénk változatosabbá, interaktívabbá tenni, ehhez fotókat is várunk! - A megyei közgyőlés közeljövıbeli ülésén várhatóan külön napirendi pont lesz a nemzeti park ügye, ahol erıteljes támogatásra számítunk. - Anyagi helyzetünk eléggé gyenge lábakon áll. Kérjük ezért a tagokat, hogy önkéntes adománnyal, vagy támogató beszervezésével is segítsék munkánkat. (Köszönet illet a Colas-Északkı Kft-t, aki anyagilag támogatta munkánkat, és a Tokaj Reneszánsz Egyesületet, akik ingyenesen több alkalommal is rendelkezésünkre bocsátották a Borok Házát, hogy ott megbeszélést tarthassunk. Kérés Kérjük, hogy aki még nem fizette be a tagdíját 2008- ra (esetleg 2007-re sem), az megteheti a következı OTP Bank számlaszámra: Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség 11734224 20003490 (OTP Bank Rt.) Az OTP irodában befizetve átutalási költségektıl mentes a befizetés. A közgyőlésen a szavazati joghoz a tagdíjbefizetés teljesítése szükséges az alapszabály szerint. Szeretnénk, ha levelezésünk interaktív lehetne, és a tagok, tagszervezetek programjairól is beszámolhatnánk. Várjuk ezért tagjaink leveleit, beszámolóit minden olyan eseménnyel kapcsolatban, ami közérdeklıdésre tarthat számot, és elıre viheti a Zempléni Nemzeti Park ügyét! Várjuk új tagok jelentkezését! A jelentkezési lap letölthetı: www.znp.hu honlapunkról, ugyanitt bıvebb információ is hozzáférhetı! Mindenkinek kellemes TÉLUTÓT kívánunk! ZNPSZ elnöksége Akad munka természet- és mőemlékvédıknek egyaránt! Waldbott-borház, Tolcsva, Kincsem-dőlı
AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK Kárpátok kulturális örökségeinek védelméért FÓRUM A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGEK ÉS HAGYOMÁNYOS MŐVELTSÉGEK VÉDELMÉRİL A KÁRPÁTOK EGYEZMÉNY KERETEIN BELÜL Miskolc, 2008. március 7. péntek TISZTELETTEL MEGHÍVJUK Önt a Kárpátok Egyezmény keretén belül a Kulturális Örökségek és Hagyományos Mőveltségekkel kapcsolatos rendezvényünkre. Az Egyezmény alapvetı célkitőzése a Kárpátok térségének védelme a fenntartható fejlıdés elveinek érvényesítésével. Magába foglalja az itt élı emberek életminıségének javítását, a helyi gazdaság és közösségek megerısítését, és a természeti és kulturális értékek megırzését. Az Egyezmény 11. cikkelye a Kulturális Örökségekkel és Hagyományos Mőveltségekkel foglalkozik. Elsıdleges célja a helyi emberek hagyományos ismereteinek, kézmővességének, helyi termékek elıállításának és értékesítésének biztosítása, a népmővészet megırzése. Ez magában foglalja többek között a hagyományos/táji építkezést, földhasználatot, tájgazdálkodást, és a vadon élı növények használatával való fenntartható bánásmódot a Kárpátok térségében. A Kárpátok Egyezmény aláíróinak idén 2008. júniusában lesz a második Részes Felek Konferenciája. A felek többek között megvitatják a Kárpátok Egyezmény keretén belül fölállítandó Kulturális Örökségek és Hagyományos Mőveltségek Listájának lehetıségét is. Találkozónk elsıdleges célja az észak-magyarországi szervezetekkel, helyi közösségekkel való kapcsolatfelvétel, az együttmőködési lehetıségek feltérképezése. Emellett meg szeretnénk vizsgálni egy jövıbeli Kulturális Örökségek és Hagyományos Mőveltségek Lista felállításának feltételeit, a kiválasztás kritériumait, valamint a kulturális örökség hosszú távú védelmének támogatási szükségleteit. Tekintettel arra, hogy a helyi közösségek ismerik a legjobban a helyi értékeket, részvételük és véleményük nagyon fontos a rendezvény és a további együttmőködés sikere szempontjából. Számítunk rá, hogy jelenlétével megtiszteli rendezvényünket! Üdvözlettel, Hajdu Klára Ügyvezetı Igazgató CEEweb a Biológiai Sokféleségért
A MISKOLCI GALÉRIA VÁROSI MŐVÉSZETI MÚZEUM KIÁLLÍTÁSAI
Kováts Tibor Emlékképek A kiállítás megtekinthetı 2008. március 16-ig hétfı kivételével naponta 9-tıl 17 óráig a Miskolci Galéria Rákóczi-házában Kováts Tibor négy évtizeden át volt a Herman Ottó Múzeum restaurátora. 199-tıl mőtárgyvédelmet tanít a Miskolci Egyetemen. Gimnáziumi évei alatt, a Földes Ferenc Gimnáziumban kezdett fotózni, ma tagja a Miskolci Fotóklubnak. A múzeumi munkám és környezetem befolyásolta érdeklıdésemet, témaválasztásomat. Az anyagszeretet, a tárgyak-mőtárgyak, a képzımővészet tisztelete jellemzı rám Fogadják szeretettel a térbıl és idıbıl kiszakított parányi információ csokrot - írja Eszik Alajos Lelekendezések és siránkozások A kiállítás megnyitója 21-én délután 5 órakor lesz a Miskolci Galéria Rákóczi-házában A kiállítást megnyitja Zemlényi Attila költı A kiállítás megtekinthetı 2008. március 22-ig hétfı kivételével naponta 9-tıl 17 óráig Eszik Alajos így vall mővészetérıl: A rajzolás elemi, archaikus önkifejezési forma Kezdetektıl az emberi figura érdekel szenvedélyesen Embert rajzolni önismereti folyamat. Megérteni és papíron visszaadni a test beszédét izgalmas feladat. Az emberi méltóság izgat Kunkovács László Puszták, tanyák, faluszélek A kiállítás megnyitója 28-én délután 5 órakor lesz a Miskolci Galéria Rákóczi-házában A kiállítást megnyitja Dr. Veres László megyei múzeumigazgató A kiállítás megtekinthetı 2008. március 22-ig hétfı kivételével naponta 9-tıl 17 óráig Kunkovács László egybekötni igyekszik a mővész érzékenységét, a tudomány szigorát és a riporter mozgékonyságát. Az MTI fotótudósítója, majd szerkesztıje volt, nemrégtıl önálló alkotó. Fügedi Márta így ír az alkotó munkásságáról: Évtizedek óta azokat az embereket örökíti meg, akik egy múlófélben lévı kultúrának, a hagyományos életformáknak napjainkban is tetten érhetı, utolsó követıi, átörökítıi. A múlt idıtlen értékeit és megismerésre érdemes emlékeit keresi a jelenben, azokat a gyökereket, amelyek az egyetemes emberiség útjainak megértésében és saját népünk történelmének megismerésében egyaránt a segítségünkre lehetnek HOLOKAUSZT vándorkiállítás marhavagon, kopott böröndök, szurony, csendır, színes lábnyomok, német közkatona, gépfegyver, fekete-fehér fotók, feketeség, mélység, sötétség, gızmozdonyzakatolás Az Európában egyedülálló vándorkiállítás a magyarországi holokauszt történetét kívánja bemutatni korabeli marhavagonban. Az országjáró körút 2007-ben indult, hogy interaktív tárlatvezetéssel hozza közelebb a látogató számára a történteket és állítson emléket a holokauszt magyarországi áldozatainak. A kiállítást rendezte: Novák Ilona, mővésztanár, múzeumpedagógus A kiállítás megnyitója 2008. március 11-én 11 órakor lesz a Miskolci Tiszai Pályaudvaron Meghívott vendégek: Freund Jenı Úr a Miskolci Zsidó Hitközség Elnöke Radnóti Zoltán Rabbi, Orosz Lajos Alpolgármester, Erdıs Pálné Holokauszt túlélı, Gordon Gábor Az Élet Menete Alapítvány Elnöke A kiállításról érdeklıdni lehet Az Élet Menete Alapítványnál Cím: Budapest, Síp u. 12. Telefon: 4135560 E-mail: vagonkiallitas@eletmenete.hu
MUSTRA 2007
RENESZÁNSZ ÉV MÁRCIUSI PROGRAMAJÁNLÓJA A 2008-RA MEGHIRDETETT reneszánsz év programsorozatának - ahogy neve is mutatja központi témája a magyarországi reneszánsz lesz, tisztelegve Mátyás király trónra lépésnek 550. évfordulójára. A 2004 óta tervezett és szervezett nagyszabású, 4- szer a reneszánszról kiállítás-sorozat, 4 nagy budapesti múzeumban március folyamán nyitja kapuit. Elsıként március 14.-én nyílik meg az Országos Széchenyi Könyvtárban Hunyadi Mátyás nevelıjének életét, politikai pályafutását, mecénási tevékenységét és nem utolsó sorban gazdag könyvtárát bemutató Csillag a holló árnyékában Vitéz János és a magyar humanizmus kezdetei címet viselı tárlat. Március 19.-tıl a Budapesti Történeti Múzeumban láthatja a nagyközönség a Hunyadi Mátyás, a király hagyomány és megújulás a magyar királyi udvarban 1458-1490 címő kiállítást, melyen több magyarországi mellett csehországi, ausztriai, olaszországi és szlovákiai múzeumok győjteményeibıl kölcsönzött, közel 300 db. festmény, szobor, ötvöstárgy, kódex, faragott kıemlék kerül bemutatásra. Az Iparmővészeti Múzeum Mátyás udvarában mőködı, itáliai mesterek által vezetett majolikakészítı mőhelyen túl a Jagelló-kor luxusiparágát is bemutatja a Beatrix hagyománya címő március 25.-én megnyíló tárlat kapcsán. Nem utolsó sorban a Magyar Nemzeti Galériában március 28.-tól látogatható a hazai reneszánsz építészetét bemutató tárlat: a Mátyás király öröksége a gótikától a barokkig: reneszánsz mővészet Magyarországon. A 450 kiállított mőtárgy között szerepelnek archív fotók, levéltári dokumentumok, felmérési rajzok és egykorú, Magyarországon a 15-17. században ismert építészeti szakkönyvek. A tárlatok egységesen június végégig tekinthetıek meg. Forrás: Mőemlékvédelem 2007/6. szám www.reneszanszev.hu
BESZÁMOLÓ ÁPRILISBAN MEGNYITJA KAPUIT A SZÉPHALMI MAGYAR NYELV MÚZEUMA Fehér József (a Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója) Újhelytıl félórányira éjszak felé esik Széphalom, Kazinczy Ferenc egykori lakása. Nevét megérdemli, mert festıi szépségő táj. Különben pedig szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkő magyarnak életében legalább egyszer odazarándokolnia, mint a mohamedánnak Mekkába Petıfinek e soraira gondolva javasolta dr. Pásztor Emil irodalomtörténész 1994-ben, hogy éppen Széphalmon, a Kazinczy Kertben épüljön fel a magyar nyelv országosan egyedülálló múzeuma. A Sátoraljaújhely közelében lévı Széphalom Magyarország egyik leglátogatottabb irodalmi emlékhelye. A magyar nyelvújítás vezéralakjának, Kazinczy Ferencnek egykori lakóhelyét és a család sírkertjét tízés tízezrek keresik fel évente. Valóságos zarándokhely, ahová nemcsak hazánkból, hanem szerte a vi- lágból érkeznek látogatók. A hely szelleme, a genius loci az abaúji-zempléni vidék egyik legismertebb idegenforgalmi központjává tette. Nemzeti kulturális örökségünk egyik legértékesebbike a körülvevı emlékparkkal együtt. A múzeum építése 2007 tavaszán megkezdıdött. A Tokaj Világörökség program keretében 400 millió forint, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat költségvetésébıl 300 millió forint állt e célra rendelkezésre. A mindösszesen 700 millió forint az épület teljes befejezésére volt elegendı, és el is ké- szült az év végére. 1-én megtörtént az épület mőszaki átadása. A múzeum részleges megnyitása 2008 áprilisában várható, itt tartják A Magyar Nyelv Hete országos megnyitó ünnepségét. A múzeum teljes készültségét 2008 októberére tervezik. A múzeum tervezett állandó kiállításának címe: A magyar nyelv múltja, jelene és jövıje. Az állandó kiállítás koncepciója (üzenete): Egy régi, legalább 3000 éves, az Európában ismert indoeurópai nyelvektıl eltérı, páratlanul érdekes nyelv vonzó, interaktív bemutatása. A kiállítás célja az is, hogy a nyelven keresztül fölkeltse a látogató érdeklıdését a magyar kultúra különösségei, értékei iránt. A kiállítás a magyar látogatóknak a tudatosabb (önreflexív) anyanyelvismeret, honismeret kialakítását tőzi ki célul. A kiállítás interetnikus vonatkozásai azonban más nyelvek, kultúrák képviselıit is megcélozza, és fölkelti az érdeklıdését a magyar nyelv és kultúra iránt. A kiállítás minden egyes témaköre, eleme reflektálni igyekszik a mára, a gyermek, ifjú, külföldi stb. érdeklıdı látogató világára. Ezért a kiállítás nem nélkülözi a meglepetést, a játékot, az együttgondolkodást, a szelíd értelemben vett performanceot. Radványi György Ybl-díjas építészmérnök dolgozta ki az épület terveit, amelyek a 21. század anyagait és formáit alkalmazva teremtenek keretet nyelvünk történeti útjának, mai változatainak, gazdagságának, a magyar nyelven létrehozott kiváló alkotásoknak a bemutatására. AKTUÁLIS PÁLYÁZATOK UNESCO-EMBLÉMAPÁLYÁZAT SZELLEMI ÖRÖKSÉG TÉMAKÖRBEN GRAFIKUS EMBLÉMA készítésére hirdetett nyílt pályázatot az UNESCO; az alkotásoknak a Szellemi kulturális örökség védelmérıl szóló Egyezményt kell szimbolizálniuk. (KultúrPont) Nemzetközi pályázatot írt ki az UNESCO a Szellemi kulturális örökség védelmérıl szóló Egyezményt megjelenítı grafikus embléma készítésére. A verseny mindenki számára nyitott. A szervezık olyan emblématerveket várnak professzionális és amatır grafikusoktól, mővészektıl és a szellemi kulturális örökség területén dolgozóktól a világ minden részérı,
amely hőn tükrözi az Egyezmény célját és szellemiségét. A felhívás szellemében a szellemi kulturális örökség - vagy élı örökség - kulturális örökségünk egyik fıhordozója, megırzése garancia a kreativitás folytatására. Ezen örökség védelmére született Egyezmény - amelynek Magyarország is részes állama - olyan élı kifejezésekre összpontosít, melyek fontosak a közösségek identitása és fennmaradása szempontjából. A szellemi kulturális örökség a szájhagyományokban, a tradicionális táncokban, zenében, színjátszásban ölt testet, a hagyományos természetismeretektıl a hagyományos fesztivál-eseményeken, társadalmi tradíciókon át egészen akár az iparmővészeti ismeretekig. Az UNESCO Egyezmény biztosítja a szellemi kulturális örökség tiszteletben tartását, növeli elismertségét és megbecsülését a köztudatban, jelentıségét hangsúlyozza. Támogatja az élı örökség kifejezéseinek újrafelfedezését, valamint szerepének növelését azon közösségek és csoportok körében, melyeket érint. A jelentkezéseket elsısorban e-mailen, angol és/vagy francia nyelven legkésıbb 15-én 17 óráig várják. Bıvebb információ: UNESCO; E: ICH-emblem@unesco.org I: www.unesco.org/culture/ich/en/emblem (Forrás: KulturPont) IMPRESSZUM Észak-magyarországi kulturális és mőemléki hírlevél. A Herman Ottó Tudományos Egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodájának értesítıje. Megjelenik havonta, csak digitális formában. Szerkesztık: Hajdú Ildikó (hil.di@freemail.hu) és Paszternák István (istvan.paszternak@koh.hu) Postacímünk 3530 Miskolc, Rákóczi utca 11. Tel./fax: +36 46 508-927 (KÖH). A szerkesztıség nem feltétlenül ért egyet a Hírlevélben megjelenített valamennyi véleménnyel, nézettel. A Hírlevél változatlan formában szabadon sokszorosítható, továbbküldhetı. Képeink, szövegeink felhasználása a forrás megjelölésével lehetséges. (Forrás nélkül megjelent képeink az Internetrıl származnak.) Hírlevelünk korábbi számai letölthetıek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapjáról a http://www.koh.hu/index.php?_mp=nyitolap&_amp=mskhirl címen. A Hírlevél ingyenes, megrendelni, vagy a megrendelést lemondani egy, a szerkesztıknek küldött e-maillel lehet. A megrendelık e-mail címeit a Szerkesztıség semmilyen formában nem használja fel és nem adja tovább. Híreink részben a Kultur Pont aktuális hírlevelébıl származnak. Látogassa meg partnerünk honlapját a www.kulturpont.hu címen!