Mesterek a magyar Petőfi és az észt Ellen Niit Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föládozom Az életet, Szabadságért föládozom Szerelmemet. Ernst Kollom fametszete (Petőfi Sándor, 1847. január 1.) Mu ülem ihaldus on priius, armastus! Ma armastuse eest võin elu ohverda. Kuid vabaduse eest ka armu - annan ma! (Gustav Wulff-Õis, 1887) Vabadust, armastust ihkan ja vajan, nendele kahele elu ma rajan. Armastuse eest oma elu ma annan, vabaduse ohvriks armugi kannan. (Karl-Eduard Sööt, 1930-as évek) Vabadus, armastus, need on mu igatsus. Elu ma ohverdan sinu eest, armastus, ohverdan armu ma sinu eest, vabadus. (Ellen Niit, 1955) A kiállítást összeállította: Livia Viitol. Arculat: Angelika Schneider. Az Észt Intézet köszönetet mond: Ellen Niit,, Tartui Egyetem Történeti Múzeuma, Jaan Klõšeiko, Észt Kulturális Alap. 2009 Eesti Instituut Ungaris Magyarországi Észt Intézet Estonian Institute in Hungary 1055 Budapest Falk Miksa u. 22. fe. 2. www.esztorszag.hu y
Kezdetek I A magyar irodalom Észtországban a 19. század utolsó negyedében kezdett terjedni. Az észt nemzetiségű értelmiség - kiterjesztve kulturális kapcsolatainak földrajzi vonatkozásait is - ebben az időben erősítette meg pozícióit. Ez volt az észt Nemzeti Ébredés kora. Petőfi műveire gyorsan felfigyeltek, de a közvetlen fordításhoz nem voltak még magyarul tudó irodalmárok. Verseinek első fordításai német közvetítéssel születtek meg. Ez nem volt váratlan, mivel az észt és az orosz mellett a német volt a harmadik nyelv Észtországban, ráadásul Petőfi verseinek lendületes terjedése Európában a német nyelven keresztül indult meg. 1869. 1885 és 1886 között Tartuban, Johann Voldemar Jannsen (1819 1890), Magyarországon a Nemzeti Ébredés nagy alakja kezdeményezésére tartózkodott Mihkel megrendezték az első észt dalosünnepet. Veske (1843 1890) nyelvtudós és költő, aki 822 férfi énekes, 56 fúvós - csaknem mind észt látogatása hatására földműves - vett részt előadóként. Észt nyelvű megpróbálkozott Petőfi műsoruk 25 darabot mutatott be. 15 000 ember verseinek fordításával: gyűlt össze hallgatni őket. Ez volt az észt nemzeti a Valgus című mozgalom egyik csúcspontja, első alkalommal itt folyóiratban (1886, nr. 3) hangzott el a Mu isamaa, mu õnn ja rõõm megjelenteti a Lennék (J. V.Janssen)(Hazánk, ford. Bán Aladár), a jövő én folyóvíz ( Mina olen észt himnusza. jooksev jõgi ) című A külföldi látogatók sorában ott volt a magyar nyelvtudós és néprajzkutató, dr. Hunfalvy Pál is. Hunfalvy útleírása, az Utazás a Balt-tenger vidékein I-II két évvel később, 1872-ben jelent meg. Az első Petőfi-fordítások 1879-ben jelentek meg az észt sajtóban. Fordítójuk a fáradhatatlan újságíró, Harry Jannsen (1851 1913), a Nemzeti Ébredés legnagyobb költője, Lydia Koidula (1843-1886) testvére, aki többek között 1894-ben Budapesten megalapította az oroszellenes irányvonalú nemzetközi újságot, a West-östliche Rundschau -t. ffddsa bgklöffddsa verset. ftpy Petőfi verseinek fordításait a néprajzkutató és költő Matthias Johann Eisen (1857 1934) Helinad Emajõelt (1884) című kötetében is megtalálhatjuk.
Kezdetek II A következő években Petőfi neve és művei egyre ismertebbé váltak Észtországban, verseinek fordítása és sajtóban való megjelentetése az 1880-as évek végén érte el csúcspontját. Jókai Mórral együtt ő a századforduló leginkább fordított magyar irodalmi alkotója. A tartui Postimees című újság 1888 első felében tömegesen jelentette meg Petőfi verseit úgy egyes versekként, mint verscsokrokként, néha több különböző oldalon és néha egyenesen a főcím alatt. Ezen versek fordítója az újságíró és költő Jaan Parv, a Postimees akkori főszerkesztője és a későbbi irodalmi klasszikus Eduard Vilde (1865 1933) jó barátja. Jaan Parv (1867 1899) Dél- Észtországból, a Võru megyei Kanepiből származik. 16 évesen kezdett dolgozni újságok szerkesztőségeiben, később járási és bírósági tudósító lett. Rövid élete során körülbelül 60 költeményt jelentetett meg és közel ennyi az általa készült klasszikusok (Heine, Schiller, Goethe, Lermontov stb.) fordításainak száma. A 20. század elejére Petőfi körülbelül 30 versének fordítása jelent meg tíz fordító tollából. A korabeli fordítók azonban inkább lelkes amatőrök voltak, a fordításaik pedig általában szabad átírások. Megemlékeztek Petőfi halálának 50. évfordulójáról is: a Postimees -ben 1899. július 29-én jelent meg Friedrich Kuhlbars (1841 1924) tollából egy Petőfi életét ismertető írás és három versszak híres verséből, a Nemzeti dalból ( Üles, madjar! ). Művészileg értékesebbként tartják számon Petőfi Világosságot ( Valgust ) című versének 1903-ban, a Linda című lapban megjelent fordítását, melynek szerzője a költő, Gustav Suits (1883 1956), Észtország egyik legfontosabb irodalmi csoportja, a Noor-Eesti alapítója és vezetője, később a Tartui Egyetem irodalom professzora. Petőfi alkotásai nagy hatással voltak a korabeli észt költészetre, ezt megfigyelhetjük Gustav Suits ( Pöörase laul, Mehed (Férfiak, ford. Képes Géza), Juhan Liiv és Karl Eduard Sööt verseiben is. 1911-ben jelent meg észtül Petőfi egyetlen regénye, A hóhér kötele ( Timuka köis ).
Elmélyülés I A közvetlenül magyar nyelvről fordítást Észtországban Julius Mark (1890 1959) nyelvész, a tartui egyetemi hungarológia előmozdítója, a Magyar Tudományos Akadémia későbbi külső tagja kezdte meg. 1914-ben jelentette meg Ungari antoloogia ( Magyar antológia ) című kötetét, melyben több magyar prózaíró (Mikszáth Kálmán, Bársonyi István, Rákosi Viktor, Gárdonyi Géza, Jókai Mór stb.) szerepel. Verseket Julius Mark nem fordított, de 1921-ben megjelentette Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk ( Pál-tänava poisid ) című művének észt nyelvű fordítását. Julius Mark ftpy ftpy 1923-ban az Észt Irodalmi Társaság nagyvonalúan ünnepelte Petőfi születésének 100. évfordulóját. A Tartui Egyetemen munkáját akkor kezdő első magyar lektor, Virányi Elemér Petőfi életét és műveit ismertető előadássorozattal lépett fel. III. Finnugor Kultúrkongresszus, Magyarország, 1928 A magyar kultúra és Petőfi Sándor művei iránti érdeklődés az 1920- as években mélyült el: sűrűsödtek a magyar-észt-finn kulturális kapcsolatok, a nyelvrokonsági mozgalom erőt gyűjtött és megszületett a finnugor kulturális kongresszusok tradíciója (1924. Tallinn, 1928. Budapest, 1931. Helsinki, majd 1936. ismét Tallinn). V. Finnugor Kultúrkongresszus, Tallinn, 1936 bgklöffddsa bgklöffddsa Petőfi fordítójaként az 1920-as években emelkedett ki Karl Eduard Sööt (1862 1950) költő, a kulturális élet jeles szereplője, aki 1924- től a Petőfi Társaság levelező tagja volt. Sööt első verseskötete ( Aasa õied I, 1890) két Petőfi-fordítást tartalmaz ( A dal - Laps, Fekete kenyér - Leib ). Petőfi-fordításainak nagy részét az 1925- ben megjelent Aastate kajastus című kötetébe gyűjti. Az Észt Kultúrtörténeti Archívum gyűjteményében több mint hetven kéziratos, németből készült Petőfi versfordítást őriznek K.E. Sööt tollából.
Elmélyülés II 1935-ben jelent meg a Keel ja Kirjandus című filológiai kiadványsorozatban Ants Murakin fordító és festűművész tollából az Ülevaade ungari kirjandusest ( Áttekintés a magyar irodalomról ) című cikk. Murakin lett az egyik legtermékenyebb magyar irodalom fordító: közel harminc regényt, egy sor színdarabot és verseket is fordított. 1937-ben jelent meg Tallinnban Bernhard Linde és Ants Murakin összeállításában a Valimik ungari kirjandust ( Válogatott magyar irodalom ) irodalomtörténeti adatokkal és a magyar irodalom áttekintésével. A kötetet, ami 24 magyar irodalmár szövegeit és életrajzi adatait, köztük tizenegy verset és Petőfi A puszta, télen ( Pusta ) című leíró versét is tartalmazza, az észt államelnök adományozásában az iskolákban osztották szét. Az első világháború utáni első Petőfi-fordítások orosz nyelvi közvetítéssel születtek és 1949-ben, a költő halálának 100. évfordulója alkalmából jelentek meg. Ants Murakin (1892-1975) festőművész és fordító. Művészeti végzettségét Tartuban szerezte, majd 1917-1920 között Budapesten tanult tovább. Hazájába visszatérve a magyar irodalom egyik legtermékenyebb fordítója lett. 1944-ben menekült el Észtországból. 1939-ban az Észt Irodalmi Társaság Suurmeeste elulood ( Nagyságok élete ) című sorozatában jelent meg a népköltészet és nyelvtudományok tudósa, Felix Oinas 162-oldalas Petőfi. Vabaduse ja armastuse laulik ( Petőfi. A szabadság és szerelem dalnoka ) című monográfiája. 1951-ben, a középiskolai világirodalmi olvasókönyvben négy Petőfi-vers jelent meg August Sang fordításában. A kor sötét kontextusát nézve bátor válogatás volt: a Téli világ ( Talvepäev ) mellett a Mit csinálsz, mit varrogatsz ott? ( Lipp ), a Nemzeti dal ( Üles, madjar! ) és a Van-e mostan olyan legény ( Kus on mees ) szerepelt a kötetben. Nem nehéz elképzelni az észt olvasó érzéseit a Van-e mostan olyan legényt olvasva: a háromszínű zászló közvetlenül kapcsolható a szigorúan tiltott trikolorral, az észt kék-fekete-fehér zászlóval. Jäägu kas või ainsam ellu Ha két magyar marad is a kõikidest, Világon: kui ta ainult lahti pääseb (Csak e kettő szabad legyen) orjusest. Nem bánom! Kangas kolmevärviline! Háromszinű magyar zászló, Kaitstes sind Dicső jel! madjarile pole kallis Védelmezünk megfeszített ükski hind! Erővel, Tolmust oma tiivad tõsta, Kiemeltük a porból szent kerki sa Szárnyadat, meie ette sinitaeva Röpűlj előttünk a magas lehvima! Ég alatt! Felix Oinas (1911 2004), az első hivatalos észt lektor Magyarországon (1938 1940). Tartui kollégájával, Fazekas Jenővel nagy magyar-észt szótár kiadását tervezték, ez azonban a második világháború és az azt követő események miatt sosem valósult meg. Mindkét férfi el kellett meneküljön hazájából. F. Oinas a száműzetésben világszerte elismert néprajzkutató lett, de lefordította Zilahy Lajos A két fogoly ( Kaks vangi ) és Nyírő József Uz Bence ( Mägede mees ) című műveit is. August Sang (1914 1969) az Arbujad nevű költői csoport tagjaként az 1930-as években került be az irodalmi köztudatba. 1950 és 1956 között kizárás miatt nem lehetett az Észt Írószövetség tagja. Fő munkája hosszú ideig a fordítás volt (Goethe: Faust, Heine, Moliére, Schiller, Baudelaire, Gorkij, Paszternak, Catullus, Beranger, Kafka, Keller, Feuchtwanger stb.). Az 1960- as évek elejének politikai olvadása idején kezdett ismét verseket publikálni.
Elkötelezettség I A háború utáni években a magyar nyelv oktatása tovább folytatódott a Tartui Egyetemen. Az új fordítói generáció nevelője az egyetem Finnugor nyelvek tanszékének tanára, Paula Palmeos lett, aki a második világháborút megelőzően a Tartui Egyetem ösztöndíjasaként járt Magyarországon. Paula Palmeos céltudatos egyetemi tanári munkája az 1950-es évek második felében kezdett gyümölcsöt hozni, amikor tanítványai (Edvin Hiedel, Tiiu Kokla, Ellen Niit) lelkesen belevetették magukat a magyar irodalom fordításába. Később csatlakozott hozzájuk Leidi Veskis, Ivar Sinimets, Ene Asu-Õunas, Sven Vabar és még sokan mások. Paula Palmeos (1911 1990) 1939- ben cum laude végzett a Tartui Egyetemen. 1936 és 1937 között ösztöndíjasként Magyarországon tanult és a budapesti egyetemen észt nyelvet tanított. 1944 és 1989 között a Tartui Egyetemen dolgozott, ahol egyéb feladatai mellett 89 szemeszteren át magyar nyelvet tanított, miközben maga is magyar irodalmat fordított. Többek között ő az 1973-ban, Rigában megjelent lett nyelvű Petőfi fordításkötet ( Sandors Petefi 100 dzejoli ) előszavának szerzője. A magyar irodalom észtországi fordításának új csúcspontja az arany hatvanas évekkel érkezett, amikor a totalitárius rezsim szabad szellemre gyakorolt nyomása valamelyest lazulni kezdett. A politikai enyhülés a fordítandók kiválasztásában is követhető volt: megjelent Edvin Hiedel fordításában Fejes Endre Rozsdatemető ( Vanarauahoov ), Fekete Gyula Az orvos halála ( Arsti surm ) és Kertész Ákos Makra című műve. Az 1980-as években az észt színházakban magyar dramaturgiai robbanás következett be. Voltak előadások, melyeket több százszor is bemutattak. Az 1990-as években az angol nyelvű fordítói irodalom beárnyékolta a többi nyelvről történő fordítást, de 2000- től kezdve a magyar irodalom átültetése ismét erőre kapott. Paula Palmeos diákjaival a tartui Toomemägin, 1948-ban Paula Palmeos Felélénkült a költészet fordítása is: 2004-ben jelent meg Jávorszky Béla összeállításában a Mu ema must roos ( Anyám fekete rózsa ) című nagy terjedelmű antológia a 20. század második felének magyar költészetéről. Minden idők egyik legkiemelkedőbb bgklöffddsa magyar költője, Szabó Lőrinc verseit ebben a gyűjteményben válogatáskötete, a Vasút Ellen Niit fordította. 2006-ban, Észtországban két magyar lírai kötet jelent meg: Tóth Erzsébet Fehér madárral ( Valge linnuga ) című kötete Tiiu Kokla fordításában, és a tragikus sorsú József Attila mentén ( Raudtee ääres ) Ellen Niit fordításában. A hosszú ideig készült fordítások ismét tanúbizonyságot adtak Ellen Niit mesteri képességeiről. Tiiu Kokla, fordító Edvin Hiedel, fordító
Elkötelezettség II Ellen Niit Petőfi mesterfordítója I Amikor Észtország legfontosabb irodalmi folyóirata, a Looming cikkei között 1953-ban megjelennek a fiatal költőnő, Ellen Niit (lánykori nevén Hiob) Petőfi versfordításai, hamar kiderül, hogy a fordítások szerzőjének érdeklődése Petőfi költészete iránt nem véletlen. Ellen Niit 1928. június 13-án született Tallinnban. 1947-ben a Tartui Állami Egyetemen észt nyelvet és irodalmat kezdett tanulni. Ekkorra irodalmi debütálása már megtörtént: az akkor tizenhat éves iskolás lány első költeményét anyanyelvi tanára küldte el a Noorte Hääl című lapnak. Az egyetemista Ellen Niit félbehagyta költeményei publikálását, mert a kornak nem megfelelő, igaztalan költészettel vádolták meg: tanulmányai utolsó előtti szemeszterében csak egy hajszál választotta el az egyetemi kizárástól. wfpyt ftpy t rdst g A magyar nyelvi előadásokon ismerkedett meg Petőfi Sándor eredeti verseivel, amik magukkal ragadták őt: egyetemi kötelezettségein felül is foglalkozott fordításukkal. Petőfi alkotásaiban olyasvalamit talált, ami a saját érzéseit egyesítette a kor által megnyomorított nép érzéseivel. Petőfi verseinek szabadságvágya, ellenállása és küzdelmessége volt az, amire az államiságát vesztett észtségnek az 1950-es években leginkább szüksége volt. bgklöffddsa Ellen Niit 122 Petőfi verset fordított észtre, köztük a János vitéz című alkotást is. Négy önálló Petőfi fordításkötetet jelentetett meg: 1955 Valitud luuletused (Válogatott versek) 1964 Vabadus, armastus: valik luuletusi ja poeeme (Szabadság, szerelem: válogatott versek és poémák) 1973 Iginoor mees: luuletused ja poeemid (Örökifjú férfi: versek és poémák) 1973 Sangar János (János vitéz) Ellen Niit: Petőfi verseinek segítségével kezdték nekünk a magyar nyelvet tanítani. Magyar nyelvű könyveket akkor nehéz volt szerezni. A vágy a fordítások folytatásához magától értetődő volt. És én fordítottam. /---/ Eleinte kicsit megrémített a feladat, de ha egyszer megérzed az észt és a magyar nyelv kapcsolatát és a két nyelv versrendszereinek hasonlóságait és különbségeit, a dolog működni kezd. ( Keel ja Kirjandus, 7/1998) Petőfi Sándor első észt nyelvű verseskötete (1955), Ellen Niit fordításában
Elkötelezettség III Ellen Niit Petőfi mesterfordítója II Ellen Niitet megérintették Petőfi költészetének leghangzatosabb dallamai, a versek mágiáját és kortalanságát sikerrel emelte át az észt nyelvbe. Fordításainak és fordításköteteinek azonban van még egy fontos vonzata: Petőfi szabadságeszméje pont akkor jutott el az észtekhez, amikor a legnagyobb szükségük volt rá, az 1950-es évek sztálini szörnyűségeitől való lelki megszabadulás idején, az ftpy 1956-os magyar események idején, az 1960-as évek reményteli várakozásai és a prágai események idején és az 1970-es évek ismét szigorodó szovjet rezsimjének idején. Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föládozom Az életet, Szabadságért föládozom Szerelmemet. Vabadus, armastus, need on mu igatsus. Elu ma ohverdan sinu eest, armastus, ohverdan armu ma sinu eest, vabadus. Fordította Ellen Niit,1955 Petőfi évfordulóit az észt könyvtárakban 1949- től felolvasói estekkel és könyvkiállításokkal ünnepelték. Különös jelentőségűek voltak Petőfi szövegeinek nyilvános felolvasásai az 1956-os magyar forradalom idején, de fontosságuk később sem kopott meg: így szervezett például a makacs színész, Mauri Raus 1983-ban, egy politikailag sötét korszakban az Észt Drámaszínház színültig telt termében verselőadást Petőfi műveiből. Sok észt zeneszerző (pl. Artur Kapp, Riho Päts, Eino Tamberg, Alfred Karindi) zenésítette meg Ellen Niit fordításában Petőfi verseit, a versekre írt kórusműveket koncerteken és dalosünnepeken adták elő. 1998-ban Karl Madis és könnyűzenei együttese, a Karavan CD-re énekelte Petőfi versein alapuló dalait.
Elkötelezettség IV Ellen Niit költő és gyerekkönyvíró Ellen Niit nagyon fiatalon jelent meg az észt költészetben. Olvasóit elsősorban verseinek egyenessége és melegsége köti le. Niit első felnőtteknek írt verseskötete, a Maa on täis leidmist a helytelen verselés bélyege miatt késik, csak 1960-ban jelenik meg. A hatalomhoz hű kritika Niit költészetét formalistának és dekadensnek kiáltotta ki, a független kritika viszont modernnek és avantgárdnak tartotta, de minden esetre mindkét oldal megsejtette az érzelemgazdag alkotó betörését a nagy észt költőnők sorába. Ellen Niit friss, érzelmes lírai 1960 Maa on täis leidmist fuvallatot, szárnyaló ritmust és 1970 Linnuvoolija (a címadó vers magyar fordítása: Madárszobrász, nagy belső intenzivitást hozott ford. Képes Géza, Agyagmadár-formázó, ford. Tandori Dezső) az észt lírába. A szerelem, a 1977 Vee peal käija haza, az otthon, a család és a generációk közötti kapcsolatok, ftpy a világ örökkévalósága ezek költészetének fő fonalai. Ellen Niit könyves debütálása az 1954-ben megjelent Kuidas 1978 Maailma pidevus 1998, 2008 Paekivi laul (a címadó vers fordítása: Mészkő-ének, ford. Képes Géza)(gyűjteményes kötet) Néhány kötete: leiti nääripuu (Hogyan 1957 Rongisõit találtak Karácsonyfát?, ford. 1963 Pille-Riini lood (A lenhajú kislány, ford. Rab Zsuzsa) Kiss Dénes) című verses 1970 Triinu ja Taavi jutud gyermektörténet. E. Niit a 1974 Midrimaa (Meskeország, ford. Kiss Dénes)(válogatáskötet) klasszikus gyermekirodalom 1983 Suur suislepapuu (válogatáskötet) tradícióit folytatja, amit 1984 Enne punaseid palituid (gyermekszíndarabok gyűjteménye) azonban egyben továbbfejleszt. 1994 Tere, tere, lambatall! [K. E. Sööt gyermekirodalmi díj, 1994] Ő az egyik legkedveltebb 1998 Onu Ööbiku ööpäev (gyűjteményes mesék) gyermekíró Észtországban, 1999 Ühel viivul vikervalgel (gyűjteményes kötet) verses-, prózai- és színművei 2006 Laste laulud (válogatáskötet) összesen többtucat 2008 Noorte lehtede päev (válogatáskötet) kötettel az észt gyerekek elválaszthatatlan társai több Ellen Niit műveit magyar mellett finn, orosz, német, angol, lengyel, mint fél évszázada. Több szlovák, cseh, olasz, holland, cseremisz, litván, lett, ukrán, grúz, szövege és könyvszereplője kazah, román és eszperantó nyelvre is lefordították. egyenesen kultikus jelentőségre tett szert. Költeményei tartalmassága, megformáltsága, vizualitása és Hosszú idejű kiemelkedő pontossága csaknem minden ismertebb észt zeneszerzőt alkotói tevékenységéért megihletett. Legalább 120 megzenésített verse ismert, ezek nagy 2009- ben Ellen Niit része gyermekkórusra írt darab. köztársasági kulturális életműdíjat kapott. Edgar Valter az Oma olemine, turteltulemine (1979) című gyermekverses kötethez készített illusztrációja
Elkötelezettség V Ellen Niit és Jaan Kross hídverők Ellen Niit magyar irodalom iránti érdeklődése férjét, a 20. század második felének legismertebb és leginkább fordított észt prózaíróját, Jaan Krosst (1920 2007) is a fordításra tüzelte. Kross 1954-ben tért vissza Szibériából és az 1950-es években költőként és versfordítóként kezdte útját az észt irodalomban. 1958-ban házasodott össze Ellen Niittel. 1970-ben Jaan Kross fordításában jelent meg Madách Imre Az ember tragédiája ( Inimese tragöödia )(nyersfordítás: Paula Palmeos). Egy évvel korábban, 1969- ben látott napvilágot Magyarországon a J. Kross által összeállított észt irodalmi antológia, Az észt irodalom kistükre, az ebben található prózát Bereczki Gábor és Képes Géza fordította. bgklöffddsa Jaan Kross: Első budapesti utazásunk eredménye az akkori magyar kulturális élet vezető személyiségeivel, köztük például az észt irodalom fordításának szemszögéből nagyon tiszteletreméltó férfiúval, Fehérvári Győzővel való ismeretség volt. Talán az első magyarországi utunkon találkoztunk a magyar versfordítás egyik vezéralakjával, Rab Zsuzsával. És férjével, a költő Csanádi Imrével. /---/ Egyébként nem sokkal megismerkedésünk után Csanádi Imre írt egy verset Észtek címmel, amit Ellen le is fordított. És 1969. januárjában a Noorus című folyóiratunk talán kelet-német felügyelet alatt ki is nyomtatta. Érthetetlen módon e körül semmilyen vita nem alakult ki annak ellenére, hogy valahogy úgy hangzott, mint ahogy nekünk magunknak sosem volt szabad kimondanunk. (Jaan Kross Bereczki Gábor és emlékirataiból. Kallid kaasteelised II. 2008, p. 99). felesége, Bereczkiné Mai Kiisk - Ellen Niit Magyarországra költözött egyetemistatársa - érdemei az észt irodalom magyarországi közvetítésében elévülhetetlenek. Jaan Kross: Amikor Bereczki Gábor Maival 1967. tavaszán nyári szabadságra Észtországba jött, magával hozta az Európa kiadó felvetését: valamikor a húszas-harmincas években az Európa kiadó ha az akkor már létezett -, vagy annak elődje kiadta néhány európai nép irodalmának áttekintését egy Kistükrök nevű sorozatban. A második világháború ezt a kezdeményezést megszakította, és még nem jutottak el az észt irodalomig. Most az Európa kiadó és ahogy értelmeztem, elsősorban Domokos, de néhány gondolkodótársa is - kész folytatni ezt a tradíciót, illetve a sorozatba bekapcsolni az észt irodalmat. /---/ Összeállításának körülbelül másfél éve alatt Gábor vagy Mai legalább három vagy négy alkalommal járt Észtországban. És vitték magukkal, minden esetben sikeresen ez azt jelenti, hogy a szovjet vámon nem fennakadva személyes papírjaik között a következő adag Európa kiadónak szánt küldeményt. (Jaan Kross emlékirataiból. Kallid kaasteelised II. 2008, pp 153 154) Jaan Kross
Elkötelezettség VI Ellen Niit költeményei 1966-tól kezdve jelentek meg Magyarországon különbözo irodalmi gyu jteményekben és folyóiratokban. Érzékeny és gazdag képi világú lírájának máig közel harmadát sikerült magyarra fordítani. Az Ellen Niit versei (1986, Európa, Budapest) címu kötet a Magyarországon két évtized alatt megjelent verseit tartalmazza, melyek fordítói Rab Zsuzsa, Képes Géza, Csanádi Imre, Tandori Dezso és Illyés Gyula. Képes Géza, fordító Bereczki Mai és Gábor, mellettük Rab Zsuzsa fordító 1970-ben és 1979-ben Budapesten megjelent a PilleRiini lood (A lenhajú kislány, ford. Rab Zsuzsa) címu kötete, 1977-ben pedig gyermekverses-kötete, a Midrimaa (Meskeország, ford. Kiss Dénes). A magyar nyelven kívül Ellen Niit német (H. Heine), finn (E. Sinervo, A. Turtiainen), orosz (S. Jeszenyin, K. Csukovszkij, S. Mihalkov) és ógörög nyelvbo l fordított, több magyar klasszikussal is foglalkozott (József Attila és Szabó Lo rinc), de fordítói pályája egyetlen állócsillaga Peto fi Sándor. Ellen Niit: Peto fi a múlt századi magyar irodalom legnagyobb alakja, függetlenül attól, hogy már huszonhat évesen teljesült férfias vágya elesett a szabadságért vívott csatában, nem adta fel, nem kötött kompromisszumokat. (1964, Vabadus, armastus ( Szabadság, szerelem ). Utószó). Szabadság, szerelem, hu nek maradni az anyaföldhöz, a néphez és a saját költo i énhez ez Peto fi Sándor legnagyobb észt fordítója, Ellen Niit hivatása. Ellen Niit autográfja: 2009. június 4-én.