ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSOK

Hasonló dokumentumok
ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN

kezdeményezi. (2) Ha a minõsített berendezés sugárvédelmi szempontból lényeges tulajdonságát a

Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése

Sugárvédelmi minősítés

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. Meghatározások

Radioaktivitás biológiai hatása

DÓZISMEGSZORÍTÁS ALKALMAZÁSA

A sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT

Radioaktivitás biológiai hatása

Az ionizáló sugárzások el állítása és alkalmazása

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS ÉVRE

Az atommag összetétele, radioaktivitás

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

Ionizáló sugárzások dozimetriája

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

rvédelem Dr. Fröhlich Georgina Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

A sugárzás biológiai hatásai

Átfogó fokozatú sugárvédelmi továbbképzés

Környezetgazdálkodás ban gépészmérnöki diplomát szerzett Dr. Horváth Márk ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa.

RADIOAKTÍV ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE hatósági fórum OAH székház, 2016.szeptember 19.

Az atommagtól a konnektorig

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

Sugárfizikai és sugárvédelmi ismeretek. SZTE Nukleáris Medicina Intézet

Hatályos hazai sugárvédelmi vonatkozású jogszabályi rendszer

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

A dozimetria célja, feladata. Milyen hatásokat kell jellemezni? Miért kellenek dozimetriai fogalmak? Milyen mennyiséggel jellemezzük a káros hatást?

50 év a sugárvédelem szolgálatában

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai Biofizika, Nyitrai Miklós

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

A sugárvédelem jogszabályi megalapozása. Salik Ádám 06-30/ NNK SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓINTÉZET (OSSKI)

Sugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

Kivonat FSU204_KIV_V02. Célja: A PA Zrt. területén történő munkavégzés alkalmával betartandó szabályok ismertetése.

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN

Sugárvédelmi Ellenőrző és Jelző Rendszerének vizsgálata

487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről

Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

FIZIKA. Atommag fizika

A sugárvédelem legfontosabb személyi és tárgyi feltételei

Magyar joganyagok - 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet - az ionizáló sugárzás elleni 2. oldal a) a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-táro

Dóziskorlátozási rendszer

Sugárbiztonságot növelő műszaki megoldások a Paksi Atomerőmű Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában

A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

Sugárvédelmi mérések és berendezések

Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE

Sugárvédelmi feladatok az egészségügybe. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésre vonatkozó általános és különös szabályok.

A nemzeti fejlesztési miniszter. /2018. (..) NFM rendelete

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Háttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás

Magyar joganyagok - 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet - az ionizáló sugárzás elleni 2. oldal b) arra a radioaktív anyagra, amelyben előforduló - az

Átfogó fokozatú sugárvédelmi képzés október október október 02

Módosítások jegyzéke. 8. Vezérigazgató-helyettes munkakör bevezetése, / 81 oldal

A PAKSI ATOMERŐMŰ NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI RENDSZERE SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL

az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről

Frissítve: október :23 Netjogtár Hatály: 2019.X.7. - Magyar joganyagok - 4/2016. (III. 5.) NFM rendelet - az Országos Atomenergia Hivata 1

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)

RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

31/2001. (X. 3.) EüM rendelet

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Energetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

A SZEMÉLYI DOZIMETRIAI SZOLGÁLAT ÚJ TLD-RENDSZERE TÍPUSVIZSGÁLATÁNAK TAPASZTALATAI

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Sugárvédelmi jogszabályváltozások a Nukleáris Medicina Osztályok szempontjából, Preambulum...2

Sugárvédelem alapjai. Nukleáris alapok. Papp Ildikó

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

Alapfokú sugárvédelmi ismeretek

Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

OKK ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓ IGAZGATÓSÁG ÁTFOGÓ FOKOZATÚ SUGÁRVÉDELMI ISMERETEKET NYÚJTÓ KÖTELEZŐ TANFOLYAM

Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

Mi történt Fukushimában? (Sugárzási helyzet) Fehér Ákos Országos Atomenergia Hivatal

Sugárvédelem. 2. előadás

Átírás:

MSSZ_V15.1_M2 ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSOK ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági társadalmi tényezők figyelembe vételével. Aktivitás A radioaktív anyag mennyiségét jellemző adat. Megadja az adott anyagmennyiségben másodpercenként végbemenő bomlások számát. Egysége a Bq (Becquerel). 1 Bq = 1 sec 1 Aktivitás-koncentráció Radioaktív anyagot tartalmazó közeg egységnyi térfogatára, vagy tömegére jutó aktivitás. Egysége a Bq/m 3, vagy az 1 Bq/g Baleseti sugárterhelés Személyek baleseti helyzetből szármató nem tervezett többlet-sugárterhelése. Beavatkozás Emberi tevékenység, amely a sugárforrásra, a besugárzás útvonalára és magukra az egyénekre gyakorolt hatás révén megelőzi vagy csökkenti a személyek olyan sugárterhelését, amely nem szabályszerű tevékenységből vagy az ellenőrzés alól kikerült forrásokból ered. Beavatkozási szint Az elkerülhető egyenérték dózisnak vagy effektív dózisnak az az értéke, amely elérésekor a beavatkozási intézkedéseket számításba kell venni. Az elkerülhető dózis vagy származtatott érték kizárólag arra a besugárzási útvonalra vagy útvonalakra vonatkozik, amelyre vagy amelyekre az intézkedés irányul. Belső sugárterhelés Valamilyen módon (belégzés, lenyelés, bőrön át történt felszívódás, nyílt sebbe jutás) a szervezetbe került radioaktív anyag hatására létrejött sugárterhelés. Besugárzás Ionizáló sugárzásnak kitett állapot. Cselekvési szint Az a dózisteljesítmény vagy aktivitás-koncentráció szint, amely felett helyzetjavító vagy védelmi intézkedéseket kell végrehajtani tartósan fennálló vagy baleseti helyzetekben. Dekontaminálás Radioaktív anyaggal történt szennyeződés (kontamináció) csökkentése, vagy felszámolása. Determinisztikus hatás Olyan sugárhatás, amelynek dózis-küszöbértéke van, amely felett a hatás súlyossága a dózissal növekedik. Dóziskorlát 1/ 11 oldal

A külső forrásból és az emberi szervezetbe került radionuklid(ok)tól származó effektív dózis, illetőleg lekötött effektív dózis vagy az egyenérték dózis, illetőleg lekötött egyenérték dózis összegére, adott időszakra vonatkozóan megszabott érték, amelyet az ellenőrzött tevékenységből származó egyéni sugárterhelésnek nem szabad meghaladni. Dózismegszorítás Meghatározott forrásból származó, lehetséges személyi dózis adott tevékenységre tervszerű és forrás vonatkozású szigorítása, amely a sugárvédelem tervezési szakaszában, optimáláskor használatos. Értéke az adott forrásból az adott tevékenységre vonatkozó elfogadható dózis mértéke. Effektív dózis (E) Az emberi test összes szövetére vagy szervére (T) vonatkozó, súlyozott egyenérték dózisok(h T ) összege: E = w THT w T T T R w R D T,R ahol w T a T szövet vagy szerv súlytényezője, w r az R típusú sugárzás súlytényezője, D T,R az R sugárzástól származó, T szövetben vagy szervben elnyelt dózis átlagértéke. Az effektív dózis egysége: J kg -1, melynek neve: Sievert (Sv). 2/ 11 oldal

Az egyes szövetek sugárvédelemben használt súlytényezője: Testszövet vagy szerv Súlytényező, W T Ivarszervek 0,20 Csontvelő (vörös) 0,12 Vastagbél* 0,12 Tüdő 0,12 Gyomor 0,12 Hólyag 0,05 Emlő 0,05 Máj 0,05 Nyelőcső 0,05 Pajzsmirigy 0,05 Bőr 0,01 Csontfelszín 0,01 Maradék** 0,05 * A vastagbél alsó szakasza. ** Az effektív dózis kiszámításához a maradékot a következő szervek vagy szövetek képezik: mellékvese mirigyek, agy, a vastagbél felső szakasza, vékonybél, vese, izom, hasnyálmirigy, lép, csecsemőmirigy és méh. Azokban a kivételes esetekben, amelyekben a maradék szervek vagy szövetek közül egyetlen szerv vagy szövet által kapott egyenérték dózis a további megnevezett 12 szerv vagy szövet egyenérték dózisa közül a legnagyobbat meghaladja, akkor arra vonatkozóan 0,025 súlytényezőt, a megnevezett maradék többi tagjának átlagos egyenérték dózisára szintén 0,025 súlytényezőt kell alkalmazni. Ellenőrzési szint A dózis, dózisteljesítmény, felületi szennyezettség, aktivitás és aktivitáskoncentráció azon értéke, amelynek elérése, vagy meghaladása esetén meg kell fontolni szervezési és műszaki intézkedések bevezetését annak érdekében, hogy a vonatkozó határértékek betarthatók legyenek. Egészségkárosodás Népességi csoportban az ionizáló sugárzással történt besugárzás következtében előforduló élettartam- és életminőség csökkenés becsült kockázata. Magában foglalja a szervi vagy szöveti sugárhatásokból eredő károsodást, daganatokat és a súlyos örökletes rendellenességeket. Egyenérték dózis (H T ) 3/ 11 oldal

Az R típusú és minőségű sugárzás súlytényezőjével súlyozott, a T szövetben vagy szervben elnyelt dózis: H T,R = w R D T,R ahol w R a sugárzási súlytényező, D T,R a T szövetben vagy szervben elnyelt dózis átlagértéke. Amikor a sugárzási teret különböző típusú, illetve eltérő w r súlytényezőjű sugárzások alkotják, akkor a teljes egyenérték dózist a H T = R w RD T,R kifejezés adja meg. Az egyenérték dózis egysége: J kg -1, neve: Sievert (Sv) A sugárvédelemben leggyakrabban előforduló típusú és minőségű sugárzások súlytényezője: A sugárzás típusa és energiatartománya Sugárzási súlytényező w R Fotonok, minden energián 1 Elektronok és müonok minden energián* 1 Neutronok <10 kev 5 10 kev-100 kev 10 >100 kev-2 MeV 20 >2 MeV-20 MeV 10 >20 MeV 5 Protonok >2 MeV 5 Alfa-részecskék, nehéz magok, hasadványok 20 *kivéve a DNS-be emittált Auger-elektronokat Egyenérték-dózisteljesítmény (H) Az egyenérték-dózis dt idő-intervallum alatti dh növekménye, azaz H= dh/dt Az egyenérték-dózisteljesítmény egysége: J kg -1 s -1, melynek neve: Sievert per másodperc (Sv s -1 ). Elkerülhető dózis A védelmi intézkedés nélkül és annak végrehajtásával várható dózisok különbsége. Elnyelt dózis A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzásból elnyelt energia. Egysége a Gy (gray). 1 Gy = 1 J/kg Elnyelt dózisteljesítmény Egységnyi idő alatt elnyelt dózis. Egységei: Gy/h, mgy/h, Gy/h. Feljegyzési szint 4/ 11 oldal

A dózisnak vagy a radionuklid felvételnek az illetékes hatóság által meghatározott szintje, amelyet elérő vagy meghaladó értéket az alkalmazottak egyéni sugárterhelésének nyilvántartásában fel kell tüntetni. Felületi szennyezettség Az egységnyi felületre jutó aktivitás. Egysége: 1 Bq/cm 2. Hiteles anyagminta (etalon anyag) Bizonyítvánnyal ellátott anyagminta, melynek egy vagy több jellemzőjét olyan eljárás tanúsítja, mely biztosítja a visszavezethetőséget annak a mértékegységnek a pontos megvalósításához, melyben a jellemző értékeit kifejezték és amely anyagminta minden egyes tanúsított értékéhez adott megbízhatósági szintű mérési bizonytalanság tartozik. Inkorporáció Az a folyamat, amely során a szervezetbe jutott radioaktív anyagmennyiség részt vesz az anyagcserében, s így hosszabb-rövidebb ideig beépül a szervezetbe. A belső sugárterhelés zömét az inkorporált radioizotópok okozzák. Izotópok Egy adott elem különböző tömegszámú változatai. Az jellemző rájuk, hogy a megegyező protonszám mellett különböző számú neutron található az atommagjukban. Kémiai szempontból nincs közöttük különbség. Ionizáló sugárzás Az ionizációra közvetve vagy közvetlenül képes sugárzások. Az atomerőműben előforduló legfontosabb ionizáló sugárzások: az alfa-, a béta-, a gamma- és a neutron-sugárzás. Az alfa-sugárzás igen kis hatótávolságú, csak a belső sugárterhelés szempontjából veszélyes. A béta-sugárzás kis hatótávolságú, külső sugárterhelés szempontjából a fedetlen testrészeket (szem, bőr) veszélyezteti. A gamma- és a neutron-sugárzás nagy áthatolóképességű. Érzékszerveinkkel egyik ilyen sugárzás sem érzékelhető. Ionizáló sugárzás biológiai hatása Az ionizáló sugárzásoknak az élő szervezet működésében megnyilvánuló károsító hatása: a szomatikus hatás a besugárzott egyeden megnyilvánuló. Az örökletes (genetikai) hatás a besugárzott egyed később született utódain megnyilvánuló hatás. A sztochasztikus hatások (pl. rosszindulatú daganatok) létrejöttének nincs küszöbdózisa, a hatás létrejöttének valószínűsége nő a sugárterheléssel. A nonsztochasztikus hatások (pl. bőrpír, szemlencsehomály) csak egy bizonyos küszöbdózis fölött alakulnak ki, e fölött a sugárterhelés nagyságától a hatás súlyossága függ. Izotóp készítmény Ld. radioaktív anyag. Jelentős felületi szennyezettség, levegő aktivitás-koncentráció és dózisteljesítmény Az adott területre megengedett felületi szennyezettséget két nagyságrenddel meghaladó felületi szennyezettség. Az LAK értéket két nagyságrenddel meghaladó levegő aktivitás-koncentráció. 5/ 11 oldal

Az adott helyiség közlekedési útvonalain a megengedett dózisteljesítményt két nagyságrenddel meghaladó dózisteljesítmény. Kontamináció Radioaktív anyaggal történt szennyeződés. Közölt dózis A közvetve ionizáló sugárzás által a besugárzott anyag tömegegységében keletkező összes töltött részecske mozgási energiája. Mértékegysége: Gy = J/kg. Külső sugárterhelés A szervezeten kívül elhelyezkedő sugárforrás hatására létrejött sugárterhelés. Lakosság vonatkoztatási csoportja Olyan egyének csoportja, akiknek az adott forrásból származó sugárterhelése elfogadhatóan egyenletes eloszlású és a sugárzásnak legnagyobb mértékben kitett személyek sugárterhelését képviselik. Lekötött effektív dózis [E( )] Radionuklid felvételétől származó, T szervre vagy szövetre vonatkozó és a szöveti súlytényezővel (w T ) szorzott lekötött egyenérték dózisok [H T ( )] összege: E( ) = w T HT ( ) T ahol a lekötött effektív dózis integrálásának időtartama évben megadva. A lekötött effektív dózis egységének (J kg -1 ) neve a Sievert (Sv). Lekötött egyenérték dózis [H T ( )] Radionuklid felvételétől származó, a T szövetre vagy szervre vonatkozó egyenérték dózis időtartamú integrálja: t0 H T ( ) = H (t)dt t0 ahol t 0 a radioaktív anyag felvételének időpontja, H T (t) az egyenérték dózisteljesítmény a T szervben vagy szövetben a t időpontban és a felvétel időpontját követően eltelt idő évben megadva. Amikor nincs megadva, akkor felnőttekre 50 éven át, gyermekekre 70 éves korukig kell értelmezni.(mértékegység: l. lekötött effektív dózis.) Lekötött elnyelt dózis [D( )] A mennyiségeket az alábbi kifejezés határozza meg: t0 D T ( ) = D (t)dt t0 ahol t 0 a radioaktív anyag felvételének időpontja, D(t) az elnyelt dózisteljesítmény a t időpontban és a felvétel időpontját követően eltelt idő. Amikor nincs megadva, akkor felnőttekre 50 éven át, gyermekekre 70 éves korukig kell alkalmazni. Mértékegysége: gray (Gy). 6/ 11 oldal

Mesterséges (sugár) forrás MSSZ_V15.1_M2 A természetben előforduló forrásoktól eltérő eredetű sugárforrás. Munkavállaló sugárveszélyes munkahelyen Bármely személy, aki akár teljes időben, akár részidőben vagy időszakosan munkát végez a munkáltató számára, és akinek a foglalkozásával összefüggő sugárvédelemmel kapcsolatosan elismert jogai és kötelezettségei vannak. Önmagát alkalmazó személyt úgy kell tekinteni, mint akire a munkáltató és a munkavállaló kötelezettségei egyaránt érvényesek. Nyitott sugárforrás Olyan sugárforrás, amelyre nézve nem teljesül a zárt sugárforrás meghatározása. Optimálási elemzés A sugárvédelmi intézkedések és műszaki megoldások különböző változatainak összehasonlítása alapján a legkedvezőbb intézkedés és megoldás kiválasztása a ráfordítások figyelembevételével. Radioaktív anyag A természetben előforduló vagy mesterségesen előállított bármely anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki, valamint az ilyen anyagot tartalmazó készítmény, amennyiben a benne lévő radioaktív anyagok aktivitása, vagy aktivitás-koncentrációja meghaladja a 23/1997.(VII.8.) NM rendeletben meghatározott értéket. Radioaktív anyag átalakítása A radioaktív anyag olyan feldolgozása, megmunkálása, amely a radioaktív anyag kémiai és/vagy fizikai formájának átalakításával jár, de az anyag aktivitását és/vagy aktivitás-koncentrációját nem növeli. Radioaktív anyag előállítása, termelése Bármely olyan tevékenység, amelynek célja: új sugárforrás előállítása aktiválással vagy természetes radionuklid kinyerése révén. Radioaktivitás Bizonyos atommagoknak az a tulajdonsága, hogy minden külső hatás nélkül ionizáló sugárzás kibocsátása közben más tulajdonságú atommaggá alakulnak. A bomlás sebességét pl. a felezési idővel lehet jellemezni. A felezési idő alatt a kezdeti aktivitás a felére csökken. Radioaktív szennyezés Bármely anyag, felület vagy személy, vagy a környezet szennyeződése radioaktív anyaggal. Az emberi test radioaktív szennyeződése magában foglalja mind a bőr külső, mind a szervezet belső szennyeződését, tekintet nélkül a radionuklid felvétel útvonalára. Radionuklid Olyan, az atom magjában meghatározott számú neutront és protont tartalmazó atom, amely az atommag nem állandó (instabil) energiaállapotával rendelkezik. Radionuklid-felvétel 7/ 11 oldal

A külső környezetből az emberi testbe kerülő radionuklid(ok) aktivitása. Részleges ellenőrzés A hatósági engedélyben meghatározott tevékenységek(ek) végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint az engedélyben előírt követelmények érvényesítésének, továbbá a hatályos jogszabályi előírások végrehajtásának ellenőrzése. Sievert (Sv) Az egyenérték és effektív dózis speciális egysége: 1 Sv = 1 J kg -1 Sugárforrás Radioaktív anyag és olyan készülék vagy berendezés, amely ionizáló sugárzás kibocsátására szolgál. Az atomerőművi gyakorlatban sugárforrásnak nevezzük továbbá mindazokat a berendezéseket, eszközöket és tárgyakat, melyek ionizáló sugárzást bocsátanak ki. Sugárterhelésnek kitett munkavállaló Olyan, akár saját alkalmazásában álló, akár munkáltató számára munkát végző személy, aki az atomenergia alkalmazási körébe eső tevékenységből eredő, olyan szintű sugárterhelésnek van kitéve, amely a népesség tagjaira vonatkozó valamelyik korlátot meghaladó dózist eredményezhet. Sugárvédelem optimálása Olyan eljárás, amely révén a sugárforrás tervezése és használata, továbbá az azzal összefüggő tevékenység biztosítja, hogy a sugárterhelés - a dóziskorlátokon belül - az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintű legyen, gazdasági és társadalmi tényezőket is figyelembe véve. Sugárzási súlytényező Az elnyelt dózis sugárvédelmi célokra megállapított szorzótényezője (w R ), különböző típusú sugárzásoknak a különböző szervek vagy szövetek egészségi állapotára gyakorolt viszonylagos hatásának figyelembevételére. A sugárzási súlytényező leggyakrabban használt értékei az Egyenérték dózis címszó alatt találhatók. Személyi dózisegyenérték (H p [d]) Az erősen és gyengén áthatoló sugárzásra egyaránt definiált mennyiség. A testfelület egy meghatározott pontja alatt d mélységben, a lágy testszövetben fellépő dózisegyenérték. Az ajánlások szerint a nagy áthatolóképességű sugárzásra d=10 mm, a gyengén áthatoló sugárzásra d=0,07 mm. A mennyiség egysége: J kg -1, melynek neve Sievert (Sv). Sztochasztikus sugárhatások Olyan sugárhatások, amelyeknek küszöbdózisuk nincs, előfordulásuk valószínűsége arányos a dózissal, súlyosságuk azonban független a dózistól. Teljes körű ellenőrzés Az engedély kiadásához, illetve a hatósági engedélyben meghatározott tevékenység(ek) végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint az engedélyben előírt követelmények érvényesítésének, továbbá a hatályos jogszabályi előírások végrehajtásának ellenőrzése, célzott sugárvédelmi mérésekkel összekötve. 8/ 11 oldal

Természetes sugárforrás MSSZ_V15.1_M2 Az ionizáló sugárzás természetes földkérgi vagy kozmikus eredetű forrásai. Testszöveti súlytényező A szervre vagy szövetre vonatkozó egyenérték dózis sugárvédelmi célokra megállapított szorzótényezője(w T ), a különböző szerveknek, szöveteknek az ionizáló sugárzás sztochasztikus hatásainak előidézésére vonatkozó, viszonylagos érzékenységének figyelembevételére. A testszöveti súlytényező értékei az Effektív dózis címszó alatt találhatók. Veszélyhelyzeti sugárterhelés Olyan önkéntes személyeknek a dóziskorlátok egyikét meghaladó sugárterheléssel járó sugárterhelése, akik a) veszélyeztetett személyek segítségére szolgáló sürgős intézkedést hajtanak végre, b) elősegítik népességi csoport(ok) sugárterhelésének megelőzését, vagy csökkentését, c) közreműködnek létesítmény(ek), vagy javak megóvásában. Vizsgálási szint Dozimetriai vagy sugárvédelmi mennyiség meghatározott értéke, amelynek elérése vagy meghaladása kivizsgálást igényel. Vonatkoztatási szint Cselekvési, beavatkozási, kivizsgálási szint, továbbá az egyéni sugárterhelés feljegyzési szintje. Vonatkoztatási szint bármelyik, a gyakorlati sugárvédelem számára meghatározott mennyiségre nézve előírható. Zárt sugárforrás Olyan forrás, amelynek felépítése - szabályszerű használat mellett - megakadályozza a radioaktív anyagok kijutását a környezetbe. 9/ 11 oldal

MSSZ_V15.1_M2 1. RÖVIDÍTÉSEK AE Atomerőmű AFÉK Adatfeldolgozó és értékelő központ ALARA As Low As Reasonably Achievable (olyan kicsi ami ésszerűen elérhető) ADR Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról Megállapodás szóló Európai ÁNTSZ OTH Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal ÁVIT Átfogó Veszélyhelyzet-kezelési és Intézkedési Terv BIG Biztonsági Igazgatóság EVE Egyéni védőeszköz ÉFEK Éves felvételi korlát KK Korlátozottan kezelhető helyiségek FKSZ Főkerigtető szivattyú GF Gőzfejlesztő HAKSER Hatósági Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer HVK Hétvégi karbantartás KH Kezelhető helyiségek KGYK Karbantartó Gyakorló Központ KISUM Kiemelten sugárveszélyes munka KKÁT Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója KNI Zónán belüli neutron-fluxust ellenőrző detektorok KR Közbenső rúd MFSZ Megengedett felületi szennyezettség MKEH Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal MSSZ Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat NAÜ Nemzetközi Atomenergia Ügynökség NBI Nukleáris Biztonsági Igazgatóság NGR Nukleáris gőzfejlesztő rendszer NK Nem kezelhető helyiségek OAB Országos Atomenergia Bizottság ORFK Országos Rendőrfőkapitányság OSSKI Országos "Frederic Joliot Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet SZBV Szabályzó és biztonságvédelmi rudak LAK Levegő aktivitás-koncentráció TBB Tartályon belüli berendezések TLD Termolumineszcens dózismérő ÜKSER Üzemi környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszer VCSB Védőcső blokk RHFT Radioaktív Hulladékokat Feldolgozó és Tároló 10/ 11 oldal

MSSZ_V15.1_M2 MEGFELELTETÉSEK Jelen utasításban: Sugárvédelemért felelős szervezet Dozimetriai feladatokért felelős szervezet Vegyészeti feladatokat ellátó szervezet Vegyészeti ellenőrzési feladatokat ellátó szervezet Radioaktív hulladékkezelésért felelős szervezet Oktatás szervezéséért felelős szervezet Oktatásért felelős szervezet Rendészeti feladatokat ellátó szervezet Üzemviteli feladatokat ellátó szervezet Veszélyes áru tanácsadó Nukleáris anyagok nyilvántartását végző biztosítékokért felelős szervezet Megyei sugáregészségügyi hatóság Foglalkozás-egészségügyi szervezet Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály Dozimetriai Osztály Vegyészeti Főosztály Vegyészeti Ellenőrzési Osztály Radioaktív Hulladékkezelési Osztály Atomix Kft. Képzési Központ Általános Oktatási Osztály Rendészeti Osztály Reaktor Osztály A PA Zrt. radioaktív és nukleáris (kivéve fűtőelemek) anyagok veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadója Nukleáris Biztonsági Osztály Tolna megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Foglalkozás-egészségügyi Központ (foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosító vállalkozó) 11/ 11 oldal