Magyarország mai településeinek etnikai adatbázisa

Hasonló dokumentumok
2011. évi teljesítés

Vallás, felekezet

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG

[Erdélyi Magyar Adatbank] Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. Függelék

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P

Csongrád megye. Megyeszékhely: Szeged. Honlap: Adatbázis:

Karcagi járás. Honlap: Adatbázis:

Békés. megye. Békéscsabai járás. Honlap: Adatbázis:

Változások Magyarország vallási térképén

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

Veszprém megye. Balatonalmádi járás. Honlap: Adatbázis:

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Nógrád megye. Rétsági járás. Honlap: Adatbázis:

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

arculatának ( )

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Táblamellékletek

XXI. SZÁZAD Tóth Ágnes Vékás János

Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM

Magyar joganyagok - 128/1995. (XII. 28.) OGY határozat - az egyházak közvetlen állam 2. oldal Zsidó Hitközségek ,0 Szövetsége (MAZSIHISZ) Budape

5. Háztartások, családok életkörülményei

A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai

A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László

Etnikum és vallás. A népesség etnikai nyelvi megoszlása. 11. táblázat A Kárpát-medence magyarsága ( ) SZLOVÁKIA (SK) Vajdaság (SRB)

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről

Somogy megye. Kaposvári járás

JELENTÉS a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek támogatási rendszerének ellenőrzéséről

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

Könyvtárak az emberi kapcsolatokért Fókuszban a nemzetiségi ellátás Feketsné Kisvarga Anita október 7.

9. melléklet a évi. törvényhez A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai

LdU Aktuell június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

Nemzetiségek Magyarországon Etnodemográfiai folyamatok a népszámlálások tükrében

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

25/2006. (V. 5.) BM rendelet

VÁLASZLAP FÜZET. az Életünk fordulópontjai Erdély kérdőívhez

DOBOZI MESEKERT ÓVODA 5624 Doboz, Dobó u. 16. Tel.: 06-66/

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára IV. B

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás április 9.

Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról

VESZPRÉM MEGYE KÖZIGAZGATÁSI ADATTÁRA KÖZIGAZGATÁSI BEOSZTÁSOK ÉS TISZTSÉGVISELŐK ADATBÁZISA

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon október június 30.

vé gzés t: jelen perben való alkalmazásának kizárását. ALKOTMANYBIROSAG Indokolás

Utoljára mentve: :15, Szabó ZsuzsannaSzabó Zsuzsanna. TSTAR leírás

A kisebbségek helyzete Magyarországon

ELŐTERJESZTÉS A Humán Ügyek Bizottság május 16-i ülésére

LENCSÉS ÁKOS ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait

Mindörökké Pécs 2018 feladatlap

Tájékoztató a évi népszámlálás végrehajtásáról a települési jegyzők számára

VÁLASZLAP-FÜZET. az Életünk fordulópontjai panelfelvétel 3. hullámának kérdőívéhez

Bottlik Zsolt 1 A szerb etnikai tér változásai a XX. században a mai Magyarország területén 2

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág

A nemzetiségi oktatásról és a cigányság integrációjáról

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája I. Kovászna, Hargita és Maros megye. Bevezető

A Baranya megyei nemzetiségi oktatásról

SZKA208_27. Együtt a Kárpát- medencében

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

2/2014. Készült: 2 példányban példány. Mérk Nagyközség Cigány Nemzetiségi Önkormányzat január 31-én 8 00 órai kezdettel megtartott ülésének

A helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása két részből tevődik össze: - működési támogatásból és - feladatalapú támogatásból.

TANEGYSÉGLISTA (BA) MODERN FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG

angol nyelv (emelt szintű) közgazdasági alapismeretek) ének-zene tanár angol nyelv (emelt szintű) és gyakorlati angol nyelv (emelt szintű)

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág

NYILATKOZAT személyes adatok felvételéhez projektbe való belépéskor

TANEGYSÉGLISTA (BA) MODERN FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág

ELŐTERJESZTÉS A Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság június 17-i ülésére

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája III. Arad, Krassó-Szörény és Temes megye. Bevezető

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett és támogatott tanulmányi versenyek

A bácskai ortodox püspökség összeírásai

Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január

BESZÁMOLÓ a évben végzett tevékenységről

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai XXIV Terjedelem

Tájékoztató a határon túli támogatások központi nyilvántartó rendszeréről

Országos Rendezési Tervkataszter

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG SZEPTEMBER 9-I ÜLÉSÉRŐL

TÁRKI Adatbank Letéti Nyilatkozat és Adatlap

PÁRTÁLLAM ÉS NEMZETISÉGEK ( )

3. feladat Kép: (I.) (II.)

Kisebbségek, nemzetiségek, etnikumok

MACSE ADATBÁZISOK. Kónya Zsuzsanna. AKuFF szakmai nap - Zsámbék,

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

AZ EKE OFI TANKÖNYVI KÍNÁLATA

Nemzetiségi revival? Magyarország nemzetiségei a évi népszámlálás megváltozott módszertana tükrében 1

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Bevezető

NYILATKOZAT személyes adatok felvételéhez projektbe való belépéskor

3. Közvetlen jogelődjének neve, székhelye pontjában a következőket határozza meg: Veszprém Megyei Közművelődési Intézet, 8200 Veszprém, Vár u. 6.

Ukrajna politikai megosztottságának földrajzi háttere. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Beregszász

Romák az Unióban és tagállamaiban

Térinformatikai elemzések Féléves házi feladat. 2008/2009 I. félév

Statisztikai adatok kezelése és kutatószobai környezet a KSH-ban

NYILATKOZAT személyes adatok felvételéhez projektbe való belépéskor

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye. Bevezető

Magyarország népesedésföldrajza

Átírás:

Magyarország mai településeinek etnikai adatbázisa 1870 2011 Az elmúlt másfél évszázadban nemzetközi hírnevet kivívott hazai történeti-statisztikai kutatások területén a továbbfejlődéshez szeretnénk egy etnikai adatbázis rendszer létrehozásával hozzájárulni. A magyar statisztikai szolgálat az ilyen elemzésekhez mindvégig kiváló mennyiségű és minőségű alapanyagot szolgáltatott, a magyar népszámlálások egyik legnagyobb érdeklődéssel és elismeréssel fogadott kiadványai mindig is a községi bontású anyanyelvi, nemzetiségi és felekezeti adatsorokat tartalmazó kötetek voltak. A sor az 1870. évi népszámlálással kezdődött, amely megkülönböztetett helyet foglal el a magyar népszámlálások sorában: ezt a népszámlálást tekintjük az első hivatalos magyar népszámlálásnak. (A Magyarországon korábban lezajlott 1784-87., 1850. és 1857. évi népszámlálásokat a történelmi körülmények II. József abszolutizmusra törekvő reformjaival való szembenállás, illetve a szabadságharc leverését követő passzív rezisztencia és a lebonyolítást végrehajtó intézmények jellege miatt nem nevezhetjük magyar népszámlálásnak.) Ekkor végeztek először ilyen összeírást magyar kormányzati szervezéssel az egész ország területén, s nem mellékesen, a munkálatok folyamán felmerült nehézségek és szervezési problémák miatt levonható tanulságok következtében hozták létre 1971-ben hatósági jogkörrel a Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatalt. (Első vezetője az a Keleti Károly lett, aki a népszámlálási munkák fő szervezője volt még a Földmívelési- ipar- és kereskedelemügyi Minisztérium osztályvezetőjeként.) A második, 1880-ban végrehajtott összeírást már az OMKSH szervezte, figyelembe véve a zetközi Statisztikai Kongresszusok elnevezésű szervezet 1872-ben Szentpéterváron megtartott nyolcadik konferenciájának azt a Keleti által javasolt határozatát, miszerint az európai országok mindig egy időben, a 0-ra végződő években tartsanak teljes körű nép- és lakásszámlálást. A továbbiakban (a körülményekhez képest) a KSH igyekezett is 10 évenként végezni el a népszámlálásokat, ez kevés kivétellel sikerült is. A harmadik 1890-es népszámlálás előkészítésébe már külső szakértőket, például a Magyar Tudományos Akadémia szakembereit is bevonták, s azóta ezt a szép hagyományt a KSH mind a mai napig tartja. Az általunk elkészített etnikai adatbázis tartalmazza az 1870 és 2011 közötti népszámlálások településenkénti összes fontos etnikai [anyanyelvi és nemzetiségi], valamint felekezeti adatait, ezek típusait az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszmei időpont Népesség Vallás Anyanyelv zetiség 1870. január 1. 0 óra Polgári X 1880. december 31. 24 óra Polgári X X 1890. december 31. 24 óra Polgári X X 1900. december 31. 24 óra Polgári X X 1910. december 31. 24 óra Tényleges X X 1920. december 31. 24 óra Tényleges X X 1930. december 31. 24 óra Tényleges X X 1941. január 31. 24 óra Tényleges X X X 1949. január 1. 0 óra Tényleges X X X 1960. január 1. 0 óra Tényleges X X 1970. január 1. 0 óra Tényleges *** 1980. január 1. 0 óra Tényleges X X 1990. január 1. 0 óra Tényleges X X Használt nyelv Kulturális nemzetiségi hagyomány A-N-H-K valamelyike szerint 2001. február 1. 0 óra Tényleges X X X X X X 2011. október 1. 0 óra Tényleges X X X X X X *** = kérdezték, de csak az anyanyelvi országos (illetve még megyei) adatokat publikálták. Az egyes népszámlálásoknál mindig a publikáltnál jóval több etnikumra és felekezetre kérdeztek rá, de a kisebb létszámúak esetében az összefoglaló kötetetekben mindösszesen az országos adatok váltak ismertté településenkénti részletezettségben azonban csak a fontosnak tartott és jelentős létszámúak adatsorait tették közzé. Anyanyelv [A] és nemzetiség [N] vonatkozásában a következőket publikálták, illetve mi is ezeket dolgoztuk fel az alábbiak szerint kékkel jelöltük a publikált adatokat:

Állományban: Magyar Német Szlovák Román Horvát Szerb Ukrán Szlovén Roma Zsidó Egyéb B.N.T. Beszélni Ukrán, Szlovén, Roma, Jiddis, nem Tartalom: Magyar Német Szlovák Román Horvát Szerb ruszin vend cigány zsidó Egyéb tudó 1870 1880 A 1 1 3 2 1890 A 3 1900 A 3 1910 A 3 1920 A 3 1930 A 3 4 1941 A 3 5 4 1941 N 3 5 4 1949 A 6 1949 N 6 1960 A 1960 N 1980 A 1980 N 1990 A 7 1990 N 2001 A 8 7 9 9 2001 N 8 7 9 9 2001 Hagyomány 8 7 9 9 2001 Köznyelv 8 7 9 9 2001 A-N-H-K 7 9 9 2011 A-N-H-K 7 9 9 Megjegyzések: 1 1880: horvát-szerb anyanyelvűek együtt 2 1880: még beszélni nem tudó kisgyermekek 3 1880-1941: csak ruszinok 4 1930-1941: bunyevácok az egyébnél 5 1941: jiddis, héber anyanyelv; zsidó nemzetiség 6 1949: bunyevácok, ismeretlenek az egyébnél 7 1990-2011: ukránok és ruszinok együtt 8 2001: a magyarok adatait a községekre még nem publikálták 9 2001, 2011: a többes válaszadási lehetőség miatt nincs korrekt adat

Ugyanezek az információk a vallás vonatkozásában: Állományban: Róm. kat. Gör. kat. Ortodox Református Evangélikus Unit. Izraelita Egyéb hívő Római Görög Egyéb Tartalom: katolikus katolikus Ortodox Református Evangélikus Unitárius Izraelita hívő 1870 Igen 1 1880 Igen 1890 Igen 1 1900 Igen 1910 Igen 1920 Igen 1930 Igen 1941 Igen 2 1949 Igen 2 1960 1980 1990 2001 Igen 2011 Igen hívő hívő, ateista vál. válaszolt, ismeretlen Megjegyzések: 1 1870, 1890: örmény katolikusok, örmény keletiek az egyéb hívőknél 2 1941, 1949: baptisták az egyéb hívőknél A KSH hivatalosan hozzáférhető [interneten: http://konyvtar.ksh.hu/neda] népszámlálási adatain kívül felhasználtunk három népszámlálási feldolgozást, amelyek levéltári gyűjtéseken alapultak: Sebők László 1870-es vallási, Sebők László 1949-es anyanyelvi, nemzetiségi és Pálházy László 1949-es vallási adatait, valamint az Országos Levéltár számos egyéb kéziratos eddig még nem publikált adatait. Az összeállítás elkészítésénél a legnagyobb problémát az jelentette, hogy csaknem 4000 településből úgy alakult ki a mai mintegy 3200, hogy ezek közül ezernél jóval több megszűnt és kb. félezer közben keletkezett (vált ki másokból), azaz valójában 5000 körüli település adatait kellett feldolgoznunk. Emiatt nagyon időigényes volt az adatállományok összeszervezése a településátszervezési változásoknak megfelelően és azok információinak beépítésével. Az adatbázis alapjában véve a mindig aktuális településterületekre vonatkozó népszámlálási adatokat tartalmazza, de a települések összevonásai és egyéb változásai miatt szükségesnek tartottuk a mai településterületekre összesített régebbi adatok közlését is, ezért mintegy 1500 településnél mindkét típusú adatsor szerepel. Az adatbázis könnyű használhatóságához a következő információkat tartjuk még fontosnak, azzal a kiegészítéssel, hogy Budapest és az 1950-ben hozzá csatolt 23 település adatállománya az adatbázis többi részétől némileg eltérő szemlélet alapján készült, ezért ahhoz a részhez külön ismertetőt készítettünk.

1. A települések egy saját öt számjegyű kódrendszerünk alapján követik egymást a megyék ABC sorrendje szerint csoportosítva: Bács-Kiskun 01xxx, Baranya 02xxx... Budapest 20xxx. A következő rendező elv alapján soroltuk be a 2011-ben önálló településeket: megyeszékhely (megyei város), egyéb megyei város, város, nagyközség, község - csoportonként ABC sorrendben. KSH kódokat csak a ma is létező településeknél tüntettünk fel, a "Mai terület" mezőben pedig "#"-al jelöltük azokat az összegzett adatsorokat, amelyek a mai területekre vonatkoznak. Utána következnek a névadó település adatsorai, majd a többi idecsatolté. Valójában a "#" al jelzett összegzett adatok sem mindig csak a mai településterületre vonatkozó adatokat tartalmazzák, hanem gyakran például az átmenetileg egyesített településekét is ez azonban a lábjegyzetekből kiderül. 2. A 2011-es népszámlálási kései publikációja és közben a járási beosztás kialakítása miatt települések alakjai és közigazgatási besorolásai valójában a 2014. évi állapotot tükrözik. 3. Az etnikai adatok típusainak rövidítései: A = Anyanyelv, N = zetiség, K = Kulturális kötődés, H = Használt nyelv (Köznyelv), A-N-H-K pedig azokat tartalmazza, akik az előző bármelyik négy kategória szerint valamelyik kisebbséghez tartozóknak vallották magukat. (Ezt a kategóriát a kisebbségi önkormányzati választások kiírhatósága miatt alakították ki.) 4. BNT: "beszélni nem tudók" tartalmilag a még beszélni nem tudó kisgyermekeket jelentették, ezt csak 1880-ban kérdezték és publikálták, mi is ezt tettük. Az általános történeti-statisztikusi gyakorlat szerint egyébként ezeket az értékeket a többi etnikum arányában szokták szétosztani. 5. A 2001-es és 2011-es adatoknál nincsen egyéb, mert a többszörös identitásvállalás lehetősége ezt értelmetlenné teszi, nem is publikálták. 2011-ben egyébként a KSH publikálásában a településeknél az 1-2 fős értékeket nem is közölték - személyiségi jogokra hivatkozva. 6. Névalak változatokkal nem foglalkoztunk, csak ha az egyéb név alapjaiban eltérő volt, akkor tüntettük fel azokat: Tiszaszederkény - Leninváros - Tiszaújváros. (Pl. Nógrádkövesdnél és az ilyen neveknél a régebbi Kövesd alakot vagy Alsó-, Felső-, Kis-, Nagy alakokat nem jelöltük.) Az összes közigazgatási és névváltozás például Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótára alapján könnyen nyomon követhető. 7. A nevek írásánál a ma használatos névalakokat tüntettük fel, ezért a cz-ket c-nek írtuk (kivéve személynév eredetűeknél), a régebbi "viz" és "szőllős" alakokat pedig "víz" és "szőlős" alakban közöltük.