FIGYELŐ DR. M ELLY JÓZSEF (1 8 9 3 1 9 6 2 ) Fájdalmas veszteség érte a magyar demográfusokat. M elly József professzor, a Budapesti Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézetének igazgatója, a Nemzetközi Népességtudományi Unió tagja, 1962. június 21.-én váratlanul elhunyt. A halál tudományos eredményekben gazdag, fáradhatatlan munkásságban eltöltött életet zárt le. M elly professzor 1893-ban született Budapesten, középiskoláit és orvosegyetemi tanulmányait ugyancsak itt folytatta. Orvosi pályáján kezdettől fogva a közegészségügy és ehhez kapcsolódóan az egészségügyi igazgatás művelését tekintette hivatásának : tudományos munkásságának javarészét is e tudományág fejlesztésére fordította. Még 1917-ben kerületi orvosként a Főváros szolgálatába lépett, majd 1923- ban tisztiorvossá választották s attól kezdve ebben a feladatkörben működött a Főváros IV., VII. és VIII. kerületében, majd pedig a Tisztifőorvosi Hivatalban. A Budapesti Egyetem 1926-ban magántanárrá habilitálta. Mint előadó tanár működött még évekig az Országos Stefánia Szövetség védőnőképző tanfolyamán, az Országos Szociálpolitikai Intézet gyárgondozónői tanfolyamain és a Közgazdaságtudományi Egyetemen. Tagja volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak, az Országos Statisztikai Tanácsnak, a Magyar Népélelmezési Bizottságnak, az Orvosegyesületnek, az Orvosszövetségnek, az Orvosi Körnek. 1946-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki, 1948-tól 1956. szeptemberéig főként mint iskolaorvos fejtett ki jelentős gyakorlati és elméleti munkásságot, majd 1956-tól egészen haláláig a Budapesti Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézete élén állt, mint egyetemi tanár, igazgató. M elly professzor érdeklődését korán felkeltették a demográfiai, valamint a közegészségügyi és morbiditásstatisztikai problémák és tudományos munkásságának figyelemreméltó hányadát e kérdések kutatására szentelte. E területtel foglalkozó műveit az orvostársadalmon kívül a hazai és külföldi demográfusok és statisztikusok is élénk érdeklődéssel és elismeréssel fogadták. A DEMOGRÁFIA szerkesztő bizottságának, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Elnökségi Bizottságának kezdettől fogva tagja volt. M elly József emlékét kegyelettel megőrizzük. A F R A N C IA Á L L A M I N É P ESS ÉG TUDO M Á N Yl K U T A T Ó IN TÉ Z E T ÚJ I GA Z GA TÓ JA 1962. július 1-i hatállyal a nyugalomba vonult Alfred Sauvy professzor utódjaként Jean Bourgeois-Pichat-t nevezte ki a francia kormány az Állami Népességtudományi Kutatóintézet (Institut National d Études Démographiques) igazgatójává. Az Intézet új igazgatója a demográfia nemzetközileg ismert kiváló művelője, aki különösen a termékenység kutatása terén szerzett nagy érdemeket.
362 F I G Y E L Ő Jean Bourgeois-Pichat 1912-ben született, a tényleges demográfiai kutatómunkát 1943-ban kezdte meg, amikor a Fondation franęaise pour l étude des problěmes humaines (seelion de dćmographie) munkatársává vált. Az intézetnek alapítása, 1945 óta munkatársa, tanulmányai, cikkei rövidesen ismertté váltak és a legkiválóbb demográfiai elemzések között tartják számon őket. Az I.N.E.D. kiadásában megjelent,, Mesure de la fecondité des populations című munkája, valamint a csecsemőhalandóság exogén és endogén halálokok szerint történő elemzési módszerei rövid idő alatt nagy nemzetközi elismerést vívtak ki. 1951-ben a Nemzetközi Statisztikai Intézetnél működött, majd 1954-től egészen jelenlegi igazgatói kinevezéséig az Egyesült Nemzetek Népesedési osztályán dolgozott, ahol igen széleskörű tevékenységet fejtett ki és az osztály számos kiadványának összeállítását végezte. Jórészt Jean Bourgeois-Pichat működésének volt köszönhető, hogy az ENSZ népesedési osztálya különösen a gazdaságilag elmaradt országok népesedési helyzetének kutatásához kiváló módszertani segítséget tudott nyújtani. A magyar demográfusok ismerik és nagyraértékelik J. Bourgeois-Pichat tudományos működését és remélik, hogy a népességtudományi kutatóintézet új igazgatója vezetésével tudományos eredményeivel méginkább hozzájárul a demográfia nemzetközi tekintélyének növeléséhez. НОВЫ Й Д И РЕ К ТО Р ФРАНЦУЗСКОГО НАЦИОНАЛЬНОГО ДЕ- МОГРАФИЧЕЗКОГО ИНСТИТУТА. N E W D IR E C T O R A P P O IN T E D ТО r. N. E. D. A Z M T A D E M O G R Á F IA I ELNÖKSÉGI VITAÜLÉSE B IZ O T T S Á G Á N A K A HALAN DÓSÁG ELEMZÉSÉNEK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI A Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Elnökségi Bizottságának reprodukciós munkabizottsága 1962. június 1-én vitaülést rendezett a halandóság elemzésének időszerű kérdéseiről, melyen a Bizottság tagjain kívül számos meghívott szakértő is részt vett. Dr. Acsádi György, a munkabizottság vezetője vitaindító referátumát az alábbi különösen időszerűvé vált témák köré csoportosította: 1. Az 1950 60-as évek halálozási adatainak a korábbiakkal szemben bővített és a népszámlálási programmal egybehangolt, speciális feldolgozásaival kapcsolatos kérdések. 2. A halandóság elemzésének a távlati és területi népgazdasági tervezéssel való összehangolása. 3. A haláloki elemzések módszerének továbbfejlesztése. Tudományos szempontból a legtöbb eldöntendő kérdés a foglalkozási halandósági táblákkal kapcsolatban merül fel. Ilyen elemzés Magyarországon még nem történt, s nemzetközi viszonylatban is csak kísérleti stádiumban van. A népgazdaság távlati és területi tervezéséhez a perspektivikus demográfiai számítások elengedhetetlenül szükségesek, ezen számításoknak pedig a halandósági feltételek oldaláról legmegbízhatóbb és legkönvnyebben kezelhető bázisa a halandósági tábla. Eddigi halandósági tábláink nem elégítik ki teljesen a gazdasági tervezés követelményeit, melyek elsősorban a területi halandósági táblázatok szükségességét vetik fel. További, eddig Magyarországon fel nem dolgozott demográfiai elemzési kérdéseket vet fel a halandóság területén az egyes szakmák utánpótlásának, a család és a háztartás várható népességszámának kérdése. Felmerül annak problémája is, hogy a perspektivikus számításoknál a korspecifikus elhalálozási valószínűségek várható csökkenésével kell-e, s ha igen, milyen mértékben számolni. Ennek figyelembe vétele jelentősen emeli a távlati számítások realitását, ugyanakkor új elemzések végzését követeli meg területi, foglalkozási, stb. részletezésben.
F IG Y E L Ő 363 A népszámlálás területileg gazdagon részletezett anyaga viszonyítási alapul szolgál az egyes halálokok területi összehasonlító vizsgálatára, s ezáltal az ország egyes vidékei egészségügyi helyzetének lemérésére is. Az említett feldolgozások lehetővé teszik annak felmérését, hogy a különböző népbetegségek milyen demográfiai károkat okoznak, hogyan hatnak a reprodukcióra, milyen típusú a társadalmi veszélyességük stb. Ez az elemzés a haláloki halandósági táblák megszerkesztése útján végezhető el. Mivel ilyen számítások Magyarországon ezelőtt még nem készültek s nemzetközileg sincs még kiforrott gyakorlat, ezért a vizsgálandó halálokokon és az időtartamon kívül még számos alapvető kérdés vitatható. A referátumot élénk vita követte, amelynek során a hozzászólók főleg a területi és foglalkozási halandósági táblák számításainál felmerülő nehézségekre utaltak. Többen hangoztatták a haláloki halandósági táblák számításának fontosságát. Az ülés az elnöklő dr. Acsádi György zárószavával ért véget. А КТУ А ЛЬН Ы Е ВОПРОСЫ АНАЛИЗА СМЕРТНОСТИ. Рабочая группа по воспроизводству Демографической комиссии Президиума Венгерской Академии Наук провела 1 июня 1962 года дискуссионное совещание об актуальных вопросах анализа смертности, на котором помимо членов Комиссии приняли участие также и многие приглашенные зксперты. Руководителъ Рабочей группы, докторъ Дьердь Ачади, в своем вступительном докладе коснулся следующих, в настоящее время особенно актуальных тем : 1. А н а ли з специальных разработок ст ат ист ики ум ерш их 1959 1960 годов. 2. Согласование- анализа смертности с перспективным и т еррит о риальны м планированием народного хозяйства. 3. Дальнейш ее углуб лен и е методов анализа п ричин смерти. С научной точки зрения важнейший, подлежащий решению вопрос возникает в связи с таблицами смертности по занятиям. Такого рода анализ в Венгрии ещё не производился, а в международном плане он находится тоже лишь в экспериментальной стадии. За докладом последовала оживленная дискуссия, в ходе которой выступавшие указывали главным образом на трудности, возникающие в области таблиц смертности по территории и занятиям. Многие из выступавших подчеркнули значение построения таблиц смертности по причинам смерти. В конце совещания председательствующий Дьердь Ачади произнес заключительное слово. T IM E L Y QUESTIONS OF M O RTA LITY ANALYSIS. The W orking Group on R e production of th e Dem ographic Presidential Com mitee of th e H ungarian A cadem y of Sciences held a debate on Ju n e 1, 1962 on the tim ely questions of m o rtality analysis w hich was attended beside th e m em bers of th e Com m ittee by a num ber of invited experts. The debate sta rte d w ith th e lecture of Dr. György Acsádi, leader of the W orking G roup. In his paper he poin ted out th a t three groups of topics arise from am ong the com plexity of questions of m ortality whose analysis was found tim ely, these being : 1. Special analyses of the mortality data /or the years 1959 1960. 2. Coordinated m ortality analysis with the long-range and regional planning of the economy. 3. Improvement of methods in the field of the causes of death analyses. From the scientific aspect m ost of th e questions to be decided arise in connection w ith the professional life-tables. No such analysis has tak en place in H u ngary as y e t and even a t the international level it is in the experim enting stage. The paper was followed by a keen debate in w hich the contributors stressed m ainly the difficulties arising in th e com putation of the regional and occupational life tables and em phasized the im portance of com puting the life tables by causes of death. The session was closed w ith the concluding rem arks of D r. György Acsádi in th e chair.
364 F I G Y E L Ö N É P E S S É G S Z E R K E Z E T I V Á L T O Z Á S O K ÉS A M U N K A E R Ő H ELY ZETE J A P Á N B A N Japán demográfiai jellegzetességei között egészen az utóbbi évekig a magas születési arányszám, munkaerő-piacán pedig a nagyarányú kínálattal szemben mutatkozó gyenge kereslet volt a tipikus. A népességstatisztikák mintegy fél évtizede, a foglalkoztatottság alakulásának adatai pedig főleg az utóbbi 2 3 esztendőben figyelemreméltó változást m utatnak a régebbi helyzethez képest. A második világháború utáni időszak főbb demográfiai jelenségeit az 1. táblázat szemlélteti1 : Év Születési arányszám Halálozási arányszám Természetes szaporodás Születéskor várható átlagos élettartam (év) 1947... 34,3 14,6 19,7 _ 1948... 33,5 11,9 21,6 _ 1949... 33,0 11,6 21,4 56,2 59,8 1950... 28,1 10,9 17,2 1951... 25,3 9,9 10,4 00,8 64,9 1952... 23,4 8,9 14,4 1953... 21,5 8,9 12,6 61,9 65,7 1954... 20,0 8,2 11,9 1955... 19.4 7,8 11,6 63,9 68,4 1956... 18,4 8,4 10,4 1957... 17,2 8,3 8,9-1958... 18,0 7,4 10,5 1959... 17,5 7,4 10,0 65,2 69,9 I960... 17,2 7,6 9.6 65,4 70,3 Az adatok tanúsága szerint 1950-től kezdve mind a születési, mind a halálozási arány ha nem is egyenletesen, de csökkenő tendenciájú. Előbbi főleg 1957 óta mozog viszonylag alacsony szinten, utóbbi pedig világviszonylatban is igen kedvezőnek mondható. A várható átlagos élettartam 1949 61 között a nőknél 10 évvel, a férfiaknál 9 évvel nőtt. Abszolút számokban (millió főben, minden év okt. 1.-én) felmérve Japán népességszámának alakulását a háború utáni időszakban az alábbi képet kapjuk : 2. A népességszám alakulása, 1940 1960 1946 *... 75,8 1951... 84,5 1956 90,2 1947 78,1 1952... 85,8 1957 90,9 1948... 80,0 1953... 87,0 1958 91,7 1949... 81,7 1954... 88,2 1959 92,6 1950... 83,2 1955... 89,2 1960 93,3 * E b b e n az a d a tb a n m á r b e n n fo g la lta tik a v esztes h á b o rú b e fejezté v el a ja p á n o k á lta l előzőleg m egszállott terü letek rő l visszaáram ló kb. 5 m illió lakos. A táblázatból kitűnik, hogy a japán lakosság növekedésének üteme különösen az utóbbi fél évtizedben jelentősen lelassult. 1955 60 évek alatt összesen csak 4,6%-kal emelkedett, szemben az 1946 50 közötti mintegy 10, és az 1950 55 közötti kb 7%-kal. férfi nő 1A szövegben m eg n em je lö lt fo rrá sú tá b lá k a ja p á n S ta tis tic s B u re au, P rim e M in ister s O ffice a d a ta i.
365 A születési arányszám nagymértékű csökkenése következtében a népesség korösszetételében fokozatos öregedési folyamat indult meg, bár Japán lakossága egészében véve egyelőre fiatalabb a fejlett tőkés országokénál. Az 1955 60 időszakban a 0 14 évesek aránya 6%-kal csökkent, míg a 15 64 éveseké 9,5%-kal emelkedett, a 65 éves és idősebbeké pedig 13,4%-kaI növekedett. Korcsoport Japán NSZK Franciaország Anglia Egyesült Államok1 0 14 é v e s...... 31,9 21,4 26,0 22,8 31,3 15 64 é v e s... 68,2 62,4 65,4 60,0 56 éves és idősebb..... 5,4 10,4 11,6 11,8 8,7 Összesen...... 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A munkaerőpiac szempontjából természetesen a 15 64-ig terjedő korosztály jelentősége a döntő. A foglalkoztatottság 1955 60-ban a következőképp alakult : Szektor 1955 1960 férfi nő összesen férfi nő összesen 1. szektor í M ezőgazdaság... 7 092 7 798 14 890 6 057 7 159 13 216 E rdészet... 394 125 519 1 333 121 454 H alászat... 558 144 702 518 158 676 I I. szektor... B á n y á s z a t... 487 48 535 485 48 533 É p ítő ip a r... 1,666 117 1 783 2 412 291 2 703 G váripar... 4 787 2 115 6 902 6 404 3 090 9 494 III. szektor N agy- és kiskereskedelem... 3 242 2 231 5 473 I 3 971 2 899 6 870 Pénzügy, biztosítás. 419 203 623 516 280 796 Szállítás, közlekedés. 1 597 222 1 819 1 903 299 2 203 Szolgáltatási és állam i a lk a lm a z o tta k... 3 650 2 364 6 014 4 006 2 730 6 746 1 V. szektor 1 Egvéb... 2 0 2 4 5 9 Összesen : 23 S93 15 368 39 261 26 609 11 081 43 690 A gyáriparban 1950 55 között nem emelkedett lényegesen a foglalkoztatottság, 1955 60 között a növekedés azonban már jelentős volt. Igen figyelemreméltó ez utóbbi időszakban az összlakosság 4,6%-os növekedési ütemével összevetni a dolgozók számának 11,3%-os emelkedését, melynek megfelelően alakult a női és férfi foglalkoztatottak aránya is (11,1 illetve 11,4%). A népesség összetételére nagy hatással van a városok felé való áramlás erősödése, amely az utóbbi évtizedben, különösen 1956 óta igen nagy mértékű. A Japán társadalom arculata kettős. Egyrészt az ősi, feudális, falusi hagyományoktól átitatott, másrészt pedig a tőkés, városias életforma szélesedő térhódítását mutatja. E kétfajta elem helyenként össze is olvad. Az évi átlagos 24 D em ográfia
366 F I G Y E L Ő népességszám-növekedés országos méretekben 1950 1955 között 1,4%, ezen belül a városokban 5,0% az egyéb ipari jellegű körzetekben 2,1%, míg a mezőgazdasági területeken csak 0,5% volt. A munkaerő szektorok közötti megoszlása a háború után nagy mértékben megváltozott, amint azt az 5. tábla adatai is mutatják. 5. A foglalkoztatottak megoszlása Japánban (az összes dolgozók %-ában) Év I. szektor 11. szék tor III. szektor Egyéb Összesen 1947. 53,4 22,3 22,9 1,4 100,0 1950. 48.3 21,9 29,7 0,1 100,0 1955. 41,0 23,5 35,5 0,0 100,0 1960. 32,8 29,1 38,0 0,1 100,0 Amíg 1947-ben az összes dolgozónak több mint a fele a mezőgazdaságban, az erdészetben, a halászatban és a vadászatban dolgozott, addig 1960-ban már csak közel egyharmad részüket foglalkoztatták ezek az ágazatok. 1955 60 között e csoportban 1,765 000-rel csökkent a dolgozók száma, míg a gyár- és építőiparban 3,511 000, a kereskedelmi-pénzügyi-kommunális szolgáltatások és szállítás területén pedig 2,676 000 főnyi növekedést tapasztalhatunk. A munkaerővándorlás leginkább a gyáripar felé irányul, a két utóbbi évben itt helyezkedett el a vidékről jött munkakeresők mintegy 40%-a. A nagy- és kiskereskedelem 12%-kal, a szolgáltatás 14%-kal szerepelt a faluról elvándorlók foglalkoztatásában 1960 61-ben. Területileg a Tokió Jokahama körzet, Nagoja, az Oszaka Kijoto Kobe kerület és Észak-Kiushu iparvidékei szívták fel a legnagyobb arányban az előbb említett rétegeket. A munkaerő arányának a város javára történő eltolódása a társadalmi szerkezet korszerűsödésével járó tünet, de Japánban sok más tényezővel is összefügg : többek közt az agrárkérdés megoldatlanságával, illetve a paraszti tömegek földtelenségével, az állandó munkalehetőségek biztosításának hiányával a falvakban, valamint azzal, hogy a mezőgazdasági idénymunkások döntő részben még nem tudták kiharcolni a munkanap, illetve a munkahét hosszának törvényes szabályozását, béreik pedig igen minimálisak, jóval alacsonyabbak a városi munkásokéinál, akik egyébként szintén sokkal kevesebb anyagi ellenértéket élveznek munkájukért, mint más fejlett iparú tőkésállamban élő sorstársaik, annak ellenére, hogy a munka intenzitása Japánban igen magas. A gyáriparban foglalkoztatottak száma az 1955 60. években együttvéve 37,6%-kal emelkedett Japánban, ezen belül a villamosgépeket előállító üzemek 120%-kal, az általános gépgyártás 65,2%-kal bővítette munkásgárdáját. A textilipar munkáslétszáma csak 9,1 %-kai nőtt. Az utóbbi két évben a japán sajtóban elég gyakoriakká váltak a m u n ka erőhiány jelentkezésével kapcsolatos közlemények, s főleg külföldön bizonyos mértékben oly benyomást keltettek, hogy a távolkeleti szigetország általános munkaerő-szűkében van. 1960-ban hivatalos adatok szerint az ipar 810 000 munkást keresett, e hiány a Japánban foglalkoztatott ipari szakmunkások 14,7%-át tette ki. Számszerűleg a legnagyobb kereslet a mechanikusok-techniku<ok (73 000), a rádió- és TV-javító szerelők (34 000), egyéb szerelők (29 000) és különféle más, gépgyári szakmunkások (25 000), valamint további 23 féle, rokon szakmákban képzett munkaerő iránt mutatkozott. A hiány fő okát a munkaügyi minisztérium a fém- és gépipar váratlanul gyors fejlődésében jelölte meg, mely egész so r utóbbiakkal kapcsolatos iparágra is kihatott..mindezek következtében nagy mértékben fokozódott az adott iparágakban a középiskolákban végzők, mint a munkaerő utánpótlás egyik fontos forrása iránti érdeklődés. Az utóbbi években továbbá növekvő s csak részben kielégített igény jelentkezett a műszaki főiskolát, illetve egyetemet végzettek iránt is. A munkaügyi minisztérium közlése szerint az 1955 60 években az említett végzettségűek által betölthető állások és az állást vállalni kívánók száma a következőképp alakult :
FIGYELŐ 367 É v S zab ad állás (A) K özépiskolából k ikerü lő k Á llást vállaló k (13) Л/13 S zabad állás (A) Főiskoláról k ik erülő k Á llá st. v á llaló k (B) ' 1955... 427 388 1,1 151 208 1 0,7 1956... 509 465 1,1 206 207 1,0 1957... 679 529 1,3 293 188 1,5 1958... 667 429 1,5 323 210 1,5 1959... 667 512 1,3 378 298 1,3 1960... 948 506 1,9 529 423 1,3 1961... 1 059 387 2,7 740 432 1,7 Az adatok tanúsága szerint különösen a középiskolákat végzettek iránti kereslet bővült gyorsan, ami egyrészt egyes iparágak valóban nagy ütemben növekvő munkaerőigényét tükrözi, másrészt viszont a nagy vállalkozóknak azon törekvésére mutat, hogy minél olcsóbb bérű dolgozókat foglalkoztassanak. E jelenség ugyanis összefügg a japán bérrendszer több sajátosságával köztük a korral növekvő bérezéssel is. A fiatalok főleg a középiskolát végzettek olcsóságuk mellett, rövid betanítás után igen jól helyettesítik a középkorú, vagy idős szakmunkásokat és hamarabb hozzászoknak az új technológiához is. Az utóbbi években a középiskolát végzettek közül kevesebben mentek állásba (1958-ban 42,3, 1961-ben 35,7% volt ez az arány). E jelenség részben a főiskolákon és egyetemeken tovább tanulni kívánók számszerű növekedésével is összefügg. 1958-ban a középiskolából kikerültek 51,5%-a, 1961-ben pedig 62,3%-a jelentkezett tovább tanulásra Japánban. A tovább tanulás iránti törekvés részben azzal is magyarázható, hogy a főiskolát és egyetemet végzettek kivételével a 30 35 év feletti szak-és betanított munkások egyre nehezebben találnak állandó állást. Nem ritka jelenség Japánban ezek tömeges elbocsátása, miután 30 év felett számottevően emelkedik a bértarifa. Az ily módon kitett dolgozók egy töredékét visszaveszik ugyan raktárosként, éjjeli őrként, de alacsonyabb bérrel, s sokszor csak időleges szerződéssel. A 30 évesnél idősebb dolgozók helyére pedig alacsony bérű fiatal munkásokat toboroznak a vállalatok. Hivatalos közlés szerint 1959-ben pl. a szabad állásoknak csak 6,7%-ára kerestek 31 40 éves férfiakat, 41 50 éveseket pedig csupán 3,2%-ban igényeltek. Az azonos korcsoportu nők valamivel kedvezőbb helyzetben voltak : 7,2, illetve 4,4%-kal szerepeltek. Utóbbinak oka az, hogy a nők sokkal helyenként 40 50%-kal kevesebb bért kapnak ugyanolyan teljesítményért, mint a férfi dolgozók. A 30 35 esztendőn felüli korcsoportokba tartozó elbocsátott dolgozók újabban főleg a kis (100 munkáson aluli) és a közép- (1000 munkáson aluli) üzemek felé fordulnak,2 miután ezek nem bírják a versenyt a fiatal munkaerők toborzása terén a nagyvállalatokkal. A fiatalok ezenkívül azért is mennek szívesebben a nagyüzemekbe, mert ott a szervezett dolgozók már kiharcolták a nyolcórás munkaidőt, kollektív szerződést, és bizonyos szociális juttatásokat (fizetett szabadság, stb.), továbbá kevésbé kell félni a munkaadó csődjétől, mely a kis- és középvállalkozók alkalmazottait állandó bizonytalanságban tartja. A műszaki és természettudományos végzettségű szakemberek hiányával szemben jelentős munkaerőfelesleg is m utatkozik, elsősorban hivatalnokok, (írnokok, titkárok), portások, házfelügyelők körében, de több ipari területen elsősorban a szénbányászatban is. 1959 60-ban minden titkári állásra 8,5 jelentkező jutott. Hosszabb távra hasonlóak a kilátások a társadalomtudományi főiskolákon és egyetemeken végzett szakemberek számára is, ezért a folyó évtizedben e szakokon összesen 290 000 fő kiképzését vette prog 2 S o raik b ó l k e rü lt ki zö m éb en az u tó b b i év tiz ed b e n kböoooo főre te h e tő ja p á n k iv á n d o rló, ezek L a tin -A m e rik á b a n főleg B ra zíliáb a n te le p ed te k le. (In d u s tr v a n d L a b o u r, 1961 jú n iu s, 360. p.) 24*
368 F I G Y E L Ő ramba a kormány, míg a műszaki és természettudományi karokról - ugyanebben az időszakban 730 000 embert kívánnak kibocsátani. Meg kell jegyeznünk, hogy a nyugati sajtó értékelése szerint is irreálisak a hivatalos japán munkanélküli statisztikák, melyek kizárólag a teljes m unkanélkülieket" tartják nyilván s ezek közé csak olyanokat vesznek fel, akik az adott héten személyesen jelentkeztek valamely munkaközvetítőben s egyetlen órányi munkát sem kaptak. (A konjunkturális fellendülésből kieső gazdasági területeken többek közt a szénbányászatban valamint a hivatalnokok számára oly reménytelen az elhelyezkedési lehetőség, hogy a munkakeresők zöme nem is jelentkezik hétről-hétre a közvetítő irodákon, nem szólva a városoktól távol eső helyekről, ahol nem találhatók ilyen szervek, bár igen sok a munkakereső. A japán kormány hivatalos adatai szerint a munkanélküliség az elmúlt évtizedben a következőképp alakult : 7. A m unkanélküliek számú (évi átlagban, 1000 főben) Év Év 1950 440 1959... 580 1956 680 1960... 430 1958... 560 1961 413* * ja n. j ú l. Összevéve megállapítható, hogy.japánban nincs akut és általános m u n ka erőhiány. Jelenleg a munkaerő-tartalék elégtelensége csak néhány szakmára korlátozódik és főleg az ipari központokban jelentkezik, míg egy sor szakterületen, s az előbbiektől messze eső vidékeken jelentős mértékű m unkanélküliség tapasztalható. A perspektivikus számítások szerint az össznépességen belül 1980-ra erőteljessé válik a fiatal korosztályok részarányának csökkenése és az idősebbek nagyobb mértékű növekedése várható, ami nyilván hatással lesz a munkaerő helyzetre is. Irene В. Tauber kiemeli, hogy 1980-ra a lakosság kb 105,6 millióra nő, 1990-re pedig valamivel túlhaladja majd közepes becslések szerint a 107 milliót. Ezt követően Japán népességének számszerű esése valószínű, 2010-ig azonban nem csökken 100 millió alá, amennyiben a születési mozgalom tartósan a jelenlegi szinten marad. E fejlődési irány sokoldalú változást vetít előre a japán munkaerőpiac jövőbeni alakulása szempontjából, következményeinek várhatólag csökkenteniök kell a nők és férfiak bérezési szintje közötti különbségeket, egyben a jelenleginél kedvezőbb elhelyezkedési lehetőségeket teremtve a középkorú és idősebb dolgozók számára. dr. Bíró K lára И ЗМ ЕН ЗН И Я В СОСТАВЕ Н А С ЕЛ ЕН И Я II П О ЛОЖ ЕНИЕ РАБО Ч ЕЙ СИЛЫ В ЯПОНИИ. STRUCTU R A L PO PU L A T IO N CHANGES AND T H E M A N PO W E R IN JA PA N. A N E M Z E T K Ö Z I CSALÁDTERVEZÉSI SZŐVETSÉQ VARSÓI KO N FER EN CIÁ JA A Nemzetközi Családtervezési Szövetség (International Planned Parenthood Federation) 1962. június 5-től 8-ig tartotta Varsóban harmadik európai közelkeleti és afrikai regionális konferenciáját. A konferencia első részében a népesedési helyzet vizsgálatával foglalkozott, részben általános elemzések, részben az egyes országok beszámolója alapján. Az általános előadások (a demográfiai helyzet és a családtervezés rendje, a családtervezés társadalmi és gazdasági vonatkozásai, az egyházak magatartása a családtervezéssel kapcsolat-
F I G Y E L Ő 369 ban, közegészségügyi szolgálat és családtervezés) a régió egészére vonatkozó, vagy annak jelentős részét érintő kérdésekkel foglalkoztak ; az egyes országok jelentései pedig saját speciális demográfiai kérdéseikkel. Az egyes országok közötti különbség mely a beszámolókban is megmutatkozott nemcsupán demográfiai, illetve társadalmi-gazdasági vonatkozásokban jelentkezett, hanem szervezeti szempontból is. A konferencián résztvevő országok egy része, elsősorban a szocialista országok, köztük maga a vendéglátó Lengyelország, nem tagja a szövetségnek. Ezekben az országokban a családtervezéssel kapcsolatos feladatokat általában az állami egészségügyi szolgálat, vagy mint például Lengyelországban nemzeti társadalmi szervezet látja el. A konferencia továbbiakban az egyes munkacsoportok vitaülésein a fogamzásgátlás, a szekszuális nevelés és az abortuszok kérdésével foglalkozott. Nagy figyelmet szentelt a fogamzásgátlás témakörén belül az elmúlt években kikísérletezett és legújabban már be is vezetett orális kontracepció témájának. Az abortuszok kérdésével kapcsolatban a konferencia egyhangúlag helyeselte a szocialista országok törvényhozását, mely az abortuszokat legalizálta és az illegális művi vetélésekből származó egészségügyi ártalmakat túlnyomórészt megszüntette. A konferencián egyébként resztvettek a régióhoz nem tartozó országok (az Egyesült Államok, Kanada) küldöttei is. A szocialista országok közül Lengyelországon kívül a Szovjetunió, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Jugoszlávia és Magyarország vett részt. Magyarországot az Egészségügyi Minisztérium részéről dr. H irschler Im re és dr. Takács Tibor főorvosok, a Központi Statisztikai Hivatal részéről dr. M iltényi K ároly osztályvezető képviselte. A magyar küldöttség jelentést adott be Magyarország népesedési helyzetéről1 valamint résztvett az abortuszokkal kapcsolatos vitában. ВАРШАВСКАЯ К О Н Ф ЕРЕН Ц И Я М ЕЖ ДУНАРОДНОГО СОЮЗА ПО ПЛАНИРОВАНИЮ СЕМЬИ. W ARSA W C O N FE R E N C E OF T H E IN T E R N A T IO N A L PL A N N E D PA R E N T H O O D F E D E R A T IO N. A jelentést a folyóirat 323. oldalán közöljük.