A Pál-völgyi- és a Ferenc- hegyibarlang beszivárgó vizeinek vizsgálata Szendrei Orsolya környezettudomány szak Témavezetők: Fehér Katalin Borbás Edit
Bevezetés - Célkitűzés 1961. évi tv. karsztvidékek: ivó-, gyógy-, és termálvizek rendkívül sérülékeny beszivárgó vizek szerepe: karsztvíz-utánpótlás emberi tevékenységek hatása barlangok beszivárgó vizeinek vizsgálata szennyezések térbeli és időbeli vizsgálata szennyezés eredetének vizsgálata
Vizsgált terület bemutatása Pál- völgyi-barlang: Szépvölgyi Mészkő, Budai Márga Látó-hegy hegylábfelszíne alatt beépített terület cseppkőgazdagság, ásványkiválások változatossága egyedülálló Ferenc- hegyi-barlang: Szépvölgyi Mészkő, Budai Márga Ferenc- hegyi-zóna beépített terület, valamint telepített erdő alatt barlangi sportterápia A Rózsadomb áttekintő mérnökgeológiai szelvénye SZENTIRMAI L. et al. (1988)
Mintavétel 2011. augusztus 2012. március 3-3 alkalommal Pál- völgyi-barlang: kilenc mérőpont Ferenc- hegyi-barlang: hat mérőpont Szempontjai: reprezentatív, megközelíthető, elegendő mennyiségű legyen Módszer: fixen kihelyezett gyűjtőedény, tölcsér
Vízkémiai vizsgálati módszerek Vizsgált komponensek: ph, hőmérséklet és fajlagos elektromos vezetőképesség lúgosság, összes keménység, Ca 2+, Cl - (titrimetria) NH 4+, NO 2-, NO 3-, SO 4 2-, PO 4 3- (spektrofotometria) Na +, K + (lángfotometria)
Elemzési módszerek I. medián-értékek barlangok jelenlegi állapotának bemutatása saját eredmények összevetése az irodalomban fellelhető adatokkal források: SÁRVÁRY I. et al. (1992) FEHÉR K. (1995, 2009, 2011) MAUCHA L. (2001)
Elemzési módszerek II. Klaszter-analízis Piper-diagram Stiff-diagram
Eredmények I. Pál- völgyi-barlang Saját mérések: klaszter-analízis 3 csoport Szennyezés: NO 3-, Cl -, Na +, SO 4 2-201/2001. Korm. rendelet szerinti határértékek mg/l 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1. csoport 2. csoport 3. csoport Minta Csoport Neve 1 Y-folyosó Csurgatórium Óriáskifli Rockenbauer 2 Pentacon Gyöngyös-folyosó H.O.S.E.-terem Meseország 3 Térképész-ág
Eredmények II. Időbeli változások mg/l 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Cl - 1980 1990 2000 2010 saját mg/l 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Na + 1980 1990 2000 2010 saját mg/l 400 350 300 250 200 150 100 50 0 SO 2-4 1980 1990 2000 2010 saját mg/l 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 NO - 3 1980 1990 2000 2010 saját
Eredmények III. Ferenc- hegyi-barlang Saját mérések: Koncentráció-értékek között nagy különbségek mg/l 250 200 150 100 50 0 Kupola-terem Csepegő vizek D Csepegő vizek É Na+ K+ Ca2+ Mg2+ HCO3- Cl- SO42- NO3- mg/l 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Kettős-delta Csiga Törekvés útja Na+ K+ Ca2+ Mg2+ HCO3- Cl- SO42- NO3- Kupola-terem és Törekvés útja elkülönül
Eredmények IV. Időbeli változások Csepegő vizek terme É Kettős-delta
Eredmények V. Környezeti szempontú értékelés 1 összefüggő településszerkezet; 2 nem összefüggő településszerkezet 3 sportpálya; 4 külszíni bánya; 5 szántóföld; 6 állandó növényi kultúrák; 7 füves terület; 8 bokros terület, elszórtan fákkal; 9 erdő Felszínborítási térképek MARI L.- FEHÉR K. (1999) A Rózsadombi Termálkarszt CLC 50 műholdfelvétele FEHÉR K. (2009)
Eredmények VI. Pál- völgyi-barlang Pentacon (p01), Gyöngyös-folyosó (p02), Y-folyosó (p03), H:O.S.E.-terem (p04), Csurgatórium (p05), Óriáskifli (p06), Rockenbauer-terem (p07), Térképész-ág (p08), Meseország (p09)
Eredmények VII. Ferenc- hegyi-barlang Kupola-terem (f01), Kettős-delta (f02), Csiga (f03), Csepegő vizek terme É (f04), Csepegő vizek terme D (f05), Törekvés útja (f06)
Összegzés A Rózsadombi Termálkarszt két fokozottan védett barlangjának csepegő vizei korábbi adatok és a saját mérések összevetése, szennyezettség változása A beépített felszín aránya növekedett; antropogén hatások erősödtek A bejutó szennyezések mértéke sok helyen emelkedett Javaslat: Közműhálózat meghatározott időszaki felülvizsgálata Illegálisan működő ülepítők, szikkasztók megszüntetése
Köszönetnyilvánítás: Fehér Katalin Borbás Edit Dr. Leél-Őssy Szabolcs Dr. Mari László Janata Károly Jurecska Laura Köszönöm a figyelmet!
A bíráló 1. kérdése Mért éppen ennek a két barlangnak a vizsgálatát választotta? barlangok feletti felszín beépítettségének különbsége Pál-völgyi-barlang: felszín teljesen beépített (lakóparki, kertvárosi jellegű) Ferenc-hegyi-barlang: déli járatok feletti felszín beépített
A bíráló 2. kérdése Mi alapján történt a mintavételi időpontok kiválasztása? Évszakok szerint: őszi mérések téli mérések tavaszi mérések Az egyes időszakok eredményei között nincsenek jelentős eltérések