TARTALOMJEGYZÉK 1. Az SQL története és jellemzői 2. Az SQL objektumai 2.1. Katalógus táblázatok 2.2. Táblázat 2.3. Szinonima 2.4. Alias név 2.5. VIEW (látvány) 2.6. Index 3. A dbase IV. SQL használata 3.1. Az SQL kezelése 1 / 68
3.2. Az SQL parancsok bevitele 4. Adatbázis kezelő műveletek 4.1. A létező AB -ok listázása - SHOW DATABASE 4.2. Új AB létrehozás - CREATE DATABASE 4.3. Létező AB megnyitása - START DATABASE 4.4. Aktív (korábban megnyitott) AB bezárása - STOP DATABASE 4.5. Létező AB törlése - DROP DATABASE 5. Táblázat kezelő műveletek 5.1. Táblázat létrehozás - CREATE TABLE 5.2. Táblázat Import / Export - DBDEFINE 5.3. Táblázat attribútumainak módosítása - ALTER TABLE ADD 5.4. Táblázat törlése - DROP TABLE 2 / 68
6. Adatkarbantartó mûveletek 6.1. Feltöltés rekordokkal - INSERT INTO... VALUES 6.2. Adatok (mezők tartalmának) módosítása - UPDATE... SET 6.3. Rekordok (sorok) törlése - DELETE 7. SQL lekérdezések - a SELECT parancs 7.1. A SELECT parancs szerkezete - SELECT FROM 7.2. A WHERE alparancs feltétel listájának szerkezete és elemei 7.3. A WHERE alparancsban használatos állítások - BETVEEN, IN, LIKE 7.4. Csoportképző függvények - COUNT, SUM, MAX, MIN, AVG 7.5. ORDER BY... alparancs 7.6. GROUP BY... alparancs 3 / 68
7.7. HAWING... alparancs 7.8. Az UNION alparancs 8. Látvány létrehozása - CREATE VIEW 9. Indexelés - CREATE INDEX ON 1. Az SQL története és jellemzői 1979. az IBM kifejlesztette a SEQUEL egységesített lekérdező nyelvet. Ebből alakult ki az SQL név. 4 / 68
Az adatbázis ( későbbiekben AB ) kezelő programokat gyártó szoftveres cégek törekszenek a lekérdező nyelv szabványosítására. Az ISO 1989 -ben, majd 1992 -ben adott ki SQL 92 szabványt. (A dbase IV - SQL még az 1989 -es szabvány szerint dolgozik.) Az SQL fejlett, Relációs AB kezelő, lekérdező nyelv. Néhány 1992 -es nyelv: INFORMIX, INGRES, MS SQL Server, Novell XQL, ORACLE, SYBASE. SQL jellemzők: 5 / 68
- az adatkatalógus is az AB része, - az adatdefiníció és az AB kezelés elkülönül, - az adatdefiníció, -kezelés, -biztonság önállóan is programozható, - adatcsere lehetősége, más program nyelven kezelt adatállományokkal. Szakkönyvek: - Novotrade Kiadó: Jack L. és Carolyn J.Hursch - dbase IV SQL, - COMPUTERBOOKS Kiadó: Stolnicki Gyula - SQL kézikönyv - MS Querry - Felhasználói Kézikönyv 6 / 68
2. Az SQL objektumai Katalógus táblázatok Táblázatok ( bázistáblák ) Szinonimák Alias táblanevek Látványok ( más néven VIEW -k ) Indexek 2.1. Katalógus táblázatok: az AB paramétereit rögzítő, az adatokat tároló táblázatokkal azonos kiterjesztésű rendszer táblázatok. 7 / 68
2.2 Táblázat (más néven Reláció, Egyed típus) : a Relációs AB alapegysége, sorokból (Rekord, Egyed előfordulás) és oszlopokból (Attribútum, Tulajdonság ) áll. A táblázatban adatokat tárolunk, amelyek a sor/oszlop metszetben (Mező, Attribútum előfordulás, Tulajdonság előfordulás) helyezkednek el. TÁBLANÉV Egyed típus Tulajdonság típus Oszlop1 Oszlop2. OszlopN adat adat 8 / 68
adat adat adat adat adat adat adat Tulajdonság előfordulás Egyed előfordulás 9 / 68
2.3. Szinonima: a táblázat vagy VIEW számára valamilyen okból új nevet kell adni (a régi is érvényben marad) amellyel szintén hivatkozni lehet rá. (pl. túl hosszú az eredeti név és sokszor kell a parancsokban megadni.) 2.4. Alias név: az eredeti névvel együtt adjuk meg parancsokban, amikor az (általában egymásba ágyazott) hivatkozások ezt igénylik. (rekurzív külső kulcs alkalmazása esetén) 2.5. VIEW (látvány). látszólagos (virtuális) táblázat. Azonos módon használható, mint egy valódi táblázat. A program csak a létrehozásához szükséges utasításokat és paramétereket tárolja el és amikor használni kívánjuk újra generálja. 10 / 68
A VIEW valódi táblázat(ok) és/vagy másik VIEW (-k) oszlopaiból összeállított Tulajdonság típusokat és szűrőfeltételekkel meghatározott Egyed előfordulásokat tartalmaz. Fontos tudni, hogy a VIEW -ban végrehajtott módosítások, visszahatnak azokra a táblá(k)ra, amely(ek)ből készült. A VIEW -k alkalmazásának célja: - redundancia (adatismétlés) elkerülése, - adat védelem - megakadályozható, hogy az eredeti táblázattal dolgozzon illetéktelen személy. - a VIEW létrehozása mindig kapcsolódik, egy őt követő SELECT (kiválasztó) parancshoz, mert meg kell határozni, hogy milyen adatok szerepeljenek a VIEW -ban és ezek honnan származzanak 11 / 68
- a VIEW oszlopnevei lehetnek az eredetiek (ahonnan származnak) de adhatunk teljesen új nevet is nekik, - VIEW létrehozásával, újraszervezhető az AB pl. két tábla összevonható és az eredeti táblák törölhetők, - látvány létrehozható tetszőleges számú táblázatból, - NEM INDEXELHETŐ. 2.6. Index: a táblázat és VIEW sorba rendezése egy vagy több Attribútum szerint. Előre kell létrehozni őket, majd az SQL használata közben már nem kell vele foglalkozni, mert a táblához rendelést a program megteszi. ( Fontos a jó AB tervezés! ) 3. A dbase IV. SQL használata 12 / 68
3.1. Az SQL kezelése A dbase -en belül indítható az SQL. A dbase bejelentkezése után, a Parancs sorban ki kell adni a SET SQL ON parancsot, amire megjelenik az SQ L. prompt. Beállítható a C:DBASE CONFIG.DB állományban, hogy azonnal az SQL. prompt jelentkezzen be: ASSIST = OFF -ra állítás és SQL = ON beírás 13 / 68
Az SQL -ből kilépni a prompt után kiadott QUIT paranccsal lehet. Az SQL és a dbase között bármikor átválthatunk: dbase SQL dbase prompt után: SET SQL ON SQL dbase SQL prompt után: SET SQL OFF FIGYELEM! Az SQL táblázat dbase -ben közvetlenül olvasható, de módosítani TILOS! 14 / 68
Ha használni is akarjuk az SQL táblát a dbase -ben, akkor át kell másolni egy dbase könyvtárba! Fordítva is lehetséges az adatcsere, de csak megfelelő SQL paranccsal importálható a dbase állomány. dbase állomány használatba vétele SQL alatt: Az szükséges dbase állománynak az SQL könyvtárban kell lennie és ki kell adni a következő parancsot: DBDEFINE állomány név; 15 / 68
Az SQL HELP: Hasonlóan működik, mint a dbase IV. -ben, hívható az F1 -gyel vagy a HELP beírásával. On-line HELP segít a hibás parancs beírásakor is, a hiba valószínű okának megjelenítésével. 3.2. Az SQL parancsok bevitele SQL parancs bevitelére két mód van: 16 / 68
- az SQL. prompt után, egy sorban folyamatosan, max. 254 karakteres lehet, - a CTRL + HOME leütése után, a bejelentkező szerkesztő képernyőn strukturált formában, max. 1024 karakteres lehet. Minden parancsot ; (pontosvessző) zár le! Parancssoros bevitelkor <Enter> -rel indítjuk a végrehajtást, A szerkesztő képernyős parancsbevitelt esetén, az <Enter> csak a sorváltásra szolgál, a CTRL + END leütéssel történik az érvényesítés. 17 / 68
A parancs általános szerkezete: PARANCSSZÓ < paraméterek > ZÁRADÉK < paraméter > < operátor > < feltétel > ; pl. parancssoros üzemmódban a Parancs és indítása: SELECT oszlop1, oszlop2 FROM tábla WHERE adat1 <> 10 ; <Enter> 18 / 68
pl. szerkesztő üzemmódban a Parancs és indítása: SELECT oszlop1, oszlop2 <Enter> - új sor kezdése <TAB> FROM tábla <Enter> WHERE adat1 <> 10 ; < CTRL + END > - a parancs indítása a TAB ot csak egyszer kell hazsnálni, ezután a szerkesztő már automatikusan beállítja a következő sorban. 19 / 68
4. Adatbázis kezelő műveletek 4.1 A létező AB -ok listázása SHOW DATABASE Minden korábban létrehozott AB listázásra kerül, függetlenül az elérési útvonalától. Ez az információ az AB leíró táblában tárolódik és a kezelőnek nem is kell tudnia. (indokát lásd a 4.2. pontban) 20 / 68
4.2. Új AB létrehozás CREATE DATABASE [< útvonal>] <ABnév> Hatására létrejön egy új alkönyvtár a megadott útvonal könyvtárában <ABnév> -vel, amelyben az új AB működési környezetét leíró paraméter táblázatok is létrejönnek. Az AB adminisztrációs állományba pedig eltárolódik az új AB elérési útvonala és neve. Vigyázni kell, mert ha nem adunk meg útvonalat mindig az indító könyvtárba hozza létre az új AB -t. 21 / 68
4.3. Létező AB megnyitása START DATABASE < ABnév > A szabálytalanul törölt - nem az SQL programon belül, hanem DOS alatt - AB -ok is listázásra kerülnek, amelyeket természetesen nem lehet elindítani. (lásd AB adminisztrációs állományt, amelyből csak akkor törlődik az AB ha SQL en belül töröltünk.) 4.4. Aktív (korábban megnyitott) AB bezárása STOP DATABASE [<ABnév>] Az <ABnév> megadása nem kötelező, mert úgyis csak az aktuális (futó) adatbázis az, amelyik lezárható. 22 / 68
Másik AB indítása automatikusan leállítja a futót, tehát egyszerre csak egy AB használható! 4.5. Létező AB törlése DROP DATABASE <ABnév> Fontos, hogy előbb be kell zárni az AB -t, majd csak ezután törölhető. A parancs az AB adminisztrációs állományát aktualizálja, de fizikailag nem törli a könyvtárat! Ha törölni is akarjuk, akkor azt fájlkezelő programmal tehetjük meg. 5. Táblázat kezelő műveletek 23 / 68
5.1. Táblázat létrehozás CREATE TABLE <táblázatnév> (<oszlopnév1> <adattípus> <oszlopnév2> <adattípus>... <oszlopnévn> <adattípus>) ; Pl. CREATE TABLE mintatabla ( azonosito INTEGER, nev CHAR (25), sz_datum DATE, fizetes DECIMAL (8,2) ) ; Szerkesztő üzemmódban célszerű dolgozni. A művelet végeztével egy üres adattábla jön létre, amelyet majd feltöltünk adatokkal. 24 / 68
A Táblázat méretei: max. 255 oszlop, max. 4000 byte / sor (az egy rekordban tárolható karakterek száma), max. 2 billió byte karakter egy táblában <táblázatnév> max. 8 karakter hosszú, betűvel kezdődik és az _ (alsó vonás) karakter lehet benne. Az SQL parancsok betűkombinációi kizártak. <oszlopnév> max. 10 karakteres lehet, betűvel kell kezdődnie. <adattípusok> -at és megadásuk módját lásd az alábbi összefoglalóban: 25 / 68
5.2. Táblázat Import / Export Az import lehetőségek csak meghatározott állomány formátumokra érvényesek (mint a dbase esetében). Más formátumok esetén célszerű az EXCEL - dbase konverzió és dbase -ből már közvetlenül importálható (átvehető) a táblázat. Importálni lehet üres (ekkor csak a szerkezetét) vagy már adatokkal teli táblát is. dbase tábla SQL AB ba történő importálásának menete: 26 / 68
- előbb a dbase IV. tábla átmásolása az AB aktuális könyvtárába, - majd a DBDEFINE < táblanév > aktiváló parancs kiadása. Exportálni dbase -be nem is kell, mert közvetlenül használható egy SQL tábla a dbase -ben. A dbase be exportált táblázat ott csak olvasható lesz, tilos módosítani 5.3. Táblázat attribútumainak módosítása - új attribútum (oszlop) hozzáadása: 27 / 68
ALTER TABLE <táblanév> ADD (<oszlopnév N+1> <adattípus>, <oszlopnév N+2> <adattípus>... <oszlopnév N+M> <adattípus>) ; Az új attribútumok az eredeti tábla attribútumai után kerülnek felvételre, beszúrás nem lehetséges. (De nem is kell, lásd CODD 3. megállapítása.) Az új attribútumok (mezők) természetesen üresek lesznek, amiket később ki lehet tölteni. 28 / 68
Pl. ALTER TABLE mintatabla ADD ( cím CHAR (40), telefon CHAR (10) ) katona LOGICAL ; - attribútum törlés a táblából: NEM LEHETSÉGES - attribútum sorrend és/vagy típus módosítása: NEM LEHETSÉGES Figyelem! Mivel oszlopot törölni, sorrendet vagy típust változtatni nem lehet, de ha erre mégis szükség lenne, akkor ezt csak a tábla újraszerkesztésével tudjuk megoldani. Ekkor az eredeti táblából a leválogatás (SELECT) parancs segítségével létrehozható a kívánt tartalmú új tábla majd a régit töröljük. (lásd később) 29 / 68
5.4. Táblázat törlése DROP TABLE <táblanév> A parancs hatására nem csak a tábla, hanem minden hozzá kapcsolódó objektum is automatikusan törlődik! Ez a parancs nem jó a tábla tartalmának törlésére ( teljes adattartalom ürítésére)! Ha törölni kell a tábla tartalmát, lásd a 6.3. pontot. 6. Adatkarbantartó műveletek 30 / 68
6.1. Feltöltés rekordokkal - teljes adatsor (egy teljes rekord) felvitele beszúró utasítással: INSERT INTO <táblázatnév> VALUES ( adat1, adat1,..., adatn ) ; 31 / 68
A felviendő adatok az eredeti tábla attribútum sorrendjében, vesszővel elválasztva kerülnek felsorolásra. Az adat típusok megadási szabálya: Numerikus adat: a szeparátor karakter tizedes pont Pl. 3.45, 120, 2003, 78 Karakteres: az adat idézőjelek közé illesztendő Pl. abc, FERI, Audi Dátum: dátum formátumban kapcsos zárójelek között, ponttal elválasztva { 9999.99.99 } vagy szöveges formátumban de karakterről dátum formátumra átalakító függvény argumentumaként CTOD ( '9999/99/99' ) Pl. { 2001.02.23 }, CTOD ( 2001/02/23 ) Logikai: a logikai értéket pontok közé kell írni IGAZ:.T..t..Y..y. HAMIS:.F..f..N..n. Pl. INSERT INTO mintatabla ( 3412, Kiss Gergő, {1990.07.10}, 12345.60, Mór Fő u. 12., 22-134627,.Y. ) ; 32 / 68
- nem teljes adatsor (a rekord nem minden adatának) beszúrása: Ekkor a VALUES előtt fel kell sorolni, hogy melyik attribútumok (oszlopok) adatait kívánjuk felvinni. Az adatlistában a felsorolás sorrendjében kell az adatokat elhelyezni. INSERT INTO <táblázatnév> (<oszlopnév1, oszloptnév4,.) VALUES ( adat1, adat4, ) ; Pl. INSERT INTO mintatabla (azonosíto, nev, katona ) VALUES ( 1231, Körösi Bea,.N. ) ; 33 / 68
- beszúrás másik táblázatból: Ebben az esetben egy már létező táblázatból írhatunk át teljes (vagy meghatározott attribútumokat tartalmazó) rekordot sőt egyszerre több rekordot is az aktuális táblába. Az, hogy a forrás táblából melyik rekordokra vonatkozzon az átírás (beillesztés) szűrő feltétellel határozzuk meg, illetve az áthozandó attribútumokat projekcióval választjuk ki. Fontos! Csak azonos típusú és kisebb vagy egyenlő hosszú adat szúrható be másik táblából. INSERT INTO <táblázatnév> SELECT < oszlopnév lista> FROM <forrástáblanév> [ WHERE <feltétel> ] 34 / 68
Megjegyzés: a szűrést (ha szükséges) a WHERE záradék (alparancs), a projekciót a SELECT parancs hajtja végre. 6.2. Adatok (mezők tatalmának) módosítása Az adatkarbantartás ilyen módon elég nehézkes. Mindig valamilyen feltételnek megfelelő rekordban történik a mező tartalom módosítás. A feltétel megadása vonatkozhat egy vagy több attribútum értékre, amely feltétel fennállása esetén a kijelölt adat módosításra kerül. Feltételben szerepelhet maga a módosítandó adat is. 35 / 68
A feltétel természetesen kijelölhet egy vagy több rekordot is, amely(ek)ben a mező tartalom módosítás végrehajtásra kerül. Figyelem! Ha nem adunk meg feltételt, a tábla minden rekordjában módosul a kijelölt mező tartalma. Erre egyébként a program fel is hívja a kezelő figyelmét egy üzenettel. A mező tartalom módosítása történhet egy konstanssal, amely minden feltételnek megfelelő rekordban felülírja a mezőtartalmat, és történhet egy kifejezésse l, amely egy számítási eljárás eredményét írja be a megfelelő mezőbe. - minden attribútum előfordulás (az egész oszlop) tartalmának módosítása: (nincs WHERE) 36 / 68
UPDATE <táblanév> SET <oszlopnév> = <konstans> <kifejezés> ; pl. UPDATE mintatabla SET fizetes = 80000.00 ; - mindenki fizetése 80 ezer forint lesz UPDATE mintatabla SET fizetes = (fizetes * 1.2) ; - mindenki 20 %-os fizetésemelést kapott 37 / 68
- adott feltételnek megfelelő tételsorok módosítása: UPDATE <táblanév> SET <oszlopnév> = <konstans> <kifejezés> WHERE <feltétel> ; pl. UPDATE mintatabla SET fizetes = (fizetes * 1.2) WHERE sz_datum < {1980.01.01} ; - csak az 1980. január 1. előtt születettek fizetése emelkedik 20 %-kal. 38 / 68
6.3. Rekordok (sorok) törlése DELETE FROM <táblanév> WHERE <feltétel> Figyelem! A WHERE nélkül kiüríti az egész táblázatot. Pl. DELETE FROM mintatabla WHERE nev = Kovács Béla ; - minden Kovács Béla nevűt töröl az állományból. 39 / 68
7. SQL lekérdezések - a SELECT parancs Előbb, mindig szövegesen (köznyelvi formában) kell megfogalmazni, hogy mit kívánunk végrehajtani. Válasszunk ki a következő attribútumokat (oszlopokat), és/vagy használjunk csoportosító függvény(eke)t A kiválasztás történjen a következő táblázat(ok)ból és/vagy WIEW -(k)ból... [egyesítse a táblákat] A kiválasztás feltételei a következők... Az eredményt rendezze a következő feltétel(ek) szerint 40 / 68
Az eredményt csoportosítsa a következő feltétel(ek) szerint A csoportokból válasszon ki egy feltétel szerinti csoportot Tegye a következőt, a kiválasztott adatokkal ; 7.1. A SELECT parancs szerkezete SELECT [ DISTINCT ] <attribútum lista>, <csoportképző függvény> FROM <tábla lista> [ UNION ] WHERE <attribútum érték(ek)re vonatkozó feltétel> ORDER BY <attribútum lista> 41 / 68
GROUP BY <attribútum lista > HAVING <a csoportra érvényes feltétel> SAVE TO TEMP <újtábla neve> [ <attribútum lista> ] [ KEEP ] ; A SELECT SQL parancs, a többi ALPARANCS. (más néven ZÁRADÉK vagy KLAUZA ) [ DISTINCT ] - kiegészítő parancs, azt jelenti, hogy a feltétel alapján kiválasztott, esetlegesen azonos tartalmú rekordok közül a kiírás csak az egyiket jelenítse meg. <attribútum lista> - azon attribútum nevek felsorolása vesszővel elválasztva, amelyeket a lekérdezésben meg akarunk jeleníteni (ez egy projekció). Az attribútumok ebben a sorrendben fognak majd kiírásra kerülni. Fontos: ha több táblából akarunk attribútumokat megjeleníteni a lekérdezésben, és a táblákban esetleg egyes attribútumoknak azonos a nevük, akkor a hivatkozás a táblanév. attribútumnév formájában történhet (azaz meg kell adni a forrástábla nevét majd kell egy. (pont) és ezt követi az attribútum neve) <csoportképző függvény> - az SQL speciális csoport képző függvényei (lásd 7.4. pontban) 42 / 68
FROM <tábla lista> - azoknak a tábláknak a nevei, amelyek attribútumait felsoroltuk az attribútum listában [ UNION ] - két (vagy több) táblázat azonos típusú és hosszú adataira vonatkozóan, adat duplikálás mentes egyesítési parancs WHERE <attribútum érték(ek)re vonatkozó feltétel vagy állítás > - egy (vagy több) attribútumra vonatkozó konkrét feltétel (a feltétel megadás módját lásd 7.2. az állításokat lásd a 7.3. pontban) ORDER BY <attribútum lista> - egy (vagy több) attribútum név, amely(ek) sorrendjében látni kívánjuk az eredményt (a rendezés több attribútum esetén egymásba ágyazott ) 43 / 68
GROUP BY <attribútum lista > - egy (vagy több) attribútum név, amelyek szerint csoportosítani kívánjuk a megjelenő eredményt (ez is egymásba ágyazott eredményt ad) HAVING <a csoportra érvényes feltétel> - a GROUP BY után alkalmazható alparancs, ezzel megadható, hogy csak azok a csoport eredmények jelenjenek meg, amelyek a feltételnek eleget tesznek SAVE TO TEMP <újtábla neve> [ <attribútum lista> ] [ KEEP ] - ha a lekérdezés eredményét később használni akarjuk (nem csak megtekinteni), akkor alkalmazandó a SAVE TO TEMP alparancs SAVE TO TEMP <újtábla neve> - annak az új táblának a neve, amelybe el akarjuk menteni a lekérdezés eredményét 44 / 68
[ <attribútum lista> ] - ha az új táblában nem akarjuk a lekérdezésben szereplő minden attribútumot szerepeltetni, akkor itt külön felsorolhatjuk azokat, amelyekre szükség van, ha minden adatot el akarunk menteni, nem kell megadni semmit. [ KEEP ] - ha megadjuk, akkor a tábla az AB bezárása után is megmarad, egyébként csak addig él amíg be nem zárjuk az aktuális AB t. Figyelem! A KEEP elt táblát a program az indító könyvtárban helyezi el és nem az AB saját könyvtárában. Pl. SELECT oszlop2, oszlop8, tabla1.oszlop1, tabla23.oszlop1, view4.oszlop5 FROM tabla1, tabla23, view4 WHERE oszlop2 <> 2 * oszlop8 AND tabla1.oszlop1 = 100 OR view4.oszlop5!< 500 ORDER BY oszlop8 45 / 68
GROUP BY tabla23. oszlop1, oszlop2 HAVING SUM (oszlop2) < 50 SAVE TO TEMP ujtabla KEEP ; Fontos megjegyzés! A SELECT paranccsal elsősorban szűrés (leválogatás) történik bár a SAVE TO TEMP paranccsal az említett megszorítássokkal létrehozható új tábla is, de nem jöhet létre VIEW. Ha a SELECT -tel AB táblát vagy VIEW -t akarunk létrehozni, meg kell előzze a CREATE TABLE illetve a CREATE VIEW utasítás. A létrehozó ( CREATE ) utasítást közvetlenül követi a lekérdezés, a fenti szerkezetben, az AS előtét paranccsal. CREATE TABLE <táblanév> <oszlopnevek> 46 / 68
AS SELECT... a lekérdezés folytatása Figyelem! A SELECT <attribútum lista> sorrendje szigorúan azonos, a megelőző CREATE... utasítás <oszlopnevek> listájának sorrendjével. 7.2. A WHERE alparancs feltétel listájának szerkezete és elemei A feltétel egy vagy több relációból állhat. Az összetett feltétel zárójelezhető, relációk és logikai műveletek szerepelnek benne. 47 / 68
A feltétel bal oldala: a vizsgált attribútum neve A feltétel jobb oldala: a feltétel értéke, amely lehet konstans vagy kifejezés (számított érték) Közöttük a reláció jel van: =, <, >, <=, >=, <> vagy!= (mindkettő nem egyenlőt jelent),!<,!> a nem kisebb illetve nem nagyobb jele. A feltétel logikai operátorral összekötve több relációt is tartalmazhat, az operátorok: NOT, AND, OR A két összehasonlítandó adatnak azonos típusúnak kell lennie, a numerikus típusok azonban típustól függetlenül hasonlíthatók. A karakteres adatok hasonlításánál a kis és NAGY betű eltérőnek számít, mert a hasonlítás az ASCII kódok alapján történik. Ha több azonos nevű oszlop is van, itt is együtt kell szerepelnie a táblanévnek az oszlopnévvel. (ugyanúgy mint a SELECT -nél) 7.3. A WHERE alparancsban használatos állítások 48 / 68
Az állítások szerkezete: WHERE <oszlopnév> ÁLLÍTÁS - a BETVEEN állítás WHERE <oszlopnév> [ NOT ] BETWEEN <alsó határérték> AND <felső határérték> A mező tartalma beleesik az értékhatárokba, illetve kívül esik [ NOT ] a megjelölt értékhatárokon. 49 / 68
Csak BETWEEN esetén a határok is elfogadott értékek, NOT BETWEEN esetén a határok nem elfogadott értékek. A határértékek numerikus, karakter és dátum típusúak lehetnek. Pl. WHERE fizetes BETWEEN 50000 AND 80000 WHERE sz_dat NOT BETWEEN {1978.06.12} AND {2000.01.31} - az IN állítás WHERE <oszlopnév> [ NOT ] IN ( érték1, érték2,..., értékn ) 50 / 68
A mező tartalma, IN esetén a zárójelek közt felsorolt értékek valamelyike, NOT IN esetén egyik felsorolt értékkel sem egyező. A lista tartalmazhat numerikus, karakter és dátum típusú konstansokat. Pl. WHERE azonosito IN ( 2312, 3521, 4581, 3499 ) feldolgozásban - csak ezek vesznek részt a WHERE azonosito NOT IN ( 2312, 3521, 4581, 3499 ) feldolgozunk - ezeken kívül mindenkit - a LIKE állítás 51 / 68
WHERE <oszlopnév> [ NOT ] LIKE karaktersorozat A LIKE után megadott karaktersorozatot tartalmazza a mező, illetve NOT LIKE esetén nem tartalmazza. Ez az állítás csak karakteres adattípusú adatokra vonatkozhat A hasonlító karaktersorozatban használhatók JOKER karakterek. A % jel karakter sorozatot helyettesít, az alsó vonás _ egyetlen karaktert helyettesít. Itt is lényeges a kis és a NAGY betű különbözősége! Pl. WHERE nev LIKE Kovács% - a Kovács vezetéknevűeket választja ki WHERE nev LIKE %Piroska - a Piroska keresztnevűeket választja ki 52 / 68
WHERE cím NOT LIKE MÓR% - csak azokat nem választja ki akiknek a lakcíme MÓR ral kezdődik, DE a Mór vagy mór kezdetűt már ki fogja választani. 7.4. Csoportképző függvények A függvények szerkezete: FÜGGVÉNYNÉV ( argumentum ) ( argumentum ) - annak az attribútumnak a neve, amelyre a függvény vonatkozik, vagy lehet egy attribútumot tartalmazó kifejezés is. A COUNT esetén az argumentum lehet a * (csillag) is, amikor a tábla rekordjainak 53 / 68
darabszámát akarjuk lekérdezni. COUNT ( ) - tétel (rekord) számláló, SUM ( ) - oszlop összegét számítja ki, MIN ( ) - az oszlopban szereplő minimum. értéket adja vissza, MAX ( ) - az oszlopban szereplő maximum. értéket adja vissza, AVG ( ) - az oszlop értékeinek átlagát számítja ki A függvényeket általában a SELECT után alkalmazzuk. A COUNT kivételével mindegyik csak numerikus típusú mezőre alkalmazható. pl. SELECT COUNT ( * ) FROM dolgozo ; - a dolgozo állomány tételszámát adja 54 / 68
SELECT COUNT ( * ) FROM nevsor WHERE V_NEV ="Kovács"; - a névsorban található Kovács vezetéknevűek száma SELECT MAX(fizetes), MIN(fizetes), AVG(fizetes) FROM dolgozo; - a dolgozói fizetések maximumát, minimumát és átlagát adja meg 7.5. ORDER BY... alparancs ORDER BY <oszlopnév lista sorszám> [ ASC DESC ] 55 / 68
<oszlopnév lista> - vesszővel elválasztott oszlopnév (attribútum) felsorolás vagy <sorszám> - a SELECT ben felsorolt oszlopnév lista elemeinek sorszáma, vesszővel elválasztva [ ASC ] - a rendezési sorrend emelkedő sorrendű legyen, nem szükséges kiírni mert ez az alapértelmezés [ DESC ] - a rendezési sorrend csökkenő sorrendű legyen, ezt ha szükséges meg kell adni Ha a rendezés 2 vagy több elem (attribútum) szerint történik a rendezés egymásba ágyazó jellegű. Ez azt jelenti, hogy az első helyen szereplő attribútum egyezősége esetén veszi figyelembe a második helyen szereplő, a második egyezősége esetén a harmadik (és így tovább) helyen szereplő attribútumok értékét a végső sorrend kialakításában. Pl. SELECT név, cím, telefon FROM mintatábla ORDER BY cím ; SELECT név, cím, telefon FROM mintatábla ORDER BY cím DESC, név ; SELECT név, cím, telefon FROM mintatábla ORDER BY 2 DESC, 1 ; 56 / 68
7.6. GROUP BY... alparancs GROUP BY <oszlop lista> Csoport műveletek (összegzés, min / max érték, darabszám vagy átlagérték csoportonkénti kiíratásra szolgáló alparancs. Az oszlop tartalma alapján (az azonos mező értékekből) csoportot képez, majd a csoportból csak egyetlen sort jelenít meg. A csoportképző függvényt a SELECT -ben kell definiálni. (lásd a 7.1. pontot) Előírás, hogy az előtte levő SELECT utasítás <oszloplistájának> tökéletesen meg kell egyeznie a GROUP BY <oszloplistával>. Pl. SELECT cím, név, MAX (fizetes) FROM mintatábla GROUP BY cím ; 57 / 68
- a parancs kiírja annak az azonos címen lakó személynek a címét, nevét és keresetét, aki az adott címen a legnagyobb fizetéssel rendelkezik. 7.7. HAWING... alparancs HAWING <feltétel> A GROUP BY után használva, egy csoport értékre ( összegre, minimumra, stb.) vonatkozó 58 / 68
feltétel. Figyelem! Ha nem GROUP BY után használjuk, az egész táblát egyetlen csoportnak tekinti. Pl. SELECT cím, név, MAX (fizetes) FROM mintatábla GROUP BY cím HAWING MAX (fizetes) > 100000 ; Az előző kiíratásból csak a 100 ezer forintnál magasabb fizetésűeket választja ki eredményül. 59 / 68
7.8. UNION alparancs Abban az esetben használjuk, ha két (vagy több) állományból ki szeretnénk íratni azonos jellegű (például cím) adatot. Ilyenkor a forrás állományok adatait egymás után írja úgy, hogy a többszörösen előforduló adatokból csak egyet visz át az eredmény táblába. A forrásadatokra azonban szigorú előírások vonatkoznak. Teljesen azonos típusúnak (még a numerikus típusnak is) és azonos hosszúnak kell lennie a forrás adatoknak. Az attribútum neveknek ( mezőneveknek) azonban nem kell azonosaknak lenni. Az összevonás több, a feltételnek megfelelő adatot is érinthet! pl. SELECT helyseg FROM lakohely - A helyseg, cim és lakas nevű adatokat emeli ki UNION és vonja össze a cimke nevű, véglegesen SELECT cim FROM cimlista elmentett táblába úgy, hogy az esetleg kettő UNION vagy mindhárom állományba szereplő azonos SELECT lakas FROM nevsor cím adatokból csak egyet tart meg címke 60 / 68
SAVE TO TEMP cimke KEEP ; táblában. 8. Látvány VIEW létrehozása A VIEW tehát egy látszólagos táblázat. Fizikailag nem létezik, csak a létrehozásához szükséges utasítások tárolódnak el és ha a feldolgozás során hivatkozunk rá ezen utasítások alapján létrejön a memóriában egy virtuális tábla. A VIEW táblaként viselkedik, azaz módosítható az adata, ami visszahat az eredeti táblára is. De még újabb látvány is készíthető belőle. A VIEW egy vagy több, létező tábla adataiból áll össze, szűrés (szelekció) illetve attribútum kiválogatás (projekció) útján. Ebből következik, hogy létrehozása (CREATE VIEW) során meg kell adni a létrehozandó VIEW nevét, attribútumainak neveit, valamint a forrás attribútum neveket és azt, hogy ezek melyik táblában vannak. CREATE VIEW <látványnév> [ ( <látvány oszloplista> ) ] AS SELECT <forrás oszlopnevek> ( <forrás táblanevek> ) [ WITH CHECK OPTION ] ; 61 / 68
<látványnév> - az új látvány neve, amellyel később hivatkozunk rá [ ( <látvány oszloplista> ) ] - az új látvány attribútumainak felsorolása. Ha nem adjuk meg a <látvány oszloplista> -t, a forrás tábla vagy táblák (lásd <forrás oszlopnevek> ) mindegyike az eredeti nevével és a felsorolás sorrendjében átkerül a VIEW ba. Ha az attribútum neveket vagy akár csak a sorrendet meg akarjuk változtatni, már meg kell adni a <látvány oszloplista> -t. <forrás oszlopnevek> - azoknak az attribútumoknak a nevei, amelyek átkerülnek majd a VIEW ba ( <forrás táblanevek> ) - annak a táblának (azoknak a tábláknak) a neve(i), amelyekből származnak az attribútumok 62 / 68
[ WITH CHECK OPTION ] - ha a látványt adat módosításra is használjuk, akkor célszerű megadni, a nem megengedett módosítás letiltása érdekében. Pl. CREATE VIEW telefonok ( név, tel_szam, lakcím ) AS SELECT mintatábla ( név, telefon, cím ) ; Minden mintatábla rekordból kiíratjuk a telefonok nevű látványba a név, telefon és cím adatot. A látványban új nevet kapott a telefon és a cím. CREATE VIEW mortelefon AS SELECT mintatábla ( név, telefon, cím ) WHERE cím LIKE Mór% 63 / 68
GOUP BY név ; A mortelefon nevű látványban az eredeti névvel szerepelnek az attribútumok, viszont csak a Móron lakók adatait soroljuk fel névsorban. 9. Indexelés Az adatfeldolgozási feladatok gyorsabb elvégzését a jól megtervezett INDEX állományok létrehozása biztosítja. Az index tulajdonképpen egy előre definiált álladó sorrend. Az adattáblák módosításával együtt az index állományok is azonnal módosulnak. Az AB összes indexét a SYSIDXS.DBF rendszertábla tartalmazza. Egy táblázathoz, egy indexállományban max.47 indexelési sorrendet adhatunk meg. 64 / 68
- Index létrehozása: CREATE [ UNIQUE ] INDEX [ <indexnév> ] ON <táblanév> < ( oszlopnév lista ) > [DESC] ; [ UNIQUE ] - ha azt akarjuk, hogy az index egyben annak a táblának amelyre vonatkozik az indexelés egyedi azonosítója is legyen (csak egyszer fordulhasson elő a táblázatban), akkor egyedi UNIQUE indexet kell definiálni [ <indexnév> ] - külön index név megadása nélkül, <táblanév>. MDX jön létre. 65 / 68
<táblanév> - annak a táblának a neve, amelyre az indexelés vonatkozik < ( oszlopnév lista ) > - a tábla azon attribútumainak a felsorolása, amelyek szerint a rendezettségnek érvényesülnie kell. Itt is érvényesül az egymásba ágyazott rendezettség. (lásd az ORDER BY parancsnál) [DESC] - a rendezettség csökkenő sorrendiségét állítja be, a növekvő sorrend az alapértelmezett Pl. CREATE UNIQUE INDEX alapsor ON mintatábla (azonosító) ; 66 / 68
A mintatáblához létrehoztunk egy alapsor nevű indexet, amely azonosító növekvő sorrendben rendez és egyúttal az azonosító attribútumot kineveztük egyedi azonosítónak is. CREATE INDEX nevsor ON mintatábla (cím, név) ; Az index nevsor néven egy lakcím ezen belül névsoros rendezettséget hozott létre. - Index megszüntetése: Ha nincs szűkség egy rendezettségre, akkor az index meg is szüntethető. 67 / 68
DROP INDEX <indexnév> ; 68 / 68