ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének február 27-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. február 27-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésének jóváhagyása Az előterjesztést készítette: Dr. Endre Mónika fogalmazó Előterjesztő: Dr. Kelemen Márk polgármester Véleményezésre és tárgyalásra megkapta: A Képviselő-testület bizottságai Törvényességi véleményezésre megkapta: Verosztáné Csorba Mónika aljegyző Törvényességi észrevételem nincs. Verosztáné Csorba Mónika aljegyző

E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. február 27-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésének jóváhagyása Tisztelt Képviselő-testület! Minden települési önkormányzatnak, illetve intézményfenntartói társulásban vagy (többcélú) kistérségi társulásban fenntartott közoktatási intézmények esetén a társult önkormányzatoknak együttesen ki kell dolgoznia Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programját. A programot össze kell hangolni a település közoktatási intézményeinek működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, az önkormányzati intézkedési tervvel (a közoktatásról szóló 1993. évi LI. törvény 85. alapján), és önkormányzati minőségirányítási programmal. A közoktatásról szóló 1993. évi LI. törvény 89/A. (12) bekezdése értelmében a hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy az e törvény 89/A. -ának (5) bekezdése alapján készített intézkedési terv tartalmazza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, illetve a már megjelent és a hamarosan megjelenő az önkormányzatok és intézmények fejlesztését szolgáló hazai és uniós pályázatok benyújtásának feltétele az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CV. törvény szerint elkészített esélyegyenlőségi programok megléte. Helyzetelemzés összeállítása szükséges az esélyegyenlőséget érintő problémák, hiányosságok feltárására. Ez szolgál kiindulópontul az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló beavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezéséhez, ezért a helyzetelemzés eredményességének alapvető feltétele, hogy az elemzés alapos és pontos legyen. Az elemzésnek az alábbi szempontokat kell figyelembe vennie: A településen élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy a településen biztosítottak-e, illetve elérhetők-e az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. A településen élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy a településen biztosítottak-e a megfelelő feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) gyerekek teljes körű óvodáztatásához; a településen lakó valamennyi 3-18 éves korosztály közoktatási ellátásáról gondoskodik a település akár saját fenntartású intézményében, akár társulásban, akár más szervezettel kötött megállapodás keretében. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézmények mennyire befogadóak, folytatatnak-e szegregáló oktatás-szervezési 2

gyakorlatot; illetve, hogy amennyiben több alapfokú intézmény, és óvoda van a településen, azok között nem érvényesül-e a szegregáció. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy a település intézményeiben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását, mennyire sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, esélyegyenlőségük előmozdításában; illetve, hogy amennyiben több alapfokú intézmény van a településen, az intézmények között az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében van-e jelentős eltérés. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a település intézményeiben. Célja: annak megállapítása, hogy az intézményekben rendelkezésre állnak-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei; illetve, hogy amennyiben több alapfokú intézmény és óvoda van a településen, az egyes intézmények között az oktatás feltételeiben van-e jelentős különbség. A település intézményei számára biztosított források vizsgálata. Célja: annak megállapítása, - hogy az egyes intézmények egyenlő arányban részesültek-e támogatásban, illetve, hogy differenciált forráselosztás esetén mennyire szolgálta a differenciálás az esélyegyenlőség előmozdítását a településen; - hogy a kiegészítő normatívával támogatott oktatási szolgáltatások fejlesztése megtörtént-e az igénybevett kiegészítő állami forrásból. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Ki kell jelölni a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés végrehajtásáért felelős vezető személyt (önkormányzati döntéshozót, tisztségviselőt). Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék a benne foglaltakat. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésben feltárt problémák, hiányosságok alapján kell elkészíteni a települési esélyegyenlőségi programot, illetve az intézményi esélyegyenlőségi tervet. A megfelelően kidolgozott helyzetelemzésben körvonalazódni kell azoknak a fejlesztési céloknak, melyeket az esélyegyenlőség előmozdításához szükséges kitűzni. Ezeket a célkitűzéseket és az elérésük érdekében tervezett beavatkozásokat (intézkedéseket) kell kidolgozni a települési közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben. Az esélyegyenlőségi tervek meglétét az Egyenlő Bánásmód Hatóság is vizsgálja, tehát mindenképpen szükséges lesz azt elkészíteni. 3

Az előterjesztés mellékletét képező dokumentum első része a vonatkozó jogszabályi háttér ismertetését tartalmazza, a 16. oldaltól kezdődik a településre vonatkozó helyzetelemzés. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy Kerekegyháza Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését megtárgyalni és jóváhagyni szíveskedjen. Kerekegyháza, 2008. február 20. Dr. Kelemen Márk polgármester 4

Határozati javaslat./2008. (II. 27.) sz. Kth. Kerekegyháza Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésének jóváhagyása Határozat 1. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete az előterjesztés mellékletét képező Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Kerekegyháza Város Önkormányzata című dokumentumot a melléklet szerinti változatlan tartalommal jóváhagyja. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő:azonnal 2. Felkéri Vincze Miklós jegyzőt, hogy a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program kidolgozásához szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: Vincze Miklós jegyző Határidő: azonnal A határozatról értesül: - Vincze Miklós jegyző - oktatási intézmények 5

1. sz. melléklet Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza Város Önkormányzata 2007. 6

Tartalomjegyzék 1. Alapszabályok, előzmények... 3 1.1. Jogszabályi hivatkozások... 3 1.2. Fontosabb fogalmak... 10 2. Bevezetés... 12 2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja... 12 2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek... 13 3. Kerekegyháza település közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése... 14 3.1. Demográfiai adatok... 14 3.2. Népességvándorlás... 15 3.3. Szociális helyzet a településen... 16 3.4. A közszolgáltatások elérhetősége... 18 3.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere... 18 3.6. Óvodáztatás... 21 3.7. Általános iskola... 22 3.8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma... 23 3.9. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek... 24 3.10. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben.... 25 3.11. A település szakember-ellátottsága... 29 3.12. Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás az egyes intézményekben... 30 3.13. Az önkormányzati hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben... 31 4. A helyzetelemzés összegzése... 32 A dokumentum Kerekegyháza Város Önkormányzata és intézményei által nyújtott adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Helyzetelemzést segítő adatlap a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program tervezéséhez című útmutató alapján készült.

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2008. 1. Alapszabályok, előzmények 1.1. Jogszabályi hivatkozások 1949. ÉVI. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL Az alapvető jogok és kötelességekből kiemelve: 54. (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 70/A. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 70/B. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. 70/C. (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon. (2) A sztrájkjogot, az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 70/E. (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. 70/F. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 70/J. A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 8

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2008. 70/K. Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYNEK A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEI (1993. évi LI. törvény a közoktatásról) A törvény bevezető mondata már kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát: A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése. A törvény 10..-a foglalkozik a tanulói jogokkal, 11.. a tanulói különös jogokkal, ennek a paragrafusnak kiemelt jelentőségű a (7) bekezdése: (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 83. (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. (2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. (3) Az eljárást megindító kérelem, ha a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem; b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem. (4) A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést 9

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2008. a) a törvényességi kérelem; továbbá b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében. (5) A fenntartó képviselője a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. (6) A felülbírálati kérelmet - a (4) bekezdésben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével - az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság a) a felülbírálati kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. (7) A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá - a 76. (2) bekezdésének a)-b) pontjában és a 76. (5) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével - a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással. Eddig is szabályozta a jogrend az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és Alkotmánybírósági határozatban szerepel ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, nem szankcionálta kellőképpen ezeknek, a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény törekszik ezeknek a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére. Az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány 70/A. (1) bekezdése és az 54. (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jogot az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi. Az Alkotmány 70/A. (1) bekezdésében foglalt tilalom nem csak az emberi, illetve az alapvető állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom - amennyiben a különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot - kiterjed az egész jogrendszerre. [ABH 1992. 280, 281.]. Az Alkotmánybíróság szerint az a megkülönböztetés sérti az emberi méltóságot, amely önkényes, vagyis nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994. 197, 200.]. Az Alkotmány 8. (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő emberi méltóságában sérelmet szenvedett személy számára az államnak megfelelő jogvédelmet kell biztosítania. EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ESÉLYEGYENLŐSÉG - POZITÍV MEGKÜLÖNBÖZTETÉS 10 1

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2008. A 2003 évi CV. törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető elvárhatja ennek betartását. Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen elvárással nem léphet fel elmaradása esetén. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak. Az Alkotmánybíróság szerint... ha valamely - az Alkotmányba nem ütköző - társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.] Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözőségük ellenére - csak szerves egységben szemlélhető. Az egyenlő bánásmód szabályozása normatív. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 27. 11

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2008. a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján Olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 12 1

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2008. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. 13 1

1.2. Fontosabb fogalmak 8.Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. 9.Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. 10.Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. 11.Települési esélyegyenlőségi program - a Programban meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. 12.A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma azonban önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb., de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. 13.Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket. 14.Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai: Minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásairól,

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. Minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásaiból és más tevékenységéből, Versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák, személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak 10.Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. 15

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. 2. Bevezetés A fenti törvényi háttér szellemében Kerekegyháza Város Önkormányzata a következőkben dolgozza ki Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Programját, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel 1, az önkormányzati minőségirányítási programmal 2, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. 2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja A hazai jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség érvényesítése - a régi tagállamokhoz hasonlóan - Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontja. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. Horizontálisan érvényesítendő szempont ezért a közoktatás-fejlesztésben, az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben érintett településen, a település közoktatási intézményeiben. Kiemelten fontos az érintett intézmény, intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek mind a településen működő, azonos típusú intézmények, mind azok tagiskolái, feladatellátási helyei között, mind az intézményeken belül, az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között érvényesülnie kell: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet. Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték. Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség biztosítása horizontális elvárás. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét Az esélyegyenlőség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, 1 Az 1993. évi LI. törvény a közoktatásról 85. (4) bekezdés alapján (elfogadta: 57/2000. (VII.03.) sz. Kth.; felülvizsgálta: 11/2004. (II. 11.) sz. Kth.) 2 Az 1993. évi LI. törvény a közoktatásról 85. (7) bekezdés alapján (elfogadta: 12/2004. (II.11.) sz. Kth.) 16

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. illetve alkalmazottjai részéről, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Ennek érdekében kell minden településnek megtervezni és végrehajtani a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programját. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program a településen működő közoktatási intézmények közreműködésével kerül megtervezésre. A program kidolgozása során, az elfogadását megelőzően biztosított a szükséges konzultáció és véleményformálás lehetősége a megvalósításban érintett szakmai és társadalmi partnereknek. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és a Közoktatási esélyegyenlőségi program célja: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a város közoktatási intézményekben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását). A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. 2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak: esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akinek fő feladatai: o a program megvalósításának koordinálása, o a program végrehajtásának nyomon követése, o az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra; 17

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása; befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben; akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban. A monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni. az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét; a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni. 3. Kerekegyháza település közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése Az alábbiakban közölt helyzetelemzést az Oktatási és Kulturális Minisztérium e célból honlapján közzétett sablonja és adatlapjai alapján készítettük el. 3.1. Demográfiai adatok Vizsgált terület adatok Lakónépesség száma 6267 Állandó népesség száma 6641 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 214 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 191 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 658 Állandó népességből a 15-18 évesek száma 290 18

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. Állandó népességszám változása 2000-2007 (- / +) +275 Népesség-nyilvántartó adatai a Kerekegyházán született gyermekek számáról év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007. 11. 30. fő 61 61 60 59 82 73 78 A fenti táblázatok a demográfiai helyzetéről adnak áttekintést statisztikai adatok alapján. Megállapíthatjuk, hogy az 1980 óta Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia a településre nem jellemző, sőt a születések száma inkább növekszik. A település fejlődő, megőrizte nyugodt, csendes alföldi kisvárosi jellegét. A kereskedelmi, szolgáltató jellegű infrastruktúra kisvárosi szinten részben kiépített, nagyobb igények Kecskemét és a környező nagyobb települések útján kielégíthetők, hiszen a lakosság számára könnyen elérhetőek kevés utazással. A fejlesztés irányát az önkormányzat Településfejlesztési koncepciója határozza meg. Cél, hogy a város legyen otthona valamennyi törvénytisztelő állampolgárnak, anyagi helyzetétől, társadalmi körülményeitől függetlenül. Találják meg itt biztonságos és színvonalas otthonukat, az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a közművelődés, valamint a sport területén felmerülő igényeik kielégítésének lehetőségeit. A település fejlődését eredményes pályázatok segítségével megvalósult beruházásai is elősegítik. A település fejlődési lehetőségét támasztja alá, hogy a népesség állandó jelleggel növekszik. 3.2. Népességvándorlás 1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző 0= nem megítélhető Bevándorlás Közeli településekről 4 Közeli városból 3 Távolabbi településekről 2 Távolabbi városokból 4 Megyeszékhelyről 3 Budapestről 2 Külföldről 2 Elvándorlás Közeli településekre 3 Közeli városba 4 Távolabbi településekre 3 Távolabbi városokba 3 Megyeszékhelyre 4 Budapestre 2 Külföldre 2 A város elhelyezkedése nagyon kedvező, jó közlekedési lehetőséggel rendelkezik, ami vonzóvá teszi a településre költözéseket, ehhez hozzájárul a kedvező természeti adottság is. 19

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. Kerekegyháza Város Önkormányzata sokat tesz azért, hogy óvodában, általános iskolában megfelelő szakmai kondíciók mellett, megfelelő épületekben, egyre jobb infrastrukturális feltételek között biztosítsa a településen élők számára a megfelelő nevelő-oktató tevékenységet. A működőképesség megtartása mellett az iskola épületének címzett támogatás felhasználásával történő felújítása hamarosan befejeződik, illetve tervezett az új óvoda felépítése, amelynek megvalósítása érdekében az önkormányzat pályázat benyújtásáról döntött. A gyermekek számára jobb és otthonosabb feltételeket kíván teremteni a mindennapi iskolai, óvodai élethez. Ugyanakkor problémát jelent, hogy korlátozott az önkormányzati tulajdon, ahova ipari, kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat telepíthetnének, illetve munkahelyteremtéshez biztosítanának feltételeket. Ezen problémák kiküszöbölésére a fejlesztési tervekkel összhangban az önkormányzat folyamatosan foglalkozik a fenti kérdésekkel. 3.3. Szociális helyzet a településen Összesen Munkanélküliek száma a településen 196 A munkanélküliek aránya a munkavállalási korú lakossághoz viszonyítva 4,81 % Tartósan munkanélküliek 34 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 32 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást? 239 e b b ől Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 167 67 5 20

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. Külterületen élők száma: összesen 758 halmozottan hátrányos helyzetűek ebbő l 3-5 éves gyermekek száma 44 6 ebből óvodába jár 11 1 általános iskolás tanulók száma 78 3 Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma: összesen - halmozottan hátrányos helyzetűek ebbő l 3-5 éves gyermekek száma - - ebből óvodába jár - - általános iskolás tanulók száma - - A munkanélküliek számát tekintve a mutatószám az országos átlag fölött van, a több mint 10 %-ot kitevő adat alapján, ha a tartósan munkanélküliek számát tekintjük, akkor kedvezőbb a helyzet. Rendszeres gyermekvédelmi támogatást a várhatónál kevesebben igényelnek. Ez arra mutathat, hogy esetleg kényszervállalkozásokban dolgoznak, vagy az is lehetséges, hogy a lecsúszás miatti szégyenből, vagy rosszul felfogott önérzetből nem jelentkeznek többen szociális segélyekért. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a szülők nem nyilatkoznak gyermekük, gyermekeik halmozottan hátrányos voltáról, saját személyüket úgy érzik negatívan érintő adatokról. A jegyző védelembe vétel elrendeléséről illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg levélben tájékoztatja a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, amelyek a gyermeket megilletik, ha megfelel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó feltételeknek. A tájékoztatóval együtt megküldik a Nyilatkozat a halmozottan hátrányos helyzet megállapításához című nyomtatványt, hangsúlyozva, hogy kitöltése önkéntes. A halmozottan hátrányos helyzet igazolására hatósági bizonyítvány kerül kiadásra, aminek érvényességi ideje: az egyik szülő jogosultságáig, a védelembe vétel jogosultságáig. A településen jelentős a külterület, a lakosság mintegy 12 %-a él külterületen. A tanyasi lét jellemző életelemei megtalálhatók (távolság, életmód, villany nélküli tanyák). A településen nincsenek elkülönített telepek, etnikailag szegregált lakókörnyezetben nem élnek gyerekek. 21

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. 3.4. A közszolgáltatások elérhetősége A település népessége az alábbi közszolgáltatásokat jellemzően helyben éri el. A közoktatási szakszolgálati feladatok ellátása döntő többségben a Kecskemét és Térsége többcélú Társulás keretén belül válik elérhetővé. A gyermekjóléti alapszolgáltatások közül a házi gyermekfelügyelet ellátása nem megoldott, igényfelmérések szükségesek, és ezek alapján további megfontolás. A szociális információs szolgáltatás kiépítése folyamatban van. Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, mint szociális alapszolgáltatás kiépítése megtörtént. A közösségi ellátások a 10000 főnél kisebb településeken nem kötelező feladatok, de a hozzáférés biztosításának szervezését az önkormányzat közigazgatási területére is kiterjedően a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás megkezdte. Közszolgáltatások Helyben Más településen, A szolgáltatás éspedig... (km) ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás Kecskemét 20 km Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Kecskemét 20 km Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Kecskemét 20 km Gyógytestnevelés GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Kecskemét- 20 km Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona 3.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A településen igénybe vehető közszolgáltatások esetében a feladatellátást az alábbi táblázat adatai szemléltetik. Az alapfeladatokon kívül a település önkormányzata a közszolgáltatások egy részét nem saját fenntartású intézményén keresztül szervezi meg. Erre a hatályos törvények lehetőséget biztosítanak, hiszen a feladat-ellátási kötelezettség nem csak saját intézmény fenntartásával valósulhat meg. Persze 22

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. kockázati tényezőt jelenthet, ha a közszolgáltatások szervezeti hátterét nem a fenntartó biztosítja, de együttműködési szerződésekkel, társulásokkal időnként a feladat költséghatékonyabban megoldható és működtethető, mint önállóan fenntartott intézmény útján. A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás esetén meg kell vizsgálni, minden érintett gyermek hozzájut-e a megfelelő szolgáltatáshoz. A házi gyermekfelügyelet kapcsán további vizsgálatok szükségesek, igényfelmérés, környezettanulmányok, hogy a feladatellátás igény esetén megoldott legyen. A racionalizálás iránti igény és a vélhetően pozitív irányba nem mozduló önkormányzati támogatási rendszer további változtatásokat igényelhet Kerekegyházán. 23

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. Közszolgáltatások Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága Kiszervezett formában non profit, civil, egyházi szervezet, vagy gazdasági társaság A feladatellátás fenntartói háttere Intézményfenntartó társulás Többcélú Társulás Megyei önkormányzat Egyéb Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona 24

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. 3.6. Óvodáztatás Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 3 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 225 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 196 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 14 Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Nincs adat Nincs adat - 9 A településen nincs adat arról, hogy mekkora a száma a 3-5 éves korú be nem íratott gyermekeknek, és arról, hogy mennyi ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Ezt mindenképpen szükséges felmérni, hiszen ezeknek a gyerekeknek beóvodázása javítja saját további esélyüket. A lakosság egy része Kecskeméten dolgozik, így feltételezhetően vannak olyan gyermekek, akik nincsenek ugyan tanköteles korban, de óvodába járnak Kecskeméten. Az óvoda három telephelyen működik. 25

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. 3.7. Általános iskola Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) 1 24 24 543 Általános iskolai magántanulók száma 6 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 68 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) 17 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 28 Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 80 50 134 Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 10 A településen jelenleg biztosítva van az általános iskolai korú gyermekek elhelyezése. Az általános iskolai férőhelyek számát az alapító okirat határozza meg, a férőhelyek és a beíratott tanulók száma egybeesik. Az első évfolyamba bejövő tanulók száma közel azonos a kimenő 8. osztályosok számával. A demográfiai mutató hosszabb távon mint jeleztük a létszámnövekedést támasztja alá, de a jövőben inkább lassú növekedés várható. A gyermekek elsősorban az alsó tagozatosok igen nagy számban napközi otthonos ellátásban részesülnek. A felső tagozaton már nem ekkora százalékban megoldott a gyermekek tanulásának támogatása, az önálló tanulásra tanítása, hasznos délutáni foglalkozások szervezése. Tanórán kívüli programokon, iskolán kívüli egyéb segítő programokon a művészetoktatás miatt széles lehetőségeket biztosítanak a gyerekeknek. A pedagógia program részletesen meghatározza azokat a tevékenységfajtákat, amelyek a tanórán kívüli tehetséggondozást, illetve szükség esetén akár a felzárkóztatást is segíthetik. A program a beilleszkedési, tanulási kudarcnak kitett tanulók esetén szakmailag megalapozott eszközrendszert és tevékenységrendszert sorol fel a kompenzáció és prevenció érdekében. A közművelődési feladatok irányításának segítségével a tanköteles korú tanulókon túl a felnőtt lakosság részére is szerveznek tevékenységeket. 26

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Kerekegyháza 2007. Vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze a magántanulók státusza, mivel nincs adat arról, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek került-e magántanulói státuszba, és ha igen, miért. 3.8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma A településről eljáró óvodás korú gyermekek számára vonatkozóan nem áll rendelkezésre egzakt szám. Az általános iskolás korosztálynál nem különösebben magas az arány. A demográfiai adatok között a 0-17 éves korosztály száma 1284 fő. Fontos lenne, hogy a fenntartó a jövőben felmérést végezzen és a kapott eredmény alapján kezdeményezzen intézkedést. e b b ől e b b ől Összesen: Halmozottan hátrányos helyzetű: Településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Óvodába jár 196 helyben 196 14 más településre eljáró - - e e b b ől b b ől települések nevei: Kecskemét Alsó tagozatos (1-4.) helyben 284 más településre eljáró e b b ől települések nevei: Kecskemét Felső tagozatos (5-8.) helyben 259 más településre eljáró e e b b ől b b ől települések nevei: Kecskemét 3.9. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek A szomszédos települések közelsége, illetve a határvonalak szinte egymásba épülése miatt sok esetben az iskola és óvoda közelsége alapján döntenek a szülők, hogy melyik település oktatási intézményébe írassák gyermeküket. Alsó tagozat esetében a bejáró gyermekek száma: 16 fő. A felső tagozat esetében a bejáró gyermekek száma: 20 fő. Az óvoda esetében a bejáró tanulók létszáma: 2 fő. Az óvodás gyermekek utaztatását általában a szülők saját gépkocsival oldják meg, 27