Komposztálni, avagy kezet nyújtani a természetnek!
Tisztelt Olvasó! A természet rengeteg erőforrást biztosít számunkra, melyekkel az életünk könynyebbé tehető anélkül, hogy eközben terhelnénk a környezetünket. A környezetünk védelme, kincseinek megóvása és ésszerű kihasználása kulcsfontosságú a jövő megóvása szempontjából. A Környezet és Energia Operatív Program keretében Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP-6.2.0/A/09- Mi is az a komposzt? 2010-0135 pályázat keretén belül valósul meg, melynek címe: Nyújts kezet a természetnek a komposztálás népszerűsítése Nyírteleken. A Nyírteleki Civil Koordinációs és Szociális Szolgáltató Egyesület melynek vezetője Venczelné Bartha Ildikó (elnök) támogatásával. Jelen kiadványunkkal a szerves hulladékok felhasználásának egy alternatíváját kívánjuk bemutatni, a komposztálást. Venczelné Bartha Ildió elnök Földszerű, sötétbarna színű, magas szervesanyag-tartalmú anyag, amely szerves hulladékokból, maradványokból elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő környezeti hatások mellett. Miért komposztáljon? A komposztálás jelentősen csökkenti a háztartásokból elszállítandó hulladék mennyiségét. Éves szinten körülbelül 300 kg hulladékot termelünk otthonunkban és ebből legalább 100 kg hulladékot kidobás helyett komposztálhatunk is. Így az igen nagy költséggel épülő, de környezetünkre nézve biztonságos hulladéklerakók élettartamát is megnövelhetjük. A komposztálással javul a talaj víz-, hőés levegőgazdálkodása. Megnő a talaj tápanyagtároló képessége. A komposztokban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést. Nagyobb lesz a növények ellenálló ké-
pessége a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben. A talajszerkezet stabilitása nő, csökken a porosodás és az erózió veszélye. Komposztálás esetén nem kell műtrágyát venni a kertbe, és nem kell megfizetni a nagyobb tömegű zöldhulladék elszállítását. Nem kell elégetni a feleslegessé vált ágakat, nyesedékeket, ezzel a levegőt sem szennyezi. Aktív részese lehet a szeme előtt lezajló, természetes és önfenntartó körforgásnak. A komposztálás elősegíti a folyamatban részt vevő családtagok környezettudatos magatartásának fejlődését. Mit komposztáljon? Kerti hulladékok: falevél, lenyírt vagy lekaszált fű, széna, szalma, ágak (bizonyos méret felett aprítva), gyomok, fűszernövények Nyers konyhai hulladékok, ételmaradékok (kiválóan komposztálhatóak!): zöldség és gyümölcsszármazékok, így pl.: almacsutka, hagymalevél, répaszélek, kenyér, tészta, magok, kávézacc, teafilter, hamu Állati eredetű trágya és ürülék: A tehéntől, kecskétől, disznótól, birkától, csirkétől és lótól származó trágya nagyszerűen használható komposztként, és sokszor helyben beszerezhető. (TIPP: Lehetőleg ne használja húsevő állatok ürülékét (kutya, macska beleértve), mert kórokozókat tartalmazhat, amelyek nem mindig pusztulnak el a komposzthalóm hőjétől. A háziállatokat tartsa távol a halomtól!) Mértékkel: papírtörülközők és törölgetők, papírgurigák, kartondobozok, fahamu. (TIPP: A papírt első körben szerencsésebb a közeli helyi papír újrafeldolgozási program keretében visszaforgatni (ha van ilyen), és csak eztán komposztálja el a maradék papírjait.)
Mit NE komposztáljon? Impregnált fahulladék, citrusfélék héja, magvas gyomok, a gyomok gyökerei, beteg növényi részek, hús, csont, főzött konyhai hulladék. Óvatosan bánjon a következő dolgokkal: súlyos rovarfertőzött növények, amelyek közt a peték vagy maguk a rovarok életben maradhatnak. Ha a halom hőmérséklete nem elég magas (átlag: 52 57 C alatti), ezek a kártevők nem pusztulnak el és gondokat okozhatnak (így pl: üszöggomba, lisztharmat) (TIPP: Az előzőt elkerülheti, ha a komposztálás kezdeti fázisában, amikor a hőmérséklet még elég magas, legalább kétszer forgassa át a halmot. Eredmény, hogy a halom szélén levő anyagok így bekerülnek középre, ahol a magas hőmérsékleten elpusztulnak belőlük a szennyeződések és a kórokozók.) Mértékkel: A leander, bürök, ricinus és hasonló mérgező növények árthatnak a talajnak, ezért csak kis mennyiségben használjuk fel őket. A repkényt és a kaktuszféléket jobb apróra vágni komposztálás előtt, mert visszanőhetnek, amikor a komposztot használjuk. Ha gyökeret eresztenek a komposzthalómban, húzza ki és néhány nap alatt szárítsa ki őket a napon, majd újra rakja őket a halomra. A rostos szövetű levelek, mint például a magnóliáé, csak lassan bomlanak le, azonban meggyorsítja a folyamatot, ha ezeket felaprítjuk. Bizonyos növények más növényekre és a talajra ártalmas savakat, illetve gyantát tartalmazhatnak. Ilyen pl: az eukaliptusz, a babér, a diófa, a boróka, az akác és a ciprusfa is. A kész termék minőségén nem fog rontani, ha néhány levél kerül a komposztba az itt felsoroltak közül, azonban ha jelentős mennyiségben használja őket, akkor meggátolhatják az egészséges növényfejlődést. Óvatosan bánjon az olyan növényekkel, amelyek túl sok savat képezhetnek vagy összetételüknél fogva lelassíthatják a lebomlást, mint például a tűlevél, számára speciális komposzthalmot szoktak készíteni. Az ebből készült komposzt csökkenti a talaj ph-értékét és serkenti a savas körülményeket kedvelő növények, mint például az eper, a kamélia, az azálea és a gardéniák fejlődését. TIPP: A közhiedelemmel ellentétben a dió és vadgesztenye levele is komposztálható, azonban hosszú idejű érlelésre van szükség, hogy a növekedésgátló anyagok elbomoljanak. Ha sok dió vagy vadgesztenye lomb képződik érdemes neki külön tárolót létrehozni, így a többi, gyorsan bomló anyag felhasználásával nem kell kivárnunk ezek megérését.
Hogyan készítsen komposztot? Amire szükségünk van: - Megfelelő hely: lehetőleg árnyékos, könnyen megközelíthető, vízvételi hely hez közeli helyet válaszunk ki. A komposztálót sík területen állítsa fel! Fontos, hogy a talajjal közvetlen érintkezzen (a mikroorganizmusok biztos bejutása érdekében) és célszerű előtte a talajt is fellazítani. Ne állítsa fel aszfaltra, vagy betonozott területre! Napos, félárnyékos egyben szélvédett, de nem szélcsendes területre kerüljön! Eszközök: kerti szerszámok- ásó, lapát, villa. Komposztáló edény: készen is kapható több féle, műanyagból, fából, de magunk is készíthetünk házilag, lécekből, használt raklapból. 1. Gyűjtsön össze annyi barna és zöld hozzávalót, amennyit csak tud. Minél nagyobb a halom, annál jobban tartja a nedvességet, és annál gyorsabban bomlik le a tartalma (a túlságosan nedves halmot rossz szagáról ismerhetjük fel erre vigyázzon, hogy ne következzen be!). 2. A barna hozzávalók száraz, kemény, magas széntartalmú anyagok, mint például a gallyak, száraz levelek vagy más hasonló növények. 3. A zöld hulladékok friss, lágy, nedvdús, nitrogénben gazdag anyagok, mint például a frissen vágott fű, vagy ide tartoznak az ételmaradékok, konyhai hulladékok is. (TIPP: Kerülje a húsmaradékokat, zsírokat illetve zsiradékokat! Ezeket jobb nem felhasználni, mert a patkányok és a legyek is kedvelik.)
4. Az alapanyagok kisebb darabokban gyorsabban lebomlanak, ezért a nagyobb ágakat, növényi szárakat aprítsa fel! (Ezt a műveletet végezheti elektromos aprítógépekkel, de apró kertben elég lehet egy metszőolló is.) A már említett gallynyesedék, fűkaszálék, növényi részek, konyhai hulladék, falevél, stb mind-mind belekerülhet, rétegesen. Ha gyorsítani kívánja a folyamatokat, 20 centiméterenként szórhat a halomra csontlisz-tet, vagy kifejezetten erre a célra készített komposztadalékot. 5. Száraz időjárás esetén időnként meg is öntözheti a halmot és a folyamat további gyorsítása érdekében a rétegeket megkeverheti, hogy a nehezebben bomló részek is könnyedén levegőhöz jussanak. A felaprított anyagok a nyári melegben 2-3 hónap alatt megérnek, a nagyobb darabokat tartalmazó kazalnak egy évre is szüksége lehet. 6. A már kész, érett, felhasználásra alkalmas komposzt összeesik, barna színű és szagtalan. A végtermék így könnyen lapátolható, porhanyós (ideális esetben nem túl száraz), földszerű anyag lesz. Minőségét még tovább finomíthatja rostálással. 7. A kész komposztanyagot terítse szét a talajon kb. 1 cm vastagon, majd óvatosan dolgozza be! Kész is!
A folyamat szakaszai: 1. Bevezető fázis: ez gyakorlatilag a gyűjtés közbeni időszak, a hőmérséklet a kompo-szthalomban kb. 40 C-ra emelkedik, néhány napig tart. 2. Lebontás: átforgatás után a felszaporodott mikroorganizmusok lebontják a könny-ebben bomló szerves anyagokat, a hőmérséklet elérheti a 70-75 C-ot is. Ez jelentős hőtermelési folyamat, aminek köszönhetően az esetlegesen bekerült gyommagvak is elvesztik csíraképességüket. Időtartama 4-8 hét. 3. Átalakulás: megkezdődik a nehezebben lebomló anyagok lebontása, a hőmérséklet fokozatosan csökken, színe egyre sötétebb lesz, megtelepszenek a talajlakó szervezetek. a folyamat végére kialakul a nyers komposzt. A folyamat 2-4 hónapot vesz igénybe. 4. Érés: a hőmérséklet lecsökken, befejeződik a folyamat, végeredménye az érett komposzt, ez sötétbarna homogén, földszerű anyag, 5-6 hónap is szükséges a befejeződéséhez. hőmérséklet ( o C) 70 60 50 40 30 20 10 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 nap bevezető lebomlási átalakulási érési, felépülési szakasz Mire használjuk a komposztot? Kertben kitűnő anyag a talajjavításhoz. Ültetéskor növények alá kerülő földhöz lehet keverni. Lakásokban virágcserepekbe, balkonládákba rakhatunk komposztot. Zöldség- és virágágyások, szőlők, gyümölcsösök termékenységét segíthetjük elő, ha azok talaját 2-5 l/m3 mennyiségben beterítjük komposzttal, majd azt beforgatjuk az alatta lévő földbe.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 4461 Nyírtelek, Puskin u. 43/b