építések dobozból egyéb testekből

Hasonló dokumentumok
DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS. 33. modul

MATEMATIKA B 1. ÉVFOLYAM EMBER A TERMÉSZETBEN. 10. modul TESTRÉSZEINK! Készítette: Schmittinger Judit

Alkotások síkban mozaiklapokkal, szívószállal

DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS. 23. modul

IDŐMÉRÉS AZ IDŐ MÚLÁSA

Építések egyszerű feltételek szerint

Tükrözés a sík átfordításával

nyitott mondatok (szóbeli) előkészítése

TÖMEGMÉRÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSSAL KOFÁK A PIACON

HOSSZÚSÁGMÉRÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSSAL ÁLLATI LEGEK

HOSSZÚSÁGMÉRÉS ALKALMI MÉRTÉKEGYSÉGGEL TALPMÉRÉS

TESTEK ALKOTÁSA. 25. modul

TÉGLATEST, KOCKA, GÖMB TÉGLALAP, NÉGYZET, KÖR

Tájékozódás térben, síkon

Hány darab? 5. modul

Tájékozódás számvonalon, számtáblázatokon

ÓRAVÁZLAT. Az óra címe: Ismeretek a kis számokról. Osztály. nyújtott 1. évfolyam első év A tanóra célja

Számok kapcsolatai számpárok válogatása kapcsolataik szerint

PARKETTÁZÁS. 28. modul

HOSSZÚSÁGMÉRÉS SZABVÁNY MÉRTÉKEGYSÉGGEL Paradicsom paprika

Mozaikozás szabadon és másolással

AZ IDŐ MÚLÁSÁNAK ÉRZÉKELTETÉSE 1 perc

kié nagyobb? 10. modul Készítette: Abonyi tünde

Építések, kirakások (geometria és kombinatorika)

darabszám; a számok jele 10-ig

MATEMATIKA B 2. ÉVFOLYAM EMBER A TERMÉSZETBEN. 4. modul. TÖMEGMÉRÉS Sherpa. Készítette: Schmittinger Judit

HOSSZÚSÁGMÉRÉS Mennyit nőttem?

DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS A 100-AS SZÁMKÖRBEN. 8. modul

Az modul. Készítette: bóta mária kőkúti ágnes

SÍKIDOMOK ALKOTÁSA. 26. modul

TERÜLETMÉRÉS ALKALMI EGYSÉGGEL Mennyit ér a kézfogásod?

Ismerkedés a tükörrel

TÖBB EGYENLŐ RÉSZ. 35. modul

Melyik nagyobb? 9. modul. Készítette: Abonyi tünde

Alkossunk, játsszunk együtt!

Matematika C 3. évfolyam. Tanagramok. 2. modul. Készítette: Köves Gabriella

Teljes kétjegyű számhoz egyjegyű hozzáadása és elvétele tízesátlépés nélkül, analógiák építése, Szöveges feladatok

MATEMATIK A 9. évfolyam. 1. modul: HALMAZOK KÉSZÍTETTE: LÖVEY ÉVA

ismeretek a kis számokról: 1, 2, 3, 4

Teljes kétjegyűek összeadása és kivonása különféle eljárásokkal és a műveleti tulajdonságok felhasználásával; szöveges feladatok

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK. Készítette: Vidra Gábor

FEJSZÁMOLÁS A TÍZEZRES SZÁMKÖRBEN A KÉTJEGYŰEKKEL ANALÓG ESETEKBEN. AZ ÖSSZEADÁS ÉS KIVONÁS MONOTONITÁSA. 5. modul

az összeadás, kivonás értelmezéseinek gyakorlása; szöveges feladatok

Kártyajátékok. 10. modul. Készítette: Abonyi tünde

mérőszám: hosszúság, tömeg és űrtartalom mérése alkalmi egységekkel

hozzáadás, elvétel kapcsolata szöveges feladatok

Feladatkörök a kooperatív munkában

Nyitott mondatok Bennfoglalás maradékkal

Szorzás, egyenlő részekre osztás 10-zel, 5-tel

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 1. modul GONDOLKODJUNK, RENDSZEREZZÜNK!

TÖRTSZÁMOK, MÉRÉSEK. 34. modul

16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

SZKb_102_01. Bizalomjáték. Készítette: Lissai Katalin É N É S A M Á S I K SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2.

Az összeadás és kivonás tulajdonságai és kapcsolatuk; nyitott mondatok

Tananyag: Számfogalom erősítése a 100-as számkörben. Játékpénzzel számolunk.

A kompetencia terület neve

Számolási eljárások: Számok bontása és 10-re való pótlás

Matematika A 3. évfolyam. diagnosztikus mérés. 14. modul. Készítette: zsinkó erzsébet

Tájékozódás egyenesen; a negatív szám fogalmának előkészítése irányított mennyiségekhez kapcsolva (út, hőmérséklet, idő)

egyesítés, egyik rész szöveges feladatok

sorszámok, számszomszédok

számjelek (1, 2, 3, 4) írása 1 4

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR

É N É S A V I L Á G. Készítette: ádám Ferencné Szabó Anna Kornélia Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

TEMATIKUSTERV MATEMATIKA 2. évfolyam Készítette: Kőkúti Ágnes

MATEMATIKA C 5. évfolyam 2. modul A KOCKA

ÖSSZEADÁS, KIVONÁS AZ EGY 0-RA VÉGZŐDŐ SZÁMOK KÖRÉBEN

Számtulajdonságok tapasztalati megismerése számok válogatása tulajdonságok szerint

az egyesítés és az egyik rész keresésének kapcsolata szöveges feladatok

Óravázlat. Alkalmazott módszerek, eljárások: Közös, egyéni, páros munka. Differenciált feladatok. Magyarázat, beszélgetés. Tevékenykedtetés.

ÍRÁSBELI ÖSSZEADÁS, KIVONÁS. A MŰVELETI SORREND SZÁMÍTÁSOKBAN ÉS SZÖVEGES FELADATOK MEGOLDÁSA SORÁN. 9. modul

Kedves Első Osztályos! Rajzold be az óvodai jeledet!

SZKA_101_22 Tudod-e, hol van? A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

EGÉSZ SZÁMOK. 36. modul

HOSSZÚSÁGMÉRÉS DINOFUTAM

SZKA_101_29 Barátaink az állatok. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

szöveges feladatok előkészítése

Eszközök: logikai lapok, tangramkészlet, labirintus feladatlap, vonat-feladatlap, füzet, színes ceruzák, vizuális differencilás feladatlapok

MÉRÉS. 5. modul. Készítette: Köves Gabriella Cenkvári Györgyi ötletei alapján

labirintusok, tetriszek és pakolós játékok

összeadás, kivonás 9-ig

Tömegmérés, űrtartalommérés egységgel és az egység többszöröseivel

Képzeld el, építsd meg! Síkbeli és térbeli alakzatok 3. feladatcsomag

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 16. modul EGYBEVÁGÓSÁGOK. Készítette: Vidra Gábor

TERÜLETMÉRÉS LEFEDÉSSEL FEDD LE A LOMB RAJZÁT!

MATEMATIKA C 6. évfolyam 2. modul TANGRAMOK

A SZÁMFOGALOM KITERJESZTÉSE IG. FEJSZÁMOLÁS EZRESEKRE KEREKÍTETT ÉRTÉKEKKEL. 4. modul

Segítünk egymásnak. A matematika nem játék? 2. ÉVFOLYAM É N É S A M Á S I K. Készítette: Lissai Katalin

Feladatok, játékok; Valószínűségi megfigyelések; Ellenőrzés, hiányok pótlása

Matematika C 3. évfolyam. Logi. Társasjátékok és tevékenységek logikai alapokkal. 7. modul. Készítette: Köves Gabriella

Óravázlat Matematika. 1. osztály

MATEMATIKA C 9. évfolyam 1. modul IDŐBEN A TÉRBEN

ÍRÁSBELI KIVONÁS. 31. modul. Készítette: KONRÁD ÁGNES

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

szka102_10 É N É S A V I L Á G Készítette: Kovácsné Vojnovics Éva Solymos Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2.

Tapasztalatok tükörrel a kézben

Geometria Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület fogalom kialakítása; síkidomok kerületének meghatározása méréssel, számítással

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 15. modul SÍKIDOMOK. Készítette: Vidra Gábor

szka102_27 É N É S A V I L Á G Készítette: Özvegy Judit SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

Átírás:

Matematika A 2. évfolyam építések dobozból egyéb testekből 26. modul Készítette: Szili Judit Szitányi Judit

2 matematika A 2. ÉVFOLYAM 26. modul Építések dobozokból, egyéb testekből MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok A képességfejlesztés fókuszai Tárgyak, testek különféle tulajdonságainak megismerése A felismert tulajdonságok kifejezése válogatással, megalkotással. Tájékozódás a valóságot leíró modellekben (alaprajz), ezek egyeztetése egymással. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Kb. 2 óra 2. osztály Tágabb környezetben: kereszttantervi NAT szerint: környezeti nevelés, énkép, önismeret, tanulás Kompetenciaterület szerint: szociális és környezeti Szűkebb környezetben: saját programcsomagunkon belül: az 1., 24., 27., 28., 36. modul Megismerési képességek alapozása: Az érzékszervek tudatos működtetése. Azonosítás és megkülönböztetés. Lényegkiemelő-képesség fejlesztése. A megfigyelt tulajdonság, viszony kifejezése válogatással, megalkotással és szóban. A feladattudat fejlesztése. Tájékozódás térben, síkban. A kommunikációs képesség fejlesztése, párkapcsolatokban való működtetése.

Támogatórendszer C. Neményi Eszter Sz. Oravecz Márta: Útjelző a 2. osztályos matematika tanításához C. Neményi Eszter: Geometria, Budapesti Tanítóképző Főiskola Bp., 1999. Értékelés A modulban folyamatos megfigyeléssel követjük, hogy ki-ki képes-e azonosítani és megkülönböztetni az alkotásokat globális képként, illetve adott tulajdonság alapján, képes-e testek válogatására, osztályozására megadott szempont szerint, megérti-e a szóban adott feltételeket, képes-e ezeknek megfelelő alkotást létrehozni és azt összevetni a feltétellel, képes-e tapasztalatait kifejezni megmutatással, szóval, és mások tapasztalatait meghallgatni, képes-e a különböző modellek (megépített test, perspektivikus rajz, alaprajz) és a valóság egyeztetésére. A továbblépés ALAPJA Képes testek létrehozására másolással Képes testek létrehozására egyszerű feltétel szerint Érti az él, lap, csúcs szavakat egyszerű, szögletes, konvex testek esetén matematika A 2. ÉVFOLYAM 26. modul Építések dobozokból, egyéb testekből

matematika A 2. ÉVFOLYAM 26. modul Építések dobozokból, egyéb testekből Modulvázlat Időterv: 1. óra: kb. I. és II/1 5. 2. óra: kb. II/6 12. Változat Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) Kiemelt készségek, képességek Célcsoport / A differenciálás lehetőségei Tanulásszervezés Munkaformák Módszerek Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) I. Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Csoportosítások szempontjának felismerése II. Az új tartalom feldolgozása 1. Válogatás választott szempont szerint, adott válogatás szempontjának felismerése, kifejezése a csoportosítás folytatásával megfigyelés, azonosítás, megkülönböztetés, a felismert tulajdonság kifejezése a válogatás folytatásával, szavakkal megfigyelés, összehasonlítás, megkülönböztetés, megfigyelések kifejezése válogatással egész osztály frontális játék különböző tárgyak a válogatáshoz egész osztály csoportmunka tevékenykedtetés, rajz, ellenőrzés 2. Testek alkotása szabadon megfigyelés egész osztály egyéni tevékenykedtetés 3. Testek válogatása adott feltétel szerint megfigyelés, adott tulajdonság kifejezése válogatással 4. Testek alkotása adott feltételeknek megfelelően adott tulajdonság konkretizálása megalkotással egész osztály frontálisan irányított egyéni tevékenykedtetés egész osztály egyéni tevékenykedtetés néhány tárgy csoportonként színesrúd-készlet, bluetech 1. melléklet, színesrúd-készlet, bluetech színesrúd-készlet, bluetech

A Változat Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) 5. Testek alkotása adott feltételeknek megfelelően: a lap fogalmának alapozása. Kiemelt készségek, képességek adott tulajdonság konkretizálása megalkotással 6. Barkochba egyes tulajdonságok kiemelése, megnevezése, osztályozás 7. Építés modellről: megépített test másolása azonos, illetve más elemekből adott tulajdonság konkretizálása megalkotással, elvonatkoztatás 8. Testek építése perspektivikus rajz alapján megfigyelés, azonosítás, megkülönböztetés 9. Alaprajz készítése megfigyelés, elvonatkoztatás 10. Testek építése kódolt alaprajzon, az elkészült testek összehasonlítása koncentráció, elvonatkoztatás, azonosítás, megkülönböztetés Célcsoport / A differenciálás lehetőségei egész osztály Tanulásszervezés Munkaformák frontálisan irányított egyéni Módszerek tevékenykedtetés Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) színesrúd-készlet, gyufásdoboz, bluetech, 2. és 5. melléklet egész osztály frontális játék dobozokból készült testek egész osztály egyéni tevékenykedtetés egész osztály egyéni tevékenykedtetés egész osztály közös és egyéni tevékenykedtetés, megbeszélés egész osztály, ha az előző megbeszélésnél nem említik, hogy a használandó elemekben is meg kell egyezni egyéni tevékenykedtetés, ellenőrzés, megbeszélés megépített testek, építőelemek (3. melléklet), ragasztó testekről készült rajzok (pl. 4. melléklet), építőelemek 2. melléklet, az elkészült testek, írólapok az elkészült alaprajzok, építőelemek matematika A 2. ÉVFOLYAM 26. modul Építések dobozokból, egyéb testekből

6 matematika A 2. ÉVFOLYAM 26. modul Építések dobozokból, egyéb testekből Változat Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) Kiemelt készségek, képességek Célcsoport / A differenciálás lehetőségei Tanulásszervezés Munkaformák Módszerek Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) B 10. Azonos alaprajzon különböző elemekből készült testek párosítása koncentráció, elvonatkoztatás, azonosítás, megkülönböztetés páros egész osztály, ha eszükbe jut, hogy fontos megegyezni az építőelemekben, illetve, ha jó képességűek, és gyorsan végeznek a feladatokkal tevékenykedtetés, ellenőrzés, megbeszélés az elkészült alaprajzok, építőelemek 11. Testek építése alaprajzon azonos elemeket használva koncentráció, elvonatkoztatás, azonosítás, megkülönböztetés egész osztály egyéni tevékenykedtetés színes rudak, 1/A, 1/B feladatlap egész osztály, ha jó képességűek, és gyorsan végeznek a feladatokkal páros 12. Testek építése magyarázat alapján kommunikációs készség fejlesztése, elvonatkoztatás, egyes tulajdonságok kiemelése, megnevezése tevékenykedtetés, ellenőrzés megépített testek, színesrúd-készlet

A feldolgozás menete Az alábbi részletes leírás célja elsősorban egyféle minta bemutatása. Nem lehet és nem szabad kötelező jellegű előírásnak tekinteni. A pedagógus legjobb belátása szerint dönthet a részletek felhasználásáról, módosításáról vagy újabb variációk kidolgozásáról. I. Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanítói tevékenység Csoportosítások szempontjának felismerése Néhány tárgyat elhelyeztem az asztalon csoportokban (pl. labda, henger alakú tolltartó, dobókocka, műanyag-pohár, olló, könyv, cd-lemez, cd-tok, földimogyoró, alma, hegyező, ). A feladatotok, hogy rájöjjetek, mi szerint alakítottam a csoportokat. Bármilyen tárgyat odaadtok, azt elhelyezem egy csoportban. Ha valamilyen tárgyról sejtitek, hogy melyik csoportba kerülhet, odatehetitek. A gyerekek által választott tárgyakat a tanító két-három-négy csoport valamelyikébe teszi, valamilyen szempont alapján (pl.: felület görbesége, szimmetrikus-e, lyukak száma, üreges-e). Tanulói tevékenység A gyerekek feladata, hogy kitalálják, mi szerint alakulnak a csoportok. Ha van sejtésük, ők helyezhetnek egy-egy választott tárgyat a megfelelő csoportba, vagy adhatnak a vezető által választott csoportba tartozó tárgyat. Ha már elég sokan rájöttek a tulajdonságra, saját szavaikkal meg is nevezhetik azt. Ha látja, hogy többen sejtik már a csoportosítás szempontját, a különböző csoportokba tartozó tárgyakat kér a gyerekektől. matematika A 2. ÉVFOLYAM 26. modul Építések dobozokból, egyéb testekből

matematika A 2. ÉVFOLYAM 26. modul Építések dobozokból, egyéb testekből II. Az új tartalom feldolgozása Tanítói tevékenység 1. Válogatás választott szempont szerint, adott válogatás szempontjának felismerése, kifejezése a csoportosítás folytatásával A tanító kiosztja a tárgyakat a csoportoknak (csoportonként 6-8 tárgy). Egyezzetek meg egy szempontban, ami szerint szétválogathatjátok a kapott tárgyakat! Ha minden csoport végzett, megkéri őket, hogy menjenek át a másik csoport asztalához, figyeljék meg az ő válogatásukat, és egy-egy tárgyat tegyenek hozzá a csoportokhoz. Ezután a csoportok ellenőrzik egymás munkáját, majd egy következő asztalhoz mennek tovább, míg minden csoport minden csoportosításhoz nem tett hozzá tárgyakat. 2. Testek alkotása szabadon Építsetek sokféle építményt színes rudakból! Ragasszátok is össze őket! 3. Testek válogatása adott feltétel szerint Egymás után mutat példát a különböző feltételekre (1. melléklet első oszlop): Keressetek olyat a most megépített testek között, amelyik tükrös/van rajta beugrás/lyukas!, majd olyat, amelyik nem tükrös (nincs rajta beugrás) lyukas (1. melléklet második oszlop): Olyat is keressetek, amelyik nem tükrös/nincs rajta beugrás/nem lyukas! Egyszerre mindig csak egyet kér a tulajdonságok közül, megvárja, míg erre mutatnak példát a gyerekek, azután kéri ennek tagadását. Ennek megfigyelése után mondja csak a következő tulajdonságot. 4. Testek alkotása adott feltételeknek megfelelően Készítsetek a már elkészült testekhez további testeket úgy, hogy legyen köztük tükrös, nem tükrös, lyukas, nem lyukas, olyan, amin van beugrás, és olyan is, amin nincs! Miközben a gyerekek dolgoznak, figyeli munkájukat, ellenőrzi, hogy valóban teljesítik-e a feltételeket. Tanulói tevékenység A csoportok a kiosztott tárgyakat saját szempontjuk alapján válogatják. Minden csoport kitalálja a többi csoport szempontját, és a csoportokhoz hozzátesz egy-egy tárgyat, illetve ellenőrzi, hogy a többi csoport jó helyre tette-e a tárgyakat az ő asztalukon. A gyerekek szabadon alkotnak a színes rudakból. A gyerekek az egyes feltételekhez az általuk készített építmények közül keresnek példákat, amiket megmutatnak egymásnak, megnézik a többiekét. A feltételeknek megfelelő testeket építenek.

Tanítói tevékenység 5. Testek alkotása feltételeknek megfelelően: a lap fogalmának alapozása. Közösen megszámolják néhány egyszerű test lapjait (gyufásdobozét, színes rúdét, néhány színes rúdból álló testét). Megvizsgálják az 5. melléklet példáját, megbeszélik, hogy akárhány rúd kerül egymás mellé egy síkba, azok egyetlen lapot alkotnak. Megszámolják, hogy ennek a testnek tíz lapja van. Ezután adja ki a gyerekeknek az 5. melléklet feladatait. Az ellenőrzés során nem stükséges, hogy a tanító elmondja, mennyi a legtöbb, mennyi a legkevesebb lap, amivel a test rendelkezhet, de fontos, hogy meghallgassa a gyerekek sejtéseit. Tanulói tevékenység A lap fogalmának közös tisztázáa és a példák után építenek minél több és minél kevesebb lappal rendelkező testeket. Megmutatják a testeket, amiket készítettek, megfogalmazzák sejtéseiket. 2. óra 6. Barkochba A tanító néhány, dobozokból épített különböző testet tesz ki az asztalra, hogy mindenki jól lássa (építkezhet pl. a 3. melléklet táblázatban leírt elemeiből). Ezek közül gondol egyre, és válaszol a gyerekek által feltett kérdésekre. 7. Építés modellről: megépített test másolása azonos, illetve más elemekből (a 3. melléklet táblázatának különböző elemeiből). A tanító minden csoportnak kiosztja az elemeket, illetve egyet-egyet az általa épített másolandó tárgyakból, valamint a 2. melléklet képe alapján összeragasztott testből. A csoportban való elrendezés nem feltételez csoportmunkát most, de a későbbi feladatoknál szükséges lesz, és megkönnyíti a szervezést: csoportonként csak egy modell szükséges. Megkéri őket, hogy először éppen ugyanúgy, ugyanolyan elemekből építsék fel a testet, azután építsék meg más elemekből is. Erre mutat példát is: A gyerekek eldöntendő kérdések segítségével próbálják kitalálni, melyik testre gondolt a tanító. A gyerekek az építőelemek segítségével egyénileg másolják le az eredeti testet, először ugyanolyan elemeket használva, azután másmilyen elemekből is megépítik ugyanazt. matematika A 2. ÉVFOLYAM 26. modul Építések dobozokból, egyéb testekből

10 matematika A 2. ÉVFOLYAM 26. modul Építések dobozokból, egyéb testekből Tanítói tevékenység 8. Testek építése perspektivikus rajz alapján 4 csoportban dolgoznak tovább a gyerekek. A tanító kiosztja a csoportoknak a 4. melléklet képeit, hogy építsék meg az ábrázolt testeket az elemekből. Minden csoport egyféle színű elemekből épült testek perspektivikus rajzát kapja. Mialatt a gyerekek dolgoznak, összeszedi azokat az elemeket, amelyekre az egyes csoportoknak nincs szüksége, és átadja annak a csoportnak, amelyik használja (minden csoportnál csak egyféle színű elemek legyenek a 3. melléklet elemeiből, de azokból több is). 9. Alaprajz készítése Felteszi a 2. melléklet A ábráját a táblára. Lehetséges-e, hogy ez a rajz nem azt a testet ábrázolja, amit az előbb lemásoltatok? Milyen más testről készülhetett? Hogyan tudnánk olyan rajzot készíteni, amiről biztosan eldönthető, hogy néz ki a test? Az építészek, amikor épületeket terveznek, alaprajzot szoktak készíteni. Ez leginkább arra hasonlít, mintha fölülről látnánk az épületet. Megrajzoltam ennek a testnek a fölülnézeti képét is. Ez elég volna a test megépítéséhez? Megmutatja a 2. melléklet B ábráját. Úgy lehetne javítani az alaprajzon, hogy az is látszódjon rajta, milyen magas a test az egyes helyeken. Javasolhat emeletenkénti alaprajzot, illetve azt is, hogy írjanak számokat az alaprajzra, amik az emeletek számát jelzik: Emeletenként: 1. 2. 3. Tanulói tevékenység A gyerekek egy-két testet megépítenek, amennyire idejük van (mindenki legalább egyet). Lehetséges, hogy az elemek mögött még vannak olyan elemek, amik nem látszanak. Mondanak példákat, hogy mit lehet így elrejteni. Ötletek lehetnek, pl.: rajzoljuk le minden oldalról a testet; rajzoljuk le azt is szaggatott vonallal, ami nem látszik; fölülnézetből jobban látnánk Nem, mert nem látjuk, hol milyen magas az építmény. Mutatnak is különböző testeket, amelyeknek ilyen a fölülnézete. Kódolt alaprajz (számokkal): Most ilyen kódolt alaprajzot fogunk rajzolni. Mindenki rajzolja meg annak a testnek az alaprajzát, amit megépített! A gyerekek megrajzolják a testek kódolt alaprajzát. Ha a gyerekek fölvetik annak fontosságát, hogy meghatározzuk az építőelemeket, amelyeket használunk, akkor a 10. A feladat helyettesíthető a B-vel.

Tanítói tevékenység 10. A Testek építése kódolt alaprajzon, az elkészült testek összehasonlítása Válasszatok magatoknak olyan párt, aki más színű csoport tagja, és az elkészült alaprajzaitokat cseréljétek ki! Építsétek meg a testeket egymás alaprajza alapján! Ha elkészültetek, hasonlítsátok össze a testet az eredetivel! Az elkészült alaprajzok elcserélése után mindenki azokból az elemekből építkezik, amik az ő csoportjánál vannak, így az alaprajz alapján újraépített testek nem lesznek azonosak az eredetivel. Az összehasonlításnál ezt veszik majd észre a gyerekek. Megbeszélik, hogy mit nem egyeztettek, és azt is, hogyan változtak meg a testek a különböző építőelemek használatakor. 10. B Azonos alaprajzon különböző elemekből készült testek párosítása Válasszatok magatoknak olyan párt, aki más színű csoport tagja, és az elkészült alaprajzaitokat cseréljétek ki. Építsétek meg a testeket egymás alaprajza alapján. Ha elkészültetek, keressétek meg a másik csoportban készült testek közül azt, amelyiknek az alaprajza megegyezik azzal, amit most készítettetek! 11. Testek építése alaprajzon azonos elemeket használva Az 1/A és 1/B feladatlapok közül az osztály fele az egyiket, fele a másikat kapja (pl.: padtársak különbözőt, hogy a következő feladatnál más-más építmények legyenek a párok két tagja előtt). 12. Testek építése magyarázat alapján Az előző feladat építményeinek tanulói magyarázat alapján való megépíttetése párokban. Válasszatok ki egyet a második feladat építményei közül, takarjátok el, és magyarázzátok el társatoknak, hogyan építhetné meg! Ellenőrizzétek, hogy sikerült-e, azután ti is építsétek meg magyarázata alapján az övét! Tanulói tevékenység A gyerekek párosával (más csoportbeli párral) elcserélik egymással alaprajzaikat, megépítik a testeket az alaprajzuk alapján, majd páronként összehasonlítják az eredetit és a most elkészítettet. Ezután közösen beszélik meg tapasztalataikat. Az alaprajz alapján megépített testekhez minden gyerek az eredeti testekből megkeresi azt, aminek az alaprajza azonos az övével. A gyerekek megépítik a feladatlapon kért építményeket az alaprajzokon. A gyerekek kiválasztanak egy építményt, és elmondják társuknak, hogy hogyan néz ki, hogyan építse meg. Ellenőrzés után ők építik fel társuk egy építményét magyarázata alapján, és ellenőrzik is. matematika A 2. ÉVFOLYAM 26. modul Építések dobozokból, egyéb testekből 11