sorszámok, számszomszédok
|
|
- Ferenc Fazekas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Matematika A 1. évfolyam sorszámok, számszomszédok 12. modul Készítette: bóta mária kőkúti ágnes
2 matematika A 1. ÉVFOLYAM 12. modul sorszámok, számszomszédok MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok A képességfejlesztés fókuszai A sorszám fogalmának értelmezése a tanult számkörben A sorszám változásának, változatlanságának megfigyelése A számegyenes fogalmának előkészítése 2 vagy 3 óra 6 7 évesek, 1. osztály Tágabb környezetben: kereszttantervi NAT szerint: környezeti nevelés, énkép, önismeret, tanulás Kompetenciaterület szerint: szociális és környezeti. Szűkebb környezetben: saját programcsomagunkon belül: az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. és 10. modul. Ajánlott megelőző tevékenységek: előtt, mögött, mellett, között, után szavakkal kifejezhető viszonyok előállítása. Környezetünkben való tájékozódás. Vitakultúra alakítása. Problémaérzékenység növelése.
3 Ajánlás A kis számokról szerzett alapismeretek után vezetjük be a számvonal, illetve a számegyenes használatát és a sorszámnevet. Fontos, hogy a gyerekek sokféle módon megtapasztalják a sorba rendezett dolgok közötti viszonyokat, az irányokat. Rendeződjenek, számláljanak különböző irányokba: jobbról, balról, elölről, hátulról, föl, le. Itt még csak sejttessük meg a tőszámnév és a sorszámnév közti különbséget! A későbbiekben is mindenképpen tevékenységbe ágyazva jelenjen meg csak a sorszámnév. A modulban a sorszámot nemcsak darabszámként, hanem mérőszámként is értelmezzük. Ügyeljünk arra, hogy a számvonal ne csak egyenes vonalként jelenjen meg! Támogatórendszer C. Neményi Eszter Sz. Oravecz Márta: Útjelző az 1. osztályos matematika tanításához Értékelés A modulban folyamatos megfigyeléssel követjük a megfigyelés tudatosságát, irányíthatóságát, az észlelés pontosságát, a megfigyelt viszony kifejezésének képességét szóban, a sorrend felismerésének képességét, a számvonalon való tájékozódás képességét, az együttműködés és a kommunikáció képességének alakulását. matematika A 1. ÉVFOLYAM 12. modul sorszámok, számszomszédok
4 matematika A 1. ÉVFOLYAM 12. modul sorszámok, számszomszédok Modulvázlat Időterv: 1. óra: kb. I. és II vagy I. és II óra: kb. II II óra: kb. II Változat Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) I. Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Néhány gyerek sorakoztatása magasság, hajhosszúság szerint Azonos színű, más-más árnyalatú papírlapok sorba rendezése színárnyalat szerint II. Az új tartalom feldolgozása 1. Számok leolvasása többféleképpen Igaz, hamis állítások, bontott alakok 2. Sorrendek előállítása, leolvasása valós helyzetből kiindulva Kiemelt készségek, képességek Célcsoport / A differenciálás lehetőségei Munkaformák Tanulásszervezés Módszerek szerialitás egész osztály frontális bemutatás, tevékenykedtetés, megbeszélés szerialitás egész osztály frontális tevékenykedtetés, megbeszélés figyelem minden gyerek frontális megfigyelés, megbeszélés figyelem, szerialitás, téri tájékozódás figyelem, szerialitás, téri tájékozódás minden gyerek frontális tevékenykedtetés, beszélgetés minden gyerek frontálisan szervezett, egyéni 3. Sorrendek előállítása, leolvasása tárgyakkal tevékenykedve tevékenykedtetés Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) gyerekek színes papírok gyerekek gyerekek színes rúd (t/3.) gyöngy legó
5 Változat Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) 4. Sorszámok neve, jelölése figyelem, szerialitás Kiemelt készségek, képességek szerialitás, téri tájékozódás 6. A sorszámok használata mérőszám értelemben figyelem, számlálás Célcsoport / A differenciálás lehetőségei Munkaformák Tanulásszervezés Módszerek minden gyerek frontális bemutatás, közlés minden gyerek minden gyerek frontálisan szervezett, egyéni frontális, majd páros 5. Sorok és oszlopok sorszáma szerinti tájékozódás tevékenykedtetés beszélgetés, tevékenykedtetés 7. A számegyenes fogalmának előkészítése absztrahálás minden gyerek frontális tevékenykedtetés Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) applikációs képek, (1. melléklet) számkártyák órarend, páronként egyegy kancsó és pohár legó, kisméretű (beszerezhető) számjel-matricák 8. A számegyenes fogalmának közvetlenebb előkészítése Számszomszédok felismerése, megfigyelése, vizsgálata előkészítése téri tájékozódás, absztrahálás, indukció, dedukció minden gyerek frontális tevékenykedtetés háztartási létra, ragasztó, számkártyák 9. Különböző számvonalak készítése absztrahálás, indukció, dedukció minden gyerek frontális tevékenykedtetés számkártyák, madzag, csipeszek matematika A 1. ÉVFOLYAM 12. modul sorszámok, számszomszédok
6 matematika A 1. ÉVFOLYAM 12. modul sorszámok, számszomszédok Változat Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) Kiemelt készségek, képességek Célcsoport / A differenciálás lehetőségei Munkaformák Tanulásszervezés Módszerek Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) Váci út 9. Különböző számvonalak készítése téri tájékozódás, absztrahálás, indukció, dedukció minden gyerek frontális tevékenykedtetés kréta, cellux Váci út 9. Különböző számvonalak készítése absztrahálás, indukció, dedukció minden gyerek csoportos tevékenykedtetés korongok, hurkapálcikák, gemkapcsok, szívószál darabok, gyöngyök, kartoncsíkok, öntapadós számok III. Az új tartalom összefoglalása, ellenőrzése, értékelése Tájékozódások a számegyeneseken absztrahálás, emlékezet, tájékozódás minden gyerek frontális tevékenykedtetés az elkészített számegyenesek, öntapadós számjel-matricák
7 A feldolgozás menete Az alábbi részletes leírás célja elsősorban egyféle minta bemutatása. Nem lehet és nem szabad kötelező jellegű előírásnak tekinteni. A pedagógus legjobb belátása szerint dönthet a részletek felhasználásáról, módosításáról vagy újabb variációk kidolgozásáról. I. Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanítói tevékenység Néhány gyerek sorakoztatása magasság szerint A tanító kiválaszt 5, jól láthatóan különböző magasságú gyereket. Vonalba állítja őket. Álljatok sorba, nagyság szerint! Legelőre a legmagasabb álljon! Nevezzétek meg, ki a legmagasabb! Ki a legalacsonyabb? Ki áll X és Y között? Kik Z szomszédjai? Ki áll X-től balra? Kipróbálhatják úgy is a feladatot, hogy félkörben állnak a kiválasztott gyerekek, és megfogják egymás kezét. A tanító felrajzolja a táblára szimbolikusan karikákkal a gyerekek fejét úgy, ahogyan állnak egymás mellett, félkörben. Megnevez a táblai rajzon egy gyerekfejet. Majd rámutat egy másik fejre, s kérdezi, hogy ki állhat ott, hogy hívják őt? Ismét rámutat egy másik táblai fejre, s kérdi, ki az. A kiválasztott gyerekek sorba állnak nagyság szerint. A többiek megfigyelik őket, és válaszolnak a tanító kérdéseire. Majd félkör alakban állnak. matematika A 1. ÉVFOLYAM 12. modul sorszámok, számszomszédok
8 matematika A 1. ÉVFOLYAM 12. modul sorszámok, számszomszédok Tanítói tevékenység Azonos színű, más-más árnyalatú papírlapok sorba rendezése színárnyalat szerint A tanító 5 különböző árnyalatú kék papírt oszt ki. Tegyétek föl a papírokat a táblára úgy, hogy a legsötétebbtől a legvilágosabbig haladjatok! A papírt nem kapott tanulók segítenek a színárnyalatok egyre világosodó elrendezésében. Hiba esetén közösen javítanak. II. Az új tartalom feldolgozása 1. Számok leolvasása többféleképpen A kint álló gyerekeket a tanító megszámláltatja. Figyeljétek meg őket! Mondjatok róluk igaz állításokat! Eleinte bármilyen igaz állítást elfogad, majd ha szükséges a bontott alakok felé tereli a beszélgetést. A gyerekek megfigyelik társaikat, állításokat mondanak róluk, számukat megnevezik különféle bontott alakzatokban. Pl. 3 fiú, 2 lány Számtannyelven: nadrágos, 1 szoknyás Számtannyelven: szandálos, 1 cipős, 2 tornacipős Számtannyelven: Megfordítom a feladatot: Most azt mondom, hogy Hogyan gondoltam erre az öt gyerekre? A gyerekek megfigyelik társaikat, s javaslatokat mondanak. (Pl.: 1 szőke, 1 fekete, 3 barna)
9 Tanító tevékenység 2. Sorrendek előállítása, leolvasása valós helyzetből kiindulva A gyerekek helyének megváltoztatása, az így kialakult más sorrend elmondatása. A tanító kivezeti az osztályt a folyosóra a lépcsőhöz. Az osztály egyik felét felsorakoztatja a lépcsővel szemben egy vonalban, a többieket a lépcsőn egymás mögött oszlopban. Először a lépcsőn állóktól kérdez. Pl. Ki áll Z mellett? Ki áll balról legelöl a sorban? Ki áll balról a legutolsó helyen? Ki áll jobbról a 4. helyen? Balról hányadik X? Y-nak ki a jobb szomszédja? Kik között áll Z? A kint álló gyerekek számlálása másképpen: balról jobbra, jobbról balra, annak megállapítása, ki hányadik helyen áll. A gyerekek az utasítás szerint felsorakoznak úgy, hogy jól lássák egymást. Kérdések a folyosón állókhoz: Ki előtt áll X? Ki áll legfölül? Ki áll legalul? Ki elölről a 3.? Hátulról hányadik Y? matematika A 1. ÉVFOLYAM 12. modul sorszámok, számszomszédok
10 10 matematika A 1. ÉVFOLYAM 12. modul sorszámok, számszomszédok Tanítói tevékenység 3. Sorrendek előállítása tárgyakkal tevékenykedve, leolvasás Folytatódik az előző feladat a gyerekekkel. Rendeződjetek át úgy, hogy a lépcsőn legalul X álljon! Alulról a második Y legyen! A felső lépcsőn Z álljon! A 3. és 5. lépcső között W álljon! A gyerekek az utasítások szerint elhelyezkednek a lépcsőn. Ezután bemennek az osztályba. Sorozatok kirakása, folytatása színes rudakból Építsetek lépcsőt a színes rudakból! A narancssárgánál hosszabbat ne válasszatok! Olvassatok a lépcsőről! (A kérdések hasonlóak, mint a 2. feladatban.) Soroljátok föl a rudakat növekvő sorrendben! Soroljátok föl csökkenő rendben! A gyerekek megépítik a lépcsőt. A sorszámok kimondott nevének, írásbeli jelölésének megfigyelése, az első, utolsó, középső megkeresése A között, közötte, előtt, előtte, mögött, mögötte, alatt, alatta stb. szavak gyakorlása Tárgyak kirakása tornyok építése, láncok felfűzése adott sorrend szerint. Leolvasások a kirakásokról. Építik a tornyot, fűzik a gyöngyöt. Építsetek tornyot! Az elemeket piros, kék, sárga, zöld sorrendben használjátok! Fűzzetek gyöngyöt! A gyöngyszemek fehér, piros, fekete, sárga sorban kövessék egymást! Milyen színű a 3. elem? Hányadik a sárga? Fordítsátok meg a gyöngysort (a tornyot)! Így is olvassátok le a sorrendet! Dugjátok a hátatok mögé a gyöngysort! Tapintsatok ki rajta 5 szemet! Keressétek meg az ujjatokkal az 5. szemet! Vegyétek magatok elé! Nézzétek meg, milyen színű az 5. gyöngy! Hátuk mögé dugott gyöngysorról kitapogatnak először valamennyi (pl. 5), majd a valahányadik (pl. 5.) szemet.
11 Tanítói tevékenység 4. Sorszámok neve, jelölése a) A tanító öt képet helyez a táblára egymás mellé. (1. melléklet) Megnevezteti a gyerekekkel, mit látnak. Hunyjatok! Megkeveri a képeket. Így is leolvastatja: Megkérdezi: Melyik áll legelöl? Mi látható balról a 2. képen? Balról a 4. kép a tolltartó? Mi látható balról az 5. helyen? Ezután a tanító a képek alá írja a sorszámneveket, és ezekkel együtt is leolvastatja a képeket: A tanító leírja a tulipán alá az 1-est, majd utána írja színessel a pontot. Először kimondja ő: első. Így mondjuk, és így írjuk: 1. A gyerekekkel is kimondatja: első. Hasonlóan végigmondják mind az öt számot. A sorszámok kimondott nevének, írásbeli jelölésének megfigyelése után a tanító megkeresteti az első, utolsó, középső képeket! Kimondatja képpel és sorszámmal együtt. A gyerekek egyenként megnevezik a képeket balról jobbra haladva: maci, bohóc, baba, tolltartó, tulipán Még egyszer végigmondják a tárgyak sorrendjét balról jobbra, így: első a tulipán, második a maci, harmadik a bohóc, negyedik a tolltartó, ötödik a baba. A gyerekek megnevezik a sorrendet, kimondják a sorszámneveket, olyan sorrendben, ahogyan a tanító leírja a sorszámokat a képek alá. Közlés: a sorszámot a szám után írt ponttal jelöljük. Ha nem erre az öt képre gondolok, csak az ötödikre, akkor az öt után.-ot írok. 5. ez azt jelenti, hogy ötödik. Hogy írjam le, hogy most hanyadik a maci? b) A tanító feltesz az írásvetítőre 5 tárgyat, balról jobbra a következő sorrendben: radír, golyó, ceruza, ragasztó, hegyező. A gyerekek feladata sorszámmal együtt leolvasni, balról jobbra haladva. Ezután a tanító kérdez, de nem sorban: Melyik tárgy áll a 2. helyen? (balról) Mi a 4. balról? Nevezd meg! Mi áll jobbról a 4. helyen? A radír hányadik helyen áll balról? És a hegyező? Gy. diktálja pl.: 3. és kimondja: harmadik. Felsorolják balról jobbra egyenként, sorszámnévvel együtt. Válaszolnak a gyerekek. matematika A 1. ÉVFOLYAM 12. modul sorszámok, számszomszédok 11
12 12 matematika A 1. ÉVFOLYAM 12. modul sorszámok, számszomszédok 2. óra Tanítói tevékenység 5. Sorok és oszlopok sorszáma szerint tájékozódás: Csere-bere játék 6 sorba rendezett székekre ülteti a gyerekeket. Egy-egy sorban egymás mögött helyezkednek el a székek (szabályos, téglalapos elrendezésben) Megbeszélik, hogy mely sort választják elsőnek, (a tanítóhoz legközelebbit), és felszólításra tudatosíttatja a gyerekekkel, hogy kik ülnek most az első, második, harmadik... sorban: Álljon fel mindenki, aki a 4. sorban ül! Emelje fel a jobb kezét mindenki, aki az 5. sorban ül! Bal kézzel fogja meg a jobb fülét mindenki, aki a 2. sorban ül Két kézzel jelentkezzenek a 6. sor lakói! Kiáltsák ki egyszerre, hogy hányadik sorban ülnek, akik legelöl ülnek! Két kezükkel együtt mutassák a soruk sorszámát azok, akiket még nem szólítottam! Megbeszélik, hogy melyek az oszlopok, honnan kezdik a számozást. Ezt is tudatosíttatja a gyerekekkel néhány mozgásos tevékenység elvégeztetésével. Megegyeznek abban, hogy a 3. oszlopban a sor 3. széke van elhelyezve, a 2. oszlop helyett azt is mondhatjuk, hogy a sor 2. széke... Játszani fogunk. Én valakit most nem a nevén fogok szólítani, hanem úgy, hogy melyik helyen ül. Akit szólítok, azzal helyet cserélek: ő kijön a gyerekek elé, én meg leülök az ő helyére. Aztán ő szólíthat valakit a helye szerint, hogy kivel szeretne helyet cserélni. Először olyan gyereket szólít, aki valószínűleg ráismer a helyére a mondott adatokról: Cseréljen velem helyet a 3. sor 1. székén ülő tanuló! Érdemes többszöri cserét lejátszatni akkor is, ha kezdetben nem megy nagyon könnyen! Értelmezik a sor kifejezést:... felállnak a 4. sorban ülők; aztán visszaülnek. Sorra végrehajtják az utasításokat, és figyelik a többiek tevékenységét. Értelmezik az oszlop kifejezést az adott helyzetben, és tudatosítják, hogy ki hányadik oszlopban ül. A játék menetének meghallgatása. Ha nem ismer rá a helyére a szólított tanuló, valószínűleg a többiek figyelmeztetik a cserére. Ez után ő szólíthat cserére valakit.
13 Tanítói tevékenység 6. A sorszámok használata mérőszám értelemben Ráhangolódás. A tanító előkészítteti a gyerekekkel az órarendjüket. Hányadik óra a matematika? Mi volt az első óránk? A hét hányadik napjain nem jövünk iskolába? Melyik nap van kedd és csütörtök között? Melyik van szerda és vasárnap között középen? Melyik napok a vasárnap szomszédjai? Angliában a vasárnapot mondják a hét első napjának. Hányadik nap ott a péntek? A kedd? Soroljátok fel a hét napjait úgy, hogy közben mutassátok az ujjatokon, hogy hányadik! A tanító párokra osztja az osztályt. Minden párnak ad egy poharat és egy kancsót. (Az edényeknek nem kell egyformának lenniük.) Közösen kimennek a mosdóba (a csaphoz). Menet közben számolhatjátok a lépéseiteket. Hányadik lépésnél értünk a mosdóhoz? Hány pohár vízzel telt meg a kancsó? Hányadik pohár víz nem fér már bele? Miért nem egyeznek az eredményeitek? 7. A számegyenes fogalmának előkészítése Legóelemekből emeletes házak építtetése Gyerekek, azt kérem tőletek, hogy legóelemekből építsetek 5-emeletes házat! Bármilyen színt használhattok. Ha készen vagytok, ragasszátok fel az emeletek számát! Kisméretű matricákat tettem a padotokra, számok vannak rajta. Ezt ragasszátok fel! Ugyanezen az épületen helyezzétek át úgy a kaput, hogy a garázs kerüljön a legalsó szintre! Mit gondoltok most a sorszámok helyéről? (Megváltoznak az emeletek sorszámai.) A gyerekek az órarendet figyelve válaszolnak a kérdésekre. A gyerekek párosával végzik a feladatot. Minden pár beszámol az eredményéről, megvitatják az eltérés okait. Legóelemekből 5-emeletes (6 szintes) ház építése A legalsó szintre a kapu felragasztása Az emeletek számának felragasztása Újabb átrakásokkal más építményeket építenek. Megnevezik a szinteket, emeleteket az átszámozás után. Elmondják, hogyan változott meg a szintek sorszáma. matematika A 1. ÉVFOLYAM 12. modul sorszámok, számszomszédok 13
14 14 matematika A 1. ÉVFOLYAM 12. modul sorszámok, számszomszédok 3. óra Tanítói tevékenység 8. A számegyenes fogalmának közvetlenebb előkészítése Számszomszédok felismerése, megfigyelése, vizsgálatának előkészítése A tanító létrát hozat a terembe. Mindenki számlálja meg a létra fokait egyesével, rámutatással! Egyszerre csak egy-egy gyerek lépked a létrán. A létrára egymás után fogtok felmenni. Mondjátok a felmenő társatokkal együtt a létrafokok sorszámát! Hagyjunk elég időt arra, hogy minden kisgyerek átélhesse a föl és le utat! (Megtérül a ráfordított idő!) Ezután a tanító nevez meg gyerekeket, és mondja meg, hogy hányadik fokra menjen fel. Menj föl Klári az 1. fokra, majd vissza! Menj Laci a 2. fokra, majd vissza! stb. A megszólított gyerekek a feladat elvégzése után az adott fokra felragasztják a megfelelő sorszámot. A tanító tartja kezében a számkártyákat, abból választja ki indulás előtt a kisgyerek. A tanító a létra mellé, a földre állít egy gyereket. Hányadik fokon áll Peti? A tanító lefekteti a létrát. A szomszédos fokokat megkeresteti egy-egy gyerekkel, és megnevezteti: Melyik fok van a 2. fok után? A 7. előtt? Melyik fokok a 4. fok szomszédjai? Háztartási létra fokainak megszámlálása. Le-föl járások a létrán. Az adott létrafok sorszámának megnevezése. A gyerekek figyelik, hogy a megfelelő fokra állt-e. Számkártyákat ragasztanak fel. Megbeszélik, megvitatják: A 0. fokon. A sorszámneveket és tőszámneveket a fektetett létráról is elmondják.
15 9. Különböző számvonalak készítése Tanítói tevékenység Csíptessétek föl erre a madzagra a következő számkártyákat! A tanító a tanári demonstrációs készletből előveszi az 5, 3, 4, 1, 2, 6 számkártyákat. Gyerekek, a madzagon csomók vannak, pontosan 8 db. Ez a csipesz az egyes számot fogja tartani, a másik a kettest stb. (Nem feltétlenül kell az első csomónál kezdeti a felrakást.) Amikor a hat számkártyát felcsíptették, felveti: milyen számot kellene ide az 1 elé tenni? A számkártyákat áthelyezik csipeszekkel egy kifeszített madzagra. A 0 elhelyezése A számok felhelyezése után tetesse le a tanító a madzagot a földre, s alakítson ő maga belőle görbe vonalat! Így érzékeltethető, hogy a számok elhelyezkedése nemcsak egy egyenesen képzelhető el. 9. Különböző számvonalak készítése Számegyenest készíttethetünk még a folyosó kockakövein, a mászókán, bordásfalon Számkártyák elhelyezése Húzzatok hosszú egyenest krétával a folyosó kövére! Helyezzétek rá a számokat úgy, hogy a számkártyák egyenlő távolságra legyenek egymástól! Ebben segít a kockakő egyenletes nagysága. A mászókára, bordásfalra ugyanígy helyeztetheti el a számkártyákat. A gyerekek megrajzolják a számvonalat, elhelyezik a számkártyákat. matematika A 1. ÉVFOLYAM 12. modul sorszámok, számszomszédok 15
16 16 matematika A 1. ÉVFOLYAM 12. modul sorszámok, számszomszédok 9. Különböző számvonalak készítése Tanítói tevékenység Korongok, hurkapálcikák, gemkapcsok, szívószáldarabok, gyöngyök stb. felhasználásával, különböző technikákkal számegyenesek készítése az egyenletes távolságok figyelembevételével A gyerekek több csoportban dolgoznak. Maguk választják meg, milyen anyagból szeretnének számvonalat készíteni. Egyenlő hosszú (2 cm-es) színes szívószálakból fűzzenek láncot. A szívószálak találkozásához kössék (ragasszák) fel a számkártyákat, amelyek megmutatják, hogy a lánc elejétől hány szívószál-darab van addig felfűzve (A számegyenesen 1-1 ponthoz tartozik a szám, nem egy szakaszhoz; ezért lesz így értelme a nullának is.) Hasonló algoritmussal készülhet a többi számegyenes is. 10. Tájékozódások a számegyeneseken A korongból készült számvonalatokon keressétek meg a következő számok helyét: 5, 1, 3, 2, 4! Olvassátok le az adott számok szomszédjait! Mondja a számokat: 3, 5, 2, 4, 1 Felszólít egy-egy gyereket. Most párokban kérdezzetek egymástól számokat, és mondjátok el a szomszédjait is! Felváltva kérdezzetek és válaszoljatok! (A szomszédok alkotnak egy párt.) A korongból készült számvonalatokon megkeresik a gyerekek a számok helyét. Leolvassák az adott számok szomszédjait. Párokban kérdezik egymást.
ismeretek a kis számokról: 1, 2, 3, 4
Matematika A 1. évfolyam ismeretek a kis számokról: 1, 2, 3, 4 10. modul Készítette: bóta mária kőkúti ágnes matematika A 1. ÉVFOLYAM 10. modul ismeretek a kis számokról: 1, 2, 3, 4 MODULLEÍRÁS A modul
Részletesebbenmérőszám: hosszúság, tömeg és űrtartalom mérése alkalmi egységekkel
Matematika A 1. évfolyam mérőszám: hosszúság, tömeg és űrtartalom mérése alkalmi egységekkel 8. modul Készítette: bóta mária kőkúti ágnes matematika A 1. ÉVFOLYAM 8. modul mérőszám: hosszúság, tömeg és
RészletesebbenAz 5. 14. modul. Készítette: bóta mária kőkúti ágnes
Matematika A 1. évfolyam Az 5 14. modul Készítette: bóta mária kőkúti ágnes matematika A 1. ÉVFOLYAM 14. modul Az 5 MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok A képességfejlesztés
RészletesebbenTájékozódás számvonalon, számtáblázatokon
Matematika A 2. évfolyam Tájékozódás számvonalon, számtáblázatokon 12. modul Készítette: Bóta Mária Kőkúti Ágnes matematika A 2. évfolyam 12 modul Tájékozódás számvonalon, számtáblázatokon modulleírás
Részletesebbenaz összeadás, kivonás értelmezéseinek gyakorlása; szöveges feladatok
Matematika A 1. évfolyam az összeadás, kivonás értelmezéseinek gyakorlása; szöveges feladatok 34. modul Készítették: szabóné vajna kinga molnár éva matematika A 1. ÉVFOLYAM 34. modul: az összeadás, kivonás
Részletesebbenösszeadás, kivonás 9-ig
Matematika A 1. évfolyam összeadás, kivonás 9-ig 27. modul Készítették: Bóta Mária Kőkúti Ágnes matematika A 1. ÉVFOLYAM 27. modul összeadás, kivonás 9-ig modulleírás A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály
RészletesebbenÍRÁSBELI ÖSSZEADÁS, KIVONÁS. A MŰVELETI SORREND SZÁMÍTÁSOKBAN ÉS SZÖVEGES FELADATOK MEGOLDÁSA SORÁN. 9. modul
Matematika A 4. évfolyam ÍRÁSBELI ÖSSZEADÁS, KIVONÁS. A MŰVELETI SORREND SZÁMÍTÁSOKBAN ÉS SZÖVEGES FELADATOK MEGOLDÁSA SORÁN 9. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 4. ÉVFOLYAM 9. modul ÍRÁSBELI
RészletesebbenNyitott mondatok Bennfoglalás maradékkal
Matematika A 2. évfolyam Nyitott mondatok Bennfoglalás maradékkal 35. modul Készítette: Szitányi Judit 2 modulleírás A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok A képességfejlesztés
Részletesebbendarabszám; a számok jele 10-ig
Matematika A 1. évfolyam darabszám; a számok jele 10-ig 6. modul Készítette: bóta mária kőkúti ágnes matematika A 1. ÉVFOLYAM 6. modul darabszám; a számok jele 10-ig MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret
RészletesebbenÉpítések, kirakások (geometria és kombinatorika)
Matematika A 1. évfolyam Építések, kirakások (geometria és kombinatorika) 25. modul Készítették: Szabóné Vajna Kinga Harzáné Kälbli Éva Molnár Éva matematika A 1. ÉVFOLYAM 25. modul építések, kirakások
Részletesebbenegyesítés, egyik rész szöveges feladatok
Matematika A 1. évfolyam egyesítés, egyik rész szöveges feladatok 19. modul Készítették: C. Neményi Eszter Sz. oravecz Márta matematika A 1. ÉVFOLYAM 19. modul egyesítés, egyik rész szöveges feladatok
RészletesebbenAlkotások síkban mozaiklapokkal, szívószállal
Matematika A 2. évfolyam Alkotások síkban mozaiklapokkal, szívószállal 27. modul Készítette: Szili Judit Szitányi Judit 2 matematika A 2. ÉVFOLYAM 27. modul Alkotások síkban mozaiklapokkal, szívószállal
RészletesebbenÉpítések egyszerű feltételek szerint
Matematika A 1. évfolyam Építések egyszerű feltételek szerint 38. modul Készítette: szili judit matematika A 1. ÉVFOLYAM 38. modul építések egyszerű feltételek szerint modulleírás A modul célja Időkeret
RészletesebbenÖSSZEADÁS, KIVONÁS AZ EGY 0-RA VÉGZŐDŐ SZÁMOK KÖRÉBEN
Matematika A 3. évfolyam ÖSSZEADÁS, KIVONÁS AZ EGY 0-RA VÉGZŐDŐ SZÁMOK KÖRÉBEN 16. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 3. ÉVFOLYAM 16. modul összeadás, kivonás az egy 0-ra végződő számok körében
RészletesebbenTÖBB EGYENLŐ RÉSZ. 35. modul
Matematika A 3. évfolyam TÖBB EGYENLŐ RÉSZ 35. modul Készítette: SZITÁNYI JUDIT matematika A 3. ÉVFOLYAM 35. modul TÖBB EGYENLŐ RÉSZ MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási
RészletesebbenTükrözés a sík átfordításával
Matematika A 2. évfolyam Tükrözés a sík átfordításával 37. modul Készítette: Szili Judit 2 MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok A képességfejlesztés fókuszai
RészletesebbenTájékozódás térben, síkon
Matematika A 2. évfolyam Tájékozódás térben, síkon 28. modul Készítette: Szili Judit Szitányi Judit 2 matematika A 2. ÉVFOLYAM 28. modul Tájékozódás térben, síkban (gömbön) MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret
RészletesebbenFEJSZÁMOLÁS A TÍZEZRES SZÁMKÖRBEN A KÉTJEGYŰEKKEL ANALÓG ESETEKBEN. AZ ÖSSZEADÁS ÉS KIVONÁS MONOTONITÁSA. 5. modul
Matematika A 4. évfolyam FEJSZÁMOLÁS A TÍZEZRES SZÁMKÖRBEN A KÉTJEGYŰEKKEL ANALÓG ESETEKBEN. AZ ÖSSZEADÁS ÉS KIVONÁS MONOTONITÁSA 5. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 4. ÉVFOLYAM 5. modul FEJSZÁMOLÁS
Részletesebbenhozzáadás, elvétel kapcsolata szöveges feladatok
Matematika A 1. évfolyam hozzáadás, elvétel kapcsolata szöveges feladatok 18. modul Készítették: C. Neményi Eszter Sz. oravecz Márta matematika A 1. ÉVFOLYAM 18. modul hozzáadás, elvétel kapcsolata szöveges
RészletesebbenFeladatok, játékok; Valószínűségi megfigyelések; Ellenőrzés, hiányok pótlása
Matematika A 2. évfolyam Feladatok, játékok; Valószínűségi megfigyelések; Ellenőrzés, hiányok pótlása 48. modul Készítette: C. Neményi Eszter Szitányi Judit 2 modulleírás A modul célja Időkeret Ajánlott
RészletesebbenSzámolási eljárások tudatos használata számításokban, önellenőrzésben, Gyakorlás, játékok, ellenőrzés, hiányok pótlása
Matematika A 1. évfolyam Számolási eljárások tudatos használata számításokban, önellenőrzésben, Gyakorlás, játékok, ellenőrzés, hiányok pótlása 53. modul Készítették: c. Neményi Eszter Szitányi judit matematika
RészletesebbenEGÉSZ SZÁMOK. 36. modul
Matematika A 3. évfolyam EGÉSZ SZÁMOK 36. modul Készítette: zsinkó erzsébet matematika A 3. ÉVFOLYAM 36. modul EGÉSZ számok MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok
RészletesebbenÍRÁSBELI ÖSSZEADÁS. 30. modul
Matematika A 3. évfolyam ÍRÁSBELI ÖSSZEADÁS 30. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 3. ÉVFOLYAM 30. modul ÍRÁSBELI ÖSSZEADÁS MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási
RészletesebbenDIAGNOSZTIKUS MÉRÉS A 100-AS SZÁMKÖRBEN. 8. modul
Matematika A 3. évfolyam DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS A 100-AS SZÁMKÖRBEN 8. modul Készítette: konrád ágnes matematika A 3. ÉVFOLYAM 8. modul diagnosztikus mérés a 100-as számkörben MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret
RészletesebbenSzorzás, egyenlő részekre osztás 10-zel, 5-tel
Matematika A 2. évfolyam Szorzás, egyenlő részekre osztás 10-zel, 5-tel 44. modul Készítette: Sz. Oravecz Márta Szitányi Judit 2 MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási
RészletesebbenTeljes kétjegyű számhoz egyjegyű hozzáadása és elvétele tízesátlépés nélkül, analógiák építése, Szöveges feladatok
Matematika A 2. évfolyam Teljes kétjegyű számhoz egyjegyű hozzáadása és elvétele tízesátlépés nélkül, analógiák építése, Szöveges feladatok 15. modul Készítette: Szabóné Vajna Kinga Harzáné Kälbli Éva
RészletesebbenMatematika A 1. évfolyam. páros, páratlan. 22. modul. Készítették: Szabóné Vajna Kinga Harzáné Kälbli Éva Molnár Éva
Matematika A 1. évfolyam páros, páratlan 22. modul Készítették: Szabóné Vajna Kinga Harzáné Kälbli Éva Molnár Éva matematika A 1. ÉVFOLYAM 22. modul Páros, páratlan modulleírás A modul célja Időkeret Ajánlott
RészletesebbenTájékozódás egyenesen; a negatív szám fogalmának előkészítése irányított mennyiségekhez kapcsolva (út, hőmérséklet, idő)
Matematika A 2. évfolyam Tájékozódás egyenesen; a negatív szám fogalmának előkészítése irányított mennyiségekhez kapcsolva (út, hőmérséklet, idő) 24. modul Készítette: Szili Judit Szitányi Judit 2 matematika
RészletesebbenTeljes kétjegyűek összeadása és kivonása különféle eljárásokkal és a műveleti tulajdonságok felhasználásával; szöveges feladatok
Matematika A 2. évfolyam Teljes kétjegyűek összeadása és kivonása különféle eljárásokkal és a műveleti tulajdonságok felhasználásával; szöveges feladatok 23. modul Készítette: Szili Judit Szitányi Judit
RészletesebbenA SZÁMFOGALOM KITERJESZTÉSE 10 000-IG. FEJSZÁMOLÁS EZRESEKRE KEREKÍTETT ÉRTÉKEKKEL. 4. modul
Matematika A 4. évfolyam A SZÁMFOGALOM KITERJESZTÉSE 10 000-IG. FEJSZÁMOLÁS EZRESEKRE KEREKÍTETT ÉRTÉKEKKEL 4. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 4. ÉVFOLYAM 4. modul A SZÁMFOGALOM KITERJESZTÉSE
RészletesebbenTÉGLATEST, KOCKA, GÖMB TÉGLALAP, NÉGYZET, KÖR
Matematika A 3. évfolyam TÉGLATEST, KOCKA, GÖMB TÉGLALAP, NÉGYZET, KÖR 40. modul Készítette: SZILI JUDIT (A 11., 13., 15. PONTOT: LÉNÁRT ISTVÁN) matematika A 3. ÉVFOLYAM 40. modul TÉGLATEST, KOCKA, GÖMB
Részletesebbenközti kapcsolatok, Ellenőrzés, Játék 21. modul
Matematika A 4. évfolyam MŰVELETi tulajdonságok, a műveletek közti kapcsolatok, Ellenőrzés, Játék 21. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 4. ÉVFOLYAM 21. modul Műveleti tulajdonságok, a műveletek
RészletesebbenVALÓSZÍNŰSÉGI JÁTÉKOK. 44. modul
Matematika A 3. évfolyam VALÓSZÍNŰSÉGI JÁTÉKOK 44. modul Készítette: SZITÁNYI JUDIT matematika A 3. ÉVFOLYAM 44. modul VALÓSZÍNŰSÉGI JÁTÉKOK MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási
RészletesebbenSZÁMLÁLÁS, SZÁMOLÁS ESZKÖZÖKKEL
SZÁMLÁLÁS, SZÁMOLÁS ESZKÖZÖKKEL Készítette: Denke Antalné 1 A modul célja A számfogalom formálása; A számolás tudatossá alakítása; Egy számolási mód alapos megértetése, kidolgozás; Összefüggéslátás fejlesztése
RészletesebbenCsere-bere. 2. modul. Készítette: KÖVES GABRIELLA
Csere-bere 2. modul Készítette: KÖVES GABRIELLA 2 Csere-bere A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok A képességfejlesztés fókuszai A tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem
RészletesebbenMozaikozás szabadon és másolással
Matematika A 1. évfolyam Mozaikozás szabadon és másolással 39. modul Készítette: szili judit matematika A 1. ÉVFOLYAM 39. modul mozaikozás szabadon és másolással modulleírás A modul célja Időkeret Ajánlott
RészletesebbenHányféleképpen. 6. modul. Készítette: Köves Gabriella
Hányféleképpen 6. modul Készítette: Köves Gabriella Hányféleképpen? A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok Kombinatorikai feladatok megoldása szerep játékkal, mozgásos játékkal,
RészletesebbenTÖRTSZÁMOK, MÉRÉSEK. 34. modul
Matematika A 3. évfolyam TÖRTSZÁMOK, MÉRÉSEK 34. modul Készítette: SZITÁNYI JUDIT matematika A 3. ÉVFOLYAM 34. modul TÖRTSZÁMOK, MÉRÉSEK MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási
RészletesebbenÍRÁSBELI SZORZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE; TÖBBTAGÚ ÖSSZEADÁSOK, TÖBBSZÖRÖZÉSEK. 37. modul
Matematika A 3. évfolyam ÍRÁSBELI SZORZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE; TÖBBTAGÚ ÖSSZEADÁSOK, TÖBBSZÖRÖZÉSEK 37. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 3. ÉVFOLYAM 37. modul ÍRÁSBELI SZORZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE; TÖBBTAGÚ
RészletesebbenÍRÁSBELI KIVONÁS. 31. modul. Készítette: KONRÁD ÁGNES
Matematika A 3. évfolyam ÍRÁSBELI KIVONÁS 31. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 3. ÉVFOLYAM 31. modul ÍRÁSBELI KIVONÁS MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási
RészletesebbenVizsgálódás a szorzótáblákban Összefüggések keresése, indoklása
Matematika A 2. évfolyam Vizsgálódás a szorzótáblákban Összefüggések keresése, indoklása 46. modul Készítette: Szitányi Judit 2 MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási
Részletesebbenö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
RészletesebbenMatematika C 3. évfolyam. Melyikhez tartozom? 4. modul. Készítette: Abonyi Tünde
Matematika C 3. évfolyam Melyikhez tartozom? 4. modul Készítette: Abonyi Tünde Matematika C 3. évfolyam 4. modul Melyikhez tartozom? MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási
RészletesebbenÁ Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
Részletesebbenszámlálás, mérés 1000-ig
Matematika A 3. évfolyam számlálás, mérés 1000-ig 9. modul Készítette: zsinkó erzsébet matematika A 3. ÉVFOLYAM 9. modul Számlálás, mérés 1000-ig MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály
RészletesebbenÉ É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
Részletesebbenő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
Részletesebbenó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
RészletesebbenÁ Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
RészletesebbenÉ ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
Részletesebbenű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
RészletesebbenÁ Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
Részletesebbenö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
RészletesebbenÉ Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
RészletesebbenÚ ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
RészletesebbenÁ ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
RészletesebbenÉ É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
RészletesebbenÚ ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
RészletesebbenÉ ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
RészletesebbenÁ Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é
RészletesebbenÁ É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
RészletesebbenÓ Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
RészletesebbenÁ ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
Részletesebbenú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
Részletesebbenö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
Részletesebbenö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
Részletesebbenő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
RészletesebbenÁ ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
Részletesebbenö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
RészletesebbenÉ Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
Részletesebbenú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
RészletesebbenÓ Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
Részletesebbenü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
Részletesebbenú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
RészletesebbenÁ ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
Részletesebbenö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
RészletesebbenÉ Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
Részletesebbenú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
Részletesebben0653. MODUL TÖRTEK. Szorzás törttel, osztás törttel KÉSZÍTETTE: BENCZÉDY LACZKA KRISZTINA, MALMOS KATALIN
06. MODUL TÖRTEK Szorzás törttel, osztás törttel KÉSZÍTETTE: BENCZÉDY LACZKA KRISZTINA, MALMOS KATALIN 06. Törtek Szorzás törttel, osztás törttel Tanári útmutató MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott
RészletesebbenTANMENETJAVASLAT AZ ÚJ KERETTANTERVHEZ MATEMATIKA 1. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTÉK: KURUCZNÉ BORBÉLY MÁRTA ÉS VARGA LÍVIA TANKÖNYVSZERZŐK 2013
TANMENETJAVASLAT AZ ÚJ KERETTANTERVHEZ MATEMATIKA 1. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTÉK: KURUCZNÉ BORBÉLY MÁRTA ÉS VARGA LÍVIA TANKÖNYVSZERZŐK 2013 1 Kedves Kollégák! Tanmenet javaslatunkkal segítséget kívánunk nyújtani
RészletesebbenTANMENET MATEMATIKA. 1. osztály 2009-2010. (modulos rendszerű) Készítette: Tóthné Szendrődy Réka
TANMENET 1. osztály MATEMATIKA (modulos rendszerű) Készítette: Tóthné Szendrődy Réka 2009-2010 IDŐ TANANYAG FEJLESZTENDŐ Szept. 1-7 1. modul Tájékozódj unk, tanuljunk! Megismerési képességek alapozása:
Részletesebbenő ú ú ú ú ő É Á Ő ú ő ű ő ő ü ú Ö É É Á Á Á Á ú ő ü ú ő Ö ú ú Á Á Á ő ü É Á Á ú Ö Ö É É ü Á É Á Ü É Ö Á Á Á Á Ó É Ó Á Á É É É Ü Ö Ú É ú Á É É ü ú Ö Ú É É Ő Ó Ó Ö Ó ú Ő ű ú Ő ű ő ő ú Ö ű ő ő ű É Ő É ű Ü
Részletesebbenő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő
Részletesebbenú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú
ű ú ű ű ű É ű ú É É ú Ó Á ú ú Á ú É É ű ű É ú ú ű ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú ú ú ú É ú ű ű Ú ú É ű ú ú ú ú ú Á Ú ú Ú ű ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú Ú ú ú ű ú ú Á ú ú ú ű ú Ú ú ú ú ű ú ú Ú ú ű
Részletesebbenű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű
RészletesebbenÁ Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő
RészletesebbenÓ É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö
Részletesebbenö ö ö ö ü ő ű ó ö ö ű ó ú ó ű ó ú ó ó ü ó ö ó ó ű ö ó ű ö ö ü ü ó ó ü ü ó ő ó ü ó ü ó ó ó ó ő ő ü ő ü ű ó ó ü ó ö ó ó ű ű ő ű ö ö ü ű ő ü ő ű ő ú ü ö ö ó ó ü ü ó ü ó ű ú ó ú ó ö ű ő ü ö ó ó ó ő ó ö ó ő
Részletesebbenö í ő ő ő ö ö ö ö ö ő ő í ű ő ő ő ő ő í ű ő ő ő ű í ű ó ő ő ó ú ő ő ó ó í ó ö ö ö ő ő ő ő ú ú ó ö ö ő ő ű ö ö ú ó ó ó ö ú ő ó ö ő ő ö ő í ö ö í ő ö ő ö ő ö ú ő í ő ő ö ú ű ő ő ő ő í ö ö í í ú í ö ó ő ö
RészletesebbenA TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS BEVEZETÉSE
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése a hodászi Kölcsey Ferenc Általános Iskolában és Óvodában PEDAGÓGUSOK FEJLESZTÉSI INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA A TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS
Részletesebbenű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú
Részletesebbenű ű ű ű É ű É Ú É É ű Ú É ű ű É É ű ű ű ű É É ű É ű ű ű É ű ű Á Ü Á ű Ú É É ű É ű ű É É ű ű É Á Á ű É É Ü ű Ú Ü ŰŰ ű ű ű Ó Ú ű ű Ö É ű Ú ű ű ű ű ű ű ű Ú Á É Ö Ü ű ű ű É É Á Á Á Á Ú É ű É ű ű Ü É É Ú ű
Részletesebbenő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú
RészletesebbenÁ Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó
RészletesebbenÍ ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú
Részletesebben