Geoinformatika a környezetvédelemben 1 4. Vonalas objektumok digitalizálása Feladatunk az, hogy készítsük el Zamárdi úthálózati térképét. Ebben a gyakorlatban: megtanuljuk a vonal fedvények létrehozását, megtanuljuk mi az a csomópont és a töréspont, megtanuljuk a töréspontokat szerkeszteni, megtanuljuk, hogy mit jelent a snappelés, megtanuljuk, hogyan lehet a vonalas objektumokat elvágni. A gyakorlat első részében olvassuk be a zamardi.tif állományt. Ezután hozzunk létre egy vonalas fedvényt, melynek neve legyen proba_vonal.shp. A Layer New Shapefile Layer menüpontban most Line típust válasszunk. A témát nevezzük el proba_vonal.shp-nek és mentsük le (vetület HD72/EOV, típus: Text, szélesség: 20). Kezdjük el a digitalizálást a (Capture Line) gombbal. A térképek digitalizálásánál alapszabály, hogy a hiba nem haladhatja meg a 0,5 mm-t. Ez a 1:10000 térképek esetében 5, 1:25000 térképeknél 25 méteres hibát eredményez a valóságban. Minden térképnek van hibája és el kell fogadnunk, hogy a digitalizált térképeken ez a hiba növekedni fog. (Érdemes végiggondolni, hogy ez mit jelent a térképek használhatóságával kapcsolatban.) A vonalat tehát a lehető legnagyobb pontossággal kell végigvezetni a digitalizálandó objektumon. A lerakott töréspontok számát feleslegesen nem kell növelni, de vigyázzunk arra, hogy egy ívesen hajló vonalhoz több kell, mint egy egyenes úthoz. Ha túl kevés töréspontot teszünk le, a vonal szögletes lesz, ha túl sokat akkor pedig feleslegesen növeljük a tárolandó pontok számát. A vonal lezárásához jobb egérgombbal kattintsunk. A töréspontok (vertex-ek) tehát azok a pontok, amelyekkel a digitalizálás során létrehozunk egy objektumot. A csomópontok (node-ok) a kezdő és végpontok. Az QGIS használata során ritkán van szükség a két típus megkülönböztetésére. A vonal meghúzása során előfordulhat, hogy jobban bele kell nagyítani a térképbe, vagy éppen csökkenteni a nagyítás fokán, vagy arrébb kell húzni a térképet, mert az adott nézetben már elvégeztük a dolgunkat ilyenkor bátran használjuk a korábban tanult eszközöket (Zoom, Pan), majd a gomb ismételt lenyomásával visszatérünk a vonalhúzáshoz (a vonal csak a jobb egérgomb lenyomásakor kerül véglegesítésre).
Geoinformatika a környezetvédelemben 2 Most tehát húzzuk meg az első vonalat. Ez legyen a mai Móricz Zsigmond és Szent István utcák vonala (4-1. ábra, zöld vonal). A vonalak vastagságát állítsuk 1,2-re, a szín legyen zöld. 4-1. ábra. Digitalizált vonal és a töréspontok (x) megjelenése A kis piros x-ek a töréspontok, melyek pontosan jeleznek minden egérkattintást. A cél az, hogy minden egyes objektum szerkeszthető legyen és utómunkálatokkal a legkisebb eltérések is javíthatók legyenek. Digitalizálás közben a rossz helyre lerakott töréspont a DELETE billentyű leütésével azonnal visszavonható (mely egészen a vonal megszüntetéséig folytatható). Ha a vonal már készen van, a töréspontok helyzete a pont fedvényeknél már látott módon oldható meg: a (Node Tool) gomb lenyomása után bal egérkattintás a töréspontra, majd áthelyezés oda, ahová eredetileg is kerülnie kellett volna. Ha a vertex-et nem áthelyezni, hanem megszüntetni szeretnénk, akkor használjuk a DELETE billentyűt. A vonalon történő dupla kattintással pedig új vertex szúrható be. Ha két vertex közé kattintunk, ezzel egyszerre mindkettőt kijelöljük és egyszerre mozgathatjuk. Ha még több töréspontot akarunk kijelölni, használjuk a CTRL billentyűt. Teljes vonalszakaszt alakíthatunk át a (Reshape Tool) gombbal. Ez csak akkor működik, ha két helyen keresztezzük a vonalat: a kezdőpontban, majd megrajzoljuk a vonal új szakaszát és visszatérünk az eredeti vonalhoz. Ne próbáljuk eltalálni a vonalat, mert ha nem sikerül, akkor elveszik az új vonalszakasz, függetlenül annak hosszától, inkább kezdjük jóval előtte és fejezzük be jóval utána, keresztezve azt! A vasút digitalizálását kissé rontsuk el szándékosan, az indokoltnál kevesebb töréspontot tegyünk le. A hibákat javítsuk a fenti módszerekkel!
Geoinformatika a környezetvédelemben 3 Az objektumokat el is lehet vágni (Split Features) gombbal. Ennek eredményeként 2 objektum képződik, a táblázatban is megkettőződnek a leíró adatok. Érdemes odafigyelni arra, hogy nem biztos, hogy a vágás után is ugyanaz marad-e, ha nem akkor javítani kell a táblázatot is. A topológiailag helyes vonaldigitalizálás szerint minden lehetséges kereszteződési pontban (folyók, patakok találkozása, torkolata; utcák kereszteződése) el kell helyezni egy töréspontot. Néhány jó tanács szintvonalak digitalizálásához: - szintvonalak sosem keresztezik egymást, ha ilyen látunk, akkor valami el lett rontva; - nem kell magunktól kitalálni, hogy hol megy a szintvonal, vagyis ha nincs megrajzolva, annak oka van; 4-2. ábra. Horhosok digitalizálása - ez alól kivételnek számítanak a horhosok, melyek esetében meg kell találni a vízmosás túloldalán futó folytatást és a rajzon látható módon egy kis kiugrást beiktatni (4-3. ábra); ezzel a módszerrel jelezzük majdan a digitális domborzatmodell-készítő szoftvernek, hogy itt völgy van; - felező, negyedelő szintvonalak bár szaggatott vonallal vannak megrajzolva, folytonosként kell bevinni; - az így készült állomány piaci célokra nem használható fel, ilyen esetben mindig meg kell vásárolni a FÖMI által forgalmazott digitális állományokat. Munkánk során előfordulhat, hogy pontosan szeretnénk hozzákötni egy vonalat egy másikhoz 1 pontban vagy akár egy hosszabb szakaszon. Erre van lehetőségünk, amihez először be kell állítani azt a távolságot, amin belül a program két vertexpontot egymásra helyez, összeránt (angolul ezt snappingnek hívjuk). A Settings Snapping options menüpontban adjuk meg a pontok összerántásának a távolságát (4-3. ábra): a Tolerance értékét állítsuk egy indokolható mértékűre. Nem érdemes túl nagyra állítani, mert akkor nem tudunk töréspontokat letenni oda, ahová akarunk, az adott távolságon belül megtörténik a snappelés. Ez a művelet működik rétegen belül és rétegek között is. A réteg neve
Geoinformatika a környezetvédelemben 4 előtti jelölés teszi lehetővé, hogy a digitalizálás során figyelembe vegyük a helyzetét (de csak akkor, ha ezeknél is beállítjuk a tolerancia értéket). 4-3. ábra. A snappelés beállítási lehetőségei A snappelés történhet töréspontra (to vertex), a már meglévő vonal bármely pontjára, szegmensére (to segment), illetve mindkettőre egyszerre. Állítsuk a proba_vonal.shp tolerancia értékét 20 méterre, majd digitalizáljuk be a már meglévő vonalhoz csatlakozó utakat (4-4. ábra). 4-4. ábra. Snappeléssel megrajzolt utcahálózat Most a példa kedvéért hozzunk létre egy új vonalas fedvényt az utcák digitalizálásához, legyen a neve is utcak.shp. Olyan esetekben, amikor egy vonalas objektum nem egy vonal, hanem már megjelenik egy bizonyos szélessége is, el kell dönteni, hogy miként járunk el: - vonalas objektumként meghúzzuk a vonalat az objektum középvonalában: később bármikor tudunk egy meghatározott szélességű ún. pufferzónát generálni, akár (jelen esetben) utcatípusonként különböző vastagságában; - poligonként körbehatároljuk az utcát: csak nagy léptéknél indokolt.
Geoinformatika a környezetvédelemben 5 4-5. ábra. Utcahálózat E feladatban vonalas objektumként a középvonalban húzott vonalként fogjuk létrehozni az utcahálózatot (4-5. ábra). Annyi töréspont elhelyezésére még egyenes útszakaszon is szükség van, amennyit a kereszteződések indokolnak, vagyis legalább minden kereszteződésben kattintsunk az egérrel. Itt a csomópontok és töréspontok egymásra helyezésére lesz szükség: digitalizálása - húzzuk meg a főutcát és a kapcsolódó mellékutcákat; - ne feledjük: nem spagettiszerűen kell a vonalakt meghúzni, hanem értelemszerűen szakaszokra bontva; - állítsuk be a snappelési távolságot; - húzzuk egymásra a szükséges pontokat. A 4-5. ábra legalsó vonalát snappelés nélkül hozzunk létre egy túlhúzott vonalat. Kijavítására alkalmazzuk a következő módszert. Húzzuk a kereszteződésre a túllógó vonalszakaszt, ha ezen belül létezik vertexpont, akkor a javítás megtörténik. Ha nem, akkor előbb a korábbiakban megismert módon be kell szúrni egy új töréspontot. Mindez persze felveti azt is, hogy olyan esetben, amikor a kereszteződő vonalak külön vonalszakaszok is, a legjobb eleve ezt az eszközt használni (az utcahálózat jó példa lehet erre). Ha két nem egybefüggő objektumot szeretnénk egyként kezelni, akkor egyesíteni kell őket. - miután a vertex/node pontokat a kívánt módon egymásra helyeztük (ettől még nem egy csak két kapcsolódó objektumró van szó), ki kell jelölni a két vonalat; - válasszuk a (Merge Selected Features) gombot és hajtsuk végre; - ellenőrizzük, hogy valóban eggyé váltak-e grafikusan; - ellenőrizzük, hogy mi történt a táblázatban az attribútum adatokkal (ha üresek voltak a mezők, akkor nincs erre szükség). GYAKORLATOK 1. Fejezzük be a gyakorlaton megkezdett utcahálózat digitalizálását! 2. Digitalizáljunk be gyakorlásként legalább 10 szintvonalat!