a ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 27. 8:00 I. Olvasott szöveg értése Időtartam: 70 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv emelt szint írásbeli vizsga I. Olvasott szöveg értése
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékelésnél nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását. Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon, és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így beazonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó a feladatlapra ne írja rá a saját nevét! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, I. vizsgarész 2 / 8 2013. május 27.
I. Umără-l pă szévegusztá, sî în táblázatu-l dă szusz dákă-j gyirépt szkrijé (GY), dákă mondatu nu-j gyirépt szkrijé (N)! Unu (0) c-árătăny! În táblázatu-l dă zsjosz, nu-j szlobod sză szkrij, kă álá á lu méstyér ăj! N-ápo jo nu styu, sj-o fi ku tînyiristye! Sj-o fi ku cárásztá făr dă tînyireme? Tot áje áhud, kă fetyilye sî fisjori, káré or umblát în iskulă, or învăcát, kit or putut, or szfărsît, sj-or kizdilit, szákmă bună áré, tot nu-s-áflă lukru înnyikére. Tot dă lá sjinyigogyi áje áhud, kă păntru kă nu patyé în Ungureme nyimik sză lukré, merzsjé d-ákásză sî în ált lok, în áltá cáră îs kată nurok. Káré máj înti or purnyit d-ákásză, inká nu styije, sjé or lukrá, sjé or mănká, hungy sz-or kulká în cárá sztrăjină. Áku mágá má mulcinsj ásá purnyestyé, dă styijé hungy sză márgă, kă păstyi hungyé áré kunuszkuc, urtásj, ká ré ly-ázsută sză kizdilászkă on kuszt nou, sî káré nu mujtă, jéj kum or kizdilit. On oty îm rîgyé, hălálánt mágá-m plînzsjé. Fălasză misz, kă d-áje tot îs áflă lukră, nu rămînyé pă gîtu părîncilor, dá d-áje ro trisztă misz, kă mi-j milă dă cárá nasztră. Sj-o fi, dákă tînyireme s-o áflá loku în cárá sztrăjină, sî máj mult n-o vinyi-nnápoj? Kumvá, sjévá táré sz-o sztrikát. N-ár fi szlobod, sză lyé lăszăny pă kupijistye. Cárá nasztră sz-ombătărnyi, fire sî putyere mágá ku tînyireme o merzsjé dă lá noj. Sjinyé-j dă vină? Tînyiri, káré áré gyirépt sză kustyé, bány sză-s katyé, család sză ájvé? Bătîrnyi, káré lukră, kă trébé sză ly-ázsutyé pă kupiji, dá má sî pă părinci jéj trébé sză lyé grizsászkă? Or ázsunzsjé dobá, kit sî jéj sză pată sză márgă în nyugdij, o nu? Sî dobá dă nyugdij tot máj sză răgyikă. Nisj nu prisjép, dă sjé. Dă hungy oj áve jo putyeré sză lukru, pînsjé oj fi dă 63 dă áj dă zîlyé? În tot án sjigogyi máj grou mi-j. Átunsj dar má nisj sză umblu n-oj putye, dákă oj ázsunzsjé vrîsztásztá. D-áje mágá nisj sză nu szfătijény, kă kupiji nostri păntru noj nu-s áflă lok, sî merzsjé lá sztrăjiny sză lukré. (0) Tînyiri merzsjé în cárá áltă sză lukré. (Forrás: Orsós Anna: Sj-o fi ku tînyireme? Kézirat. 2011.) (1) Fisjori sî fetyilye făr dă iskulyé merzsjé d-ákásză sză kustyé. (2) S-áku ásá merzsjé, dă nisj áje nu styijé hungy sz-or kulká. (3) Nu toc tînyirj rămîjé pă gîtu lu părinc. (4) Jo tyár fălasză misz, kă tînyiri îs áflă lok în áltă cáră. (5) Dobă dă nyugdij tot máj multă-j. (6) Kupiji d-áje nu lukră, kă n-áré dă gînd. (7) Mulc tînyirj păntru, kă bătîrnyi lukră, nu-s áflă lukru. (8) Binyé-j, kă tînyiri n-áré dă gînd dîn cárá sztrăjină. (9) Ku tot án sjigogyi máj usuré mi-j. 0 (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) GY 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, I. vizsgarész 3 / 8 2013. május 27.
II. Umără-l pă szévegusztá, sî kată sjé, lá sjé sză cînyé. Unu (0) c-árătăny. (0) L-oj întribá pă brigádvezetéulá, dádă ty-o lăszá sî c-aflá sjévá lukru sî cijé. Dá omulá máj înti dăkit jél ár fi-ntribát, j-o zîsz. (10) Gyurá áve on frátyé. Sî jél sz-o szkulát, kînd Isfán l-o zbirát szusz, dá nisj o vorbă n-o szfătit, nisj otyi nu s-o dăstyisz, numá ástyiptá, kit frátyi szo sză purnyászkă, kă sî jél áve dă gînd sză márgă sză lukré-n păduré. (11) Dá Gyurá nisj sz-áhudă n-áve dă gînd, kă sî Jánăs ár lukrá. Inká áku o trikut nauă áj dă zîlyé, dá Jánăs ro krăgyincát ăjrá, sî d-áje sî áve dă gînd sză márgă sză lukré. (12) Nisj mumă szá n-áve dă gînd Jánăs sză lukré kă kupilu-j mik ăjrá, sî ánume ro milă jijrá dă jél. Dar on pik l-o sî răzgăjit Gizásztá. Ăjrá áfel unyirj, kînd Gizá csoki o cukur lyé kumpărá lu kupiji-s. Împărce întri toc oformă, dá Jánăs uvig máj mult îs kăpătá, ásá, kit héjelánc sză nu je dă vestyé. (13) Gyurá inká dă dojszprăzesj ăjrá, kînd s-o tijet odátă pisjoru, sî-n pát trăbuje sză rămîjé o szăptămînă. Mumă szá átunsj pă jél îl răzgăje máj binyé, kă dă jél ji-jrá milă. (14) Jánăs ásztá o lat dă vestyé, kă kînd odátă o mérsz ákásză dîn iskulă o szămcît miroszu-l dă narancs, dá numá kazsá narancsuluj o văzut în vádrá dă gunajé. (15) Gyurá rîszu lu toc o mănkát, lu nyime nu-o lăszát nyimik. În szăptămînáje, pînsjé Gyurá în pát ăjrá, nisj nu odátă o lat dă vestyé áfel, dá lu nyime nyimik nu j-o zîsz, k-o styut, o vinyi dobá, kînd jár jél o kăpătá máj mult dă lá mumă szá. (16) Isfán sî Gyurá păstyi arékityé percurj or purnyit pă lok, hungyé sză áflá toc. Ásztá-jrá dă dauă kilométerurj dă lokulá, hungyé săgye. Jánăs s-o lat trásztá mikă, sjé mumă szá j-o umplut dă szárá, s-apukát szăkurá mikă, s-o purnyit însjét dăpă frátyi szo. (17) Kit sză nu-l je dă vestyé tot întri kulyibj sz-ászkungye, ásá mirzsje-nnentyé, numá sză nu-l vádă héjelánc. Ás-a sî foszt, sî pîn átunsj ánume nisj nu l-or lat dă vestyé, pînsjé n-azsunsz pă lokulá, hungyé átunsj má mulcînsj ăszrá. (18) N-áku repé tyi-j dusjé ákásză! o zbirát pă Jánăs Gyurá. Jánăs sz-o szpărijet, sz-o gîngyit, sjé sză zîkă, sî păstyi nu multă dobă ászt-a zîsz: Jo szîngur nu mă-ndur sză mă duk ákásză, kă mi-j frikă dă szellemurj! Pă Isfán l-apukát milá dă Jánăs, s-o zîsz, kă j-azsutá sjévá. (19) Gyurá átunsj inká nisj n-o trikut dă pátruszprăzesj, áve dă gînd sză-nvecé máj, dá părinci luj nu l-or lăszát, d-áje sz-o jilintkizit dă kémives în iskuláje, hungyé umblá. (20) Dákă áré dă gînd, patyé sză rămîjé sî frátyi to, sî dákă birijé, patyé sî lukrá, kit sză nu sză urászkă. Jánăs ro fălosz ăjrá, kînd ahuzît kă patyé rămănyi. (Forrás: Részlet Szigeti János: Fekete tüzek árnyékában. című kisregényéből. Kézirat. Beásra fordította: Orsós Anna) írásbeli vizsga, I. vizsgarész 4 / 8 2013. május 27.
A) Sjé fel kupil ăj, sî dă kic áj ăj frátyi szo lu Gyuri? B) Sjé ástyiptá frátyi szo lu Gyuri, kînd urtáku-j l-o szkulát? C) Pă sjiny áve dă gînd sză-l întrebé Gyurá dă lukru? D) Kum s-o nivilit Gizá kupiji? E) Dă sjé nu zîsje Jánăs nyimik, kînd mumă szá nu pă jél îl răzgăje? F) Kum sză szîmce Jánăs, kînd ahuzît, kă patyé sî jél lukrá? G) Kînd Gyurá l-o mănát pă Jánăs ákásză, sj-o zîsz Jánăs, păntru sjé nu merzsjé? H) Dă sjé nu l-or lat dă vestyé pă Jánăs, kînd mirzsje în lukru? I) Dă sjé numá szákmă o-nvăcát Gyurá? K) Dă kic áj ăjrá Gyurá, kînd s-o tijet pisjoru? L) Kînd s-o kăpătát Gyurá narancs? M) Sjé s-o dusz Jánăs, kînd o szkăpát dăpă frátyi szo? (0) (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18) (19) (20) C 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Max. Elért 11 írásbeli vizsga, I. vizsgarész 5 / 8 2013. május 27.
III. Umără-l pă szévegusztá, dăp-áje szfărsestyé mondaturilye, sjé c-ány dát zsjosz!máj multyé vorbé dă sjinsj, nu poc szkri! Unu (0) c-árătăny! Ány ávut gosty. O vinyit lá noj fátá lu untyu mnyo ku plăkătoru-s. Pă sjévá koncert or vinyit, sî m-or sjirut, sză mă duk ku kár înnentyé lor lá álomás. Ám sî mérsz, sî kit sză vádă sjévá dîn lokusztá pă há máj lungă kályé ám purnyit ku jéj, sî ly-ám árătát lokurilye, dă káré ásá gîngyészk, kă ro mîndré-sz, sî trébé toc sză lyé vádă. Ásá ány j- ám árătát sî mirzsuku lokusztuje, hungyé jestyé o biszerikă máré, s-o făntînă, káré dă várá ápă dă. S-áku-j mîndră, dá má or întyisz ápá, sză nu-ngyecé, kă járná vinyé. Lyám árătát sî kászá styutuluj, sî kászá hungyé koncerturj cînyé. Or foszt fălosj, kînd or văzut-o pă kászásztá, kă dă szárá áisj or vinyi înnápoj, sî or văzut, kă nu-j dăpártyé dă loku hungyé săgyény, d-áje patyé sî dujinsj sză vijé pă pisjaré áisj, nu trébé jo sză lyé duk. Kászásztá nu dă mult ăj numă dăstyisză, kă áku or făkut-o. Jo má în dauă rîndurkj ám umblát în je pă koncerturj. Ánume ro mîndră-j, d-áfáră nisj nu sză vegyé sjé máj máré-j pă d-înlontru. Ám umărát, kă nu ásztá-j há máj máré kásză dă koncerturj, kă în Budapest jestyé uná, káré sî dă ásztá máj máré-j, dá sî áje ám styut, kă tot ásztá áré há máj bună akusztikă, dar sî máj bună, dăkit dă kászá în Budapest. (Forrás: Orsós Anna: Dîn kusztu mnyo. Részlet. 2011.) (0) Nu dă mult or vinyit lá noj gosty, sî j-ám árătát loku, hungyé săgyény. (21) Jéj m-or sjirut, sză mă duk dăpă jéj.. (22) D-áje ám purnyit ku jéj, pă há máj lungă kályé, kit... (23) În mirzsuku lokusztuje jestyé. (24) Făntîná áku nu dă ápă, kă vinyé járná sî.. (25) Or foszt fălosj, kînd or văzut, hungyé-j kásză dă koncerturj, kă áisj. (26) Păntru kă nu-j dăpártyé dă noj kászásztá, dă szárá ákulo.. (27) Kászá dă koncerturj ro tînără-j, kă áku.. (28) Sî înlontru, sî áfáră sză vegyé, kă (29) În Budapesty jestyé o kásză dă koncerturj sî máj máré, dăkit.. (30) Kászá nasztră dă koncerturj máj bună akusztikă áré, dăkit. 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, I. vizsgarész 6 / 8 2013. május 27.
írásbeli vizsga, I. vizsgarész 7 / 8 2013. május 27.
maximális pontszám I. feladat 9 I. Olvasott szöveg értése II. feladat 11 III. feladat 10 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum: I. Olvasott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum. Dátum. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. vizsgarész 8 / 8 2013. május 27.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 27. 8:00 II. Nyelvhelyesség Időtartam: 50 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv emelt szint írásbeli vizsga II. Nyelvhelyesség
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékelésnél nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását! Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így beazonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó a feladatlapra ne írja rá a saját nevét! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, II. vizsgarész 2 / 8 2013. május 27.
I. Sjé sză szkrijény pă loku-l gol? Dîn pátru ályezsjé-l álá, káré l-ány putye ákulo szkri. Unu (0) c-árătăny! Kum vinyé tamná, sî (0) -j járná, ásá-m merzsjé voje (1)... Mágá styu, kă tamná-j mîndră, kă (2). dar nisj într-on visz nu-sz ásá mîndré, ká în jevé, tot nu (3).. dă évszakusztá. Dar d-áje, kă vinyé frigu, sî grou nyi-j (4).. áfáră dîn kászá káldă. Nyi-j frikă, kă dákă gyácă-j (5).., nyony zdrubi, nyi sz-o rupé mîná, o pisjoru. Mágá kînd (6).. inká dăpártyé-j dă járnă, sî máj áprapé-j lá váră, ro (7) sză umblăny în păduré. Kînd má (8). káld, sî inká nu trébujé sză nyé gătăny táré, átunsj patyé fi mîndră o sétă, dá álmintrilye sî sétá máj mîndră-j dă primăvárá. Kînd mágá (9) plojilye, bátyé vîntu, d-ábe ástyépt (10) évszakusztá. (0) A) áprapé B) áprajijé C) sz-áprapijé D) merzsjé (1) A) tot án B) în tot án C) totu ánu D) în totu án (2) A) frunză B) frunzé C) frunzá D) frunzîlye (3) A) mi-j drág B) ji-j drág C) drág dă D) drágă (4) A) vinyiny B) sză vinyiny C) vinyé D) vinyeny (5) A) lunyik B) lunyikány C) ány lunyikát D) ony lunyiká (6) A) dă tamnă B) tamnásztá C) tamná D) lá tamnă (7) A) szuktulestyé B) binyé nyé kágyé C) szuktulészk D) szuktulit (8) A) nu-j ásá B) ásá C) ásá-j D) má ásá (9) A) merzsjé B) o vinyit C) sză kizdilistyé D) o pluát (10) A) sză vijé B) tresjé C) merzsjé D) sză trákă (0) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) A 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 3 / 8 2013. május 27.
II. Punyé vorbilye, káré-sz îndărăt într-áfelă formă, în sjé fel-ár trăbuji sză lyé hăsznăliny în mondaturilyestye. Unu (0) c-árătăny. (0) áré (11) kată (12) merzsjé (13) umblă (14) mănînkă (15) dă (16) dusjé (17) trăbujé (18) punyé (19) ukulyestyé Ink-o dát Drágu-l Domn sj-o dát, on cîgán. Damnyé, cîgánulá, mulc kupij (0) áré. Na, zîsjé, mă duk, sză vă (11) sjévá, sză mănkăc! Ejd, (12) Damnyé! Dá, Drágu-l Domn sî Szîn Pétru átunsj inká pă pămînt (13). Dá sjé, cîgánusztá flămînd ăj! Ápo j-ony dá on blyid dă mănkáré sî j-ony dá pită (14). Jákă-n kăráré-j mănkáre! O, Drág Szfintyé, nyinzsji ty-ás zîsjé bényé, kă m- (15) -o mănkárásztá! Áku oj mănká! Na, mănînkă, mănînkă. Dá, Drágu-l Domn pă lîngă jél ăjrá, pă lîngă jél mirzsje. Zîsjé: Ápo cîgányé, dák-áj mănkát, (16) -c máj dîn pitáje ku tyinyé. Á, ám mănkát jo má, zîsjé nu-m (17) máj mult! Járă merzsjé, merzsjé, jár o flămănzît, d-áku ro flămînd ăj. Járă-j (18) Drágu-l Domn on blyid dă mănkáré, s-o pită dă-nnentyé. Na, mănînkă jél, pîn sză szátură, dá ku jél nu dusjé nyimik. Îj dă Drágu-l Domn on bugyiláris dă bány, îj dă. Kînd îj dă bugyilárisu-l dă bány, îl (19) Nu-j trăbu bányi. Na, sjé sză fákă, sjé sză fákă? (Forrás:Részlet. Kalányos Terézia: Nauă korbj A kilenc holló - Beás cigány mesék beás és magyar nyelven Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium Pécs, 2002.) 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 4 / 8 2013. május 27.
III. In szévegu-l sjé vinyé, jestyé arékityé vorbé, káré n-áré ákulo lok, ár trăbuji sză lyé lony áfáră. Uná (0) c-árătăny. Kînvá băjási lukrá ku lyemnyé. Máj binyé (0) sză szîmcă ku plută lukrá, dá dákă plută n-áve bány, lukrá sî dîn ált. Pă lyémnyilyestye binyé lyé kunustye, styije káré kum sză uszkă, kum sză szpárzsjé kápu, kum árgyé pă fok. Pă lyemnyé tyár átunsj lyé tije áfáră, kînd îs pirgye frunzîlye. Átunsj zîsje, kă sză kulkă lyémnu, sî nu-j daré pisjoru, kînd îl tájé áfáră. Kînd pă lyémnu-l tijet repé nu-l putye hăsznăli, átunsj îl lăszá într-on dăráb dă pită máré. Krákurilye îj tije sî l-ásztupă ku ástyé, ásá sză-l păzászkă dă lá szaré árgyé sî dă lá vînt. Într-on án trij, pátru kupij, unyirj sî sjinsj lyemnyé făsje. Tyár átunsj tije lyemnyilye áfáră, kînd nu bătye vîntu. Ku zîlyilye-nnentyé sză ujtá kum, dă hungy sză-l tájé pă lyémnu, kum trăbujé sz-ázsungă buszu pă pămînt. Mulcînsj sz-ápuká uná cîgányi, sz-ázsutá toc, sî uná tije lyémnu áfáră. Kînd má pă pămînt ăjrá, átunsj îj tije păru zsjosz krákurilye lyémnuluj. Nu ku firézu lukrá, ku szăkure. Dákă áfel lyémn tájé máré-jrá, zîlyilye cînye, pîn îl dărăbule. Dă várá dîn krákurj dă lyemnyé-s făsje kuvérzsj, întrestye sză kulká. Înnentyé kuvérzsilor uvig árgye foku, dá kînd plajé máré-jrá, uvig sză udá, dă áje nu lyé păze mortu. Cîgánu ásá dăpártyé lukrá dă lá kuvérgă, kit sjigogyi sză pată sză vádă, sz-áhudă. Kum jél lukrá întri lyemnyé, áhugye családu-j sjé zîsjé, sjé szfătestyé, sjé fásjé pînyé. Dákă ásá vigye, kă cîgánká-j má ro tyinijestyé ku kupiji, átunsj odătă, dauă rîndurj îs lăszá lukru sî făsje rînd întri kupij. Átunsj îs la înnentyé lulá trázsjé, cîgánká-s kăpătá kătrán în gură. Szfătije, hugyunye, pînsjé nu-jrá frig gátá dămănkátu. (0) sză szîmcă (20) (21) (22) (23) (24) (25) (26) (27) (28) (29) (30) (31) (32) (Forrás: Részlet.Orsós Jakab: Teknővájók című írásából. Beás nyelvre fordította: Orsós Anna. In: Cigány Néprajzi Tanulmányok 6.szerk. Bódi Zsuzsanna Budapest 1997.) 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 Max. Elért 13 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 5 / 8 2013. május 27.
IV. Dîn szévegusztá hibizestyé arékityé vorbé, pă káré zsjosz ly-ány szkrisz. Kată lyé loku în szévegusztá. Unu (0) c-árătăny. Într-o gyiminyácă p-áje ny-ány szkulát, (0) kă masă me o murit. Nyisj n-ány lat dă vestyé, szo kulkát érékre. (33), ákulo săgyem lîngă je pînă n-or îngrupát-o. Mult plînzsem, (34) dá je ás-a făkut, kum m-o zîsz. Uvig p- áje mă sjire: - Dákă jo oj muri, kupilu mnyo, nu-c fijé frikă dă miny, kă jo n-oj máj vinyi înnápoj, (35). Mágá ástyiptám, kit máj odátă sz-o pot vigye. Ánume buny urtásj ány foszt. Je styije máj bényé s-áje, sjé-m umblă-n káp, (36). Pucîn styije ungurestyé, dă vorbilye-j rusînyé toc zsîmbe sză rîdă, nu-jrá, kár n-ár fi plăkut-o. (37), k-átunsj mi sz-ásztrînzsje szuflyitu, sî o ávem dă gînd, o nu, plînzsjem. Dá kum zîsjé: (38). Mámă me dă sásză luny ăjrá grasză, kînd o lunyikát pă gyácă, plátă l-on kál o dát tátă mnyo, (39). Pă primăváră dîn pátru káj numá héj máj réj or rămász. Pă miny járă m-or szkrisz în iskulă. Kicusdoj ány mérsz înlontru. Ákulo ny-or szpusz, kă păntru kă m-or lat szusz, (40), dá dă calyé mîndré sî tyistyé nauă trăbu nyé gîngyiny. - Poc fi îmmăréc pă kupilu-c! zîsje igazgatou. (Forrás: Lakatos a Menyhért: Füstös képek /részlet/ Kalányos Terézia fordítása) A. kusztu nu sztă, dă p-on báj vinyé hălálánt B. dákă sjévá ávem dă gînd. C. kă masă me o murit D. Dă masă me nu mi-jrá frikă E. s-ástyiptám sză vijé-nnápoj, sză mă vádă F Înnentye me multă dobă nyisj numilye-j nu la pă gură nyime, G. pîn or întrimát-o doktori. H sî păntru kă mă-nvácă nu trăbu sză plătyiny I. nu m-oj árătá máj mult lá tyinyé. (0) (33) (34) (35) (36) (37) (38) (39) (40) C 33 34 35 36 37 38 39 40 Max. Elért 8 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 6 / 8 2013. május 27.
írásbeli vizsga, II. vizsgarész 7 / 8 2013. május 27.
maximális pontszám I. feladat 10 II. Nyelvhelyesség II. feladat 9 III. feladat 13 IV. feladat 8 Feladatpont összesen 40 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum:. I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum: Dátum: Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a III. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a II. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a III. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, II. vizsgarész 8 / 8 2013. május 27.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 27. 8:00 III. Hallott szöveg értése Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv emelt szint írásbeli vizsga III. Hallott szöveg értése
Fontos tudnivalók Bună zuă! Áku vij áhuzî trij szévegurj. Vizsgásztá sztă dîn trij feladaturj. Pă lîngă szévegurilyestye or fi feladaturj, káré pă pipárasjé trébujé sză lyé fásj. Sjé, kum trăbu sză fásj, c-ány szkrisz zsjosz înnentye dă feladaturj, sî poc umărá pă pipárasé, káré trăbu sză lyé umplyij. On széveg sză kizdilestyé sî sză szfărsestyé ku zené. Dăp-áje umără pă pipáros, sjé trăbu sză fásj. Dăp-ásztá vij áhuzî szévegu odátă. Dăpă szévegu ony fi însjét, sză poc lukrá ku feladaturilye. Máj odátă vij áhuzî szévegu. Dăp-ásztá îc dăgyény máj ocără dobă, sză véz, biny-áj umplut pipárasilye, o nu. Dă trijzăsj dă percurj máj lung nu patyé sză cîjé feladatusztá. Sză áj nurok! írásbeli vizsga, III. vizsgarész 2 / 8 2013. május 27.
Szévegu-l dă elsé Áku vij áhuzî, kum sz-o-nstyimbát kusztu în szátu nosztru. Sjé gîngyésty, kă-j gyirépt, tîrîjé-l alá! Pă unu c-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Táré sz-o-styimbát kusztu în szátu nosztru, A) d-áje, kă nu sză áflă mult aminyi. B) kă mulcînsj or vinyit áisj sză sádă. (1) Băjási áku má A) nu umblă lá unápált. B) máj mult mulutestyé, dă kînvá. (2) Dákă sjévá lukră, átunsj máj binyé, A) pă aminy dă ungur lyé tyámă. B) jéj sz-ázsută. (3) Lá krisjun sî lá pásty unyirj, A) inká umblă uná sî sză áflă. B) nisj nu szfătijestyé ku unápált. (4) Nu dă mult or făkut tînyiri, A) o bătájé máré. B) o szărbătaré bună. (5) În szărbătarásztá... A) or but, or mănkát sî binyé sz-or szîmcît. B) păntru, kă o pluát o rámász kutotu. írásbeli vizsga, III. vizsgarész 3 / 8 2013. május 27.
(6) Sî jo ám mérsz ákulo A) sî ro binyé m-ám szîmcît. B) dá m-ám îmbănujit táré. (7) Dăpă szărbătarásztá A) sî máj dăpártyé or kirilit aminyi dă unápált. B) toc máj binyé sză cînyé uná. (8) Aminyi, káré pîn átunsj nu sză áflá,... A) nisj áku nu sză áflă. B) áku sztă ku unápált sî szfătijestyé. (9) Toc puminyestyé dobilye dă kînvá A) kînd inká áve kéz lá unápált B) kînd nisj nu sztătye în vorbă ku nyime. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. vizsgarész 4 / 8 2013. május 27.
Szévegu-l dă dauălye Áku vij áhuzî, sjé fel fesztivál cînyé în tot án în gyálurilye lu Villány Szkrijé o vorbă pă loku-l gol în mondaturj, kum c-ány árătát! Cîgányilor uvig ji-jrá frikă. (0) Cîgányilor uvig ji-jrá frikă dă sărpj. (10) Zîsjé, kă kînvá întri. lîngă Nagyharsány kusztá o fátă frumasză. (11) Pă fátásztá toc ave dă gînd sz-o je dă.. (12) Sî on.. áve dă gînd sz-o kápityé pă fátásztá. (13) Dráku o zîsz, k-o păntru fátásztá gyálu-l dă mesz.. (14) Mágá tată naptye táré o lukrát, tot n-o putut. dráku ku lukru. (15) Pă loku lu.. gyálurj sz-or făkut. (16) Dîn.drákuluj mágá ápă o vinyit szusz dîn pămînt ápá. (17) Ápá áfel mirosz áré, ká. (18) Nu dă mult pă lokusztá în tot án cînyé on. 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. vizsgarész 5 / 8 2013. május 27.
Szévegu-l dă trijilye Áku vij áhuzî, păntru sjé ám kirilit jo în korház. În feladatusztá trébé sză dáj váloszurj pă sjé-ntribăny! Unu c-árătăny! (0) Hungyé misz jo áku? Ám kirilit în korház. (19) Sj-or fásjé ku minyé luny? (20) Ku sjé fel báj ám mérsz lá doktor? (21) Dă sjé n-ám mérsz máj înnentyé lá doktor? (22) Sjé gîngyem, sjé m-o dá doktoru? (23) Sj-o făkut ku minyé doktoru? (24) Sjé fel báj m-or áflát? (25) Kit ám mărsăvît? (26) Dă sjé mă szkărpinám tot? (27) Păntru sjé m-or upărăzî? (28) Sjé fák jo d-átunsj, kă styu, kă m-or upărăzî? 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, III. vizsgarész 6 / 8 2013. május 27.
írásbeli vizsga, III. vizsgarész 7 / 8 2013. május 27.
maximális pontszám I. feladat 9 III. Hallott szöveg értése II. feladat 9 III. feladat 10 Feladatpont összesen 28 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum: I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:.. Dátum:.. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a IV. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a III. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a IV. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, III. vizsgarész 8 / 8 2013. május 27.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 27. 8:00 IV. Íráskészség Időtartam: 90 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv emelt szint írásbeli vizsga IV. Íráskészség
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, irányító szempontjait, és csak azután lásson a feladat megoldásához! Ajánlatos piszkozatot írni, de időt kell hagyni a tisztázat leírására is. Természetesen a piszkozat is csak beás nyelven készülhet. A tisztázat leírása után a piszkozatot egyértelműen és teljes terjedelmében át kell húzni. Az értékelés kizárólag a tisztázat alapján történik. Ha a vizsgázó nem írt piszkozatot, akkor természetesen az tekintendő tisztázatnak, amit leírt. A feladat kidolgozásakor a vizsgázó törekedjen a megadott kommunikációs cél elérésére, és érintsen minden irányító szempontot! Ügyeljen a minimális terjedelem elérésére, de ne haladja meg jelentősen a maximális terjedelmet sem! Szótárt csak végső esetben használjon, igyekezzen saját aktív szókincsére támaszkodni! Felhasználhatja az irányító szempontokban megjelenő kifejezéseket is. A fölösleges szótárhasználat sok időt vesz el, és megnöveli a tévedés lehetőségét. A feladatlapra a megoldásokon kívül más információt (pl. saját név) nem szabad írni. A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 2 / 8 2013. május 27.
I. Lukru îc koc má dă mult. C-o vinyit în firé, kă untyu to în Pest lukră. Szkrijé-j o kártyijé, dádă styijé c-ázsutá! Áj érettségi sî styij sî băjisestyé sî lyimbă dă angol. Bányi nká n-áj, d-áje máj binyé k-ánti lá untyu to áj ságyé, dákă tyé lásză. În kártyijé szkrijé dă sjé máj în zsjosz c-ány szkrisz: 1. Dă sjé szkrij? 2. Lá sjé tyé prisjépj, sjé felyé iskulyé áj? 3. Hungyé áj kutát lukru pîn áku? 4. Sjé fel lukru ty-ár irdikili? 5. Kînd áj putye kizdili, hungyé áj dă gînd sză săz? Într-áje rînd vij szkrijé dă ponturilyestye, kum áj dă gînd. Kártyije sză stye dîn o 120 150 dă vorbé. Sză nu mujc, kum trăbu kártyijé sză szkrij!........................... írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 3 / 8 2013. május 27.
..................... II. Ályezsjé-c dîn feladaturj, sjé vinyé A) sî B) o témă, sî szkrijé dă unu! A) Într-on ujság ám umărát On om dă áje szkrije, kă nu mănînkă kárnyé, kă n-áré dă gînd sz-ámaré nyimik. Nisj ou nu. Máj binyé zilcség, szămîncă sî pamé mănînkă. Áje zîsjé, kă ásá máj szănătosz áré dă gînd sză fijé, sî máj lung áré dă gînd sză kustyé. Pă hásztá mágá on ált om áje szkrije, kă fără kárnyé n- ár áve átitá putyeré, sî fără protein máj szláb ár fi. Zîsjé sî áje, kă pă áloturilye, ká pă găjină, sî pă porku d-áje cînyény, sză lyé tijény. D-ákă n-ny mănká kárnyé, nisj áloturilye n-ár fi. Sî áje zîsjé, kă tyár ku ziltyég máj bityigosz ár fi, d-áje sî kárnyé î trébé sză măninsjé. Dá tu sjé gîngyésty dă ásztá? Szkrijé-c véleményu, kákînd într-on ujság áj szkri. Bágă számă sjé máj în zsjosz c-ány szkrisz: 1. Tu sjé gîngyésty dă témásztá, sjinyé zîsjé gyiriptátye? 2. Tu măninsj kárnyé? 3. Kityé rîndurj, sî sjé măninsj într-o zuă? 4. Sjé gîngyésty, dă sjé jestyé máj mulcînsj, káré mănînkă kárnyé? 5. Dă sjé fel ziltyég styij, kă szănătosz ăj, sî dă sjé fel kárnyé styij, kă szănătasză-j? Sză nu fijé szkrijiturá-c máj szkurtă, dăkit 200-250 dă vorbé. D-on pont sză nu szkrij dă dauă gondolaturj máj pucîn! írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 4 / 8 2013. május 27.
B) Într-on ujság ám umărát Pálá máj binyé umără, kînd áré răgáz, kă kényvé păstyi hungyé patyé sz-o dukă ku jél, sî mult styijé învăcá d-într-o kényvé. Zîsjé, kă ji-j drág sz-ápusjé o kényvé bătîrnă, kă mirosz bun áré. Ferku mágá máj binyé filmurj vegyé, kă nu ji-j drág sză umiré. Zîsjé, kă ku umărálă numá dobá tresjé. Tu sjé gîngyésty dă ásztá? Bágă számá sjé-ntribăny: 1. Sjé ci-j drág máj binyé: sză umirj, o sză véz filmurj? 2. Sjé fel kényvé áj umărát ku vojé bună? 3. Sjé fel film áj văzut ku vojé bună? 4. Tu sjé gîngyéty, binyé-j dákă kupiji numá pucîn umără? Dă sjé gîngyésty ásá? 5. Sjé gîngyésty, binyé-j, kînd kupiji misj p-o lyimbă áltă umără? Dă sjé gîngyésty ásá? Szkrijé, káré áj ályész:.. írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 5 / 8 2013. május 27.
írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 6 / 8 2013. május 27.
írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 7 / 8 2013. május 27.
Feladat I. II. Értékelési szempont maximális pontszám A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 4 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 I. feladat összesen 10 A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 4 Nyelvhelyesség, helyesírás 4 Íráskép 1 II. feladat összesen 20 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum: I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése IV. Íráskészség pontszáma egészre számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum: Dátum: írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 8 / 8 2013. május 27.