E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. JÚNIUS 17-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 608-9/2010. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata ELŐTERJESZTŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Löffler Tamás, a Humánszolgáltatási Főosztály szociális referense MEGTÁRGYALTA: Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság Költségvetési Bizottság Pénzügyi Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Jogi és Ügyrendi Bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2010. 05. 25. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2010. 05. 25. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke
2 II. 1. Jogszabályi háttér: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92. -a értelmében a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében élő, szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepció tartalmazza különösen: a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A megyei önkormányzat koncepciója - a fentieken túl - tartalmazza különösen a) az általa fenntartott intézményrendszer struktúráját, szerkezetét, legfontosabb jellemzőit, b) a szakosított ellátások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, legfontosabb szociális jellemzőit, c) az intézményrendszer korszerűsítésének irányait. 2. A 2010. évi felülvizsgálat: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 13/2004. (II. 19.) Kgy. határozatával fogadta el Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. Ezt követően a 76/2006. (VI. 15.) Kgy. határozatával, majd a 93/2008. (VI. 26.) Kgy határozatával fogadta el a koncepció aktualizált formáját. Az újabb felülvizsgálat 2010-ben ismét aktuálissá vált. Célja a koncepció aktualizálása óta eltelt időszak tendenciáinak rögzítése, értékelése, továbbá az ellátórendszer fejlesztése érdekében rögzített célok és programok felülvizsgálata. A koncepció jelen felülvizsgálatában részt vettek a kistérségek, illetve az egyes szakterületek szakemberei. A felülvizsgálat főbb megállapításai: Az alapellátások tekintetében a felülvizsgálat során aktualizálásra került a megye kistérségeinek feladatellátása, ahol a folyamatos fejlődés tapasztalható az ellátások kiépítettségében. A házi segítségnyújtás tekintetében 2008. óta jelentős fejlődés következett be, - a szolgáltatás kiépítettsége a 65%-os szintről csaknem 100%-os lett a megyében. (2008-
3 ban csak a komlói és a szentlőrinci kistérségekben volt teljesen kiépített a szolgáltatás, és három kistérségben - sellyei, sásdi és pécsi - nem érte el az 50 %-ot.) Az étkeztetés elérhetősége a 2008-as helyzethez hasonlóan rosszabb képet mutat, bár kiépítettsége összességében jelentősen fejlődött (47%-ról 76%-ra). Jelenleg a pécsi, a sellyei, és a szigetvári kistérségekben 100%-os a szolgáltatási lefedettség, 50% alatt pedig csak a komlói és a pécsváradi kistérségekben van. Más alapszolgáltatások tekintettében a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a családsegítés települési lefedettsége növekedett 10% körüli mértékben, az egyéb szolgáltatásoknál stagnálás figyelhető meg. % 100 80 60 40 20 0 Az alapszolgáltatások kiépítettsége Baranya megyében Étkeztetés 76% Házi segítségnyújtás 99% Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 66% Falugondnoki szolgáltatás 41% Családsegítés 97% Támogató szolgáltatás 93% Közösségi ellátás 43% Utcai szociális munka 0,3% Az intézményi szakellátások tekintetében megállapítást nyert, hogy az időseket ellátó intézményi körben, az emelt szintű ellátási forma csökkenő normatív finanszírozása miatt 2006-2008. között 468-ról 162-re csökkent az emelt szintű férőhelyek száma. Ez a folyamat 2008-2010. között tovább folytatódott, és 49-re csökkent az emelt szintű férőhelyek száma. A gondozási szükséglet bevezetése csökkentette az idősek otthonaiban várakozók számát. Kisebb számú férőhely növelési kérelem elbírálása mellett jelentős volt a férőhelyek számának csökkentése iránti kérelem. Részben ennek tudható be, hogy 2008-2010. között az idősek otthonaiban és az idősek gondozóházaiban a férőhelyek száma 2.800-ról 2.657-re csökkent. (2008-tól Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 99 idősellátó bentlakásos férőhelyét építette le.) Javultak a tárgyi feltételek azokban az intézményekben, melyeket együttműködési megállapodás megkötésével nem önkormányzati fenntartó vett át az önkormányzatoktól. Ugyanakkor az elmúlt időszakban sor került határozatlan idejű működési engedély határozott idejűvé történő visszaminősítésére, és intézményi férőhelyek működést engedélyező hatóság által előírt - csökkentésére is. Általánosságban elmondható, hogy a fenntartók konzerválták intézményeikben a tárgyi és személyi feltételek hiányosságait. Megfigyelhető még az önkormányzati intézmények privatizálásának folyamata is, - 2006-2008. között nem önkormányzati fenntartó 4 önkormányzati intézmény
4 fenntartását, majd 2008-2010. között újabb 2 önkormányzati intézmény fenntartását vette át. 2006-tól a magasabb vezetői pozíciók csökkentése érdekében több fenntartó integrálta intézményeit. Ez a folyamat megfigyelhető a kistérségi fenntartásban működő intézményeknél is, ahol több esetben alapellátási feladatok is társulnak a bentlakásos ellátási formákhoz. A megyei fenntartású intézmények esetében nem sikerült az alapellátás fejlesztésébe való bekapcsolódás. A kistérségek az alapellátást saját bentlakásos intézményeik bevonásával, vagy alapellátási központok kialakításával fejlesztették. Baranya megyében összesen 42 bentlakásos szociális intézmény működik 4.126 férőhellyel 63 telephelyen. BARANYA MEGYE BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI FÉRŐHELYEI ELLÁTOTTI KÖRÖK SZERINT Idősek férőhelyei 64,4% Fogyatékkal élők férőhelyei 19,4% Pszichiátriai betegek férőhelyei 6,3% Szenvedélybetegek férőhelyei 3,7% Hajléktalan személyek férőhelyei 6,2% BARANYA MEGYE BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI FÉRŐHELYEI FENNTARTÓK SZERINT Önkormányzati, kistérségi fenntartású 68,2% Egyházi fenntartású 7,9% Nem állami fenntartású 23,9% A bentlakásos intézményrendszer fejlesztésének javasolt irányai alapvetően nem változtak.
5 Az időseket ellátó intézményrendszert alkalmassá kell tenni az ellátottak egyéni igényeinek kielégítésére. A differenciált ellátás feltételeinek megteremtése során törekedni kell a demens részlegek kialakítására, illetve az intenzív ápolást, gondozást igénylők speciális ellátásának biztosítására. A fogyatékossággal élőket és a pszichiátriai betegeket ellátó intézményrendszer lakóotthonos átalakításának folyamatát fel kell gyorsítani. Ebben példaértékű programmal kell szolgálnia a megyei önkormányzatnak, amely az ellátórendszer meghatározó szereplője. Az intézményrendszer átalakítása során törekedni kell a rehabilitációs funkció erősítésére. A szenvedélybetegek intézményei esetében a főként alkoholbetegeket ellátó intézményekhez kapcsolódóan létre kell hozni az első lakóotthonokat, amelyekkel a rendelkezésre álló férőhelyek bővítése indokolt. A rehabilitációs funkció erősítése mellett indokolt a közösségi pszichiátriai ellátás és az intézmények kapcsolatának kialakítása. A hajléktalan személyek ellátásában a feladatellátásra kötelezett városokban és a jól kiépített szolgáltatási struktúrával rendelkező megyeszékhelyen is tovább kell bővíteni az ellátás kereteit. Különösen az állapotuk romlása miatt ellátást igénylő hajléktalanok számára kialakítandó lábadozókra van szükség, továbbá erősíteni kell a rendszer rehabilitációs jellegét. A koncepció részletesen bemutatja a megyei fenntartásban működő intézményrendszert, maghatározza az egyes intézmények fejlesztési irányait, ütemezi a korszerűsítési szükségleteket és azok költségeit. Kiemelést érdemel a koncepció két melléklete, amelyek ügyfélbarát, jól áttekinthető módon tartalmazzák a nappali és bentlakásos intézmények teljes megyei listáját és elérhetőségét. 3. Az aktualizált koncepció egyeztetése: A felülvizsgált koncepciót az elfogadást megelőzően az alábbi szervezetekkel véleményeztettük: a megyei önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények vezetői, szolgáltatástervezési koncepciót készítő baranyai települések és kistérségi társulások, Baranya Megyei Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai, a megyei területi kisebbségi önkormányzatok testületei. A tervezett koncepció megküldésre került továbbá az Országos Szociálpolitikai Tanács titkárságának. Az egyeztetések során tett észrevételek, javaslatok a koncepcióba beépítésre kerültek.
6 Határozati javaslat: III. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Baranya megye felülvizsgált és aktualizált szociális szolgáltatástervezési koncepcióját elfogadja. Pécs, 2010. május 19. Horváth Zoltán
BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA TERVEZET
Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás Szerkesztette: Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler Tamás, Paári Angéla, Zárol Evelin A 2008. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Arany Virág Orsolya, dr. Bogács Ernő, Dávid Zsuzsanna, Hajdu Krisztián, Kaiser Gábor, Löffler Tamás, Lux Zoltánné, Pankáné Jozifek Tímea, Posta János, Radócz Ilona, Zárol Evelin A 2010. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Barka Tamás, Buszlauer Ferencné, Kaiser Gábor, Kasziba Zsuzsanna, Kocsis József, Kolutácz Györgyné, Kovács Edit, Löffler Tamás, Máté Zsolt, Mehring-Tóth Szilvia, dr. Mórocz Éva, Müller Anna, dr. Olt-Felföldi Barbara, Sasváriné Aszódi Kinga, dr. Szemelyácz János, dr. Tamássy Éva Anna, Turboly Ágnes, Varga Lászlóné, Zárol Evelin A 2004-ben készült koncepciót a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 13/2004. (II. 19.) Kgy. határozatával fogadta el. A 2006-ban felülvizsgált koncepciót a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 76/2006. (VI. 15.) Kgy. határozatával fogadta el. A 2008-ban felülvizsgált koncepciót a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 93/2008. (VI. 26.) Kgy. határozatával fogadta el.
Tartalomjegyzék A szolgáltatástervezési koncepció célja 1 I. HELYZETELEMZÉS...1 I.1. Baranya megyei helyzetkép.1 I.2. Szociális szolgáltatások.. 9 I.2.1. Az alapszolgáltatások.. 9 I.2.2. Szakosított ellátási formák..... 14 I.2.3. A többcélú kistérségi társulások.... 18 I.2.4. Az alapszolgáltatások jellemzői Baranya megyében, kistérségenkénti bontásban 31 I.2.5. A bentlakásos intézményi ellátások jellemzői Baranya megyében.40 I.2.5.1. Jellemző átalakulási tendenciák az ellátórendszer struktúrájában 43 I.2.5.2. A bentlakásos intézményrendszer fejlesztésének javasolt irányai 44 I.2.6. A szolgáltatások fejlesztési lehetőségei az EU-s támogatási struktúrában... 46 I.2.7. A Baranya Megyei Önkormányzat által szervezett szociális ellátórendszer bemutatása 49 I.2.8. A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában működő intézmények.. 51 I.2.8.1. Kastélypark Időskorúak Otthona, Görcsöny.. 51 I.2.8.2. Boróka Otthon, Helesfa... 54 I.2.8.3. Fogyatékos Személyek Otthona, Bóly. 58 I.2.8.4. Mozsgó-Turbékpusztai Integrált Szociális Intézmény..... 61 1.2.9. A Baranya Megyei Önkormányzat feladatait ellátó nem megyei fenntartású intézmények... 67 I.3. Baranya megye személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszerének SWOT-analízise. 69
II. STRATÉGIAI PROGRAMRÉSZ. 71 II.1. Stratégiai kihívások a szociális szolgáltatások fejlesztésében... 71 II.1.1. Az alapellátások fejlesztésének céljai 71 II.1.2. A szakosított ellátások fejlesztésének céljai 73 II.2. Jövőkép... 73 II.3. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások fejlesztésének átfogó stratégiai céljai 74 II.4. Baranya megye stratégiai programja.. 74 II.5. A Baranya Megyei Önkormányzat fejlesztési tervei 81 II.5.1. A megyei fenntartású szociális intézmények korszerűsítésének terve. 81 II.5.2. A megyei fenntartású szociális intézmények szakdolgozói létszámfejlesztésének terve 82 II.5.3. A megyei önkormányzat hajléktalan személyek ellátásában való szerepvállalásának terve 83 II.5.4. Megyei szociálpolitikai kerekasztal működtetésének terve.... 84 Mellékletek: 1. Baranya megye nappali ellátást nyújtó intézményei 2. Baranya megye bentlakásos szociális intézményei
A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III tv. (a továbbiakban: szociális törvény) 92. (3) bekezdése rendelkezik a szolgáltatástervezési koncepció készítéséről. A szolgáltatástervezési koncepcióban az ágazat irányításának a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos távlati céljai jelennek meg, melyek: - a különböző társadalmi-gazdasági adottságú településeken, kistérségekben, megyékben a szociális szolgáltatások egyenletes fejlődését és - a szociális szolgáltatásokat illető lefedettségek területi egyenlőtlenségeinek mérséklését kívánja előmozdítani, valamint - a szolgáltatástervezési koncepció településenként, kistérségenként, megyénként egységes keretbe foglalja a szociális szolgáltatások különféle részterületeinek fejlesztési irányait. A szolgáltatástervezési koncepció a település, kistérség, megye szociális szolgáltatásainak kiépítését és távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza az adott település vagy megye szociális szolgáltatásainak fejlesztési céljait, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, valamint információkat biztosít az ágazati s egyéb tervezések szereplői (pl. területfejlesztés) számára. I. HELYZETELEMZÉS I.1. Baranya megyei helyzetkép Magyarország gazdasági helyzete az uniós csatlakozást követően nemzetközi összevetésben - az uniós átlaghoz képest - még mindig kedvezőtlen. A versenyképességet visszaveti többek között a hazai kis- és középvállalkozások tőkeszegénysége, az innovációs rendszer elemeinek alacsony fejlettsége. Gátolják a fejlődést a jelentős infrastrukturális hiányosságok, különösen a közlekedés-szállítás, az egészségügyi ellátórendszer, turizmus területén. A születéskor várható alacsony élettartam melletti öregedés és romló korösszetétel munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatását súlyosbítja a hosszú idejű munkanélküliség, az aktív munkaerő mobilitásának hiánya és az újonnan fellépő strukturális jellegű munkaerőhiány. Baranya megye helyzetét az elmúlt időszakban hátrányosan befolyásolta a közlekedési peremhelyzet, az informatikai elérhetőség alacsony színvonala, a délkelet európai politikai válság, az aprófalvas településszerkezet, a zsáktelepülések magas száma, a nehézipar, bányászat leépülése, a nem megfelelő gazdasági szerkezet, a külföldi működő tőke alacsony aránya és a különösen alacsony export teljesítmény. A megye közúti megközelíthetőségének jelentős javulását hozta ugyanakkor 2010-ben az M6-os autópálya átadása. Baranya soknemzetiségű megye. A nemzetiségek aránya országosan még mindig Baranyában a legmagasabb. A német, a cigány és a horvát a legnépesebb nemzetiség. A településhálózat jellegzetesen aprófalvas, több mint 100 község zsáktelepülés. A megye településeinek mintegy fele gazdasági - társadalmi szempontból továbbra is 1
hátrányos helyzetű. Az elaprózott településszerkezet alacsony hatékonyságot és magas költségeket jelent az ellátás szinte valamennyi eleménél. A falvakban a szegénységi kockázat magas és alig változott az utóbbi években. A falu város, illetve településnagyság között megfigyelhető életesély különbségek meghatározók. A vidéki területeken, azaz a falvakban magasabb a munkanélküliségi arány, míg a városokban az átlagnál alacsonyabb. A szegénység kockázata és a biztonság hiánya halmozottan jelentkezik egyes hátrányos helyzetű, különösen sérülékeny csoportoknál. Ilyennek tekinthetők a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a roma népesség körébe tartozók, a fogyatékossággal élők, a rossz egészségi állapotúak, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek vagy hajléktalan emberek. Az idős népesség bizonyos csoportjainál fokozott a szegénység kockázata. A nyugdíjasok között a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Ezen egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező özvegy nők alkotják. Demográfiai adatok 1994 óta évente átlagosan mintegy 1.500 fővel apadt megyénk lakossága. Míg 1993- ban közel 420.000-en, 1998-ban már alig több mint 410.000-en éltek Baranyában, addig 2002. január elsején 406.330-ra esett a lakosok száma. A lakosságszám a kedvezőtlen tendencia eredményeként 2006-ban 400.000 fő alá esett. A megye népessége folyamatosan csökken, és az ezzel egyidőben megfigyelhető tendenciák változatlanok: a lakosság fokozatosan öregszik, a népesség gazdasági aktivitása csökken, az inaktív népesség aránya nő. A lakosságszám csökkenésének oka egyrészt a csökkenő születésszám, a magas halálozási arány, a közepes termékenység, másrészt a migrációs folyamatok. A lakónépesség nem szerint Baranya megye 220 000 215 000 210 000 205 000 200 000 195 000 190 000 185 000 180 000 175 000 170 000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 férfi nő A lakónépesség nem szerint (Baranya megye) 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 férfi 194 254 193 234 192 293 191 055 190 012 188 936 188 912 188 194 187 349 nő 213 893 213 096 212 416 211 205 210 301 209 419 209 303 208 439 207 562 Összesen: 408 147 406 330 404 709 402 260 400 313 398 355 398 215 396 633 394 911 2
A népességcsökkenés mellett egy másik kedvezőtlen demográfiai tendencia az időskorúak arányának emelkedése a népességen belül. Az idősebbek részaránya egyre nagyobb a fiatalabb korosztályok részesedésének rovására. Az idősebb lakosoknak nem csak a részaránya növekedett az elmúlt tíz esztendő alatt, hanem számuk is. A lakónépesség korcsoport szerint Baranya megye 2009 2007 2005 2003 2001 56 520 273 240 65 151 57 572 274 200 64 861 58 576 275 561 64 078 59 662 275 289 63 404 60 954 276 417 62 942 61 944 278 046 62 270 63 360 279 390 61 959 64 578 280 390 61 362 65 908 281 500 60 739 0-14 éves 15-64 éves 65 és idősebb 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A lakónépesség korcsoport szerint (Baranya megye) 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 0-14 éves 65 908 64 578 63 360 61 944 60 954 59 662 58 576 57 572 56 520 15-64 éves 281 500 280 390 279 390 278 046 276 417 275 289 275 561 274 200 273 240 65 és idősebb 60 739 61 362 61 959 62 270 62 942 63 404 64 078 64 861 65 151 Összesen: 408 147 406 330 404 709 402 260 400 313 398 355 398 215 396 633 394 911 (forrás: KSH) A KSH prognózisa szerint Magyarországnak, így Baranya megyének is szembe kell néznie az elöregedés problémájával. Évről-évre egyre kisebb létszámú korosztályok lépnek be a munkaerőpiacra, miközben a 60 év feletti korosztály aránya növekszik. A népesség elöregedésének következtében nemcsak a nyugdíjkiadások, hanem az egészségügyi ellátások költségei is gyorsan emelkednek, és nő a szociális szolgáltatások iránti igény is. Ennek az igénynek a kielégítéséhez szükséges a szociális ellátórendszer rugalmas reagáló képességének, illetve a családi- és lakókörnyezetben nyújtott szolgáltatásoknak a fejlesztése. 3
A 60 év feletti lakosság nemek szerint megoszlása Baranya megyében 61% 39% Férfi Nő Foglalkoztatási adatok, munkanélküliség A regiszterben szereplő munkanélküliek száma az utóbbi években - a szezonális ingadozásoktól eltekintve - emelkedő tendenciát mutat. Ez egyrészt annak a következménye, hogy a megszűnt munkahelyek nyomán - mely a tömeges létszámleépítésekben főleg a szakmunkásokat és betanított munkásokat érintette - kevesebb új állás létesült. Másrészt a be nem töltött állások azt mutatják, hogy ezek nem a munkára várók képesítésének és számának megfelelő eloszlásúak, és a helyi infrastruktúra nem segíti a munkaerő mobilitását. A Dél Dunántúlon a foglalkoztatás jelentős szűkülése és az inaktívak számának emelkedése a munkaerőpiaci-helyzet jelentős romlását mutatja. Ebben a régióban a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül az előző évekhez képest folyamatosan csökken. A nyilvántartott álláskeresők éves átlagos száma 2008-hoz képest a régióban, a legnagyobb mértékben (25,2 %-kal) Baranyában emelkedett 2009-ben. A nyilvántartott álláskeresők munkavállalói korú népességhez viszonyított aránya 2010. márciusában az országos átlag (9,58%) feletti volt Baranya megyében (11,39%). A megyei átlagos értékhez képest a kistérségek munkanélküliségi adatai jelentős eltéréseket mutatnak. A megyei átlagnál kedvezőbb az arány a Pécsi (7,94%), a Pécsváradi (9,69%), és kis mértékben a Mohácsi (11,29%) kistérségekben. A megyei átlagnál kedvezőtlenebb, magasabb értéket mutatnak a Sellyei (22,04%), a Szigetvári (18,07%), a Sásdi (16,27%), a Siklósi (14,48%), a Szentlőrinci (14,48%), valamint a Komlói (13,33%) kistérségek adatai. 4
Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalói korú népesség %-ában (2010. március) 25 22,04 18,07 20 16,27 13,33 14,48 14,48 15 11,29 7,94 9,69 11,39 9,58 10 5 0 Komlói kistérség Mohácsi kistérség Sásdi kistérség Sellyei kistérség Siklósi kistérség Szigetvári kistérség Pécsi kistérség Pécsváradi kistérség Szentlőrinci kistérség Baranya megye Országos (forrás: DDRMK) Szociális szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete Időskorúak, nyugdíjasok: Az idősödő társadalom egyik fontos mérőszáma az öregedési index, amely a 60 év felettiek és a 19 év alattiak arányát mutatja. Ez az index 2001-ben 0,881 volt és folyamatos emelkedése okán 2050-re várhatóan 1,883 lesz. A társadalom idősödésének másik fontos mutatója a születéskor várható átlagos élettartam, amely lassan, de folyamatosan növekszik. 2007-ben férfiaknál ez 69,19 év, a nőknél 77,34 év volt. A születéskor várható átlagos élettartamból is következik, hogy a nők életük utolsó éveire társ nélkül maradnak: a 60 éves és annál idősebb nők 50,4%-a, a 70 évesek és idősebbek 66,4%-a özvegy. A nyugdíjasok között a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Ezen egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező özvegy nők alkotják. Az időskorúak helyzetét negatívan érinti a lakosság kedvezőtlen egészségi állapota is, - a rokkantnyugdíjasok, csökkent munkaképességűek a körükben nagy arányban fordulnak elő. Az idős népesség ezen csoportjainál fokozott a szegénység kockázata. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti fokozott igényüket tovább generálja a hagyományos családi- és társadalmi szolidaritás visszaszorulása. Az egészségügy geriátriai ellátórendszerének leépülésével gyakran megoldatlan a kórházból kikerülő idősek megfelelő házi ápolása. Egzisztenciális problémáik és napi életvezetésük megoldását a jelenlegi lehetőségek mellett - sok esetben csak az intézményi ellátási formák képesek jelenteni, amely jelentős kihívás elé állítja a szociális ellátórendszert. Ugyanakkor a háztartások összetétele, a családi, települési és lakókörnyezeti jellemzők ahol az emberek időskorukat élik nagymértékben befolyásolják azt, hogy milyen arányban és minőségben tudják az ellátórendszerek szolgáltatásait igénybe venni. 5
Fogyatékossággal élők: A fogyatékossággal élők legnagyobb csoportját a mozgássérültek alkotják. Iskolai végzettségük alacsonyabb, mint a népességé általában. Munkavállalási esélyeik kedvezőtlenek, gazdasági aktivitásuk egyharmada az átlagénak. A számukra nyújtott szolgáltatások elmaradnak a szükségletektől. Az akadálymentesítettség még mindig kismértékű, és bár a rehabilitációs foglalkoztatási formák bővültek az elmúlt években, de szinte csak a városokban érhető el ez a lehetőség a számukra. A mozgássérültek az önrendelkezésen alapuló életvitel megkönnyítése érdekébena személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszernek elsősorban az alapellátási formáit vehetik igénybe (speciális személyi szállítás, lakáson belüli speciális segítségnyújtás, információnyújtás), ezért fontos a támogató szolgálatok elérhetősége, az oktatásban való integráció, és a foglalkoztatási lehetőségek biztosítása. Az intézményi ellátások igénybevevői döntően az értelmi- vagy halmozottan fogyatékos személyek. A megye lakosságszámára vonatkoztatva a statisztikai adatok figyelembevételével Baranyában hozzávetőlegesen 9.200 fő enyhe-, 1.400 fő középsúlyos-, és 900 fő súlyos értelmi fogyatékos él. A születési statisztikákat figyelembe véve, megyénkben évente 190 fő fogyatékos gyermek születik, akik közül 10 fő érzékszervi- és mozgásfogyatékos, 180 fő értelmi fogyatékos (ebből 144 fő enyhe-, 22 fő középsúlyos-, és 14 fő súlyos értelmi fogyatékos). A fogyatékossággal élők szempontjából komoly előrelépés az Országos Fogyatékosügyi Program kidolgozása, mely hosszútávra irányozza elő az esélyegyenlőség, a teljes társadalmi egyenjogúság megvalósulásához elengedhetetlen stratégiai célokat és az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket, feladatokat. A célok megvalósításához azonban elengedhetetlen az igényekre alapozott helyi programok kidolgozása és megvalósítása. Pszichiátriai betegek: A pszichiátriai betegek számát tekintve Magyarország vezeti az európai ranglistát, a betegségből vagy szövődményeiből fakadó mortalitási és morbiditási mutatók szerint. Senki sem születik pszichiátriai betegnek, élete során válik azzá, - az önálló életvitelt és a cselekvőképességet is érintő nagy kórképek esetén legtöbben fiatal felnőtt korukban. Éppen megkezdték, vagy meg kellene kezdeniük nagykorú kompetens életpályájukat, amikor váratlanul megbetegednek, s ezáltal letérnek a hagyományos életvonalról. Egyre növekszik azon betegségek száma is, melynek okaként a túlhajszolt élet, a stresszes mindennapok, a családi és a munkahelyi problémák, külső káros környezeti tényezők is megjelölhetőek. A mentális betegségekkel élőkkel kapcsolatban gyakoriak az előítéletek, negatív attitűdök. Ez a megítélés erősen negatív hatással van életvitelükre és társadalmi elfogadásukra. Az elmeműködés zavarai akadályozhatják az általánosan elfogadott normákhoz való alkalmazkodást. A normálistól való eltérés miatt a közvélemény a pszichiátriai betegeket csökkent értékűeknek tekinti, közvetve és közvetetten is kirekeszti a társadalomból. A pszichiátriai gondozásban részesültek száma a megyében az elmúlt 20 évben szinte megduplázódott. A lakosság mentális egészségi állapotának romlására utal, hogy a depresszió ma már népbetegségnek számít. 6
A pszichiátriai betegek döntő többsége otthon, családi környezetben él. Számukra a szülői, családi támogatás általában élethossziglan tart. Sokszor az eltartó család a segítő évek alatt összeomlik, rokkantnyugdíjassá válik, tehát a szociális ellátórendszert igénybe vevők száma növekszik. Azok a betegek, akik kimaradnak a szakellátásból önállóan nem képesek a számukra megfelelő ellátásokat felkutatni, tájékozatlanok. Fontos feladatként jelentkezik ezért a közösségi pszichiátriai ellátás, illetve a nappali ellátást nyújtó intézményi ellátásuk megszervezése. Szenvedélybetegek: A szenvedélybetegek hagyományos csoportját az alkoholisták alkotják. Az alkoholizmus az egészség, a szociális kapcsolatok súlyos veszélyeztető és károsító faktora. Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák a legsúlyosabb közegészségügyi gondok közé tartoznak, mivel a tartós alkoholfogyasztásnak számos egészségi és társadalmi következménye ismert. Az alkoholisták várható élettartalma rövidebb. A pszichiátriai neurológiai és belgyógyászati komplikációk mögött 20-40%-os átlagban lehet az alkohol káros hatásával számolni. Az addiktológiai gondozásban részesültek száma a megyében az elmúlt 20 évben több mint négyszeresére emelkedett, és emelkedő tendenciát mutat. Az alkoholizmus nemcsak az adott személyt, hanem családját is szorosan érinti. Mind a kezelés, mind pedig a prevenció során fontos az egész család bevonása, a téma komplex, holisztikus megközelítése. Fontos feladataként jelentkezik a szenvedélybetegek szociális alapellátás keretében való segítése. A szolgáltatások szervezése és működtetése során szükséges a horizontális- (települések, ágazatok közötti), és a vertikális (döntéshozatali szintek közötti) együttműködés kialakítása. Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák mellett napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a drogfogyasztók csoportjára. Megyénk a Baranya Megyei Önkormányzat Közegészségügyi Narkomán Fiatalokat Gyógyító-Foglalkoztató Közalapítványán (INDIT Közalapítvány) keresztül országosan is példaértékű komplex megelőző - és ellátó rendszert működtet, az egészségügyi- és szociális ellátórendszer elemeit egyesíti tevékenységében. Az INDIT Közalapítvány által működtetett Drogambulancia forgalmában ma már többségében a kevésbé súlyos kábítószer-problémával küzdők jelennek meg, ezzel a korai kezelésben lévők száma is emelkedik. Fontos kiemelnünk, hogy e növekedés elsősorban a megkereső programoknak Bulisegély, iskolai szociális munkás hálózat, - az iskolai prevenciós munkának FÜGE prevenciós program, illetve a különböző célcsoportokra specializált, közösségi ellátási szolgáltatásoknak Alternatíva program, TÉR program köszönhető. A kábítószerügy kezelése érdekében létrehozott szakmai fórumok, városi, illetve regionális rendszere és működése példaértékű lehet más szociális problémák kezelése szempontjából is. A Dél-Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető fórum (DREKEF), illetve a Pécsi KEF munkájában mind kínálat-, mind kereslet-csökkentő oldalról számos szervezet (civil és professzionális segítő szolgáltatók, oktatási és szociális szervezetek, önkormányzatok, vallási- és etnikai szervezetek, médiák, munkaügyi szervezetek) képviselői vesznek részt, lehetővé téve a folyamatos kommunikációt és koordinációt, a társadalom felé való véleménynyilvánítást. A DREKEF a régióban működő Fórumok ernyőszervezeteként generálója az intézmények közti szakmai együttműködésnek, szolgáltatások 7
megszervezésének, programok kialakításának. Feladatként fogalmazzák meg a kábítószer-probléma mind több szegmensét feltáró kutatások szervezését, illetve a meglévő szolgáltatások, programok értékelést, hisz csak az így kapott eredmények birtokában és felhasználásával határozhatjuk meg a pontos fejlesztési irányokat, alakíthatunk ki új szolgáltatásokat. Az INDIT Közalapítvány és a DREKEF rendszere komplex módon közelít a kábítószer-probléma kezeléséhez, figyelembe véve azt, hogy a szenvedélybetegségek multikauzális eredetre vezethetők vissza, amelyekre hatékony választ csak egy multidiszciplinákban gondolkodó, multiprofesszionális team tud adni, akár egy intézményen belül, akár hálózat formájában. Veszélyeztetett gyermekek, családok: Általános kritérium, hogy a gyermekvédelemben tevékenykedő szakemberek azonos módon értelmezzenek élethelyzeteket a hatékony szociális beavatkozás, a családgondozás érdekében. Mindehhez nélkülözhetetlen a veszélyeztetettség fogalmának azonos értelmezése. A veszélyeztetettség a gyermekvédelem alapfogalma. A gyermekvédelem igyekszik a problémakör kialakulását megelőzni, illetve a kialakult veszélyeztetettséget megszüntetni. Vagyis a veszélyeztetettség kategóriája határozza meg, hogy mely helyzetekben van szükség a gyermekvédelmi beavatkozásra. A veszélyeztetettség fogalma ma a gyermekvédelemben jogi értelemben használatos. A Gyvt. 5. n. pontja értelmében a veszélyeztetettség - olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermekeket veszélyeztető helyzeteket általában két kategóriába szokás csoportosítani, amelyek a bántalmazás és az elhanyagolás. A veszélyeztetettség rendkívül tág kategória. Az egyes problémacsoportokhoz tartozó esteket sem lehet egységes szempontok szerint leírni és egyetlen elméleti modellel értelmezni. Tüski Anna így foglalja össze a veszélyeztetettség széles és általános jellegű törvényi kategóriájával kapcsolatos szakmai kritikáját: hiányzik belőle, mit is fed konkrétan a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi szavak mindennapos jelentése. Hiányoznak a mikor, miért és kicsoda kérdésekre adható válaszok. Mikor határozhat úgy a jelzőrendszer munkatársa, hogy adott helyzetben szükséges lehet kiemelni a gyermeket a családjából? Miért került sor hatósági eljárásra, mi volt a konkrét ok? Mindezekkel a veszélyeztetettség megállapításának diszkrecionális jellegét kifogásolja és a veszélyeztetettséget értelmező modellek hiányára utal. A veszélyeztetett gyermekek és családjaik számáról nem áll rendelkezésre konkrét adat. A gyermekvédelmi rendszer alapellátási és szakellátási szegmensének együttműködése jó úton halad, biztosítva a prevenciós és kríziskezelő tevékenység hatékonyságát, ugyanakkor a szakmai együttműködés fejlesztése, a kapcsolatok szorosabbra fűzése kívánatos hosszú távon. Sajnálatos módon rendkívül csekély lehetőség nyílik az otthon maradó szülők, rokonok együttműködésre történő rábírására - holott a kényszerű kiemelésért nem a gyermek a felelős -, s így a gyermekek hazagondozása rendkívül nehéz. Ezért kiemelt jelentőséggel bír a szakellátásban nevelkedő gyermekek vérszerinti családját segítő szociális munka. Szükség volna a szakellátásból kikerült fiatal felnőttek utánkövetésére abból a célból, hogy a kikerült fiatal felnőttek sorsa hogyan alakult, mennyire sikerült a társadalomba 8
beilleszkedniük. Így kaphatnánk pontos képet arról, hogy milyen arányuk veszi igénybe a szociális ellátás valamilyen formáját. Miután ez a csoport a családi háttér hiánya miatt különösen veszélyeztetett helyzetben van, a gyermekvédelmi gondoskodásból való kikerülés után különösen fontos számukra a legális, biztos munkahely minél gyorsabb megtalálása. Emiatt nagyon fontos, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás ideje alatt kiemelt figyelem fordítódjon a pályaválasztásra és a tanulmányi eredményekre, a piacképes szakma megszerzésére, annak céljából, hogy sikeres legyen a fiatalok társadalmi beilleszkedése, rehabilitációja. A másik fontos terület, a fiatalok számára az alapegzisztencia megteremtéséhez nélkülözhetetlen lakhatási feltételek megteremtése, és elengedhetetlen a megfelelő életviteli felkészítés. Hajléktalan személyek: A hajléktalanná válás jellemző okai strukturális (szegénység, tartós munkanélküliség, intézményekből való kikerülés) és családi-, kapcsolati konfliktusok. Számuk nehezen meghatározható. Többségük semmilyen szociális intézménnyel nem tart kapcsolatot, kisebb hányaduk leginkább karitatív intézményekkel, népjóléti irodákkal, munkaügyi intézményekkel áll kapcsolatban. A hajléktalanok többsége (80%-a) férfi, az átlagéletkor 39,7 év. A leggyakoribb az 55 évesek száma. Nagyobb részük egyedülálló (nőtlen/hajadon, elvált). A hajléktalanok 94,2 %-ának nincs munkája, a munkavállalók zömmel a fekete munkaerőpiacon dolgoznak, tehát nincs társadalombiztosításuk, nem szereznek szolgálati időt és egyáltalán nincsenek stabil megélhetési- és munkaügyi helyzetben. Ellátásukban kiemelkedő a nem állami szervezetek részvétele, ugyanakkor a szociális és egészségügyi ellátásuk nem kellően megoldott és összehangolt. Baranya megyében a TÁMASZ Alapítvány szervezésében, Pécsett jól kiépített ellátórendszer működik. A hajléktalanság kezelésében szintén fontos a társadalmi reintegráció és rehabilitáció közreműködő szereplőinek folyamatos konzultációja, programkidolgozása. I.2. Szociális szolgáltatások I.2.1. Az alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában. 9
A szociális szolgáltató, illetve intézmény együttműködik az ellátási területén működő szociális, gyermekjóléti gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen a. az otthonápolási szolgálattal, b. a pártfogó felügyelői szolgálattal, fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyeket segítő, érdekvédelmi szervezetekkel, c. pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a kezelőorvossal. Szociális alapszolgáltatások: 1. a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, 2. az étkeztetés, 3. a házi segítségnyújtás, 4. a családsegítés, 5. a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, 6. a közösségi ellátások, 7. a támogató szolgáltatás, 8. az utcai szociális munka, 10. a nappali ellátás. Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. A falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú - külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg - figyelemmel a lakosságszám korlátra - azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg. A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás a fenntartó önkormányzat rendeletében részletesen meghatározott feladatokat látja el, valamint - az önkormányzat rendeletében meghatározott módon - közreműködhet az étkeztetés biztosításában. Egy településen - amennyiben a település mind a tanyagondnoki, mind a falugondnoki szolgáltatásra vonatkozó feltételeknek megfelel - vagy falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás működtethető. 10
Étkeztetés: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen: - koruk, - egészségi állapotuk, - fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, - szenvedélybetegségük, - hajléktalanságuk miatt. A jogosultsági feltételek szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. Jogosultsági feltételként jövedelmi helyzet nem határozható meg. Az étkeztetés formái különösen a szociális konyha, a népkonyha és egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás. Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel - helyben fogyasztásával, - elvitelének lehetővé tételével, - lakásra szállításával. Házi segítségnyújtás: A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A gondozási szükséglet vizsgálata céljából külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság működik. A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. 11
Családsegítés: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A kapott jelzés (mely érkezhet a jegyzőtől, szociális, egészségügyi, gyermekjóléti szolgálattól, pártfogói felügyelőtől, stb.) alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató vagy intézmény feltérképezi az ellátási területen élő problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítés a szolgáltatást igénybe vevő személy otthonában, családi környezetében tett látogatások, illetve a családsegítő szolgálatnál folytatott segítő beszélgetés és segítő munkaformák útján valósul meg. A családsegítés keretében biztosítani kell: a. szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadást, b. az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c. a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d. közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e. a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f. a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben lévő családokat segítő szolgáltatásokat. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjed ki, ha - a kiskorú családjának ellátása a családsegítés keretében indult, és - a kiskorú érdekei a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. Ha gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása szükséges, az esetfelelős megkeresi a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt. A családsegítés során együtt kell működni az egyéb szolgáltatásokat biztosító különösen szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási szolgáltatókkal, intézményekkel. 12
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a) az egyedül élő 65 év feletti személy, b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. Közösségi ellátások Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell: a) a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, b) a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, d) a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, f) megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében a fentieken túl biztosítani kell: a) a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat, b) a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. 13
Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy. Utcai szociális munka Célja az ellátatlan, de személyes gondozással szemben bizalmatlan, az utcán életvitelszerűen tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából. Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán élő hajléktalan személyek felkutatását, életkörülményeik figyelemmel kísérését, szükség esetén a megfelelő intézménybe juttatását. Az utcai szociális munkások takaróval, ruhaneművel, konzerv vagy egyéb élelmiszerrel, szükség esetén gyógyszerrel segítik az életvitelszerűen utcán tartózkodókat. A szociális- és családpolitikáért felelős miniszter pályázat útján regionális diszpécserközpontot jelöl ki az utcai szociális munkát végző szervek közül. A kijelölés öt évre szól. A diszpécserszolgálat többek közt téli időszakban 24 órában - fő feladatként fogadja a közterületeken élő, kritikus helyzetbe került emberekre vonatkozó bejelentéseket, melyek alapján értesíti az ellátási terület szerinti illetékes szociális munkás szolgálatot, vagy szükség esetén más ellátást kezdeményez. 14
Nappali ellátás A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését. Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. A fenntartó a szakmai programban meghatározhatja, hogy az intézmény melyik ellátotti csoportokat látja el. I.2.2. Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyeztük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Szakosított ellátást nyújtó intézményi formák: - ápolást, gondozást nyújtó intézmény, - rehabilitációs intézmény, - lakóotthon, - átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, - egyéb speciális szociális intézmény. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Az ápolást, gondozást nyújtó intézményekben az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textiliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról kell gondoskodni. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: - idősek otthona, - pszichiátriai betegek otthona, - szenvedélybetegek otthona, - fogyatékos személyek otthona, - hajléktalanok otthona. 15