Biodiverzitás és természetvédelem a környezeti kihívások felelős megközelítése két testvérvárosban BIOTOWNS Temesvár Megyei Jogú Város TEMESVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS BIODIVERZÍTÁSÁNAK VÉDELMÉT ÉS MEGŐRZÉSÉT CÉLZŐ STRATÉGIAI TERV (JAVASLATOK) 2011
TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető. Temesvár Megyei Jogú Város zöldövezeteinek története és 3 fejlődése II. A tanulmányozott zöldövezetek bemutatása 8 II.1. Botanikus Park 8 II.2. Katedrális Parkja 9 II.3. Belvárosi Park 10 II.4. Lídia Park 11 II.5. Néppark 13 II.6. Bega partjai Bega Csatorna 14 II.7. Lacului Tó 16 II.8. Vadászerdő Zoo Park törzs 17 II.9. Cometei utca Behela Csatorna 19 II.10. Védő erdőfüggöny 20 II.11. Zsidó Temető Szegények Temetője 21 II.12. Csillagvizsgáló 22 II.13. CFR vasútvonal 23 II.14. Gheorghe Lazăr utcai tömbháznegyed 25 II.15. Dâmboviţa lakónegyed 26 III. A biodiverzitás megőrzési állapotát érintő fenyegetések 27 III.1. Emlősök (kisemlősök és denevérfajták) 27 III.2. Madárvilág 29 III.3. Kétéltűek és hüllők világa 29 III.4. Halvilág 33 III.5. Szárazföldi és vízi gerinctelenek 34 III.6. Növények és élőhelyek 35 IV. Temesvár Megyei Jogú Város biodiverzitását célzó intézkedések 37 IV.1. Általános jellegű intézkedések 37 Zöldövezetekre, üdülőövezetekre vonatkozó általános jellegű intézkedések 37 Zöldövezetekre vonatkozó specifikus jellegű intézkedések 38 Biodiverzitásra vonatkozó általános jellegű intézkedések 41 Levegőre és klímaváltozásra vonatkozó általános jellegű intézkedések IV.2. Biodiverzitás megőrzésére vonatkozó intézkedések mindegyik 44 tanulmányozott övezetben IV.2.1. Biodiverzitás megőrzésére vonatkozó intézkedések a Botanikus Parkban 44 IV.2.2. Biodiverzitás megőrzésére vonatkozó intézkedések a Katedrális Parkjában 44 IV.2.3. Biodiverzitás megőrzésére vonatkozó intézkedések a Belvárosi Parkban 44 IV.2.4. Biodiverzitás megőrzésére vonatkozó intézkedések a Lídia Parkban 45 IV.2.5. Biodiverzitás megőrzésére vonatkozó intézkedések a Népparkban 45 IV.2.6. Biodiverzitás megőrzésére vonatkozó intézkedések a Bega partjain és Bega 45 Csatornában IV.2.7. Biodiverzitás megőrzésére vonatkozó intézkedések a Lacului Tóban 46 IV.2.8. Biodiverzitás megőrzésére vonatkozó intézkedések Vadászerdő Zoo Park 46 törzsben IV.2.9. Biodiverzitás megőrzésére vonatkozó intézkedések a Cometei utca Behela Csatornán 46 1
IV.2.10. Biodiverzitás megőrzésére vonatkozó intézkedések a Védő 46 erdőfüggönyben Javaslat a védő erdőfüggöny újjáteremtésére vonatkozóan IV.2.11. Biodiverzitás megőrzésére vonatkozó intézkedések a Zsidó Temető 54 Szegények Temetőjében IV.2.12. Biodiverzitás megőrzésére vonatkozó intézkedések a Csillagvizsgálónál 54 IV.2.13. Biodiverzitás megőrzésére vonatkozó intézkedések a CFR Vasútvonalon 54 IV.2.14. Biodiverzitás megőrzésére vonatkozó intézkedések a Gheorghe Lazăr utcai 54 tömbháznegyedben IV.2.15. Biodiverzitás megőrzésére vonatkozó intézkedések a Dâmboviţa 54 lakónegyedben IV.3. A tanulmányozott fő rendszertani csoportok biodiverzitásának megőrzésére 54 vonatkozó intézkedések IV.3.1. Az emlősök (kisemlősök és denevérfajták) megőrzésére vonatkozó 54 intézkedések IV.3.2. A madárvilág megőrzésére vonatkozó intézkedések 55 IV.3.3. A kétéltűek és hüllők világának megőrzésére vonatkozó intézkedések 56 IV.3.4. A halvilág megőrzésére vonatkozó intézkedések 57 IV.3.5. Szárazföldi és vízi gerinctelenek megőrzésére vonatkozó intézkedések 58 IV.3.6. A növények és élőhelyek megőrzésére vonatkozó intézkedések 58 IV.3.7. Ökológiai folyosók 59 Térképek 60 2
I. Bevezető. Temesvár Megyei Jogú Város zöldövezeteinek története és fejlődése Temesvár a Pannon síkság dél-keleti részén (illetve a Dél-Alföld déli részén) helyezkedik el, a Temes és Bega folyók elágazásánál. A két folyó vizei itt egy nagyon mocsaras és gyakran elárasztott vidéket hoztak létre. Temesvár viszont egyikére épült azon kisszámú helyeknek, ahol a mocsarakon át lehetet menni. Hosszú ideig ezek valóságos erődítményt képeztek a vár körül, ellenben egy nedves és egészségtelen légkört tartottak fenn, elősegítvén a pestis és kolera járványok terjedését, melyek viszonylag alacsonyan tartották a lakosok számát és számottevően gátolták a vár fejlődését. Idővel viszont a térség vízhálózatát kiszárították, gátak közé szorították és eltérítették. E munkálatok következtében a Temes folyó már nem szelte át a várost. A visszafordíthatatlan talajjavítást a Bega Csatorna megépítésével valósították meg, 1728 tól, és a környező mocsarak teljes lecsapolásával. Ennek ellenére, a város területén levő talaj öröksége egy alig 0,5 5 méter mélységben húzódó freatikus vízréteg, ami nem teszi lehetővé a magas építmények felhúzását. Temesvár zöldövezeteiről először Francesco GRISELLINI tesz említést, aki az 1770 es években leírja a temesvári basa kertjét, amely az ortodox egyház tulajdonába került és extra muros feküdt. A vár erődítéseiről való lemondás, ezek lerombolása megteremti a tájépítészet feltételeit, ilyen módon a 19. század folyamán olyan parkok jönnek létre, mint a Coronini, Ferencz József, Scudier. Az első világháború előtti Temesváron még kialakították a Doina parkot, a katolikus egyház parkját, a Plevna teret. A két világháború közötti időszakban a városszépítési tevékenység erősödik, az ekkor berendezett övezetek közt az Alpinet park, a Victor Babes Kórház parkja, a Rózsapark sorolható fel. Ebben az időszakban a virágtermesztés, főleg a rózsák termesztése és nemesítése olyan tevékenységgé válik, amely nem csak a köz- és magánterek esztétikájához járul hozzá, hanem gazdasági eredményessége is van: az 1930 as években a Rózsapark Európa keleti felének egyik legnagyobb rozáriuma volt, a magántermelőkkel együtt, a Temesváron szaporított rózsafajták elérte a 2000 et. A temesvári rózsatenyésztők számottevő mértékben járultak fajták ajándékozásával hozzá a kolozsvári Füvészkert rozáriumának létrehozásához, ezt Alexandru BORZA nagyhírű fűvész emeli ki: Mert a kolozsvári rozárium nagymértékben ha nem szellemi sorrendben a rózsaanyag tekintetében, a rózsaszerető Temesvár és a bánsági rózsanemesítők alkotása. 1 A botanikus kert létrehozásának gondolatát a városban (mely ötlet 1877 ben csírázott ki) Alexandru BORZA professzor, a kolozsvári Botanikus Intézet igazgatója, aki Temesvárra menekült a Bécsi Döntés következtében, 1940 ben fogalmazza meg újra. Ez intézmény létrehozásának érdekében Temesváron, a városháza a Botanikus Intézet fennhatósága alá utalja a Bega folyó teraszait, a Rózsaparkot és az Eminescu Park felét. A berendezése tematikus körzetek szerint történik, a második világháború időszakának nehézségei ellenére, a kert pusztulása előbb a német csapatok által végzett rombolásnak, majd a kommunista hatalom nemtörődömségének köszönhető. Egy botanikus kert (újjá)építésének kezdeményezése 1972 ben válik konkréttá, amikor a Municípiumi Tanács jóváhagyja elhelyezésként a Városi Kórház parkját. Ioan COSTE professzor, a Temesvári Agronómiai Intézet Agronómiai Karától, az a személyiség, akinek a legnagyobb mértékben köszönhető a Temesvári Botanikus Kert avatása (1986. június 29), 1991 ig volt a Botanikus Kert igazgatója. Jelen pillanatig a telek különböző városbeli intézmények tulajdonába volt utalva, de egy saját igazgatás, egy saját tudományos tanács hiánya, valamint egy saját szaporítóanyag- jegyzék nyomtatásának / kiadásának hiánya eredményezi azt, hogy Temesvárnak tulajdonképpen nincs botanikus kertje. 1 BORZA, I., 1941 Temesvári Botanikus kert rozáriuma, Kolozsvári Egyetem Fűvészkertje és Fűvészmúzeumának Közlönye a Kolozsvári Egyetemtől Temesvárig, XXI. kötet, nr. 3-4, Appendix II, 1-47 old. 3
A Vadászerdő, mivel a város közvetlen szomszédságában terül el, egy adut jelképez Temesvár számára a környezet minőségének szempontjából. Vadászatra való területként kezelték, ahol az idők folyamán értékes erdészeti kutatásokat dolgoztak ki, továbbá a hétvégi kirándulások közeli célpontja volt. Szerencsétlenségére, az erdő talaja hulladéklerakó térré vált. 1989 után, a politikai rezsim változásai a városban levő zöldövezetek fejlődésében is tükröződik, a már létező parkok újrarendezései, az újabb zöldövezetek létrehozása, a város terjeszkedése és a magánkertek létrehozása által. Az építkezés terén és egyéb területeken tevékenykedő vállalkozók nyomása, egyes városon belüli telkek tulajdonos cseréje, a központi és a helyi hatóságok környezetvédelemmel kapcsolatos vállalásai, a lakossági igények, egy zöldövezet kezelő terv életbe ültetését teszik szükségessé, annak érdekében, hogy Temesvár a hasonló méretű nyugat-európai városok szintjére emelkedhessen, az értékes természeti adottságainak megfelelően. Temesvár Térség Gazdasági és Társadalmi Fejlődésének Stratégiai Koncepciójának négy stratégiai fejlődési irányvonala van, melyeknek a környezettel kapcsolatos vonatkozásuk is van: I Irányvonal Egy vonzó és etikus vállalkozási környezet teremtése - a térség intézményi együttműködési képességének fejlesztése, az együttműködési kapcsolatok egységes elősegítése megyei, régiós, országos, határon átnyúló és nemzetközi szinten, a belföldi és nemzetközi együttműködési képesség növelésének érdekében; - a vállalkozások megszorításainak kiiktatása az adminisztrációs cselekedet hatékonyságának, eredményességének és minőségének növelésével, a befektetési folyamat támogatása ösztönző helyi adórendszer, bátorító helyi eljárások létrehozásával és a helyi monopóliumok kizárásával és a privatizációs folyamat felgyorsításával; - Temesvár Romániában elsőként véglegesítette a programot, elnyervén a Temesvár öt csillagos város, tehát befektetésekre nyílt város minősítést; - a vállalkozások fenntartó infrastruktúrájának javítása; - az ingatlanpiac fejlesztése, a várostervezési reform megejtése, stb.; - A munkaerőpiac fejlesztése, ennek mobilitásának javítása és a szakképzés, átképzés és szakmai továbbképzés biztosítása, az információhoz való hozzájutás által, az elsődleges és a folytonos szakmai képzési rendszer rugalmasságának növelése által, az elbocsátott személyek szabad foglalkozások felé való átirányításának bátorításával, és Temesvár térségnek az eredményes menedzserképzés területén régiós referenciaközpontként való érvénysülésével. II Irányvonal Temesvár térség fejlődése régiós versenyképes gazdasági pólusként, mint az Európai Unióba való nemzeti integráció elősegítője - a tudományos kutatásban résztvevő szakemberek ösztönzése; - a versenyképes ipari termelési tevékenység fontosságának fenntartása a térségi gazdaságban; - a tercier szektor fejlesztése annak érdekében, hogy minőségileg magasabb szintű szolgáltatásokat biztosítson a térség, az V Nyugati Fejlesztési Régió és a DKMT Eurorégió követelményeinek kielégítésére; - korszerű technológiákra épülő mezőgazdaság fejlesztése; - szállítási infrastruktúra fejlesztése, annak érdekében, hogy a kiterjessze a térség kapcsolódását az országos és, európai és nemzetközi tengelyekhez; III Irányvonal Egy stabil és a haladásnak kedvező társadalmi művelődési környezet fejlesztése - humánerőforrások, elsősorban magas képesítésű fiatalok biztosítása, a gyermekvédelem társadalmi és pedagógiai keretének fejlesztése, Temesvár európai hírnevű Kiváló Egyetemi Központ hírnevének hangsúlyozása és az oktató nevelő intézmények tevékenységének összehangolása annak érdekében, hogy integrálja az ifjúságot a térségfejlesztő gazdasági és társadalmi folyamatokba; 4
- Temesvár térség, melyet multikulturális övezetként tartanak számon, művelődési és történelmi értékeinek védelme, értékesítése és fejlesztése; - az egészségügyi és szociális szolgáltatások magas színvonalon való nyújtása, a térség minden lakosa számára biztosított eredményes orvosi ellátás által és a hátrányos helyzetű személyek, intézményben nevelkedő gyermekek, fiatal családok és kis keresetű személyek számára nyújtott szociális ellátás javítása által; - egy stabil, participatív, értékrend központú és kohézív társadalmi közeg biztosítása, amely szükséges tartópillére az európai integrációnak, a hagyományos ökumené szellemének hangsúlyozásával, a romák gazdasági és társadalmi helyzetének javításával, a lakosság kohéziójának és közösségi felelősségvállaló szellemének az elősegítésével, a munkanélküliség csökkentésével és a sporttevékenységek újjáélesztésével. IV Irányvonal A lakosságbarát környezet létrehozása a térségben - a térség népessége lakókörülményeinek javítása, úgy a rendelkezésre álló lakásállomány megőrzésével és ennek a kezelését végző rendszer reformja, új lakások építése által, mint egy saját önazonosság biztosítása által mindegyik területi városrész számára; - a városi és városkörnyéki kommunikációs hálózat fejlesztése, a városi és városkörnyéki forgalom körülményeinek a javítása és a térség vasúti forgalmi hálózatának korszerűsítése; - A közmű technikai és energia hálózat korszerűsítése és kiterjesztése, szükséges mennyiségű és minőségű ivóvíz biztosítása a lakosság számára, valamint az ipar számára, a szennyvíz eltávolítási hálózatok fejlesztése, a gázszolgáltató hálózatok kiterjesztése és a villanyhálózatok korszerűsítése; - az Európai Unió követelményeinek megfelelő környezetminőség biztosítása, a helyi jogrendszer a környezetre vonatkozó európai acquis hez való jogharmonizációjával, a szennyezés fokának az előírt határok közötti tartásával, a vízügyi és talajjavító rendszerek javításával, a minden típusú hulladék gazdálkodás integrált menedzsmentjének bevezetésével, valamint a zöldövezetek és az üdülő területek fejlesztésével; - a kommunális szolgáltatások hatékonyságának és minőségének növelése, a kommunális szolgáltatások javítása, és az országos szinten példa értékű pozíció megtartása a közszállítási szolgáltatásokban. Egy városrendszer fejlesztésének figyelembe kell vennie a források véges jellegét (humán, természeti és pénzügyi tőke), ami meggátolhat egy közhatóságot a közösség ügyeinek a kezelésében, valamint ezen források kiegyensúlyozott elosztását. A város természetes és mesterséges tényezők komplexuma, melyek számos könnyítést hoznak az élet kényelmes lebonyolításának, de ugyanakkor, kockázatnak teszik ki a lakosságot, annak függvényében, hogy ezeket mily módon szervezik meg és kezelik. A közhatóság folyamatosan fel kell mérje egy beruházás megvalósításának szükségességét, nem csak a saját jelenlegi anyagi forrásaihoz viszonyítva, hanem a jövőbeniekhez is, a lakosság választásaival együtt, oly módon, hogy ösztönözze a közösségi és egyéni felelősségvállalást, a partnerséget egy helyi fejlesztési projekt megvalósításában. Az emberi környezet egyéni és családi ökoszisztémája egyensúlyt kell biztosítson az összetevő elemek közt. Ily módon, a habitat az egyént és családját befogadó térre vonatkozik, minden felszerelésével és berendezésével, valamint egy sor anyagi, gazdasági, pszicho-szociális jellegű összefüggésre (intézmények, szolgáltatások, adottságok, stb.). Az urbanizációhoz kapcsolódó kockázati tényezők a következők: - levegő szennyezése; - zaj; - közúti balesetek; - stressz és az életmód változáshoz kapcsolódó problémák. A tér urbanizációja főleg a következőeknek köszönhető: a családon kívüli élőhely kiterjesztése, az ipari, kézműves és szolgáltatói tevékenységek kiköltözése a városok 5
peremterületéről, a közlekedési infrastruktúra fejlődése. Ez a városkörüli kiterjesztés a közlekedés fejlesztéséhez vezet, ami hatással van a környezetre, érinti a mezőgazdasági területeket, károsítja az újrahasznosítható forrásokat és általánosan ártalmas a tájra. A területrendezés alapcélkitűzése az egész területre érvényes gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális politikák összhangba hozatala, mely politikákról országos és helyi szinten döntöttek az ország különböző övezetei fejlődésének egyensúlya biztosításáért, az összetartást és a köztük levő gazdasági és társadalmi viszonyok hatékonyságát tartva szem előtt. A területrendezés fő céljai a következők: a) a régiók és övezetek kiegyensúlyozott gazdasági és szociális fejlődése, jellegzetességeik tiszteletben tartása mellett; b) az emberek és az emberi közösségek életminőségének javítása; c) a természeti erőforrások felelős gazdálkodása és a környezetvédelem; d) a terület ésszerű felhasználása. A mikroklíma javítását célzó gondoskodás, a város életminőségét emelő tendenciák, a minőségi, vonzó és a térség tekintélyét a jelen körülmények közt emelő tájrendezések létrehozása, mind kifejezői a létező zöldövezetek rehabilitációjával és az új, tájépítészetileg rendezett zöldövezetek javaslatával kapcsolatos óhajnak. A városfejlesztési és területrendezési tervek keretében kötelező az ökológiai alapelvek tiszteletben tartása, egy egészséges élettér biztosításának érdekében, a zöldövezetek bevezetése által, melyek a leggyakrabban észlelt természetes élőhelyei a növény- és állatfajoknak. Temesvár minden térségében az ültetett övezetek jelenléte első sorban a szanogén és a pszichogén tényezőhöz kapcsolódik. A városok zöldövezeteihez kapcsolódó célok tekintetbe veszik ezek térbeli fejlődését a biológiai diverzitás szempontjából is, egy zöldövezet rendszer újjáteremtésével egyidejűleg. A tájépítészeti koncepció kiegészíti Temesvár Általános Városfejlesztési tervét, ebben javaslatokat tesznek környezet rehabilitációt, védelmet és megőrzést célzó intézkedésekre, a létező parkok és terek rehabilitációja által, valamint újabb zöldövezetek berendezésére, szem előtt tartva a nagy tömbháznegyedek építészeti stílusát és a magánlakás negyedek sajátosságát. Az ökológiai érdeklődésű megközelítések egy kiteljesedését a város észak nyugati részén húzódó védő erdőfüggöny képezi, ahol eddig 30 hektáron különféle fa és bokorfajtákat ültettek. A legbecsvágyóbb terv azonban a Vadászerdőnél létrehozandó erdő park marad, eleinte 50,8 hektáron. Újszentestől Temesremetéig, a Bega parti várost elkerülő közúti körgyűrű és a Vadászerdő között már most körvonalazódnak Temesvár új villa elővárosai. Amint azt dr. Zeno Oarcea egyetemi docens mondta, Legtöbb két - három évtized múlva az egész Vadászerdő (724 hektár) a municípium városon belüli területe lesz. Ez az oázis lesz a mi nagy lehetőségünk, akkor majd Temesvár zöldövezetei, az egy lakosra eső felület szerint, utolérik azt, amelyet Párizs lakosai élvezhetnek. Az 1999 2001 között összeállított Zöld kataszter a következő parkokat és parkosított tereket tartalmazza: Begától északra Parkok: Központi Park (jelenleg Scudier), Katedrális Parkja, Rózsapark, Ion Creangă Gyermekpark, ILSA Park (jelenleg Mocioni), Belvárosi Park (jelenleg Vár Park), Botanikus Park (jelenleg Botanikus Kert); Parkosított terek: Múzeum Köz (jelenleg Castelului), Opera Tér (jelenleg Victoriei), Libertăţii Tér, Dóm tér (Unirii), Bástya (Bastion) Köz; Begától délre Parkok: Néppark (Coronini), Vasile Pârvan Park, Alpinet Park, Egyetem (Universităţii) Park, Diákváros (Campus Universitar) Park, Stadion Park, Lidia Park (a volt Gyiroki Kiserdő); Parkosított terek: Plevnei tér, Doina tér, Kereszt (Piaţa Crucii) tér, Bihor tér. 6
A 2007 2009 közötti időszakban a Temesvár megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a következőket valósította meg: Dacia Park, Vidraru tér, Vár (Cetăţii) tér, Păun Pincio tér, Pompiliu Ştefu tér, stb., továbbá összeállította a dokumentációt a következő rendezési munkálatokra: Uzinei Parc, Coronini Parc, Bucovina övezet Park, Rózspark, Botanikus Kert, Alpinet Park, Justitiei Park, Alpinet Park, Ion Creangă Gyermekpark, stb., és befejezte a korszerűsítéseket a következőknél: Adolescenţilor Park, Bihor Park, Zürich Park, Arhanghelii Mihail şi Gavril Park, Bucovina övezet Park, Uzinei övezet Park, stb. A lakóegységek területén levő zöldövezetek, a tömbház és lakóház csoportok vonatkozásában, faültetésekben (platánfa, vörös szilvafa, akácfa, kanadai jegenye) és cserjetelepítésben (élősövény bokrok, rózsasövény, orgonabokor, stb.), virág- és gyepültetésben részesültek, a tájrendezési koncepció a képzelőerőtől és a szóban forgó időszaktól függött. Sok esetben ezek a zöldövezetek javítanak az építészeti együtteseken, árnyékolás, hangszigetelés, porlekötés, városi gázok megkötése által teszik jobbá a mikroklímát. Hangsúlyozzuk ilyen zöldövezetek minőségét a régebbi tömbház negyedekben: Circumvalaţiunii és Tipografilor, valamint a hiányukat az újabb együttesekben, ahol az épületek sűrűsége nem teszi lehetővé a rendezést, vagy hiányzik a lakók kezdeményezőkészsége. Az Ökologikus Temesvár Programban egy nagyszabású ültetési terv van előirányozva a peremkerületek ingatlanjai előtt levő zöldövezetekben. A Bega Csatorna által szolgáltatott potenciál kiemelése városrendezési szempontból és a létező zöldövezetek szépítése, ami alatt tájátszerkesztéseket, ültetéseket, sétányfelújításokat, épületek eltávolítását, új partrendezéseket értünk, mindezek szerepe a már létező leromlás, diszfunkció vagy rút elem eltávolítása, ezek mind tárgyát képezik a Bega Csatorna környékére és víztükrére vonatkozó tájépítészeti rendezések minőségemelésének. Továbbá, szükséges a létező zöldövezeteket kizárólag ilyen területként megvédeni és megőrizni, minden más jellegű céllal szemben (olyan épületek beillesztése, melyek nem a kikapcsolódást vagy az üdülést szolgálják). 7
II. A tanulmányozott zöldövezetek bemutatása II.1. Botanikus Park A Botanikus Park Temesvár szívében helyezkedik el, a felülete kb. 8,1 ha. Elsődlegesen oktatási és üdülési funkciója van, a nagyszámú egzotikus növényfajtának köszönhetően, melyet itt tenyésztenek, de nevelő és szórakozási funkciót is tulajdonítanak neki. A parkban arborétum alakú berendezett terek találhatóak, kisszámú cserje fajtával, valamint pázsitok és virágágyások. A füvesített területek, a pázsitok egész évben gondozás alatt állnak, a növényzetet sűrűn kaszálják. Csak a cserjések közvetlen közelében nem nyírják a növényzetet ugyanolyan intenzitással, emiatt magasabb gyomos területek alakulnak ki. A füves területek vízellátását a csapadékok biztosítják, melyeket kiszámíthatatlanul és jelentőségtelenül egészít ki a parkgazdálkodás, öntözéssel. Az öntözött területek főleg a virágágyások szomszédságában helyezkednek el. A pázsit nedvesebb jellegű az öntözőrendszerek és a városi vízhálózat közötti csatlakozási pontok környékén, ezeken a pontokon átmenetileg kis pocsolyák is létrejönnek, melyet részlegesen vagy teljesen elfed a növényzet. A Botanikus Park pázsitjait viszonylag ritkán közelítik meg a látogatók, elsődlegesen a pihenést és kikapcsolódást szolgáló padok hiánya miatt, és mert teljesen napsütöttek. Továbbá, a lakosság körében még nem terjedt el az a szokás, hogy közvetlenül a zöld övezetre ülnek a meleg nyári délutánokon, munkából kijövet, egy rövid sziesztára hazamenetel előtt, úgy ahogy ez Európa más részein történik. A virágágyások folyamatosan a kertész gondozók beavatkozásának tárgyai, hogy az optimális körülményeket biztosítsák az itt művelt virágfajták számára. A talajt folyamatosan kapálják és gyomlálják, nagyon gondozott a kinézete, a gyomnövények megjelenése korlátozott. Ezeket a területeket szintén gyakran öntözik, hogy a díszfajoknak kedvező vízellátást biztosítsák. A botanikus parkban kevesebb cserjés van, úgy egzotikus, vagy díszfajtákból, mint az őshonos fajták, melyeket főképp a szubarborétum őrzött meg. Ezek a bozótok mégis kedvező mikrohabitátot biztosítanak úgy a gyomnövények vagy egyéb natív növényfajták betelepedésére, mint madárfajok, hüllők és rovarok oltalmazására. Az arborétum jól megjelenített a Botanikus Parkban, a felületének több mint felét tömör, összefüggő, sőt, zárt koronájú fák foglalják el. A jellemző fa fajták palettája igen gazdag, de ez a tény kevésbé releváns a kétéltűek és hüllők világának szempontjából. A szubarborétum hozzávetőlegesen gyengén reprezentált. Azok a terek, ahol a fák lombkoronája gazdag és majdnem 100 % - os takarást biztosít, árnyékosak, és a füves növényzet gyengén fejlett, így a gondozási igényei is korlátoltak. A vízellátást általában a csapadékok biztosítják. Körülbelül a Botanikus Park közepén egy kis sziklás teret hoztak létre, melyet majdnem teljesen beárnyékol a fás növényzet. Ez a tér kedvező lehetett volna számos hüllőfaj számára, azonban nagyon gyakran frekventálják a látogatók, mivel számtalan ösvény szeli át. Ezek mellett a természetesebb jellegű terek mellett itt egy sor betonozott medence is található, ám ezek szárazok, víztelenek. Jelen pillanatban ezek a medencék antropizált közegeket képviselnek, melyek csökkentik a növény- és állatfajok által elfoglalható területet. Át lehetne őket alakítani kedvező élőhelyekké, sajátságos intézkedésekkel, az általunk ide szánt fajták ökológiai igényeinek függvényében. 1. ábra: Botanikus Park (sárga), a CFR vasút vonal mentén helyezkedik (zöld). A park közelében, tőle keletre, egy lakóövezet látható, gazdag és tágas zöldövezetekkel (kék). 8
2. ábra: Képek a Botanikus Parkból: Pázsit és virágágyások Tömör arborétum Cserjések gyomokkal Tufărişuri cu buruieni II.2. Katedrális Parkja A Katedrális Parkja felülete kb. 3,7 ha, a Bega partján fekszik, Temesvár Municípium központjában. A Park körülöleli az ortodox érseki székesegyházat, legnagyobb része a székesegyház és a Bega partja között terül el. Hozzávetőlegesen egy háromszög alakja van, egyik sarkában a székesegyház helyezkedik el, másik két sarka pedig a Mária Híddal, valamint a Mihai Viteazul (Püspök) Híddal folytatódik. A park oldalai közül kettőt fontos sugárutak szegélyeznek, ezek a vezetik a forgalmat a városközpont irányába, a harmadik oldalt pedig a Bega Csatorna partja határolja be. A parkot majdnem teljes összességében viszonylag tömör, zárt lombkoronájú fák foglalják el. Lenyűgöző platánfa Platanus acerifolia, fekete jegenyefa Populus nigra példányok jelenlétét észlelhetjük, valamint egyes tiszafenyő Taxus baccata és közönséges vörösfenyő Larix decidua egyedeket. A cserjések viszonylag gyengén reprezentáltak. A füves növényzet viszonylag szegényes, köszönhetően egyrészt a gazdag lombkoronáknak, másrést a túl nagy mennyiségű madárürüléknek, ami az igen nagyszámú vetési varjú Corvus frugilegus populációtól származik, amely állandóan e park koronáját használja. A füves növényzetet gyep formájában tartják karban. A kedvezőtlen elhelyezésnek köszönhetően, ahol fontos fizikai akadályok gátolják meg a kétéltűek és a hüllők közlekedését, ami egy kevéssé nagylelkű élőhellyel társul, a kétéltű és hüllővilág gyengén reprezentált. Az egyetlen kedvező tényező a Bega Csatorna szomszédsága, 9
tulajdonképpen ez magyarázza meg a Rana ridibunda (Pelophylax ridibundus), nagy tavibéka jelenlétét ebben az övezetben. Mégis, a megfigyelt populáció mérete kis méretű. A vízellátást a csapadékok biztosítják, öntözéseket csak szórványosan végeznek. Ebben az övezetben ezen kívül csak a Bufo bufo, Bufo viridis és Hyla arborea fajtákat figyelték meg. 3. ábra: Katedrális Parkja (sárga), szegélyezik a sugárutak és a Bega Csatorna (zöld, amely folyosóként működik a kétéltűek számára és egy menedék élőhelyet nyújt nekik). A Központi (Central) Park és az Igazságügyi (Justiţiei) Park (kékkel), olyan övezetek a Katedrális Parkjának szomszédságában, melyek biztosíthatnák a kétéltű, mi több, a hüllő populációk közötti átjárhatóságot és kapcsolatot. 4. ábra: Képek a Katedrális Parkjából: Platánfák Fekete jegenye Madártetemekkel és ürülékkel borított avarréteg II.3. Belvárosi Park A Belvárosi (Civic) Park Temesvár legközpontibb parkja, a temesvári Vár része. Kb. 7,4 ha a felülete, amit a közutak 3 területre osztanak. A Belvárosi Parkot a régi városközponthoz tartozó épületek veszik körül az északi és a nyugati részén, valamint egy közigazgatási terekkel ötvözött lakóövezet, keleten és délen. Egyetlen közvetlen, helyi kapcsolódása sincs egy víztárolóhoz vagy 10
tóhoz, emiatt a jelenlevő élőhelyek jellege sivárabb, szárazabb és nem biztosítják a kétéltűek létének kedvező körülményeket. Továbbá a park kapcsolódása egyéb zöldövezetekhez szegényesebb, megakadályozva a bevándorlási folyamatot. A parkot legnagyobb részében fák borítják, gyengén reprezentált cserjések, bozótok, valamint gyepként, jól karban tartott füves növényzet. A pázsitok, amik gyepformájúak, foglalják el a fák között szabadon megőrzött területeket. Egy pár részén, főleg a park két kisebb parcellájában, a fák árnyékos, tömör lombkoronákat hoznak létre. Létezik néhány csekély kiterjedésű cserjés is, melyek alatt egy valamennyire gazdagabb és magasabb aljnövényzet marad meg, néhány gyomnövényfajta jelenlétével. A füves felületet állandón gondozzák, ismételt kaszálásokkal. A felületek időszakonkénti öntözése is biztosított. Kevés virágágyás létezik, de ezeket állandó kapálással és gyomlálással tartják karban, ily módon ezeken a felületeken a gyomnövény fajták fejlődése meg van akadályozva. A virágágyásokat sűrűbben öntözik, mint a gyepet, vízellátásuk így kedvezőbb a szárazföldi kétéltűek számára. 5. ábra: Belvárosi (Civic) Park (sárga) és környéke. A zöldövezetek (kék) nem a közvetlen szomszédságában vannak, ezért szükséges az úttest alatti közlekedő csatornák bevezetése (zöld nyilak). A park három parcellája közt is úttest alatti közlekedő csatornák hozhatóak létre, a kapcsolódás végett (kék nyilak). A Bega Csatorna (zöld) egész nyomvonalán biztosítja a kapcsolódást. 6. ábra: Képek a Belvárosi Parkból: 11
II.4. Lídia Park Felülete kb. 7,95 ha, és Temesvár Municípium déli részén fekszik, a Nap Negyedben (Zona Soarelui). A Lídia Park kevésbé jól karban tartott, mint az előbbiekben bemutatott parkok, és ebben a parkban fás növényzettel, cserjésekkel és pázsitokkal fedett területeket figyelhetünk meg. A fák lombkoronája hozzávetőleg a felét foglalja el a park felületének, a többi területet füves növényzet fedi. Habár a park környékén nincs más zöldövezet, a közvetlen szomszédságban található lakóházak kertjeinek jelenléte kapcsolódást biztosít az extraurbánus területhez. Evvel együtt, nem azonosítható sok kétéltű és hüllő fajta, mert nincsenek víztárolók, vagy tavak, melyek biztosítanák a jelenlétükhöz szükséges ökológiai tényezők minimumát. A füves növényzet gondozott, de nem annyira gyakran, és nem is öntözik, a vízellátást csak a csapadékok biztosítják. A Lídia Park egy nagylelkűbb park az élőhelyek és az egyéb fontos környező élőhelyekhez való kapcsolódás szempontjából. Megfelelő intézkedések foganatosításával javítani lehet a jelen levő fajták státuszán, és be is lehetne telepíteni új fajtákat, hogy átalakuljon igazi bio-parkká. 7. ábra: Képek a Lídia Parkból: Liget Cserjés gyomos aljnövényzettel 8. ábra: Lídia Park 12
II.5. Néppark A Néppark Temesvár központjának közelében fekszik, a Bega Csatorna partján. Kb. 3,85 ha területet foglal el. A park felületén őshonos fafajták találhatók, néhány évszázados réti tölgy, ciprusfa, kőrisfa példánnyal, és egyéb őshonos és egzotikus fajtával. A cserjés szintje gyengén reprezentált. A fák lombkoronája a park kb. 60%-át fedi, a többi rész gyep alakú pázsit. A füves növényréteg még a fák lombkoronája alatt is jól összeállt, de gyep formájában tartják karban, gyakori kaszálásokkal. A park egész felületét bőségesen öntözik, automata rendszerekkel, egy megfelelő vízellátás biztosítva. Itt kis felületű ágyások is találhatóak, virágfajtákkal. A park közepén egy vizes medence található, melyben egy szökőkút is működik. Sajnos, a medence szerkezete nem teszi lehetővé egyes állatok, mint a kétéltűek és hüllők hozzáférését. A park keleti szélének irányában egy művízesés rendszer épült. Ide eljuthatnak a parkban élő kétéltűek és hüllők. 9. ábra: Néppark (sárga), közvetlenül a Bega Csatorna mellett (zöld), mely még most is az ökológiai folyosó funkciót tölti be. 13
10. ábra: Képek a Népparkból: Tájkép szökőkúttal Ciprusfa Szikalakert kis vízesésekkel II.6. Bega partjai Bega Csatorna A Bega Csatorna Temesvár egyik legfontosabb jelképe, ugyanakkor egy olyan tájjellegzetesség, mely nagy mértékben befolyásolta a város történelmi fejlődését. Egyszersmint a város ökológiai gerince, mert a nyomvonalán vannak felsorakozva zöldövezetei legnagyobb része. A tipikus vízi élőhely és vízi élővilág mellett, a Bega a közvetlen közelségében levő övezetek élőhely körülményeit is befolyásolja, főleg a levegő és talaj nedvesség tényező tekintetében. A városon belül a Bega Csatorna becsült felülete kb. 84,66 ha, ami kb. 12,76 km hosszan terül el. A becsült felület a szegélyező töltések között fekszik, a töltések gerincének magasságáig, a vízfolyás egyik és másik oldalán egyaránt. Noha egy természetes vízfolyás, amint a nevéből is kiderül, ma a Temesvár városi területén a vízfolyásnak csatorna jellege van, a víz hozamát egy gáttal szabályozzák, a töltéseket cementlapokkal stabilizálták, a meder alját pedig nagyrészt kövekkel. A tényezők, melyek befolyásolják a Bega csatorna ökológiai státuszát a következőek: - A partok erőteljes stabilizálása cementlap borítással: ezek nem engedik meg a sásszerű növényzet betelepedését, vagy csak kisméretű felületeken teszi ezt lehetővé, így csökkentve a tápanyag alapot a növényevő vagy detritivor vízi fajták számára. Továbbá, 14
megsemmisíti azon szárazföldi vagy kétéltű fajták jellemző élőhelyét, melyek a sásos övezetet használják jellemzően élő-, menedék - vagy szaporodó környezetként. - A vízfolyás szűk töltések közé szorítása: csökkenti az elárasztható területet, legtöbbször nullára, így drasztikusan változnak az élőhely körülmények és kirekesztődnek ennek jellegzetes fajtái. - A vízhozam szabályozását és ellenőrzését szolgáló gát létrehozása. A gát felépítésének két fő következménye van: a fajták populációjának szétválasztása a gát fölötti és alatti vízfolyás szegmensek között, különösen az anadrom fajok esetében, valamint a hordalékok mennyiségének csökkenése és a vízhozam szezonális ingadozásainak a kizárása, aminknek kihatásai vannak a fajták populációinak összetételére és szerkezetére, elsődlegesen azoknál, melyek a gát alatt találhatóak. - A vízmeder stabilizálására használt kövek meggátolják a vízi növényzet megtelepedését. Továbbá, a hordalék és egyéb vízbeli hulladékok eltávolítását célzó kotrás károsítja a vízi szervezetek életét, úgy a közvetlen, fizikális cselekvés által, ami az élőlények sérülését vagy pusztulását válthatja ki, mint az életükhöz szükséges források csökkentése által. - Az illegális vagy véletlen vízszennyezések, vagy éppenséggel a csapadék, mely a Begába ömlik, miután szennyezett felületeket mos le. Ezek a jelenségek kevésbé erőteljesek az utóbbi években, talán a városi levegőben kialakult szmogból eredő szemcsék bemosásának, esetleg az úttestekre kifolyt, a csapadék által bemosott szénhidrogénszármazékoknak köszönhető szennyezés kivételével. Az ökológiai jellemzői és a kétéltűek és hüllők világának való megfelelés szempontjából a Bega csatorna Temesvár Municípium városi körzetébe tartozó szakasza 3 szelvénybe osztható, éspedig: - Temesvár Municípiumba való belépéstől a Vízművek gátjáig (Uzinei és Rozelor utcák kereszteződése) a keleti szelvény: ezen a szelvényen a csatornát a töltések tágabbra hagyják, a partok stabilizálása kevésbé evidens. A magasabb vízszintnek és a hordalék leülepedésének köszönhetően, a sásos övezet és még a vízmedret is gazdag vízi növényzet foglalja el, melyet főleg a nád és a gyékény ural. Ennek a szelvénynek az ökológia státusa kétségtelenül jobb, mint a következő két szelvényé. Ez a tény egy sor, a város szélén létező halásztavacska szomszédságának, valamint az itt létező pázsitoknak, legelőknek is köszönhető. Ez a szelvény gazdagabb kétéltűek, hüllők és vízi gerinctelen fajtákban, mint a csatorna alsóbb szegmensei. - A Vízművektől a Iuliu Maniu Sgt. ig középső szelvény: a töltés összeszorítja a medret, sok helyen a sásos növényzet kvázi nem létezik, a közvetlenül csatornapartra emelt építményeknek köszönhetően. Figyelemre méltó számú híd ível át a csatornán. A partok cement lapokkal vannak megerősítve, és a sásos növényzet ugyanúgy elhanyagolható. Helyenként a vízmederben megjelennek vízi növények, és a megerősített partok repedéseiben vagy a lapok között vízi növényzet jelenik meg, jellegzetes fajtákkal. Helyenként még úszó növényfajták is megjelennek, mint az úszómoha. A víz szintje általában alacsony, 1 m alatti, és csak kevés vízi gerinctelen és kétéltű fajta figyelhető meg. A hüllők majdnem teljesen hiányoznak ebben a szelvényben. A központi szelvény van kitéve leginkább az emberi tevékenység hatásának, egyértelműen negatív irányban (az említett tényezőkön kívül felsorolhatjuk még: a pecázást, a levegő szennyezést, a gyalogos és gépkocsi forgalmat, stb.). - A Iuliu Maniu Sgt.- tól a városból való kimenetelig: a töltés ugyanúgy leszűkíti, ellenben a sásos növényzet gazdagabb, köszönhetően a part gyengébb megerősítésének. Ebben az övezetben még kisebb bozótos felületek is láthatóak, ami olyan fajták létezését engedik meg, amik más szegmensben nincsenek (nyakörvös gyíkfélék, verébalakúak). A szelvény ökológiai minősége a városszéli pázsitoknak, legelőknek is köszönhető. 15
A Bega csatorna jelenlegi ökológiai státuszát, és értelemszerűen a hüllő és kétéltű, valamint vízi gerinctelen fajtákat érő potenciális fenyegetések közül említhetjük: a csatorna kotrását, az idült vagy heveny (véletlen) vízszennyezés, a sásszerű növényzet eltávolítása, a táplálkozási hálózatok felborítása egyes halfajták túlzott kifogásával, stb. 11. ábra: Bega Csatorna Partja (sárga). Kékkel jelezzük a felületeket, ahol potenciálisan javítható a kétéltű és hüllő fajták státusza 12. ábra: Képek a Bega Csatorna Partjairól Híd a Begán a keleti szelvényben a meder láthatóan szélesebb A Vízművek, folytatásukban a gát mely átvágja a vízfolyást 16
II.7. Lacului Tó A Lacului Tó a legkisebb területű, BIOTOWNS Temesvár projektben tanulmányozott övezet, felülete alig 0,45 ha. A város dél-keleti részén fekszik, egy lakónegyed közepén. A tó közepén egy félsziget van, amelyre egy bár épült, terasszal. A tó vízfelületének kb. kétharmadát nád és egyéb vízi növények fedik. A tó partján, körülbelül terület felén fák találhatók, fűzfák, akácfák, lepényfák. A víztömeget víz alatti növényfajok foglalják el, Ceratophyllum sp. A Lacului Tó két akut problémával küzd, éspedig a vízszint drámai csökkenésével, összehangolva a vízfelület elfoglalásával a vízi növények által, valamint a hihetetlen mennyiségű különféle hulladék és szemét jelenléte a partokon és a víztömegben. 13. ábra: Lacului Tó (sárga) 14. ábra: Képek a Lacului Tó övezetéből. Szemét és növényzet a parton Víztükör A félsziget és vízi növények a víztükrön 17
II.8. Vadászerdő Zoo Park törzs Ez az övezet nagyságrendben a második a BIOTOWNS Temesvár projekt keretében tanulmányozott terület, felülete kb. 64,55 ha. Legnagyobb részében olyan területekből áll, melyek a Vadászerdő három parcellájához tartoznak, melyeket az erdészeti rendnek megfelelően kezelnek. A felület visszamaradó részét a Temesvári Állatkert foglalja el, amely bekerítésekből áll, bozótos ligetekből, sétányokból, vizes medencékből. A területeket legnagyobb részükben az alföldi régióra, különösen a berkekre jellemző vegyes liget fedi. Bizonyos fajták jelenlétét az a tény is befolyásolja, hogy az övezetet átszeli a Behela Csatorna, ily módon a vízellátással szemben nagyobb igényű fajtákkal is találkozhatunk. A Vadászerdő Temesvár város nyugati észak-nyugati részén fekszik és annak ellenére, hogy egy szabadidő eltöltését szolgáló erdőnek tartják, erdészeti üzemeltetés alá esik. Számos ösvény van jelen és az egész övezetet nagyszámú helybéli látogatja. A Behela Csatornának egy állandó vízfolyása van, még ha változó is a vízhozama, így az egész hosszán, túlnyomó részében egy jellemzően vízi növényzet telepedett meg. A Pădurii sétány és a Gheorghe Adam utca közt fekvő parcellán egy nagyon nagy vetési varjú Corvus frugilegus kolónia telepedett meg, az egyedek száma több tízezerre tehető. Ily módon az élőhely jellemzőit erőteljesen befolyásolja az általuk termelt ürülék. 15. ábra: Képek a Vadászerdő Állatkert Törzs övezetből. Ösvény a Vadászerdőben Behela Csatorna a Vadászerdőben 16. ábra: Vadászerdő Zoo Park (sárga). Kékkel jeleztük a kétéltű- és hüllővilág populációnak kedvező környéket. Zölddel a Behela Csatorna nyomvonalát jeleztük, mely ökológiai csatornaként viselkedik a nedvesség tényezővel szemben magas igényű kétéltű fajták számára, de egyéb fajták számára is. 18
A Vadászerdő az egész város biodiverzitásának a számára egy tartályt jelképez. Ezt a tényt bizonyítja az is, hogy az összes tanulmányozott övezet közül itt van jelen a legnagyobb számú fajta. Ahhoz, hogy megőrizzük a város biodiverzitását, fontos a Vadászerdő értékes élőhelyeinek megőrzése, hogy lehetővé tegyük olyan állatpopulációk fejlődését, melyek utólag betelepedhetnek a város belsejében levő területekre. II.9. Cometei utca Behela Csatorna Ez a tanulmányi övezet a Vadászerdő Zoo Park övezet folytatásában helyezkedik el, a felülete kb. 2,7 ha. Tulajdonképpen, a Behela Csatorna köti össze a Vadászerdőt a Bega Csatornával, és fordítva, így biztosítva a kapcsolódást egy sor fajta számára ezen az egész területen. Az övezet felületét maga a Behela Csatorna foglalja el, melyet tömören fák és cserjések szegélyeznek, amik majdnem teljesen beárnyékolják, valamint a helyi Cometei utcai lakosok kertjeinek egy része is 17. ábra: Cometei utca Behela Csatorna (sárga). Kékkel jeleztük a kétéltű- és hüllővilág populációnak kedvező felületeket. 19
18. ábra: Képek Cometei utca Behela Csatorna övezetből 20
II.10. Védő erdőfüggöny Temesvár Municípium északi részén helyezkedik el, és kb. 19,75 ha a területe. Egy maximum kb. 80 m széles és legkevesebb kb. 20 m széles sávként jelenik meg. Az erdőfüggöny szélessége nyugatról kelet felé csökken. A vasúti vonalaktól, Rónác Elosztó (Ronat Triaj) övezettől az Aradi Útig terjed, átszelvén a Torontáli Utat, vagyis a Nagyszentmiklós felé vezető utat is. A védő erdőfüggöny, úgy, ahogy az jelen pillanatban látható, egy különféle fafajták és cserjefajták ültetvénye, nagyobb részük egzotikus. A Torontáli Út és Rónác Elosztó által határolt parcellát egy bőséges és viszonylag magas füves vegetáció takarja. Az Aradi Út és Torontáli Út által határolt parcellát egy kevésbé dús és alacsonyabb füves növényzet borítja, ennek magassága a Torontáli Út irányában csökken. Helyenként, olyan növényfajták jelennek meg, amik a szikes talajokra jellemzőek (Limonium gmelinii, Hordeum maritimum, stb.). Fontossággal bír egy csatorna (gyűjtő, elvezető?) jelenléte, mely ideiglenesen szállít vizet, egy szelvényén az év hosszabb időszakában is megőrzi a vizet (az Aradi Út felé). A víz jelenléte lehetővé teszi egyes, a víztényezővel szemben magasabb igényű fajták jelenlétét. 19. ábra: Képek a Védő Erdőfüggöny övezetből. Az erdőfüggöny a Torontáli Csatorna a függöny Az erdőfüggöny az Aradi Út Út közelében szomszédságában közelében 20. ábra: Védő Erdőfüggöny (sárga). Kékkel (gyűjtőcsatorna, pázsitok, legelők) azokat az övezeteket jelöltük, melyek kedvezőek a kétéltű és hüllő populáció fejlődésének, és általában, a biodiverzítás státusza javításának. 21
II.11. Zsidó Temető Szegények Temetője A Zsidó Temető Szegények Temetője övezet valahogyan formabontó a többi tanulmányozott övezet összességében, mivel a biodiverzítás vonatkozásában úgy előnyös, mint hátrányos jellegzetességeket mutat. Felülete kb. 9,15 ha és a város északi részén helyezkedik el. A biodiverzitást tekintetében hátrányos jellegzetességek egyikét a folyamatos, fallal való bekerítés, négy oldalából háromnak a hosszán. Előnyként említhető a helybéli lakosság korlátozott hozzáférése, ami az élőlények nyugalmát biztosítja. Továbbá, a tény, hogy a növényzetet az övezet nagy részén nem gondozzák számos fajta számára kedvező körülményeket biztosít. Annak ellenére, hogy egy antropizált élőhely, számos épített felülettel (cementből és kőből épített sírok), egy füves növényzet és bozótok által borított sziklás élőhellyel társítható. Néhány fa is jelen van. A temető használaton kívüli részében egy sűrű cserjés növényzet található. A temető egyik fala mellett nagyon nagy mennyiségű szemét található, melyet a helybéliek hordtak ide, valószínű, hogy hajléktalanok számára is menedéket nyújt. 21. ábra: A Zsidó Temető Szegények Temetője (sárga). Kékkel azokat az övezeteket jelöltük, melyek a forrásokat biztosítanak a temető övezetében élő fajták populációi számára is. 22
22. ábra: Képek a Zsidó Temető Szegények Temetője övezetből. Növényzet által benőtt sír Lacerta agilis fürge gyík Bozótok és fás növényzet II.12. Csillagvizsgáló Ezt egy olyan terület, melyet egy lakóövezet ölel körül, Temesvár város közép déli részén, a felülete kb. 1,5 ha. A területet egy kerítés szegélyezi és kívülről a helybéli lakosság ritkán jár be. A felület nagyobb részét fás liget foglalja el, mely változatos fajtákból áll, koruk eléggé előrehaladott. Csak egy igen kis felületet foglal el egy pázsit. A fák lombkoronája majdnem 100 %/ -os arányban fedi a zöldövezet felületét, kivételt képez a pázsit és egy kisméretű tisztás. Az élőhely státusz meghatározásának legfontosabb tényezője az a tény, hogy az itteni növényzetet már nagyon hosszú idő óta nem gondozták, majdnem teljesen elvadult. Csak egy igen kis részét kezdték el kitakarítani, ahol akác sarjadék helyezkedett el. 23
Annak ellenére, hogy az élőhely kedvező a fajták számára, két tényező korlátozza a fajták számát és a létrejött populációk méretét, éspedig: a vízhez való hozzáférés hiánya, valamint az elszigetelés, melyet az utak által jelképezett sorompók hoznak létre. 23. ábra: Csillagvizsgáló (sárga). Kékkel azokat az övezeteket jelöltük, melyek magas képességgel rendelkeznek a biodiverzítás megőrzése tekintetében. 24. ábra: Képek a Csillagvizsgáló övezetből. Buja, dús növényzet a Csillagvizsgáló övezetben Tufărişuri II.13. şi vegetaţie CFR Vasútvonal arbori A CFR Vasútvonal, a Circumvalatiunii Út és az Enric Baader utca között, a felülete kb. 10 ha. A régi városközpontot határolja északon, ahogyan délen a Bega Csatorna határolja. A felületet számos fontos utca és sugárút szeli át, mint például a Bogdanestilor út, a Gh. Lazar utca, az Aradi Út, a Popa Sapca utca. A szóban forgó felületet a vasútvonal töltése foglalja el és ennek rézsűi. A töltés gerincét ennek az évnek a folyamán újították fel, minek a következtében itt 24
nem található növényzet. Kivétel ez alól, a megfigyelések időpontjáig legalábbis, az Északi pályaudvar felőli szelvény, ahol füves növényzet takarja, pázsit formában. A töltések rézsűit legnagyobb részükben dús, buja növényzet takarja, mely fákból, cserjékből, bozótosokból és futó növényekből áll. A füves réteg gyengén reprezentált. Az övezet érdekes lehetne a biodiverzitás megőrzésének szempontjából, amennyiben megfelelne három követelménynek: a hajléktalanok eltávolítása, ezek az egész övezetet ellepték és menedékhelyeket rendeztek be maguknak, nagyon sok szemetet odahordva és egy sűrű ösvényhálózatot teremtve; egyéb olyan régiókhoz való kapcsolódás biztosítása, ahol hüllő és kétéltű populációk vannak jelen; a vízellátás biztosítása. 25. ábra: A CFR Vasútvonal (sárga). Kékkel azokat a területeket jelöltük, melyek képességgel rendelkeznek a biodiverzítás megőrzése tekintetében. 26. ábra: Képek CFR Vasútvonal övezetből. Botanikus Park szelvény Növényzet és szemét Füves növényzet a töltésen Astronomic 25
II.14. Gheorghe Lazăr utcai Tömbháznegyed A Ghe. Lazar utcához tartozó tömbháznegyed egy különleges terület, igen gazdag ligetes növényzettel, amely majdnem összefüggő lombkorona tömböt hoz létre az egész területen. Az 5,4 ha felületet fák borítják, cserjékkel, bozótokkal és alacsony füves növényzettel, mely helyenként gyengén reprezentált. Ebben az övezetben a legjelentősebb korlátozó tényezőt a vízellátás hiánya képezi. Továbbá, gyenge a kapcsolódás egyéb régiókhoz, ahol jelen vannak kétéltű és hüllő fajták. Egy érdekes tényezőt képvisel a macskák nagy számának jelenléte, mely minimum a hüllők populációját befolyásolhatná, mert vadászhatnak ezekre. 27. ábra: Ghe. Lazăr utcai Tömbháznegyed (sárga). 28. ábra: Képek a Ghe. Lazăr utcai Tömbháznegyedből. Zöldövezetek a Ghe. Lazăr utcai Tömbháznegyedben Macskák a Ghe. Lazăr utcai Tömbháznegyedben 26
II.15. Dâmboviţa Lakónegyed A Dambovita Sugárút környékén kiválasztott lakónegyed különbözik a Ghe. Lazar utcaitól, ugyanis általában lakóház övezeteket fed, alacsonyabb számú tömbházzal. A felülete kb. 17,7 ha, és a város dél-nyugati részén fekszik. A meghatározott övezetet egy sor tágas és forgalmas sugárút övezi, ami nagymértékben korlátozza a fajták hozzáférését ehhez a területhez. A lakóházas övezet építészete hagyományos, utcai fronton helyezkedő házakkal és falak elkerítve. Hasonlóképpen, a házak többségéhez telek felületek is tartoznak, amelyeket vagy kikapcsolódásra, vagy kertészkedésre rendeztek be. A tömbházas tereket általában viszonylag tágas zöldövezetek vesznek körbe. H.29. ábra: Dâmboviţa Lakónegyed (sárga). Kékkel azokat az övezeteket jelöltük, melyek magas képességgel rendelkeznek a biodiverzítás megőrzése tekintetében. Fig. H.30: Képek a Dâmboviţa Lakónegyed övezetből Kert a Dâmboviţa negyedben Zöldövezet a házak és Utcai zöldövezetek tömbházak között 27
A biodiverzitás megőrzési státuszát érintő fenyegetések Mindegyik tanulmányozott övezet esetében számos fenyegetést követtek nyomon és azonosítottak be, amelyek az itt élő taxonokat célozzák. Az egyes korlátozó, szennyező, kártevő tényező negatív hatásainak kivédése érdekében egy sor menedzsment intézkedés került kidolgozására mindegyik tanulmányozott taxonómiai csoport vonatkozásában. III.1 Emlősök (kis emlősök és denevérfajták) A városban természetes módon élő, nem a helybéliek által ellátott emlősök esetében két különálló csoporttal találkozunk: kis emlősök (rovarevők, rágcsálók, stb.) és denevérfélék (denevérek). Ezek megőrzését célzó fenyegetések változatosak és különbözőek, ahogy ezt a továbbiakban bemutatjuk. A denevérek esetében, a megőrzési intézkedések alkalmazásának nehézségei az általuk használt menedékhelyek azonosításánál kezdődnek. Az antropikus menedékeket, szállásokat csak a tulajdonos vagy a működtető engedélyével lehet ellenőrizni. Ezek a szállások lehetnek például: templomok padlásai, illetve tornyai, régi épületek, pincék, padlások, erdészházak, elhagyott házak, erődítmény romok, stb. Szoros együttműködés ajánlott a tulajdonosok és a chiropterológus szakemberek között. A szállások ellenőrzésénél meg kell ejteni a lakosság bevonását, illetve tudatosítását is. Csak ily módon lehet megelőzni, vagy kizárni a nem kívánt konfliktusokat (pl. babonák) és megállítani az emberek házaiban és lakásaiban levő, denevérek által használt szállások visszafordíthatatlan megsemmisítését. A megsemmisítés lehet passzív, pl. közvetett befolyások által, mint a tető, a pince vagy az állatok istállójának felújítása (pld. a fa mérgező anyagokkal való kezelésével). Ezek, a denevérfajták által az ember háztáján elfogadott szálláshelyekre vonatkozó veszteségek csökkenhetőek, az olyan személyek aktív tudatosításával és bevonásával, akik érdekeltek a denevérek által használt szállások fenntartásában és gondozásában. Egy másik szempont, mely sokszor drasztikus következményekkel járhat a denevérek számára az, hogy egyes fajták betévednek az emberek lakásába (főképp az őszi vonulás idején). Ilyen esetekben a lakosok, vagy a bérlők, rágcsálóirtó cégek segítségét kérik, hogy megszabaduljanak a megszállóktól. Itt meg kell említeni, hogy minden Romániában vagy Európában élő denevérfajta és populáció szigorúan védett. Ilyen esetekben egy szoros együttműködés lenne ajánlott a rágcsálóirtó cégek és a chiropterológus szakemberek között, akik majd ki tudják szabadítani az eltévedt egyedeket, anélkül, hogy megsebesítenék őket. A fák odvaiban vagy kérge alatt meghúzódó denevéreket nehéz felismerni. Különösen a nehezen megközelíthető helyeken található fák esetében. Az ilyen felületek nem csak éjjel közelíthetőek meg nehezen, amikor a denevérek vadászni indulnak, hanem napközben is, amikor behúzódnak egy hosszú éjszakai vadászat után. A felleltározások és megfigyelések célja, hogy képet alkossunk a fajták és populációk eloszlásáról, valamint az egyedek számáról. A valós számot valószínűleg nem tudhatjuk meg a napjainkban ismert módszerekkel. Ajánlott, hogy a szállások/odvak ellenőrzését a fákon télen vagy tavasszal végezzék el, a láthatóság végett, ugyanis a fáknak ilyenkor még nincsenek leveleik, ezt követően tavasszal és nyáron, az eredetileg lehetséges denevérszállásként beazonosított faodvaknál egyedszámlálást és az aktív fajták azonosítását kell elvégezni. Nagyon sok, különböző fajtájú egyed még naplemente előtt elhagyja szállását, és a faodvak, valamint a földalatti szállások bejárata körül és közelében repked. Az ellenőrzéseket vizuálisan kell elvégezni (egyedszámlálás egy infravörös távcső segítségével) de egy detektor segítségével is (pl. Pettersson D 200). Említeni kell továbbá, hogy nem csak a denevérfajták leltározásának és megfigyelésének időszakában bevetett szakemberek száma és alkalmazott módszertan játszik különös szerepet az adatok minőségében, hanem a szakemberek rendelkezésére álló felszerelés is. 28