Fejér Megye Közgyőlése 25/2004. (VII.9.) K.r. számú. r e n d e l e t e

Fejér Megye Közgyőlése 25/2004. (VII.9.) K.r. számú r e n d e l e t e Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól, valamint a lakások és helyiségek bérletérıl és elidegenítésérıl (Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 9/2007. (V.3.).K.r.sz., a 6/2006. (IV.28.) K.r.sz. 21/2006. (XII.15.) K.r.sz. és 10/2005. (IV.29.) K.r.sz. rendelettel vagyon mellékletét módosította a 36/2004. (IX.30.) K.r.sz. a 7/2005. (II.24.) és a 18/2005. (IX.30.) K.r.sz. rendelet) Fejér Megye Közgyőlése (továbbiakban: közgyőlés) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 3. (1) bekezdésében foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja: 1. RÉSZ Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A rendelet hatálya 1.. (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévı ingatlanokkal a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletével, ingókkal, immateriális javakkal, vagyoni értékő jogokkal, harmadik személyekkel szemben fennálló követelésekkel, továbbá a tagsági jogot megtestesítı és egyéb értékpapírokkal, kárpótlási jegyekkel, valamint a gazdálkodó szervezetekben lévı üzletrészekkel, érdekeltségekkel (továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon) való rendelkezésre. (2) A hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illetı követelések elengedésére és mérséklésére e rendeletet az éves költségvetési rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A rendelet személyi hatálya kiterjed a Fejér Megyei Önkormányzatra, a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatalra, és az önkormányzat által fenntartott intézményekre, akik az önkormányzati vagyon hasznosítása során a jogszabályok és e rendelet szabályai szerint kötelesek eljárni. A rendelet elıírásai szerint kötelesek eljárni, akik az önkormányzati vagyon hasznosítására irányuló pályázati és egyéb eljárásban vesznek részt.

2 I. Általános rendelkezések Az önkormányzati vagyon 2.. (1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és egyéb (forgalomképes) vagyonból áll. (2) A törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonból áll. Forgalomképtelen kategóriába sorolandó vagyonnal az önkormányzat nem rendelkezik. A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanokat a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (3) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartoznak az alábbiak: a) közmővek, b) önkormányzati intézmények használatába adott önkormányzati ingatlan vagyon, c) középületek, d) sportcélú létesítmények, e) mőemlék épületek és egyéb mőemlékek, f) védett természeti területek, g) kulturális javak, muzeális győjtemények és emlékek, h) kötelezı önkormányzati feladatot ellátó gazdasági társaság üzletrésze, illetve i) amit törvény, vagy a közgyőlés annak nyilvánít. (4) Az önkormányzati egyéb (forgalomképes) vagyon mindaz a vagyon, mely nem tartozik a (2)-(3) bekezdés hatálya alá. Az egyéb vagyon körébe tartozó forgalomképes ingatlanokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (5) Azok a vagyontárgyak, amelyek végrendeleti öröklés, adomány vagy ajándékozás jogcímén úgy kerülnek az önkormányzat tulajdonába, hogy azokat valamely intézmény mőködéséhez kell felhasználni, forgalomképesek, de azok külön rendelkezés nélkül az intézmény kezelésébe kerülnek. Ezen vagyontárgyak hasznosításából befolyó bevételek az érintett intézményt illetik meg. Önkormányzati vagyon értékének meghatározása 3. (1) E rendelet alkalmazásában az önkormányzati vagyon körébe tartozó javak piaci forgalmi értékét a számviteli nyilvántartás, vagy szakértı véleménye alapján kell meghatározni.

3 (2) Önkormányzati vagyon értékesítése esetén annak értékét az alábbiak szerint kell megállapítani: a) társasági részesedés esetén hat hónapnál nem régebbi üzleti értékbecslés alapján; b) értékpapír esetén a mindenkori aktuális árfolyammal korrigált névérték alapján; c) ingatlanvagyon esetén hat hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján; d) ingó vagyon esetében a vagyonkezelı szerv nyilvántartásában szereplı érték alapján. (3) Bérlet útján történı hasznosítás esetén a vagyontárgy (2) bekezdés c) pontja szerint megállapított értékébıl kiindulva kell meghatározni az egy évre számított nettó bérleti díjat, amelynél alacsonyabb ajánlat érvényesen nem tehetı. (4) Ha az ügylet tárgya együttesen több önkormányzati vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak összértékét kell figyelembe venni. Vagyonnyilvántartás, leltár, vagyonkimutatás 4. (1) A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévı vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. (2) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelı kötelezettségeket is. (3) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, - ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes -, valamint egyéb vagyon bontásban tartalmazza. (4) A vagyonnyilvántartást oly módon kell megszervezni, hogy a Közgyőlés tájékoztatására készítendı éves vagyonkimutatáshoz a szükséges egyeztetési és ellenırzési feladatokon túl, a (9) bekezdésben részletezett csoportosításban a megfelelı adatok rendelkezésre álljanak. (5) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. (6) Elkülönítetten kell nyilvántartani az egészségügyi célvagyont is. (7) A Fıjegyzı és a vagyonkezeléssel megbízott szervezetek vezetıi felelısek: a.) a vagyonkimutatás alapját képezı nyilvántartások folyamatos vezetéséért, a vagyonleltár összeállításáért és az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplı adatokkal való egyezıségért,

4 b.) a vagyonnyilvántartásnak a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással, az önkormányzati intézmények nyilvántartásával és a természetbeni állapottal való egyezıségéért. (8) A Közgyőlés Elnöke az éves költségvetési beszámoló keretében köteles vagyonkimutatást készíteni és a Közgyőlés elé terjeszteni, melynek adatai az év végi fordulónapra elkészített leltár-, könyvviteli mérleg- és a vagyonkataszteri nyilvántartás megfelelı adataival egyezıek. (9) 1 5. (1) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást, új ingatlan létrejöttét, illetve a vagyonban bekövetkezett csökkenést, az adott vagyontárgy kezelıje, üzemeltetıje, a változás bekövetkezésétıl számított 30 napon belül a változást dokumentáló okirat másolatának, valamint az okirat alapján kitöltött módosító adatlap csatolásával együtt köteles jelenteni az ingatlan kataszter vezetésével megbízott gazdasági szervezet felé. (2) Az ingatlan kataszteren a változást annak bekövetkezésétıl számított 30 napon belül kell a nyilvántartáson átvezetni, szükség esetén ingatlan nyilvántartási átvezetésrıl is gondoskodni kell. Önkormányzati vagyonkezelık jogállása 6. (1) Az önkormányzati vagyonkezelı szervek: az önkormányzati hivatal és az önkormányzat által fenntartott intézmények. Az önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével mőködı gazdasági társaságok külön megállapodás alapján kezelhetnek önkormányzati vagyont. Az önkormányzati vagyonkezelı szerv a kezelésében, használatában lévı önkormányzati vagyonnal a törvények és ezen rendelet keretei között, önállóan gazdálkodik. (2) Az önkormányzati vagyonkezelıt megilletı használati jog (ha törvény és az éves költségvetési döntés ettıl eltérıen nem rendelkezik) ingyenes, de az önkormányzati vagyonkezelı köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelı, a vagyontárgy után felmerülı pénzügyi kötelezettségeket és egyéb követeléseket. A tulajdonosi jog gyakorlása 7. 1 Hatályon kívül helyezte a 10/2005. (IV.29.) K.r.sz.

5 (1) A közgyőlést e rendeletben foglalt eltérésékkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonosi jogok gyakorlása magában foglalja eltérı rendelkezés hiányában a vagyontárgy bérletével, használatával, hasznainak szedésével, elidegenítésével, megterhelésével és más módon történı hasznosításával kapcsolatban a tulajdonost megilletı jogosítványok gyakorlását, jognyilatkozatok tételét és kötelezettségek vállalását, ideértve a vagyontárgyat érintı hatósági eljárásokban a tulajdonost megilletı nyilatkozattételi jogot (tulajdonosi hozzájárulás kiadását), továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát. (2) A tulajdonosi jogok gyakorlását a közgyőlés átruházhatja bizottságaira és a közgyőlés elnökére (a továbbiakban: Elnök). Az önkormányzati vagyonkezelı szerv részére a használatába adott vagyontárgyak vonatkozásában a közgyőlés e rendeletben meghatározott tulajdonosi részjogosultságokat biztosít. Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása során a jogosultnak úgy kell eljárnia, hogy eljárásával, gazdálkodásával ne veszélyeztesse az önkormányzat kötelezı és önként vállalt feladatainak ellátását. (3) A tulajdonosi jogok gyakorlásának megosztását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (4) Vagyonkezelési szerzıdés alapján a tulajdonosi jogok gyakorlására más személy, vagy szervezet is jogosultságot szerezhet. (5) Az önkormányzati vagyont érintı hatósági és pályázati eljárásokban a tulajdonos nyilatkozattételi és a nyilatkozattétellel kapcsolatos döntési jogosultságot az Elnök gyakorolja, ideértve az idegen vagyont terhelı, de az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjoggal kapcsolatos rendelkezés jogát is. (6) Az önkormányzati vagyonkezelı szerv az e rendelet 15. -a szerinti vagyonhasznosítási eljárásokkal kapcsolatos hatósági és közigazgatási eljárásokban jogosult jognyilatkozatok tételére. (7) Az éves költségvetési rendeletben meghatározott hitelkeret igénybevételével összefüggı jelzálogjog létesítésére irányuló nyilatkozattételi jog a közgyőlés elnökét illeti meg. II. fejezet A vagyonnal történı rendelkezés A korlátozottan forgalomképes vagyonnal történı rendelkezés 8. (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzésérıl, átruházásáról (elidegenítésérıl), megterhelésérıl, használati módjának megváltoztatásáról való döntés a közgyőlés hatáskörébe tartozik. Az önkormányzati intézmények használatában álló vagyon a tulajdonjog változásával és a vagyon megterhelésével nem járó hasznosítására az

6 intézmény jogosult a 7. (6) bekezdésében és a 15. -ban foglaltak figyelembevételével. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elsısorban közszolgáltatási célra hasznosíthatók, és a hasznosítás csak olyan formában történhet, amely a használó részére csak idılegesen enged használati jogot. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy tulajdonjogát helyi önkormányzat, vagy helyi önkormányzat többségi részesedésével mőködı gazdálkodó szervezet abban az esetben szerezheti meg, ha a tulajdonjog megszerzésével egyidıben biztosítja azon önkormányzati feladatok ellátását, melyek ellátására a tulajdonába adott korlátozottan forgalomképes vagyontárgy szolgált. (3) A vagyoni javak forgalomképességének meghatározása, átminısítése a törvények és e rendelet alapján a közgyőlés hatásköre. Átminısítésére akkor kerülhet sor, ha a besorolás alapjául szolgáló feltételek megváltoztak. Az a korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon, amely önkormányzati költségvetési szerv alapító okiratában meghatározott kötelezı alaptevékenységhez nem kapcsolódik közvetlenül, a közgyőlés minısített szavazattöbbséget igénylı döntésével az Ötv. 79. -ában foglaltakra figyelemmel az egyes vagyontárgyak hasznosításáról szóló önkormányzati döntéssel egyidejőleg a vagyontárgy forgalomképességét megváltoztathatja. Vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes átruházása, követelésrıl történı lemondás 9. (1) Önkormányzati vagyont ingyenesen, illetve kedvezményesen (értéke alatt) átruházni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak a közgyőlés döntése alapján, a következı esetekben lehet: a) Más helyi önkormányzatnak meghatározott céllal való átadás, ajándékozás; b) Kötelezettségvállalás közérdekő célra; c) Közösségi célú alapítvány, közalapítvány javára rendelés; d) Ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése. (2) Önkormányzati vagyon használati jogát meghatározott célra, ideiglenesen, térítésmentesen átengedni csak határozott, maximum 20 éves idıtartamra lehet. A használati jogot olyan önkormányzat, költségvetési szerv, társadalmi szervezet, illetve gazdasági társaság szerezheti meg, amelynek tevékenysége összhangban van az önkormányzat által kötelezıen ellátandó vagy önként vállalt feladataival, és a használati joggal érintett vagyontárgy rendeltetésével. (3) Az ingyenes használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerülı tényleges költségeknek, a használt területtel arányos részét meg kell térítenie. Az intézményvezetı külön megállapodás alapján az intézményi használatban lévı és szociális foglalkoztatás céljára ingyenes használatba adott helyiség esetén e költségek megtérítését elengedheti. 2 2 Módosította a 21/2006. (XII.15.) K.r.sz. Hatályos: 2006.XII.15-tıl

7 (4) A használót az ingatlan rendeltetésszerő használatával kapcsolatosan az alábbi költségek terhelik: a.) az általa használt helyiségek (ingatlanok vagy ingatlanrészek) belsı felújítása és karbantartása, b.) a használatba adó által nyújtott külön szolgáltatások arányos része (A közös használatú helyiségek víz- csatornadíja, elektromos ellátás díja, vagyonbiztosítás díja, egyéb közös költségek- a használó és a használatba adó között létrejött - megállapodás alapján.) c.) az általa használt helyiségek közüzemi díjai, (szemétszállítás díja, vízcsatornadíja, távfőtés- melegvíz díja, elektromos energia díja, gázfogyasztás díja, kábel Tv díj, kéményseprı díj, telefon díj.) d.) a Közgyőlés az ingyenes használatba adásról hozott döntésében az elızı pontokban meghatározottakon felül további költségek viselését is elıírhatja a használó részére. (5) Az ingyenes használatra vonatkozóan használati szerzıdést kell kötni. (6) A szerzıdést a használatba adó az írásbeli felszólítás kézhezvételét követıen 90 napon belül felmondhatja, ha a használó a.) a rendelkezésére bocsátott helyiségekben nem az ingyenes használatra jogosító tevékenységet végzi, b.) az (5) bekezdésben meghatározott költségeket nem fizeti meg, c.) a szerzıdésben vállalt, vagy jogszabályban elıírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti, c.) a használt helyiségeket, a közös használatra szolgáló helyiségeket, illetıleg területet rongálja, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használja. (7) Az önkormányzat nevében a közgyőlés és az önkormányzati vagyonkezelı szerv a következı esetekben mondhat le részben vagy egészben a követelésérıl (illetve minısítheti azt behajthatatlannak): a) csıdegyezség keretében; b) bíróság által jóváhagyott egyezség keretében; c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján az várhatóan nem térül meg; d) ha végrehajtási eljárás során nem, vagy csak részben térül meg; e) ha a követelés igazolhatóan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költséggel érvényesíthetı; f) ha kötelezettje - hitelt érdemlıen bizonyítottan - nem lelhetı fel. A vagyontárgyak elidegenítésének, hasznosításának eljárási szabályai 10. (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése elsısorban pályázat útján történik, azonban az 500 eft forgalmi érték alatti egyedi vagyontárgyak hasznosításának, értékesítésének módját a hasznosításra, értékesítésre jogosult határozza meg. (2) A pályázati eljárás lehet: a) nyílt eljárás,

8 b) zártkörő eljárás, c) licites eljárás nyílt, vagy zártkörő lebonyolítással. (3) 10.000.000 Ft (piaci érték) feletti vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha jogszabály kivételt nem tesz - nyilvános pályázati eljárás útján, a legjobb ajánlatot tevı részére lehet. (4) Zártkörő pályázat lebonyolításának - 10.000.000 Ft becsült értéket meg nem haladó értékő vagyontárgy, vagy - használati vagy egyéb joggal terhelt ingatlan, vagy - az ingatlan értékesítésére az ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése érdekében van szükség, - gazdasági társaságban fennálló üzletrész és tulajdont megtestesítı értékpapír tulajdonostárs vagy munkavállalók részére történı értékesítése esetén van helye. (5) Az elidegenítésre, hasznosításra irányuló döntés - 5 m Ft forgalmi értéket meghaladó vagyontárgy esetében a közgyőlés, - 1 m Ft forgalmi értéket meghaladó értékő, ingóság és 5 m Ft forgalmi értéket el nem érı értékő ingatlan esetében a közgyőlés elnökének, - 1 m Ft forgalmi érték alatti ingóság esetében az önkormányzati vagyonkezelı szerv hatáskörébe tartozik. Nyílt eljárás 11.. (1) Az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a pályázati eljárást a) ingatlan esetén a hivatal, b) ingóság esetén az önkormányzati vagyonkezelı szerv a jogszabály és e rendelet szerint bonyolítja le. (2) A nyilvános pályázati eljárásról szóló pályázati felhívást legalább egy megyei napilapban közzé kell tenni. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell az alábbiakat: a) kiíró szerv (önkormányzat, intézmény vagy gazdasági, közhasznú társaság) megnevezése, székhelye, b) vagyon megnevezése, azonosító adatai, c) hasznosítás módja, ideje, d) a pályázat benyújtásának módja, helye, határideje, e) az esetleges dokumentáció beszerzésének helye, feltételei, f) további információk nyújtásának módja, g) elbírálás határideje, elbírálás szempontjai, h) minden egyéb, amit a kiíró szükségesnek tart. Zártkörő eljárás 12.

9 (1) A zártkörő pályázati eljárást az önkormányzati vagyonkezelı szerv bonyolítja le. A zártkörő pályázat olyan versenyeztetı ajánlatkérés, amikor a kiíró nem bocsát ki pályázati felhívást, hanem azonos feltételek biztosításával az általa kiválasztott legalább 3 személytıl, gazdálkodó szervezettıl kér ajánlatot. (2) Zártkörő pályázati eljárással azonos eljárás, ha hirdetmény nélkül, több ajánlattevı közül választja ki a rendelkezésre jogosult a szerzıdı felet. Licites eljárás 13. (1) A licites eljáráson mindenki részt vehet, aki a pályázati biztosítékot befizette, és a pályázati kiírás feltételeit elfogadja. Az eljárásba ingatlanközvetítéssel foglalkozó cég vagy vállalkozó is bevonható. (2) Az árverés (licittárgyalás) lebonyolításának szabályai: a) Az árverés az ingatlan- és ingóvagyon értékesítésének, vagyoni értékő jog hasznosításának a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, mely során a vételár bérleti (használati) díj a nyilvános liciten licitlépcsık alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár. b) Az árverés útján történı versenyeztetésre vonatkozó döntéssel egy idıben a tulajdonosi jog gyakorlójának meg kell határoznia a minimális vételár vagy ellenszolgáltatás összegét, mely alatt ajánlat nem fogadható el. c) Az árverési hirdetményt legalább egy napilapban közzé kell tenni. d) A hirdetményben fel kell tüntetni: - az árverezı szerv megnevezését, székhelyét, - az árverés helyét, idejét, - az árverezésre kerülı vagyontárgy megnevezését, címét, - kikiáltási árát és azt, hogy a vevı a vagyontárgy felett milyen jogot szerezhet, - licitlépcsı mértékét, - az árverésre kerülı vagyontárgyak megtekintésének idejét, - az árverési elıleg összegét, letétbe helyezésének módját, idejét, - az árverésre kerülı vagyonról az információ adás helyét, idejét, - tájékoztatást arról, hogy az árverésen kizárólag az vehet részt, illetve adhat a részvételre képviseleti meghatalmazást, akinek a nevére az árverezési elıleg letétbe helyezésre került. e) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt helyen és idıben megjelenik és nyilatkozik arról, hogy a vételárral rendelkezik, továbbá árverési elıleget a hirdetményben megjelölt módon az árverés megkezdéséig letétbe helyezte. f) Az árverési elıleg mértéke, ha a kikiáltási ár 0 1.000.000 Ft 10%-a 1.000.000 Ft 5.000.000 Ft-ig - 100.000 Ft és az 1.000.000 Ft-on felüli rész 2,5%-a 5.000.000 Ft 10.000.000 Ft-ig - 200.000 Ft és az 5.000.000 Ft-on felüli rész 2%-a

10 10.000.000 Ft 20.000.000 Ft-ig - 300.000 Ft és a 10.000.000 Ft-on felüli rész 1%-a 20.000.000 Ft-tól - 400.000 Ft és a 20.000.000 Ft-on felüli rész 0,5%-a g) Az árverés nyertese által letétbe helyezett elıleg összege a vételárba beszámít, a többi letevınek az elıleget 8 napon belül, illetve a második legkedvezıbb ajánlattevınek az ajánlati kötöttség lejártát követıen vissza kell fizetni. h) Ingatlan értékesítése esetén az árverési vevı köteles az árverés napját követı 15 napon belül a vételár legalább 50%-át egyösszegben megfizetni és ezzel egyidejőleg a szerzıdést aláírni, míg a vételár fennmaradó részét az árverés napját követı 30 napon belül fizeti meg. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az elıleget elveszíti és a szerzıdést a második legjobb ajánlatot tevıvel kell megkötni. A második legjobb ajánlatot tevı az árverésen vállalt ajánlatához 45 napig kötve van. Ingó vagyon értékesítése esetén az árverési vevı legkésıbb 8 napon belül köteles a vételárat megfizetni. i) Amennyiben a második legjobb ajánlattevı az árverés napját követı 45 napon belül nem köti meg a szerzıdést, a letétbe helyezett elıleget elveszíti és az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani. j) Árverezni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy közjegyzı által hitelesített teljes bizonyító erejő magánokiratba kell foglalni. k) Az árverést a fıjegyzı (intézményvezetı) által megbízott önkormányzati köztisztviselı (közalkalmazott) vezeti, szabályszerő lefolytatásához megbízás alapján közjegyzı jelenléte biztosítható. l) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. m) Amennyiben két vagy több azonos összegő ajánlatnál megáll az ajánlatok licitje, úgy a végsı legmagasabb azonos összegő ajánlatok közül sorshúzással kell eldönteni az árverés nyertesét. n) Az árverésen a kikiáltói árat lejjebb szállítani (ejtı licit) nem lehet. o) Az árverésen eladott vagyontárgyon az árverési vevı a vételár teljes kifizetésével szerez tulajdonjogot, vagy szerzi meg a bérleti jogot, azonban a birtokbaadás napján errıl külön jegyzıkönyvet kell felvenni. p) az árverésrıl jegyzıkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a jelenlevıket és az eljárás legfontosabb eseményeit, a résztvevık nyilatkozatait. q) Ingatlan értékesítése esetén az árverés nyertesével kötendı szerzıdést a jogi feladatokat ellátó fıosztály készíti elı, az eljárást lebonyolító fıosztály együttmőködésével. r) Több azonos tartalmú ajánlat esetén az ajánlatok további versenyeztetésére az árverés szabályait kell alkalmazni. Ingatlanok vásárlása (ingatlan haszonélvezeti jogának megváltása) 14. (1) Ingatlanvásárlás esetén az ingatlan értékének megállapításánál a 3. (2) bekezdését kell alkalmazni.

11 (2) Az ingatlan megvásárlásáról a hatályos költségvetési rendelet figyelembevételével, a közgyőlés dönt, melynek alapja a megvásárolni kívánt ingatlan hasznosításával kapcsolatos program. Az intézményi használatban lévı vagyon kezelésének és mőködtetésének szabályai 15. (1) A Közgyőlés az önkormányzat intézményei részére a mőködésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben, az alapító okiratban rögzített feltételekkel biztosítja. (2) Az önkormányzat intézményei használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerő használatára, mőködtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz főzıdı közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévı vagyon számviteli elıírások szerinti nyilvántartására és az azokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra. (3) Az önkormányzat intézményeitıl a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a közgyőlés megvonhatja. (4) Az önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lévı ingatlanok, ingók és egyéb javak hasznosításával - az alaptevékenységet nem sértı, és kizárólag az intézmény bevételeit növelı - bevételszerzı tevékenységet folytatni. (5) Az intézmény vezetıjének hatásköre, a vezetése alatt álló intézmény vonatkozásában: a) a használatában lévı ingatlan (föld, telek és lakás ingatlanok kivételével) legfeljebb két évig terjedı idıtartamra bérbe/használatba adása, a két éven túli, de öt évet meg nem haladó bérbe/használatba adásához az elnök hozzájárulása szükséges, az öt évet meghaladó bérbe/használatba adásához a közgyőlés pénzügyekkel és gazdálkodással foglalkozó szakbizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság) javaslata alapján a Közgyőlés hozzájárulása szükséges. A Fejér Megyei Szent György Kórház használatában lévı ingatlan (föld, telek és lakás ingatlanok kivételével ) legfeljebb 5 évig terjedı idıtartamra történı bérbe/használatba adásához - a Közgyőlés által jóváhagyott vagyonhasznosítási koncepció alapján - a közgyőlés elnökének, az öt évet meghaladó bérbe /használatba adásához - a Közgyőlés által jóváhagyott kórházi vagyonhasznosítási koncepció alapján - a közgyőlés hozzájárulása szükséges. 3 b) föld, telek bérbeadása a 18. -ban foglalt feltételeknek megfelelıen. c) az 1.000.000 Ft könyv szerinti értéket meg nem haladó ingóságok értékesítése, az elnök elızetes tájékoztatása mellett azzal a korlátozással, hogy költségvetési éven belül az értékesítés bevételét össze kell számítani, amely érték nem haladhatja meg az 5.000.000 Ft-ot; 3 Módosította a 21/2006. (XII.15.) K.r.sz. Hatályos: 2006.XII.15.-tıl

12 d) az éves költségvetésben jóváhagyott elıirányzat erejéig ingó vagyontárgyak beszerzése; e) az ügyenként 300.000 Ft-ot meg nem haladó, igazoltan behajthatatlan követelések, tartozások törlése; az ügyenként 300.000 Ft-ot meghaladó, de az 500.000 Ft-ot meg nem haladó igazoltan behajthatatlan követelések, tartozások törlésérıl az elnök dönt; amennyiben ügyenként az igazoltan behajthatatlan követelések, tartozások az 500.000 Ft-ot meghaladják, úgy azok törlésérıl a Pénzügyi Bizottság dönt; f) káreseményenként 100.000 Ft ( könyv szerinti ) értéket meg nem haladó kár törlése; a káreseményenként a 100.000 Ft-ot meghaladó, de az 500.000 Ft-ot meg nem haladó kár törlésérıl az elnök dönt, káreseményenként az 500.000 Ft-ot meghaladó kár törlésérıl a Pénzügyi Bizottság dönt; g) 5.000.000 Ft beszerzési értéket meg nem haladó ingóságok selejtezése; az 5.000.000 Ft beszerzési értéket meghaladó ingóságok selejtezésérıl az elnök dönt. h) 4 a használatában lévı szociális foglalkoztatás céljára szolgáló helyiség használati jogának legfeljebb 2 évig terjedı idıtartamra történı ingyenes átadása. A két éven túli, de öt évet meg nem haladó ingyenes használatba adáshoz az elnök hozzájárulása szükséges, míg az öt évet meghaladó ingyenes használatba adáshoz a közgyőlés pénzügyekkel és gazdálkodással foglalkozó szakbizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság) javaslata alapján a Közgyőlés hozzájárulása szükséges. (6) A Fejér Megyei Szent György Kórház feladatellátása során felmerülı selejtezések teljeskörő, összeghatár nélküli (jogszabályok és belsı szabályzatok szerinti) rendezése a kórház fıigazgatójának hatáskörébe tartozik. (7) Az (5) c. pontja szerinti éves összeghatárt meghaladó értékesítésre az elnök elızetes hozzájárulását követıen kerülhet sor. 16. (1) Az intézmény a közgyőlés elızetes jóváhagyását kérve, az alapfeladata ellátásához nem szükséges ingó vagyona és a saját bevételeibıl származó pénzeszközei felhasználásával, az államháztartásról szóló tv. szabályai szerint alapítványi feladatra kötelezettséget vállalhat. (2) A bevételszerzı tevékenység eredményességéért, gazdaságosságáért és jogszerőségéért az intézmény vezetıje felel. (3) Az intézmény vagyonhasznosításából származó bevételeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére. 4 Beiktatta a 21/2006. (XII.15.) K.r.sz. Hatályos: 2006.XII.15-tıl

13 Az önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével mőködı gazdasági társaságok vagyonkezelésének szabályai 16/A. 5 (1) A 6. (1) bekezdésében rögzített, az önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével mőködı gazdasági társaság (továbbiakban: vagyonkezelı) részére a jelen rendelet 4. sz. mellékletében feltüntetett vagyoni körre külön megállapodás alapján a közgyőlés ingyenes vagyonkezelıi jogot biztosít, maximum 10 éves idıtartamra. (2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelı a kezelésébe, illetve használatára átadott vagyonnal (továbbiakban: vagyon) a helyi önkormányzatokról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv és e rendelet elıírásainak figyelembevételével önállóan gazdálkodik. A vagyonkezelı a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosult és köteles az átadott vagyon rendeltetésszerő használatára, mőködtetésére, fenntartására, visszapótlására, hasznosítására és a vagyonhoz főzıdı közterhek viselésére. (3) A vagyonkezelı köteles a kezelésében (használatában) lévı vagyonnak a számviteli törvény és az államháztartási törvény elıírásai szerinti nyilvántartására, az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatásra, valamint felel a nyilvántartott és szolgáltatott adatok hitelességéért és naprakész állapotáért. (4) A vagyonkezelı köteles az átadott vagyon mőszaki állapotának szinten tartására, megóvására, felújítására, továbbá köteles eleget tenni a folyamatos karbantartási és állagvédelmi elıírásoknak úgy, ahogy az általában elvárható, legalább a vagyon után elszámolt és bevételeiben megtérülı értékcsökkenés erejéig. (5) A vagyonkezelı a részére átadott vagyont harmadik személy részére nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és harmadik fél részére a vagyonkezelıi jogot nem ruházhatja át, a vagyon egyéb hasznosítása pl. bérbeadás esetén külön polgári jogi szerzıdés keretében köteles megállapodni a másik féllel. (6) A vagyonkezelésbe adott 5.000.000,- Ft beszerzési értéket meg nem haladó ingóságok selejtezésérıl a tulajdonos képviseletében a közgyőlés elnöke dönt. Az 5.000.000,- Ft beszerzési értéket meghaladó ingóságok selejtezéséhez a közgyőlés hozzájárulása szükséges. (7) Az (5) bekezdés szerinti hasznosítás csak határozott, maximum 5 éves idıtartamra történhet oly módon, hogy a vagyonkezelı által megkötött polgári jogi szerzıdések idıtartama nem terjeszkedhet túl az (1) bekezdésében megjelölt idıponton. (8) A vagyonkezelı az (5) és (7) bekezdés szerinti vagyon hasznosítás során köteles úgy eljárni, hogy e tevékenysége ne veszélyeztesse az önkormányzat számára közszolgáltatás biztosításával nyújtandó feladatait. 5 Beiktatta a 9/2007. (V.3.) K.r.sz. Hatályos: 2007. 05.03-tól

14 (9) A vagyonkezelı az átadott vagyonnal kapcsolatos, a (2) bekezdésben rögzített tevékenységérıl az éves beszámolójával és közhasznú jelentésével egyidejőleg köteles évente írásos beszámolót készíteni és arról a közgyőlést tájékoztatni. III. fejezet Sajátos vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó szabályok Mezıgazdasági hasznosítású ingatlanokkal kapcsolatos szabályok 17. (1) Mezıgazdasági termelés céljára hasznosítható ingatlanok: a.) a termıföldrıl szóló 1994. évi LV tv. 3.. (a) bekezdése szerint termıföldnek minısülı ingatlanok, b.) a termıföldnek nem minısülı olyan önálló helyrajzi számmal rendelkezı ingatlanok, illetve ezen ingatlanok kisebb részei, amelyek mezıgazdasági hasznosítása nem akadályozza az ingatlan eredeti funkciójának betöltését. (2) Az önkormányzati tulajdonú mezıgazdasági ingatlanok hasznosíthatók: a.) haszonbérlet/bérlet, b.) földhasználat, c.) értékarányos földcsere és d.) elidegenítés útján. Haszonbérlet, bérlet 18. (1) Önkormányzati tulajdonú, mezıgazdasági célú ingatlanokat elsısorban haszonbérlet ill. bérlet útján kell hasznosítani. A termıföld besorolású ingatlanokra haszonbérleti, a nem termıföld besorolású ingatlanokra bérleti szerzıdést lehet kötni. (2) Haszonbérleti jogviszony csak határozott idıre, legalább 5 évi idıtartamra jöhet létre, bérleti jogviszony idıtartama a felek megállapodásától függıen jöhet létre. A haszonbérleti szerzıdés megkötése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. (3) Azon ingatlanokra, amelyekre vonatkozóan a szerzıdéskötés idején érvényben lévı rendezési tervi elıírások olyan szabályozást tartalmaznak, amely az ingatlannak a szerzıdés lejártát megelızıen történı közösségi célú

15 igénybevételét, vagy felértékelıdését valószínősíti, csak olyan szerzıdés köthetı mely a tulajdonos rendelkezési jogát nem korlátozza. (4) Önkormányzat tulajdonában lévı ingatlanon létesített haszonbérleti/bérleti jogviszony esetén évelı növényzetet és ültetvényt csak a tulajdonos elızetes hozzájárulásával lehet telepíteni. (5) Amennyiben a termıföld a 17. (2) bekezdésében meghatározott módon nem hasznosítható, úgy a tulajdonos mővelési kötelezettsége teljesítésének érdekében jogosult a termıföldet térítésmentesen, de mővelési kötelezettséggel együtt más személy, gazdálkodó szervezet részére bérbeadni. E döntés meghozatala a Közgyőlés hatáskörébe tartozik. Földhasználati jog 19. (1) Az Önkormányzati tulajdonú, mezıgazdasági célú ingatlanokra a vonatkozó jogszabályoknak megfelelıen, valamint a tulajdonos engedélyével létesített épületek ill. építmények elhelyezésére szolgáló területre földhasználati jog biztosítható. (2) A földhasználati jogért egyszeri földhasználati díj fizetendı. A földhasználati díj mértékét az ingatlan forgalmi értékére figyelemmel kell megállapítani. A forgalmi érték megállapítására a 3. rendelkezései az irányadóak. A fizetendı díjat az épület ill. építmény által elfoglalt és az építési engedélyezési dokumentációban meghatározott szerkezettel növelt alapterülettel kell számolni. (3) Földhasználati jog legfeljebb az önkormányzati tulajdonú területen elhelyezett épület ill. építmény fennállásának idejére biztosítható. (4) A földhasználati jog létesítésével, a földhasználati szerzıdés megkötésével, ingatlan nyilvántartási átvezettetésével stb. kapcsolatos mindennemő költség a földhasználót terheli. Értékarányos földcsere 20. (1) Az Önkormányzati tulajdonú, ingatlanok esetében akkor köthetı értékarányos földcsere szerzıdés, ha az - az önkormányzat birtok-összevonási törekvéseit szolgálja. (2) A földcsere elıkészítésével kapcsolatos költségeket (szakértıi, földmérési költségek, stb.) a felek megállapodásuk arányában viselik. Elidegenítés

16 21. (1) Abban az esetben, amennyiben az önkormányzat mezıgazdasági ingatlanát értékesíti és az ingatlanon legalább 5 évet meghaladó haszonbérleti jogviszony áll fenn, nyílt eljárás útján kell az ingatlant értékesíteni, melynek során a haszonbérlıt/bérlıt elıvételi jog illeti meg. (2) Abban az esetben, amennyiben az önkormányzat mezıgazdasági ingatlanát értékesíti és az ingatlanon legalább 10 évet meghaladó haszonbérleti jogviszony áll fenn, az ingatlan haszonbérlıje/bérlıje azt pályázati eljárás nélkül, becsült piaci értéken megvásárolhatja. A pénzügyi befektetések szabályai Pénzeszközök és értékpapírok 22. (1) Fejér Megyei Önkormányzat Hivatala az Önkormányzat költségvetési elszámolási számláján lévı átmenetileg szabad pénzeszközeit - a központi költségvetésbıl származó hozzájárulások és támogatások kivételével - bármely hitelintézetnél betétként elhelyezheti, kincstárjegyet, államkötvényt, államilag garantált egyéb értékpapírt vásárolhat. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak vásárlásáról, eladásáról, illetve a betétben történı elhelyezésrıl az Elnök értékhatárra való tekintet nélkül legfeljebb egy éves idıtartamra saját hatáskörben dönt, melyrıl a Közgyőlést annak soron következı ülésén tájékoztatja. (3) Az Önkormányzat a betétek elkülönítésére, illetve egyéb, az (1) bekezdésben foglalt tranzakciókkal összefüggésben a számlavezetın kívül más pénzintézetnél is számlát nyithat. (4) Az Önkormányzat fenntartásában mőködı intézménye a költségvetési elszámolási számláján lévı szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezetı pénzintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le. (5) Az Önkormányzat fenntartásában mőködı intézménye értékpapírt nem vásárolhat. (6) A pénzügyi befektetések alakulásáról az Elnök a költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámolóban tájékoztatja a Közgyőlést. (7) A pénzügyi befektetés elıkészítését szolgáló likviditási tervek készítését, a pénzügyi befektetésre vonatkozó javaslattételt, valamint az ebbıl adódó végrehajtási feladatokat a hivatal gazdálkodási feladatait ellátó fıosztálya végzi.

17 A gazdasági társaság létrehozásának, elidegenítésének, valamint vásárlásának szabályai 23.. (1) Az önkormányzat a hatékonyabb gazdálkodás érdekében - a közgyőlés döntése alapján - gazdasági társaságot, alapíthat, illetve abban részesedést, érdekeltséget szerezhet. Az errıl szóló határozatban kerül kijelölésre az önkormányzat, mint tulajdonos képviselıje. E személy a közgyőlés elızetes állásfoglalása alapján köteles ellátni az önkormányzat képviseletét. (2) Az önkormányzat és vagyonkezelı szerve csak olyan gazdálkodó szervezetben és olyan módon vehet részt, amelyben felelıssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét, és kötelezı feladatait nem veszélyezteti. (3) Az önkormányzat és vagyonkezelı szerve csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan szervezetet alapíthat, melyben állandó részesedési aránya (a rendelet hatályosulásakor birtokolt részesedések kivételével) eléri vagy meghaladja az 51%-ot. (4) A gazdálkodó szervezet gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról, kötelezettségeiért maga felel. (5) Az önkormányzat költségvetését illeti a befektetése utáni részesedés és osztalék. A gazdálkodó szervezetbe fektetett vagyonnal az alapítói célkitőzést biztosító, illetve a legnagyobb hozamot, vagyongyarapítást biztosító módon kell gazdálkodni. (6) Az apport tárgyának és értékének meghatározásának mértékérıl a Pénzügyi Bizottság véleményezése után Közgyőlés dönt. Ebben az esetben az apport tárgya értékének meghatározásához ingatlanforgalmi szakvélemény készítése szükséges, könyvvizsgáló bevonásával. Tulajdonosi jogok gyakorlása 24. (1) A Közgyőlés a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény alapján a tulajdonosi jogok gyakorlását a következıkben határozza meg: a) azoknál a gazdasági társaságoknál, ahol az önkormányzat tulajdoni részesedése nem éri el az 51%-ot, a tulajdonosi jogok gyakorlására a közgyőlés elnöke jogosult. b) Közgyőlési hatáskörbe tartozó ügyek az a.) pont hatálya alá nem tartozó gazdasági társaságoknál: a létesítı okirat módosítása, pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, javaslat a felügyelı bizottság tagjaira, valamint a könyvvizsgáló megbízására,

18 javaslat az ügyvezetı(k)re és az igazgatóság tagjaira, a társaság jogutód nélküli megszőnésének, átalakulásának elhatározása, a mérleg, üzleti terv jóváhagyása, a mérleg szerinti eredmény felhasználása. (2) Az elıvételi jog gyakorlása: a.) amennyiben az önkormányzat 51%-ot elérı vagy azt meghaladó tulajdonosi részesedéssel rendelkezik az adott társaságban, vagy 5.000.000 forintot meghaladó üzleti érték megszerzésére kerül sor, a Közgyőlés dönt. b.) amennyiben az önkormányzat 51% alatti tulajdonosi részesedéssel rendelkezik az adott társaságban, vagy 5.000.000 forintot meg nem haladó üzleti érték megszerzésére kerül sor, a Pénzügyi Bizottság dönt az elıvásárlási jog gyakorlása felıl. (3) A gazdasági társaságokkal kapcsolatban felmerülı egyéb kérdésekben döntési és nyilatkozattételi joggal a közgyőlés elnöke rendelkezik. (4) E rendelkezéseit az egyéb gazdálkodó szervezetekre megfelelıen alkalmazni kell. 2. RÉSZ a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete Hatály 25. (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakás céljára szolgáló ingatlan, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiség hasznosítása során a rendelet szabályait e részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A fekvése szerinti települési önkormányzat tulajdonában álló, de az önkormányzat térítésmentes használatában lévı lakások és helyiségek esetén - melyeket az 1. számú függelék tartalmaz - az elnök, illetıleg az intézmény vezetıje gyakorolja a bérlıkijelölési jogot. (3) E rendeletet kell megfelelıen alkalmazni a Magyar Állam tulajdonában és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében álló, de az önkormányzat térítésmentes használatában lévı lakásokra és helyiségekre is, melyeket a 2. számú függelék tartalmaz.

19 A lakás- és helyiségbérlet közös szabályai 26. (1) A lakások és helyiségek vonatkozásában a bérbeadói jogokat a közgyőlés elnöke, illetve az önkormányzati költségvetési szerv vezetıje gyakorolja. Ahol a lakástörvény a felek megállapodására utal, a megállapodás tartalmát e rendelet keretei között- a bérbeadás jogát gyakorló személy határozza meg. (2) A közgyőlés elnöke (továbbiakban: elnök) és az önkormányzati költségvetési szerv (továbbiakban: intézmény) vezetıje a közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. b) pont] nem köthet lakás- vagy helyiségbérleti szerzıdést. (3) Önkormányzati lakás és helyiség csak határozott idıre, de legfeljebb 5 évre adható bérbe. A szerzıdés egy alkalommal maximum 5 évvel meghosszabbítható. (4) A bérletbıl befolyt díjat felhalmozási kiadásokra kell fordítani. (5) Az ingatlan bérbeadása során ingatlanközvetítéssel foglalkozó cég, vagy vállalkozó az eljárásba bevonható. (6) A bérbeadó évente 2 alkalommal a bérlı szükségtelen háborítása nélkül - a helyszínen ellenırzi a bérlemény rendeltetésszerő használatát, a használat jogcímét, a bérlı szerzıdésben vállalt és a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos jogszabályban elıírt kötelezettségeinek teljesítését. 6 (7) Az érintett állampolgárok kizárólag az önkormányzati lakások és helyiségek bérletével, illetıleg elidegenítésével kapcsolatos személyes adatok szolgáltatására kötelesek. (8) Lakás és helyiség bérleti jogát átruházni nem lehet, azok albérletbe nem adhatók. (9) A hozzájárulás nélkül történı átruházás, albérletbe adás, vagy bármilyen más jogcímen használatra átengedés esetén a bérleti jogviszony a bérbeadó részérıl azonnali hatállyal felmondható. (10) A bérleti jogviszony bármely okból történı megszőnésekor a bérlı - cserelakásra, cserehelyiségre, illetıleg ennek megfelelı pénzbeli vagy egyéb térítésre való jogosultság nélkül - a lakást, helyiséget üresen, tisztán és rendeltetésszerő használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. 6 Módosította a 6/2006. (IV.28.) K.r.sz. Hatályos: 2006. IV.28.

20 (11) A bérlemény felújításával kapcsolatos bérbeadói munkák ideje alatt a bérlı bérleti jogviszonya szünetel, arra az idıtartamra amíg a rendeltetésszerő használat nem biztosítható. (12) A bérlı a bérleményen értéknövelı beruházást csak a bérbeadó elızetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulásban elızetes költségvetés alapján rögzíteni kell a bérbeadó által elismert, a bérbeszámítás alapjául szolgáló összeget. A bérbeszámítás maximális mértéke nem lehet több a mindenkori bérleti díj 50 %-nál. (13) A bérbeadó és a bérlı a helyiség birtokbavételekor és visszaadásakor, valamint értéknövelı beruházás átvételekor kötelesek az ingatlan mőszaki állapotát közös jegyzıkönyvben rögzíteni. Lakásbérlet 27. (1) A közgyőlés hatáskörébe tartozik az egyes lakásingatlanok önkormányzati bérlakásként, illetve szolgálati lakásként történı besorolásának meghatározása, valamint az éves költségvetési rendeletben a költségelvő lakbér mértékének meghatározása. 7 (2) Az önkormányzati lakásokat nem lakás céljára hasznosítani nem lehet. (3) Önkormányzati lakások nyilvános pályázati eljárással, piaci viszonyok alapján adhatók bérbe. A pályázat elbírálásának szempontjait a bérbeadó jogait gyakorló személy határozza meg és teszi közzé a pályázati felhívásban. (4) Ha a szolgálati lakás használatára jogosító közalkalmazotti, köztisztviselıi jogviszony megszőnik, a bérlet idıtartamára megállapított határidı lejár, a lakás bérlıje meghal, vagy az Ltv. 23. -ában meghatározott egyéb okból a bérleti szerzıdés megszőnik és a lakásra szolgálati lakásként a továbbiakban nincs szükség, a lakás bérlakásként hasznosítható. (5) A lakásbérleti szerzıdés fennállása alatt a bérlı köteles életvitelszerően a lakásban lakni. A bérlı a lakásból történı 2 hónapot meghaladó távollétet és ennek idıtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlı által bejelentett különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása, közeli hozzátartozó ápolása miatt történı távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. 8 28. 7 Módosította a 6/2006. (IV.28.) K.r.sz. a költségelvő lakbér megállapítására elsı ízben 2007. január 1-tıl kerül sor. 8 a bekezdést beiktatta a 6/2006. (IV.28.) K.r.sz., mely hatályba lép 2006. IV.28-án. E bekezdés rendelkezéseit a módosítás hatálybalépését követıen létrejött új szerzıdések esetében kell alkalmazni

21 (1) Szolgálati jelleggel önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatallal, vagy az önkormányzati költségvetési szervekkel köztisztviselıi vagy közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban áll és a munkavégzés helye szerinti településen, illetve annak 30 km-es körzetében lakásingatlannal sem saját maga, sem a vele életvitelszerően együttlakó hozzátartozók nem rendelkeznek. (2) Az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatában kell megnevezni azokat a munkaköröket, melyek betöltıi - egyéb lakhatási lehetıség hiányában - kérhetik szolgálati lakásban történı elhelyezésüket. (3) A bérbeadásra jogosult az igények elbírálása során azt köteles figyelembe venni, hogy az igénylı elhelyezéséhez az intézménynek milyen érdeke főzıdik (pl. pályakezdık letelepítése, hiány-szakok betöltése, magasan képzett szakember-ellátottság növelése). (4) A rendelet 3. számú függeléke tartalmazza az intézmények használatába adott, azok vagyonába tartozó lakásokat, valamint a lakásnak nem minısülı, de lakhatás céljára hasznosítható helyiségeket (továbbiakban együtt: szolgálati lakás), melyek bérbeadásáról az intézmény vezetıje dönt. (5) Az intézmény vezetıje a szolgálati lakásra kötött bérleti szerzıdés megkötésérıl és megszőnésérıl az elnököt tájékoztatja. (6) Ha a bérlı az intézmény vezetıje, akkor a bérbeadói jog a Közgyőlés Elnökét illeti meg. (7) A bérleti szerzıdésnek tartalmaznia kell: - a bérbeadó és a bérlı adatait, munkakörének megnevezését; - a bérlıvel együtt költözı személyek számát; - a lakás adatait: felszereltségét, komfortfokozatát; - a lakbér összegét, a megfizetés módját, a külön szolgáltatások megfizetésének módját, valamint azt, hogy a díjak mértéke minden év elején felülvizsgálatra kerül és az éves költségvetési rendeletbe foglaltak szerint kerül megállapításra; - a bérlet idıtartamát; - az egyéb kikötéseket - a bérlı lakásból történı távollétére vonatkozó bejelentési kötelezettségére, az indokolt távollét igazolására, valamint az igazolás elmulasztásának jogkövetkezményéire való felhívást 9 - a rendeltetésszerő használat bérbeadó által, évente 2 alkalommal történı- ellenırzésére és annak tőrésére vonatkozó utasítást 10 (8) A bérlı halála esetén a szolgálati lakásban visszamaradó házastárs, élettárs, egyeneságbeli rokon a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult. 9 Módosította a 6/2006. (IV.28.) K.r.sz. Hatályos: 2006. IV.28. 10 Módosította a 6/2006. (IV.28.) K.r.sz. Hatályos: 2006. IV.28.

22 (9) A jogcím nélküli lakáshasználóvá vált személy a bérbeadó részére használati díjat köteles fizetni, melynek összege: - a jogcím nélküli használat elsı 2 hónapjára a lakásra megállapított lakbérrel megegyezı; 11 - a jogcím nélküli használat 2. hónapjától a lakásra megállapított lakbér tizenkétszerese; 12 - a jogcím nélküli használat 12. hónapjától kezdıdıen a lakásra megállapított lakbér huszonnégyszerese. (10) 13 Helyiségbérlet 29. (1) A helyiségek hasznosítására irányuló eljárásokban e rendelet 11-13 -aiban szabályozott eljárások alkalmazása felıl a bérbeadás jogát gyakorló személy dönt. Az évi 500.000 Ft bevételt meg nem haladó jogügyleteknél a pályázati eljárás mellızhetı. (2) A bérleti jogviszony a bérbeadó és a bérlı által írásban megkötött szerzıdéssel jön létre. (3) A bérleti szerzıdés minimális tartalmi követelménye: - a szerzıdı felek adatai, - a bérleti szerzıdés tárgyát képezı helyiség jellemzıi, - a fizetendı éves bérleti díj, és a díjfizetés módja, - bérleti díj emelésének szabályai, - a bérleti jogviszony idıtartama, - a helyiségben végezhetı tevékenységek. (4) Amennyiben a bérlı a bérleti szerzıdésben rögzített tevékenységétıl eltérı tevékenységet kíván folytatni, azt csak a tulajdonos hozzájárulásával teheti meg. A tulajdonos 30 naptári napon belül köteles az eltérı tevékenység végzésére elıterjesztett kérelmet elbírálni. Amennyiben 30 naptári napon belül nem válaszol, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A hozzájárulás beszerzésének elmulasztása a bérleti jogviszony azonnali hatályú felmondását vonja maga után. Elidegenítés 30. 14 11 Módosította a 6/2006. (IV.28.) K.r.sz. Hatályos: 2006. IV.28. 12 Módosította a 6/2006. (IV.28.) K.r.sz. Hatályos: 2006. IV.28. 13 Hatályon kívül helyezte a 6/2006. (IV.28.) K.r.sz. Hatályos: 2006. IV.28. 14 Beiktatta a 21/2006. (XII.15.) K.r.sz. Hatályos: 2006.XII.15-tıl

23 (1) Az állami tulajdonból az önkormányzati tulajdonba került lakásokra más személyt megelızı elıvásárlási jog illeti meg a) a bérlıt, b) bérlıtársakat egyenlı arányban, c) a társbérlıt az általa kizárólagosan használt terület arányában. (2) Az (1) bekezdés a) - c) pontjaiban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonait, valamint örökbefogadott gyermekét elıvásárlási jog illeti meg az önkormányzat feltételeinek elfogadása esetén. (3) Annak a bérlınek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerő rendszeres szociális ellátásában részesül, és az elıvásárlási jogával nem él, a szerzıdésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlı írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. (4) A vételár megállapításakor a forgalmi értékbıl le kell vonni a bérlınek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelı beruházásainak az értékét. (5) Az eladó az elsı adásvételi szerzıdés megkötése esetére az egy lakásos és egy helyiségbıl álló épület kivételével az épületet társasházzá alakítja. Az alapító okirat tervezetének elıkészítésébe a leendı tulajdonosokat be kell vonni. (6) Elıvásárlási jog gyakorlása esetén a vételár a forgalmi érték 100%-a. Az adásvételi szerzıdés megkötésekor jogosultnak a vételár 20%-át egyösszegben kell megfizetni. A fennmaradó összeget 5 éven keresztül évi 3%-os kamattal, azt követıen minimum 15 éven keresztül évi 20%-os kamattal kell kiegyenlíteni. A részletfizetés rövidebb idıtartamra is kérhetı. Az a vevı, aki a lakás vételárát egyösszegben, a szerzıdés megkötésekor kifizeti, a vételár 20%-ának megfelelı összegő engedményben részesül. Az a vevı, aki a vételárat a szerzıdéskötéstıl számított 2 éven belül kiegyenlíti, a vételár hátralék 15%-ának megfelelı összegő engedményben részesül. (7) Aki a szerzıdésben vállalt törlesztı részlet fizetésével késedelembe esik, a késedelembe esés idıpontjától a törlesztı részletnek évi 8%-os kamattal növelt összegét köteles megfizetni. A vételár hátralék erejéig az ingatlanra az ingatlan nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint a vételár teljes megfizetéséig elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az önkormányzat javára. Ezen rendelkezéseket az adásvételi szerzıdésben rögzíteni kell. Értelmezı rendelkezések, fogalmak 31. (1) Könyv szerinti érték: a beszerzési érték, az értéknövekedés és az elszámolt értékcsökkenés, értékvesztés különbözete.