A világ természet- és társadalomföldrajza II. 12. témakör Brazília és Mexikó előadás diái + kiegészítés
Brazília és Mexikó általános jellemzése Brazília Mexikó Terület (km 2 ) (5) 8 514 877 (14) 1 972 550 Népesség (2015, fő) (5) 204 300 000 (11) 121 700 000 Népsűrűség (fő/km 2 ) 23,8 61,0 GDP (PPP - millió USD, 2014) (7) 3 276 000 (11) 2 149 000 Fortune Global 500-cég (2015) 7 3 Villamos energia-termelés (2012) (9) 537 mrd kwh (14) 279 mrd kwh Villamos energia-fogyasztás (2013) (8) 483 mrd kwh (14) 234 mrd kwh Export (2014) (25) 224,6mrd USD (14) 398,3 mrd USD Import (2014) (23) 230,6 mrd USD (13) 400,4 mrd USD MT állomány külföldön (2014) (19) 313 mrd USD (28) 131 mrd USD KMT állomány belföldön (2014) (11) 756 mrd USD (18) 338 mrd USD Internet-használók (2014, fő) (5) 108 000 000 (11) 50 000 000 Forrás: CIA The World Factbook
Időszak BRAZÍLIA Élveszületések száma Halálozások száma Természetes szaporodás Élveszületések száma MEXIKÓ Halálozások száma Természetes szaporodás 1950 1955 2 578 000 908 000 1 670 000 1 469 000 509 000 959 000 1955 1960 2 923 000 956 000 1 967 000 1 675 000 483 000 1 193 000 1960 1965 3 315 000 988 000 2 327 000 1 878 000 481 000 1 397 000 1965 1970 3 345 000 975 000 2 370 000 2 147 000 510 000 1 637 000 1970 1975 3 462 000 973 000 2 489 000 2 434 000 521 000 1 913 000 1975 1980 3 788 000 1 035 000 2 753 000 2 406 000 490 000 1 916 000 1980 1985 4 006 000 1 078 000 2 928 000 2 352 000 470 000 1 882 000 1985 1990 3 790 000 1 079 000 2 711 000 2 385 000 466 000 1 919 000 1990 1995 3 547 000 1 074 000 2 473 000 2 493 000 470 000 2 022 000 1995 2000 3 658 000 1 052 000 2 606 000 2 535 000 471 000 2 064 000 2000 2005 3 612 000 1 074 000 2 538 000 2 449 000 492 000 1 958 000 2005 2010 3 173 000 1 146 000 2 027 000 2 355 000 513 000 1 841 000 2010 2015 3 073 000 1 230 000 1 843 000 2015 2020 2 957 000 1 335 000 1 622 000 forrás: CIA The World Factbook
Mexikó és Brazília társadalomföldrajza Brazília és Mexikó népességének korszerkezete: Mexikó 27,6 65,6 6,8 Brazília 23,3 68,9 7,8 forrás: CIA The World Factbook 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0-14 15-64 65- Népességnövekedés éves mértéke Brazíliában 7,7 ; Mexikóban 11,8. Születéskor várható élettartam Brazíliában 73,5 év; Mexikóban 75,6 év.
Mexikó és Brazília társadalomföldrajza 28 Mexikó és Brazília etnikai összetétele: 1 0,4 1,1 9 fehér 7,6 47,7 fehér kevert (mesztic) kevert (mesztic és mulatt) indián fekete egyéb indián egyéb 62 43,1 4,6 8 Mexikó és Brazília vallási összetétele: 4,7 5,2 8 római katolikus protestáns római katolikus protestáns egyéb, ismeretlen egyéb, ismeretlen nem vallásos 22,2 nem vallásos 64,6 82,7
Brazília és Mexikó urbanizációs trendjei Brazília és Mexikó legnagyobb városai és agglomerációik (ezer főben) Város Népesség (2010/2015) Város Népesség (2010) São Paulo 11 250 (21 240) Mexikóváros 8 920 (20 100) Rio de Janeiro 6 300 (12 330) Tijuana 1 700 (1 900) Salvador da Bahia 2 680 (3 980) Puebla 1 590 (2 730) Brasília 2 570 (4 280) Guadalajara 1 500 (4 430) Fortaleza 2 450 (4 020) León 1 450 (1 610) Belo Horizonte 2 370 (5 870) Ciudad Juárez 1 320 (1 500) Manaus 1 800 (2 570) Monterrey 1 130 (4 100) Curitiba 1 700 (3 540) Mérida 970 (2 190) Recife 1 540 (3 940) Toluca 820 (1 940) Porto Alegre 1 410 (4 280) Ecatepec de Morelos (1 660) A városlakók aránya Brazíliában 86%; Mexikóban 79%.
Brazília és Mexikó világgazdasági szerepe Mexikó és Brazília ágazati gazdasági jellemzői 2014-ben: 2014 Brazília Mexikó Magyarország GDP/fő (PPP, USD) 12 100 16 200 24 900 100% 90% 80% 70% 62,7 61,9 60% 71 71 50% 40% 30% 24,1 20% 33,8 23,4 13,3 10% 0% 3,5 13,4 5,6 15,7 Mexikó GDP Mexikó Fogl Brazília GDP Brazília Fogl Forrás: CIA The World Factbook Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások
Brazília exportjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/
Brazília exportjának alakulása 2014-ben http://atlas.cid.harvard.edu/
Brazília importjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/
Brazília importjának alakulása 2014-ben http://atlas.cid.harvard.edu/
Mexikó exportjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/
Mexikó exportjának alakulása 2014-ben http://atlas.cid.harvard.edu/
Mexikó importjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/
Mexikó importjának alakulása 2014-ben http://atlas.cid.harvard.edu/
A legnagyobb nettó agrárexportőr országok (2012) 1. Brazília 2. Ausztrália 3. Argentína 4. Hollandia 5. Spanyolország 6. Indonézia 7. India 8. Kanada 9. Új-Zéland 10. Ukrajna 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 milliárd USD Forrás: FAOSTAT
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó és Brazília mezőgazdasága: népélelmezés fontossága, de exportra is jut; trópusi-szubtrópusi éghajlat (trópusi talajváltó és ültetvényes gazd.) - erdőirtás; Dél-Brazíliában mérsékelt övi is (ranchgazdálkodás), Mexikóban differenciáló hegyvidék: - tierra caliente (1000 m-ig kakaó, vanília), - tierra templada (1000-2000 m-ig cukornád, rizs, kávé, gyapot), - tierra fria (4000 m-ig búza, kukorica, tűlevelű erdők, rétek), - tierra helada (4000 m fölött mg-ilag nem hasznosított); kedvezőtlen birtokszerkezet (ejido-rendszer, latifundiumok); domináns növénytermesztés.
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok (2013) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. USA 160 162 1.Kína 393 447 2. India 157 350 2. Ausztrália 361 595 3. Oroszország 121 500 3. USA 248 500 4. Kína 111 595 4. Brazília 196 000 5. Brazília 71 930 5. Kazahsztán 185 000 6. Ausztrália 47 678 6. Szaúd-Arábia 170 000 7. Kanada 42 968 7. Mongólia 112 893 8. Argentína 38 048 8. Argentína 108 500 9. Nigéria 36 000 9. Oroszország 91 980 10. Ukrajna 32 499 10. Dél-afrikai Közt. 83 928 Föld összesen 1 401 845 Föld összesen 3 365 930 Forrás: FAO Yearbook 2015
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban Ország Az öntözött területek kiterjedése (1000 ha) Forrás: FAO AQUASTAT 2015 Az öntözött területek a földi összérték %-ában 1.India 66334 21,4 2. Kína 62938 20,3 3. USA 26644 8,6 4. Pakisztán 19990 6,4 5. Irán 8700 2,8 6. Indonézia 6722 2,2 7. Mexikó 6460 2,1 8. Thaiföld 6415 2,1 9. Brazília 5400 1,7 10. Törökország 5340 1,7 Föld összesen 310504 100
Kávé (2013) Ország Mennyiség (t) Brazília 2 964 538 Vietnám 1 461 000 Indonézia 698 900 Kolumbia 653 160 India 318 200 Honduras 273 480 Etiópia 270 000 Peru 256 241 Guatemala 253 186 Mexikó 231 596 Uganda 190 000 Kína 116 826 Elefántcsontpart 103 743 Laosz 89 000 Nicaragua 83 949 Fülöp-szk 78 364 Venezuela 77 215 Costa Rica 76 819 Tanzánia 71 200 Madagaszkár 64 000 Kakaó (2013) Ország Mennyiség (t) Elefántcsontpart 1 448 992 Ghána 835 466 Indonézia 777 500 Nigéria 367 000 Kamerun 275 000 Brazília 256 186 Ecuador 128 446 Mexikó 82 000 Peru 71 175 Dominikai Közt. 68 021 Kolumbia 46 739 Pápua Új-Guinea 41 200 Venezuela 31 236 Uganda 20 000 Togo 15 000 Sierra Leone 14 850 Guatemala 13 127 India 13 000 Haiti 10 000 Madagaszkár 9 000 Cukornád (2013) Ország Mennyiség (t) Brazília 768 090 444 India 341 200 000 Kína 128 850 908 Thaiföld 100 096 000 Pakisztán 63 749 900 Mexikó 61 182 077 Kolumbia 34 876 332 Indonézia 33 700 000 Fülöp-szk 31 874 000 USA 27 905 943 Ausztrália 27 136 082 Guatemala 26 334 667 Argentína 23 700 000 Vietnám 20 131 089 Dél-afrikai Közt. 18 000 000 Kuba 16 100 000 Egyiptom 16 100 000 Peru 10 992 240 Mianmar 9 650 000 Bolívia 8 065 889 Forrás: FAO Yearbook 2015
Szójabab (2013) Rizs (2013) Kukorica (2013) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) USA 89 483 000 Brazília 81 724 477 Argentína 49 306 201 Kína 11 951 379 India 11 948 000 Paraguay 9 086 000 Kanada 5 198 400 Uruguay 3 200 000 Ukrajna 2 774 300 Bolívia 2 347 282 Oroszország 1 636 000 Dél-afrikai Közt. 785 000 Indonézia 779 992 Olaszország 624 763 Nigéria 600 000 Szerbia 385 214 Koreai NDK 340 000 Zambia 261 063 Mexikó 239 248 Mianmar 205 000 Kína 205 206 520 India 159 200 000 Indonézia 71 279 709 Banglades 51 500 000 Vietnam 44 039 291 Thaiföld 36 062 600 Mianmar 28 767 000 Fülöp-szigetek 18 439 406 Brazília 11 782 549 Japán 10 758 000 Kambodzsa 9 390 000 USA 8 613 094 Pakisztán 6 798 100 Egyiptom 6 100 000 Dél-Korea 5 631 689 Nigéria 4 700 000 Sri Lanka 4 620 730 Nepál 4 504 503 Madagaszkár 3 610 626 Laosz 3 415 000 USA 353 699 441 Kína 218 623 645 Brazília 80 273 172 Argentína 32 119 211 Ukrajna 30 949 550 India 23 290 000 Mexikó 22 663 953 Indonézia 18 511 853 Franciaország 15 053 000 Kanada 14 193 800 Dél-afrikai Közt. 12 486 000 Oroszország 11 634 943 Románia 11 347 633 Nigéria 10 400 000 Olaszország 7 899 617 Fülöp-szk. 7 377 076 Magyarország 6 724 800 Etiópia 6 674 048 Törökország 5 900 000 Szerbia 5 864 419 Forrás: FAO Yearbook 2015
Banán (2013) Ország Mennyiség (t) India 27 575 000 Kína 12 370 238 Fülöp-szigetek 8 645 749 Brazília 6 892 622 Ecuador 5 995 527 Indonézia 5 359 115 Guatemala 3 188 050 Angola 3 095 013 Tanzánia 2 678 680 Burundi 2 235 697 Costa Rica 2 174 986 Mexikó 2 127 772 Kolumbia 2 098 625 Vietnám 1 892 523 Thaiföld 1 600 000 Kamerun 1 538 085 Kenya 1 398 154 Pápua Új-Guinea 1 211 990 Egyiptom 1 144 717 Dominikai Közt. 972 055 Narancs (2013) Ország Mennyiség (t) Brazília 17 549 536 USA 7 574 094 Kína 7 469 840 India 6 426 200 Mexikó 4 409 968 Spanyolország 3 394 100 Egyiptom 2 886 015 Törökország 1 781 258 Olaszország 1 708 337 Dél-afrikai Közt. 1 671 508 Pakisztán 1 505 000 Indonézia 1 411 215 Irán 1 192 266 Argentína 900 126 Algéria 890 674 Grögország 805 500 Szíria 792 227 Marokkó 759 289 Venezuela 669 354 Ghána 663 170 Kókusz (2013) Ország Mennyiség (t) Indonézia 18300000 Fülöp-szk 15353200 India 11930000 Brazília 2890286 Sri Lanka 2513000 Vietnám 1303826 Pápua Új-Guinea 1200000 Mexikó 1064400 Thaiföld 1010000 Malajzia 646932 Tanzánia 530000 Mianmar 425000 Salamon-szk. 410000 Vanuatu 410000 Ghána 366183 Jamaica 310000 Dominikai Közt. 286934 Kína 284620 Nigéria 265000 Venezuela 263867 Forrás: FAO Yearbook 2015
Manióka (2011) Ország Mennyiség (t) Nigéria 52 403 455 Indonézia 24 009 624 Thaiföld 21 912 416 Kongói DK 15 569 138 Angola 14 333 509 Ghána 14 240 867 Brazília 25 349 088 Mozambik 10 093 619 Vietnám 9 897 912 India 8 076 000 Uganda 4 757 800 Tanzánia 4 646 523 Kambodzsa 4 368 159 Malawi 4 259 301 Kína 4 513 667 Kamerun 4 082 903 Benin 3 600 000 Madagaszkár 3 490 300 Ruanda 2 579 399 Nyersgumi (2013) Ország Mennyiség (t) Thaiföld 3 863 000 Indonézia 3 107 544 Vietnam 949 100 India 900 000 Kína 864 806 Malajzia 826 421 Elefántcsontpart 289 563 Brazília 185 725 Mianmar 148 000 Nigéria 143 500 Sri Lanka 130 421 Fülöp-szk. 111 204 Guatemala 105 300 Libéria 63 000 Kamerun 56 000 Mexikó 51 397 Kambodzsa 43 000 Ghána 21 440 Gabon 21 000 Ecuador 20 500 Gyapot (2013) Ország Mennyiség (Mt) Kína 6 298 989 India 6 052 000 USA 2 842 000 Pakisztán 2 171 300 Brazília 1 127 675 Üzbegisztán 1 094 000 Ausztrália 898 000 Törökország 832 500 Görögország 280 000 Burkina Faso 280 000 Türkmenisztán 198 000 Kazahsztán 190 900 Argentína 190 000 Mexikó 172 000 Mianmar 135 000 Elefántcsontpart 133 500 Tádzsikisztán 128 000 Mali 126 800 Tanzánia 118 000 Benin 107 000 Forrás: FAO Yearbook 2015
Mexikó és Brazília gazdaságföldrajza A világ vezető ipari gömbfatermelői (2011) Ország Mennyiség (millió m 3 ) 1. USA 607,5 2. Oroszország 378,6 3. Kanada 296,2 4. Brazília 288,7 5. Kína 244,5 6. Svédország 132,5 7. Indonézia 126,1 8. Finnország 91,1 9. Németország 93,8 10. Chile 78,6 Forrás: FAO
Sertés (2013) Szarvasmarha (2013) Csirke (2013) Ország Mennyiség (db) Ország Mennyiség (db) Ország Mennyiség (ezer db) Kína 482 398 000 USA 64 775 000 Brazília 36 743 593 Németország 27 690 100 Vietnám 26 261 400 Spanyolország 25 494 720 Oroszország 18 816 357 Mexikó 16 201 625 Franciaország 13 487 588 Kanada 12 879 000 Hollandia 12 212 300 Dánia 12 075 750 Fülöp-szk. 11 843 051 Lengyelország 11 162 472 Mianmar 10 530 000 India 10 130 000 Dél-Korea 9 912 204 Japán 9 685 000 Olaszország 8 661 500 Indonézia 8 246 000 Brazília 211 764 292 India 189 000 000 Kína 113 644 709 USA 89 299 600 Etiópia 54 000 000 Argentina 51 095 000 Szudán 41 917 000 Pakisztán 38 299 000 Mexikó 32 402 461 Ausztrália 29 290 769 Tanzánia 24 531 673 Banglades 24 000 000 Kolumbia 23 141 388 Nigéria 20 000 000 Oroszország 19 930 354 Franciaország 19 095 797 Kenya 18 138 500 Indonézia 16 607 000 Venezuela 14 500 000 Mianmar 14 350 000 Kína 4835178 USA 1917000 Indonézia 1793022 Brazília 1248786 Irán 927000 India 709000 Mexikó 524271 Oroszország 447550 Pakisztán 413000 Japán 306408 Malajzia 268243 Thaiföld 259242 Törökország 253712 Banglades 245000 Vietnám 231763 Bolívia 200143 Dél-afrikai Közt. 200000 Ukrajna 195256 Mianmar 190000 Marokkó 185000 Forrás: FAO Yearbook 2015
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó és Brazília bányászata: Mindkét ország ásványkincsekben gazdag, Mexikó energiahordozókban is; Kőolaj-kitermelés Mexikóban (Pemex), emellett kőszénkészletek is; Brazíliában kevés kőolaj és földgáz, hangsúly a vízerőműveken: Paraná (Itaipu 12600 MW); Sao Francisco (Paulo Afonso, Sobradinho); Mexikó: nemes- és színesércek. Brazília vasérc, mangán- és nikkel; kolumbitkészletek; lateritbauxit ALkohászat (Belém).
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Forrás: International Energy Agency
Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján Forrás: International Energy Agency
A bioüzemanyagok termelésének alakulása 2000-2010 között, milliárd liter Forrás: International Energy Agency
A világ bioüzemanyag-termelésének alakulása régiónként (millió tonna egyenértékben) Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Brazília és Mexikó feldolgozóipara: Brazília: importhelyettesítő iparosítás a mg-i és bányászati nyersanyagokra; majd exportorientált beruházások (autóipar - Sao Paulo - Belo Horizonte - Rio de Janeiro háromszögben); Mexikó: maquiladora szektor fontossága GDP 25%-a, a foglalkoztatás 17%-a (1,2 millió alkalmazott); az export 90%-át a feldolgozóipar adja. Brazília és Mexikó szolgáltató szektora: Brazília: futball VB (2014), Rio de Janeiro olimpia (2016); Mexikó: bevásárló-turizmus; indián emlékek; tengerparti turizmus (Cancún, Acapulco);
Ország Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A vezető vasérc- és bauxittermelő országok 2012-2013-ban Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) Ország Timföld (millió t) 1; Kína 1310,0 1; Ausztrália 81,1 1; Kína 44,0 2; Ausztrália 521,0 2; Indonézia 55,7 2; Ausztrália 21,5 3; Brazília 398,2 3; Kína 46,0 3; Brazília 10,2 4; India 143,7 4; Brazília 32,5 4; USA 4,4 5; Oroszország 105,0 5; Guinea 18,8 5; India 4,0 6; Ukrajna 82,0 6; India 15,4 6; Oroszország 2,7 7; Dél-afrikai Közt. 63,0 7; Jamaica 9,4 7; Írország 1,9 8; USA 54,0 8; Kazahsztán 5,4 8; Jamaica 1,9 9; Kanada 39,4 9; Oroszország 5,3 9; Kazahsztán 1,6 10; Irán 37,0 10; Suriname 2,7 10; Ukrajna 1,5 Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
Ország Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2013-14-ben Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 711,6 1. Kína 817,7 1; Kína 22,1 2. Japán 83,9 2. Japán 110,7 2; Oroszország 3,7 3. India 75,5 3. USA 88,2 3; Kanada 3,0 4. Oroszország 51,5 4. India 87,3 4; USA 1,9 5. Dél-Korea 46,9 5. Dél-Korea 71,5 5; Egyesült Arab Em. 1,9 6. USA 29,4 6. Oroszország 71,5 6; Ausztrália 1,8 7. Németország 27,4 7. Németország 42,9 7; India 1,7 8. Brazília 27,0 8. Törökország 34,0 8; Brazília 1,3 9. Ukrajna 24,8 9. Brazília 33,9 9; Norvégia 1,1 10. Irán 17,3 10. Ukrajna 27,2 10; Bahrein 0,9 Forrás: World Steel Organization; International Aluminium Institute
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A világ vezető gépjárműgyártó országai 2014-ben (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás 2013-2014 között, % 1; Kína 23 722 890 7,3% 2; USA 11 660 699 5,4% 3; Japán 9 774 665 1,5% 4; Németország 5 907 548 3,3% 5; Dél-Korea 4 524 932 0,1% 6; India 3 840 160-1,5% 7; Mexikó 3 365 306 10,2% 8; Brazília 3 146 118-15,3% 9; Spanyolország 2 402 978 11,1% 10; Kanada 2 393 890 0,6% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (http://oica.net)
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői A világ vezető személygépkocsi-gyártó országai 2014-ben (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás 2013-2014 között, % 1; Kína 19 919 795 10,1% 2; Japán 8 277 070 1,1% 3; Németország 5 604 026 3,0% 4; USA 4 253 098-2,2% 5; Dél-Korea 4 124 116 0,0% 6; India 3 158 215 0,6% 7; Brazília 2 314 789-15,6% 8; Mexikó 1 915 709 8,1% 9; Spanyolország 1 898 342 10,4% 10; Oroszország 1 692 505-11,8% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (http://oica.net)
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó és Brazília mezőgazdasága: Mexikó: kukorica, bab; Magasföldön: búza, árpa; nedvesebb folyó- és tengerpartokon: rizs; kávé (Chiapas, Oaxaca, Veracruz); kakaó (Chiapas, Tabasco); gyümölcs- és zöldségfélék; paradicsom és paprika (Csendes-óceán partvidéke; Tabasco); cukornád (Colorado-deltavidék, Veracruz); gyapot (Rio Grande, Oaxaca is); dohány (Veracruz, Oaxaca); agavefélék. Szarvasmarha-tenyésztés; világ egyik legnagyobb méztermelője. Brazília: cukornád (ÉK-Brazília, Sao Paulo) bioetanol; kávétermelés (Sao Paulo); szója; citrusfélék; kukorica; rizs; búza; ÉK-en: gyapot, szizál, kakaó; innen származik a kaucsukfa. A világ legnagyobb külterjes szarvasmarha-tartója; sertéstartás (Paraná állam). Kiemelkedő a fakitermelés szerepe (rablógazdálkodás).
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó és Brazília bányászata: Mindkét ország ásványkincsekben gazdag, Mexikó energiahordozókban is; Kőolaj-kitermelés Mexikóban (Tampico, Posa Rica, Minatitlán) Pemex; emellett kőszénkészletek is; Brazíliában kevés kőolaj és földgáz, hangsúly a vízerőműveken: Paraná (Itaipu 12600 MW); Sao Francisco (Paulo Afonso, Sobradinho); Mexikó az 1. ezüstkitermelő (NY-i Sierra Madre (Zacatecas, Chihuahua, Durango)); arany (Sonora, Durango); rézérc (Sonora); cink- és ólomérc (Chihuahua, Zacatecas); vasérc; kősó; kén; fluorit; gipsz. Brazília vasérc (Minas Gerais, Carajás), mangán- és nikkel; kolumbitkészletek; lateritbauxit (Minas Gerais, Pará) AL-kohászat (Belém), fontos az ónérc-kitermelés; kaolin- és grafitkészletek a legnagyobbak között + drága- és féldrágakövek, gyémánt.
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Gátak pro- és kontra Érvek mellettük Sokoldalú hasznosítás: öntözés, villamos energia, árvízvédelem, ivóvíz, rekreáció, hajózás; Iparfejlesztést megalapozó infrastruktúra, exportkapacitások telepítésének lehetősége, impulzusok a regionális fejlődés számára; Munkahelyteremtés; Érvek ellenük 40 80 millió ember elűzése, áttelepítése szerte a világon, megfelelő kompenzáció elmaradása; Államháztartást megterhelő beruházások, eladósodás, más fejlesztések elől a források elszívása; Ökológiai károk, a gátak alatt élő népesség életlehetőségeinek korlátozása (költségek és hozamok egyenlőtlen megoszlása); Forrás: Kreutzmann, H. 2004 alapján Molnár Ernő szerkesztése
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Brazília feldolgozóipara: A XX. században importpótló iparosítás a mg-i, bányászati termékekre alapozva; nehézipari fejlesztés > eladósodás; majd külkereskedelmi nyitással export-orientált külföldi tőkebefektetések (pl. autóipar); Brazília iparosodása cukorgyártással és kohászattal indult (Minas Gerais); I. vh. idején élelmiszeripar (Porto Alegre; Goiania, Cuiabá); gyógyszeripar, vegyipar (petrolkémia: Salvador, festékipar: Recife); II. vh. idején exportképes vas- és acélipar (Volta Redonda, manapság Belo Horizonte térségében), az 1950-es évektől külföldi cégekkel kiépülő autóipar ( follow sourcing ) (Sao Paulo - Belo Horizonte - Rio de Janeiro háromszögben, Curitiba); hadiipar (Sao José dos Campos); híradástechnika, elektronika (Campinas, Manaus).
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó feldolgozóipara: Meghatározó szerepet játszik a maquiladora-szektor (exportorientált ipari üzemek főleg USA, Japán, Németo., Dél-Korea érdekeltségei); az olcsó munkaerő és az állami politika a fő motiváló; - mára a GDP 25%-a, a foglalkoztatás 17%-a (3.800 üzem, 1,2 millió dolgozóval), 80%-uk a határmenti államokban (Nuevo Laredo; Ciudad Juárez); - problémák: nem érvényesülő multiplikátor-hatás, munkaerő kizsákmányolása, környezeti problémák; Az export 90%-a a feldolgozó-iparhoz köthető: gépipar (Mexikóváros, É- Mexikó, VW - Puebla); élelmiszer- és textiliipar (Veracruz); vegyipar (petrolkémia); vas- és acélipar (Monterrey), kohászat, építőanyag-ipar, elektronika high-tech export (Guadalajara).
Brazília és Mexikó mezőgazdasági és ipari jellemzői Mexikó és Brazília szolgáltató szektora: Mexikó: Mexikóváros a legnagyobb repterek között, vezető szolgáltató centrum; kiemelkedő forgalmú a pánamerikai autóút; idegenforgalom tengeri fürdőhelyek (Acapulco, Cancún), indián kultúra emlékei (Mexikóváros, Chichén Itzá), bevásárlóturizmus (Tijuana, Ciudad Juárez, Nuevo Laredo, Reynosa) a határ mentén; Brazília: Sao Paulo és Rio de Janeiro vezető gazdaságirányító és pénzügyi központok; kikötők (Tubarao, Itaqui, Sepetiba, Santos).